A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban Munkafüzet BIOLÓGIA 7. évfolyam Rebákné Németh Erzsébet Rebák Sándor TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0031
TARTALOMJEGYZÉK A laboratórium munka- és balesetvédelmi szabályzata... 3 Általános bevezetés... 7 1. A mikroszkóp... 10 2. Növényi szövetek vizsgálata... 14 3. Állati szövetek vizsgálata... 18 4. Fotoszintézis, párologtatás... 21 5. Idegi- és izomműködés... 25 6. Egysejtű élőlények... 28 7. Moszatok... 31 8. Mohák... 34 9. Harasztok... 37 10. Nyitvatermők... 40 11. Zárvatermők... 44 12. Gombák... 49 13. Gyűrűs férgek... 53 14. Puhatestűek... 57 15. Ízeltlábúak: rovarok... 60 16. Ízeltlábúak: pókok... 63 17. Gerincesek: halak... 66 18. Gerincesek: kétéltűek, hüllők... 69 19. Gerincesek: madarak... 72 20. Gerincesek: emlősök... 75 Fogalomtár... 78 Források... 82
Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam A LABORATÓRIUM MUNKA- ÉS BALESETVÉDELMI SZABÁLYZATA 1. A laboratóriumban a tanuló csak felügyelet mellett dolgozhat, a termet csak engedéllyel hagyhatja el! 2. A kísérlet elvégzése előtt figyelmesen el kell olvasni a leírást! Az eszközöket és a vegyszereket csak a leírt módon és megfelelő körültekintéssel szabad használni! 3. A kísérletek során köpeny használata kötelező! Ha a gyakorlat ezt megköveteli, védőszemüveget, illetve gumikesztyűt kell használni! A tálcán mindig legyen száraz ruha és a közelben víz! 4. Úgy kell dolgozni, hogy közben a laboratóriumban tartózkodók testi épségét, illetve azok munkájának sikerét ne veszélyeztessük! A kísérleti munka elengedhetetlen feltétele a rend és fegyelem. 5. A vegyszerhez kézzel hozzányúlni, megízlelni szigorúan tilos! Ha többféle vegyszert használunk, közben mindig töröljük le a kanalat! A gázokat, gőzöket legyezgetéssel szabad megszagolni! 6. Vegyszerből mindig csak az előírt mennyiséget lehet használni. A maradékot nem szabad visszatenni az üvegbe, hanem csak a megfelelő vegyszergyűjtőbe! A vegyszeres üvegek kupakjait nem szabad összecserélni! 7. Tartsuk be a melegítés szabályait: a kémcsőbe tett anyagokat kémcsőfogó segítségével ferdén tartva, állandóan mozgatva, óvatosan melegítsük! A kémcső nyílását ne fordítsuk a szemünk vagy társunk felé! 8. Kísérletezés közben ne nyúljunk az arcunkhoz, szemünkhöz, a munka elvégzése után mindig alaposan mossunk kezet! Ha a bőrünkre maró hatású folyadék cseppen, előbb száraz ruhával töröljük le, majd bő vízzel mossuk le! 9. Elektromos vezetékekhez, kapcsolókhoz nem szabad vizes kézzel hozzányúlni, mindig tudni kell, hol lehet áramtalanítani! 10. Láng közelében tilos tűzveszélyes anyagokkal dolgozni! Tűz esetén a megfelelő tűzoltási módot kell alkalmazni (vízzel, homokkal, letakarással vagy poroltóval)! 11. A munka befejeztével a munkahelyen rendet kell rakni! A munkahely elhagyása előtt ellenőrizni kell, hogy a gáz- és vízcsapot elzártuk-e, ill. a mérőkészüléket áramtalanítottuk-e! 12. A laboratóriumban étkezni és inni tilos! - 3 -
Munkafüzet Biológia 7. évfolyam 13. Vegyszereket hazavinni szigorúan tilos! 14. Ha bármilyen baleset történik, azonnal szólni kell a tanárnak, vagy a laboratórium dolgozóinak! Néhány fontos laboratóriumi eszköz Bunsen-égő meggyújtása 1. levegőnyílás elzárása 2. gyufagyújtás 3. gázcsap megnyitása 4. gáz meggyújtása 1. ábra 2. ábra - 4 -
Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam A vegyszereken szereplő (új) veszélyességi piktogramok, jelzések és jelentésük: Tűzveszélyes anyagok Robbanó anyagok Oxidáló anyagok Nyomás alatt álló gázok Irritáló anyagok Mérgek Maró hatású anyagok Emberre ártalmas Veszélyes a vízi környezetre A vegyszerek csomagolásán ezen kívül R és S jelzést, valamint számokat találunk. Például a hypo esetében: R 31, R 36/38, R 52 S 1/2, S 20, S 24/25, S 26, S 37/39, S 46, S 50 Az R jelzés a környezetre és az emberre vonatkozó veszélyeket jelenti, az S jelzés a veszélyes anyagok felhasználása során követendő biztonsági tanácsokat jelzi. A számok 1-től 61-ig terjednek és mindegyik egy-egy mondatot jelez, amik jelentése a laboratórium falán lévő táblázatban található! - 5 -
Munkafüzet Biológia 7. évfolyam A hypo esetében: R 31 Savval érintkezve mérgező gázok képződnek R 36/38 Szem-és bőrizgató hatású R 52 Ártalmas a vízi szervezetekre S 1/2 S 20 Elzárva és gyermekek számára hozzáférhetetlen helyen tartandó! Használat közben enni, inni nem szabad! S 24/25 Kerülni kell a bőrrel való érintkezést és szembejutást! S 26 Ha szembe kerül, bő vízzel azonnal ki kell mosni, és orvoshoz kell fordulni! S 37/39 Megfelelő védőkesztyűt és arc-szemvédőt kell viselni! S 46 S 50 Lenyelése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, az edényt/csomagolóburkolatot és a címkét az orvosnak meg kell mutatni! Savval nem kezelhető! Egyéb munkavédelmi szimbólumok: Védőszemüveg használata kötelező Védőkesztyű használata kötelező Vigyázz! Forró felület! Vigyázz! Alacsony hőmérséklet! Vigyázz! Tűzveszély! Vigyázz! Mérgező anyag! - 6 -
Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam Alapelvek, célok: ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS Az Ember a természetben műveltségi területen folyó nevelésoktatás során a tanulók lehetőséget kapnak ahhoz, hogy korszerű természettudományi műveltséget, világképet, gondolkodás- és szemléletmódot építsenek fel magukban. Megismerkedhetnek az anyagok tulajdonságaival, a természeti környezet változásaival, kölcsönhatásaival, a jelenségekkel, a törvényszerűségekkel. Az Ember a természetben műveltségi terület keretében zajló nevelő-oktató munka feladata, célja sokrétű: általános természettudományi fogalmak, eljárások és szemléletmódok kialakítása, készségek, képességek alakítása, a személyiségjegyek pozitív formálása, a tudomány, a tudományos kutatásnak mint társadalmi tevékenységnek bemutatása, a tudományok egymásra épülését biztosító külső és belső feltételek kiemelése, a tudásrendszerek összehangolása, a tudomány és a technika, valamint a társadalom fejlődésének kapcsolatát érintő meggyőződések formálása, a tanulók rendszerben, kölcsönhatásban, kapcsolatokban történő gondolkozásának erősítése, az életben nélkülözhetetlen, s elsősorban a természettudományokban begyakorolható megismerési, tanulási, értelmezési technikák és módszerek azonosítása, fejlesztése. Az Ember a természetben műveltségi területen folyó nevelésoktatás a természeti folyamatok, összefüggések, s az ember ezekkel való kapcsolatának tényleges megértésére épül. Maga a megismerési, tanulási folyamat a tanulók aktív, értelmező tevékenysége, a tapasztalatoknak a már meglévő elképzelések keretei között történő feldolgozása, az eredmények önálló, kritikus értékelése és alkalmazása. A tanulók elsajátíthatják a tudományos megismerés legelemibb eljárásait, a megismerési folyamatokkal kapcsolatos általános tudásrendszereket és műveleteket, mint amilyen az előzetes elképzelések formába öntése, a hipotézisalkotás, a megfigyelések és a kísérletek tervezése, a mindennapokból ismert mennyiségek elemi szintű értelmezése, tudatos használata, mérése, - 7 -
Munkafüzet Biológia 7. évfolyam a tapasztalatok nyelvileg helyes megfogalmazása szóban és írásban, rögzítése rajzban és grafikonon, a problémamegoldás elemi műveletei, az ismeretszerzés, tájékozódás már kisiskoláskorban elérhető és gyakorolható módszerei. Követelmények: A biológiai vizsgálatok során a tanulók egy folyamat, jelenség megfigyelése előtt megismerik annak lényegét, modellezve azt, vagyis kicsiben, egyszerűsítve, a valóságos elemeket helyettesítő anyagokkal és eszközökkel. Mivel a vizsgálat nemcsak a folyamat, jelenség megismerésére szolgál, hanem arra is, hogy a tanulók megismerjék a feltételeit, ezért a természetbe beavatkozva módosítanak egy vagy több feltételt. Az új körülmények között szerzett tapasztalataikat össze tudják hasonlítani az eredetivel, így tisztázzák a folyamat, a jelenség feltételeit. A valóság megismerésének megközelítése a természettudományos kulcskompetenciával kapcsolatos, amely megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy a tanulók megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírják és magyarázzák a természet jelenségeit, folyamatait, és az ismereteik birtokában el tudják gondolni azok várható kimenetelét is. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, aki ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket. A környezettel való összhang megteremtése és tartós fenntartása érdekében a tanulóknak nemcsak a világot leíró természettudományos modelleket, elméleteket kell megismerniük, hanem azt is, hogy a természettudományok megfigyelések, vizsgálódások és kísérletezések sorozatán keresztül jutottak el a bizonyított igazságok (elméletek, szabályok, törvényszerűségek) felismeréséhez. Ezért az iskolában cselekvő, aktív tanulási környezetben kell megismerni a tervszerű megfigyelés, vizsgálódás és kísérletezés módszerét, a nyert adatok, információk igazolásának vagy cáfolásának, a tudományos tényeken alapuló érvelésnek, a modellalkotásnak, illetve feldolgozásának a módjait. A természettudomány maga is komplex, emiatt a segédkönyvben lévő kísérletek is sokoldalúak. - 8 -
Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam A kísérletek alapja a tudományos megfigyelés, melynek a következő kritériumoknak kell megfelelni: céltudatosság: a tevékenység egy adott kérdés, szempont, probléma megválaszolásáért történik, amelyet előzőleg kiválasztottunk, tervszerűség: a vizsgálandó jelenséget pontosan meg kell határoznunk, gondosan kiválasztva a megfigyelési technikát, objektivitás: a szubjektív tényezők kiküszöbölése, ki kell zárnunk előítéleteinket annak érdekében, hogy a megfigyelt folyamat ténylegesen a valóságot tükrözze, megbízhatóság: akkor teljesül, ha a megfigyelési eljárás megismétlésekor újra és újra ugyanazt az eredményt kapjuk, érvényesség: arra vonatkozik, hogy a megfigyelésből származó adatok mennyire kapcsolódnak az adott fogalom elfogadott jelentéseihez. - 9 -
Munkafüzet Biológia 7. évfolyam Bevezető feladat: A MIKROSZKÓP A mikroszkóp a biológus első számú jó barátja, értékes útitárs, amely lehetővé teszi, hogy túllépjen szemének korlátain. Egyes források szerint az arabok már a 11. században ismerték az üveggömbszilánkok nagyítóképességét. A mikroszkóp és a távcső feltalálása a 17. századra tehető, a hagyomány szerint két flamand látszerész munkásságához fűződik. Néhány évvel később Galileo Galilei híres látcsöve az a műszer, amelyet a tudós állítólag nem csupán igen fontos csillagászati vizsgálatokra használt, hanem mikroszkópos kutatásokhoz is. Az első eszközök egy cső két végében elhelyezett két lencséből álltak, a csövet pedig háromlábú állványra szerelték. Hogyan született meg a mikroszkóp? A szemelvény alapján egészítsd ki a szöveget! A mikroszkóp a biológus első számú jó barátja, értékes útitárs, amely lehetővé teszi, hogy túllépjen szemének korlátain. Egyes források szerint az. már a 11. században ismerték az üveggömbszilánkok nagyítóképességét. A mikroszkóp és a távcső feltalálása a. századra tehető, a hagyomány szerint két flamand munkásságához fűződik. Néhány évvel később. híres látcsöve az a műszer, amelyet a tudós állítólag nem csupán igen fontos csillagászati vizsgálatokra használt, hanem mikroszkópos kutatásokhoz is. Az első eszközök egy cső két végében elhelyezett álltak, a csövet pedig háromlábú állványra szerelték. 1. Kísérlet: A mikroszkóp használata mikroszkóp, tárgylemez, fedőlemez, munkafüzet Figyeljétek meg a mikroszkóp felépítését és működését! Melyek a mikroszkóp főbb egységei! Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben! - 10 -
Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam 2. Kísérlet: A mikroszkóp használatának gyakorlása mikroszkóp, tárgylemez, fedőlemez, szemcseppentő, csipesz, olló, vizsgálandó anyagok: hajszál, szőrszál, toll, halpikkely, preparált rovar, munkafüzet A mikroszkópot helyezzétek az asztalra, a továbbiakban ne mozdítsátok el! A beállítás menetét kövessétek a szemlencsén keresztül! A tükör segítségével biztosítsatok világos látómezőt! A tárgylemezt rögzítsétek a tárgyasztalon és helyezzétek rá a vizsgálati anyagot! Az élességet állítsátok be a makro-, illetve a mikrocsavar finom mozgatásával! Fokozatos nagyítással vizsgálódjatok, a kisebb nagyítástól haladjatok a nagyobb felé! A megfigyelések végzése közben a tárgylemezt néhány milliméterre finoman mozgathatjátok a tárgyasztalon. Így keressétek meg rajta, amit látni akartok! A következő dolgok közül válogathattok: hajszál, szőrszál, toll, halpikkely, preparált rovarrész (ízeltláb, hártyás szárny). Megfigyeléseitek közül válasszatok ki kettőt és rajzoljátok le a munkafüzetbe! 3. Kísérlet: Mikroszkóppal végzett egyszerű megfigyelések mikroszkóp, pocsolyavíz pohárban, szemcseppentő, tárgylemez, fedőlemez, munkafüzet A pocsolyából vagy virágvázából vett poshadó víz egy cseppjét helyezzétek tárgylemezre! Tegyetek rá fedőlemezt és vizsgáljátok meg először kis majd nagy nagyítással! Ha szerencsétek van, nyüzsögnek az egyszerű felépítésű egysejtű moszatok, bacilusok és egysejtű állatkák! Megfigyeléseiteket rajzoljátok le a munkafüzetbe! - 11 -
Munkafüzet Biológia 7. évfolyam Elméleti ismeretek: A mikroszkóppal* vizsgálódók közül az elsők között volt Anton van Leeuweenhoek, neki köszönhető, hogy a biológusok megismerték az eszközt. A mikroszkóp egy mechanikai és egy optikai részből áll. A mechanikai rész rendszerint egy patkó alakú alap és egy állvány, ehhez illeszkednek a mikroszkóp főbb részei. A tárgyasztal alatt helyezkedik el a világító berendezés, ezzel szabályozható az alászerelt tükör által visszavert vagy közvetlenül egy lámpából kisugárzó fény mennyisége. A tárgyasztal közepén van egy nyílás, így a fény áthatolhat az odahelyezett preparátumon. Az optikai rész a szemlencse és a tárgylencse, amelyek egy tubus két végén helyezkednek el. A tubust a makrocsavar és a mikrocsavar segítségével lehet mozgatni, és így a tárgylencsét néhány milliméterrel a tárgylemez fölé ereszthetjük, a megfigyelni kívánt tárgy fókuszálására. Feladatok: 1. feladat Kösd össze a részeket! szemlencse tárgyasztal állvány makrocsavar tubus tárgylencse tükör 3. ábra - 12 -
Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam Számozással állítsd helyes sorrendbe a mikroszkópos vizsgálat menetét! a megfigyelések elvégzése (esetleg a tárgylemez finom vízszintes mozgatása) a beállítás menetének követése a szemlencsén keresztül a fény beállítása a tükör segítségével (világos látómező biztosítása) a mikroszkóp asztalra helyezése (a továbbiakban nem mozdítható) machinálás a makro- illetve mikrocsavarral (élességállítás) a tárgylemez (vizsgálati anyag) tárgyasztalon való rögzítése 2. feladat Nevezd meg és rajzold le a megvizsgált dolgok közül kettőnek a mikroszkópi képét! 3. feladat Rajzold le, mit láttál a pocsolyavízben! - 13 -
Munkafüzet Biológia 7. évfolyam Bevezető feladat: NÖVÉNYI SZÖVETEK VIZSGÁLATA Miről szól a mai óra? Fejtsd meg a rejtvényt! 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 1. A növények szerve, a leveleket és a virágokat tartja. 2. A szár egyik feladata. 3. A gyökér fontos funkciója. 4. A növények táplálékkészítő szerve. 5. A virágból fejlődik. 6. Az egyik ivarlevél. 7. A lomblevél része. 8. A növényeket rögzíti a talajhoz. 1. kísérlet: Gyökércsúcs hosszmetszetének vizsgálata mikroszkóp, kész metszet: gyökércsúcs hosszmetszete, munkafüzet - 14 -
Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam Állítsátok be a vizsgálathoz a mikroszkópot! Vizsgáljátok meg a gyökércsúcs hosszmetszetének kész metszetét! Megfigyeléseitekről készítsetek rajzot a munkafüzetbe! 2. kísérlet: Kétszikű szár keresztmetszetének vizsgálata mikroszkóp, kész metszet: kétszikű szár keresztmetszete, munkafüzet Állítsátok be a vizsgálathoz a mikroszkópot! Vizsgáljátok meg a kétszikű szár keresztmetszetének kész metszetét! Megfigyeléseitekről készítsetek rajzot a munkafüzetbe! Elméleti ismeretek: A növényi szövetek* csoportjai: osztódó szövet, állandósult szövetek: bőrszövet, szállítószövet, alapszövetek. Az osztódó szövet sejtjei kicsik, sejtfaluk vékony, sejtmagjuk nagy. Osztódó képességüket a növény egész életében megőrzik, az állandósult szöveteket hozzák létre. Például a növények gyökércsúcsában, hajtáscsúcsában találhatók. A bőrszövet sejtjei szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Nemcsak elhatárol, de összeköttetést is teremt a külvilággal, rajta keresztül a növény anyagokat vesz fel és ad le. A szállítószövet elemei nyalábokban fordulnak elő, kötegeket alkotnak. A nyalábok a kétszikűek szárában körkörösen helyezkednek el, háncsrészből, kambiumból* és farészből állnak. Az alapszövetek sejtjei vékony falúak, plazmában gazdagok. Működésük szerint lehetnek például táplálékkészítők, kiválasztók, raktározók és szilárdítók. Feladatok: 1. feladat Mi jellemző a növényi szövetekre? Írd a megállapítások elé a megfelelő betűt (I = igaz, H = hamis)!. A szövet közös eredetű, hasonló alakú, azonos működésű sejtek összessége.. A bőrszövet sejtjei szorosan kapcsolódnak egymáshoz.. Az állandósult szövetek sejtjei idővel osztódóvá alakulnak. - 15 -
Munkafüzet Biológia 7. évfolyam. A szállítószövet elemei nyalábokban fordulnak elő, kötegeket alkotnak.. Az alapszövet lehet: táplálékkészítő, raktározó és szállító. 2. feladat Rajzold le a gyökércsúcs hosszmetszetének mikroszkópi képét! Hol helyezkednek el leggyakrabban osztódó szöveti sejtek?... Mi jellemző az osztódó szövet sejtjeire?...... Húzd alá a kakukktojást! Magyarázd meg, miért az? szállítószövet, osztódó szövet, táplálékkészítő alapszövet, bőrszövet, kiválasztó alapszövet... 3. feladat Rajzold le a kétszikű szár keresztmetszetének mikroszkópi képét! - 16 -
Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam Jellemezd a szállítószövet sejtjeit!... Hogyan helyezkednek el a kétszikű szárban az edénynyalábok?... Mely részekből épül fel egy nyaláb?... 4. feladat Készítsd el a növényi szövetek csoportosításának ábráját! A következő szöveteket jelenítsd meg rajta: bőrszövet, raktározó, osztódó szövet, kiválasztó, szállítószövet, alapszövetek, állandósult szövetek, növényi szövetek, táplálékkészítő, szilárdító!......... - 17 -
Munkafüzet Biológia 7. évfolyam Bevezető feladat: ÁLLATI SZÖVETEK VIZSGÁLATA Olvasd el az elméleti ismeretek szövegét és oldd meg a feladatot! Írd a megállapítások elé a megfelelő betűt (I = igaz, H = hamis)!.. Az állati szövetek csoportjai: hámszövet, kötő- és támasztószövet, izomszövet, idegszövet... A hámszövetek az állatok testének külső és belső felszíneit borítják... A hámszövet sejtjei között sok a sejtközötti állomány... A mirigyhám sejtjei váladékot termelnek... A kötőszövetek közé tartozik a porcszövet... A csontszövet szilárdságát a szervetlen anyagok biztosítják. 1. kísérlet: Hámszövet vizsgálata mikroszkóp, kész metszet: hámszövet (csillós hengerhám), munkafüzet Állítsátok be a vizsgálathoz a mikroszkópot! Vizsgáljátok meg a hámszövet kész metszetét (csillós hengerhám)! Megfigyeléseitekről készítsetek rajzot a munkafüzetbe! 2. kísérlet: Zsírszövet és csontszövet vizsgálata mikroszkóp, kész metszetek: zsírszövet, csontszövet, munkafüzet Állítsátok be a vizsgálathoz a mikroszkópot! Vizsgáljátok meg a zsírszövet, majd a csontszövet kész metszetét! A két megfigyelésről készítsetek rajzot a munkafüzetbe! Elméleti ismeretek: Az állati szövetek csoportjai: hámszövet, kötő- és támasztószövet, izomszövet, idegszövet. - 18 -
Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam A hámszövetek az állatok testének külső és belső felszíneit borítják. Sejtjei szorosan illeszkednek, sejtközötti állomány alig van. A fedőhámok elsősorban a borított felület védelmére szolgálnak, ilyen például a bőr hámrétege. A mirigyhám sejtjei váladékot termelnek, amely a sejtekből távozik. A kötőszövetek rögzítik a többi szövetet, kitöltik a közöttük levő tereket. A kötőszövetek közé tartoznak a lazarostos és a tömött rostos kötőszövet, a zsírszövet és a vér is. A támasztószövetek az állatok testének támasztását, szilárdítását végzik, a vázrendszer felépítői. Ide tartoznak a porc- és a csontszövet. A zsírszövet gömb alakú sejtjeiben zsír halmozódik fel, amely a sejtmagot a sejthártyához szorítja. A pecsétgyűrű alakú zsírsejtek között laza rostokból álló sejtközötti állomány van. A csontszövet szilárdságát a szervetlen anyagoknak, rugalmasságát a szerves anyagoknak köszönheti. Feladatok: 1. feladat Rajzold le a hámszövet (csillós hengerhám) mikroszkópi képét! Mi jellemzi a hámszövetet?.. Írj példákat a hámszövet működésére! - 19 -
Munkafüzet Biológia 7. évfolyam. 2. feladat Rajzold le a zsírszövet és csontszövet mikroszkópi képét! zsírszövet csontszövet Mi a szerepe a kötő- és támasztó szövetnek?. Jellemezd a zsírszövetet! Mi alakítja ki a csontszövet jellemző tulajdonságait? - 20 -
Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam Bevezető feladat: FOTOSZINTÉZIS, PÁROLOGTATÁS Mit nevezünk fotoszintézisnek? Húzd alá a helyes választ! A) A fotoszintézis során a növények oxigént vesznek fel és széndioxidot bocsájtanak ki. B) A fotoszintézis célja szén-dioxid termelése. C) A fotoszintézis során a növények széndioxidot vesznek fel, oxigént bocsájtanak ki és szerves anyagot termelnek. D) A fotoszintézis végterméke ásványi só és víz. 1. kísérlet: Levél keresztmetszetének vizsgálata mikroszkóp, kész metszet: levél keresztmetszet, munkafüzet Állítsátok be a vizsgálathoz a mikroszkópot! Vizsgáljátok meg a levélkeresztmetszet kész metszetét! Megfigyeléseitekről készítsetek rajzot a munkafüzetbe! 2. kísérlet: Bőrszövet felületének vizsgálata muskátli levele, színtelen körömlakk, csipesz, bonctű, mikroszkóp, tárgylemez, fedőlemez, munkafüzet A muskátli levelének színén kenjetek be egy korong alakú, a fonákján egy négyzet alakú foltot színtelen körömlakkal és hagyjátok megszáradni! Majd bonctű segítségével lazítsátok fel, csipesszel pedig húzzátok le a lakkrétegeket a levélről. A finom készítményeket, amelyek a bőrszövet lenyomatai, helyezzétek tárgylemezre, cseppentsetek rá desztillált vizet, fedjétek le fedőlemezzel és vizsgáljátok meg mikroszkóppal! A látottakat rajzoljátok le a munkafüzetbe és lássátok el magyarázó szöveggel! - 21 -
Munkafüzet Biológia 7. évfolyam Elméleti ismeretek: A levél meghatározó szövete a táplálékkészítő alapszövet. Felső rétegének szorosan illeszkedő sejtjei hengeresek, megnyúltak és zöld színanyagban gazdagok (oszlopos réteg). Alatta szabálytalan alakú, lazán kapcsolódó sejteket és sejt közötti járatokat találunk (szivacsos réteg). Az üregek a gázcserét és a párologtatást segítik elő. Az alapszövetbe ágyazódnak a levélerek, amelyeket szállítónyalábok alkotnak. A fotoszintézis* a levelek zöld színtesteiben zajlik. A folyamathoz szükséges szén-dioxidot a levelek gázcserenyílásain* keresztül veszi fel a növény, a vizet a gyökérzet szívja fel. A párologtatás során a növények az általuk felvett víz legnagyobb részét vízgőz formájában kibocsátják a légkörbe. Ez a folyamat is a gázcserenyílásokon keresztül zajlik. Belőlük a levél színén kevesebb, fonákján több van. Ha a nyomás a zárósejtekben nő, a légrés kinyílik, ha a nyomás csökken, a légrés szűkül. Feladatok: 1. feladat Rajzold le a levél keresztmetszetének mikroszkópi képét! - 22 -
Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam Figyeld meg az ábrát, és oldd meg a feladatokat! 4. ábra Keresd meg a szövegben rejlő hibákat és javítsd ki! Húzd le a hibás kifejezést és írd fölé a helyeset! A levél meghatározó szövete a táplálékraktározó alapszövet. Alsó rétege szorosan illeszkedő sejtjei hengeresek, megnyúltak és zöld színanyagban gazdagok (szivacsos réteg). Felette szabálytalan alakú, lazán kapcsolódó sejteket és sejt közötti járatokat találunk (oszlopos réteg). Az üregek a gázcserét és a párologtatást segítik elő. Az alapszövetbe ágyazódnak a levélerek, amelyeket táplálékkészítő nyalábok alkotnak. Miért így alakul a rétegekben a zöld színanyag mennyisége? 2. feladat Rajzold le a bőrszövet mikroszkópi képét! Hasonlítsd össze a levél színét és fonákját!.. A gázcserenyílásokból a levél színén kevesebb, fonákján több van. - 23 -
Munkafüzet Biológia 7. évfolyam levél színe levél fonákja Mely részekből épül fel a gázcserenyílás?.. - 24 -
Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam Bevezető feladat: IDEGI- ÉS IZOMMŰKÖDÉS Olvasd el az elméleti ismeretek első bekezdését és egészítsd ki a szöveget! Az idegszövet áll. Az idegsejtek sejttestéhez. kapcsolódnak. A rövid nyúlványok nagyszámúak és faágszerűen elágaznak, csak egy van. A velőshüvellyel fedett hosszú nyúlvány az.., gazdagon elágazó végső szakaszai az. Az idegszövet sejtjeinek feladata az ingerek., ingerületté alakítása és továbbítása. 1. kísérlet: Idegszövet vizsgálata mikroszkóp, kész metszet: idegszövet, munkafüzet Állítsátok be a vizsgálathoz a mikroszkópot! Vizsgáljátok meg az idegszövet kész metszetét! Megfigyeléseitekről készítsetek rajzot a munkafüzetbe! 2. kísérlet: Izomszövetek vizsgálata mikroszkóp, kész metszetek: simaizom, harántcsíkolt izom, munkafüzet Állítsátok be a vizsgálathoz a mikroszkópot! Vizsgáljátok meg a simaizom, majd a harántcsíkolt izom kész metszetét! A két megfigyelésről készítsetek rajzot a munkafüzetbe! - 25 -
Munkafüzet Biológia 7. évfolyam Elméleti ismeretek: Az idegszövet idegsejtekből áll. Az idegsejtek sejttestéhez nyúlványok kapcsolódnak. A rövid nyúlványok nagyszámúak és faágszerűen elágaznak, hosszú nyúlványból általában egy van. A velőshüvellyel fedett hosszú nyúlvány az idegrost, gazdagon elágazó végső szakaszai az idegvégződések. Sejtjeinek feladata az ingerek felvétele, ingerületté alakítása és továbbítása. A mozgás az izomszövetek segítségével történik, sejtjei összehúzódásra képesek. A harántcsíkolt izomszövetet hosszú sejtek, úgynevezett izomrostok építik fel. Sejtplazmájukban, hosszirányban helyezkednek el az összehúzódást létrehozó vékony izomfonalak. Viszonylag gyors összehúzódásra képes, de gyorsan ki is fárad. A simaizomszövet megnyúlt, végein kihegyesedő sejtjei szorosan egymáshoz tapadnak. Sejtplazmájukban találhatók az összehúzódást létrehozó vékony izomfonalak, de ezek elrendeződése kevésbé szabályos. Összehúzódása lassúbb, de tartósabb, mint a harántcsíkolt izomszöveté. Feladatok: 1. feladat Rajzold le az idegszövet mikroszkópi képét! - 26 -
Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam 2. feladat Rajzold le a simaizom és a harántcsíkolt izom mikroszkópi képét! simaizom harántcsíkolt izom Csoportosítsd az izomszövetek tulajdonságait! 1. összehúzódásra és elernyedésre képes 2. összehúzódása gyors és erőteljes 3. alapegységei az izomrostok 4. belső szerveink falában található 5. működésük akaratlagos 6. alapegységei az izomsejtek 7. lassú, szünet nélküli mozgásra képes 8. izomrostjai haránt irányban csíkozottak 9. sejtjei hosszúkás orsó alakúak 10. a szervezet mozgását biztosítják simaizom harántcsíkolt izom - 27 -
Munkafüzet Biológia 7. évfolyam Bevezető feladat: Egészítsd ki a szöveget! EGYSEJTŰ ÉLŐLÉNYEK A vízparton és a víz felszínén.. a fény. A víz sűrűbb a levegőnél, a vízben a mozgás.., mint a vízparton. Lefelé haladva a fény mennyisége.. A víz hőmérséklete határozza meg a vízben oldott gázok mennyiségét, a hideg vízben. az oxigén. A víz felülete állandóan párolog. A víz a levegőnél. melegszik fel, de.. is hűl le. Készíts kislexikont! Fogalmazd meg az egysejtűek és a moszatok fogalmát! Egysejtűek:. Moszatok: 1. kísérlet: Vizek parányi élőlényeinek vizsgálata mikroszkóppal papucsállatka-tenyészet, mikroszkóp, tárgylemez, fedőlemez, szemcseppentő, munkafüzet - 28 -
Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam Állítsátok be a vizsgálathoz a mikroszkópot! A papucsállatkatenyészetből szemcseppentővel cseppentsetek mintát a tárgylemezre, fedjétek le fedőlemezzel, és fokozatos nagyítással vizsgáljátok meg! A látottakat rajzoljátok le a munkafüzetbe! Több rajzot készítsetek! Elméleti ismeretek: A papucsállatka édesvízben él, a csillós egysejtűek* legismertebb tagja. Nevét alakjáról kapta. A testét borító csillók segítségével mozog. Csillók viszik a táplálékot is a sejtszáj felé. Baktériumokkal és más kisebb egysejtűekkel táplálkozik. Kettéosztódással szaporodik. A zöld szemesostoros egyetlen sejtje orsó alakú. Szélesebb végén található ostorával csavarvonalban halad előre. Testét csak sejthártya határolja, sejtfala nincs. Piros szemfoltjának valószínű a fény érzékelésében van szerepe. Zöld színanyagot tartalmaz. Fényben fotoszintetizál, sötétben viszont szerves anyagokkal táplálkozik. A kedvezőtlen körülményeket betokozódva vészeli át. Kettéosztódással szaporodik. Feladatok: 1. feladat Rajzold le a mikroszkópos vizsgálódás során látott egysejtűeket! papucsállatka zöld szemesostoros - 29 -
Munkafüzet Biológia 7. évfolyam 2. feladat Kösd össze a papucsállatka sejtszervecskéit a működésekkel! csilló irányítja a sejt anyagcseréjét sejthártya a mozgást végzi sejtplazma ebbe ágyazódnak a sejtalkotók kisebb sejtmag a táplálék felvétel helye nagyobb sejtmag irányítja a sejt kettéosztódását sejtszáj eltávolítja a felesleges anyagokat emésztő üregecske elhatárolja a sejtet lüktető üregecske lebontja a felvett táplálékot - 30 -
Munkafüzet Biológia, 7. évfolyam Bevezető feladat: MOSZATOK Hasonlítsd össze a zöld szemesostorost és a fonalas zöldmoszatot! 1. sejtjei fonalszerűen összekapcsolódnak 2. klorofillja van 3. moszat 4. fennmaradásához sok fény szükséges 5. kedvezőtlen körülmények között betokozódik 6. egyetlen sejtből épül fel 7. telepes testfelépítésű 8. kevés fénnyel is beéri 9. átmenetet képez a növény és állatvilág között 1. kísérlet: Moszatok oxigéntermelése friss békanyál (fonalas zöldmoszat), nagyobb főzőpohár, erős fényű lámpa, munkafüzet zöld szemesostoros fonalas zöldmoszat Vízzel telt nagyobb főzőpohárba helyezzetek friss békanyálcsomót és erős lámpával világítsátok meg! Félóra elteltével vizsgáljátok meg, hogy mi történik a főzőpohárban! Tapasztalataitokat rögzítsétek a munkafüzetben! - 31 -
Munkafüzet Biológia 7. évfolyam 2. kísérlet: Békanyál mikroszkópos vizsgálata friss békanyál (fonalas zöldmoszat), mikroszkóp, tárgylemez, fedőlemez, csipesz, munkafüzet Állítsátok be a vizsgálathoz a mikroszkópot! A friss békanyál szövedékéből csipesz segítségével húzzatok ki finoman néhány különálló fonalat! Helyezzétek nedvesen tárgylemezre, majd fedjétek le fedőlemezzel! Figyeljétek meg fokozatos nagyítással! A látottakat rajzoljátok le a munkafüzetbe! 3. kísérlet: Oxigéntermelés fotoszintézis során tanári kísérlet (előre beállított kísérlet) friss békanyál (fonalas zöldmoszat), nagyobb főzőpohár, csapos tölcsér, gyújtópálca, munkafüzet A nagyobb vízzel telt főzőpohárba helyezett békanyál csomóra csapos tölcsért borítunk, úgy hogy a tölcsért is teljesen víz töltse ki. Lámpával megvilágítjuk, vagy egyszerűen világos ablakba helyezzük. Egy nap elmúltával a tölcsérben a fotoszintézis során termelődő gáz halmozódik fel. A tölcsér csapját kinyitva izzó gyújtópálcát tartunk a kiáramló gázba. A bekövetkező jelenség mit bizonyít? Elméleti ismeretek: A moszatok törzseibe tartozó fajok legtöbbje a tengerekben él, de édesvizekben is előfordulnak. A legegyszerűbbek egysejtűek (pl. zöld szemesostoros), a többsejtűek telepes* testfelépítésűek. Kiválóan alkalmazkodtak a vízi környezethez, teljes testfelületükön veszik fel a vizet és az ásványi sókat. Az aljzathoz rögzülnek vagy lebegnek. Növekedésük osztódással, szaporodásuk telepfeldarabolódással történik. Táplálékul és búvóhelyül szolgálnak a vízi élőlények számára, fontos oxigéntermelők. Édesvizű tavakban, lassú folyású patakokban gyakori a fonalas zöldmoszat. A tápanyagban dús vizekben nagy tömegben vannak jelen. - 32 -