A hulladékgazdálkodás helyzete néhány új és leendő EU-tagországban
|
|
- Alíz Gulyásné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 KÖRNYZETGAZDÁLKODÁS A hulladékgazdálkodás helyzete néhány új és leendő EU-tagországban Tárgyszavak: hulladékgazdálkodás; rendszer; Kelet-Közép-Európa; Bulgária; Litvánia; Lengyelország; Szlovákia; Románia. A csatalakozás jelentősége a hulladékgazdálkodás szempontjából Az EU-csatlakozással a 10 új tagállam átvette a közösség környezeti normáit és irányelveit. Ezzel hatalmas beruházási igény keletkezik a hulladékgazdálkodásban. A környezeti technológia és know-how előtt megnyíló piac nagyságát mintegy 120 Mrd euróra becsülik. A magdeburgi székhelyű Környezeti és Fejlesztési Kapcsolatok Nemzetközi Központja (IDCED Internationale Dialogzentrum Umwelt und Entwicklung) alapos piacelemzést végzett ezzel kapcsolatban, és az alábbiakban ennek főbb megállapításait ismertetjük. Az Európai Környezeti Ügynökség becslése szerint Európában évente kb. 3 Mrd tonna hulladék keletkezik. Egy lakosra vetítve ez az érték a nyugat-európai országokban kb. 3,8 t/év, Közép és Kelet-Európában 4,4 t/év. Az új tagállamokban elsőrendű feladat az EU lerakási és csomagolási irányelveinek bevezetése. Ehhez a lerakóra kerülő hulladék szervesanyag-tartalmának csökkentése, szelektív hulladékgyűjtő és -hasznosító rendszerek kiépítése szükséges. A tanulmány szerint az új tag- és tagjelölt államokban a hulladékgazdálkodás forgalma évente kereken 2,1 Mrd eurót tehetne ki. Ez a környezeti piac 21%-ának felelne meg. A környezeti normák összehangolása következtében a hulladékgazdálkodás fejlődése az új EU-országokban meghaladja az átlagot. A legnagyobb probléma ezzel kapcsolatban a bizonytalan finanszírozás. Az önkormányzatok a beruházókra, a finanszírozó intézményekre vannak utalva. A német hulladékgazdálkodási vállalkozóknak jó esélyük van arra, hogy megvessék lábukat ezen a piacon, de a környezeti szek-
2 tor részére felszerelési eszközöket előállító német vállalatok számára középtávon szintén az új EU-államok számítanak a legjelentősebb exportrégiónak. Az új környezeti piac éves növekedési ütemét 10%-ra becsülik. Bulgária: 1 Mrd euró volumenű beruházások a környezetvédelemben között évente átlagosan összesen 90,4 M t hulladék keletkezett, de ez a mennyiség ma már kissé csökken. Ez arra vezethető vissza, hogy az elavult régi üzemeket bezárják, és új, korszerű technológiákat vezetnek be. A hulladék főleg lerakókra kerül, ami nem felel meg az EU-s követelményeknek. A hulladék legnagyobb része 71,6 M t szervetlen bányászati hulladék. A fennmaradó 14,4 M t egy része (6,8 M t) ipari és veszélyes hulladékból, valamint kb. 3,23 M t kommunális és egyéb, kisebb tömegű hulladékból áll. Az egy főre vetített kommunális hulladék mennyiségét átlagosan mintegy 500 kg/évben jelölik meg. A települési hulladékgazdálkodás kiépítésének súlypontjai Bulgáriában: Teljes területi lefedettséget nyújtó hulladékbegyűjtő rendszer kiépítése, országos hulladékkezelési központok, regionális lerakók létesítése. A hulladékégetés bevezetése, elsősorban veszélyes hulladékok részére. Korábbi hulladékok felszámolása, ártalmatlanítása. A hulladékkeletkezés megelőzését célzó intézkedések bevezetése végén az összlakosság 80%-a tartozott szervezett hulladékgyűjtő rendszerhez. Szelektív hulladékgyűjtésre csak akkor kerül sor, ha erre mint másodnyersanyagra megfelelő kereslet van. A legtöbb kommunális szilárd hulladékot még mindig lerakókra szállítják. Az ország a csomagolási irányelv átvételéhez 2012-ig, a hulladéklerakási irányelv átvételéhez 2015-ig kapott haladékot között Bulgária felzárkóztatása az EU környezeti előírásaihoz becslések szerint 440 M eurót tesz ki, ebből a hulladékgazdálkodás fejlesztésére és modernizálására évente 71 M euró jut. A követ-
3 kező 10 évben az ország a környezeti feltételek javítása érdekében kb. 1 Mrd eurót költ hulladékgazdálkodásra re a kommunális szilárd hulladék teljes mennyiségének 75%-át kell begyűjteni és válogatni ig a teljes hulladék 55%-át kell újrafeldolgozni, és 60%-át hasznosítani. Ugyancsak 2008-ig tervezik az üveg- és papírcsomagolások újrahasznosítási arányának felemelését 60%-ra, a fémcsomagolásokét 50%- ra, a műanyag csomagolásokét 22,5%-ra. Bulgáriában jelenleg hat vállalatnál hasznosítanak üveghulladékot, éves szinten kb. 150 E tonnát dolgoznak fel. Hiányzik azonban a korszerű üveghulladék-válogató, -ellenőrző és -feldolgozó kapacitás. A műanyaghulladék-feldolgozás két vállalatnál összpontosul, amelyek évente kb. 20 E t PE-LD-, PE-HD-, PS-, PVC- és PP-hulladékot dolgoznak fel. Ugyancsak fejleszthető a fáradtolaj- és -zsírregeneráló kapacitás. Az ország egyetlen, 5 E t kapacitású üzeme nem győzi a teljes mennyiség feldolgozását. Az 54 kommunálishulladék-lerakót fel kell újítani vagy át kell építeni, az illegális és régi lerakókat be kell zárni, és öt építésihulladék-válogató és -feldolgozó üzemet, valamint a veszélyes hulladékok részére egy központi kezelő és ártalmatlanító üzemet kell még építeni. Litvánia: a hulladék mindössze 2%-át hasznosítják Litvániában mintegy 4,8 M tonnára becsülik a 2002-ben keletkezett összes hulladék mennyiségét. Kb. 2,7 M t származik az iparból és üzemekből, elsősorban a vegyiparból. A teljes mennyiség mindössze 2%-át hasznosítják újra. Regionálisan kizárólag önkormányzati tulajdonban levő vállalatok végzik a hulladékkezelést. A hulladék kb. 55%-át gyűjtik össze, és a népességnek csak 60%-a tartozik szervezett hulladékbegyűjtő rendszerhez. Jelenleg Litvániában évente több mint 1 M t kommunális szilárd hulladék képződik. A tendencia gyors emelkedést mutat. Ennek a hulladéknak több mint 44%-a válogatás és előkezelés nélkül egyéb hulladékfrakciókkal, pl. építési törmelékkel, utcai hulladékkal és biológiai eredetű hulladékkal együtt lerakókra kerül. A lerakási tilalom következtében az évente képződő mennyiség kb. egyharmadát átmenetileg tárolni kell. A hulladékégetés és feldolgozás szerepe a hulladékkezelésben elhanyagolható. Jelenleg Litvániában a kommunális szilárd hulladék 2%-át égetik el, 4%-át dolgozzák fel és 7%-át exportálják ig a 680 lerakó
4 többségét be kell zárni, és maximum 15 új nagy lerakóval kell helyettesíteni. A litván hulladékgazdálkodás legfontosabb feladata a veszélyes hulladékok kezelése, amelyek közel 50%-a főleg a vegyiparból származó fáradt olaj, szuszpenzió és olajiszap. Jelenleg ennek kb. 48%-át lerakják, 49%-át újrahasznosítják és csak 1,6%-át hasznosítják másod-tüzelőanyagként. A visszagyűjtött újrahasznosítható csomagolási hulladék mennyisége emelkedik. Ettől függetlenül csak 25%-nyi papír és kartont, 18% üveget és mindössze 9% műanyaghulladékot dolgoztak fel az újrahasznosítók. A kommunális szilárd hulladékok kezelésének súlypontjai Litvániában: Teljes területi lefedettséget nyújtó hulladékbegyűjtő rendszer létesítése, országos hulladékkezelési központok kiépítése. A korábbi hulladékok felszámolása vagy ártalmatlanítása. A hulladékkeletkezés megelőzésével és csökkentésével kapcsolatos intézkedések bevezetése. A működőképes litván hulladékgazdálkodás kidolgozásának kiemelt feladata a hatékony hulladékmenedzsment-rendszer felállítása, szennyvíziszap-kezelő berendezések megépítése, valamint hulladékgyűjtő és -válogató központok létesítése. Ezeknek a feladatoknak a teljesítéséhez becslések szerint legalább 120 M euró szükséges 2006-ig. Így például számos helyi lerakót be kell zárni, és az EU irányelvnek megfelelő új lerakókat kell létesíteni. A veszélyes hulladékok kezelését bonyolító rendszer kiépítésében a legfontosabb feladat Litvániában a gyűjtési, szállítási és kezelési rendszer létesítése. A 110 E tonnát is meghaladó veszélyeshulladék-kezelő kapacitás létesítése további beruházási igényként jelentkezik. A papírt, üveget és műanyagot elsősorban mint másodnyersanyagot gyűjtik, mindenesetre 2002-ben a feldolgozott hulladékpapírnak mindössze 58%-a (kb. 38 E t) származott saját forrásból. Hasonló a helyzet a műanyaghulladékkal is. A 16 E t újrafeldolgozott műanyaghulladékhoz mindössze 5 E t-t tudtak szervezetten visszagyűjteni, 11 E t-t importáltak. Ennek fő okát a hiányzó vagy gyengén működő begyűjtő, osztályozó logisztikában kell keresni, amely még nem alkalmas a teljes hulladékmennyiség begyűjtésére.
5 Az EU becslése szerint Litvániában egy főre vetítve euró beruházási költség szükséges ahhoz, hogy a hulladékgazdálkodási rendszer működési költségét fedezni tudják. Önmagában a hulladéklerakási irányelv végrehajtásához legalább 127 M euró szükséges. A csomagolási irányelv átvételéhez kölcsönkötvényekből további 10 M euróra lesz szükség. Litvániában a szemétdíjat minden egyes önkormányzat egyedileg állapítja meg és szedi be. Nagyvárosokban a hulladékkezelési díj mintegy 4,65 euró/t. Ehhez még hozzájön a gépkocsi-akkumulátorok, csomagolások és autógumik termékdíja. A litván hulladékpiacon főleg skandináv vállalkozók tevékenykednek. Lengyelország: nagy mennyiségű bányászati és nehézipari hulladék Lengyelországban kb. 128,4 M t volt a képződött hulladék teljes mennyisége 2002-ben, amelynek valamivel több mint 8%-a volt kommunális hulladék. Az ipari termelés visszaesése és a gazdaságtalan üzemek bezárása folytán az ipari és üzemi eredetű hulladék mennyisége csökkenő tendenciájú. Ennek egyik oka az, hogy a nagy mennyiségű hulladékot kibocsátó üzemek száma a évihez képest kereken 5%-kal csökkent között a kommunális hulladék mennyisége 15%-kal, 10,7 M t- ra csökkent. A kommunális szilárd hulladékok mennyiségének csökkenése nagyobb volt, mint az ipari és üzemi hulladékoké. Újrahasznosítási kvóták Lengyelországban 2002-ben: papír- és kartoncsomagolások: 37% alumínium: 15% üveg: 13% műanyag: 7% fehérbádog és könnyűfém: 6% A begyűjtött és kezelt kommunális szilárd hulladékban az élelmiszer- (21%), papír- (15%) és műanyaghulladék (14 %) volt a meghatározó. Ennek 68%-a kommunálishulladék-lerakókra került, ami egyáltalán nem felel meg az EU követelményeinek.
6 Lengyelországban az egy főre vetített kommunális hulladék 290 kg (városokban 420 kg, vidéken 220 kg), hasonlóan, mint a többi közép- és kelet-európai országban. A közel 20 M t/év mennyiségű ipari hulladékot lerakókra szállítják. Ehhez még hozzájön az üzemi hányókon tárolt 1,81 M t mennyiségű, különböző ipari és üzemi tevékenységből származó hulladék. Ennek 71%-a a 20 legnagyobb hulladékképződéssel járó ipari tevékenységből (főleg bányászatból és nehéziparból), 21%-a további 35 nagyüzemből származik. Az ipari hulladék 5 6%-a veszélyes hulladéknak tekinthető óta folynak azok az erőfeszítések, amelyek célja az újrahasznosított és újrahasznált ipari és üzemi hulladék arányának növelése 8%-ról 80%-ra. Lengyelországban a hulladékkezelés kizárólag lerakásból áll. Ez egyaránt vonatkozik a kommunális és ipari hulladékra. A kommunális szilárd hulladék kereken 97%-át kezelés nélkül az ország 1016 lerakóján helyezik el. Ez idáig a kommunális hulladék égetésének és feldolgozásának jelentősége csekély. Mindössze 116 E t háztartási hulladékot válogatnak. A lengyel hulladékpiacon az önkormányzati tulajdonban lévő vállalatok vannak túlsúlyban. Az arány még szembetűnőbb a lerakók (87%) és tárolóterületek (85%) vonatkozásában. Ehhez járul, hogy a lerakók műszaki állapota és üzemeltetése nem felel meg a környezeti szabványoknak. Lengyelországban az EU-jogszabályok végrehajtását átmeneti szabályozással rendezték. A csomagolási irányelvet 2007-ig, a lerakási irányelvet 2012-ig, a hulladékelszállításra vonatkozó rendeletet 2007-ig kell átvenni. Lengyelországnak 2015-ig kell harmonizálnia a környezeti szabványokat. Ennek költségét mintegy 140 Mrd zlotyira becsülik, amelyet magánbefektetőktől, állami forrásból és támogatásból kell előteremteni. Az EU-követelményeknek megfelelő, korszerű hulladékgazdálkodási rendszer létrehozására és bevezetésére ennek 10,7%-a jut. Az önkormányzatok fontos szerepet töltenek be a hulladékgazdálkodási piacon. A hulladékkezelő vállalatok tulajdonosai többnyire a városok és községek. A hulladékgazdálkodás beruházásiköltség-igénye 3-4 Mrd zloty. Ennek nagy része a hulladéklerakásra jut. Ez az ipari hulladék 18%-át, a kommunális hulladék majdnem 97%-át érinti. Becslések szerint csak a kommunálishulladék-kezelés és -lerakás beruházásigénye 1,5 Mrd zloty. Hiányoznak a nyersanyagok kinyeréséhez szükséges
7 komplex eljárások kifejlesztésének és bevezetésének feltételei, pl. az infrastruktúra, a technológia és a tőke. Az EU-jogszabályokat követő új lengyel törvényhozásnak ehhez kell ösztönzést adnia. A lengyel környezetvédelmi minisztérium várakozása szerint a hulladék mennyisége 2014-re kb.172 M tonnára nő. Ez 40%-kal több, mint jelenleg. Továbbá azzal számolnak, hogy a kommunális hulladék mennyisége 25%-kal, a veszélyes hulladéké kb. 30%-kal nő ig. Lengyelország a belépési szerződésben kötelezettséget vállalt a lerakók modernizálására és bezárására, valamint újak építésére ig a hulladék 85%-át az EU-ban elfogadott műszaki színvonalú lerakókra kell szállítani. Szlovákia: a hulladéknak már több mint felét újrahasznosítják Szlovákiában között jogszabályi és gazdasági intézkedések hatására közel felére csökkent a hulladék mennyisége, így ben összesen 16,1 M t hulladék keletkezett. Ennek kb. 9%-a kommunális, 2%-a pedig csomagolási hulladék volt. Abban az évben az egy főre vetített átlagos hulladékmennyiség 164 kg volt. Újrahasznosítási kvóták Szlovákiában 2002-ben: üveg: 67 E t papír/karton: 168 E t fém: 30 E t összetett anyag: 16 E t műanyag: 68 E t A hulladékártalmatlanítás főleg lerakást és hulladékégetést jelent Szlovákiában ben a teljes hulladékmennyiség mintegy 24,1%-át lerakókra szállították, 52,9%-át újrahasznosították, 3,6%-át pedig elégették. A lerakási irányelv 1999-es bevezetése óta nagy hangsúlyt fektetnek a hulladék mechanikai biológiai kezelésére. Ma már a hulladék mintegy 10%-át biológiai és kb. 2,3%-át mechanikai biológiai kezelésnek vetik alá lerakás előtt. A szlovák lakosság kereken 96%-ára terjed ki városi vagy települési szemétszállítási rendszer.
8 A Szlovák Köztársaságban a lerakás a legáltalánosabb módja a kommunális hulladékok ártalmatlanításának ben 1,5 M t kommunális hulladékból 1,12 M t-t deponáltak. Ez 74,6%-nak felel meg. Az építési törmelék és a szennyvíztisztítók szennyvíziszapjának kezelése is elsősorban lerakásból áll. A 277 lerakóból 141 ellenőrzött lerakó felel meg az EU-előírásoknak és -szabványoknak. A csomagolási hulladékok hasznosítása a többi új EU-tagországhoz képest Szlovákiában jól kidolgozott rendszer. Összesen 369 E t csomagolási hulladékot gyűjtöttek, válogattak és kezeltek, ebből 19%-ot hasznosítottak anyagában, 6%-ot energetikailag, 9%-ot elégettek és 65%-ot raktak le ben mintegy 5,7 M t használt elemet, valamint 1,16 M t fémet hasznosítottak. Ehhez jön még több mint 1 E t használt gumiabroncs és különböző gumihulladék. Az ország két 200 E t/év kapacitású hulladékégetővel, valamint további, több mint 67 különböző rendeltetésű és kapacitású égetőművel rendelkezik. A hulladékokkal kapcsolatos EUirányelvek közül a csomagolási és hulladékszállítási irányelv bevezetésére 2005-ig, illetve 2011-ig kapott átmeneti haladékot az ország. Az EU-irányelvek bevezetésének költségét a hulladékgazdálkodás költségigényes területén legalább 413 M euróra becsüli a szlovák környezetvédelmi minisztérium 2008-ig. Szlovákiában igen ambiciózus célokat határoztak meg a kommunális hulladékokkal kapcsolatban végéig az ilyen hulladékok 35%-át anyagában, és legalább 15%-át energetikailag kell hasznosítani. Állítólag a hulladéknak legfeljebb 50%-át helyezik lerakókra. A lerakókra kerülő kommunális hulladék biológiailag lebontható részét a 2000 évihez képest valószínűleg 30%-al csökkentik. A hulladékhasznosító és -kezelő berendezéseket gyártó német vállalatok számára nagy lehetőség kínálkozik ezen a területen ös célok az anyagi hasznosítás vonatkozásában: üveg: 60% papír/karton: 26% műanyag: 31% fém: 11%
9 A hulladékgazdálkodás fő célja Szlovákiában a csomagolási rendelet bevezetése 2005-ig. Addig arra törekszenek, hogy a csomagolási hulladék 30%-át anyagában, 12%-át energetikailag hasznosítsák. A következő években valószínűleg kiépül a korszerű és hatékony hulladékbegyűjtő, -válogató és -hasznosító infrastruktúra. A beruházás fedezetét 2007-ig az Implementation Strategy Plan for Waste című terv nyújtja, amelynek nagyságát évi több mint 20 M euróra becsülik. Románia: nagy a lemaradás a hulladékgazdálkodásban Az új tagállamokkal és a csatlakozásra váró országokkal összehasonlítva Románia lemaradása a legnagyobb a hulladékgazdálkodás területén ban összesen 331,3 M tonna hulladék keletkezett az országban, amelynek nagy része, kereken 90%-a, bányászatból és mezőgazdaságból származott. Az ipari termelés visszaesésével együtt a képződő ipari és üzemi hulladékok mennyisége is csökkent, 2003-ban pl. éppen 30%-kal. Ennek a hulladékmennyiségnek kereken 2,3%-a veszélyes hulladéknak számít. Ezzel szemben a kommunális hulladékok mennyisége nő, 2003-ban 7,9 M tonna volt, egy főre vetítve ez átlagosan kb. 362 kg/év hulladékot jelent. Durva becslés szerint ehhez még legalább 1 M tonna vidéken keletkező kommunális hulladék hozzá jön, amit nem gyűjtenek össze. Romániában a hulladékártalmatlanítás kizárólag lerakást jelent. Hulladékkezelést nem végeznek, így a kommunális hulladék kb. 97%-a közvetlenül az ország 616 lerakójára kerül. A kommunális hulladéknak mintegy 2%-át elégetik. A lerakók kb. 10%-a rendelkezik szabályos működési engedéllyel, 40%-a nem felel meg az elemi higiéniai követelményeknek. A városokban a lakosság kb. 80%-ára terjed ki a kommunális hulladékgazdálkodás. Sem a városokban, sem vidéken nincs számottevő hulladékválogatás, így jelenleg a hasznosítható papírt, műanyagot, üveget, fémet tartalmazó hulladék több mint 40%-a lerakókra kerül. Románia is haladékot kapott az EU hulladékkal kapcsolatos előírásainak bevezetésére. Így a csomagolási irányelvet legkésőbb 2010-ig, a lerakási irányelvet legkésőbb 2017-ig be kell vezetni. Az országnak a szigorúbb környezeti előírások bevezetése miatt kb Mrd euró kiadással kell számítania. Romániában a hulladékgazdálkodási politika célja a 30%-os papír-, műanyag-, üveg- és fém-újrafeldolgozási arány elérése, valamint az ipari
10 hulladék 10 15%-os újrahasznosítása. További cél a kommunálishulladék-begyűjtés és -válogatás hatékonyságának javítása, több háztartás bevonása a hulladékgyűjtésbe, a lerakók ellenőrzésének javítása és kezelőüzemek létesítése. A kommunális hulladékgazdálkodás céljai Romániában: helyi hulladékirányítási rendelet kidolgozása és bevezetése, a regionális lerakók modernizálása és rekonstrukciója a kommunális hulladékok kezelésére, a hulladékégetés bevezetése és kiépítése, szelektív hulladékgyűjtés, a hulladék anyagában végzett hasznosításának bevezetése és kiépítése. A nagyobb beruházással járó irányelvek átvételére a nemzeti jogrendbe 2010 előtt nem lehet számítani. A lerakási irányelv bevezetésekor az új lerakók létesítéséhez, illetve a több mint 100 kommunális depónia modernizálásához, valamint legalább öt veszélyeshulladéklerakó kialakításához kb. 5,3 Mrd euró szükséges. A hulladékégetéssel kapcsolatban a kommunális hulladékok részére három nagy hulladékégetőt és számtalan egészségügyi hulladék égetésére alkalmas üzemet kell megépíteni. A beruházások költsége kb. 6 Mrd euró. A fáradtolaj-irányelv bevezetése után, a jelenlegi fáradtolaj- és -zsírmennyiség anyagában történő újrahasznosítását véve alapul, az új kapacitás kiépítése több mint 15 M euróba kerül. Hasonló a helyzet a használt elemeke és akkumulátorokra vonatkozó EU-irányelv bevezetésével. A környezetvédelmi technikákkal foglalkozó vállalkozásoknak az EU által finanszírozott projektek jó lehetőséget kínálnak a román környezeti piacra való bejutáshoz ig egyedül az ISPA pénzeszközeiből 700 M euró áramlik a román környezeti projektekbe. Összeállította: Haidekker Borbála Wachstum voraus: Chancen in den neuen EU-Ländern. = Recycling Magazin, 60. k. 12. sz p Marktverteilung in Zentral und Osteuropa. = Aqua Press International, sz. p
A vas- és acélhulladékok piacának alakulása
VAS- ÉS ACÉLHULLADÉKOK 2.4 A vas- és acélhulladékok piacának alakulása Tárgyszavak: acél, ár; hulladék; piac; trend; vas. Az acélhulladék-piac alakulásának áttekintését megkönnyítő mutatók Az Eurofer,
RészletesebbenA gépkocsi-újrahasznosítás gazdaságosságának vizsgálata: a szétszerelő- és a shredder-üzemek bevételei és költségei
EGYÉB HULLADÉKOK 6.8 A gépkocsi-újrahasznosítás gazdaságosságának vizsgálata: a szétszerelő- és a shredder-üzemek bevételei és költségei Tárgyszavak: bevétel; feldolgozás; gazdaságosság; költség; roncsautó;
RészletesebbenTARANY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 9/2007. (VI. 7.) számú rendelete. a helyi hulladékgazdálkodási tervről
TARANY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007. (VI. 7.) számú rendelete a helyi gazdálkodási tervről Tarany Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII.
RészletesebbenAz ÖKO-Pannon Kht. sajtótájékoztatói
SAJTÓTÁJÉKOZTATÓK Az ÖKO-Pannon Kht. sajtótájékoztatói Újra újrahasznosítási hét Európai szintű kezdeményezés ösztönzi szelektív hulladékgyűjtésre és újrahasznosításra a magyar lakosságot A Magyarországon
RészletesebbenA müncheni biohulladék-erjesztő teljesítményének növelése az előkezelő és víztisztító fokozatok módosításával
HULLADÉKOK ENERGETIKAI ÉS BIOLÓGIAI HASZNOSÍTÁSA 8.3 A müncheni biohulladék-erjesztő teljesítményének növelése az előkezelő és víztisztító fokozatok módosításával Tárgyszavak: berendezés; biohulladék;
RészletesebbenEnergiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának levegőtisztaság védelmi kérdései
Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ EU csatlakozásunk Környezeti szempontú vizsgálata Kúnvári Árpád Sz.Tóth György Gräff József Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának
RészletesebbenNEMZETI TÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI STRATÉGIA. Nyomonkövetési jelentés. 2015. május
NEMZEI ÁRSADALMI FELZÁRKÓZÁSI SRAÉGIA Nyomonkövetési jelentés 2015. május 1 artalomjegyzék 1. Bevezető 3 2. Összefoglaló 6 3. Beavatkozási területek szerinti áttekintés 12 I. Gyermek jól-lét 13 II. Oktatás
RészletesebbenA hulladékstátusz megszűnéséhez kapcsolódó tanúsítási követelmények
A hulladékstátusz megszűnéséhez kapcsolódó tanúsítási követelmények IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK, AUDITOK KONFERENCIA Farkas Hilda PhD ügyvezető 2014. szeptember 23. Mi az EoW A hulladékokról és egyes irányelvek
Részletesebben2.. 1 Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
i Önkormányzat 26/2004. (IX.25.) számú Ö.K. rendelete egységes szerkezetben a módosító 37/2008. (XII.27.) sz. Ö.K. rendelettel a helyi hulladékgazdálkodási tervről Üllő Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestülete
RészletesebbenA települések infrastrukturális ellátottsága, 2010
2011/75 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 75. szám 2011. november 14. A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 A tartalomból 1 Összefoglaló 1 Energiaellátás
RészletesebbenEnergiatámogatások az EU-ban
10. Melléklet 10. melléklet Energiatámogatások az EU-ban Az európai országok kormányai és maga az Európai Unió is nyújt pénzügyi támogatást különbözõ energiaforrások használatához, illetve az energiatermeléshez.
RészletesebbenFELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG
FELSŐ TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 4400 Nyíregyháza, Kölcsey F. u. 12-14. : Pf.:246 : (42) 598-930 Fax: (42) 598-941 E-mail: ftvkvf_ugyfszolg@ftvktvf.kvvm.hu Internet:
RészletesebbenA kórházakban képződő hulladékok kezelési és ártalmatlanítási módszereinek és költségeinek vizsgálata az USA-ban
KÖRNYEZETRE ÁRTALMAS HULLADÉKOK ÉS MELLÉKTERMÉKEK 7.6 A kórházakban képződő hulladékok kezelési és ártalmatlanítási módszereinek és költségeinek vizsgálata az USA-ban Tárgyszavak: USA; egészségügy; hulladékkezelés;
RészletesebbenZöld közbeszerzés! A környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés kézikönyve. Európai Bizottság. am507982cee_hu_bat.indd 1 9/09/05 11:16:18
Zöld közbeszerzés! A környezetvédelmi szemléletű közbeszerzés kézikönyve Európai Bizottság am507982cee_hu_bat.indd 1 9/09/05 11:16:18 Fontos megjegyzés A jelen kézikönyv a Bizottság szolgálatainak elképzeléseit
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4
2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...
RészletesebbenHelyzetkép 2012. május - június
Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 22.9.2006 COM(2006)231 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
RészletesebbenA hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35. és 36..-aiban foglalt felhatalmazás alapján:
Szakonyfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2005. (IV.29.) számú rendelete Alsószölnök, Felsőszölnök, Szakonyfalu települések közös gazdálkodási tervéről A gazdálkodásról szóló 2000. évi
RészletesebbenTárgyszavak: műanyaghulladék; gyűjtési rendszer; Norvégia; másodnyersanyag; energia-visszanyerés.
HULLADÉKOK ÉS KEZELÉSÜK 4.3 Norvégia újrafeldolgozza a műanyaghulladékot Tárgyszavak: műanyaghulladék; gyűjtési rendszer; Norvégia; másodnyersanyag; energia-visszanyerés. Norvégia évente mintegy 100 000
RészletesebbenA JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE
A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE Összefoglalás KUKOVICS SÁNDOR JÁVOR ANDRÁS Az EU juh és kecskehús termelése gyakorlatilag a 2007-es utolsó csatlakozás óta folyamatosan csökken
RészletesebbenE L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2010. DECEMBER 2-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM:1461-6/2010.
E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2010. DECEMBER 2-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM:1461-6/2010. MELLÉKLETEK: 5 DB TÁRGY: A Baranya Megyei Önkormányzat 2011. évi költségvetési koncepciója
RészletesebbenA palagáz várható hatása az USA műanyagiparára
VEZETŐI ISMERETEK A palagáz várható hatása az USA műanyagiparára Az USA-ban nagy reményeket fűznek a palagázhoz, amely amellett, hogy új, olcsó energiaforrást jelent, ugyancsak olcsó alapanyagforrása lehet
RészletesebbenBaranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.
1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3
RészletesebbenSOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA
SOMOGY MEGYE KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Somogy megye környezetvédelmi programja TARTALOMJEGYZÉK PROGRAMPONTOK, ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS Bevezetés 2 Települési szilárd hulladék 3 Vízellátás, szennyezett
RészletesebbenKörnyezetbarát gumihulladék-feldolgozás Kaposváron
Környezetbarát gumihulladék-feldolgozás Kaposváron 1 2 Tisztelt Olvasó! A hulladékok problémája az előttünk álló évtizedek legfontosabb kihívása lesz. Nap, mint nap rengeteg feleslegessé vált holmit dobunk
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2008. év december 15.-i ülésére Tárgy: A közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról
RészletesebbenÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471.
RészletesebbenTitrik Ádám. Témavezető: Dr. Lakatos István. Széchenyi István Egyetem
Titrik Ádám Szelektív hulladékgyűjtés új real-time alapú infokommunikációs támogatású rendszerének kifejlesztése és közlekedési szempontú optimalizálása doktori értekezés Témavezető: Dr. Lakatos István
RészletesebbenTárgyszavak: statisztika; jövedelmezőség; jövőbeni kilátások; fejlődő országok; ellátás; vezetékrendszer élettartama.
A MÛANYAGOK FELHASZNÁLÁSA PE-HD csövek a vízellátásban Tárgyszavak: statisztika; jövedelmezőség; jövőbeni kilátások; fejlődő országok; ellátás; vezetékrendszer élettartama. Európában ma már a csövek többségét
RészletesebbenFejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020
Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.
RészletesebbenHulladékgazdálkodás. A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai
Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai "A múzeumok a múltat őrzik meg, a hulladék-feldolgozók a jövőt." (T. Ansons) 2015/2016. tanév
RészletesebbenDélmagyarországi Áramszolgáltató Rt.
Délmagyarországi Áramszolgáltató Rt. Konszolidált éves beszámoló és független könyvvizsgálói jelentés 2003. december 31. KONSZOLIDÁLT KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2003. TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RÉSZ...
RészletesebbenKadarkút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2015. (XII.18.) önkormányzati rendelete. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról
Kadarkút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2015. (XII.18.) önkormányzati rendelete a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról Kadarkút Város Önkormányzata az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében
RészletesebbenMakó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó
Iktsz.: I. 2-371/2005. Üi.: Huszárik H. TÁJÉKOZTATÓ Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet védelmének
RészletesebbenA közúti árufuvarozási, személyszállítási tevékenységhez kapcsolódó jövedéki adóvisszaigénylés lehetősége 2016
A közúti árufuvarozási, személyszállítási tevékenységhez kapcsolódó jövedéki adóvisszaigénylés lehetősége 2016 Az Európai Unió több tagállamában, így Magyarországon is, a közúti árufuvarozási, személyszállítási
RészletesebbenTájékoztató Hajdú-Bihar megye közúthálózatáról és a 2007-2015 között elvégzett felújításokról.
Tájékoztató Hajdú-Bihar megye közúthálózatáról és a 2007-2015 között elvégzett felújításokról. Készült: 2015. október Készítette : Magyar Közút Nonprofit Zrt. Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága 1. HAJDÚ-BIHAR
RészletesebbenDOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS GESZTI SZILÁRD KAPOSVÁR
DOKTORI (Ph.D) ÉRTEKEZÉS GESZTI SZILÁRD KAPOSVÁR 2004 KAPOSVÁRI EGYETEM ÁLLATTUDOMÁNYI KAR Ökonómiai és Szervezési Intézet Vállalatgazdasági Tanszék Doktori Iskola vezetője: DR. SZÉLES GYULA MTA doktora
RészletesebbenMUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV
MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VAS MEGYÉBEN 2015.ÉV Készítette: Harangozóné Vigh Ilona főosztályvezető 2016. április Foglalkoztatási Főosztály 9700 Szombathely, Vörösmarty Mihály u. 9. 9701 Szombathely, Pf.: 265
RészletesebbenSAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.
1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2
RészletesebbenKEZELÉSI SZABÁLYZATA
AEGON ISTANBULL RÉSZVÉNY BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSI SZABÁLYZATA ALAPKEZELŐ AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. (1091 BUDAPEST, ÜLLŐI ÚT 1.) FORGALMAZÓ AEGON MAGYARORSZÁG BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ
RészletesebbenA BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA. Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK
A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK I. Bevezetés Ha a mai módon és ütemben folytatjuk az energiafelhasználást, 30-40 éven belül visszafordíthatatlanul
RészletesebbenA BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE 2010.9.28.
HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.9.28. C(2010) 6481 végleges A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE 2010.9.28. a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a háztartási
RészletesebbenRadioaktív. Hulladékokat. Feldolgozó. és Tároló Kft.
Radioaktív Hulladékokat Feldolgozó és Tároló Kft. Tisztelt Olvasó! Az intézményi radioaktív hulladékok kezelését és tárolását végző RHFT - jelen szakmai kiadványunk tárgya társaságunk megalakulásakor került
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM
SZENT ISTVÁN EGYETEM Környezeti hatások a depóniagáz mennyiségi, illetve minőségi jellemzőire Doktori (PhD) értekezés Molnár Tamás Géza Gödöllő 2012 A doktori iskola megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori
RészletesebbenMŰANYAGOK ALKALMAZÁSA
MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA Műanyagok a hagyományos, az elektromos és a hibrid hajtású gépkocsikban Németországban a műanyagipar növekedése meghaladja a BIP általános növekedését, ezen belül a járműgyártás műanyag-felhasználása
RészletesebbenMEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK ÉRTÉKNÖVELÉSE ÉS ERŐFORRÁS-HATÉKONYSÁGÁNAK ELŐSEGÍTÉSE A FELDOLGOZÁSBAN (VP-3-4.2.1-15)
MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK ÉRTÉKNÖVELÉSE ÉS ERŐFORRÁS-HATÉKONYSÁGÁNAK ELŐSEGÍTÉSE A FELDOLGOZÁSBAN (VP-3-4.2.1-15) Keretösszeg: 151 milliárd Ft Támogatható tevékenységek: I. Önállóan támogatható tevékenységek:
RészletesebbenTehetséggondozás az Élelmiszeripari Gazdaságtan Tanszéken
Inspiráció és Innováció 9. Nemzetközi Projektmenedzsment Nap Tehetséggondozás az Élelmiszeripari Gazdaságtan Tanszéken Dr. Kasza Gyula egyetemi adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi
RészletesebbenMagyarország. Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ
Magyarország Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárság TÁJÉKOZTATÓ Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és tisztítási helyzetéről, a települési szennyvíz kezeléséről
RészletesebbenAkcióterv a Dél-Alföld hulladékgazdálkodásának fenntartható fejlődése érdekében
Akcióterv a Dél-Alföld hulladékgazdálkodásának fenntartható fejlődése érdekében Az Európai Unió INTERREG IVC program Waste to Energy elnevezésű projektjének keretében a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2011. július 22. (22.07) (OR. en) 13097/11 ENV 626 ENT 170
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2011. július 22. (22.07) (OR. en) 13097/11 ENV 626 ENT 170 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2011. július 15. Címzett: az Európai Unió Tanácsának
RészletesebbenNövényvédőszer-Gyártók és Importőrök. Szövetsége Egyesület. Egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő melléklete 2011. 12. 31.
Növényvédőszer-Gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület Egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő melléklete 2011. 12. 31. - 1-1./ Az Egyesület főbb adatai Az egyesület teljes magyar neve: Növényvédőszer
RészletesebbenA termikus hasznosítók lényegesen nagyobb mennyiséget is fel tudnának venni, mint ami rendelkezésre áll, ezért virágzik az import.
Gumiabroncs Gumiabroncs Akkumulátor A hazai hulladék jelenlegi állapota Az anyagában tekintetében jelentős kapacitások jöttek létre 2004 és 2010 között, mely fedezi a hazai igényeket. A továbbfejlesztés
RészletesebbenA 2013. évre vonatkozó Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv (OGyHT 13)
A 2013. évre vonatkozó Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv (OGyHT 13) Budapest, 2012. augusztus 25. Változat: 01/2013 1/33 Impresszum Ezt a dokumentumot az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség készítette,
RészletesebbenHasznosítható hulladékok begyűjtése a gazdasági válság árnyékában
Hasznosítható hulladékok begyűjtése a gazdasági válság árnyékában Makó Balázs P.M.R. Kft. A gazdasági recesszió hatásai a másodnyersanyag piacra * : 2008 őszétől Az elsődleges nyersanyagok iránti igény
RészletesebbenMagyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara. Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015. Budapest 2015.
Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara Kiskérődző ágazat stratégiai fejlesztése 2015 Budapest 2015. szeptember A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kiskérődző és Juhtenyésztési Alosztály
RészletesebbenAz építési és bontási hulladék mennyiségének nyilvántartása. Záró rendelkezések. 1. számú melléklet a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelethez
45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában
RészletesebbenVeszélyes anyagok és kockázatértékelés. Európai kampány a kockázatértékelésről
Veszélyes anyagok és kockázatértékelés Európai kampány a kockázatértékelésről Mik a veszélyes anyagok? Veszélyes anyagok: Bármely olyan folyadék, gáz vagy szilárd anyag, amely kockázatot jelent a munkavállalók
RészletesebbenIvóvíz és szennyvíz fejlesztések egyes kérdései. Értékelési zárójelentés. Részletes jelentés. Szennyvíz fejlesztések egyes kérdései
Ivóvíz és szennyvíz fejlesztések egyes kérdései Értékelési zárójelentés Részletes jelentés II. kötet Szennyvíz fejlesztések egyes kérdései Budapest, 2013. március Msz.: 101/2012. Ivóvíz és szennyvíz fejlesztések
RészletesebbenMezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02
Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés
Részletesebben(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK
2010.4.23. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 102/1 II (Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK A BIZOTTSÁG 330/2010/EU RENDELETE (2010. április 20.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3)
Részletesebbena hulladékgazdálkodásra Ausztriában
HULLADÉKOK ÉS KEZELÉSÜK 4.3 4.2 Az italcsomagolás hatása a hulladékgazdálkodásra Ausztriában Tárgyszavak: egyszer használatos italcsomagolás; visszaváltható italcsomagolás; hulladékgazdálkodás. Az osztrák
RészletesebbenA magyar Zöld Beruházási Rendszer Éves Jelentés 2010. Készítette: Energia Központ Nonprofit Kft. Vass Adriánné
A magyar Zöld Beruházási Rendszer Éves Jelentés 2010 Készítette: Energia Központ Nonprofit Kft. Vass Adriánné 1. Tartalomjegyzék 2. BEVEZETŐ... 3 3. A KVÓTAÉRTÉKESÍTÉS ÉS A ZÖLD BERUHÁZÁSI RENDSZER SZABÁLYOZÁSA...
RészletesebbenFEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA
Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről
RészletesebbenSzlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján
Lukovics Miklós Zuti Bence (szerk.) 2014: A területi fejlődés dilemmái. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 81-92. o. Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Karácsony Péter
RészletesebbenFRANCIAORSZÁG. zöld hulladék (kb. 4,5 millió tonna/év) háztartási szerves hulladék (6 millió tonna/év)
FRANCIAORSZÁG Franciaországban a hulladékgazdálkodás modernizálásáról szóló 1992. júliusi törvény erőteljes társadalmi nyomásra született meg. A közvélemény azt kívánta, hogy vessenek véget a hulladékok
RészletesebbenTISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet
Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági
RészletesebbenA magyar közvélemény és az Európai Unió
A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai
RészletesebbenDr. Szikla Zoltán 2013. október 10.
A papíripar imázsa Dr. Szikla Zoltán 2013. október 10. Tévhitek: 1. Ha kevesebb papírt használunk, azzal az erdőt védjük 2. A papír károsítja a környezetet 3. A papírtermelés káros hatással van a klímára
RészletesebbenÁltalános rendelkezések
Balatonlelle Város Önkormányzata 14/2013.(VIII.30.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról Balatonlelle Város Önkormányzata
RészletesebbenE U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.
E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy
RészletesebbenVÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002
VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium
RészletesebbenAlkímia Ma. az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával. http://www.chem.elte.hu/alkimia_2015_16 KÖZÉPISKOLAI KÉMIAI LAPOK
Alkímia Ma az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával KÖZÉPISKOLAI KÉMIAI LAPOK ALKÍMIA MA KVÍZ Bozi János Analitikusok a makromolekulák nyomában c. előadásához, 2016. január 28. 1.) A műanyagok
RészletesebbenAz eredeti tanulmány szövegét sárga kiemelésekkel és piros alapon olvasható kritikai jegyzetekkel ellátta: T.Dénes Tamás (TDT), 2015.
EZ, a kutatásnak álcázott tanulmány: - HAMIS magyarországi TRENDEKET mutat be a 2005-2015 időszakra vonatkozóan, - MEGGYŐZÉSKÉNT az EU valódi stratégiájára hivatkozik, amely a hamis trendek miatt Magyarországra
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42
2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar
RészletesebbenProof. Ingatlanpiaci elemzés 2008 március. Készítette: Molnár Tamás
Ingatlanpiaci elemzés 2008 március Készítette: Molnár Tamás 6000 Kecskemét, Irinyi u. 17. Tel.: (00-36-76) 497-658, 497-659, Fax: 418-850 E-mail: ingatlan.empire@axelero.hu Tartalomjegyzék Magyarország
RészletesebbenA DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS
A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10
RészletesebbenITS Konzorcium. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA
Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK
RészletesebbenI. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE
KOREAI KÖZTÁRSASÁG I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Koreai Köztársaság Elnöki köztársaság Szöul Terület 94 480 km 2
RészletesebbenDél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12
2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,
RészletesebbenSzabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése
Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú
RészletesebbenMŰANYAGOK ÉS A KÖRNYEZET
MŰANYAGOK ÉS A KÖRNYEZET Csőhulladékok begyűjtése és hasznosítása A használat után keletkező csőhulladékok begyűjtésére és hasznosítására végeztek kísérleteket Ausztráliában. A döntő részben PVC és PE
RészletesebbenA hordozható akkumulátorok összegyűjtésének és újrahasznosításának világméretű áttekintése, ill. összehasonlítás a brazíliai helyzettel
EGYÉB HULLADÉKOK 6.7 A hordozható akkumulátorok összegyűjtésének és újrahasznosításának világméretű áttekintése, ill. összehasonlítás a brazíliai helyzettel Tárgyszavak: akkumulátor; ártalmatlanítás; USA;
RészletesebbenMŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA
MŰANYAGOK FELDOLGOZÁSA Fóliagyártás versenyképesen Az öntött és a fújt fóliák közül is jelenleg a 3-rétegűek a legnépszerűbbek mind a gyártók, mind a felhasználók körében. Megkezdődött azonban az átrendeződés
RészletesebbenMagyarország, szénhelyzet 2005ös állapot. Összeállította: BK, 2007. április
Magyarország, szénhelyzet 2005ös állapot Összeállította: BK, 2007. április Fosszilis energiahordozók A fosszilis energiahordozók (kõszén kõolaj, földgáz) a nem megújuló energiaforrások körébe tartoznak.
RészletesebbenFELHÍVÁS. A szennyezett területek kármentesítése projektek megvalósítására
FELHÍVÁS A szennyezett területek kármentesítése projektek megvalósítására A felhívás címe: Szennyezett területek kármentesítése A felhívás kódszáma: KEHOP 3.3.0 Magyarország Kormányának felhívása az állami
RészletesebbenFejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020
Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér
RészletesebbenOktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT 2015 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc
RészletesebbenAZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT 22/2007. (IX. 5.) SZÁMÚ RENDELETE A KÖZTISZTASÁGI FELADATOK ELLÁTÁSÁRÓL ÉS A KOMMUNÁLIS SZEMÉTSZÁLLÍTÁSRÓL
AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT 22/2007. (IX. 5.) SZÁMÚ RENDELETE A KÖZTISZTASÁGI FELADATOK ELLÁTÁSÁRÓL ÉS A KOMMUNÁLIS SZEMÉTSZÁLLÍTÁSRÓL Egységes szerkezetbe foglalva: 2012. június 25. 2 AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT
Részletesebben6. Helyi természeti és kultúrális erőforrások fenntartható, innovatív, értéknövelő használata
6. Helyi természeti és kultúrális erőforrások fenntartható, innovatív, értéknövelő használata Forrás: Rural Innovation Dossier No.6, LEADER European Observatory, 2001 A fejezetet szerkesztette: Jean-Pierre
RészletesebbenP Á L Y Á ZATOK VÁLLALKOZÓKNAK
V Á L L A L K O ZÓ I H Í R L E V É L KEDVES OLVASÓINK! Egyre-másra jelennek meg a különböző pályázati felhívások. Azokból választjuk ki azokat, amelyek leginkább felkelthetik az Önök érdeklődését, és lehetőséget
RészletesebbenA jegyzőkönyv eredeti példánya a Polgármesteri Hivatalban tekinthető meg!
A jegyzőkönyv eredeti példánya a Polgármesteri Hivatalban tekinthető meg! Balkány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2010. december 21-én megtartott ülésének: a.) Tárgysorozata b.) Jegyzőkönyve
RészletesebbenFenntarthatósági Stratégia
Fenntarthatósági Stratégia 2016 Tartalomjegyzék 1. Vezetői Összefoglaló... 3 2. Bevezetés... 4 2.1 Fenntartható fejlődés fogalma... 4 2.2 A fenntartható fejlődés főbb területei... 4 2.3 Fenntartható fejlődés
RészletesebbenB/4349. számú. jelentés. az atomenergia 2013. évi hazai alkalmazásának biztonságáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA B/4349. számú jelentés az atomenergia 2013. évi hazai alkalmazásának biztonságáról Előadó: Dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter Budapest, 2015. április 1 TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenA SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008.
A SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE 2008. Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 I. BEVEZETÉS... 5 I. 1. JOGSZABÁLYI ÉS KORMÁNYZATI TENDENCIÁK...
RészletesebbenFELHÍVÁS. A mezőgazdasági termékek feldolgozásának fejlesztésére irányuló projektek támogatására. A felhívás címe:
FELHÍVÁS A mezőgazdasági termékek feldolgozásának fejlesztésére irányuló projektek támogatására A felhívás címe: Mezőgazdasági termékek értéknövelése és erőforrás-hatékonyságának elősegítése a feldolgozásban
RészletesebbenA BAUXITBÁNYÁSZAT 75 ÉVE MAGYARORSZÁGON
A Miskolci Egyetem Közleménye A sorozat. Bányászat, 62. kötet, (2002) p. 57-66 A BAUXITBÁNYÁSZAT 75 ÉVE MAGYARORSZÁGON Dr. Fazekas János oki.bányagépész mérnök, okl.mérnök-közgazdász, vezérigazgató Bakonyi
RészletesebbenMezőgazdasági és csomagolási célokra alkalmazott fóliák
A MÛANYAGOK FELHASZNÁLÁSA Mezőgazdasági és csomagolási célokra alkalmazott fóliák Tárgyszavak: mezőgazdasági fóliák; talajtakarás; hajtatóalagút; védőháló; állattenyésztés; szélfogó ponyva; biodegradálható
RészletesebbenHajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 43/2004. (XII. 20.) számú r e n d e l e t e
Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 43/2004. (XII. 20.) számú r e n d e l e t e a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról Hajdúsámson Város Önkormányzata
RészletesebbenÜzleti jelentés 2014.
GYULAI TAKARÉKSZÖVETKEZET 5711. Gyula, Széchenyi u. 53. Üzleti jelentés 2014. Cg.:04-02-000217 1 Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 1. BEVEZETŐ 3 2. A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG 5 3.
RészletesebbenI. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK
323 Jelentés a Magyar Távközlési Vállalat gazdálkodásáról és privatizációjáról TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK 1. Összefoglaló megállapítások 2. Következtetések
Részletesebben