A BEREGSZÁSZI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 031248 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA IV. KÖTET HELYI TANTERVEK RÉGI OKJ SZERINT 2010. SZEPTEMBER 21.

A BEREGSZÁSZI PÁL SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 031248 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA IV. KÖTET HELYI TANTERVEK RÉGI OKJ SZERINT 2010. SZEPTEMBER 21.

2 SZAKKÉPZÉSI PROGRAM ÉS AZ ALKALMAZOTT SZAKMAI TANTERVEK A RÉGI OKJ SZERINT Szakképzési program

3 Szakképzési program I. A SZAKMAI KÉPZÉS ÁLTALÁNOS CÉLJA II.1. A képzésben érdekeltek igényeinek figyelembe vétele A 90-es évek elején kialakult válsághangulatot követően az intézményben lényegében válságmenedzselés ment végbe. A nevelőtestület, az önkormányzat és az iskola támogatásában változatlanuk aktív szerepet vállaló gazdasági szervezetek együttműködésének eredményeként az évtized közepére stabilizálódott a helyzet, s a lehetséges feltételek függvényében az oktatási szerkezet átalakult. Az iskola oktatási szerkezet-átalakítása során a közoktatási törvényben leírt oktatási szerkezet, s a Kerettanterv bevezetésével összefüggő feladatok a váltás horizontját 2001-re teszik. Valójában a környező gazdasághoz, a munkaerőpiachoz egyre szorosabban kapcsolódó szakképzés számára az átalakulás kényszere már az évtized eleje óta állandó kihívást jelentett. Fontos tényező a külső feltételek megteremtése, de az több mint kockázatos, ha változatlan marad az intézmény belső képzési struktúrája. Éppen ezért a környezet változó gazdasági elvárásainak tanulmányozása elengedhetetlenül fontos feladat. Arra kell felkészülni, hogy a változás dinamizmusa nőni fog. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás jelentős kihívást jelent minden szakképző intézmény, így iskolánk számára. Az eurokonfortnak ítélt általános szabályoz önmagában nem teszi intézetünket és az általunk oktatott szakmákat egyik pillanatról a másikra az EU-szintjén elfogadottá. Elkerülhetetlen tehát bekapcsolódásunk a következő években az EU-közösség valamelyik programjába. Eddig is komoly kihívást jelentett a gazdasági környezettel való kapcsolat bővítése, azonban a következő években a jövőről való gondolkodásunk nem kerülheti meg az európai dimenzióban történő kitekintést és reális esélymérlegelést. A külső igények a jövőben alapvetően az európai integráció folyamatában fogalmazódnak meg. A munkaerő szabad mozgásának biztosítása és a szakmai kvalifikációk kölcsönös elismerésének kérdése az Európai Unióban is előtérbe került. Ezért iskolai szinten is megfogalmazható az EU által kiadott szabályozásokhoz való igazodás folyamatos igénye. Szakképzési program

4 A szakmai képzést tipikus kooperációs tevékenységnek foghatjuk fel. Egyfelől számos partner van jelen, másfelől az együttműködés minősége határozza meg jelentős mértékben a képzés hatékonyságát is. Itt kell megemlíteni az iskolafenntartó, a megrendelő (szülői ház) és a munkaerőpiac igényeit, elvárásait. A munkaerő-piaci igények figyelembevétele ma már minden szakképző számára elengedhetetlenül fontos. Birtokában kell lenni azoknak a szakmai igényeknek, melyek különféle beruházásokhoz, technológiákhoz kapcsolódnak. Ezek az igények a szakképzés struktúraváltása szempontjából nagyon fontosak. Fentiek alapján a Beregszásziban a szakképzés célja az, hogy a meglévő s majdan fejlesztendő tárgyi és személyi feltételekre olyan szakemberek hagyják el iskolánkat, akik megfelelnek az országos, később pedig az európai normáknak. Ennek a feltételnek a teljesülése esetén a szülők elvárásai is valóra válnak, mert gyermekeik jó esélyt kapnak az elhelyezkedésre. Természetesen ezek a célok nem valósulnak meg önmaguktól. Ezeknek a céloknak a megvalósulását szolgálják a helyi tantervek az oktatás minden szintjén intézetünkben. (Általános képző szakon szakképző szakon.) A korszerű ismeretanyag korszerű technikai bázison való elsajátíttatása garantálja az iskola szakképzési céljának a megvalósítását! I.2. Az intézet szakmai profiljába tartozó és a jelenleg oktatott szakmák jegyzéke Sorszám azonosító száma oktatjuk a szakképesítés OKJ-s jelenleg is a szakképesítés megnevezése 1) 51 5223 01 Elektronikai műszerész X 2) 54 5046 01 Fogtechnikus X 3) 33 5222 03 Villamosgép- és készülékszerelő X 4) 33 5216 03 Villanyszerelő X 5) 52 5423 07 Műszaki számítástechnikai technikus X Szakképzési program

5 I.3. A szakképző évfolyamokra lépés feltételei A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről a 2/1997. (I.22.) MüM. sz. rendelet az irányadó. 1. Az OKJ-ről szóló 12/1996. (XII.29.) MüM. sz. rendelettel módosított 7/1993. (XII.30.) MüM. sz. rendelet rendelkezik. 10 osztályos alapképzettség: - Kötelező alapszintű vizsgával rendelkezők. Középiskolai végzettség: - Bármelyik középiskolában végzettek esetében a képzési idő az OKJban meghatározottak szerint. Felvételi sorrendiségnél a szakma jellegének megfelelő alapozó tantárgyak osztályzatai a mérvadóak. - Helyben végzettek felvételi elsőbbséget élveznek, részükre a képzési idő: a/ Ha a szakmai program egy féléve sem kerül maradéktalanul beépítésre a középiskolai programba, már az átmeneti időszakban is az OKJ-ban előírtak szerint. A beépített tantárgyakból felmentés adható, kivétel a szakmunkásvizsga tantárgyak. b/ Ha a szakmai program egy vagy több féléve beépítésre kerül az orientált középiskolai programba, a képzési idő az átmeneti időszakban ennyivel rövidül az OKJ-ban előírtakhoz képest. 2. Szakmai egészségügyi alkalmasság. 3. Iskolánkban a szakmának megfelelő orientált 10. vagy 12. osztályban végzettek felvételi elsőbbséget élveznek. 4. Más iskolában 10. vagy 12. osztályban végzettek felvételi sorrendjét a szakma jellegének megfelelő alapozó tantárgyak előmenetele határozza meg. 5. A gyakorlati oktatási hely igazolásához tanulószerződéssel vagy az iskolával kötött megállapodással rendelkezik. 6. A harmadik vagy további szakképzettséget szerzők vállalják a képzési költséget (a mindenkori fejkvótát) és a vizsgadíjat. Szakképzési program

6 7. A mindenkori törvényben meghatározott felső életkorhatár. II. A SZAKMAI BESZÁMOLTATÓ OKTATÁS RENDJE 1. Szakmai beszámoltató oktatás szervezhető abban az esetben, ha egy évfolyamon belül a szakmai csoport létszáma nem éri el a 10 főt. Az alacsony létszámú csoport összevonható más szakmájú csoporttal, amennyiben a két szakma tanterve egy adott időszakban azonos. Részleges tantervazonosság eseté azokból a tantárgyakból kell összevonni más szakmájú csoporttal, melyek tanterve azonos. 2. A beszámoltató rendszerű oktatásban résztvevő tanulók képzési időtartama a gyakorlati képzés miatt megegyezik a tantervben, illetve az OKJ-ben előírt képzési idővel. Elméleti képzésben az adott tantárgy óraszámának 50-70 %-a állapítható meg, az eredeti óraszám nagyságától függően. (Magasabb óraszám esetén alacsonyabb százalék.) A beszámoltató oktatásban résztvevő csoport szakelméleti óráit egy cikluson belül tömbösítve kell elhelyezni, hogy a gyakorlati képzés folyamatosságát ne szakítsa meg. 3. A tanulók minden beszámoló időpontban kapjanak osztályzatot az időarányosan elsajátított tananyag ellenőrzéseként. Minden félévet tantárgyi vizsgával kell zárni, melynél figyelembe kell venni az évközi osztályzatokat. Félévenként minimálisan 3 osztályzat és a vizsgajegy legyen tantárgyanként. A beszámoltató vizsga, illetve az ellenőrzés történhet írásban, szóban a tantárgy jellegétől függően. A tanulók foglalkozáson történő megjelenését és tanulmányi előmenetelét külön osztálynaplóban kell rögzíteni. III. A MÉRŐTERMI OKTATÁS SZABÁLYAI 1. A mérőteremben csak az dolgozhat, aki a működési rendet áttanulmányozta, balesetelhárítási oktatásban részesült, és az előírások betartására kötelezte magát. Szakképzési program

7 2. A mérőterembe csak a mérésvezető tanár, vagy az oktatástechnikus engedélyével, azok valamelyikének jelenlétében szabad belépni. Tanuló a mérőteremben engedély és felügyelet nélkül nem tartózkodhat. 3. A mérőhelyekhez csak a feltétlenül szükséges eszközöket (író- és rajzeszközöket) szabad vinni. Kabátot, táskát a mérőterembe bevinni tilos, azokat a kijelölt helyen kell lerakni. 4. Élelmiszert a mérőterembe venni, ott étkezni, dohányozni, valamint bármely balesetveszélyes tevékenységet folytatni tilos. 5. A mérőhelyeken lévő műszerek és egyéb eszközök állapotáért minden tanuló (hallgató) személy szerint felelős. A műszerek, számítástechnikai eszközök és egyéb berendezési tárgyak gondatlan, szakszerűtlen használatából eredő károkért a kár okozója anyagilag is felelős. Szándékos rongálás esetén a kár okozója ellen fegyelmi felelősségre vonás is alkalmazható. 6. A mérési gyakorlatokon felkészülten kell megjelenni. 7. A mérőhelyeken elhelyezett és a kiadott mérési feladathoz szükséges eszközök és műszerek külön engedély nélkül használhatók, ha szakszerű kezelését a tanuló már elsajátította. 8. A mérések során tapasztalt rendellenességeket (meghibásodás, sérült vezeték vagy csatlakozó stb.) a jelen lévő tanárnak vagy az oktatástechnikusnak haladéktalanul jelenteni kell. 9. A mérőteremben a tanuló (hallgató) tartson rendet, ügyeljen a tisztaságra. Mérés végeztével a mérőhelyet rendben és tiszta állapotban adja át a hetesnek. 10. Áramütéses baleset vagy egyéb veszély esetén a mérőhelyeken elhelyezett nagyméretű piros vészkikapcsoló gombot haladéktalanul meg kell nyomni. Ezáltal feszültségmentes állapotba kerül minden mérőhely. 11. Az esetleges villamos tűz oltására a mérőteremben elhelyezett tűzoltó készüléket szabad használni. Szakképzési program

8 Mérőtermi szabályzat kiegészítése az informatikai eszközök használatával 1. A számítógépeket csak az órát tartó tanár engedélyével lehet üzembe helyezni. 2. A gépen található programokon kívül más programot telepíteni tilos. 3. A foglalkozással nem összefüggő alkalmazást használni tilos. 4. Bármilyen módosítás csak a rendszergazda engedélyével történhet. 5. Adathordozót a mérőterembe bevinni, illetve onnan kihozni tilos. 6. Az eszközök állapotát minden használó dokumentálni köteles. 7. A szabályok megszegése fegyelmi felelősségre vonást von maga után. 8. Az eseménynapló pontos vezetése mindenhasználónak kötelező, bekapcsolás előtt és kikapcsoláskor. IV. A GYAKORLATI OKTATÁS RENDJE IV.1. Az iskolai tanműhelyekben folyó gyakorlati oktatás A középiskolai képzésben biztosítja a szakmai orientációs témakörök csoportos oktatását a tantervi program szerint. A szakmai alapozás témaköreinek csoportos oktatása a tantervi program alapján. Az alapozó szakmai gyakorlati képzés biztosítása a szakképzési program alapján az iskolai tanműhelybe beiskolázott tanulók részére. Az alapozó szakmai gyakorlati képzés biztosítása a gazdálkodó szervezetekhez beiskolázott tanulók részére (szükség esetén). A speciális szakmai képzés biztosítása az iskolai tanműhelyekbe beiskolázott tanulók részére. Kiegészítő, speciális szakmai képzés biztosítása azon tanulók részére, akiknek a gazdálkodó szervezeteknél erre a személyi vagy a tárgyi feltétel nem biztosított. Szakképzési program

9 A szakmai gyakorlati versenyek személyi és tárgyi feltételeinek a biztosítása. A szakmai gyakorlati vizsgáztatás személyi és tárgyi feltételeinek a biztosítása. Igény szerint gyakorlati szakkörök, pótmérések szervezése, a feltételek biztosítása. Az összefüggő szakmai gyakorlat biztosítása az iskolai tanműhelybe beiskolázott tanulók részére. Iskolarendszerű felnőtt-képzés gyakorlati képzésének a biztosítása. A szakmai programba illeszkedő produktív gyakorlati feladatok végzése. A gazdálkodó szervezetekkel együttműködve szakmai továbbképzések, tanfolyamok szervezése, lebonyolítása. IV.2. Gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzés A gazdálkodó szervezetek által fenntartott tanműhelyek részére a gyakorlati képzési program biztosítása, folyamatos szakmai-pedagógiai segítségnyújtás. A gazdálkodó szervezeteknél folyó üzemi gyakorlati képzéshez (szórványképzéshez) szakmai gyakorlati képzési program biztosítása és folyamatos segítségnyújtás. Szükség esetén az intézeti tanműhelyekben oktatott tanulók kiegészítő speciális képzésének a megszervezése a gazdálkodó szervezetekkel együttműködve. Szakmai továbbképzések szervezése, lebonyolítása az iskolával együttműködve. V. TANULMÁNYI VERSENYEKRE VALÓ FELKÉSZÍTÉS A versenyekre való felkészítés minden pedagógus munkaköri kötelessége. A versenyzők kiválasztása és a tanórán kívüli felkészítése kezdődjön meg már a szakképző első évfolyamán. Az iskolai házi versenyek szervezése, lebonyolítása minden szakmai munkaközösség kiemelt feladata. Szakképzési program

10 Az országos versenyeken a tanuló felkészítője vegyen részt és az ott szerzett tapasztalatokat adja át a munkaközösség tagjainak. A versenyeken eredményesen szereplő tanulók felkészítőit a Kollektív Szerződésben rögzítettek szerint elismerésben kell részesíteni. Szakképzési program

11 MELLÉKLET Szakmai makro tantervek Szakképzési program

12 Bevezetése A szakmai makro tantervek a központi programok alapján készültek. Központi programok alapján készültek tantervek a szakmai orientációs és a szakmai alapozás tantárgyakra. Az elektrotechnika-elektronika és az informatika szakmacsoportba tartozó szakmák orientációs tanterveit az általánosan művelő szakasz tantervi csomagjában helyeztük el. A szakközépiskolai osztályok 11. és 12. évfolyamainak a szakmacsoportos alapozás számára a tantervek két változatban készültek. A két tantárgyból való emelt szintű érettségire történő felkészítést választó tanulók 11. és 12. évfolyamon heti 7 óra szakmacsoportos alapozó képzésben részesülnek. A mellékelt tantervi anyag csak a legfontosabb célokat témákat követelményeket tartalmazza. A mellékelt szakmai tantervek listája 51 5223 01 Elektronikai műszerész 54 5046 01 Fogtechnikus 33 5222 03 Villamosgép- és készülékszerelő 33 5216 03 Villanyszerelő 52 5423 07 Műszaki számítástechnikai technikus Szakképzési program

13 51 5223 01 ELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ

14 ELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ A szakmai tantárgyak és az azokra fordítható ajánlott óraszámok Tantárgy Évfolyam Ssz. Megnevezés 13. 14. összes Osztályfőnöki óra 37 35 72 1. Munka- és környezetvédelem - 70 70 2. Gazdasági alapismeretek - 70 70 3. Anyagismeret 74-74 4. Műszaki rajz 67-37 5. Elektrotechnika 148-148 6. Elektronika I. * 296-296 7. Elektronika II. * - 175 175 8. Alkalmazott számítástechnika * - 70 70 9. Elektronikus műszerek - 105 105 10. Automatika - 105 105 Kötelező elmélet összesen: 592 630 1222 11. Alapgyakorlatok * 222-222 12. Elektronikai gyakorlatok I. * 222-222 13. Elektronikai gyakorlatok II. * - 280 280 14. Elektronikai mérések * - 140 140 Kötelező gyakorlat összesen: 444 420 864 Kötelező összesen: 1036 1050 2086 15. Szabadon választható kötelező 259 245 504 szakmai tantárgyak Szakmai elméleti tantárgyak 148 140 288 a) Szakmai idegen nyelv * (74) (70) (144) b) Számítástechnika * (74) (70) (144) Szakmai gyakorlati tantárgyak 111 105 216 c) Alkalmazott elektronika I. * - (111) d) Alkalmazott elektronika II. * - (105) (105 Az iskola helyi tantárgyi programja (37) 70 (107) Elmélet összesen: 770 1510 Gyakorlat összesen: 525 1080 Összesen: 1295 2590 Megjegyzés: A mindennapi testedzéshez szükséges időkeretet a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret terhére kell megteremtetni. A 13. évfolyamon 74 óra, a 14. évfolyamon 70 óra a testnevelés.

15 Megjegyzés: Az óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre, valamint a szabad sávra fordítandó időt. Az egyes tantárgyak szabad sávra fordítható órakerete felhasználható a központi programokban megadott témák nagyobb óraszámban történő feldolgozására, a javaslatként külön megadott témákra, valamint a helyi igényeknek megfelelő speciális ismeretekre.

16 TANTERV az OKJ 51 5223 01 számú, elektronikai műszerész szakképesítés megszerzéséhez. A KÉPZÉS CÉLJA Az elektronikai műszerész feladata: - elektronikus áramkörök készítése, ellenőrzése és szerelése, - a különböző áramköri egységekből készülék összeállítása, élesztése és műszeres bemérése, - az elektronikus berendezések hibáinak megállapítása, hibás egységek javítása vagy új egységek beépítése és gyári előírás szerinti beállítása, - a javított és beállított berendezés biztonságtechnikai ellenőrzése. Mindezek elsajátítása érdekében a képzés: - nyújtson a tanulóknak korszerű elektronikai műveltséget, valamint általános és speciális szaktudást a szakmunkás munkatevékenység ellátásához, - alapozzon meg és fejlesszen ki a tanulókban olyan, munkahelyeken hasznosítható szakmai tudást, melynek birtokában képsek szakterületükön a technikai-technológiai fejlődésből adódó növekvő szakmai követelményeknek eleget tenni, - neveljen szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzésre, felelősségtudatra és felelősségvállalásra, - fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és a folyamaost önművelés igényét.

17 Minden tanulónak kötelező 2590 óra tanórai foglalkozáson részt venni a szakképesítés megszerzéséhez. A kötelező tantárgyak összóraszámán felül a hiányzó órákat szabadon választható kötelező szakmai tantárgyakkal kell kitölteni. A *-gal jelölt tantárgyak csoportbontást igényelnek! A gyakorlati témák oktatása a közoktatási törvény létszámhatárokra vonatkozó melléklete szerint max. 12 fős csoportlétszámnak megfelelően történhet. Tantárgyi követelmények 13. évfolyam Az Anyagismeret tantárgy tanításának célja, hogy - ismertesse meg az elektronikai iparban, a gyengeáramú elektronikában felhasználásra kerülő anyagokat, alkatrészeket, gyártási és javítási technológiákat, - közvetítse azokat az alapozó ismereteket, amelyek elsajátítása után a tanulók képesek lesznek a villamos berendezések és készülékek, az elektronikus eszközök összeállítására, elkészítésére, - a tanulók alapismereteire építve rendszerezze a villamosiparban alkalmazott anyagok tulajdonságait, - alapozza meg azokat az ismereteket, amelyek az elektronikai készülékek, berendezések szereléséhez,k üzemeltetéséhez szükségesek, - készítse fel a tanulókat a műszaki dokumentációk értelmezésére, a dokumentációk használatára, - ismertesse meg az alapvető finommechanikai technológiákat, kötéseket, lemezalakításokat, - ismertesse meg a villamosiparban használatos kötések módozatait (a forrasztás technológiáját és sajátosságait), - ismertesse meg a villamos készülékgyártás szempontjából fontos anyagokat, - ismertesse meg a villamos alkatrészek, gyártmányok jellemzőit, alkalmazásukat, különös tekintettel a készülékjavításra és szerelésre, - ismertesse a villamos készülékek szereléstechnológiáit, az egyszerűbb nyák gyártási, szerelési és méréstechnológiáit, - adjon megbízható alapokat a tanulók széleskörű műszaki műveltségének kifejlesztéséhez.

18 TANANYAG 13. évfolyam, évi 74 óra A téma sorszáma megnevezése Kb. óraszáma 1. Metallográfiai alapfogalmak 4 2. Vasfém és nem vasfém ötvözetek 8 3. Fémek megmunkálása, alapvető technológiák 8 4. Villamos vezetékek és vezetékanyagok, kapcsolók, 8 relék 5. Villamos szigetelőanyagok, műanyagok 4 6. Elektrotechnikai, elektronikai alkatrészek 10 7. Félvezető elemek 10 8. Villamos és elektronikai készülékek szerelése 10 Szabad sáv 12 Megjegyzés: A téma tanítására javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre fordítandó időt. A szabad sáv óráit az egyes szakmákhoz szükséges speciális anyagok ismertetésére lehet felhasználni (pl. a híradásipari szakmákban a finommechanikai alkatrészek és szerelvények). KÖVETELMÉNYEK A TANÉV VÉGÉN A tanulók legyenek képesek: - ismertetni a forgácsolás alapjait, - alkalmazni az oldható és nem oldható kötéseket, - felsorolni a korrózióvédelem jelentőségét és a megvalósítás lényegét, - meghatározni az alapvető gépészeti berendezések anyagait, azok felhasználását, - ismertetni a villamosiparban használt ötvözeteket, ötvözőket, az ötvözés hatásait, - csoportosítania vasfémek és ötvözeteik mágneses, mechanikai és villamos tulajdonságait (dinamó- és transzformátorlemezeket), - felsorolni az alumínium, valamint ötvözeteinek tulajdonságait és villamosipari jelentőségét, - csoportosítani, felsorolni a színesfémeket és ötvözeteiket, azok villamosipari felhasználását (réz, ón, ólom, nikkel, wolfram, titán, kobalt, tantál),

19 - ismertetni a villamos vezetékeket és azok tulajdonságait, - ismertetni a villamos ellenállásanyagokat, azok jellemzőit, - ismertetni az ellenállások típusait és azok jellemzőit, - ismertetni a kondenzátorok alapanyagait és azok jellemzőit, - felsorolni a kondenzátorok típusait és meghatározni alapvető jellemzőit, - meghatározni a hőkezelések jelentőségét, - csoportosítani, felsorolni a villamos szigetelőanyagokat és azok fontosabb jellemzőit (villamos és mechanikai tulajdonságait), - kiválasztani a megfelelő szigetelőanyagot, jellemzőit meghatározni, - elmondani az elektronikai, elektrotechnikai alkatrészek főbb tulajdonságait, - kiválasztani, az adott feladathoz meghatározni a megfelelő villamos alkatrészeket, - elmondani és ismertetni a felületek kikészítésének célját és technológiáit, - ismertetni az izzólámpa, fénycső jellemzőit és alkalmazási lehetőségeit, - meghatározni a képcső és a katódsugárcső alkalmazási lehetőségeit, - ismertetni a félvezetők tulajdonságait, - felsorolni a félvezető anyagokat és meghatározni jellemzőiket, - felsorolni a diódatípusokat, - felsorolni és meghatározni a különleges diódatípusokat, ismertetni a tranzisztortípusokat és jellemzőiket, ismertetni az integrált áramkörök elvi alapjait, - megválasztani, az adott feladathoz kiválasztani a félvezetőből készült alkatrészeket, megválasztani és az adott feladathoz meghatározni az integrált áramkört, - felsorolni a villamos készülékek szereléstechnológiáit, a nyomtatott áramkörök tulajdonságait. A Műszaki rajz tantárgy tanításának célja, hogy - rendezze és közvetítse azokat az alapoz és speciális ismereteket, melyek elsajátítása után a tanulók képesek lesznek a szakmai gyakorlat során előforduló egyszerűbb alkatrészek, szerkezeti megoldások műszaki rajzainak, vázlatainak elkészítésére, - fejlessze a tanulók térlátását, alakítsa ki bennük a műszaki rajz alapkészségeit, - fejlessze a tanulók rajzkészségét, az arányérzék, a kézügyesség, a szemmérték, az esztétikai érzék és a kreativitás kibontakoztatását,

20 - ismertesse meg a műszaki rajzkészítés szabályait, a vonalvastagságok, a vonalfajták, a méretarányok alkalmazását, a méretmegadás szabályait, - alakítsa ki a villamosipar területén alkalmazott alkatrészek, szerkezeti megoldások ábrázolási módszereinek ismeretét, - ismertesse meg a tanulókkal a villamosipar területén alkalmazott műszaki rajzokat, rajzdokumentációkat, - alakítsa a tanulók a rajzolvasási készségét, - ismertesse meg a tanulók műszaki,k technikai szemléletét a szakmai feladatok rajzos megoldásával, a szabványok előírásainak állandó szem előtt tartásával, - fejlessze a tanulók önálló rajzi feladatmegoldó képességét a rajzok állandó ellenőrzésével és megindokolt értékelésével, - neveljen a műszaki életben szükséges belső igényességre, önfegyelemre, szorgalmas, lelkiismeretes és felelősségteljes munkavégzésre.

21 TANANYAG 13. évfolyam, évi 37 óra A téma sorszáma megnevezése Kb. óraszáma 1. Testek ábrázolása, méretmegadás 3 2. Vetületi ábrázolás 2 3. Lemezterv készítése 2 4. Ábrázolás metszetekkel 2 5. A felületi érdesség 1 6. Tűrések 2 7. Villamos rendszerek rajzai 18 8 Szabad sáv 7 Megjegyzés: A téma tanítására javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre fordítandó időt. KÖVETELMÉNYEK A TANÉV VÉGÉN A tanulók legyenek képesek: - szakszerűen alkalmazni a rajzeszközöket, - a műszaki rajz szabályai szerint ábrázolni a különféle testeket, alkatrészeket, - alkalmazni a műszaki rajzban használt vonalfajtákat és vonalvastagságokat, - a méretmegadás szabályait alkalmazni, - ismertetni a vetületképzés elvét, szabályait, - szakszerűen megszerkeszteni a munkadarabok vetületi képeit, - vetületi ábrázolást olvasni, - lemeztervet készíteni, - definiálni a metszetetek fogalmát, megmagyarázni az ábrázolásának szabályait, a szabványos jelöléseket, - a villamsiparban jellemzően alkalmazott munkadarabokról szakszerű metszetei képet rajzolni, metszeti ábrázolást olvasni, - értelmezni a tűréseket és a felületi érdesség fogalmát, jelölését, - egyszerűbb alkatrészről műhelyrajzot készíteni, - ismertetni a villamosiparban alkalmazott rajzjeleket, - ismertetni a villamosipari rajzok fajtáit, azok alkalmazási területeit, - villamosipari rajzokat készíteni,

22 - különféle műszaki rajzot olvasni, műszaki megoldásokat rajz alapján értelmezni, - alkalmazni a fontosabb műszaki rajz szabványokat. Az Elektrotechnika tantárgy tanításának célja, hogy - a tanulók megszerezzék azokat a villamos alapismereteket, melyek elsajátítása után képesek lesznek a szakma elméleti és gyakorlati tantárgyainak a tanulására, a szakmára jellemző egyszerűbb szakmai számítási feladatok elvégzésére, - ismertesse meg a villamosipari anyagok fontosabb villamos jellemzőit, - ismertesse meg a fontosabb kölcsönhatásokat, ezek segítségével a villamos energia jellemző előállítási és felhasználási módjait, - tudatosítsa a tanulókban a villamos áram veszélyességét, az áramütés elleni védekezés fontosságát, ismertesse meg a villamos balesetek megelőzési módjait és eszközeit, - fejlessze a logikus gondolkodást, a problémamegoldó készséget, - fejlessze az általánosítási készséget, hogy a tanult összefüggéseket és törvényeket a szakmai feladatokban is használni tudják a tanulók, következtetéseket tudjanak levonni, - fejlessze az elvonatkoztatási készséget, - keltse fel a tanulók érdeklődését a korszerű technika és a villamos szakterület iránt, - alakítsa ki a tanulókban a műszaki tudás gyarapításának igényét, - fejlessze a műszaki életben szükséges pontosságot, igényességet és tervszerűséget.

23 TANANYAG 13. évfolyam, évi 148 óra A téma sorszáma megnevezése Kb. óraszáma 1. Villamos alapfogalmak 7 2. Egyenáramú hálózatok 21 3. A villamos áram hatásai 7 4. Aktív áram hatásai 6 5. Aktív hálózatok 13 6. A mágneses tér 14 7. Az elektromágneses indukció 9 8. Váltakozóáramú hálózatok 23 9. Többfázisú hálózatok 5 10. A villamos gépek alapjai 15 Szabad sáv 28 Megjegyzés: A téma tanítására javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre fordítandó időt. KÖVETELMÉNYEK A TANÉV VÉGÉN A tanulók legyenek képesek: - a villamos alapmennyiségek (töltés, feszültség, áramerősség, ellenállás, vezetőképesség, áramsűrűség, kapacitás, induktivitás, reaktancia, impedancia, munka, teljesítmény) jelöléseit, mértékegységeit, szabványos rajzjeleit számításokban és kapcsolásokban használni, mértékegységeket a prefixumok szerint átszámítani, - az R, L és C áramköri elemek rajzjelét bonyolult kapcsolásokban is felismerni és az elemek jelét egyszerű kapcsolások készítésekor szabványosan ábrázolni, - a vezető és a szigetelőanyagokat jellemezni, a gyakoribbakat megkülönböztetni, azonosítani, - az áramköri Ohm és Kirchhoff törvényeket egyszerűbb számításokban és mérési feladatokban alkalmazni, - az áram- és feszültségmérőt jellemezni, helyét a mérendő áramkörben heghatározni, - az ellenállás értékét számítással meghatározni a vezető adataiból,

24 - az ellenállás értékét kiszámítani a szobaitól eltérő hőmérsékleten, jellemezni az NTK-t és a PTK-t, - a két- és négypólu8st, valamint a szakadást és a rövidzárt értelmezni, jellemezni, - egyszerű ellenállás hálózat eredőjét számítással meghatározni, - feszültségosztót, műszerhez előtét-ellenállást és söntöt számítani, - a Wheatstone híd működését elemezni, - kiszámítani a villamos munkát és teljesítményt, valamint a hatásfokot, - ellenállás hálózatban az ellenállás szükséges teljesítményét meghatározni, - az ellenállás katalógusadatait értelmezni, az elektromos adatok alapján az ellenállást kiválasztani, a fontosabb adatokat az ellenállásról leolvasni, - értelmezni az elektromos áram hó-, vegyi és élettani hatását, felsorolni a hó-, vegyi hatás jellemző felhasználását, - megmagyarázni a galvánelemek és az akkumulátorok működését, felsorolni és értelmezni jellemzőit, - megmagyarázni a korrózió okait, felsorolni a korrózió elleni védekezési eljárásokat, - jellemezni a valódi generátor belső felépítését, értelmezni az üzemi állapotait éa megmagyarázni a valódi generátor viselkedését a különböző üz7emi állapotokban, - kiszámítani az összekapcsolt generátorok eredő jellemzőit, megmagyarázni a kapcsolások alkalmazását, - megmagyarázni a generátor hatásfokának és teljesítményének függését a terheléstől, értelmezni az illesztést, - definiálni a villamos teret és a térerősséget, kiszámítani homogén térben a térerősséget, - megmagyarázni a villamos térben lejátszódó leggyakoribb jelenségeket, valamint a tér hatását az anyagra: a polarizációt, az átütést és a dielektromos veszteséget, - értelmezni a kapacitást, számításokban felhasználni a kapacitás, a töltés és a feszültség közti összefüggést, - a kondenzátort szabványos jellel ábrázolni rajzokon, - kiszámítani a síkkondenzátor kapacitását az adataiból, - kiszámítani egy kondenzátor energiáját, felsorolni és értelmezni a kondenzátor veszteségeit, - kiszámítani a kondenzátorok eredő kapacitását soros, párhuzamos és vegyes kapcsolás esetén, - megmagyarázni a kondenzátor töltési és kisütési folyamatát, értelmezni az időállandót,

25 - a kondenzátor fontosabb katalógusadatait értelmezni, az elektromos adatok alapján a kondenzátort kiválasztani, a fontosabb adatokat a kondenzátorról leolvasni, - definiálni a mágneses teret, felsorolni, értelmezni és kiszámítani a teret jellemző mennyiségeket, - meghatározni egyszerű tereknél a mágneses tér irányát, - jellemezni a para-, a dia- és a ferromágneses anyagokat, példákat sorolni, elemezni a mágnesezési és hiszterézis görbét, jellemezni szakaszait, - jellemezni a kemény- és lágymágneses anyagokat, példákat sorolni, - megmagyarázni a hiszterézis veszteséget és csökkentési módját, - csoportosítani és jellemezni a mágneses köröket, megmagyarázni a légrés hatását, és irányát, példákat sorolni a hatás jellemző alkalmazására, - példákat sorolni az elektromágnes és a ferromágneses anyag közti erőhatás alkalmazására, - értelmezni az elektromágneses indukciót, meghatározni az indukcióval keltett feszültség nagyságát és irányát, - megmagyarázni a szinuszosan változó feszültség keletkezését, - megmagyarázni az örvényáramot, felsorolni az örvényáram-veszteség csökkentési módjait, - értelmezni az önindukciót, az induktivitást szabványos jellel ábrázolni rajzokon, - kiszámítani az induktivitást az adataiból, kiszámítani az induktivitás energiáját, - a sorosan és párhuzamosan kapcsolt induktivitások eredőjét számítással meghatározni, - megmagyarázni az induktivitás be- és kikapcsolásakor lejátszódó folyamatot, az önindukciós feszültséglökés keletkezését, példákat sorolni az önindukciós feszültség felhasználására és megszüntetésére, - definiálni a váltakozó feszültséget és áramot, értelmezni és szabványosan jelölni a jellemzőit, - vonal és vektor diagramban ábrázolni és összegezni a szinuszosan változó mennyiségeket, - értelmezni és összehasonlítani tisztán ohmos, kapacitív és induktív fogyasztó estén a fázisszöget és a teljesítményt, - definiálni és értelmezni az effektív értéket és a szinuszosan változó feszültség egyéb jellemzőit, - kiszámítani az induktív és a kapacitív reaktancia nagyságát, - ábrázolni az induktív és kapacitív reaktancia változását a frekvencia függvényében, - definiálni az impedanciát és az admittanciát,

26 - felrajzolni soros és párhuzamos R-L, R-C és R-L-C áramkörök vektor diagramját, ez alapján meghatározni az áramkör impedanciájának nagyágát és fázisszögét, - felrajzolni soros és párhuzamos R-L, R-C és R-L-C áramkörök impedanciájának és fázisszögének változását a frekvencia függvényében, - értelmezni a határfrekvenciát, határfrekvenciát soros és párhuzamos R-L, valamint R-C áramköröknél kiszámítani, - értelmezni az áram- és feszültségrezonanciát, ez alapján megmagyarázni a párhuzamos és soros rezgőkört, - kiszámítani a rezgőkörök rezonancia frekvenciáját, - megmagyarázni és ábrázolni a rezgőkörök fontosabb jellemzőinek változását a frekvencia függvényében, - megmagyarázni a rezgőkör szabad rezgésekor lejátszódó folyamatot, - kiszámítani a rezgőkörök rezonancia frekvenciáját, - megmagyarázni és ábrázolni a rezgőkörök fontosabb jellemzőinek változását a frekvencia függvényében, - megmagyarázni a rezgőkör szabad rezgésekkor lejátszódó folyamatot, - kiszámítani a munkát és a teljesítményt, valamint a hatásfokot a váltakozó áramkörben, - megmagyarázni a fázisjavítás lényegét és szükségességét, - jellemezni a háromfázisú rendszert, meghatározni csillag és háromszög kapcsolás esetén a vonali és fázisadatokat, - kiszámítani a háromfázisú rendszer teljesítményét, - jellemezni az energiaszállító és elosztó rendszert, - megmagyarázni a transzformátor szükségességét, felépítését és működését, felsorolni jellemző felhasználását, - elmagyarázni és értelmezni az áttétel törvényeket, ezekből következtetéseket levonni a menetszámokra és a huzalok keresztmetszeteire, - értelmezni és jellemezni a transzformátor veszteségeit, jellemezni a veszteség csökkentésére használt megoldásokat, - felsorolni és jellemezni a leggyakoribb transzformátor megoldásokat, - egyszerű hálózati transzformátort közelítően méretezni, - csoportosítani a villamos motorokat és generátorokat, felsorolni fontosabb jellemzőit és felhasználási lehetőségeit. Az Elektronika I. tantárgy tanításának célja, hogy - fejlessze a logikus gondolkodást és a problémamegoldó készséget, - mélyítse el a műszaki tudás gyarapításának igényét,

27 - biztosítsa a tanulók érdeklődését a korszerű technika és a fejlett műszaki-szakmai megoldások iránt, - fejlessze a műszaki életben szükséges precizitást, igényességet és tervszerűséget, - fejlessze a tanulók elvonatkoztatási és önálló döntési készségét, - tegye alkalmassá a tanulókat a szakma gyakorlására, szakmai továbbtanulásra, - ismertesse meg az elektronikában alkalmazott alapvető alkatrészek fajtáit, felépítését, jellemzőit, fizikai működését, szabványos jelöléseit és felhasználási lehetőségeit, - ismertesse meg az elektronika alapáramköreinek fajtáit, jellemzőit, működési elveit és alkalmazási lehetőségeit, - fejlessze a tanulók számolási és műszaki feladatmegoldó képességét.

28 TANANYAG 13. évfolyam, évi 296 óra csoportonként A téma sorszáma megnevezése Kb. óraszáma 1. Passzív és aktív áramkörök 8 2. Félvezető áramköri elemek 26 3. Analóg alapáramkörök 80 4. Impulzustechnikai alapáramkörök 28 5. Digitális alapáramkörök 48 6. Alapáramkörök alkalmazásai 48 Szabad sáv 58 Megjegyzés: A téma tanítására javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre fordítandó időt. KÖVETELMÉNYEK A TANÉV VÉGÉN A tanulók legyenek képesek: - értelmezni a kétpólusok és a négypólusok jellemzőit, - felismerni az elektronikai alapáramköröket összetett hálózatokban, - felsorolni az elektronikai alapáramkörök felhasználási területeit, - értelmezni a félvezető eszközök működését, jellemzőit, - értelmezni a tranzisztorok, FET-ek működésété lineáris és kapcsoló üzemmódban, - felismerni a különféle egyenirányító kapcsolásokat összetett hálózatokban, - megkülönböztetni és összehasonlítani a különféle egyenirányítók működését, - megmagyarázni az elemi stabilizátorok működését, - értelmezni az erősítéssel kapcsolatos alapfogalmakat, - megmagyarázni az erősítő alapkapcsolások működését, - szakszerűen lerajzolni az erősítő alapkapcsolásokat, - összhasonlítani az egyes alapkapcsolásokat jellemzőik szerint, - megmagyarázni a különféle csatolások hatását az erősítő frekvenciaátviteli tulajdonságaira, - összehasonlítani a különféle csatolási módokat, - értelmezni az erősítéssel kapcsolatos alapfogalmakat többfokozatú áramkörök működésének leírásánál,

29 - megmagyarázni és összehasonlítani a különféle visszacsatolásokat, - értelmezni a visszacsatolt erősítők jellemzőit, - felismerni összetett áramkörökben a különféle visszacsatolásokat - definiálni a nagyjelű erősítők fogalmát, jellemzőit, - megnevezni a nagyjelű erősítők felhasználási területeit, - összehasonlítani a nagyjelű erősítők munkapont beállításait, - felismerni a közepes bonyolultságú korszerű teljesítményerősítő kapcsolásokat, - megmagyarázni az integrált műveleti erősítők felépítését, feladatait, - értelmezni az integrált műveleti erősítő jellemzőit, alapkapcsolásait és kompenzáló áramköreit, - felsorolni az integrált műveleti erősítők alkalmazási területeit, - értelmezni az erősítők sávszélesség-növelési lehetőségeit, - értelmezni a szélessávú erősítők kompenzálásának módjait, - értelmezni a hangolt erősítők tulajdonságait, - összehasonlítani a különböző hangolt erősítőket, - felismerni a hangolt erősítőket összetett áramkörökben, - definiálni a pozitív visszacsatolás fogalmát, - értelmezni a pozitív visszacsatolás jellemzőit, - felismerni összetett áramkörökben az oszcillátorokat, - értelmezni az impulzus fogalmát, jellemzőit, - lerajzolni az alapvető impulzust előállító és jelformáló áramköröket, s elmagyarázni működésüket. - értelmezni az impulzustechnikai alapáramkörök működését, - megkülönböztetni az analóg és digitális jelformákat, értelmezni jellemzőiket, - ismertetni a logikai függvényeket, - alkalmazni a Boole-algebra tételeit és szabályait, - felsorolni a logikai függvények felírási módjait (algebrai, grafikus, táblázatos), szabályos alakjait, - egyszerűsíteni logikai függvényeket algebrai és grafikus úton, - értelmezni a kombinációs és szekvenciális hálózatok fogalmát, fajtáit, jellemzőit, - értelmezni a kapuáramköröket, felrajzolni az igazságtáblázatukat, - értelmezni a kapuáramkörök katalógusadatait, - értelmezni az elemi tárolók logikai fajtáit, igazságtáblázatukat, vezérlési lehetőségüket, - értelmezni a számlálók és regiszterek fajtáit, vezérlési lehetőségüket, - elmagyarázni legalább egy számláló kapcsolás működését, - felismerni a frekvenciaosztót és elmagyarázni működését, - felsorolni gyakorlati kombinációs és szekvenciális hálózati alkalmazásokat, - elmagyarázni a mikroprocesszor tömbvázlatát,

30 - elmagyarázni a mikroprocesszor kapcsolatát a környezetével, - értelmezni a stabilizátorok jellemzőit, - felsorolni a stabilizátorok alkalmazási területeit. Az alapgyakorlatok tantárgy tanításának célja, hogy - a tanulók megszerezzék és alkalmazni tudják azokat a gyakorlati alapismereteket és manuális műveleteket, amelyek a szakmai gyakorlatok elsajátításához, majd a szakma műveléséhez szükségesek, - segítse elő azon képességek kialakulását, amelyek majd a munkafolyamatok megszervezésére,l dokumentálására és irányítására teszik alkalmassá a tanulókat, - ismertesse meg a legfontosabb méréstechnikai alapfogalmakat és módszereket, - ismertesse meg az egyszerűbb villamos műszerek kezelését és felhasználási területeit, - sajátíttassa el a villamos laboratóriumban végezhető mérések biztonságos és balesetmentes elvégzését, ismertesse meg a villamos balesetek megelőzési módjait és eszközeit, - keltse fel az érdeklődést a korszerű technológiák és a villamos szakterület, ezen belül az elektronika iránt, - alakítsa ki a műszaki tudás gyarapításának igényét, - fejlessze a műszaki életben szükséges pontosságot, igényességet és tervszerűséget.

31 TANANYAG 13. évfolyam, évi 222 óra csoportonként A téma sorszáma megnevezése Kb. óraszáma 1. A műhely rendje, munkavédelem 8 2. Fémipari gyakorlatok 62 3. Vezetékvégek megmunkálása, lágyforrasztás 30 4. Elektrotechnikai mérések 74 Szabad sáv 48 Megjegyzés: A téma tanítására javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre fordítandó időt. KÖVETELMÉNYEK A TANÉV VÉGÉN A tanulók legyenek képesek: - kiválasztani és használni az anyagok megmunkálásához szükséges szerszámokat, eszközöket, segédeszközöket, gépeket, segédberendezéseket, a mérő- és ellenőrzőeszközöket, - a kívánt pontossággal megmérni a munkadarabok méreteit, - egyszerűbb munkadarabokat kézi megmunkálással elkészíteni, - a vezetékek végeit a különböző kötésekhez előkészíteni, - tömör és sodrat vezetékeket bekötéshez előkészíteni és bekötni, - csavarkötést szakszerűen készíteni és szétbontani, - kiválasztani és a forrasztáshoz előkészíteni a lágyforrasztáshoz szükséges eszközöket és anyagokat, - lágyforrasztással elektromos kötéseket létrehozni, alkatelemeket egymáshoz rögzíteni, alkatrészeket panelbe be- és kiforrasztani, - forrasztópákát karbantartani, - balesetmentesen használni a kézi- és gépi szerszámokat, - mérési eredményeket táblázatban rögzíteni, koordinátarendszerben ábrázolni, abból nevezetes értékeket leolvasni, mérést dokumentálni, - egyszerű elektrotechnikai áramköröket szakszerűen, a biztonságtechnikai szabályok betartásával összeállítani, mérésre előkészíteni, - az elektronikus műszerek érintésvédelmére használt védővezető méréskor fellépő zavaró hatását értelmezni, az áramköröket úgy összeállítani, hogy e hatások ne érvényesüljenek,

32 - elektromechanikus és elektronikus feszültség- és árammérő műszereket, multimétereket helyesen kezelni, azokkal méréseket végezni, - feszültségforrások belső jellemzőit méréssel meghatározni, - a kondenzátor töltési és kisütési görbéjét méréssel felvenni, abból az időállandót leolvasni, - a hanggenerátorok elvi felépítését (tömbvázlatát) felrajzolni, a generátor jellemzőit értelmezni, a generátor kezelőszerveivel a szükséges jelalakot kiválasztani, a megfelelő feszültségszintet és frekvenciát beállítani, - az oszcilloszkóp tömbvázlatát felrajzolni, a jellemzőit értelmezni, a kezelőszerveivel mérésre alkalmas ábrát beállítani az ernyőjén, - az oszcilloszkóppal feszültségértékeket, időtartamokat, periódusidőt, frekvenciát és fázisszöget mérni, - váltakozó áramkörben L és C elemek reaktanciáját méréssel meghatározni, változását a frekvencia függvényében ábrázolni, - egyszerű R-L és R-C kapcsolások impedanciájának változását méréssel meghatározni. Az Elektronikai gyakorlatok I. tantárgy tanításának célja, hogy - segítse elő mérési gyakorlatokkal az elektronikában alkalmazott alkatrészek működésének és jellemzőinek megértését, - ismertesse meg az alapáramkörök építéséhez, méréséhez szükséges szerszámok, alapanyagok és mérőműszerek fajtáit, használatát és kezelését, - készítse fel a tanulókat a szakkönyvek, katalógusok, szabványok egyéb szakmai dokumentációk használatára, - alakítsa ki a tanulókban a feladatokhoz szükséges alkatrészek, szerszámok, anyagok és műszerek kiválasztásának készségét, - segítse elő a munkavédelmi és környezetvédelmi előírások megismerését és betartását, - ismertesse meg az aktív áramköri elemeket és azok tulajdonságait, - ismertesse meg a tanulókat az egyenirányítók és az elemi stabilizátorok építésével és mérésével, - ismertesse meg a tanulókat a gyakorlatban előforduló erősítő alapkapcsolások építési, mérési problémáival, - ismertesse meg a többfokozatú erősítők építését és mérését, a visszacsatolt megoldási módokat, - sajátíttassa el a különböző funkciójú műveleti erősítős kapcsolások vizsgálati módszereit, - a követelményekben meghatározott szinteken sajátíttassa el a szinuszos rezgéskeltők építésével, mérésével kapcsolatos feladatokat,

33 - segítse elő mérési gyakorlatokkal az impulzustechnikai és digitális áramkörök, alkatrészek működésének és jellemzőinek megértését, - ismertesse meg az elektronikus áramkörök hagyományos és korszerű szerelési technológiáit, az ezekhez szükséges speciális anyagokat, eszközöket és szerszámokat: nyomtatott huzalozású áramkörök, csatlakozások és összekötő elemek, felületszerelt elemek (SMD), felületszerelt technológiák (SMT), SMD alkatrészek előkészítése, ültetése, félautomata és automata beültetési módszerek és eszközök, - segítse elő bemutatással, szimulációval és működő modellekkel a különböző elektronikai áramkörök működésének megértését, mutassa be felhasználási lehetőségeit.

34 TANANYAG 13. évfolyam, évi 222 óra csoportonként A téma sorszáma megnevezése Kb. óraszáma 1. Félvezetők mérése 16 2. Analóg alapáramkörök építése, mérése 78 3. Impulzustechnikai alapáramkörök építése és 24 mérése 4. Digitális alapáramkörök építése és mérése 30 5. Alkalmazott alapáramkörök építése és mérése 30 Szabad sáv 44 Megjegyzés: A téma tanítására javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre fordítandó időt. KÖVETELMÉNYEK A TANÉV VÉGÉN A tanulók legyenek képesek: - felismerni a hagyományos szerelési technológiákat és ezek eszközeit, - értelmezni az alapvető mérési összeállítások feladatait, - összehasonlítani a hagyományos és a számítógépes mérési módszereket, - alkalmazni a megfelelő mérési eszközöket és műszereket az áramkörök mérései, a jellemzők vizsgálata során, - megépíteni és megmérni az adott áramköröket, - üzembe helyezni és beállítani az adott készülékeket, berendezéseket, - elsajátítani a megfelelő szerszámok és anyagok használatát, - értékelni a mérési eredményeket, - az építés és mérés során használni a katalógusokat, - dokumentálni az elvégzett méréseket, - betartani a munkavédelmi és környezetvédelmi előírásokat, - megmérni8 a különféle félvezető eszközök jellemzőit, - egyenirányít5ó áramköröket és Zéner-diódás stabilizátort építeni, - tápegységet építeni, - egyenirányítót, tápegységet, Zéner-diódás stabilizátort mérni, - tranzisztoros alapkapcsolásokat építeni és üzembe helyezni - alapkapcsolásokban nyugalmi és dinamikus jellemzőket mérni és értékelni,

35 - többfokozatú erősítőket építeni és üzembe helyezni, - a visszacsatolást tartalmazó erősítők jellemzőit mérni, - adott kapcsolás alapján nagyjelű erősítőt építeni, - megmérni a nagyjelű erősítők jellemzőit, - stabilizátor áramkört építeni, mérni az eredményeket, - dokumentáció és minta alapján rádiófrekvenciás tekercseket készíteni, - elsajátítani a behangoláshoz szükséges mérőműszerek kezelését, - elvi áramköri rajzok alapján megépíteni és üzembe helyezni műveleti erősítős kapcsolásokat, - használni az integrált áramkör beépítéséhez és kiszedéséhez szükséges szerszámokat, - alkalmazni az integrált áramkör kezelésének és beépítésének szabályait, - jellemző méréseket végezni oszcillátorokban, - oszcillátor kapcsolást építeni, beállítani a frekvenciát, - alkalmazni az elektronikai áramkörök hagyományos és korszerű szerelési technológiáit, - impulzustechnikai és digitális áramköröket megépíteni és mérni, - ismertetni a hangolt erősítők építési és mérési problémáit, - elsajátítani az üzemi hangolás módszereit, hangolt erősítők jellemzőinek méréseit. A szakmai idegen nyelv (angol) tanításának célja, hogy a tanulóknak a 12. évfolyam befejezéséig (az érettségiig) megszerzett alapvető nyelvi készségeit harmonikusan továbbfejlessze az adott szakterület (erős-, illetve gyengeáramú szakmacsoport) igényeinek megfelelően. Részben a már megszerzett idegen nyelvi általános szókincsre és nyelvtani tudásra, részben az anyanyelven megtanult szakmai ismeretekre támaszkodva a szakmai idegen nyelv tanítása során fel kell készíteni a tanulót arra, hogy - mint munkavállaló nyelvileg korrekt, az elfogadott normáknak megfelelő pályázatot tudjon beadni, és a felvételi elbeszélgetésen partnerként és előnyösen tudjon szerepelni, - mint munkatárs (beosztott, vezető) a tanult idegen nyelvet kommunikációs eszközként tudja használni, azaz képes legyen megérteni és megfogalmazni udvarias kérdéseket, kéréseket, technológiai és karbantartási utasításokat, tudjon összeállítani leírásokat, jelentéseket, képes legyen információt adni a munkájára és hatáskörén belül a munkahelyére vonatkozóan,

36 - mint szakember az idegen nyelvet információszerzési, tanulási eszközként tudja használni. Ehhez ki kell fejleszteni a tanulóba a csendes olvasás egy hatékony és az értelem megragadása szempontjából biztonságos technikáját, továbbá egy nélkülözhetetlen, induló szakmai szókincs elsajátíttatása mellett képessé kell tenni a tanulót arra, hogy egy-egy új szakszó, szakkifejezés (valószínű) jelentését kikövetkeztesse a szövegösszefüggésből, szükség esetén pedig tudja használni a célnak megfelelő egynyelvű szótárt, - mint magyar állampolgár és szakember ismerje és tuja értékelni szakterületének kiemelkedő magyar művelőit, azok munkásságát.

37 TANANYAG 13. évfolyam, évi 74 óra A téma sorszáma megnevezése Kb. óraszáma 1. General Useful Communication Phrases/Topics 2 2. Getting a New Job 4 3. Electric and Magnetic Circuits 12 4. Simple Electronic Circuits 4 Integrated Circuits 8 Computing 10 Materials and Manufacture 12 Service and Maintenance 10 Szabad sáv 12 Megjegyzés: A téma tanítására javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre fordítandó időt. KÖVETELMÉNYEK A TANÉV VÉGÉN A tanulók legyenek képesek: - szakmai önéletrajzot, egyszerűbb jelentéseke, működési leírásokat, technológiai utasításokat stb. megírni, - a mindennapi és a szakmai élet gyakorlati beszédhelyzeteiben aktív szerepet játszani, a hozzájuk intézett szavakat megérteni, önmagukat megértetni, - a leggyakrabban előforduló szakkifejezéseket helyesen használni, - szakterületük munkafolyamatairól beszélni, az ott előforduló szerszámok, eszközök nevét, a használatukkal kapcsolatos szaknyelvi fordulatokat alkalmazni, - a számítógép általános (irodai) alkalmazásával járó képernyőüzeneteket megérteni, a programokhoz és azok használatához kötődő szakkifejezéseket érteni és alkalmazni, - szakmai és általános szókincsükre alapozva szakszövegeket megérteni, az ott előforduló, számukra ismeretlen szavak értelmét valószínűsíteni, - az új, ismeretlen szavak, kifejezések pontos értelmének meghatározásához általános tematikájú és szakszótárakat használni,

38 - különböző szakmai szintű és stílusú szakszövegek értelmét pontos és helye magyarsággal visszaadni (szakkönyvek, szakcikkek, adatlapok, alkalmazási segédletek, szerviz kézikönyvek stb.). A Számítástechnika programmodul tanításának célja, hogy - rendszerezze és közvetítse azokat a számítástechnikai alapismereteket, amelyek elsajátítása nélkülözhetetlen az adott szakképesítés megszerzéséhez, az alkalmazások elsajátításához, - megismertesse a tanulókkal a számítógép felépítését, a leggyakrabban alkalmazott perifériákat, az operációs rendszerek rendszerközeli programok telepítését, használatát, valamint a számítógépes hálózatok felhasználói szintű kezelését. - megismertesse a tanulókkal az információ megszerzésének lehetőséget, annak feldolgozását és továbbításának lehetőségeit, technikai feltételeit, - fejlessze a tanulók logikus gondolkodását, kreativitását, esztétikai érzékét, a különböző formában megjelenő szöveges, rajzos, táblázatos dokumentumok iránti igényességét, - készítsen fel az önálló ismeretszerzésre, az önképzésre, a naprólnapra változó és a piacon megjelenő legújabb hardver és szoftver termékek megismerésére, - készítse fel a tanulókat arra, hogy a számítástechnika programmodul keretein belül megszerzett ismereteiket más tantárgyak tanulása során is hasznosítsák, önállóan és nagy biztonsággal tudják kiaknázni a számítógép felkínálta lehetőségeket, - készítse fel a tanulókat az OKJ-ben szereplő számítógép-kezelő szakképesítés megszerzésére.