PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013

GYÁLI EÖTVÖS JÓZSEF KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013 módosítva 2014. 1

KÜLDETÉSNYILATKOZAT Félig sem olyan fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. - Amit az iskolában tanultunk, annak a legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás, melyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad. (Eötvös József) NEVELÉSI PROGRAM 1. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI 1.1. Pedagógiai alapelvek Az iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni: Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: tiszteletben tartjuk a tanuló személyiségét, a gyerekeket, tanulókat bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek, tanuló számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: o tanuló és tanuló o tanuló és nevelő, o szülő és nevelő, o nevelő és nevelő között. 2

Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: o a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók képességeit, kompetenciáit fejleszti, a mindennapi életben hasznosítható tudást ad, o iskolánk olyan az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó képességeket fejleszt, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, o az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésében látjuk, o fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítják az egyéni tanulás módszereit, o szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, o törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, o segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót megelőzni, felismerni a rosszat, o törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, o szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben, diákokban a haza, a szülőföld iránti szeretetet. Iskolánk elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: o rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, o igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, o ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található közművelődési intézménnyel, nevelési-oktatási intézményeivel, o nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk eddigi hagyományihoz híven továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi 3

szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. o eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabadon tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: - nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, - a természet, a környezet értékeit, - más népek értékeit, hagyományait, - az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, - egészségét, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, 4

viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. toleráns a mássággal szemben, ismeri és tiszteli a másságban rejlő értékeket együttműködésre képes, segítőkész, önmaga és mások reális értékelésére törekszik. Tudjuk, hogy e tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. 1.2. Az intézmény nevelési-oktatási céljai Céljaink Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljait az áltanos emberi és a nemzeti értékek elfogadtatása, kompetenciákban való megjelenése határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy korszerű, továbbépíthető alapműveltség elsajátíttatása mellett, a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve, a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Iskolánk nevelőtestülete a következő értékek képviseletét tartja elsődlegesnek céljaink és feladataink megvalósulása érdekében: Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása, a környezettudatos életmód kialakítása. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 5

Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás, a világ megismerésének igénye, önművelés igénye, értékelés, önértékelés). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. A jól végzett munka és a tudás tisztelete. Törekvés a helyes tanulási módszerek megismerésére és a tudásra. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra (például tisztelet, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség, kulturált magatartás és kommunikáció, udvariasság, figyelem, önfegyelem, közösségi érzés, áldozatvállalás, stb.). Törekvés az előítélet mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. A családi tisztelet, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete, a szülők együttműködő támogatásával. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjaink: minden tantárgyból megfelelnek aktuális tantervekben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a következő életszakaszhoz szükséges követelményeknek megfeleljen, ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat. 1.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedaógiai feladatai, eszközei, eljárásai 1.3.1 Feladataink: Alapfeladatunk: olyan sokszínű tevékenységrendszer kialakítása, működtetése és folyamatos fejlesztése, amely a gyermekek életkori sajátosságait, jogait, 6

érdekeit, eltérő képességeit figyelembe véve segíti elő céljaink elérését. Egyénre szabott, differenciált fejlesztés érdekében: a felzárkóztatásra szoruló, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű nevelési igényű tanulók megsegítése hátrányaik leküzdésében. A tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon differenciált foglalkoztatás a nevelő-oktató munka során. Tehetséggondozás: a tehetségek kiszűrése, egyéni fejlesztési területek kijelölése, kreatív, alkotó munka biztosítása. Az önálló tanulás, -ismeretszerzés képességének megalapozása: tanulási technikák megismertetése, helyes tanulási szokások kialakítása, megismerési készség fejlesztése. Egészséges, környezettudatos életvitel megalapozása: a napi tevékenységek, a szabadidő kulturált, hasznos, egészséges eltöltése változatos foglalkozási formák biztosításával. A közvetlen környezet megismerése, értékeinek megőrzése, együttműködés a környezeti konfliktusok megoldásában. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások kialakítása a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével. Énkép, önismeret, önfegyelem fejlesztése: motiváló tanulási környezet biztosítása, aktív részvétel a tanulás folyamatában, alapvető erkölcsi, etikai normák kialakítása. Családias, derűs, nyugodt légkör biztosítása: bizalomra épülő, szeretetteljes kapcsolat kialakítása a tanulókkal. Követelménytámasztás, segítő szándékú, reális értékelés. Hazánk, lakóhelyünk értékeinek megismerése: a településhez való kötődés erősítése: a település értékeinek, hagyományainak megismerése, ápolása, kutatása. Tanulóink ösztönzése a programokon való részvételre. Kirándulások szervezése a természeti környezet szépségének felfedeztetésére és megőrzésére. Partnerközpontú működés, szülőkkel való együttműködés: szülők bevonása programjainkba, szülőkkel való együttműködési formák bővítése. Kommunikációs készség fejlesztése: információs és kommunikációs kultúra fejlesztése. Az anyanyelv tudatos és igényes használata. Együttműködés az iskolai élet minden területén. egymás segítése, és kulturált viselkedési minták közvetítése, alkalmazkodás, a másság elfogadása a közösségi kapcsolatokban. 1.4. A nevelő-oktató munkában alkalmazott eszköz- és eljárásrendszer A nevelés módszereit, eszközeit, eljárásait meghatározó tényezők: o a nevelési cél és feladat, o a tanulók életkora, értelmi fejlettsége, képessége, o a nevelők személyisége, pedagógiai eszköztára, felkészültsége, vezetési stílusa, o a pedagógiai szituáció és annak tartalma. 7

A pedagógusok módszereiket szabadon megválaszthatják. Az egyes tantárgyakhoz szükséges taneszközök kiválasztása a pedagógusok közös megegyezésén, valamint a vonatkozó jogszabályokon alapszik. Az eszközök, eljárások módszerek megválasztásában a célokhoz, feladatokhoz igazodás mellett fokozott figyelmet fordítunk: o a tanulók életkori sajátosságaira, o értelmi fejlettségére, o igazodunk a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához ügyelve arra, hogy a folyamatosság elve is érvényesüljön. 1.5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1. Honnan indulunk? Széles körű tapasztalatunk, hogy a bejövő tanulók személyes és szociális kompetenciái, motiválhatósága jelentősen alulfejlett, gyakorlatilag nem tudnak és nem is akarnak tanulni, nem használnak tankönyvet, nem képesek a lényegkiemelésre, magatartási zavarokkal küzdenek, nem tudnak/akarnak csoportban dolgozni, egymásra vagy a tanárra odafigyelni, alacsony az önbizalmuk, stb. Egyszóval olyan kihívásokkal rendelkeznek, amelyek akadályozzák őket a tanulásban, és ellehetetlenítik a tanítási folyamatot. Ezen csak úgy tudunk változtatni, ha őszintén szembenézünk ezzel a helyzettel, elfogadjuk, mint kiindulási állapotot és közösen meghatározzuk, hogy mit tudunk kezdeni vele. Lehetőleg szeptember első hetétől kezdődően fel kell mérni a beérkező 9. évfolyamos diákok fejlettségi szintjét, állapotát, tanulási és együttműködési képességeit, szokásait, személyes és szociális készségeit, motiválhatóságát, stb. Ennek mint kiindulási állapotnak az ismeretében azonosíthatjuk a legfontosabb fejlesztési fókuszokat és választhatjuk meg a megfelelő módszereket és eszközöket a diákok személyiségének és különböző kompetenciáinak fejlesztéséhez. A felméréshez a szeptember első napjaira ütemezett tanulói játékok, aktivitás, csoportfoglalkozás megfigyelését, irányított kis és nagycsoportos megbeszéléseket, pedagógiai és tantárgyi tesztek kitöltését, stb. használhatjuk. 2. Milyen nevelési, fejlesztési célokat állítunk a fókuszba? Az előzők alapján osztályonként, konkrétan meg kell határozni azt a néhány kritikus pontot, amelyek leginkább veszélyeztetik vagy veszélyeztethetik adott tanulóknál, tanulói csoportoknál az eredményes középiskolai tanulmányok folytatását, az iskolai életbe 8

történő beilleszkedést. A szociális kompetenciák súlyos deficitjének felszámolására, a téves/hibás szokások korrigálására minél előbb, a tanulmányok megkezdésekor intenzív, összehangolt fejlesztésre, beavatkozásokra lenne szükség. Ezek a fejlesztések a hagyományos szaktárgyi óratartástól eltérő munkaformákat is jelenthetnek. Ezen kívül lényeges lenne ismernünk egymás attitűdjeit, nevelési eszköztárát, szemléletét ahhoz, hogy eredményesebbek lehessünk saját elkülönült pedagógiai gyakorlatunkban, összhatásunk szinergikus legyen. 3. Egyeztetett, ütemezett beavatkozások minél előbb A felmérés és a beavatkozások eredményességének feltétele, hogy a tantestület egésze, az adott osztályban tanító pedagógusok együtt, egymás eltérő tapasztalatainak felhasználásával állapítsák meg a konkrét fejlesztési fókuszokat (célokat), és válasszanak hozzájuk megfelelő eszközöket és módszereket. Ezek alkalmazása olykor a szokásostól eltérő időfelhasználást, teremhasználatot, csoportbontást, foglalkozások megtartását igénylik, amihez tantestületi közös tervezés, konszenzus szükséges. Ez, különösen eleinte, idő- és energiaigényes feladat mindenki számára, ami csak jelentős vezetői támogatás mellett képzelhető el. A megkezdett folyamatokat időről-időre ellenőrizni, monitorozni kell, és eltervezni a következő időszak tevékenységeit. 4. Milyen eszközeink vannak? A szaktárgyi órák speciális lehetőségein felül osztályonként ki kellene dolgozni, összehangolni a megfelelő fejlesztő tevékenységi formákat. Például: a tapasztalati tanuláson alapuló, kereszttantervi elemeket integráló projektes munkaformák; kooperatív munkaformák; csoportbontás mindenhol, ahol csak lehet; kihasználni az etikatanítás közösségi szolgálat délutáni aktivitások - diákvállalkozások, sport, egyéb foglalkozások szinergikus lehetőségeit, stb. 2. A GYERMEKEK, TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK A szociális hátrányok, a beilleszkedési-, magatartási problémák, a tanulási nehézségek számos tanulónál együttes formában jelentkeznek, az esetkezelés során azonban szükséges mindhárom terület tevékenységi formáit elkülöníteni. A hatékony problémamegoldás egyik feltétele a jól szervezett csapatmunka, amely az iskolában dolgozók együttes tevékenységével valósulhat meg. 9

Szociálisan hátrányos helyzetűek azok a tanulók: o akiket különböző jellegű szociális tényezők gátolnak adottságaikhoz mért fejlődésükben, o akiket a jegyző, és a Család és Gyermekjóléti Szolgálat nyilvántartásba vesz. Célunk Segíteni azon tanulók beilleszkedését, ismeretelsajátítását, egyéni ütemű fejlődését, akik: o Szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek (családi mikrokörnyezet-, családi házon kívüli környezet miatt csonka családban felnövők, munkanélküli szülők gyermekei). o o o Átmenetileg hátrányos helyzetűek (beköltözött, új tanulók; tartós betegség miatt). Képességproblémáik miatt hátrányos helyzetűek (beszédproblémák, stb). Beilleszkedési, magatartási nehézségek miatt hátrányos helyzetűek. A szociális hátrányok mérséklése, az esélyteremtés, az eltérő családi, anyagi helyzet különbségeinek mérséklése, lehetőség szerinti kompenzálása. 10

A hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységek segítik: Feladat Eszköz, eljárás A teljesülés kritériuma A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók felmérése: - beiratkozáskor - osztályfőnöki tanév eleji Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás szervezése /differenciálás/, tanórán kívüli foglakozások (korrepetálások) Egészségnevelési, mentálhigiénés programok szervezése. Kérdőívek Az iskolába járó hátrányos helyzetű tanulók dokumentációja elkészül Felzárkóztató, illetve tehetség-gondozó programok. Változatos tanulásszervezési módok alkalmazása. Együttműködés a különböző civil szervezetekkel, a helyi támogató szervezetekkel. Tanórai tanórán kívüli programok. Együttműködés a különböző civil szervezetekkel. Az érintett tanuló lehetőség szerinti megsegítése megtörténik. A tanulók részt vesztnek a programokon. Feladat Eszköz, eljárás A teljesülés kritériuma A szociális hátrányban lévő tanulók megismerése. A szociális hátrányok mérséklése, ellensúlyozása. Felvilágosító munka a szociális ellátások lehetőségeiről. Fogadó óra, személyes találkozás a szülővel Az érintett tanulókat megismerjük, feltérképezzük a segítségnyújtás lehetőségeit. Kisebbségi csökkentése. érzés Intézményvezetői feladatok végrehajtása, intézkedések a tanulók szociális helyzetéből adódóan. Rendszeres nevelői tájékoztatás a tanulókat, szülőket Szociális segítségnyújtás formáinak megteremtése (tankönyvtámogatás, iskolai alapítványi támogatás). Önismeret, kommunikációs képesség fejlesztése. Mentálhigiénés programok. Tanulók nyomon-követése. Fogadóóra, egyéni beszélgetés, családlátogatás Eredményes szocializáció. Konkrét segítségnyújtást kap a tanuló. 11

érintő kérdésekről. A szülő figyelmeztetése, ha a gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. Pénzbeli juttatás (pl.: segélyek, stb.) és természetben nyújtott támogatások lehetőség szerinti biztosítása. Együttműködés a különböző szervezetekkel (önkormányzat, civil szervezetek, stb.) Konkrét segítségnyújtást kap az érintett tanuló. A GYÁLI EÖTVÖS JÓZSEF KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA INTEGRÁCIÓS PEDAGÓGIAI RENDSZER ÉS MULTIKULTURÁLIS NEVELÉSI TARTALMAK Iskolánk a 2012/2013-as tanévben csatlakozott az IPR integrációs pedagógiai rendszerben, amely nagyon jól illeszkedik az iskola esélyegyenlőségi programjához. Gyál városában több roma család él, egyre nagyobb létszámban tanulnak iskolánkban, ezért az IPR program és pályázatban való részvételünk, valamint a multikulturális program a kisebbségi kultúra megismertetését, megismerését is célul tűzte ki. Tanítványaink szociális háttere igen szélsőséges képet mutat. Különösen nagy a felelősségünk a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatásában, nevelésében. Ők néha csak tőlünk kapnak segítséget a világban való eligazodáshoz, a kultúra értékeinek megismeréséhez, lelki és testi fejlődésükhöz. Feladatunk az iskola világát nehezen elfogadó ill. együtt nem működő, esetleg gyermeküket is elhanyagoló családokkal való - együttműködésre késztető - kapcsolattartás. Alkalmazzuk "a más ember, más bánásmódszer" elvét felvállalva az egyéni bánásmódot igénylő gyerekek nevelését, oktatását. Ezek a tanulók szükség esetén más tananyagot tanulnak, más módszerekkel és más ütemben haladnak. Iskolánkban fokozott odafigyeléssel, korrepetálással, felzárkóztató programokkal igyekszünk a tantervi minimumot elsajátíttatni minden tanulóval. Rosado (1996) szerint az iskolát gyakorlata, valamint perspektívái, oktatáspolitikája, programja, az intézményhasználó személyek tanulók, szülők és tanárok, együtt tehetik a 12

különböző kultúrák iránt érzékennyé. Ha az iskola figyel az intézményhasználók heterogenitására, érzékeny a tanulói populáció különböző csoportjainak szükségleteire, elfogadó kulturális és szociális légkört hoz létre az iskolalátogatók minden csoportjával szemben, valamint az iskolai élet egészének területét átfogó, egységes kultúra-érzékeny szemlélettel rendelkezik, akkor válhat multikulturális jelzőre méltóvá. A megfelelő oktatáspolitika garantálhatja az iskola sikeres működését, amely elengedhetetlen jó programok, és azokat működtető, az iskolai sokszínűségre reflektáló pedagógusok nélkül. A MULTIKULTURÁLIS NEVELÉS LÉTJOGOSULTSÁGA INTÉZMÉNYÜNKBEN Olyan kompetenciákat kell kialakítani a tanulókban, amelyek képessé teszik őket arra, hogy szembenézzenek a közösségek sokszínűségével, a különbözőségekkel, és megtanulják kezelni ezeket. A multikulturális nevelés arra törekszik, hogy a különféle kultúrákkal és kulturális csoportokkal való együttműködést megalapozó kognitív, verbális és nonverbális készségeket fejlesszen ki, a más csoportokkal való kommunikációt lehetővé tevő képességekkel együtt. Multikulturális neveléssel megakadályozandó bizonyos csoportok marginalizálódása, előítéletek kialakulása, és több kultúra közvetlen találkozása esetén a csoportközi konfliktusok. A különböző kultúrákról szóló ismeretek átadásával pedig az idegen kultúrák mellőzése és elutasítása is kiküszöbölhető. A fentiek megvalósításához szükséges, hogy a diák pontos, megbízható ismereteket kapjon tanáraitól, környezetétől, amire később az idegen kultúra elfogadását tudja építeni. A passzív elfogadásra pedig ráépül a kíváncsiság, a motiváció, hogy saját tapasztalatain keresztül ismerje meg az adott térséget, népet, nyelvet, kultúrát, s ez vezet el a legmagasabb lépcsőfokig, a sokoldalú megközelítésig. Ennek megvalósítására a kompetenciafejlesztő órákon kerülhet sor. A multikulturalizmus valódi célja azonban az integráció megvalósítása, illetve az emberek felkészítése a sikeres integrációra, hiszen ez az az út, amelyen a csoportokat, és benne az egyéneket nem éri diszkrimináció. A multikulturális nevelés nemcsak más népek kultúrájának megismeréséről szól, hanem először is a saját hazánk, lokális környezetünk szokásainak, hagyományainak megismeréséről, megőrzéséről, ápolásáról; például az iskolai ünnepélyek kapcsán. 13

STRATÉGIÁNK A 2013/2014. tanévet 12 tanulócsoporttal, 256 tanulóval kezdtük meg. 6 középiskolai osztály 2 szakképzős osztály 2 levelező tagozatos osztály 2 szakiskolai osztály Tanulóink közel 60%-a hátrányos helyzetű. Évről évre növekszik a nálunk tanulók közül a szerényebb anyagi hátterű, hátrányos és roma származású tanulók száma. Ez a tendencia pozitív változást is jelenthet, hiszen azt mutatja, hogy egyre többen szeretnének tovább tanulni, szakmát szerezni az előbb említett társadalmi rétegből. Feladatunk éppen ezért igen nagy felelősséget jelent, hiszen sokkal nagyobb erőfeszítést kell tennie iskolánk pedagógusainak azért, hogy ezek a tanulók megállják a helyüket tanulmányaik során, továbbá az anyagi hátrányok miatt se szakadjanak le, vagyis csökkentsük a lemorzsolódást. CÉLOK ÉS FELADATOK, VALAMINT A VÁRHATÓ EREDMÉNYEK Az IPR menedzsment feladata, felépítése, felelősségi köre, működése Célok:. Csökkentsük a tanulók között iskolába lépéskor meglévő az elsődleges szocializáció eltéréseiből fakadó - társadalmi, mentális és képességbeli különbségeket. IPR működésének hatására javuljon az azon tanulók aránya, akik érettségi vizsgát tesznek, illetve szakvizsgáznak.. Javuljon a kompetencia-mérés intézményi mutatója. Tanulói lemorzsolódás csökkenjen. Pedagógus attitűdváltás történjen a nevelőtestületben módszertani megújulás Feladatok: Az IPR továbbképzés eredményeit a gyakorlatba a mindennapokba építsük, mentorálással. Az iskolában működő munkaközösségekkel szakmailag való együttműködés hatékony legyen. Szakmai tapasztalatcserék, hospitálások szervezése. 14

A humánerőforrás fejlesztése. Az eredményesség vizsgálata önellenőrzéssel. A program értékelése, dokumentációjának vezetése. Felelősségi kör:. Intézményi integrációs program irányítása, menedzsment. IPR tagokkal való kapcsolattartás. Munkaterv szerinti munkamegosztás. A résztvevők munkájának összehangolása. Az események, információk folyamatos ismertetése. Kötelező értékelő esetmegbeszélések vezetése. Pedagógiai ellenőrzésben való részvétel Kötelező dokumentálás. Nyilvántartások, létszámok, statisztikák. Alapdokumentumokban az IPR beépítése. Egyéni fejlesztési terv és napló vezetése. Az IPR programok, fejlesztő tevékenységek leírása. Negyedévenkénti értékelés dokumentációja, esetmegbeszélés a szülőkkel, kapcsolattartás Az eredményes IPR alkalmazásának mutatói Az IPR szerint az alábbi megkülönböztető jellemzők emelhetők ki:. az iskola minden gyermek számára megfelelő pedagógiai feltételeket teremt a gyermek képességei kibontakoztatásához;. szegregációmentes oktatásszervezési keretek között folyik a nevelő, oktató munka, ami garancia arra, hogy az iskola minden szolgáltatása minden tanuló számára elérhető;. az iskolában és a településen tudatosan építik ki az előítéletek csökkentésére alkalmas, együttműködő, elfogadó környezetet;. a pedagógiai fejlesztés a tanulók fejlődésének nyomon követésére épül, és a tanulói mérések alapján történik az iskolai munka hatékonyságának megítélése;. a pedagógusok ismerik és alkalmazzák az egyéni különbségekre figyelő, egyénre szabott módszereket, eszközöket, és tudatosan fejlesztik a gyermekek társas kapcsolatait, közösségeit;. tudatosan fejlesztik a család és az iskola közötti kommunikációt, a családot, mint partnert vonják be a gyermekkel kapcsolatos iskolai 15

Indikátorok iskolánkban:. Évfolyamismétlők számának csökkentése 5%-kal. Az előző tanévhez képest csökkenjen a 200 óránál többet hiányzó tanulószám 5%- kal. A HHH/HH tanulók más intézménybe való távozásának megakadályozása. Tanórán kívüli programokban való részvételi arányuk növelése 5%-kal. Szülőkkel való közvetlen kapcsolat kiépítésének és kapcsolattartásának gyakorisága: háromhetenként egy alkalommal/szükség esetén azonnal 1. KULCSKOMPETENCIÁKAT FEJLESZTŐ PROGRAMOK ÉS PROGRAMELEMEK A KÖVETKEZŐ TERÜLETEKRŐL 1.1. AZ ÖNÁLLÓ TANULÁST SEGÍTŐ FEJLESZTÉS A tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok: A tanulási nehézség, a magatartászavar, jellegzetes iskolai magatartászavarok tényeinek, intézményen belüli tüneteinek és okainak feltárása, megbízható helyzetelemzés alapján tervezhető meg a pedagógiai beavatkozás folyamata. A prevenció és a kezelés legfontosabb színterei és eljárásai szerepelnek a komplex programban, vagy az egyes tanulási és magatartási zavarok típusaira kidolgozott részprogramokban. Kívánatos egészségfejlesztő-mentálhigiénikus szakember közreműködését igénybe venni a programalkotásban és megvalósításban. Az önálló tanulási képességet kialakító programok: A tanulás tanítása került az intézményes pedagógiai munka előterébe az ezredforduló óta. Különböző tanulási módszerek és technikák megismerése és gyakorlása révén tudja eldönteni a tanuló a pedagógus szükség szerinti segítségével, hogy számára mi a legkedvezőbb önálló tanulási eljárás. A programok azt a pedagógiai folyamatot tervezik és valósítják meg, amelynek révén minden tanuló kifejlesztheti és folyamatosan továbbfejlesztheti önálló tanulási képességét a tanórán és tanórán kívül egyaránt. A tanulók önálló életkornak megfelelő kreatív tevékenységére épülő foglalkozások: A kreativitás ugyanúgy nélkülözhetetlen az életesélyek és munkaerő-piaci esélyek biztosításához, mint az önálló tanulási képesség. Tehát az alkotás, az újat teremtés lehetőségét rendszeresen biztosítani kívánatos, hogy kifejlődhessen a tanulókban az 16

alkotókészség és az alkotóképesség, hogy tevékenységét siker koronázza, beteljesülhessen alkotásvágya. Tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek: A tanuló akkor motivált a tanulásra eleve meglevő és körülményei miatt el nem nyomott tudásvágyán kívül, ha érdekelt a tanulási tevékenységben, tudja, mit miért csinál és hogyan tudja majd annak hasznát venni. Ehhez szüksége van távoli célokra, életkorának megfelelő, majd folyamatosan fejlődő, kiteljesedő életpálya-építési stratégiára, ami reális életesélyt jelenthet számára. A távlati célok nélkülözhetetlenek, s az életkor növekedésével lehetnek egyre motiválóbbak, ennek ellenére sokkal kevésbé ösztönöznek tanulásra, mint a közvetlen, azonnal elérhető célok, különösen a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében. A tanuló tudni akarja, hogy amit az adott foglalkozáson megtanul, azt mire, hogyan tudja azonnal felhasználni. A tanulási feladat kezdetén tisztázni a tanulókkal a feladatok értelmét és hasznát, s ha azt a feladat sikeres teljesítése után valóban megtapasztalja a tanuló, akkor hátráltató körülményei ellenére is megerősödik és fennmarad tanulási motivációja. 1.2. ESZKÖZJELLEGŰ KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE: Tantárgyi képességfejlesztő programok: Legcélszerűbb itt a kompetencia alapú oktatási programcsomagok A típusának (mint: szövegértés-szövegalkotás, matematika-logika, idegen nyelv, IKT, azaz info-kommunikációs technológia) bevezetését megtervezni és megvalósítani. Adaptálhatók programok vagy programelemek a képességek és kompetenciák fejlesztésében élenjáró iskoláktól, illetve kidolgozhatók saját programok vagy programelemek, amelyek később esetleg adaptálásra is felajánlhatók. Kommunikációs képességeket fejlesztő programok: Egyre inkább kiteljesedik a kommunikáció-alapú társadalom, amelyben élünk, és fejlett kommunikációs képességek szükségesek a mai és a holnapi gazdasági és társadalmi életben való együttműködésekhez. Amely együttműködések biztosítanak munkasikereket, munkaerő-piaci és életesélyeket. Akkor pedig nélkülözhetetlen megtervezni és megvalósítani a kommunikációs képességek sokoldalú fejlesztését tanórai és tanórán kívüli lehetőségek felhasználásával. Ami jelent részben céltudatos közvetlen tréningeket, részben indirekt, a mindenkori feladatok szerves részeként megjelenő fejlesztést. 1.3. SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE: 17

Közösségfejlesztő, közösségépítő programok: Közvetlen tréningek is végezhetők osztályfőnöki órák keretében, tanórai kiscsoportok, tanórán kívüli művészeti körök, vegyes összetételű tanulmányi séták, kirándulások, szaktáborok és más táborok, diákönkormányzati testület megalakulása stb. alkalmával ismerkedés, a csoportidentitás kialakítása, a kölcsönös támogatás, a különböző értékek elfogadása és tiszteletben tartása, az együttműködés fejlesztése érdekében. Mindennapi közvetett lehetőség pedig a közös tanulási tevékenység. Tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben leginkább a kooperatív technikák és a projektmódszer alkalmazása biztosítja önmagában is a változó összetételű csoportok közösséggé fejlesztését. Mentálhigiénés programok: A testi, lelki, szociális egészség gondozása, az egészségtani, egészségmegőrző, egészségfejlesztő és mentálhigiénés ismeretek és képességek fejlesztése szerves része az iskolai tanítási-tanulási folyamatnak. Kívánatos felülvizsgálni és célszerűen rendezni, hogy a működő helyi tantervben mi szolgálja ezeket és hogyan lehetséges a továbbfejlesztés. Ezzel összhangban, a tantervi feladatok beépítésével és kiegészítésével tervezhetők meg a tanórán és iskolán kívüli programok, akciók, amelyek optimális esetben nem csupán évi egy-két kampányt jelentenek, hanem folyamatos, egymásra épülő tevékenységeket, mentálhigiénés hagyományok kialakítását és ápolását, amelyek áthatják az egész évi pedagógiai munkát minden évben és valamennyi évfolyamon. A mentálhigiénés program része a pedagógusok team szupervíziója. Előítéletek kezelését szolgáló programok: A kompetencia alapú oktatási programcsomagok indirekt módon tartalmazzák az előítéletek kezelését, a Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztését segítő csomag pedig direkt módon is. A közvetlen tréningek, közös munkák, akciók mégsem nélkülözhetőek. Az előítéletek táptalaja a valamely társadalmi csoportra vonatkozó felületes és indokolatlanul általánosított negatív információ. Kezeléséhez nélkülözhetetlen és elsődleges feladat egymás érdemi megismerése. Ennek során kerülnek felszínre azok a különböző értékek, amelyek az egyes csoporttársak számára fontosak, s amelyek kisebb-nagyobb mértékben eltérnek a mások által fontosnak tartott értékektől. Az egyéni különbségek elfogadásával végzett közös tevékenység, sikeres együttműködés elérése a célunk. Amihez meg kell terveznünk az önismereti és társismereti tréningeket is, valamint az együttműködésben végzett tevékenységeket is. 18

3. AZ INTEGRÁCIÓT SEGÍTŐ MÓDSZERTANI ELEMEK: Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés: Lényege, hogy nem differenciált feladatadással különböztetjük meg tanulóinkat a tanórákon, aminek következtében fogalma sincs az egyiknek, hogy mit csinált a másik, és nem is érdekli annak feladatmegoldása, mert a magáéval van elfoglalva, tehát elkülöníti egymástól az osztálytársakat, hanem a segítségadás módjával és mértékével differenciálunk. Vagyis tevékenységközpontú frontális osztálymunka esetén egymásra épülő és fokozatosan nehezedő feladatsort adunk, amelynek első néhány feladatát feltehetően a leggyengébbek is meg tudják oldani, utolsó feladatai pedig a legjobbakat is próbára teszik, majd egyéni segítséget adunk azoknak, akik bármilyen ok miatt elakadnak. Így valamennyi tanuló érdekeltté válik valamennyi feladat megoldásában, bármeddig jutott is el sikeresen. A nevezett feltételek biztosításával mind a frontális, mind a kiscsoportos tanulási tevékenységben lehetősége van a tanulónak, hogy saját ütemében haladjon előre és sikerélménnyel zárja a munkát. Kooperatív tanulásszervezés: Nem egyedül üdvözítő módszer, de nélkülözhetetlen módszer a kooperatív tanulás. Több ezer iskolában szerzett tartós tapasztalatok alapján heti kéthárom kooperatív tanóra is közel húsz százalékkal növeli valamennyi tanuló teljesítményét, sőt a lemaradókét nagyobb mértékben, mint az élenjárókét. A kooperatív tanulásszervezés lényege az egész osztályra vonatkozó tanulási cél meghatározása, a közös célt szolgáló részfeladatok és azoknak megfelelő foglalkozástervek tisztázása, választása az egyes kiscsoportok részéről, a választott foglalkozástervek alkalmazása, a részfeladatok elvégzése csoporton belüli munkamegosztásban, csoportbeszámolók, amelyek egymást kiegészítve alkotják az osztály közös tanulási eredményét, egymás munkájának véleményezése és a pedagógus szükség szerinti külön értékelése. Projektmódszer: Aki nem ismeri, az idegenkedik tőle, mert nincs tudatában, hogy a hagyományos iskolai tevékenységek körében maga is végzett, illetve vezetett már projektmunkát. Bármely téma sokoldalú optimálisan valamennyi műveltségi területet bekapcsoló feldolgozása, aminek eredménye objektív formában (album, újság, rádióműsor, videofilm, előadás, kiállítás stb.) kerül nyilvánosságra, népszerűsítésre. 19

A projektmunka főbb fázisai: - a) Az osztállyal vagy több osztályból verbuvált érdeklődő tanulók csoportjával a projekt témájának vagy lehetséges téma-variációinak megbeszélése. A tanulók bátorítása a téma feldolgozására. Tájékoztatás a témával kapcsolatos, a feldolgozáshoz szükséges információk hozzáférési lehetőségeiről, a különböző műveltségi területek vonatkozó forrásairól. b) A feladatra vállalkozó tanulók köréből a kiscsoportok összeállítása a tanulók választásai, illetve egyetértése alapján. Annyi kiscsoportot alakítunk, amennyi résztéma feldolgozására, illetve részfeladat megoldására lesz szükség. c) Csoportépítő tréning, kooperatív képességfejlesztés. d) A csoportok résztémákat választanak. e) Csoportokon belül a tagok mini-témákat választanak. f) A mini-témák feldolgozásának előkészítése és a munka elvégzése, majd az eredmények bemutatása csoporton belül. g) A csoportbemutatók előkészítése és megtartása. h) Közös bemutató előkészítése és megtartása. i) Értékelő megbeszélés, észrevételek, vélemények, elismerések, ami egy jutalom-klubdélután keretében is megvalósulhat. Mai tanulóink felnőtt korukban életük végéig különböző projekteken fognak dolgozni, amely munkára már az iskolában fel kell készülniük. A pedagógusok ezt a munkát napjainkban külön is gyakorolják pályázati projektek kidolgozásával és megvalósításával pedagógiai programjuk és helyi tantervük megvalósítása mellett. 4. MŰHELYMUNKA A TANÁRI EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI: Értékelő esetmegbeszélések: A tanulók közötti együttműködés akkor lehet tartósan sikeres, ha a tanárok közötti együttműködés is tartósan és eredményesen működik. Ennek egyik meghatározó eleme az esetmegbeszélés. Optimális esetben bármelyik tanulóval kapcsolatban bármely indok teszi szükségessé, azonnal összeülnek az adott tanuló nevelésében-oktatásában érintettek és megbeszélik, elemzik az eset kialakulásának előzményeit, a tényhelyzetet és az intézkedési lehetőségeket, illetve az eddigi intézkedések tapasztalatait és a további teendőket. Az esetmegbeszéléseket nehéz lenne előre naptári napokra ütemezni, a pedagógusok sokirányú elfoglaltságai, időbeli leterhelései miatt azonban az is megoldható, ha nincs különleges, rendkívüli eset, hogy mondjuk havonta kijelölnek egy napot és délutáni időpontot az esetmegbeszélésekre, amin az érintett tanulók nevelésében-oktatásában illetékes valamennyi szakember részt vesz, és elemzik közösen a 20

keletkezett problémákat, valamint azok megoldási lehetőségeit. Ezt követően egyetértésben, egymást támogatva törekednek a sikeres problémamegoldásra, levonva az egész nevelőtestület számára hasznosítható és később előterjesztendő tanulságokat is. Hospitálásra épülő együttműködés: A tapasztalatcserék kiváló formája. Te hogy csinálod? Miért úgy csinálod? Mi a haszna? Hogyan tudnám én is átvenni, alkalmazni sikeres eljárásodat? stb. Sokat tudunk tanulni egymástól, miközben rádöbbenünk, hogy hasonló gondokkal küzdünk, és több eredményt érhetünk el, ha együttműködünk. Kiemelten fontos a kölcsönös hospitálás az azonos osztályban tanító pedagógusok esetében. Külön indokolja, ha kompetencia alapú oktatási programcsomagot vagy egyéb új eljárást vezettünk be, az sikeresnek bizonyul, tehát iskolán belüli elterjesztéséhez nélkülözhetetlen a hospitálásra épülő tapasztalatcsere. 5. A HÁROMHAVONTA KÖTELEZŐ KOMPETENCIA ALAPÚ ÉRTÉKELÉSI RENDSZER ESZKÖZEI: Szöveges értékelés árnyalt értékelés: Lényege, hogy nem minősítéseket, hanem a tanuló fejlettségi szintjével kapcsolatos ténymegállapításokat közlünk, s azokat szükség szerint értelmezzük a tanulóval és gondviselőjével való megbeszéléseink során Ezért szövegesen és árnyaltan regisztráljuk a fejlettségi tényeket bármiféle-fajta elmarasztalás nélkül és a későbbi siker, felzárkózás reményében. Egyéni fejlődési napló: Tagadhatatlanul munkaigényes feladat az egyéni fejlődési napló vezetése, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esetében azonban nélkülözhetetlen és nemcsak a gyermek, hanem a pedagógus számára is sikereket ígérő. Rögzítjük a kiinduló szinteket mindazokra a részképességekre és magatartási jellemzőkre vonatkozóan, amelyeket tanévi fejlesztésünk fókuszába helyezünk, majd feljegyezzük egymás utáni intézkedéseinket, fejlesztő eljárásainkat és azok eredményeit. Hetek vagy hónapok múltán nyilvánvalóvá válik, hogy mely eljárásaink vezetnek a legkedvezőbb eredményre, melyeket kell elhagynunk, illetve melyek a további fejlesztési feladataink. Tapasztalatainkat megosztjuk nevelőtársainkkal, esetmegbeszéléseken elemezzük és közös, illetve összehangolt további cselekvésekben állapodunk meg. Az érintett tanulók körét, az egyéni 21

fejlődési napló vezetésének szempontjait, módját, formáját alakítjuk ki programunkban annak érdekében, hogy a fejlődési naplók elemzése a későbbiekben intézményi szintű tanulságokkal is szolgálhasson az egyéni fejlesztés elsődleges érdekei mellett. 6. MULTIKULTURÁLIS TARTALMAK: Multikulturális tartalmak megjelenítése különböző tantárgyakban: A kerettanterv által meghatározott művelődési anyagok a legnagyobb természetességgel épüljenek be az egyes tantárgyak anyagába, ahogyan az más népek esetében történelmi események, irodalmi és képzőművészeti alkotások, ének-zene stb. tekintetében évszázadok óta jelen van a tantárgyi anyagokban. Az ezredforduló óta azért nem interkulturális (két kultúra közötti) nevelésről és oktatásról beszélünk, hanem multikulturális nevelés-oktatásról, mert településeink igen jelentős részében többféle nemzeti, nemzetiségi és többféle vallási kultúra él, tehát a gyermek multikulturális környezetben nő fel. Valamennyi, a többségitől eltérő helyi kulturális érték beemelendő tehát a helyi pedagógiai programba és tantervbe. Nemzetiségi, etnikai tekintetben legnagyobb arányban a cigány népismeret, tekintettel arra, hogy a hazánkban élő cigányok nagyobb arányban vannak, mint a többi tizenkét nemzetiség együttvéve. Mindez egyben azt a kötelezettséget is rója az iskolára, hogy tájékozódjon, gyűjtőmunkát végezzen (pl. a tanulókkal közös projektmunka keretében) és a szerzett, motiváló információkat építse be pedagógiai programjába és helyi tantervébe. Az úgynevezett folyamatos kulturális tevékenység számos formában és tömbösítve is (pl. célzott foglalkozások, versenyek, vetélkedők, kulturális bemutatók, kirándulások és táborozások stb.) biztosítható. Multikulturális tartalmak projektekben feldolgozva: Tanórai előkészítéssel, majd záró értékeléssel kombinálhatóan leginkább tanórán és iskolán kívüli projekt-munkára inspirálnak a multikulturális témák. Amelyek lehetnek: legegyszerűbb esetekben vetélkedők vagy kulturális bemutatók, amelyek a felkészülést és a rendezvény megtartását igénylik; lehetnek gyűjtőmunkák, amelyek krónikákban, videó-filmekben, az oktatásban hasznosítható helybeli szöveggyűjteményekben valósulnak meg stb. Szerencsés látogatások (templomban, kisebbségi közösségi házban stb.), csoportosan készített személyes interjúk kiemelkedő helybeli személyiségekkel, személyes találkozók a helybeli szubkultúrák helybeli, megyei és országos képviselőivel stb. szervezése és lebonyolítása, annál is inkább, 22

mert a személyes találkozás élményei adnak leginkább erőt, ösztönöznek intenzívebb tanulásra, mondván: én is lehetek ilyen kiváló ember, rajtam múlik, csak akarnom kell. 7. A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA: Pályaorientáció továbbtanulás: A pályaorientációs feladatunk a szakiskolás tanulóinknak az adott szakma iránti kötődésének erősítése, illetetve a középiskolai tanulóknak a munka világába való beilleszkedéséhez gyakorlati tanácsok, felkészítés, a tehetségesebb tanulók felsőfokú tanulmányok felé orientálása. A tanulók egyéni életpálya-építési stratégiáját fokozatosan építjük ki velük együtt. Ennek felmenő rendszerét kívánatos szabályozni IPR programunkban. 3. TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK 3.1 Bevezetés Egyre nagyobb felelősség hárul a pedagógusokra a fiatalok egészségtudatos magatartásának kialakításában. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket saját egészségük egyre nagyobb mértékű irányítására és javítására. Az Egészségügyi Világszervezet 1986-os Ottawai nyilatkozata a korszerű egészségfejlesztés elveit és kulcsterületeit a következőkben határozta meg:- az egészséget támogató társadalompolitika fejlesztése, - az egészséget segítő környezeti feltételek kialakítása, - közösségi cselekvés, - az egészséges élet egyéni készségeinek erősítése, - az egészségügyi ellátás megelőzési szerepének hangsúlyozása. Az egészséges harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanuló cselekvő, tevékeny részvételével alakítható ki. Az iskolai környezet, mint élettér fontos szerepet játszik az egészséges testi, lelki, szociális fejlődés biztosításában. Ebben a pedagógusok életvitelének, személyes példamutatásának is jelentős szerepe van. A nemzetközi és a hazai elvárásoknak megfelelően a közoktatási törvény megkívánja a tanulók szemléletformálásának, pozitív 23

attitűdjének, cselekvési kultúrájának újragondolását a pedagógusok részéről és a pedagógiai programok részeként az egészségnevelési programok kidolgozását. 3.2. Az egészségnevelés jogszabályi háttere 1. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény előírásai: 10. (1) bek.: A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy nevelési, illetőleg nevelési, - oktatási intézményben, biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. 48. (3) bek.: Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját. Az iskolai egészségnevelési programnak tartalmaznia kell az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat, beleértve a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló programot is. Az iskolai egészségnevelési program elkészítéséhez be kell szerezni az iskola-egészségügyi szolgálat véleményét. 2. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110 /2012. (VI. 4.) Kormányrendelet szerint: Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok ösztönözzék a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség - megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. 24

3. Az egészségnevelési programunk készítésénél figyelembe vettük az Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programjáról szóló 4/2006. (II.8.) Országgyűlési határozatot is. A program célként fogalmazza meg: minden magyar állampolgár a lehető legegészségesebben éljen. A program a következő értékek kidolgozását vezérli: az egészség alapvető emberi jog, az egyenlőtlenségek csökkentése és a szolidaritás, az egyének, csoportok, intézmények és közösségek részvétele és felelőssége az egészség fejlesztésében. 4. A 96/2000. (XII. 11.) sz. országgyűlési határozattal kiadott Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására 5. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 6. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 38. (1)-(2) bek. 7. Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklet. 8. A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet. 9. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 3.3. Az egészségnevelési program az iskola működési rendszerében A program tervezése és végrehajtása során figyelembe vesszük a partnerek, így a nevelőtestület, a diákok és a szülők elvárásait is. 25

Kiemelten figyelmet kapnak az alábbi területek: - a dohányzás visszaszorítása, - az alkohol-és drog prevenció, - az egészséges táplálkozási szokások elterjesztése, - az élelmiszerbiztonság fejlesztése, - aktív napi testmozgás kialakítása, - a közegészség-és járványügyi biztonság fokozása, - az egészséges fizikai környezet kialakítása. 3.4. Az egészségnevelés fázisai és meghatározói 3.4.1. Helyzetkép Iskolánk épülete több mint 20 éves és erősen felújításra szorul. A nyílászárók rosszul szigeteltek és rajtuk folyamatosan átfúj a szél. Az iskola anyagi kereteinek függvényében kisebb felújításokat folyamatosan végez az épületen. 2012-ben a teljes homlokzatot kifestettük. 2010-ben pedig a belső falak festése történt meg. Az udvar egésze a sportpályák kivételével füvesített, az iskola előtt kis virágágyások is találhatók. A faültetési program keretében többször is ültettünk fiatal facsemetéket. Az iskolaudvaron található még a diákok számára kialakított pihenőrész, árnyas padokkal és hintával. A külső sportpályák sportolásra alkalmasak, de felújításra szorulnak. 3.4.2. Az egészségnevelő tevékenység Helyzetfelmérés Speciális személyi feltételek: iskolaorvos, védőnő. Tárgyi feltételek: - orvosi szoba (elsősegélynyújtó hely) - iskolai büfé 26

A testi-lelki egészség helyi jellemzői a) Az évente ismétlődő egészségügyi felmérések (a védőnők és iskolaorvos végzi) alapján megállapítható, hogy szembetűnő: a sok mozgásszervi eltérés, főleg a lúdtalp, amit a tanuló és szülő nem vesznek komolyan, - a túlsúlyos gyerekek száma magas, a helytelen életvitel és étrend miatt, - sok a szemüveges gyermek, nem járnak rendszeres ellenőrzésre, elhanyagolják a szemüveg-cseréket, vagy nem használják, pedig a látásgond hatással lehet a teljesítményükre is, - gyakori a bőrprobléma, a gyermekek többsége kezeli, de akadnak elhanyagoltak is. b) Iskolánk jelenlegi helyzete a sport és testnevelés terén sok tennivalót kíván. A szakközépiskolai tanulók elfogadják a testnevelés órát, ám bizonyos osztályokban a diákok csak többszöri felszólításra öltöznek át, és gyakrabban kérnek felmentést (néha indokolatlanul). A sportversenyeken a részvétel viszont egyre gyakoribb és egyre szívesebben jelentkeznek külső iskolák által szervezett versenyekre is. Kisebb területi versenyeken már szép eredményeket is értek el. c) Hogy diákjaink képesek legyenek megőrizni testi épségüket az iskola a tantárgyakhoz kapcsolódóan balesetvédelmi oktatást tart. A diákok az oktatáson való részvételt aláírásukkal igazolják. Ennek kiegészítése ként a védőnő elsősegély nyújtási alapismereteket tanít a diákoknak. 3.5. Az egészségnevelés célja A tanulók egészségvédelme, egészségfejlesztése és az egészséges életmódra való felkészítése. Azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a 27