BEVEZETŐ A többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a Közoktatásról 40. (10.) szerint a közoktatási intézmény a feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. Mindezt a rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni. A fent meghatározott törvény, a 3/2002-es OM rendelet, valamint a Hatvan város Minőségirányítási programja az Kossuth Lajos Általános Iskolára vonatkozó részek figyelembe vételével készítettük el intézményi minőségirányítási programunkat. I. A MINŐSÉGRŐL Nem csak az oktatásban, hanem minden emberi munkában, teljesítményben is szükség van visszajelzésre, megerősítésre és/vagy hibajelzésre. Tudnunk kell, mit hogyan csinálunk, mit kell megőriznünk, min kell változtatnunk, hogyan haladjunk tovább. Az ember saját teljesítményének pontos ismerete jelenti a tájékozódási pontokat, a fogódzókat s egyben a motiváló tényezőket is a jobb eredmény elérésére, a sikerélmény megszerzésére. Mind az egyén, mind a többcélú, közös igazgatású intézmény vonatkozásában létfontosságúak azok a tényezők, illetve folyamatok, amelyek a teljesítményről tájékoztatnak, visszajelzést adnak. Az oktatás megítélhetősége mindig is foglalkoztatta az abban érdekelteket. Eredményességről, színvonalról, hatékonyságról, korábban is gyakran beszéltek. Mit nevezünk eredményesnek, színvonalasnak, hatékonynak? Eredményesnek általában olyan oktatási folyamatot neveznek, melynek során a folyamat résztvevői megfelelnek az előre megadott elvárásoknak. A színvonal mindig egy adott rendszer pl. a felsőoktatás, a munkaerőpiac elvárásainak történő megfelelést jelöl. A hatékonyság már viszonylag modern elvárás, amely a tömegoktatás kiépülése nyomán jelentkező fenntartói és intézményvezetői dilemmát érzékelteti: arányban áll-e a működésre fordított anyagi és szellemi erőforrás az eredményekkel? 1
Mi a minőség? A minőség elsősorban a felhasználók igényeinek megismerését és kielégítését szolgáló belső kezdeményezés nyomán jön létre. Minőségnek nevezzük azokat a jellemzőket, amelyek a nevelést és oktatást alkalmassá teszik az intézményhasználók kifejezett és rejtett igényeinek minél teljesebb kielégítésére. A minőség tulajdonképpen a célnak való megfelelés. A minőségszemlélet az értékeléssel együtt alakul ki. Az értékelési folyamat működése segít a minőség kialakításában, ellenőrzésében, megőrzésében és továbbfejlesztésében, s mindeközben - informál, - támogatja az elkötelezettség kialakulását, - motivál, - megerősít, - korrekcióra ösztönöz, - szelektál, - innovációra sarkall. A Kossuth Lajos Általános Iskola minden szervezeti egységének és a pedagógusoknak olyan minőségügyi szemléletére van szükség a sikeres és az eredményes működéshez, amelynek része: a marketing, a minőségügy, a menedzsment, a szervezetfejlesztés, a helyi igényekhez igazodó értékteremtés és a belső innovációra épülő önszabályozás. Az intézmény minőségirányítási program készítése Az Intézményi minőségirányítási programjának elkészítéséhez kiindulópontként tanulmányoztuk a jogszabályi előírásokat, a fenntartói minőségirányítási célokat és elvárásokat, valamint az intézmény működését meghatározó alapdokumentumokat: - Alapító okirat, - Pedagógiai program, - SZMSZ, - Házirend Az alapdokumentumok közül főként a Pedagógiai programot tettük górcső alá, hiszen a minőségfejlesztési rendszer biztosítja, segíti a pedagógiai programban meghatározott célok eredményes megvalósítását. Ennek legfőbb oka az elmúlt 7 év különböző szintű minőségfejlesztési hagyományai, eredményei, mely többek között Comenius I., és BGR típusú volt az intézményben. Jogszabályi háttér 2
- 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és annak módosításai - 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról. 1. számú melléklet Részlet a közoktatási törvényből 2. számú melléklet Részlet a 3/2002-es OM-rendeletből 3
II. HATVAN VÁROS ÖNKORMÁNYZATI MINŐ- SÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK AZ INTÉZ- MÉNYRE VONATKOZÓ RÉSZE A fenntartó önkormányzat neve: HATVAN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Az ÖMIP jogszabályi háttere: A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 85. (7) bek. Az ÖMIP területi hatálya: HATVAN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA által fenntartott közoktatási intézményekre vonatkoztatva Az ÖMIP időbeni hatálya: 2008. október 1-2012. augusztus 31. Felülvizsgálatának terezett időpontja: gördülő tervezéssel évente, minden év augusztus 31-ig Készült: HATVAN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZÉSI FŐOSZTÁLYÁN A 2008. október 1-től hatályos ÖMIP-et jóváhagyta: HATVAN VÁROS ÖNKORMÁNY- ZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETE/2008.(IX. 25.) sz. Képvis. test. határozata Előzménye a 2004. február 1-jétől 2008. szeptember 30-ig hatályos ÖMIP. II.1. A FENNTARTÓI MINŐSÉGPOLITIKA Hatvan Város Önkormányzata közoktatási feladatellátási rendszere műkötetésében minőség alatt azt érti, hogy ezirányú közszolgáltatásának biztosítása valamennyi intézményhasználó, a város és a kistérség fejlődését elősegítve megfelel a jogszabályi előírásoknak és a helyi önkormányzati képviselő-testületi döntéseknek. Intézményrendszere jogszerűen, a szakmai követelményeknek, az érintettek összehangolt igényeinek megfelelően, hatékonyan és eredményesen működik. Az önkormányzati minőségirányítási program lehetőséget jelent a közoktatási intézményhálózat folyamatos fejlesztésére, így a helyi közösség és a partnerek elvárásai hatékonyabban teljesíthetők, a különböző szinteken hozott döntések megalapozottabbak és kiszámíthatóbbak lehetnek. 4
Jövőkép, küldetésnyilatkozat Hatvan megőrzi iskolaváros jellegét. Az önkormányzat feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervében meghatározottak szerint biztosítja a közszolgáltatást. A közoktatási ellátásban részt vevő valamennyi gyermek és tanuló megkapja az intézményes támogatást, hogy adottságainak megfelelően fejlődjön személyisége, képességei kibontakozhassanak. Az intézményrendszer sokszínű szolgáltatási kínálatot nyújt, az esélyegyenlőséget, a társadalmi integráció erősítését segíti. Szervezeti kultúrájában érték az intézményi célok melletti elkötelezettség és a teljesítmény. Fontosnak tartjuk, a társadalmi problémák kezelésében a hátrányok kompenzálásának megfelelő segítését, a kirekesztettség, a leszakadás elleni küzdelmet. A tankötelezettség alatt tartó képzéssel biztosítani kívánjuk, hogy szilárd alapkészségekkel, az élethosszig tartó tanulást megalapozó tanulási, kommunikációs és problémamegoldó képességekkel rendelkező, az alapvető emberi értékeket tisztelő, a társadalmi normákat követő fiatalok kerülhessenek ki az iskolákból. A közoktatási rendszer racionálisan, pazarlásmentesen működve éri el eredményeit. A szakmai eredményességének mércéje az intézményi célok megvalósítása. Küldetésünk, hogy a jelenleg rendelkezésre álló erőforrásainkkal, valamint újabb erőforrások megkeresésével (EU források) és megszerzésével, új menedzselési technikákkal mindenki számára elérhető, képességeinek megfelelő jó minőségű közoktatás szolgáltatást biztosítsunk Hatvanban. Fenntartói minőségirányítási alapértékek Gyermekközpontúság: a fenntartó az irányítási és az intézményi munkában egyaránt a gyermekek és a fiatalok jogainak tiszteletben tartását, életkori sajátosságainak megfelelő nevelési, oktatási tevékenység és feltételek biztosítását tartja kiemelten fontosnak. Partnerközpontúság: A hivatali és az intézményi ügyintézés során a legjobb tudásunk szerint intézzük a gyermekekkel/tanulókkal és a szülőkkel kapcsolatos teendőinket. Partnereinkkel rendszeres kapcsolatot tartunk. Az intézményvezetők számára havi rendszerességgel vezetői értekezletet hívunk össze. Az intézményeket érintő kérdésekben egyeztető tárgyalásokat tartunk. Az intézményvezetők tanév végi beszámolóikban adnak számot az intézményben végzett munkáról. A helyi médiában rendszeres tájékoztatást biztosítunk. Esélyegyenlőség: Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek felemelésére, integrálására. Ennek megvalósítása érdekében fenntartói és intézményi esélyegyenlőségi tervet készítünk. Az iskolákban ösztönözzük a különböző tanítási módszerek elterjesztését, a felzárkóztatást és a tehetséggondozás. Törvényesség: A fenntartói, irányítói munkában a jogszabályi előírások betartásával és betartatásával végezzük munkánkat, ezt az intézményekben is elvárjuk. 5
Eredményesség, hatékonyság: Az intézmények felkészítenek a továbbtanulásra, a munkavállalói létre, az élethosszig tartó tanulásra. A sajátos nevelési igényű tanulókat az egyénileg sikeres életút vezetésére készítik fel. Az ÖMIP kapcsolódási pontjai A helyi közoktatás szolgáltatás megszervezésekor alapvető jelentőségű, hogy a fenntartó a partnerekkel folytatott rendszeres párbeszédre, konszenzuskeresésre építve lássa el ezt a tevékenységét. Ez segítheti hozzá ahhoz, hogy közszolgáltatását a településen élők elégedettségének megfelelően működtesse, erőforrásaival való gazdálkodásában érvényre juttassa a közérdek szempontjait. Az önkormányzati közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programja olyan stratégiai terv, amely lehetővé teszi, hogy a tervezés és folyamatirányítás világos és elérhető célokért összehangolt és hatékony tevékenységként valósuljon meg. Kapcsolódási pontok a szakmai dokumentumokhoz E témában tárgyalt feladataink ellátását a következő törvények, rendeletek és azok módosításai szabályozzák: - 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról - 1990. évi LXV. tv. a helyi önkormányzatokról - 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről - 1/1998. (VII.14.) OM rendelet a minimumfeltételekről - 3/1998.(IX.9.) OM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatról - 10/1994. (V.13.) MKM rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről - 1992. évi XXXVIII. tv. az államháztartásról - 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről - 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról - 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. - tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben - 1992. évi XXII. tv. a Munka Törvénykönyvéről - 1993. évi LXXVII. tv. a nemzeti és etnikai kisebbség jogairól - 3/2002. (II.15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről 6
A helyi minőségirányítási program kapcsolódási pontjai Heves Megye Hatvan Város közoktatási feladatellátási, Gazdasági Fejlesztési Program: intézményhálózat működtetési közoktatási koncepció és fejlesztési terve 2006. Esélyegyenlőségi Terv Hatvan Város Önkormányzati Intézkedési Terve Minőségirányítási 2007 2011. Program Éves Munkaterv Az intézményrendszerrel kapcsolatos általános elvárások A minőség a törvényes működéshez kapcsolódik, melyet maga és intézményei részére kötelező erejű minőségi célként fogalmaz meg, biztosítja az intézményei számára a törvényes működéshez szükséges erőforrásokat. 7
II.2. ALAPVETŐ MINŐSÉGCÉLOK A kötelező alapfeladatok ellátása a nevelési-oktatási intézményekben Sikerkritérium: - általános iskolai oktatás biztosítása minden gyermeknek, - sajátos nevelési igényű tanulók számára integrált nevelés biztosítása. Az önként vállalt feladatok eredmény- és költségorientált működtetése Sikerkritérium: - a vállalt közszolgáltatás hatékony, stabil szervezeti formájának kialakítása. A közoktatás növekvő színvonalú feltételrendszerének biztosítása, az oktatási infrastruktúra fejlesztése Sikerkritérium: - a működés színvonalának emelése az előző évhez viszonyítva, - eszközfejlesztés ütemterv alapján történő megvalósítása, - ütemterv alapján megvalósított intézményi felújítások. A kialakított intézményhálózat méretgazdaságos, költséghatékony működtetése Sikerkritérium: - átlaglétszám alatti tanulócsoport nem működik, - az újonnan induló általános iskolai első és ötödik - osztályok kialakítása a maximum létszámokat figyelembe véve történik. Az oktató-nevelő intézmények szakmai autonómiájának biztosítása Sikerkritérium: - - szülők, tanulók többségi igényeinek figyelembe vétele, - - egyéni igények teljesítése a többségi igények lehetőségein belül, - - minőségirányítási rendszer működtetése. A kompetencia mérések eredményeinek fokozatos javítása Sikerkritérium: - - haladják meg, vagy érjék el az országos átlagot, - - haladják meg, vagy érjék el a kisvárosi kategória átlagot, - - jelenjen meg az önmagához viszonyított, hozzáadott pedagógiai érték. Az évismétlők és túlkoros gyermekek, tanulók számának csökkentése 8
Sikerkritérium: - az óvodában maradt tankötelezettségi kort elérő gyermekek száma az előző - évhez képest legalább 5%-kal csökken, - az évismétlők túlkoros tanulók aránya legalább 3%-kal csökken. - Egyenlő esélyek biztosítása Sikerkritérium: - az integráltan nevelhető gyermekek és tanulók képességfejlesztésének 100 %-os megoldása - a roma gyermekek és tanulók fejlesztése, óvodába és iskolába járásuk gyakoriságának növelése. A tehetséggondozás Sikerkritérium: - az emelt szintű idegen nyelvi csoport végzős tanulóinak 50%-a - nyelvvizsgával rendelkezik, - egyéb emelt szinten történő oktatás esetén a végzős tanulók 20%-a megyei, - régiós, országos versenyen vett részt. A pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése Sikerkritérium: - a helyi innovációs törekvések továbbfejlesztése, - az innovációk bemutatási lehetőségeinek megszervezése, szakmai közös - kihasználása, - az intézmények belső ellenőrzési dokumentumaiban értékelésre kerül a - módszertani kultúra. A teljes körű szakos ellátottság elérése Sikerkritérium: - az intézmények közötti és az intézményen belüli feladatellátási helyeken - történő áttanítás lehetőségének kihasználásával az előző évihez képest - javuljon a szakos ellátottság. Menedzsment vezetésfejlesztés Sikerkritérium: - teljesítményértékelés: új kompetenciák, attitűdök előtérbe helyezése. 9
Az iskola partnereinek és a munkaerő piac kínálatának megfelelő képzési irányok indítása Sikerkritérium: - a partnerek egyeztetett igénye után indul a képzés. Az információs rendszer működésének javítása Sikerkritérium: - a testületi klímateszt felvételekor legalább 80%-os az elégedettségi mutató. A szülőkkel történő együttműködés fejlesztése Sikerkritérium: - a szülői értekezleten a részvétel fokozatosan növekszik, - legalább 75%-os részvételi arány elérése. Együttműködés a helyi és kistérségi, megyei intézményekkel, szervekkel Sikerkritérium: - működő kapcsolatok számának növekedése, - együttműködési megállapodások megkötése. A kistérségi és megyei feladatok ellátásának bővítése az anyagi lehetőségek függvényében Sikerkritérium: - a költséghatékony működés biztosítása. A nemzetközi kapcsolatok fenntartása, fejlesztése Sikerkritérium: - diákcsere programok számának a jelenlegihez mért szinten tartása, - növelése, - együttműködő partnerek számának a jelenlegihez mért megtartása, - növelése. A fenntartó minőségpolitikájában a közoktatási intézményrendszerrel kapcsolatos jövőkép általános és irányokat megfogalmazó stratégiai céljai az elvárásokat jelenítik meg és egyben jelzik a preferált fejlesztési irányokat is. 10
II.3. AZ INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ ELVÁRÁSOK ÉS MINŐSÉGCÉLOK Kiemelt elvárások: - a jogutód intézmény működésének elindítása, - az intézményi szervezeti struktúra kialakítása, - a szervezeti kultúra fejlesztése: arculat, szokások, módszerek, érzelmi eszköztár, vezetési stílus, - az intézményi alapdokumentumok, szabályzatok elkészítése, - a kiemelt nevelési, pedagógiai célok megvalósítása, - a humán erőforrás megfelelő kihasználása a feladatellátás szakmai elvárásainak érdekében, - a pedagógus étékelési rendszer, az önértékelési rendszer kialakítása, - a különböző szociokulturális hátérrel rendelkező gyerekek, tanulók értékrendjének alakítása, képességfejlesztése, - sokféle nyitottság biztosítása, az interkulturális különbségek kezelése. Sikerkritérium: az intézményi szabályzatok, különböző dokumentációk elkészültek, jóváhagyásra kerültek, kialakult a szervezeti struktúra, működésbe lépett az erőforrás menedzsment, megfogalmazást nyert az intézményi jövőkép, küldetés nyilatkozat, kiválasztásra kerültek az intézményi értékek, az általános iskolai 5-6. évfolyam létszámának átlaga és majd a további belépő 5. évfolyamok átlaglétszáma - intézményi szinten eléri a törvényben meghatározott átlaglétszámot, az első évfolyam tanulócsoportjai a maximális osztálylétszámhoz közelítve kerültek megszervezésre, a szakos ellátás biztosítása érdekében egyes pedagógusok több feladatellátási helyen vannak foglalkoztatva munkaidejük alatt, bevezetésre került a vezetői és pedagógus értékelési rendszer, az irányított önértékelés, az intézmény tevékenységrendszere lehetőséget jelent a különböző hátrányok enyhítésére, a tehetséges gyerekek felismerésére és fejlesztésére. 11
II.4. AZ ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS RENDJE - A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 102. -ának d ) pontja az általános ellenőrzés, 104. -a (1) - (3) bekezdése a törvényességi ellenőrzés, 107. -a a szakmai ellenőrzés és az ellenőrzési folyamat feltételrendszerét, működtetését határozza meg. A törvény 102. -ának g ) pontja valamint 104. -ának (4)- (5) pontja az értékelést tartalmazza. Az ellenőrzés Az ellenőrzés során a fenntartó alapvető alapelve, hogy - az ellenőrzést végző személynek szakmai kompetenciája biztosított legyen, - egyeztetés alapján történjen, - a tapasztalatról visszajelzést kapjanak az érintettek, - segítő szándékú legyen. A fenntartó ellenőrzései a közoktatási intézményekben lehetnek - törvényességi, - szakmai, pedagógiai, - pénzügyi, - a partnerközpontú működésre és - a vezetői munkára vonatkozó ellenőrzések. A fenntartói ellenőrzések rendjét az ÖMIP 4. sz. melléklete tartalmazza. A törvényességi ellenőrzés célja: ellenőrizni a házirend, valamint - a kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat kivételével más belső szabályzatok elfogadására előírt eljárási rendelkezések megtartását, a szabályzatban foglaltak jogszerűségét, a működés és döntéshozatal jogszerűségét. 12
A szakmai, pedagógiai ellenőrzés célja: - a szakmai munka megfelelése a nevelési, pedagógiai programban leírtaknak, a szakmai munka eredményességének ellenőrzése. A szakmai ellenőrzésben az vehet részt, aki az Országos szakértői névjegyzékben szerepel. A pénzügyi ellenőrzés célja: - a pénzügyi dokumentáció jogszerűsége, hatályossága, a gazdálkodási szabályzatok és a költségvetési rendelet betartásának vizsgálata. A partnerközpontú működés ellenőrzésének célja: - a partneri igény elégedettségi vizsgálata. A vezetői munka átfogó ellenőrzése az öt éves vezetési ciklus lezárása előtt a mellékelt adatlap szerint történik. Az ellenőrzés szabályozása Az ellenőrzés megkezdése előtt legalább hét nappal az ellenőrzés vezetőjének egyeztetni kell a közoktatási intézmény vezetőjével és azzal, aki az ellenőrzést kezdeményezte (fenntartó). Egyes ellenőrzések vonatkozásában, ha az ellenőrzés eredményességét veszélyezteti, az előzetes egyeztetést nem kell megtartani. Az előzetes egyeztetéskor közölni kell az ellenőrzés időtartamát, formáját, módszereit, az ellenőrzés időpontját és az érdekeltek véleménynyilvánítási lehetőségeit az ellenőrzés megállapításairól. Az ellenőrzésről írásbeli összegzés, jelentés készül, melyet a fenntartó és az érintett intézmény vezetője kap meg. A szakmai ellenőrzések megállapításait a személyiségvédelemre vonatkozó jogszabályok megtartásával lehet csak nyilvánosságra hozni. 13
A törvényességi ellenőrzés eredményeképpen a fenntartó felhívja a közoktatási intézmény vezetőjét a jogszabály sértő döntés orvoslására. Ha a felhívás nem vezet eredményre, a jogszabálysértő döntést megsemmisíti, és az intézmény vezetőjét új döntés, illetve az elmulasztott intézkedés meghozatalára utasítja. Ha a jogszabálysértő döntés meghozatala óta több mint egy év eltelt, vagy a döntést a bíróság már felülvizsgálta, vagy ha a döntés jóhiszeműen szerzett jogokat sért, a döntést nem lehet megsemmisíteni. Ezekben az esetekben csak tájékoztatja az intézményvezetőt a megállapításokról, a helyes eljárásról. Az ellenőrzések során tapasztalt esetleges hiányosságok, hibák megszüntetése, korrigálása érdekében intézkedési tervet köteles készíteni az intézményvezető. Ehhez figyelembe kell vennie a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26) Korm. rendelet előírásait is. A hiányosságok megszüntetése után a fenntartó utóellenőrzés keretében győződik meg a javítás eredményességéről. A 2011/2012. tanévi ellenőrzések rendje Kossuth Lajos Általános Iskolában: - 1. félév: a változó bérek elszámolása - 2. félév: a foglalkoztatottak munkaügyi dokumentumai - a normatívák igénylése, elszámolása - a költségvetési előirányzatok betartása Az intézmény értékelése Az értékelés a fenntartó ágazati irányítása által meghatározott szakmai célkitűzések összehasonlítása a közoktatási intézmény pedagógiai, működési eredményeivel. A feladatok megvalósításának áttekintése indikátorrendszerrel történik, mely a fenntartó számára lehetővé teszi, hogy tájékozódni tudjon a főbb mutatók tekintetében, jelzésértékű az intézmény számára is. Beiskolázási mutatók jelentkezettek száma, felvettek száma, más településről bejáró tanulók száma, körzeten kívüli tanulók száma Oktatási nevelési mutatók osztályok száma, tanulók száma, 14
egy osztályra jutó tanulók száma, egy pedagógusra jutó tanulók száma, induló első osztályok száma, kimenő végzős osztályok száma, végzősök közül továbbtanulásra felvételt nyert (intézménytípus szerint), napközisek száma, aránya, napközi átlagos napi feltöltöttsége (%-os arányszám), étkezést igénybe vevők száma, sajátos nevelési igényű gyermekek száma, kettőnek háromnak számítandó szakszolgálati ellátásban részesülő tanulók száma, hiányzások száma, egy főre eső igazolt - igazolatlan, kitűnő tanulók száma, aránya, évismétlők száma, aránya, javítóvizsgára kötelezettek száma, aránya osztályozó vizsgát tett tanulók száma, iskolai tanulmányi átlag, tanulói dicséretek száma, versenyeredmények, nyelvvizsgát tett tanulók száma, számítógépes vizsgát tett tanulók száma szülők, tanulók elégedettsége Humánerőforrás mutatók pedagógusok száma, szakképzettsége, szakvizsgával rendelkező pedagógusok száma, akkreditált továbbképzésen részt vett pedagógusok száma, újabb pedagógus képesítést szerzettek száma, szakmai kitüntetettek Gyermek- és ifjúságvédelmi mutatók veszélyeztetett gyermekek, tanulók hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetűek száma, tanulói balesetek, gyermekbalesetek száma, gyermekvédelmi kapcsolatba került tanulók száma Gazdálkodási mutatók egy gyermekre, tanulóra jutó költség, egy gyermekre, tanulóra jutó fenntartói hozzájárulás, a költségvetés időarányos teljesítése, bérfelhasználás, dologi felhasználás, kedvezmények rendszere, jutalmazások, óradíj átlaga egy pedagógusra jutó túlórák száma, 15
helyettesítések száma Vezetési mutatók szakmai dokumentumok megléte, panaszügyek, elintézési módjuk, közalkalmazotti fegyelmi ügyek, határidők pontos betartása, bemutató órák, óralátogatások, kollégák által végzett óralátogatások, partneri elégedettség, pedagógusi elégedettség, továbbképzéseken való részvétel. A fenntartói mérések a tantervi követelmények teljesítésére (az alapozó szakasz végén), a helyi "specializációk" (idegen nyelv, matematika) kialakításának iskolai erőforrásaira és a neveltségi szintmérésre terveződnek (a tankötelesek iskolába lépésekor), bízva abban, hogy a későbbiekben megismételhetőkké, folytathatókká válnak, mérési folyamatosságot jelentenek majd. A szakmai mérések csak szakképzett szakemberekkel, hiteles mérőeszközökkel történhetnek. A mérés megkezdése előtt az érintett szakembereket (pedagógusokat) tájékoztatni kell. A mérés eredményeinek elemzését szóbeli szakértői tájékoztató segítségével tudomásukra kell hozni. A fenntartó igényli a mérésre vonatkozó már meglévő eredményeket, lehetőség esetén az azokkal történő összehasonlítást. (országos, más településen mért adatok). A fenntartói mérés eredményeiről az érintett szakembereken kívül az intézményvezetők és a fenntartó Kulturális és Oktatási Bizottsága, valamint igény esetén a Képviselő-testület részletes tájékoztatást kap. A mérési eredmény az intézmény szakmai munkájának értékelésébe beépítésre kerül. A 2011/2012. tanévi fenntartói mérés: - valamennyi első osztályos neveltségi szintfelmérése iskolába lépéskor és - a tanév végén (a 2010/2011. tanévben elkezdett folyamat folytatása). 16
Az intézményvezetők értékelése A szabályozás lényege, hogy biztosítva legyenek az egységes alapelvek, szempontok, kritériumok valamennyi intézményvezető értékelésében, valamint meghatározott legyen az értékelés folyamata. Az értékelés célja: megállapításra kerüljenek a vezetői teljesítmény erősségei és gyengeségei, rögzítésre kerüljenek a továbbfejlesztési feladatok, ezen belül a vezető kapjon átfogó értékelést teljesítményétől, erősségeiről, a fejlesztendő területekről, fejlessze önismeretét, önértékelését. Az értékelés alapelvei az értékelésnek tényeken kell alapulnia, kompetencia alapú, mert a vezető teljesítményét meghatározza a gyakorlati alkalmazásban megnyilvánuló szakismerete, tudása, képességei, készségei, attitűdje, elkötelezettsége: másként kompetenciáinak megléte, erőssége, fejlettsége meghatározzák teljesítményét, a kompetenciák fejleszthetők, melynek elvárható eredménye, hogy fejlődik a teljesítmény, az értékelés fejlődésorientált, nem minősítő, az értékelés összehasonlítható a korábbi megállapításokkal, az értékelés megállapodása nyomon követhető. Az értékelés nyilvánossága az értékelés személyre szóló dokumentumai nem nyilvánosak, a személyi anyag része, több intézményvezetőre szóló értékelő megállapítások névnélküli összegzése nyilvános. Az értékelés hasznosítása figyelembe kell venni a minőségi munkáért járó kereset-kiegészítés, jutalmazás, illetve más elismerés odaítélésénél, több intézményvezető esetén javaslattétel a továbbképzési, önképzési tematikához. Az értékelés területei Az 5 kulcskompetencia: vezetés-szakmai tudás alkalmazása, kommunikáció, kapcsolatok kezelése megbízhatóság, felelősségvállalás, együttműködés, 17
komplexitás kezelése. Egyéb a fenntartó számára értékes kompetencia: társadalmi szerep vállalása, ellátása szakmai képviselet vállalása, ellátása, szakmai közéleti szerep vállalása, ellátása, idegennyelvtudás, előadói képesség, prezentációs képesség, publikációképesség. Az értékelés kritériumai legyen elegendő tény, adat a ténymegállapításokban értsen egyet az értékelő és az értékelt az önértékelés és a fenntartói értékelés azonos mértékben fontos, fejlődési feladatokban való megállapodással kell zárulnia, az önértékeléstől a megállapodás aláírásáig 1 hónapnál több idő nem telhet el Az értékelés felelőse a fenntartó Polgármesteri Hivatala Intézmény- felügyeleti Iroda megbízott személy Az értékelés gyakorisága az adott vezető átfogó értékelésére a vezetői megbízás 5. évében kerül sor, a fenntartó külön kérésére tanévindításkor jelezve. Az értékelés módszere, eszköze Horváth & Dubecz Tanácsadó Kft. VEZKÉPp modell alapján Az értékelés folyamata az értékelésre kerülő vezető értesítése az időpontról, a szükséges eszközök biztosítása adat-és információgyűjtés, adatok rendszerezése, az értékelőlapok kitöltése, adatbevitel, az értékelés megjelenítése diagramokon, az egyéni diagram átadása az intézményvezetőnek, a diagramok, adatok fenntartói elemzése, következtetések levonása, értékelő megbeszélés: a vezető és a fenntartó véleményének egyeztetése, javasolt fejlesztési feladatok/irányok egyeztetése, megállapodás (aláírások), a dokumentum átadása az intézményvezetőnek, archiválás a személyi anyagban,a dokumentum nyomon követése (értékelő, felelős) 18
II.5. A KOORDINÁCIÓ RENDJE Ágazaton belüli koordináció - tanévindító értekezlet - ideje: minden év augusztus vége, szeptember eleje - emlékeztető készül - információs, koordinációs értekezlet - önkormányzati döntésekhez, aktuális feladatokhoz kapcsoltan - emlékeztető készül - eseti továbbképzés és fórum - aktuális jogi, pedagógiai oktatásszervezési kérdések - ideje: negyedévenként - fenntartói vagy intézményi intézkedésekhez emlékeztető készül Ágazatközi koordináció A koordinációs kapcsolatok a gyermek- és ifjúságvédelemre, a szociálpolitikára, az egészségügyre, a közművelődésre, a munkaerő-gazdálkodásra, a sportra, az önkormányzati feladatellátásban részt vevő szervezetekre vonatkoznak, melyek a helyi közoktatási szolgáltatást érintik. A terület megjelöléséhez kapcsoltan megnevezésre került a közoktatást érintő feladat, az intézmény és a feladatellátásért felelős munkakör, ezen túlmenően az elérhetőség és a fenntartó részéről a kapcsolattartó. A kapcsolattartás módja A fenntartó kapcsolattartóján keresztül telefonon, személyesen vagy írásban az adott téma megjelölésével sürgős esetben telefonon történő azonnali jelzéssel,az előzetesen jelzett témában időpont egyeztetést kérve személyes megbeszélés lehetőségére vagy írásban megküldve. A megbeszélés tartamát a közoktatási intézmény igazgatójának utasítása alapján dokumentálni kell. A rendőrségi, gyermek- és ifjúságvédelmi valamint az ÁNTSZ - szel kapcsolatos megbeszélésekről írásos dokumentációt kell készíteni. Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2008-2012. évre szóló önkormányzati közoktatási intézményrendszere működésének minőségirányítási programját /2008.(IX.25.) számú határozatával fogadta el. A minőségirányítási program a legitimációban jelzett képviselő-testületi határozatokkal többször módosításra került. 19
III. MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT Az Kossuth Lajos Általános Iskola elkötelezi magát minden belső és külső tevékenységében, hogy partnerei igényeit minél teljesebb körben törekszik kielégíteni, rugalmasan alkalmazkodva az intézményünket érintő kihívásokhoz. A szervezetfejlesztések során kialakítandó, a hagyományokat továbbépítő, a sikeres elemeket megőrizve továbbfejlesztő képesség-együttesünkkel intézményi szervezetünk eredményesen akar megfelelni a folyamatosan változó külső és belső partneri elvárásoknak. Az élethelyzetekhez alkalmazkodni és másokra hatni tudó harmonikus személyiségek nevelése a célunk minden tagintézményben. Mindezeket a célokat egy iskola keretei között tervezzük, ahol a kultúra teljes körére építve olyan pedagógiai reál-tevékenységrendszert szervezünk, amely: személyiségközpontú, leköti a tanulókat, komfortélményt biztosít számukra, fokozza teljesítményüket, tágítja érdeklődésüket, megalapozza, majd fejleszti kulcskompetenciáikat, lehetőséget teremt a családi eredetű hátrányok részbeni enyhítésére, alkalmat ad a valamiben tehetséges gyerekek felismerésére és fejlesztésére, esélyegyenlőséget teremt, felkészít a továbbtanulásra és a magasabb iskolafokon a követelmények teljesítésére. Minőségpolitikánk megvalósításával azt szeretnénk elérni, hogy az idejáró gyermekek társadalmilag hasznos, egyénileg sikeres emberekké váljanak. A minőségi munka, a pedagógiai innováció alapkövetelmény az intézményünkben, melynek garanciája a munkatársak belső és külső képzése, a minőségirányítási rendszer tudatosan tervezett működtetése és annak folyamatos fejlesztése. Intézményünk kinyilvánítja, hogy szolgáltatásaink minőségének fejlesztése minden dolgozó személyes felelőssége. A Kossuth Lajos Általános Iskola működésének minőségpolitikai célja, hogy: autonóm, eredményesen működő, versenyképes, sokszínű, a társadalmi és a szülői-tanulói elvárásoknak megfelelő, biztonságos, és valamennyi partnere és szereplője számára minőséget nyújtó intézmény legyen. 20