A Főszerkesztő asztaláról Főszerkesztői és egyéb munkáimhoz is elengedhetetlen a szakirodalom folyamatos olvasása. Gyakran találkozom olyan írásokkal, amelyek vélhetően érdeklik az A Sertés olvasóit is. Teljes terjedelmű közlésükre nincs lehetőség, de a lényeges részeket kiemelve, mintegy figyelemfelkeltőként remélhetően hasznosak lesznek. DFL 2012/21 Az eredményes dajkásítás feltételei Nagyobb almok esetén az első megoldás, hogy néhány malacot idegen kocához helyeznek át. Ehhez elegendő kisebb almot szoptató koca kell. Ha az előbbi nem lehetséges, akkor néhány kocánál korábban le kell választani a saját malacokat, és a koca alá idegen, dajkásításra szoruló malacot kell helyezni. Amennyiben nem áll rendelkezésre elegendő természetes dajka, akkor szóba jöhet a malacok tejjel itatása. Az utolsó, viszont költséges megoldás a gépdajka. A szopós malacelhullás fő oka a hiányos táplálás. A nyomásos veszteségek nagy része is erre az okra vezethető vissza, ugyanis az éhező malacok túl sok időt töltenek a kocacsecseknél, s ezért inkább kitettek az agyonnyomásnak. Másrészt, gyengeségük miatt nem képesek gyorsan reagálni a kocák mozdulataira. A dajkásítás 10 alapelve 1. Csak egészséges, jóllakott malacokat dajkásítsanak! Ennek érdekében az újszülött malacnak háromszori szopással elegendő kolosztrumot kell felvennie. Ez túl nagy alom esetében csak úgy lehetséges - kevesebb működőképes csecs, mint malac - ha a nagyobb malacokat egyszer- kétszer kizárjuk az alomból. Ez idő alatt a kisebb testvérek teleszophatják magukat kolosztrummal. Kolosztrum deficites malacoknál nagy a rizikója a dajkásítás utáni megbetegedéseknek, így pl. a hasmenésnek is. Ez különösen akkor fordul elő, ha a felvevő koca már 1-3 napja fialt. A nem használt csecsek kiszáradnak, tehát legkésőbb a fialás utáni három napig kell malacokat kapnia a dajka kocáknak. 2. Ha túl sok malacot fialt a koca, de nincsenek megfelelő dajka kocák, akkor több alkalommal a nagyobb malacokat ki kell zárni az alomból (2 órán át), hogy a kisebb testvérek elegendő tejhez juthassanak. Több ilyen lehetőség után a kisebb malacok már elegendő tejet vettek fel ahhoz, hogy önellátók legyenek. 3. Ha nyilvánvalóvá válik, hogy a malacoknak saját anyjuknál nincs lehetőségük a továbbélésre, kb. a fialás után 3 órán belül dajkásítani kell. 4. Elsősorban a legkisebb malacokat hagyjuk édesanyjuknál, de ha a dajkakoca még jobbnak látszik, akkor oda is helyezhetjük őket. 5. A dajkásítás előtt meg kell vizsgálni a kiválasztott dajkakoca anyai tulajdonságait: működőképes csecsek száma, szoptatási készség, szoptatások közötti időköz, a csecsek nagysága, stb. 6. Az eldajkásított malacok sorsát különös figyelemmel kell követni, ezért célszerű azokat valamilyen számmal megjelölni. 7. Vannak esetek, amikor az egész almot el kell dajkásítani (koca elhullása, abszolút tejhiány). Ilyenkor dajkaként egy kb. egy hete szoptató kocát kell választani, melynek malacait egy épp leválasztott (3-4 hetes malacok) kocához kell elhelyezni. 8. Előnyös, ha a dajkakoca marad a saját kutricájában. Ha az egyszerre ürítés miatt mégis át kell helyezni a kocát, akkor az új, kapott malacokkal 8-24 órát töltsön együtt a dajkakoca a saját 56
helyén, s ezután helyezzük át. Az új kutrica a tisztogatás és fertőtlenítés szagaival nagyon megterhelheti a dajkakocát. 9. Ha csak egyes malacokat kell eldajkásítani, ajánlatos ezeket az új alomban egy-két óráig elkülöníteni. Ezelőtt az új malacokat a dajkakoca pérájához kell helyezni, hogy szagban minél hamarabb hasonlítsanak a régi malacokhoz. 10. Abban az esetben, amikor a gyengébben tejelő koca csecseiből a malacok nem tudják intenzíven masszírozni a tejet, vagy a koca kevés tejet termel, ezt az almot teljes egészében egy jól tejelő kocához kell helyezni. Előfordulhat, hogy a dajkásítás nem úgy sikerül, ahogy szeretnénk. Általában a következő három főbb problémával találkozhatunk: A dajkakoca agresszív az új malacokkal szemben A dajkásítás után egy-két óráig ne hagyjuk a kocát szoptatni, így a tej annyira nyomja majd a csecseket, hogy az új malacok nyugodtan szophatnak. Az új malacokat a szoptatás alatt helyezzük az új alomba. Koradélután dajkásítunk, amikor a kocák általában nyugodtabbak. A kocát és az egész almot valamilyen illatos olajjal vagy légfrissítővel permetezzük le. A régi malacok nem fogadják el az újakat Az egész almot késő délelőtt vagy kora délután ki kell éheztetni. Az új malacokat a szabad csecsekre kell helyezni. Az új malacok nyugtalanok és zavartak A teli gyomor segít a malacok megnyugtatásában, ezért 20-40 ml kondenzált tejjel - fecskendőn keresztül - meg kell őket itatni. Ha az előbbi nem segít, a malacokat vissza kell helyezni saját anyjukhoz, s az eljárást másik alomtestvérekkel kell folytatni. Mindenki másképp csinálja Úgy döntöttünk, hogy nem türtőztetjük magunkat tovább. Gasztronómiai rovatot indítunk. Nagy bátorság ez a magyar sertéstartók táborában, hiszen mindenkinek megvan a tuti receptje a sertés feldolgozása során, annak minden egyes porcikájára. Nem lenne izgalmas kalandozni, és megnézni, hogyan bánnak ugyanezekkel a porcikákkal más nemzetek állattartói, szakácsai? Nem baj, ha éghajlatunk, adottságaink okán nem feltétlenül tudunk minden receptet elkészíteni kis hazánkban. A többi náció sertéses ételeinek tanulmányozása inkább arra jó, hogy inspiráljon. Egyrészt, találjuk ki, hogyan lehet a mi körülményeink között hasonlót készíteni, mint kihívás. Másrészt, mintát vehetünk arról, hogy az egyes országok, azokon belül a tájegységek miként kísérik el termékeiket. Lapunk alapítása óta sugalljuk, nem mindenkinek a tömegtermelés a kifizetődő. Európában számos farm él abból, hogy speciális termékeket állít elő éttermeknek, szállodáknak, regionális piacokra. Életem legjobb debrecenijét, amiért Öcsém legénybúcsújára külön leutaztunk, Hajdúböszörményben ettem. Valaki tudja a titkát, de őrzi. Ez helyes. De miért nem adunk az ilyen, regionális termékeknek az olaszokhoz hasonlóan védjegyet? Miért nem reklámozzuk? Miért nem szállítjuk azokra a helyekre, ahol a fizetőképes (sokszor sznob) kereslet többet fizet, mint a hipermarketek? Számos hazai sertéstartónak lehet ez a jövője. Még hiányzik a képzés, de nehogy bármelyikőtök elszaladjon valamelyik egyetem marketing szakára. Hallgassunk a józan észre, illetve figyeljünk egymásra. 58
Változó tenyésztési célok A malacelőállítás szerkezete változik. A gyilkos verseny miatt sok, többnyire kis üzem feladja (A főszerkesztő megjegyzése: Németországban általában elkülönül a malacelőállítás, a nevelés és hízlalás). A gazdasági nyomást érzik a kocasüldő- és kanelőállítók is. A torta, melyen a tenyészanyagelőállítók osztozhatnak, egyre kisebb. Az elkövetkező években a német kocalétszám 2,1 millióról 1,8 millió alá csökkenhet. Az egyre növekvő alomlétszám eredményeként Németország még mindig kb. 52 millió malacot fog produkálni. A tenyésztő szervezetek közül még mindig a Danbred dominál, éves kocasüldő eladások 200 ezer feletti. A második és a harmadik helyen két nemzetközi cég áll, a Topigs és a PIC, melyek együtt 200 ezer kocasüldőt forgalmaznak. Ezután következik két hazai vállalkozás, a BHZP (Bundes Hybrid Zucht Programm) és a German Hybrid. A holland Hypor, mely több kontinensen is működik, Németországban a hatodik helyet foglalja el. Ez a hat vállalkozás az összes eladás 70%-át tudhatja magáénak. A tenyésztők új célokat tűznek ki. Ezek közül néhány: A rosszul öröklődő, vagy nehezen megragadható tulajdonságok tenyésztési célokra történő hatékonyabb felhasználását célozza a genom szelekció. Az egyre növekvő takarmányárak miatt a legtöbb tenyésztési program növeli a szelekciós nyomást, a jobb takarmányértékesítés és súlygyarapodás érdekében. Ez érvényes úgy a koca-, mint a kanoldalra. A végtermék-előállító kanokat rutinszerűen vizsgálják kanszag szempontjából, s az üzemekbe elsősorban a kevesebb kanszaggal rendelkezőket helyezik ki. Sok vállalkozó évekig kísérletezett egy harmadik vonallal az anyai oldalon. Ma a legtöbben visszatérnek a klasszikus kétvonalas kocákhoz (nagyfehér és lapály) A tenyésztő szervezetek szorosan magukhoz akarják kötni a partnereket, ezért széleskörű szervizt és tanácsadást nyújtanak. Sok kocatartónak valóban szüksége van szakmai támogatásra ahhoz hogy a genetikailag nagy értékű kocaállomány teljesítményét maximálisra fokozzák. Vegyük sorba a négy nagy jövőbeli elképzeléseit. Danbred Az elsők között voltak, akik az alomnagyságot tenyésztési eszközökkel növelték. A malacok vitalitásának javítása érdekében a malacokat csak öt napos korukban veszik fel. Dániában úgy gondolják, hogy hamarosan elérik a kocánként évente leválasztott 35 malacot. Ez almonként több mint 15 élve született malacot, 14 leválasztottat és 2,5-ös kocaforgót jelent. Mindehhez az kell, hogy a kocák elegendő tejet termeljenek, jelentős testsúlyveszteség nélkül. Növelni akarják a kocák hasznos élettartamát is. Optimalizálni akarják a takarmányfelvételt és értékesítést is. Céljaik eléréséhez igénybe veszik a genom szelekciót is. A kanszag csökkentésével kapcsolatban ugyanígy optimisták, itt is szóba jön a genom szelekció. Topigs 2011-ben 100 ezer kocát adtak el, de elvárásaik nagyobbak voltak. Mindenekelőtt húsminőségre koncentráltak, ezt segíti a Topigs-Plus-Koca program valamint a most bevezetett TPI-értékelés (Topigs-Produkció-Index). A Topigs-Plus-Koca program több húst és kevesebb szalonnát ígér. Különösen a kocasüldőket előállító kanoknál szelektálnak szigorúan a Life-Muscle-Scan segítségével. A TPI projekt a végtermék-előállító kanok biztosabb szelekciójára szolgál. Továbbra is fontosnak tartják a minél nagyobb születési alomlétszámot és a malacok túlélését. Ők is nagy figyelmet fordítanak a takarmányértékesítésre. A totál - takarmány - hatékonyság indexet tovább akarják csökkenteni vevőik sertéstelepein. PIC A PIC a genomszelekciót már 2010-ben bevezette. A szaporaság folyamatos növelése mellett különös figyelmet fordítanak a robosztus testre, valamint a nagy takarmányfelvételre és értékesítésre. Hypor Fókuszban a jobb takarmányértékesítés és felne- 59
velési teljesítmény áll. Ennek érdekében genom szelekciót alkalmaznak, melynek célja a genetikai szelekció pontosságának növelése. Sok éve gyűjtik nukleusz tenyészeteikből a DNSmintákat, s ezeket új, franciaországi laboratóriumukban dolgozzák fel. Fókuszban a takarmányértékesítés A takarmányárak magasabbak, mint valaha is voltak. A minél jobb takarmányértékesítés ezért a legjobb lehetőség a takarékoskodásra. Egyelőre ezt nem minden sertéstartó érti meg. Egy példa arra, hogy milyen rendkívüli hatása van a takarmányértékesítésnek: Egy hízósertésnél a 90 kg-ig hízlaláshoz 1:3 takarmányértékesítés esetén 270 kg takarmány fogy el. Ha a takarmányértékesítést 1:2,7-re javítjuk, akkor a szükséges takarmánymennyiség 243 kg. Ez hízónként 27kg-al kevesebb. 32 euró/t takarmányár mellett ez 8,64 euró/állat. Évente 4000 eladott hízó után tehát a spórolás 34.560 euró! A rossz takarmányértékesítés miatt alacsonyabb a súlygyarapodás is, s ezáltal megnő a hízlalás időtartama. A jó takarmányértékesítés alapja az egészséges állat. Minden egyes fertőzés több takarmányt igényel. A hízókat megfelelő súlyban kell értékesíteni, mert a túlsúlyos, zsíros hízók ugyancsak negatívan befolyásolják a takarmányértékesítést. A jövőben a kocák takarmányértékesítésével is többet kell foglalkozni. A termelési költségek csökkentése, a kiváló takarmányértékesítés, a nagy súlygyarapodás és a topegészségi állapot érdekében segíthet az új Maxter kan is. Ezt a gyorsan növekvő pietrain kant most kezdik alkalmazni Németországban is. Stagnál a holland malacexport A holland malacexport 2008 és 2011 között 4,9 millióról 6,5 millióra nőtt. 2012-től nem várható további növekedés. 2012 első felében az exportált malacok száma valamivel az előző évi alatt volt. A Németországba irányuló holland malacexport azonban továbbra is fontos: míg a hollandok 2008-ba a leválasztott malacok 49%-át exportálták Németországba, ez az arány 2011-ben már 58% volt. 2012-re 60%-os arány várható. Problémák a csoportos kocatartással VÖS 2012/2 Az EU nagyon komolyan gondolja, hogy 2013. január elsejétől kötelező a vemhes kocák csoportos tartása. Anglia, Svédország és Luxemburg már 100%-ban teljesítette ezt a feladatot. Németország ígéri, hogy a kitűzött időre eleget tesz a kötelezettségnek. Ausztriában a kocák 80%-át már csoportban tartják. Más országok, így Franciaország, Belgium, Portugália, Olaszország, Lettország és Lengyelország még csak 50%-nál tartanak. Még roszszabb a helyzet Írországban és Spanyolországban. Németország Európa elsőszámú élősertés-exportőre Németország 2012-ben 3,5 millió malacot és vágósertést exportálhat. A vágósertés iránt nagy a kereslet a kelet-európai piacon, elsősorban Lengyelország, Csehország és Ukrajna részéről. Ennek az igénynek az első számú oka az importáló országok kocaállományainak nagymértékű csökkenése. A húsexport is növekedett, az év első hét hónapjában 480 ezer tonnát exportáltak. Ez 14%-kal több, mint az előző év hasonló időszakában. 26%-os részesedésével Németország az elsőszámú exportőr Európában. A vesztesek : Dánia, Hollandia és Franciaország. 60