1 Szakma: 345 21-06 hegesztő Mechanikai anyagvizsgálatok Modul: 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata Tantervi téma: Anyagvizsgálatok: Mechanikai vizsgálatok Az anyagvizsgálatokról Általában Az anyag vizsgálat célja Eredményes ipari tevékenységet csak úgy folytathatunk, ha ismerjük a felhasználandó anyagok tulajdonságait. Ha a szerkezethez vagy alkatrészhez felhasznált anyagok nem felelnek meg a követelményeknek, az súlyos következményekkel járhat! Pl. ha egy gépalkatrész idő előtt tönkre megy, a termelés hosszabb időre is megállhat. Nyomás alatti berendezések felrobbanhatnak, emberek vagyona és élete is veszélybe kerülhet. Az anyagvizsgálatok eredményeit felhasználva, kiküszöbölhetjük a helytelen anyagmegválasztásból adódó selejtet, meghatározhatjuk a legmegfelelőbb megmunkálási módokat. Elkerülhetjük azokat az üzem közbeni meghibásodásokat, töréseket, amelyek a megmunkálások során keletkező, szabad szemmel általában nem érzékelhető anyaghibákból adódnak. Ilyen anyaghibák pl. az öntvényekben öntés alkalmával kialakuló belső üregek, a hegesztési varratokban a salakzárványok, a kovácsolt munkadarabok belső repedései stb. Ezzel hozzájárulhatunk a a gazdaságos termeléshez, a jövedelmező termeléshez. Az anyagvizsgálatok egyrészt az anyagok tulajdonságainak megállapításával, mérésével; másrészt a megmunkálások során keletkező anyaghibák feltárásával foglalkozik. Az anyagvizsgáló eljárások fajtái, sportosításuk Fizikai Metallográfiai technológiai Kémiai Mechanikai Hibakereső vizsgálatok.
2 Fizikai vizsgálatok feladata az anyagok fizikai jellemzőinek meghatározása (sűrűség, fajhő, hő tágulás, olvadáspont, hővezető képesség, villamos vezető képesség stb.). A kémiai vizsgálatok feladata a felhasználandó anyagok összetételének meghatározása. A kémiai vizsgálatok lehetnek minőségi és mennyiségi elemzések. Minőségi elemzéssel az anyagok összetevőinek (ötvöző elemeinek) jelenlétét határozzák meg. Mennyiségi elemzéssel az anyagok % -os összetételét (az ötvöző elemek mennyiségét) is kimutatják. Metallográfiai vizsgálatokkal a fémek szövetszerkezetét, a szövet szerkezet finomágát stb. Mechanikai vizsgálatokkal az anyagok szilárdsági jellemzőit, valamint keménységét határozzák meg. A technológiai vizsgálatokkal az anyagok megmunkálhatóságáról, alakíthatóságáról nyújtanak közvetlen tájékoztatást. Segítségükkel megállapíthatjuk, a kívánt alakításokra, megmunkálásokra alkalmas e az anyag. Fontosabb technológiai tulajdonságok: önthetőség, hegeszthetőség, kovácsolhatóság, edzhetőség, forgácsolhatóság stb. Hibakereső vizsgálatokkal az anyagok rejtett hibáit (repedések, belső üregek, salakzárványok stb.) tárják fel. Ide tartozik pl. a röntgen vizsgálat, a mágneses repedés vizsgálat stb. A technológiai és a hibakereső vizsgálatokkal a megmunkálási módok megismerése után foglalkozunk. Az anyagvizsgáló eljárások többféleképpen csoportosítható. A csoportosításvégezhető az eljárások célja szerint. Ezt a csoportosítási módot mutatja be a 27. ábra. Az anyag vizsgáló eljárások Tulajdonságok vizsgálatai alkalmas vizsgálatok Alkalmazhatóság megállapítására alkalmas vizsgálatok Megmunkálhatóság megállapítására alkalmas vizsgálatok Anyaghibák feltárására
3. Az anyagvizsgáló eljárásokat a szerint is csoportosítják, hogy vizsgálat közben mi történik az anyaggal. Az anyagvizsgálatokhoz az anyagokból általában mintákat vesznek, próbadarabokat, próbateszteket készítenek. A vizsgálatok folyamatába a minták, próbadarabok, próbatestek roncsolódnak, vagyis eltörnek, elszakadnak, feloldódnak stb. Ezek a vizsgálatok a roncsolásos anyagvizsgálatok. Ha a vizsgálatot kész vagy félkész munkadarabon hajtjuk végre és ez a vizsgálat után is felhasználható, roncsolás mentes anyagvizsgálatról beszélünk. Roncsolás mentes anyagvizsgálatok közé tartozik pl. a hibakereső vizsgálatok (röntgen vizsgálat). A szilárdsági vizsgálatok csoportosítása A mechanikai vizsgálatok: a szilárdsági vizsgálatok és a keménységi mérések. Először a szilárdsági vizsgálatokkal ismerkedünk meg. Az anyagok szilárdsági jellemzőit olyan körülmények között, olyan igénybevétellel kell meghatározni, mint amilyet azok az alkalmazás során is kapnak. Így megbízható anyagokat kapunk az anyag felhasználhatóságával kapcsolatban. A létrehozott alakváltozás szerint megkülönböztethetünk húzó, nyomó, hajlító, csavaró, valamint nyíró igénybevételt. Az igénybevételeket lefolyásuk szerint is csoportosítjuk: Statikus igénybevétel esetén a munkadarabra állandó nagyságú vagy egészen lassan növekvő erő hat. Dinamikus igénybevételkor a munkadarabot ütés-vagy más lökésszerű igénybevétel éri. Ismétlődő igénybevételkor a munkadarabra ható erő nagysága állandóan változik. A szilárdsági vizsgálatokat az alkalmazott igénybevétel jellege szerint csoportosítjuk. Megkülönböztetünk statikus, dinamikus és fárasztó (ismétlődő igénybevételű) szilárdsági vizsgálatokat. A szilárdsági vizsgálatok fajtái: Statikus vizsgálatok: szakítóvizsgálat, nyomóvizsgálat, hajtóvizsgálat, csavaró vizsgálat, nyíróvizsgálat, szakítóvizsgálat növelt hőmérsékleten. Dinamikus vizsgálatok: ütve hajlító vizsgálat, ütve szakító vizsgálat. Fárasztóvizsgálatok: húzó-nyomó vizsgálat, forgatva hajtogató vizsgálat. A felsorolt vizsgálatok közül a továbbiakban csak a legfontosabbakkal, a szakító, az ütve hajlító, valamint a fárasztó vizsgálattal ismerkedünk meg.
Megoldás 2. Feladat:Hogyan csoportosítjuk céljuk szerint az anyagvizsgáló eljárásokat? 1. es feladat: Mi az anyagvizsgálat célja? Az anyagvizsgálatok egyrészt az anyagok tulajdonságainak megállapításával, mérésével; másrészt a megmunkálások során keletkező anyaghibák feltárásával foglalkozik. 2. Feladat:Hogyan csoportosítjuk céljuk szerint az anyagvizsgáló eljárásokat? Az anyagvizsgáló eljárások fajtái, sportosításuk Fizikai Metallográfiai technológiai Kémiai Mechanikai Hibakereső vizsgálatok. 3. feladat:mi a céljuk a technológiai valamint a hibakereső vizsgálatoknak? A technológiai vizsgálatokkal az anyagok megmunkálhatóságáról, alakíthatóságáról nyújtanak közvetlen tájékoztatást. Segítségükkel megállapíthatjuk, a kívánt alakításokra, megmunkálásokra alkalmas e az anyag. Fontosabb technológiai tulajdonságok: önthetőség, hegeszthetőség, kovácsolhatóság, edzhetőség, forgácsolhatóság stb. Hibakereső vizsgálatokkal az anyagok rejtett hibáit (repedések, belső üregek, salakzárványok stb.) tárják fel. Ide tartozik pl. a röntgen vizsgálat, a mágneses repedés vizsgálat stb. A technológiai és a hibakereső vizsgálatokkal a megmunkálási módok megismerése után Foglalkozunk 4. Feladat:Milyen igénybevételeket különböztetünk meg a létrehozott alakváltozás valamint az igénybevétel lefolyása szerint? A létrehozott alakváltozás szerint megkülönböztethetünk húzó, nyomó, hajlító, csavaró, valamint nyíró igénybevételt. Az igénybevételeket lefolyásuk szerint is csoportosítjuk: Statikus igénybevétel esetén a munkadarabra állandó nagyságú vagy egészen lassan növekvő erő hat. Dinamikus igénybevételkor a munkadarabot ütés-vagy más lökésszerű igénybevétel éri. Ismétlődő igénybevételkor a munkadarabra ható erő nagysága állandóan változik.
5. Feladat: Mi szerint csoportosíthatjuk a szilárdsági vizsgálatokat? Nevezzük meg a szilárdsági vizsgálatok nagyobb csoportjait. A szilárdsági vizsgálatokat az alkalmazott igénybevétel jellege szerint csoportosítjuk. Megkülönböztetünk statikus, dinamikus és fárasztó (ismétlődő igénybevételű) szilárdsági vizsgálatokat. 6. Feladat:A felsorolt vizsgálatok közül keressük ki azokat amelyeknél húzó igénybevétel lép fel. Szakító vizsgálatok és a nyíró vizsgálat.
Feladatlap 1. Feladat: Mi az anyagvizsgálat célja? 10pont. 2. Feladat: Hogyan csoportosítjuk céljuk szerint az anyagvizsgáló eljárásokat? 10. pont 3. Feladat: Mi a céljuk a technológiai valamint a hibakereső vizsgálatoknak? 10pont 4. Feladat: Milyen igénybevételeket különböztetünk meg a létrehozott 8.pont Alakváltozás valamint az igénybevétel lefolyása szerint? 5. Feladat: Mi szerint csoportosíthatjuk a szilárdsági vizsgálatokat? 10. pont Nevezzük meg a szilárdsági vizsgálatok nagyobb csoportjait.. 6. Feladat :A felsorolt vizsgálatok közül keressük ki azokat, amelyeknél húzó 7.pont. Igénybevétel lép fel: Összeontsz: 55. pont