TOMORI PÁL FİISKOLA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV

TOMORI PÁL FİISKOLA MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV 3. változat Elfogadás dátuma: 2009. 04. 29. Határozat száma: 2009/1/4 Hatályos: 2009. 05. 04. Felelıs személy: Dr. Meszlényi Rózsa rektor

Minıségirányítási Kézikönyv A fejezet 3. változat oldalszám: 3 / oldalak száma: 59 A BIRTOKOS ADATAI Név :... Munkakör :... Dátum :... Az elosztó aláírása :... Nyilvántartási szám :... Ellenırzött példány: Nem ellenırzött példány: mir kézikönyv_letisztázott

Minıségirányítási Kézikönyv B fejezet 3. változat oldalszám: 5 / oldalak száma: 59 TARTALOMJEGYZÉK A birtokos adatai...3 Tartalomjegyzék...5 Kapcsolódó dokumentumok...9 1. Érvényesség...11 1.1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...11 1.2. KIZÁRÁSOK...11 2. A fıiskola bemutatása...13 2.1. ÁLTALÁNOS ISMERTETİ...13 2.2. ÁLTALÁNOS ADATOK...14 2.3. JELKÉPEK...14 2.4. NÉVADÓNKRÓL...15 2.5. KÉPZÉSEK...17 2.6. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS...17 3. Meghatározások...19 3.1. A MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERREL KAPCSOLATOS MEGHATÁROZÁSOK...19 3.1.1. Minıségbiztosítási Bizottság...19 3.1.2. Folyamattérkép...19 3.1.3. Folyamat...19 3.1.4. Intézményi szintő folyamat...19 3.1.5. Részterületi folyamat...19 3.1.6. Fölérendelt folyamat...19 3.2. A FİISKOLÁN BELÜL HASZNÁLT FOGALMAK...19 3.2.1. Állapotjelzı lap...19 3.2.2. Belsı minıségirányítási dokumentumok...19 3.2.3. Dokumentumbirtokos...20 3.2.4. Dokumentumbirtokosok jegyzéke...20 3.2.5. Ellenırzı...20 3.2.6. Irattáros...20 3.2.7. Készítı...20 3.2.8. Külsı minıségirányítási dokumentumok...20 3.2.9. Módosítás...21 3.2.10. Változat szám...21 3.2.11. Partner...21 3.2.12. Vevı...21 4. Rendszerkövetelmények...23 4.1. FOLYAMATOK...23 4.2. A DOKUMENTÁCIÓ KÖVETELMÉNYEI...24 4.2.1. Általánosságok...24 4.2.2. Minıségirányítási kézikönyv...24 4.2.3. Dokumentumok kezelése...24

Minıségirányítási Kézikönyv B fejezet 3. változat oldalszám: 6 / oldalak száma: 59 4.2.4. Képzési dokumentációk...26 4.2.5. A feljegyzések szabályozása...28 4.2.6. Az elektronikus levelezés kezelése...29 4.2.7. Dokumentumok selejtezése...29 4.2.8. Utasítások...29 4.3. FOLYAMATTÉRKÉP...30 5. A vezetıség felelıssége...31 5.1. A VEZETİSÉG ELKÖTELEZETTSÉGE...31 5.2. PARTNERKÖZPONTÚSÁG...31 5.2.1. Partnerek követelményei, elvárásai...31 5.2.2. Hallgatók követelményei, elvárásai...31 5.2.3. Törvényes követelmények...32 5.3. MINİSÉGPOLITIKA...32 5.4. TERVEZÉS...32 5.4.1. Minıségcélok...32 5.4.2. A rendszer tervezése...33 5.5. FELELİSSÉG, FELHATALMAZÁS ÉS KOMMUNIKÁCIÓ...33 5.5.1. Felelısség és hatáskör...33 5.5.2. A vezetıség képviselıje...34 5.5.3. Minıségbiztosítási bizottság...34 5.5.4. Kommunikáció...34 5.6. VEZETİSÉGI ÁTVIZSGÁLÁS...36 5.6.1. Az átvizsgálás bemenı adatai...37 5.6.2. A vezetıségi átvizsgálás kimenetei...37 6. Gazdálkodás az erıforrásokkal...39 6.1. AZ ERİFORRÁSOK BIZTOSÍTÁSA...39 6.2. EMBERI ERİFORRÁSOK...39 6.2.1. A személyzet kiválasztása...39 6.2.2. Alkalmasság, tudatosság, képzés és minısítés...39 6.3. INFRASTRUKTÚRA...41 6.3.1. Munkahely...41 6.3.2. A munkavégzés eszközei...41 6.3.3. Támogató szolgáltatások...41 6.4. MUNKAKÖRNYEZET...41 6.5. SZOFTVEREK KEZELÉSE...42 7. Képzés...43 7.1. A KÉPZÉSI FOLYAMAT TERVEZÉSE...43 7.2. PARTNEREKKEL KAPCSOLATOS FOLYAMATOK...43 7.2.1. A partnerek által támasztott igények felmérése, megismerése...43 7.2.2. Az igények alapján képzési-oktatási kínálat kialakítása...44 7.2.3. Megállapodás a képzést igénybe venni kívánókkal...45 7.2.4. Folyamatos kapcsolat a képzést igénybevevıkkel...45 7.2.5. A képzés fogadásának és eredményességének értékelése...45 7.2.6. A szükséges visszacsatolások elvégzése...46 7.3. TERVEZÉS ÉS FEJLESZTÉS...46 7.4. BESZERZÉS...47 7.4.1. Beszerzési folyamat...47

Minıségirányítási Kézikönyv B fejezet 3. változat oldalszám: 7 / oldalak száma: 59 7.4.2. Beszerzési információk...49 7.5. A SZOLGÁLTATÁS MEGVALÓSÍTÁSA...50 7.5.1. A szolgáltatás megvalósítás biztosításának szabályozása...50 7.5.2. Folyamatok érvényesítése...50 7.5.3. Azonosítás és nyomonkövetés...51 7.5.4. Partneri tulajdonok...51 7.5.5. A termék megóvása...52 7.6. MÉRİ ÉS MEGFIGYELİ EGYSÉGEK KEZELÉSE...52 8. Mérés, elemzés és fejlesztés...53 8.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK...53 8.2. MÉRÉSEK ÉS MEGFIGYELÉSEK...53 8.2.1. A partner megelégedettsége...53 8.2.2. Belsı audit...53 8.2.3. A folyamatok mérése és megfigyelése...54 8.2.4. A képzési folyamat mérése és megfigyelése...55 8.3. A NEM MEGFELELİ TERMÉK/SZOLGÁLTATÁS KEZELÉSE...55 8.3.1. Általános követelmények...55 8.3.2. Az eltérések átvizsgálása és az intézkedések...55 8.3.3. Értékelés és elbírálás...56 8.4. ADATOK ELEMZÉSE...56 8.5. FEJLESZTÉS...57 8.5.1. Folyamatos fejlesztés...57 8.5.2. Helyesbítı tevékenység...57 8.5.3. Vevıi reklamációk kezelése...59 8.5.4. Megelızı tevékenység...59

Minıségirányítási Kézikönyv C. fejezet 3. változat oldalszám: 9 / oldalak száma: 59 KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK Azonosító Cím - Minıségpolitikai nyilatkozat E7-1 Új képzés tervezése és indítása E7-2 A képzés folyamata E8-1 A képzési folyamat ellenırzése - Szervezeti és Mőködési szabályzat - Szabályzatok Formátumleírása - Iratkezelési szabályzat - Tanulmányi és vizsgaszabályzat - Szakdolgozat készítési szabályzat Gazdálkodási szabályzat Pénzkezelési szabályzat - Informatikai biztonsági szabályzat - Térítési és juttatási szabályzat - A fogyatékossággal élı hallgatók esély-egyenlıségének szabályzata - Kitüntetések, elismerések szabályzata

Minıségirányítási Kézikönyv 1. fejezet 3. változat oldalszám: 11 / oldalak száma: 59 1. Érvényesség 1.1. Általános rendelkezések Ez a kézikönyv meghatározza a Tomori Pál Fıiskola (a továbbiakban fıiskola) minıségirányítási rendszerét, beleértve a kapcsolódó elemeket is. A fıiskola a rendszerkövetelmények alkalmazásával, folyamatos fejlesztésével és az eltérések megelızésével gondoskodik arról, hogy a fıiskolai képzés feleljen meg a képzésben résztvevık igényeinek, a törvényes elıírásoknak, lehetıleg mutasson is túl azokon, ezáltal is növelve a partnerek megelégedettségét. A fıiskola minden ésszerő intézkedést megtesz azért, hogy a képzésben résztvevı hallgatók, valamint a képzés kapcsán érintett partnerek elvárásait teljesítse, elégedettségüket elnyerje. A fıiskola vezetısége a tevékenységi környezet átfogó figyelemmel kísérésével ügyel arra, hogy a változásokból fakadó kockázatokat elkerülje, a hatásokat a hallgatók érdekében lehetıleg a fıiskola javára fordítsa. A kézikönyv biztosítja, hogy a fıiskola megfelelıen azonosítsa a képzéssel kapcsolatos követelményeket. A kézikönyv hatálya a fıiskola alábbi tevékenységére terjed ki: fıiskolai oktatás, képzés. A kézikönyv alkalmazása a szenátus részérıl történı elfogadását követıen a szabályozási körbe bevont tevékenységet végzıkre nézve kötelezı. A kézikönyv alapját az MSZ EN ISO 9001:2009 (továbbiakban MSZ EN ISO 9001) szabvány és a Felsıoktatási Törvény képezi. 1.2. Kizárások A fıiskola az MSZ EN ISO 9001 szabvány elvárásait a 7.5.5. pont kivételével elégíti ki. Indoklás: A termék állagának megırzése (7.5.5. pont) a képzésre vonatkozóan nem értelmezhetı, ezért a vonatkozó követelménypont teljesítését a fıiskola kizárta a szabályozási körbıl.

Minıségirányítási Kézikönyv 2. fejezet 3. változat oldalszám: 13 / oldalak száma: 59 2. A fıiskola bemutatása 2.1. Általános ismertetı Az alapításkor a Fıiskola, mint önálló jogi személyiséggel rendelkezı szervezet lehetıséget látott a Budapest Pécs Szeged oktatási centrumok által határolt, a gazdasági felsıoktatás szempontjából lefedetlen területnek oktatási szolgáltatásokkal való kiszolgálásában. Már az alapításkor világossá vált, hogy az intézménynek regionális szerepkörén túl, interregionális, illetve azon túlmutató feladatokat is el kell majd látnia. Kalocsa földrajzi elhelyezkedésénél fogva az intézménynek a Duna mindkét partján egy viszonylag szőkebb nyugati és egy sokkal szélesebb keleti sávval leírható Budapesttıl a déli országhatárig terjedı oktatási vonzáskörzettel kell számolnia. Az oktatási vonzáskörzet kiszolgálása érdekében a mőködés során a fıiskola célzottan a gyakorlati gazdasági élet témaköreivel foglalkozik, hiszen a régió versenyképességének zálogát a magasan képzett, jól felkészült szakemberek jövıbeli teljesítményében látja. A fıiskola alapítói hisznek abban, hogy színvonalas és a hallgatók számára gyakorlati haszonnal járó oktatásra nem csak a fıvárosban, illetve a megyeszékhelyeken van szükség, hiszen a rurális terek felemelkedésének alapfeltétele a helyi szinten rendelkezésre álló szakembergárda mennyisége és minısége. A Fıiskolán folyó képzés központi gondolataként a térközpontú közgazdasági oktatás jelölhetı meg. Célja, hogy a felsıfokú szakképzés keretében, illetve az alapképzési szakokon (Gazdálkodási és menedzsment- valamint Nemzetközi gazdálkodási szak) végzı hallgatókat felkészítse a gazdasági élet különbözı területein végzendı stratégiai-, pénzügyi-, számviteli-, kontrolling-, marketing-, logisztikai-, emberi erıforrás menedzsment-, stb. feladatok elvégzésére, döntés-elıkészítési és döntési szituációk sikeres lebonyolítására. Az oktatás térközpontú szemléletébıl kifolyólag integrálásra került az oktatási anyagba a regionális gazdaságtan, a területi tervezés és az EU ismeretek tárgyköre is, mely ismeretek nélkül végzett hallgatóink napjainkban már nehezebben boldogulnának a globalizáció, a nemzetközi integrációk és a világpiaci tendenciák hatásaival megbirkózni kénytelen szervezetek keretein belül. A végsı cél olyan közgazdászok, menedzserek, nemzetközi szakértık kibocsátása, akik megalapozott ismereteken nyugvó, gyakorlatorientált képzésben részesültek, melynek eredményeként naprakész, informatikai és idegen nyelvi készségekkel támogatott szaktudásukat vállalkozói szemléletben, innovatív módon képesek kamatoztatni a kis- és középvállalkozási szférától kezdve a multinacionális cégeken keresztül a külföldön végzett munkáig bármely élethelyzetben. Ebben a tekintetben kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a hallgatók munkaerı-piaci versenyképességének fokozása érdekében felruházzuk ıket üzleti kommunikációs, problémamegoldó és menedzsment jártasságokkal és a folyamatos megújulás képességével. A kor igényének, valamint végzett hallgatói sokoldalú munkaerı piaci esélyeinek biztosítása érdekében a Fıiskola a gazdasági képzés mellett bölcsészettudományi képzést is kínál. A fıiskola a Szabad bölcsészet alapképzési szakot vallástudományi és mővészettörténeti szakiránnyal indítja. A klasszikus bölcsészképzési kereteket tágítva, a hallgatók tudását és kompetenciáját gazdasági és vállalkozási, idegenforgalmi és idegenvezetési, valamint informatikai ismeretekkel is gyarapítja, így a hallgatóknak nemcsak arra nyílik lehetısége, hogy a megszerzett diploma birtokában mesterképzésen folytassa tanulmányait, hanem arra is, hogy akár azonnal kedvezı helyzetben léphessen ki a munkaerıpiacra. A szabad bölcsészet szak oktatásában a Fıiskola legtöbb gazdasági képzést nyújtó tanszéke is részt vesz, ezáltal a fıiskolán már meglévı oktatási és kutatási kapacitás hasznosítása, és további feladatokba való bevonása is lehetıvé válik. A gazdasági és a bölcsészképzés ilyen típusú kooperációja Fıiskolánk megkülönböztetett specifikumú sajátossága. A vallástudományi szakirány olyan vallási ismeretekkel kapcsolatos mőveltséget kíván nyújtani, amely kifejleszti az új és hagyományos vallási jelenségek korrekt és toleráns in-

Minıségirányítási Kézikönyv 2. fejezet 3. változat oldalszám: 14 / oldalak száma: 59 terpretációjának képességét, hiszen a vallástudomány szakirányon végzettekre hárul az a feladat, hogy segítségére legyenek a politikai, a gazdasági és kulturális élet szereplıinek, elımozdítván a társadalomban a vallási béke és tolerancia szolgálatát, a különféle vallások, vallási csoportok és felekezetek közötti alapvetı megértés megteremtését. A mővészettörténeti szakirány célja olyan átfogó társadalomtudományi- és bölcsésztudással rendelkezı szakemberek képzése, akik a mővészetet és annak történeti formáit megismerve kellı mértékben átlátják a mővészet társadalmi beágyazottságának jelentıségét és fontosságát. Mivel a hallgatók mővészettörténeti szaktudását gazdasági, gazdálkodási és idegenvezetési ismeretek egészítik ki, valamint a képzéssel párhuzamosan a hallgatók elvégezhetik a fıiskola által felkínált idegenvezetıi OKJ tanfolyamot is, így a végzést követıen, mővészettörténeti szaktudásuk birtokában, magasan kvalifikált, keresett szakemberek lesznek. Az oktatási tevékenységen túl, a rendelkezésre álló személyi, szellemi és infrastrukturális kapacitás felhasználásával a Fıiskola térségi tudásközpont, szellemi bázis szerepet is el kíván látni. Ezt a funkciót egyrészt tanácsadói tevékenységen és üzleti tréningek szervezésén és lebonyolításán keresztül kívánja gyakorolni, másrészt a munka világa és az oktatás közötti összekötı kapocsként, illetve a business to business kapcsolatok szervezıje és menedzselıjeként szándékozik gyakorolni. 2.2. Általános adatok Székhely: 6300 Kalocsa, Szent István király út 2-4. (Térkép) Székhelyen kívüli képzési hely: 1211 Budapest, Árpád u. 1. (Térkép) Központi telefonszám: (+36) 78 564-600 Telefax: (+36) 78 464-445 OM azonosító: FI44196 Adószám: 18365830-1-03 Bankszámla szám: OTP 11732040-20043128 Statisztikai számjel: 18365830-8030-599-03 A Fıiskola fenntartója a KF-SZ Kalocsai Felsıoktatási és Szolgáltató Közhasznú Társaság. címe: 6300 Kalocsa, Szent István király út 2-4. cégjegyzékszáma: 03-14-000070 (Bács-Kiskun M.-i Bíróság, mint Cégbíróság). adószáma: 21839492-1-03. A Fıiskolát a Magyar Akkreditációs Bizottság 2003. december 5-én akkreditálta MAB 2003/9/VII/2. sz. határozatával. Az Országgyőlés 2004. június 14-i ülésnapján döntött a Tomori Pál Fıiskola állami elismerésérıl (lásd: 2004. évi LX. tv.). A Fenntartó az Alapító Okiratot 2004. június 22-én adta ki. E-mail címek:...@tpfk.hu (séma: vezeteknev.keresztnev@tpfk.hu). Felvételi & tanulmányi ügyek: tanulmanyi@tpfk.hu, (+36) 78564609 és (+36) 78564617. 2.3. Jelképek A Fıiskola jelképe a címer és a zászló. A címerben egy pajzson a Fıiskola nevének kezdıbetői találhatók meg, azon jól kivehetı a TPF betőhármas. A Fıiskola zászlója magában foglalja a címert, amely Kalocsa város zászlójának színeiben jelenik meg, ezzel kifejezve, hogy a fıiskola a várost partnerének, és elsıdleges otthonának tekinti.

Minıségirányítási Kézikönyv 2. fejezet 3. változat oldalszám: 15 / oldalak száma: 59 A Fıiskola címere egy pajzs, amelyen a TPF betőhármas látható. A grafika kialakítása úgy történt, hogy az utaljon Tomori Pál életútjára, így abból jól kivehetı a kard és a kereszt jelképe is. Mivel ugyanakkor a Fıiskola oktatási profilja sem nem egyházi, sem nem hadi jellegő, ezért a fenti jelképek mintegy elrejtve jelennek meg, egyik sem kapott különösebb hangsúlyt. A címer jellege és felépítése ugyanakkor kifejezi azt a törekvésünket, hogy modern és globalizálódó világunkban is mindenkor szem elıtt tartsuk a tradicionális értékeket, Magyarország és az Alföld hagyományait, különös tekintettel a tisztességre, az újra való nyitottságra, és a tudás továbbadásának igényére. 2.4. Névadónkról Tomori Pál (?, 1475 körül Mohács, Baranya m. 1526. augusztus 29.) kalocsai érsek (1523-1526). Családja boszniai eredete vitatott, de tény, hogy a család IV. László királytól 1279-ben kapott Abaúj megyében birtokadományokat. Az egyik adományfalu, Tomor után nevezték a családot Tomorinak. Tomori Pál, valószínőleg, gondos nevelésben részesült, hiszen folyékonyan írt és olvasott latinul. Hajlama a katonai pálya felé vonzotta. A kor szokása szerint serdülı ifjúként a tekintélyes Bornemissza Jánoshoz szolgálatába állt, hogy a katonai mesterséget elsajátítsa. Késıbb is Bornemissza familiárisaként tevékenykedett. Bornemissza mellett nemcsak a hadi mesterséget sajátította el, hanem a gazdasági és a pénzügyek intézésében is kellı jártasságra tett szert, amiért 1501-ben az erdélyi sóbányák kamarásává nevezték ki, és többször megbízták a szászok és a székelyek adójának behajtásával. A szászokkal jó viszonyt alakított ki, 1503-ban fegyverrel védte ıket a rájuk támadó székelyek ellen. Késıbb 1515-ben az erdélyi szászok és Eperjes városa között támadt viszályt szüntette meg mindkét fél megelégedésére. A székelyekkel való kapcsolata ellentmondásos volt. Több alkalommal került velük fegyveres összetőzésbe. A szászok elleni székely támadás visszaverése után három évvel, 1506-ban ismét szembekerült a székelyekkel. Az egyébként adómentes székelyeknek a trónörökös születésekor minden székely férfinak egy-egy ökröt kellett ajándékoznia (ökörsütés). II. Lajos születésekor a székelyek vonakodtak a kötelezı ökör-ajándékot beszolgáltatni. A behajtást Tomorira bízták, aki fegyverrel kényszerítette a székelyeket az ökrök átadására. 1505-ben a koronára visszaszállt Fogaras várát II. Ulászló Bornemissza Jánosnak adományozta, aki Tomori Pált nevezte ki a vár kapitányának. Erdélyben nagy tekintéllyel rendelkezı Tomori szolgáltatásait Szapolyai János erdélyi vajda is többször igénybe vette. Híre a királyi udvarba is eljutott. 1512 tavaszán diplomáciai küldetést bízott rá a király. A török portához küldte a törökökkel kötött fegyverszüneti szerzıdés körül támadt zavar elhárítására. Küldetése Bajazid szultán halála miatt nem járt teljes sikerrel, a király elégedett volt teljesítményével. 1514- ben a parasztháború leverésében jelentıs szerepe volt. Bornemissza János elıször a Száleresi Ambrus vezette parasztsereg leverésével bízta meg, ami több kísérlet után a paraszthadak fegyverletételével ért véget. Utána Szapolyai János erdélyi vajda a Lırinc pap által vezetett bihari paraszthadak ellen küldte. Egy évvel késıbb nevezték ki a szintén királyi munkácsi vár várnagyának és az erdélyi kamarák ispánjának. Korabeli források szerint részt vett az országgyőléseken is, nem tárgyaló küldöttként, hanem inkább a rend fenntartójaként. Az 1519-es országgyőlésen, amelynek fı feladata volt a nádorválasztás, a köznemesség Szapolyai Jánost szerette volna megválasztani. A fegyveres köznemesek átvonultak Budára, hogy így adjanak nyomatékot kívánságuknak. A vár kapitánya, Bornemissza János Tomorira bízta a vár védelmét, aki a nemesek közé lövetett és megrohanta ıket. A kemény fellépés hatására a köznemesek meghátráltak, az országgyőlés Báthory Istvánt választotta nádornak. Az állami szolgálat nemcsak az elımenetel szempontjából, hanem pénzügyileg is hasznos volt Tomori számára. A közel húsz év alatt, melyet királyi szolgá-

Minıségirányítási Kézikönyv 2. fejezet 3. változat oldalszám: 16 / oldalak száma: 59 latban töltött, tekintélyes vagyont győjtött. Részben rokonaitól, részben más birtokosoktól tekintélyes nagyságú birtokokat vásárolt, királyi birtokadományokat is kapott, 1517-ben II. Lajostól, két unokatestvérével együtt pallosjogot is kapott. Házassági törekvései nem jártak sikerrel. Két alkalommal szándékozott megházasodni, elıször Putnoki Sárát, majd egy jómódú özvegyasszonyt jegyzett el, de mindkét menyasszonya az esküvı elıtt elhunyt. A kettıs gyász megrendítette Tomorit, aki elhatározta, hogy egyházi pályára lép. Hogy eredeti, választott katonai hivatásától ne szakadjon el teljesen, a horvátországi végvárak védelmében fontos szerepet játszó várnai perjelséget szándékozott megszerezni, amely éppen üresedésben volt. A perjelséget nem ı, hanem II. Lajos egyik udvaronca kapta meg. Az ismételt kudarc végképp elkeserítette Tomorit és 1520 júliusában Illokon belépett a ferences rendbe. Újoncidejének letöltése után a rend esztergomi kolostorába került és ott élt visszavonultan. A 16. sz. eleji feudális anarchiába süllyedı országra halálos veszedelmet jelentett a mindjobban teret nyerı török birodalom. A fenyegetettségre Nándorfehérvár 1521. aug. 29-i eleste figyelmeztette az ország vezetıit. Az egymással viaskodó fınemesség nem volt hajlandó áldozatot vállalni az ország védelmére. Az ország védelmének öszszefogására, irányítására alkalmas hadvezér nem volt, az országgyőlés ellentmondásos határozatokat hozott (adókivetés, de a fınemességet mentesítette a bandériumállítás, a nemességet a nemesi felkelés kötelezettsége alól), amelyek nem hoztak eredményt. Az adók nem folytak be, zsoldossereget nem szerveztek. Ilyen körülmények között merült fel a gondolat, hogy Tomori Pálra bízzák az ország védelmének megszervezését. Tomori, szerzetesi fogadalmára hivatkozva, visszautasította a felkérést. Azután, kompromisszumos megoldásként, az üresedésben lévı kalocsai érseki székbe szándékoztak kinevezni (fıpapként szervezhette volna egyházmegyéje és egyben az ország védelmét), de ı azt is visszautasította. II. Lajos király a pápától kért segítséget, hogy a pápa bírja rá Tomorit az érseki szék elfogadására. Végül, VI. Hadrian pápa 1523. febr. 4-én kalocsai érsekké nevezte ki Tomorit és kötelezte az érseki szék elfoglalására. Tomori engedett a pápai parancsnak. Közben, egyre fenyegetıbb hírek jöttek Törökországból, mely szerint a szultán hatalmas hadsereget szervez, hogy végsı csapást mérjen Magyarországra. A hírek hallatán II. Lajos áprilisban országgyőlést hívott össze, ahol elhatározták egy zsoldos hadsereg felállítását és Tomorit kinevezték a Délvidék fıkapitányává és a felállítandó zsoldos hadsereg fıvezérévé. Tomori hozzálátott a zsoldos hadsereg szervezéséhez és az érseki katonaság felkészítéséhez, többek között folytatta a Váradi Péter érsek által megkezdett várerısítési munkákat Kalocsán. Május végén már 10 ezres sereggel vonult a délvidékre. Csapatai, a délvidéki bandériumokkal kiegészülve, augusztus elején Nagyolaszi közelében három csatában megverte Ferhád ruméliai pasa, Bali nándorfehérvári bég seregeit és a segítségükre sietı szávai török flottát. Szeptemberben hozzáfogott a két évvel korábban széthullott végvári rendszer és a dunai naszádos flotta újjászervezéséhez. A zsoldos hadsereg szervezéséhez megígért pénz egyre lassabban csordogált, hamarosan nem jutott pénz a sereg összetartására, noha Tomori az érseki jövedelmek (20-22 ezer forint évente) nagyobbik részét a védekezésre költötte. Ezért, két alkalommal, 1525 és 1526. január elején le is mondott a fıkapitányi tisztérıl (mindkét alkalommal, újabb ígéretek után, a helyén maradt). Április végén a török hadsereg elindult Isztambulból Magyarország ellen. A hír hallatára II. Lajos király a magyar hadsereg fıvezérévé nevezte ki Tomori Pált. A lassan gyülekezı királyi sereg július második felében indult a délvidéken tartózkodó Tomorihoz. A haditanácsban nem volt egyetértés. A többség a közeledı török hadsereggel való ütközet mellett volt. Tomori, aki ismerte a magyar hadsereg gyengeségét, tapasztalatlanságát, ellenezte az ütközetet. A parancsnoklás kérdése sem volt tisztázott. Névleg Tomori volt a fıvezér, de a csapotok mozgását, a hadmőveleteket egy bizottság irányította. A csatára 1526. augusztus 29-én Mohács mellett került sor. A 25 ezer fıs magyar hadsereg, kezdeti sikerek után, megsemmisítı vereséget szenvedett a 75-80 ezres török hadaktól. Tomori Pál vitézül harcolva esett el a csatában, amely után levágott fejét a szultán diadaljelként körülhordatta. A csatában magyar

Minıségirányítási Kézikönyv 2. fejezet 3. változat oldalszám: 17 / oldalak száma: 59 részrıl elesett még hat fıpap, számos fıúr, néhány ezer lovas és mintegy tízezer gyalogos katona. II. Lajos király menekülés közben a Csele patakba fulladt. Kalocsán számos emlék ırzi Tomori Pál nevét. 1900. nov. 17-én a képviselıtestület a Szent János utca nevét Tomori Pál utcára változtatta. Ma is ezt a nevet viseli az utca, de az ötvenes évek elejétıl 1956 ıszéig Rákosi Mátyás utca volt a neve. A Csajda fürdı nevét 1933. jún. 26-án Tomori fürdıre változtatták. 1945-ben kapta vissza eredeti nevét. Tomori Pál bronzszobrát, amelyet Füredi (Führer) Richárd szobrászmővész készített, 1938. jún. 12-én avatta fel páter Zadravecz István a nagyszeminárium (ma a Tomori Pál Fıiskola épülete) elıtt. A szobrot a hetvenes évek közepén, a Mővelıdési Központ kialakításának idején (korábban a Mővelıdési Központ mőködött az épületben) áthelyezték a Tomori utcába, a Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi Szakközépiskolával szemben lévı parkba, ahonnan 1998. nyarán helyezték vissza eredeti helyére. 2004. nyarán közgazdasági és pénzügyi ismereteket oktató fıiskola alakult Kalocsán, az új fıiskola Tomori nevét vette fel, és Tomori Pál Fıiskola néven kezdte meg mőködését. A városi önkormányzat és a fıiskola vezetésének közös elhatározása szerint a fıiskola nem alapított saját fıiskolai könyvtárt, hanem a fenntartó önkormányzat és a fıiskola közös összefogással teszi alkalmassá a fıiskolai könyvtári ellátás biztosítására a városi könyvtárt. A közös döntés nyomán a kalocsai önkormányzat az addig a Városi Közmővelıdési Intézmények, Könyvtár és Televízió tagintézményeként mőködı városi könyvtárt, 2006. március 1-i hatállyal, Tomori Pál Városi és Fıiskolai Könyvtár néven önálló könyvtárrá alakította és megbízta a fıiskolai könyvtári ellátás megszervezésével. Források: Asbóth Miklós: Kalocsa történeti kronológiája. In: Asbóth Miklós, Romsics Imre: Kalocsa múltja és jelene. Kalocsa, 1998. 42-210. p. Fraknói Vilmos: Tomori Pál élete és levelei. Bp., 1881. (Klny. a Századok 1881. évfolyamából.) Kalocsa Város Önkormányzat 34/2006. öh. sz. határozata. Magyar életrajzi lexikon. 1-4. köt. Szerk. Kenyeres Ágnes. 2. köt. 2. kiad. Bp., 1982. Udvardy József: A kalocsai érsekek életrajza 1000-1526. Köln, 1991. Utcanév-kutatások. Összeáll. Asbóth Miklós. Tomori Pál Városi és Fıiskolai Könyvtár Helyismereti Győjtemény. Asbóth Miklós 2.5. Képzések A lehetséges képzési formákat az Alapító okirat, a Szervezeti és Mőködési Szabályzat és a fıiskola honlapja tartalmazza. A várható (indítani szándékozott) képzéseket az aktuális felvételi tájékoztatóban hirdeti meg a fıiskola. Egyes képzési formákról a fıiskola esetenként tájékoztatókat ad ki. 2.6. Szervezeti felépítés A fıiskola szervezeti felépítését a Szervezeti és Mőködési Szabályzat mutatja be.

Minıségirányítási Kézikönyv 3. fejezet 3. változat oldalszám: 19 / oldalak száma: 59 3. Meghatározások A fıiskola a fogalmakat rendszerint az MSZ EN ISO 9000 szabvány szerinti értelemben használja. Az eltérı értelmezést, és a szabványban nem szereplı általános fogalmak jelentését ez a fejezet adja meg, a szabványban nem szereplı speciális fogalmak meghatározását ahol arra szükség van az egyes leírások tartalmazzák. 3.1. A minıségirányítási rendszerrel kapcsolatos meghatározások 3.1.1. Minıségbiztosítási Bizottság A rektor döntése alapján létrehozott testület, melynek feladata a fıiskola minıségirányítási rendszerének felügyelete, a rendszer mőködésérıl készítendı éves beszámoló összeállítása és szenátus elé terjesztése. A ~ mőködését az elnök irányítja. Az elnöki feladatkört a rektor döntése alapján az oktatási rektorhelyettes látja el. 3.1.2. Folyamattérkép A fıiskolán belüli folyamatok és folyamatcsoportok rendszerét, kölcsönös kapcsolatait és hierarchiáját bemutató ábrázolás (lásd a 4. fejezetet). 3.1.3. Folyamat Egymással kapcsolatban vagy kölcsönhatásban álló tevékenységek olyan sorozata, amely bemeneteket kimenetekké alakít át. (MSZ EN ISO 9000) 3.1.4. Intézményi szintő folyamat Olyan folyamat, amely a fıiskola egészére nézve érvényes szabályok szerint mőködik, és a fıiskola minden területére kiterjed. 3.1.5. Részterületi folyamat Olyan folyamat, amely a fıiskola csak egy meghatározott részterületére vagy tevékenységére nézve érvényes szabályok szerint mőködik. 3.1.6. Fölérendelt folyamat A minıségirányítási rendszer fejlıdését és folyamatos fejlesztését alapvetıen meghatározó folyamat. 3.2. A fıiskolán belül használt fogalmak 3.2.1. Állapotjelzı lap A számítógépes hálózaton lévı, a fıtitkár által karbantartott dokumentum, amelybıl megállapítható a minıségirányítási dokumentumok módosítási állapota. 3.2.2. Belsı minıségirányítási dokumentumok Azok a belsı jóváhagyású szabályozó dokumentumok, amelyek a minıségirányítási rendszer mőködéséhez, a különbözı tevékenységek megfelelı szintő lebonyolításához szükségesek. Ezeket általában a fıiskola szakemberei írják, de nem kizárt külsı szakember megbízással történı alkalmazása. Belsı minıségirányítási dokumentum: minıségirányítási kézikönyv (MK), eljárásleírások (E), szabályzatok,

Minıségirányítási Kézikönyv 3. fejezet 3. változat oldalszám: 20 / oldalak száma: 59 vezetıi utasítások, stratégiai terv, fejlesztési terv, tanterv, órarend, jegyzıkönyvek (záróvizsga-jegyzıkönyv, stb.), formanyomtatványok (kérvény, kérdıív stb.). 3.2.3. Dokumentumbirtokos Az a személy, aki feladatának elvégzése érdekében ellenırzött dokumentummal rendelkezik, vagy annak elektronikus változatához hozzáfér. 3.2.4. Dokumentumbirtokosok jegyzéke Dokumentumok elosztására szolgáló jegyzék, amely az ellenırzött dokumentumokkal rendelkezık nyilvántartására, valamint az átvétel és/vagy a hozzáférési mód tudomásul vételének igazolására szolgál. A dokumentumbirtokosok jegyzékét olyan lapra kell készíteni, amely a lap tetején tartalmazza a fıiskola megnevezését vagy jelét. A dokumentumbirtokosok jegyzékének tartalmaznia kell az alábbi adatokat: a dokumentum megnevezése, nyilvántartási szám, ellenırzöttségi állapot, a dokumentumbirtokos munkaköre vagy státusa, a dokumentumbirtokos neve, az átvételt igazoló aláírás, az átvétel dátuma, az elosztás módja (Nyomtatott, Számítógépes, CD lemezre írt), a jegyzéket jóváhagyó aláírása és a jóváhagyás dátuma. 3.2.5. Ellenırzı Az a személy, aki a belsı minıségirányítási dokumentum jóváhagyás elıtti tartalmi és formai ellenırzését végzi és felelıs azért, hogy az érintett területek véleménye a végleges dokumentumban kifejezésre jusson. 3.2.6. Irattáros Az a személy, aki a megırzendı, vagy kiadandó minıségirányítási dokumentumok és feljegyzések (iratok) kezelését végzi. A jóváhagyott minıségirányítási dokumentum másolását illetve másoltatását, ellenırzött szétosztását, az irattári példány megırzését, ill. az érvénytelen dokumentumok begyőjtését csak az irattáros végezheti. Az irattáros aki egyben az iktatásért felelıs személy - a fıtitkár írásos megbízása alapján dolgozik. Az ~ feladatait részletesen az Iratkezelési szabályzat tartalmazza. 3.2.7. Készítı Az a személy, aki egy belsı minıségirányítási dokumentum elkészítésére megbízást kap. 3.2.8. Külsı minıségirányítási dokumentumok Azok a más által jóváhagyott szabályozó dokumentumok, amelyeket a fıiskolának a minıségirányítási rendszer mőködtetéséhez, a tevékenység megfelelı szintő lebonyolításához figyelembe kell vennie. Ilyen dokumentum például: jogszabály,

Minıségirányítási Kézikönyv 3. fejezet 3. változat oldalszám: 21 / oldalak száma: 59 rendelet, szakhatósági utasítás, szabvány, egyéb dokumentum, Felsıoktatási Tudományos Tanács (FTT) kiadványai, Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) kiadványai, Fıiskolai Rektori Konferencia (FFK) állásfoglalásai, Mőszaki Rektori és Rektori Konferencia (MRFK) állásfoglalásai. 3.2.9. Módosítás A dokumentumokon elvégzett olyan változtatás, amely meghaladja az esetleges helyesírási hibák, vagy egyértelmő elütések javítását. Az elütések javítását módosításként kell kezelni, ha a javított szöveg másként értelmezhetı, mint az eredeti. 3.2.10. Változat szám A dokumentumok egyes változatait jelzı szám. A számozás minden dokumentum esetében eggyel kezdıdik, és minden, különbözı idıpontban elvégzett módosításnál eggyel növekszik. Az egy dokumentumon egyidejőleg elvégzett akárhány módosítás esetén a változat számot csak eggyel kell növelni. 3.2.11. Partner A fıiskola partnernek tekinti mindazokat a személyeket és szervezeteket, akik, illetve amelyek a fıiskolának a minıségirányítási rendszerben szabályozott tevékenységével kapcsolatosan közvetlenül vagy közvetve érintettek. 3.2.12. Vevı A fıiskola szabályozásában a vevı az oktatásban, képzésben közvetlenül részesülı hallgató.

Minıségirányítási Kézikönyv 4. fejezet 3. változat oldalszám: 23 / oldalak száma: 59 4. Rendszerkövetelmények A fıiskola meghatározta a szükséges folyamatokat, és kezeli azokat annak biztosítására, hogy a fıiskolai képzések kielégítsék a követelményeket. A fıiskola kidolgozta dokumentált minıségirányítási rendszerét, amely kielégíti az MSZ EN ISO 9001 követelményeit. A fıiskola a minıségirányítási rendszert bevezette, gondoskodik karbantartásáról és folyamatos fejlesztésérıl. Ennek keretében a fıiskola: meghatározta a rendszer mőködtetéséhez szükséges folyamatokat, meghatározta a folyamatok sorrendjét és összefüggéseit, biztosítja a folyamatok hatásos mőködtetését, gondoskodik a mőködéshez és fejlesztéshez szükséges erıforrásokról, ezen belül az információk megfelelı áramlásáról, méri, elemzi, és az ezekbıl származó információk alapján megvalósítja a tervezett eredmények és a folyamatok folyamatos fejlesztését. Fenti általános követelmények megvalósítását a 4.3 pontban ismertetett folyamattérkép szemlélteti. 4.1. Folyamatok A folyamattérkép a különbözı folyamatok rendszerét ábrázolja, megadva az egyes folyamatok közötti kapcsolatokat. A fıiskolai tevékenység végrehajtását biztosító folyamatsor a képzésre vonatkozó elvárásoktól a teljesítésig vezetı közvetlen folyamatok logikai sorrendjét ábrázolja. A folyamatokban az információáramlás és a szabályozás lehetıségei biztosítják a folyamatos ellenırzés és beavatkozás, javítás, fejlesztés lehetıségeit. A rektor gondoskodik arról, hogy egy fıiskolai folyamat külsı erıforrás igénybevételével történı teljesítése esetén az erıforrást szolgáltatóval kötött megállapodásban részletesen meghatározza a folyamat felügyeletével kapcsolatos jogokat és kötelességeket. Az ilyen szerzıdések megkötése elıtt meg kell vizsgálni az alkalmassági feltételek meglétét (lásd a 7.4.1.1. pontot) is. A külsı forrást szolgáltatókkal megkötendı szerzıdéseknek az alábbiakra ki kell térniük: a nyújtott erıforrás pontos meghatározása, a függelmi helyzet egyértelmő meghatározása, a teljesítendı feladat pontos leírása, a követelmények pontos meghatározása, beleértve a kötelezıen betartandó szabályokat (szabályzatokat) is, a teljesítés szabályai, az igazolás módja, az elfogadási követelmények, a biztosított jogok, viselendı felelısségek, az ellenırzésre, felügyeletre vonatkozó szabályok, a tevékenység kapcsán okozott kár enyhítésének (megtérítésének) szabályai. Külsı erıforrást szolgáltatókkal kötött szerzıdések

Minıségirányítási Kézikönyv 4. fejezet 3. változat oldalszám: 24 / oldalak száma: 59 4.2. A dokumentáció követelményei 4.2.1. Általánosságok A fıiskola külön dokumentumban határozta meg és hozta nyilvánosságra minıségpolitikáját ( Minıségpolitikai Nyilatkozat ). A vezetıség a minıségpolitika szem elıtt tartásával meghatározza a fıiskola intézményfejlesztési tervét is mely magába foglalja a minıségcélokat, és gondoskodik annak a fıiskolán belüli megfelelı ismertetésérıl. A minıségirányítási rendszer meghatározó dokumentuma a minıségirányítási kézikönyv, melyhez eljárásleírások is kapcsolódnak. A rendszer dokumentációjához tartoznak még a külsı dokumentumok is (lásd a 4.2.4.1. pontot). A kézikönyvnek nem részei az eljárásleírások és a külsı dokumentumok. A kézikönyv kidolgozása során a fıiskola figyelembe vette a szabályozási körben érintett terület méretét és típusát, a folyamatok bonyolultságát és kölcsönhatásait, a rendelkezésre álló személyzet kompetenciáját. Kapcsolódó dokumentumok jegyzéke, Minıségirányítási kézikönyv 7. fejezet. 4.2.2. Minıségirányítási kézikönyv A rektor jogosult a minıségirányítási kézikönyv elkészítésével kapcsolatos valamennyi tevékenység végzésére, beleértve a karbantartás irányítását is. A kézikönyvet a szenátus jóváhagyó döntése alapján a rektor a szenátus elé beterjesztett kinyomtatott példányon az aláírásával érvényesíti. A minıségirányítási kézikönyv számítógépes állományként létezik, és a belsı számítógépes hálózaton keresztül érhetı el. A számítógépes állományt a szenátus elfogadását követıen a minıségirányítási vezetı érvényesíti, és teszi olvasásra hozzáférhetıvé az érintettek számára. 4.2.3. Dokumentumok kezelése A fıiskola a jelen pontban szabályozza a dokumentumok kezelését. 4.2.3.1. Belsı dokumentumok szabályozása 4.2.3.1.1. Szabályzatok FORMAI KÖVETELMÉNYEK A fıiskola által készített szabályozó dokumentumok formai követelményeit a Szabályzatok Formátumleírása címő dokumentum határozza meg. A DOKUMENTUMOK FELÉPÍTÉSE ÉS JELÖLÉSE A dokumentumok nem rendelkeznek kötött, elıírt felépítéssel vagy szerkezettel, hanem mindenkor a szabályozandó tevékenység jellegéhez igazodnak.

Minıségirányítási Kézikönyv 4. fejezet 3. változat oldalszám: 25 / oldalak száma: 59 A DOKUMENTUMOK KÉSZÍTÉSE A dokumentumok elkészítését a rektor irányítja. A készítéssel megbízott személy vagy szervezet a dokumentumtervezet elkészítéséhez szükséges minden információhoz hozzájuthat, és más szakértıket is bevonhat 1 a feladat végrehajtásába. A dokumentum tervezetét a rektor által megbízott személy vagy szervezet, vagy a rektor személyesen ellenırzi. Az ellenırzésnek a dokumentum szakmai tartalmára és formai megjelenésére egyaránt ki kell terjednie. Az ellenırzésen elfogadott dokumentumot a szenátus, hagyja jóvá. A dokumentum a jóváhagyással lép hatályba. A dokumentumok meghatározóan számítógépen elérhetı állományok. Ezeket a szenátus elfogadó határozata alapján a minıségirányítási vezetı érvényesíti és teszi hozzáférhetıvé. MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI DOKUMENTUMOK ELOSZTÁSA ÉS MEGİRZÉSE A dokumentumokhoz a belsı hálózatban olvasásra a fıiskola valamennyi munkatársa és hallgatója hozzáférhet. A dokumentum hivatalosan elfogadott példánya a szenátus elfogadást igazoló ülésének jegyzıkönyvéhez kapcsolt kinyomtatott példány, valamint a szerveren lévı védett állomány. Bármely kimásolt állomány használata elıtt a felhasználó köteles meggyızıdni arról, hogy a használni kívánt állomány az érvényes dokumentumot tartalmazza. Az ellenırzést a változat száma teszi lehetıvé. A szenátus jóváhagyását követıen a dokumentumok kiadásáról és változásáról a fıtitkár igazolható módon értesíti az érintett munkatársakat. A hallgatók tájékoztatását a Hallgatói Önkormányzat szenátusban résztvevı képviselıje szervezi. A kinyomtatott dokumentumok az ellenırzött állapot külön feltüntetése és az elosztó eredeti igazoló aláírása nélkül nem tekinthetık ellenırzött példánynak. A dokumentumok legfrissebb kiadásának és a dokumentumok összes módosításának eredeti példányát a szenátus elfogadó határozatát tartalmazó jegyzıkönyv mellékleteként az irattárban meg kell ırizni. A rendszerbe bevont dokumentumok érvényes változatának számát, jelét az Állapotjelzı lap nevő állományban lehet ellenırizni. Ha valamely szervezet kéri egy dokumentum átadását, akkor arról a fıtitkár gondoskodik. Az átadást átvételi elismervény vagy postázási feljegyzés (pl. tértivevény) igazolja. A DOKUMENTUMOK FELÜLVIZSGÁLATA A dokumentumok korszerőségét, megfelelıségét legalább évenként felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot a vezetıség képviselıje irányítja. Rendkívüli felülvizsgálatot kell kezdeményezni abban az esetben, ha arra elegendı ok van. Rendkívüli felülvizsgálatot bármikor bármely munkatárs kezdeményezhet a rektornál, a vezetıség képviselıjénél, a minıségirányítási vezetınél vagy a fıtitkárnál. Rendkívüli felülvizsgálatot indokolhatnak például az alábbi esetek: új vonatkozó szabvány megjelenése, a dokumentumokban hivatkozott valamely dokumentum megváltozása, érvénytelenítése, beleértve a jogszabályokat is, a fıiskola szervezetének módosítása, egy folyamat megváltoztatása, új folyamat beillesztése, új módszer alkalmazása, 1 Anyagi kihatás esetén a rektor elızetes írásbeli hozzájárulását kell kérni.

Minıségirányítási Kézikönyv 4. fejezet 3. változat oldalszám: 26 / oldalak száma: 59 helyesbítı vagy megelızı intézkedés bevezetése. A felülvizsgálatokat dokumentálni kell. A DOKUMENTUMOK MÓDOSÍTÁSA A dokumentumok módosításánál ugyanazt az eljárást kell követni, mint a dokumentum elsı kiadásánál. A dokumentum módosítását (változtatását) a fıiskola bármely munkatársa, valamint a rendszer felülvizsgálatát végzı szervezet kezdeményezheti. A dokumentum módosítását a vezetıség képviselıje dönti el, és gondoskodik a módosítás elkészítésérıl. A dokumentumok módosítását dokumentumonként kell elvégezni. Minden módosításnál eggyel növelni kell a változatszámot. A legutolsó változtatást jelölni kell a szenátus elé terjesztett példányon, valamint a hálózaton elérhetı egyik példányon 2. Azok a dokumentum-mellékletek, amelyek saját változatszámmal rendelkeznek, önállóan is módosíthatók. Ezeket a mellékleteket az állapotjelzı lapon a változás nyomonkövethetısége érdekében fel kell tüntetni. MÓDOSÍTOTT DOKUMENTUM ELOSZTÁSA, ÉRVÉNYTELENÍTÉS A dokumentumok módosítási állapotát nyomon kell követni. A dokumentumok módosítási állapotát az állapotjelzı lap mutatja. Az érintett munkatársakat a fıtitkárnak igazolható módon kell értesítenie a változásról. Az értesítésben elegendı a módosítás tényének közlése mellett a módosított dokumentum azonosítóit megadni. Ha szükségessé válik kinyomtatott érvénytelen dokumentum megırzése, akkor annak minden oldalán feltőnıen meg kell jelölni az érvénytelen állapotot, és ha különleges ok mást nem indokol, akkor az érvényesektıl elkülönítve tárolni. A megjelölés egy - a lapon átlósan húzott - piros csík, vagy ÉRVÉNYTELEN felirat, vagy egyéb azonos jelentéső szöveg (pl. STORNO), vagy bélyegzılenyomat. Olyan jelölést kell alkalmazni, amely az eredeti tartalom olvashatóságát nem gátolja. Ha érvénytelen dokumentum hozzáférése számítógépen indokolttá válik, akkor az érvénytelen állapotot úgy kell megjelölni, hogy az egyértelmően megállapítható legyen, és a dokumentum kinyomtatása esetén az érvénytelen állapot automatikusan nyilvánvaló legyen minden nyomtatott oldalon. FELÜLVIZSGÁLAT NYOMONKÖVETÉSE A vezetıség képviselıje felelıs a felülvizsgálat folyamatának figyelemmel kíséréséért és a felülvizsgálati dokumentáció megırzéséért. 4.2.3.1.2. Képzési dokumentáció 4.2.4. Képzési dokumentációk A képzési dokumentációk (pl. akkreditációs dokumentáció) nyilvántartásba vételéért és a jogszabályoknak, elıírásoknak megfelelı tárolásáról, kezelésérıl a fıtitkár gondoskodik. Az elıírások betartásának felügyeletéért a rektor felelıs. A képzési dokumentáció kezelését részletesen az E7-1 eljárásleírás szabályozza. 2 Technikai okokból a szerveren elérhetı a dokumentumok utolsó módosítást tartalmazó állománya a megfelelı változáskövetéssel, valamint az aktuálisan érvényes állomány változáskövetés nélkül. Mindkét könyvtár csak olvasásra férhetı hozzá kivéve természetesen a módosítás végzésére (minıségirányítási vezetı) és érvényesítésére felhatalmazott munkatársat (fıtitkár) és a rendszergazdát.

Minıségirányítási Kézikönyv 4. fejezet 3. változat oldalszám: 27 / oldalak száma: 59 4.2.4.1. Külsı dokumentumok kezelése A fıiskola gondoskodik arról, hogy tevékenysége során kizárólag a hatályos jogszabályok, rendeletek és szabványok, valamint a partnerek elıírásai alapján történjen a munkavégzés, a képzés folyamatai feleljenek meg az azokban megfogalmazott követelményeknek, elıírásoknak. 4.2.4.1.1. Szabványok Az illetékes területi vezetık gondoskodnak a tevékenységhez kötıdı szabványok meghatározásáról, és szükség szerinti beszerzésérıl. A beszerzett szabványokat nyilvántartásba kell venni, az Állapotjelzı lapra fel kell vezetni, és az irattárban kell elhelyezni. Az irattárban elhelyezett dokumentumok, így a szabványok hozzáférési módját is az Iratkezelési szabályzat határozza meg. Érvénytelen szabvány esetén úgy a nyilvántartásban, mint a szabványon feltőnıen meg kell jelölni az érvénytelen állapotot. A szabványon az érvénytelen állapot jelölése a nyomtatott oldalak felsı szélére húzott piros csíkkal, vagy egyéb, az olvashatóságot nem zavaró egyértelmő módon történhet. A szabványok használóinak feladata a szabványok érvényességének ellenırzése. Az érvényesség ellenırzése rendszerint az Internet segítségével 3 történik. A szabványt alkalmazók számára nem ismert nyelvő szabvány szükséges részeirıl a fıtitkár készíttethet megfelelı, általa hitelesített kivonatot. Az ilyen kivonat felhasználása újabb feladathoz csak az érvényesség elızetes ellenırzése és a kivonat újbóli hitelesítése után megengedett. A szabványok felülvizsgálatát minden új felhasználás indításakor el kell végezni. Megengedett egyes szabványok szükséges oldalairól készített érvényes másolat használata is. Az ilyen oldalakat vagy a másolat készítıje (pl. az MSZT), vagy a fıtitkár érvényesíti. A másolatokat új feladathoz csak az érvényesség igazolt felülvizsgálata alapján szabad felhasználni. 4.2.4.1.2. Jogszabályok A fıiskolánál alkalmazandó jogszabályokat a fıtitkárnak meg kell határoznia, és az Állapotjelzı lapon jegyzékbe kell vennie. A jegyzék szerinti jogszabályok változásának figyeléséért, új, a fıiskolára érvényes elıírásokat tartalmazó jogszabály meghatározásáért a fıtitkár felelıs. Az egyes feladatok teljesítéséért felelıs munkatársak gondoskodnak arról, hogy az irányításuk alá tartozó feladatra vonatkozó jogszabályokat meghatározzák, beleértve az esetleges helyi (önkormányzati) elıírásokat is. A fıiskola tevékenységét érintı jogszabályokról, azok változásáról tájékoztatniuk kell a rektort, a fıtitkárt és a munkatársaikat. A jegyzékbe ezeket a jogszabályokat is be kell vezetni. A fıiskolán a jogszabályok érvényes változatának szövegét DVD jogtárból, valamint az Interneten keresztül, a kormányzati portálon 4 lehet elérni. 4.2.4.1.3. Egyéb elıírások A fıiskola az egyéb forrásból származó, a munkavégzéshez szükséges dokumentumokat átadás-átvételi eljárással, postán, vagy e-mail-en keresztül veszi át. A rektor és/vagy a feladatok teljesítéséért felelıs munkatárs gondoskodik az ilyen dokumentumok jegyzékbe vételérıl és megırzésérıl. 3 Rendszerint az adott szabványt kiadó testület honlapján (pl. www.mszt.hu, www.din.de, stb.) keresztül. 4 http://www.magyarorszag.hu

Minıségirányítási Kézikönyv 4. fejezet 3. változat oldalszám: 28 / oldalak száma: 59 4.2.4.2. Megırzés A megırzési idıket beleértve az érvénytelenné vált dokumentumokat is az Irattári terv határozza meg. Elıírás hiányában a dokumentumok megırzési ideje 5 év. A jelen minıségirányítási kézikönyv, Iratkezelési szabályzat, Irattári terv, Állapotjelzı lap, Külsı dokumentumok jegyzéke. 4.2.5. A feljegyzések szabályozása A feljegyzések a fıiskola által meghatározott, a tevékenységet igazoló dokumentumok. A feljegyzések karbantartása lehetıséget ad a rendszer hatékony, a követelményeket kielégítı mőködésének igazolására. Ez a fejezet, valamint az Iratkezelési szabályzat határozza meg a feljegyzések azonosítását, összegyőjtését, védelmét, nyilvántartását, hozzáférhetıségét, visszakereshetıségét, megırzési idejét és selejtezését. A szabályozás betartása a teljes megırzési idıtartamon belül biztosítja a feljegyzések olvashatóságát, könnyő azonosítását és elıkeresését. A fıiskola a feljegyzéseket annak jellegétıl függıen nyomtatott és/vagy számítástechnikai dokumentumként készíti és tárolja. A feljegyzéseket lehetıleg a rektor által jóváhagyott formátumban kell készíteni. Indokolt esetben készíthetı feljegyzés egyéb formátumban is, de a tartalmi követelményeket biztosítani kell. Minden feljegyzést dátummal és aláírással kell érvényesíteni. A fıiskola minden munkatársának az elıírtak szerint kell a feljegyzéseket elkészítenie és kezelnie. Általános követelmény, hogy a feljegyzéseket jól olvashatóan kell kitölteni, és a hitelességet az arra jogosult személynek minden esetben megfelelıen kell igazolnia. A feljegyzéseken bármely tétel javítása csak korrektúrával történhet. Papír alapú feljegyzéseken a javítás módja az eredeti adat egyszeri áthúzása, és az új adat beírása. A javítást végzı személy a javítást az aláírásával és a javítás dátumának a feltüntetésével igazolja. A feljegyzéseket minden esetben azonosítóval kell ellátni, hogy biztosított legyen a feljegyzés tárgyához történı hozzárendelés. A feljegyzéseket a szerveren a rektor által meghatározott könyvtárakban kell elhelyezni. A feljegyzéseket a készítınek megfelelıen kell védenie, és úgy kell beállítania, hogy a késıbbi módosítások és beírások azonosíthatók legyenek 5. 4.2.5.1.1. Megırzés Az Irattárakat (melyek egyben az iktatási jogosultságot megkapó szervezetek) az Iratkezelési szabályzat határozza meg. A feljegyzések megırzési idejét az Irattári terv határozza meg. Elıírás hiányában a feljegyzések megırzési ideje 5 év. 4.2.5.2. Formanyomtatványok A fıiskola az elvégzett tevékenység igazolásához rendszerint formanyomtatványokat használ, melyek meghatározóan saját készítéső őrlapok. Az őrlapok számítógépes sablonállomány formájában érhetık el. A formanyomtatványok használatát a rektor hagyja jóvá. 5 Megfelelı korrektúra-védelem mellett a rendszer nyomon követi a beírásokat, ami kielégítı azonosítást jelent.

Minıségirányítási Kézikönyv 4. fejezet 3. változat oldalszám: 29 / oldalak száma: 59 A formanyomtatványokról jegyzéket kell vezetni, amely tartalmazza a nyomtatvány nevét, valamint a számítógépes állomány nevét és helyét. A jegyzék az Állapotjelzı lap nevő állomány része. A meglévı formanyomtatványok a velük szemben támasztott igények változásának megfelelıen módosíthatók. A módosítást a dokumentumok módosításának a szabályai szerint kell végezni. Módosításkor a korábbi változatot vissza kell vonni, meg kell jelölni, és a felhasználók számára nem elérhetı módon meg kell ırizni. Formanyomtatványok jegyzéke, Feljegyzések nyilvántartásai, Selejtezési jegyzıkönyvek, Iratkezelési szabályzat, Irattári terv. 4.2.6. Az elektronikus levelezés kezelése A szabályokat részletesen Informatikai biztonsági szabályzat tartalmazza. 4.2.7. Dokumentumok selejtezése A selejtezés szabályait az Iratkezelési szabályzat tartalmazza. 4.2.8. Utasítások Minden terület vezetıje felelıs a munkavégzést és az ellenırzést vagy vizsgálatot szükség esetén kiegészítı utasítások kiadásáért, továbbá az ellenırzés és munkavégzés bizonyos lépéseinek magyarázatáért. Ezek az utasítások nem bírálhatják felül, vagy nem érvényteleníthetik a vonatkozó elıírások követelményeit. Az utasítást kiadónak gondoskodnia kell arról, hogy azt minden érintett személy igazolhatóan megismerje. Az utasításokra vonatkozó részletes szabályozást a Szervezeti és Mőködési szabályzat tartalmazza.

Minıségirányítási Kézikönyv 4. fejezet 3. változat oldalszám: 30 / oldalak száma: 59 4.3. Folyamattérkép Ellenırzés, vizsgálat és megfigyelés Partneri elvárások A partnerek elvárásainak meghatározása Jelmagyarázat: Fölérendelt folyamat Folyamatos fejlesztés Helyesbítı- és megelızı tevékenység Gazdálkodás az erıforrásokkal Belsı auditok Vezetıségi átvizsgálás A nemmegfelelıség kezelése Dokomentumok és feljegyzések kezelése Adatelemzés, statisztikai eljárások A képzési folyamat tervezése, fejlesztése A képzési folyamat feltételeinek biztosítása Képzés Ellenırzés, kibocsátás Teljesítések Rendszerszintő folyamat Alapfolyamat Be-, kimenet Szabályozás Információ