I ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT TARTALOM

I ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT TARTALOM Szöveges munkarészek: I. Általános előírások II. Területfelhasználási egységek és övezetek III. Beépítésre szánt területek IV. Beépítésre nem szánt területek V. A tervezési területen biztosítandó környezeti feltételek VI. A településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények VII. Záró rendelkezések Rajzi munkarészek: Szabályozási terv ( 1-10 szelvény. ) M=1:1 000 ( Az egyeztetési anyagokhoz kicsinyített térképek mellékeltek)

2 Budapest, 1998.

3 SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 21/1999./X.22./.sz. r e n d e l e t e Csepel-Szigetszentmiklós KAVICSBÁNYA-TAVAK HELYI ÉPíTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ========================================= Szigetszentmiklós város önkormányzat képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16. -ban foglaltaknak megfelelően, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján a következő helyi építési szabályzatot (továbbiakban: rendelet) alkotja és jóváhagyja a szabályozási tervet és annak kötelező alkalmazását elrendeli: I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A rendelet területi hatálya 1.. (1) E rendeletbe foglalt helyi építési szabályzat hatálya Szigetszentmiklós külterületi részén a Kavicsbánya-tavak, azaz a Csepeli út melletti területre, É-i irányban Budapest (XXI.k.) határáig, ÉK-i és K-i irányban a kisparcellás övezetekig, D-i irányban az M0 autóútig, Ny-i irányban a Csepeli útig - a magántulajdonú területet kivéve - terjed ki. (2) A tervezési terület külterület (~173 ha), mely a tervezés távlatában változatlanul külterület marad. A helyi építési szabályzat alkalmazása 2.. Az 1. -ban meghatározott területen területet felhasználni, építési telket, építmények (létesítmények) elhelyezésére építési telket, építési területet kialakítani, út-és egyéb közlekedési, közműhálózati, továbbá bármilyen műtárgyat és építményt tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani - valamint mindezekre építési engedélyt adni - az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendeletnek (továbbiakban: OTÉK) rendelkezéseinek megtartása mellett, valamint Szigetszentmiklós Általános Rendezési Terve (ÁRT) szabályozási előírásairól szóló 12/1994 (IX. 22.) sz. önkormányzati rendeletben foglaltak megtartása mellett, csak az ÁRT külterületekre vonatkozó szabályozási terve és a jelen rendelet előírásai, továbbá a helyi építési szabályzat mellékletét képező

4 1:1000-es méretarányú szabályozási tervlapok együttes figyelembevételével szabad. Szabályozási elemek 3.. (1) A szabályozási tervlapon feltüntetett folyamatos szabályozási vonalak kötelező szabályozási elemek, amelyek módosítása kizárólag a szabályozási terv felülvizsgálatával és módosításával történhet. (2) A kötelező szabályozási elemek: a) a területfelhasználási egységek határa, b) a területfelhasználási egységeken belül az övezetek határa, c) az övezet jele, d) a telkek nagysága, e) a felépítmények horgászhelyen belüli elhelyezésére vonatkozó előírások, f) a felépítmények területének nagysága, g) a felépítmények magassága, h) a padlószint magassága, i) a rézsűk kialakítására vonatkozó előírások. (3) A szabályozási terv kötelező erejű elemeinek módosítására vonatkozóan az 1997. évi LXXVIII. tv. és a 253/1997. (XII.20.) Kormányrendeletben foglaltak az irányadók. (4) Végleges fennmaradási engedélyt kiadni csak megfelelő műszaki állapotú, 97,0 m Balti padlószint feletti épületre, illetve felépítményre (horgászházra) - jelen helyi építési szabályzat betartása mellett - lehet, ahol az építész tervező - megfelelő statikai vizsgálatok alapján - igazolja, hogy a rézsű állékonysága megfelelő. (5) Az átépítésre javasolt felépítmények (a 97,0 m Balti padlószint feletti rossz műszaki állapotú felépítmények) helyett új horgászház építésére vonatkozó engedély csak a horgászhely területén a 6.. előírásainak betartása mellett adható ki. (6) A mértékadó padlószint alatti felépítményekre fennmaradási engedély abban az esetben adható, ha a padlószint magasságot min. 97,0 m Balti padlószint feletti magasságra megemelik és a felépítmény jó műszaki állapotú, új horgászház építésére vonatkozó engedély jelen rendelet 6.. előírásainak betartása mellett adható ki. (7) A szigeteken - környezetvédelmi szempontból - csak 5 évig megtűrt állapotú ideiglenes fennmaradási engedély adható. Ezen időszakon belül a talajvízszint változást kötelező figyelni. 5 év eltelte után felül kell vizsgálni - a talajvízszint változás függvényében - hogy ezen felépítmények végleges fennmaradási

5 engedélyt kapnak-e, ha nem, meg kell vizsgálni a szigetek új beépítésének lehetőségét. A telekalakítás és az építés engedélyezése 4.. (1) Azokon a területeken, ahol a területfelhasználás vagy az építési övezet a terv perspektívájában megváltozik, a telekalakítás és építés a változásnak megfelelően engedélyezhető. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak érvényesítése érdekében a tervet legalább 5 évenként felül kell vizsgálni és a teendőket a fejlesztési feladatoknak megfelelően újra értelmezni. (3) A közösségi vizesblokkok területén - a terület tulajdonosának kérelmére - építési engedély csak a terület-előkészítés, vízrendezés, közművesítés, stb. elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre állását követően adható meg. (4) Önálló ingatlanok határainak kitűzése csak a jelen szabályozási tervben előírt szabályozási vonalak betartásával készült kitűzési terv alapján történhet. Az épületek és egyéb felépítmények a jelölt beépítési határon belül helyezendők el.

6 II.TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÉS ÖVEZETEK 5.. (1) Az 1.. (1) bekezdésben lehatárolt terület építési szempontból beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagozódik. (2) Beépítésre szánt területek: a) horgászházak övezete b) kereskedelmi, szolgáltató terület c) közösségi vizesblokk területek övezete (3) Beépítésre nem szánt területek: a) horgásztó övezete b) zöldterület c) erdőterület d) mezőgazdasági terület e) közlekedési terület III. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Horgászházak övezete (HT) 6.. (1) A horgászházak építési övezetébe sorolt területek az 1.. (1) bekezdésben lehatárolt terület különleges használatú területrészei. (2) A horgászházak - az elmúlt években kialakított rendszert figyelembe véve - partszakaszonként, a szabályozási terv szerinti telkeken alakítandók ki, a horgászhely szélessége minimálisan 8,0 m lehet. A telek legkisebb nagysága 1500 m 2. A Süllő és Kiskopár szigetek egy teleknek tekinthetők. (3) A horgászhelyeket a telkek területén belül a kialakult, illetve kiosztott állapotnak megfelelően, valamint a szabályozási terv változtatásainak megfelelően kell figyelembe venni. (4) A telken belül a horgászházhoz tartozó közvetlen környezetet - horgászhelyet - a tulajdonos köteles rendben tartani. (5) Horgászhelyen belül az építési hely az elő-, oldal- és a hátsókerti építési határvonalak által körülhatárolt területrész. - előkert építési határvonala: út felöl 5,0 m; - hátsókert építési határvonala: - vízparti telek esetén: a vízparttól 6,0 m, - a Hosszúhát-félsziget térségében a nem vízparti telkek esetében: a hátsó telekhatártól 6,0 m,

7 - oldalkert: az oldalhatártól 2,0 m. Egy horgászhelyen csak egy horgászház létesíthető. (6) Az oldalkert mérete egyedi tűzoltósági szakhatósági állásfoglalás esetén csökkenthető. (7) A telken belül a saját kezelésben lévő horgászhelyek egymástól és a parti sétánytól legfeljebb 1,40 m magas, lehetőleg élősövénnyel választhatók el. Áttört kerítés (áttörés 70 %-ban) csak a feltáró út és belső használatú út melletti határvonalon létesíthető, mely építési engedély köteles, a többi kerítés elbontandó. (8) Az Amur-, Ponty-, Süllő és a Kiskopár szigeteken - a szigetek középső azaz korábbi közösségi területek területein - kerítésépítés építészeti és tájképvédelmi szempontok miatt nem engedélyezhető. (9) A horgászházak, illetve felépítmények kialakításának előírásai: a) Horgászház csak horgászhelyek területén létesíthető, az (1)-(5) pontokban foglalt feltételek fennállása mellett. b) A horgászhelyek területén építhető horgászházak hasznos alapterülete 12 m 2 -nél kisebb, illetve 30 m 2 -nél nagyobb nem lehet. c) A horgászházak, illetve felépítmények csak tájbaillő tetővel fedhetők le. Partszakaszonként, illetve telkenként a tetők hajlásszögét egységesen kell megállapítani azzal, hogy a tetők hajlásszöge 30 -nál kisebb és 40 -nál nagyobb nem lehet. d) A telkeken belül törekedni kell az azonos párkány-és gerincmagasság kialakítására. Ha több típusú épület kerül egyszerre telepítésre, akkor azok kedvező homlokzati, beépítési megjelenését meg kell oldani. e) Fennmaradási és építési engedély telkenként adható. f) Minden építési engedélyhez csatolandó a szomszédos telek fotója. g) A horgászház, HT övezete: Övezet jele Beépítési mód Horgászhely területén beépíthető hasznos alapterület min. max. Horgászház építménymagassága (H) HT szabadonálló 12 m 2 30 m 2-3,0 m Horgászház: - belmagassága min. 2,2 m

8 - tetőhajlásszöge min. 30, max. 40 - padlószint magassága 97,0 m Balti felett (a mértékadó nyugalmi vízszint 95,40 m Bf) h) A horgászhelyen a horgászházon kívül egyéb épület nem létesíthető. A használathoz szükséges melléklétesítmények - szerszámtároló, raktár, stb. - a horgászházzal egy fedél alatt, összeépítve helyezendő el. i) Azon horgászhelyeken, ahol a horgászhely határa megszünt - azaz a horgászhelyek tulajdonosai azonosak - csak egy felépítmény helyezhető el. j) Az építmények környezetének szintje 96,00-96,50 terepszinten alakítható ki. k) Az építmények mögötti partfal maximális rézsűhajlása csak 1:2 arányú lehet. Az élet- és tulajdonvédelmi szempontokat figyelemben tartó alternatív terepalakítás is elfogadott a 1. sz. melléklet minta terepmetszete szerint. (10) A horgászhelyeken a meglévő idős fák védendők! Bármely fajú, 10 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fa kivágásához hatósági engedély szükséges. (11) A horgászház tulajdonosának feladata a használatában lévő területrész biztonságos terepalakítása az 1. sz. melléklet szerint. (12) A fennmaradási és az építési engedélyezési tervdokumentáció kötelező munkarésze a tereprendezés-terepalakítás terve. Kereskedelmi, szolgáltató terület (KER) 7.. Ebbe az övezetbe a Primagáz, a Korona-vendéglő és a MINI ABC területe tartozik, melyek kialakult állapotnak tekinthető, bővítésük - a minimális teleknagyság miatt - nem engedélyezhető. Közösségi vizesblokk területek övezete (KM) 8.. (1) A közösségi vizesblokk területeken illemhely, zuhanyzó és főzőhelyiség helyezendő el az OTÉK 99. -ának a figyelembevételével (2) Az egyes létesítmények elhelyezése előtt - az építési engedély mellékleteként - elvi építési engedély készíttetése kötelező, melynek tartalmaznia kell az

9 épületek elhelyezésén kívül a terület kertészeti kialakítását, vízrendezését, valamint a közműellátás megoldásait. (3) A közösségi vizesblokkok területét egyéb létesítmény építésére felhasználni nem szabad. (4) Az övezetbe tartozó azon területeken, amelyek a szabályozási tervben horgászhelyeken kerültek lehatárolásra, az építési hely meghatározásával a következőket kell figyelembe venni: - előkert építési határvonala: a közúttól 5,0 m; - hátsókert építési határvonala: a vízparttól 6,0 m; - oldalkert építési határvonala: az oldalhatártól 2,0 m, amely esetenként egyedi tűzoltósági szakhatósági állásfoglalás alapján csökkenthető. (5) Az övezetben az épületek, építmények elhelyezése az alábbi előírások szerint történhet: Övezet jele Beépítési mód A terület legnagyobb beépítettsége * Építmények legkisebb-legnagyobb építménymagassága (H) m KM szabadonálló 30 % -4,0 m * a többi terület zöldterületként tartandó fenn. (6) Az épületek, építmények kialakításakor - a padlószint magassága 97,0 m Balti felett alakítandó ki, - tetőhajlásszöge min. 30, max. 40. (7) A feltáró út és a belső használatú út felől a területek - a szabályozási terv alapján - áttört kerítéssel (áttörés 70%-ban) zárhatók le, mely építési engedély köteles. (8) A területekhez kapcsolódóan - a szabályozási terv szerint - kisebb, ill. nagyobb parkolóhelyek alakítandók ki. (9) A hulladékgyűjtőket - konténereket - ezeken a területeken kötelező elhelyezni. (10) A nagyobb közösségi vizesblokk területeken (XV-ös partszakasz, Delfin és Panoráma-félszigeteknél, a Halnevelő északi és déli bejáratainál) épületek építészeti tervek és a (4) bekezdés előírásait betartva - kivéve az oldalkert építési határvonalára vonatkoztatva, mely jelen területen 4,0 m - igényes, több funkciót is magába foglaló közösségi épületegyüttesek helyezhetők el. (10) A tervezett közösségi vizesblokk épületek egységes tervek alapján készülhetnek, melyek engedélyezéséért és kivitelezéséért a közösségi területek mindenkori tulajdonosa felel. Kivitelezéskor a nyílászárók, tetőszerkezetek, tetőfedőanyagok, homlokzatok színeinek azonosságaira nagy gondot kell fordítani.

10 IV:BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Horgásztó övezete (EGY-TÓ) 9.. (1) EGY-TÓ ebben az övezetben: a vízfelület csak horgászás céljára vehető igénybe. (2) Csak a partra támaszkodó, vízfelület fölé nyúló stégek építhetők az építési hatóság engedélye alapján. A partvonallal mért párhuzamos mérete max. 3,0 m, felülete max. 6,0 m 2, fedetlen kivitelű lehet. (3) A horgászhely tulajdonosának feladata a partvonal szakszerű és biztonságos terepalakítása az 1.sz. melléklet minta terepmetszete szerint. Zöldterület (Z) 10.. (1) Az övezetben szabadidős célokat szolgáló, a pihenés és testedzés létesítményei (pl. sportpálya, teniszpálya, stb.) helyezhetők el, melyekre a terület mindenkori tulajdonosának kertészeti kiviteli terveket kell készíttetni. A kertészeti kiviteli terveknek tartalmazniuk kell a biztonságos terepalakításra vonatkozó javaslatot is. (2) A területre vonatkozó helyi építési előírások: övezeti jele Z beépítési módja szabadon álló Az építési telek legkisebb területe legnagyobb beépítettsége % építményeinek legkisebb-legnagyobb építménymagassága (H) m szab. terv szerinti 2-4,0 (3) Az építési hely meghatározásánál a következőket kell figyelembe venni: - előkert építési határvonala: közúttól 20,0 m; - oldalkert építési határvonala: oldalhatártól 6,0 m; - hátsókert építési határvonala: telekhatártól 10,0 m. (3) Az épület vagy épületegyüttes kizárólag magas-tetős kivitelű lehet. (4) Jelen szabályok - (2)-(3) bekezdések előírásai - az OTÉK 35-37. -aival együttesen alkalmazandók.

11 Erdőterületek 11.. (1) A Szabályozási terv -en erdőterületként feltüntetett területek más területfelhasználási egységbe csak a szabályozási terv módosításával sorolhatók át. (2) A Szabályozási terv -en feltüntetett erdőterületek az elhelyezhető építmények szempontjából: a) védelmi (E-v) b) közjóléti (E-kj) elsődleges rendeltetésűek. (3) Védelmi rendeltetésű erdőterületen kizárólag olyan feltáró utak és nyomvonal jellegű közműlétesítmények helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják. (4) Közjóléti rendeltetésű erdőben a (3) bekezdésben felsorolt létesítményeken túlmenően a szabadidő eltöltését szolgáló, nem épület jellegű létesítmények helyezhetők el (pihenőhely, erdei tornapálya, sportpályák, tűzrakóhely, stb.). (5) Az erdőterületeken fa kizárólag akkor vágható ki, ha azt a fa egészségi állapota, vagy balesetveszély elhárítása teszi szükségessé. Mezőgazdasági terület -Meglévő tanyák övezete (MG) 12.. (1) Ebbe az övezetbe a Csepeli út melletti lakóépületekkel beépített terület tartozik, mely kialakult állapotnak tekinthető. Az övezet területén levő, meglévő tanyák lakóépületein karbantartási, állagmegóvási, korszerűsítési vagy egyszeri, de új lakást nem eredményező, a lakás alapterületét legfeljebb 25 m 2 -rel növelő lakásbővítési munkák végezhetők. A meglévő épületek építmény magassága nem növelhető. (2) Az övezetekre vonatkozó helyi építési előírások: övezeti jele MG beépítési módja szabadon álló Az építési telek legkisebb területe legnagyobb beépítettsége % építményeinek legkisebb-legnagyobb építménymagassága (H) m 3000 m 2 5 4,0 (1) Az övezetben állattartás nem engedélyezhető.

12 Közlekedési területek és létesítmények 13.. (1) Közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a terv ábrázolja. (2) A szabályozási tervben a közlekedési létesítmények számára meghatározott területsávban új létesítményt nem szabad elhelyezni. (3) A közlekedési létesítmények számára fenntartott területsávba eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység csak a területsáv fejlesztésének várható idejét, az épületnek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével engedélyezhető. (4) Az autópálya védőtávolsága 100-100 m a tervezett végleges keresztmetszet tengelyétől. A Kavicsbánya-tó XII. és XII/A. j. partszakaszánál a védőtávolságon belül található - jelenleg már hangvédő töltéssel és véderdővel is védett - horgászhelyeknek a fennmaradási engedélyének kiadásához az Autópálya Igazgatóság hozzájárulása szükséges. (5) A Csepeli út tervezett szabályozási szélessége Budapest területén 18 m, Szigetszentmiklós területén 30 m, ahol a védőtávolsága 50-50 m. (6) A védőtávolságokon (50m) belüli építkezésekkor minden esetben közútkezelői hozzájárulás szükséges. Ezen építményekre, illetve létesítményekre a közúti érdekek érvényre juttatása céljából a PMKF szakhatósági hozzájárulását is meg kell kérni. (7) A közutakat érintő munkavégzés, illetve útépítés engedély köteles, építés engedélyező hatóság a PM Közlekedési Felügyelet. (8) A tervezett közművezetékek mely közutat érint építésekor a Pm. Állami Közútkezelői KHT-tól közútkezelői hozzájárulást be kell szerezni. (9) A létesítési, illetve építési engedély köteles közművezetékek melyek közutat érintenek esetében a területileg illetékes I. fokú hatóság szakhatósági állásfoglalását is be kell szerezni. (10) A tömbtelkeket feltáró utak szabályozási szélessége 12 m. (11) A félszigetek belső úthálózata (vegyeshasználatú útként) min. 8 m szabályozási szélességgel alakítható ki. (12) A szigetek 4 m széles gyaloghíddal kerülnek összekötésre a szárazfölddel. A hídak engedélyezési terveinek készítésekor előzetes szakhatósági állásfoglalást kell kérni a híd igénybevételére vonatkozóan.

13 (13) A parkolás a horgászhelyeken és a kijelölt parkolóhelyeken biztosítandó. (14) A parti sétány szabályozási szélessége 3-6 m közötti, mely 96,0-96,5m B.f. terepszinten alakítandó ki, ahol a tulajdonos az átjárási, területi szolgalmi jog biztosítására kötelezendő. A horgászhelyek területén a parti sétány kialakítása és fenntartása a horgászhely tulajdonosának feladata, melybe fát ültetni nem szabad. A parti sétányt környezetet nem károsító anyagokkal szükséges burkolni. A burkolásra felhasznált anyagok megnevezését a fennmaradási- és építési engedélyezési terveknek tartalmazniuk kell. (15) A közösségi tulajdonú csónakkikötők megközelítését szolgáló rámpák maximum 1:15 %-os lejtőkkel alakítandók ki. Közműlétesítmények elhelyezésére szolgáló közterület 14..

14 (1) A tervezési területen közművek létesítményeit elhelyezni, építeni, fenntartani, felújítani az OTÉK-ben foglaltakon túlmenően, az e rendeletben foglalt előírásoknak, illetve az ágazati szabványnak, valamint szakági munkarészeknek megfelelően szabad. (2) Közműterveket jelen terv közművesítési javaslataival egyeztetni kell. (3) A tervezési területen építési tevékenységet folytatni a felszíni vízrendezés után szabad. (4) A parkolók felületéről lekerülő felszíni vizek megfelelő tisztítását (hordalékfogás, olajfogás, stb.) meg kell oldani. Csak az így előtisztított vizek szikkaszthatók el helyi árokhálózattal, illetve megfelelően kiépített szikkasztóval. (5) A tó vízminősége védelmében a területet fokozatosan teljes közművesítéssel kell ellátni. A tervezési területen a tópart körüli részen a tervezett közművek (hálózatok és műtárgyak): - vízellátás - szennyvíz-elvezetés - csapadékvíz-elvezetés - villamos energia ellátás számára a helyigényt az utak szabályozási szélességén belül kell biztosítani. (7) Azok a horgászhelyek, melyek helyzetüknél és műszaki állapotuknál fogva ráköthetők a tervezett víz-és csatornahálózatra, már az első ütemben közművesíthetők. Új vízbekötések csak a csatornahálózatra való rákötés esetén történhetnek. A mélyfekvésű területek víz és csatorna ellátottságát akkor lehet biztosítani, ha a felépítmények átépítésre kerülnek, addig ezen horgászhely tulajdonosoknak a közös használatú vizesblokkokat kell használni. (8) A szigetek közműellátása a gyaloghíd mellett kifeszített közművezetékekkel történik, a biztonságos üzemeltetés érdekében a szigetelési technológiát az engedélyezési terveknek tartalmazniuk kell. V. A TERVEZÉSI TERÜLETEN BIZTOSÍTANDÓ KÖRNYEZETI FELTÉTELEK 15.. E rendelet környezetvédelmi előírásait a környezetvédelmi jogszabályokkal együttesen kell alkalmazni. A vizek védelme

15 16.. (1) A területen nem helyezhető el olyan létesítmény, nem folytatható olyan tevékenység, amely a horgásztó, a talajvíz, illetőleg a rétegvizek elszennyeződését okozhatja. (2) A bányatavak a Fővárosi Vízművek Rt. ivóvízbázisainak hidrogeológiai védőterületén helyezkednek el, ezért itt a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendeletben foglalt előírásokat is érvényesíteni kell. (3) A csatornahálózattal (szennyvíz) ellátásra kerülő területeken a 38/1995. (IV.5.) Korm. rendelet alapján a szennyvízhálózatra rá kell kötni. (4) A rézsűk alján épült azon felépítmények esetében, ahol a majdani szennyvízcsatorna-hálózatra a rákötés műszakilag gravitációsan nem oldható meg, házi szennyvízátemelőt kell építeni. (5) A szennyvízcsatorna-hálózat kiépültéig szennyvizek kizárólag zárt, szivárgásmentes tárolókban gyűjthetők. Rendszeres ürítésükről a tulajdonosoknak gondoskodni kell. A szennyvíztárolót a telken belül úgy kell elhelyezni, hogy a vízfelülettől (tó) minél távolabb legyen. A tároló teljes terjedelmében a talajvízszint fölött helyezkedjen el. Javasolt az ürítések folyamatos ellenőrzése, a számlákat az Önkormányzathoz kötelező beküldeni. (6) A szippantott szennyvizek csak a kijelölt szennyvíztisztító telepre - szigetszentmikósi szennyvíztisztító - szállíthatók. (7) A területen nem engedélyezhető olyan tevékenység, szolgáltatás, amely során káros vagy veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvíz keletkezik. (8) A horgásztó feliszapolódott öblözeteit - szükség szerinti időközökben - kotorni kell, mely vízjogi engedély köteles tevékenység, a vízminőség javítása érdekében az iszapeltávolító kotrás mellett időszakos oxigénadagolás szükséges a tó vizébe. E feladatok elvégzését a horgászhelyek tulajdonosainak kötelességük tűrni. (9) A horgásztóból kikotort iszapot, lehalászott uszadékot kijelölt lerakóhelyre kell szállítani. (10) A halak vödrös etetése nem engedélyezhető. (11) A horgásztó vízszintjét legalább havonta mérni kell és az adatokat relatív és abszolut (mbf) értékben kell megadni. Negyedévenként a tó két partján vízmintát kell venni, amit erre alkalmas laboratóriumban kell megvizsgáltatni. A mérési eredményeket a tárgyi év december 15-ig az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőségnek és a Közép-Duna-Völgyi Igazgatóságnak meg kell küldeni. Vízminőség romlás esetén intézkedési tervet kell készíteni.

16 (13) Az egyes ingatlanokra, épületekre a vezetékes víz bekötése kizárólag abban az esetben biztosítható, ha egyidejűleg a szennyvíz csatorna hálózatra történő rákötés teljesül. A föld védelme 17.. (1) Az 50 cm-nél nagyobb szintkülönbséget eredményező földmunka engedély köteles. (2) A tóparti rézsűket a környezetvédelmi, vízvédelmi szempontok figyelembevételével, továbbá a balesetvédelmi előírásoknak megfelelően kell kialakítani. (3) A veszélyes partszakaszok tereprendezése előtt talajmechanikai és statikai szakvéleményeket kötelező készíttetni. (4) Tereprendezés során feltöltések kialakítására környezetet károsító vagy veszélyes hulladékot tartalmazó anyag nem alkalmazható. Az I. fokú építési hatóság elrendelheti a feltöltésre szánt anyagok vizsgálatát. A levegő védelme 18.. (1) A területen kizárólag olyan tevékenységek folytatására, illetve olyan létesítmények elhelyezésére adható ki hatósági engedély, amelyek során a levegőtisztaságvédelmi szempontból védett I. területre vonatkozó szennyező anyag kibocsátási határértékek teljesülnek. (2) A területen bűzt, diffúz légszennyezést okozó tevékenység nem folytatható. Hulladékgazdálkodás 19.. (1) A szilárd kommunális hulladékok a kihelyezett konténerekben gyűjthetők. (2) A szemételszállítások időpontjait az önkormányzati köztisztasági rendelet határozza meg. (3) A horgászhellyeken összegyűjtött szilárd kommunális hulladékok - a közösségi vizesblokk területeken kijelölt hulladékgyűjtőkben ( konténerekben ) helyezhetők el.

17 (4) A területen nem folytatható olyan tevékenység, amely során a 102/1996. (VII.12.) Korm. rendelet szerinti veszélyes hulladékok keletkezhetnek. Környezeti zaj-és rezgés elleni védelem 20.. (1) A területen a közlekedésből származó környezeti zajszint nappal az 50 db-t, éjjel a 40 db-t nem haladhatja meg. (2) A szórakoztató-, vendéglátóipari létesítmények környezetében a zajszint nappal az 50 db-t, éjjel a 40 db-t nem haladhatja meg.

18 VI. A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK 21.. Tilalmak a) -Építési tilalom alá esnek azon horgászhelyek, melyek közösségi vizesblokk terület kialakítására lettek kijelölve. Ezen területeken horgászház építésére építési engedély nem adható ki. -Csúszás veszélyes, meredek partszakaszoknál (VII/A1- VII/A14, VIII/31 - VIII/36) építési engedély nem adható ki. A területeken tereprendezés talajmechanikai és statikai szakvélemények alapján történhet. b) Feltétel teljesítéséhez kötött építési tilalmi területek -A Ponty-, a Süllő- és Kiskopár- szigetek területei, ahol a meglevő horgászházak padlószintje a mértékadó nyugalmi vízszint közelében van, ezért a horgászházak 5 évig megtűrt állapotnak tekinthetők. Ez idő alatt a talajvízszint változást kötelező figyelni, 5 év eltelte után a talajvízszint ismeret alapján lehet eldönteni, hogy a horgászházak fennmaradhatnak-e. Ez idő alatt a szigeteken építkezés nem engedélyezhető. Ezen szigeteken a szennyvizek gyűjtését szivárgásmentes tárolókban kötelező megoldani. VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 22.. (1) Építési tevékenységet folytatni a tervezési területen csak a jóváhagyott szabályozási terv, az OTÉK, az Á.R.T. és jelen szabályozási terv és helyi építési szabályzat előírásai alapján szabad. (2) Jelen tervtől való eltérésre a szabályozási terv és helyi építési szabályzat módosítása ad lehetőséget. (3) Szabálysértést követ el és 10.000,- Ft-tól 100.000,-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki jelen önkormányzati rendeletben foglaltakat megszegi, vagy kijátssza. (4) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a 13/1998. /VIII.27./sz. önkormányzati rendelet hatályát veszti.

19 Vargáné dr. Pető Terézia Fodor Antalné dr. jegyző polgármester ZÁRADÉK Szigetszentmiklós Város Képviselő-testülete ezen rendeletét 1999. október 21-i ülésén alkotta, 1999. október 22-én kihirdetésre került. Vargáné dr. Pető Terézia jegyző