2013 PEDAGÓGIAI PROGRAM Táncsics Mihály Általános Iskola 037301
Isten minden kis tücskének akad hely a Kórusban. Némelyik hangja mély, a másiké magas. Megint másik hangosan ciripel a telefondróton, és aki csak tapsolni tud, olyan is akad. (Margaret Martle) I. kid 2
kid 3
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 6 2. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 7 2.1. TÁNCSICS MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA... 7 2.2. BUDAI ÚTI TAGINTÉZMÉNY... 7 2.3. MIKEBUDAI TAGINTÉZMÉNY HIDVÉGI LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA... 8 2.4. OKTATÁSI STRUKTÚRÁNK... 9 2.5. KIEMELT TERÜLETEINK... 9 2.5.1. ISKOLÁNK FŐ ARCULATA AZ ÉNEK- ZENE TAGOZAT... 10 2.5.1.1. TANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE EMELT SZINTŰ ÉNEK- ZENE OSZTÁLYBAN... 10 2.5.1.2. TEHETSÉGGONDOZÁS... 11 2.5.1.3. AZ ÉNEK- ZENE TANTÁRGGYAL KAPCSOLATOS HAGYOMÁNYOK... 11 2.5.2. NYELVI TAGOZAT... 12 2.5.3. EGÉSZ NAPOS ISKOLA... 12 2.5.4. INFORMATIKA TAGOZAT... 16 2.5.4.1. INTÉZMÉNYI CÉLKITŰZÉSEK AZ INFORMATIKA OKTATÁSA SORÁN... 16 2.5.4.2. FEJLESZTÉSI FELADATOK... 17 2.5.4.3. ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK A 2. ÉVFOLYAM VÉGÉRE... 18 2.5.4.4. ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK 4. ÉVFOLYAM VÉGÉRE... 18 2.5.4.5. KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉRE... 19 2.5.4.6. TANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE INFORMATIKA TAGOZATOS OSZTÁLYBAN... 20 2.5.5. ISKOLAI ELŐKÉSZÍTŐS OSZTÁLY PROGRAMTERVE... 21 2.5.5.1. FEJLESZTÉSI TERÜLETEK... 22 2.5.6. KOMPLEX SZEMÉLYISÉGFEJLESZTŐ PROGRAM A BUDAI ÚTI TAGISKOLÁBAN... 23 2.5.7. ALTERNATÍV?????... 23 2.5.8. HAGYOMÁNYOK ÉS FOLYAMATOS MEGÚJULÁS... 24 2.6. A NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSÁT SEGÍTŐ TANÍTÁSI ÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK... 26 2.6.1. HAGYOMÁNYŐRZŐ TEVÉKENYSÉGEK... 26 2.6.2. NAPKÖZI OTTHON, TANULÓSZOBA... 27 2.6.3. DIÁKÉTKEZTETÉS... 29 2.6.4. TEHETSÉGGONDOZÓ ÉS FELZÁRKÓZTATÓ FOGLALKOZÁSOK... 29 2.6.5. ISKOLAI SPORTKÖR... 29 2.6.6. SZAKKÖRÖK... 29 2.6.7. ISKOLÁN KÍVÜLI VERSENYEK... 30 2.6.8. TANULMÁNYI KIRÁNDULÁSOK, ERDEI ISKOLA... 30 2.6.9. SZABADIDŐS FOGLALKOZÁSOK... 30 2.6.10. ISKOLAI KÖNYVTÁR... 30 3. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ- OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI... 33 4. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK... 37 5. A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK... 38 5.1. AZ ISKOLA, MINT AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS EGYIK LEGFONTOSABB SZÍNTERE... 39 5.2. A PREVENCIÓ TERÜLETEI... 40 5.3. AZ EGÉSZSÉGESEBB ÉLETMÓD KIALAKÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ MÓDSZEREK... 40 5.4. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS ISKOLAI TERÜLETEI... 42 5.5. A MINDENNAPI TESTEDZÉS... 44 5.6. AZ ELSŐSEGÉLY- NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV... 44 6. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 45 7. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI... 46 7.1. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI:... 46 7.2. AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI... 50 kid 4
8. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE... 54 8.1. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK... 55 8.2. A BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK... 55 8.3. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK... 56 8.4. A HÁTRÁNYOS ÉS A HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK INTEGRÁCIÓJÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK.. 57 8.4.1. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 57 8.4.2. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG... 58 9. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE... 59 10. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREIVEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI... 61 10.1. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐSÉGE ÉS A NEVELŐTESTÜLET... 61 10.2. A NEVELŐK ÉS A TANULÓK KAPCSOLATTARTÁSA... 61 10.3. A NEVELŐK ÉS A SZÜLŐK KAPCSOLATTARTÁSA... 62 10.4. ISKOLÁN BELÜLI PARTNEREK:... 64 10.5. ISKOLÁN KÍVÜLI PARTNEREK:... 64 11. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI... 64 12. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI... 66 13. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK... 67 13.1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE... 67 13.2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA... 67 13.3. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA... 67 13.4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA... 68 14. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA... 69 JEGYZŐKÖNYV... 70 kid 5
1. BEVEZETÉS A Pedagógiai program alapjául szolgáló dokumentumok: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.), kerettantervek kiadásáról szóló 51/2012. EMMI rendelet, (továbbiakban: KR], a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. r. Rendelet, (továbbiakban: NAT); a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. ( X. 8.) EMMI rendelet a köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. (Vhr.) a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. r. A Pedagógiai program bevezetésének ütemezése A köznevelési törvény előírása szerint 2013. szeptember 1- jétől az első, az ötödik és a kilencedik évfolyamon az iskolai nevelés és oktatás a most felülvizsgált és módosított pedagógiai program és helyi tanterv szerint folyik, majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kerül bevezetésre; míg a többi évfolyamon a jelenleg is hatályos pedagógiai program és helyi tanterv szerint szervezzük a nevelő- oktató munkát. TANÉV ÉVFOLYAMOK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 2013-2014 2013 2007 2007 2007 2013 2007 2007 2007 2014-2015 2013 2013 2007 2007 2013 2013 2007 2007 2015-2016 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007 2016-2017 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2007 = A 2007- ben felülvizsgált és módosított NAT (202/2007. (VII.31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII.17.) Korm. rendelet módosításáról) alapján elfogadott jelenleg is használt pedagógiai program és helyi tanterv. 2013 = a 2012- ben felülvizsgált és módosított NAT, a köznevelési törvény, illetve a 2012- ben kiadott új kerettantervek alapján elkészített 2013 szeptemberétől érvényes pedagógiai program és helyi tanterv. kid 6
2. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 2.1. TÁNCSICS MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA Örülök, hogy iskolánk 100 esztendejébe életemnek négy éve is beépült s így sejtje lettem ennek a testnek... Arra kérem iskoládnak minden dolgozóját, munkájukkal adják tovább az új generációknak is e nemes hagyományt, hogy több század távlatából is világítson, éltessen s adjon ez az iskola népünknek,városunknak sok dolgos kezet, értelmes f t és nemes szívet! Jónás Lajos, egykori diák dísztávirata az iskola fennállásának 100. évfordulójára A Táncsics Mihály Általános Iskola története egészen addig nyúlik vissza, amikor a polgári iskolai törvény végrehajtásával 1869- ben az országban az elsők között nyílt meg a ceglédi fiú és leány polgári iskola. Második tanévüket a mai épületben kezdték meg, amelyben azt megelőzően a városban állomásozó lovas osztály parancsnoka lakott, udvarán egy nagy lóistálló és a helyőrségi fogda állt. 1867- ben a megyei törvényszék átvette az épületet, a lovak istállóját börtönné alakította. 1870- ben az istállóból való börtönt tantermekké formálták át és ebben az épületben közel száz évet tanítottak. 1948. június 17- én az országgyűlés megszavazta az iskolák államosítását. Ekkor lett a volt evangélikus iskola is elődje s a mai napig szerves része iskolánknak, mint Puskin később újra eredeti nevén Népkör utcai épület. Az 1950-51. tanév elején megtörtént a leány- és fiúiskola egybeolvadása, az iskola neve innen: Táncsics Mihály Általános Iskola. 1953- ban kezdték meg az orosz nyelv tanítását, amelyet a 90- es évek iskolarendszerének átformálódásakor az angol és német nyelv váltott fel. Fontos, az iskola eljövendő arculatát nagyban befolyásoló lépés történt az 1955-56. tanévben, amikor a zenei tagozat beindult. Feladata az általános iskola céljának maradéktalan megvalósítása mellett zeneileg műveltebb ifjúság nevelése. 2.2. BUDAI ÚTI TAGINTÉZMÉNY Az iskola gyökerei a múlt századba nyúlnak vissza, amikor az Alföldön a nagy határú mezővárosok egészsora épült és virágzott, különösen a két világháború közötti időszakban. A tanyás mezővárosok között Cegléd előkelő helyet foglalt el. A külterület gyors benépesedésének okát a mezőgazdaság válságba jutásában lehet keresni: a gazdáknak célszerűbb volt földjüket bérbe ad. Ezért lettek a tanyáknak örökös lakói a béresek, cselédek, haszonbérlők, akik nem tudtak írni, olvasni, és ugyanez volt a helyzet a gyermekeikkel is. Számukra a tanyasi iskola jelentette a művelődést, a szórakozást, a kapcsolatot a külvilággal. kid 7
Az analfabéták nagy száma volt az oka annak, hogy a Horthy- korszak leglátványosabb és legeredményesebb akciója éppen az oktatásügyhöz kapcsolódik. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter nevéhez fűződik az a nagyszabású program, melynek elsődleges célja a külterületek iskolával való ellátása volt. A törvényhez kapcsolódóan aprólékosan leírták a külterületi iskolák létesítésének minden részletét. Iskolát kellet építeni minden olyan helyen, tanyán, pusztán, ahol a legközelebbi iskola 3 km- re volt, ahol állandóan 20 család lakott, s ahol a tankötelezettek száma elérte a 30 főt. A nagyszabású építkezések nyomán Cegléd környékén 18 tanyasi iskola működött a 30- as évek derekán. A II. világháború után a földeket államosították. A termelőszövetkezetek megjelenése és elterjedése következtében a tanyasi iskolák jelentősége csökkenni kezdett.. A centralizáció hatására a tanyavilág is lassanként elvesztette korábbi jelentőségét és fokozatos elnéptelenedésnek indult. Ez megpecsételte a tanyasi iskolák további sorsát, s lassan megszűntek az intézményes elemi oktatás ezen fontos központjai. Napjainkra immáron csak két tanyasi iskola maradt fenn, az Örkényi úti és a Budai úti. A fenntartó önkormányzat a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel az addig szakmailag önálló két tanyasi iskolát a két nagy városi iskola tagintézményeként működteti tovább 2007. augusztus 1- től. Így lett a Budai úti iskola a Táncsics Mihály Általános Iskola tagintézménye. A Budai út Cegléd egyik legdinamikusabban fejlődő városrésze, amely összenő a várossal. A termálfürdő nagy vonzerőt jelent a lakosság számára. Itt 8 általános iskolai osztály, 2 napközi otthonos csoport, és 2 összevont enyhén értelmi fogyatékos osztály működik. Az iskola jellegzetessége a gyakorló kert, melyben dísznövényeket, konyhakerti növényeket nevelnek, gyümölcsöt termelnek. 2.3. MIKEBUDAI TAGINTÉZMÉNY HIDVÉGI LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA Mikebudán az 1980- as évek elejéig működött az Állami Általános Iskola. Ekkor a körzetesítések miatt megszüntették a felső tagozatot, s csak az alsósok tanulhattak itt két összevont tanulócsoportban. A felsősök a 10 km- re lévő Albertirsára jártak be. 1991- ben új iskola épült, s azóta helyben tanulhat minden általános iskolás. 1995- ben a Községi Művelődési Házat és az Általános Iskolát összevonták és két évig Általános Iskola és Közművelődési Intézmény néven működött. 1997- ben hozzácsatolták a Napközi otthonos Óvodát is, akkor váltunk Általános Művelődési Központtá. Az iskola 2005- ben vette fel a Hidvégi Lajos nevet. A fenntartó önkormányzat a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel az iskolát és az óvodát 2007. augusztus 1- től a Kistérségi Társulás gondozásába adta, így váltak a Táncsics Mihály Általános Iskola tagintézményeivé. kid 8
2.4. Táncsics OKTATÁSI STRUKTÚRÁNK 1-2. évfolyam a és b osztály: nyelvi előkészítő osztályok 3. évfolyamtól a osztály: nyelvi (angol, német) tagozat. 3. évfolyamtól b osztály: normál tantervű osztály. é. osztály: ének- zene tagozatos osztály.kimenő rendszerrel z. osztály: ének- zene tagozatos osztály. 2009-2010. tanévtől: 1-2. évfolyam a és n osztály: nyelvi előkészítő osztályok kimenő rendszerrel 3. évfolyamtól a osztály: az angol nyelvi órák csoportbontással egy emelt szintű és egy normál tantervű csoportban; n osztály: a német nyelvi órák csoportbontással egy emelt szintű és egy normál tantervű csoportban, kimenő rendszerrel i osztály: informatika tagozat, felmenő rendszerrel Budai út Mikebuda 8 normál osztály, alsó tagozat 1-3. összevont tanulócsoporttal felső tagozat 5-8. osztályok 2.5. KIEMELT TERÜLETEINK A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér mind az anyaintézmény, mind a tagintézmény vonatkozásában. A nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik. Tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. Az oktatás mellett fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek megfelelő nevelésben részesüljenek. Azokat az alapvető erkölcsi normákat, morális magatartást próbáljuk erősíteni a tanulóinkban, amelyek ma, ebben a rohanó világban is szükségesek. A nevelési feladatok érintenek minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozást. Az eszközöket, eljárásokat a gyerekek életkora és egyéni jellemzőik alapján igyekszünk meghatározni, bevonva ebbe szűkebb és tágabb környezetüket is. Iskolánkban emelt szintű oktatás folyik ének- zenéből és idegen nyelvből, valamint a 2009-2010. tanévtől informatikából. Ezeket a tantárgyakat magasabb óraszámban tanulják tanulóink. kid 9
2.5.1. ISKOLÁNK FŐ ARCULATA AZ ÉNEK- ZENE TAGOZAT A Táncsics Mihály Általános Iskolának egyik meghatározó profilja mely 1955 óta működik sikerrel a zenetagozat. Célja, hogy az átlagosnál magasabb szintű zenei műveltség birtokába jussanak tanulóink, személyiségük teljesebb, harmonikusabb legyen, érzelmileg gazdagabb emberekké váljanak. Nem elsősorban zeneművészek kinevelése a célunk, bár örömmel vállaljuk a tehetséggondozást. Az órákon végzett zenei tevékenységek fizikailag és szellemileg oldó, frissítő hatásúak, s így erősítik más tárgyak oktató- nevelő munkájának hatékonyságát. Vannak gyerekek, akiknél bizonyos részterületen már igen korán mutatkoznak a kiemelkedő képességek első jelei. Ilyen terület a zene iránti fogékonyság, amely alapján tanulóink felvételt nyernek az emelt szintű zenei első osztályokba. Az iskolai zenei nevelés fontos szerepet vállal a gyermekek esztétikai, érzelmi, értelmi nevelésében és személyiségük formálásában. A gazdag érzelmi hatás fogékonnyá teszi a gyermekeket más emberek, közösségek és kultúrák befogadására. A zenei készségek, képességek fejlesztése könnyebbé teszi más tantárgyak tanulását is. A zene megszerettetéséhez az egyes zeneművek élményt nyújtó megismerésén át vezet az út. A sokszínű, igényes és céltudatos zenei élmények alakítják az éneklés, az aktív muzsikálás igényét és a zenehallgatási szokásokat. Az énekhang minden gyermek veleszületett hangszere. Ezért az énekes tevékenységek a zenei foglalkozások alapját képezik. A gyakori szereplések biztosítják, hogy tanulóink, elhagyva az általános iskolát, határozott, magabiztos fellépéssel rendelkeznek az élet más területein is. A zenei nevelés célja a muzsikáló közösség és zeneszerető, zeneértő közönség nevelése. Feladata továbbá a zenei műveltség megalapozása, s az igényes zene mindennapos szükségletté válásának kialakítása. Két emelt szintű osztály működik minden évfolyamon, jelzésük É. és Z.. A 2009-2010. tanévtől az É. osztály mint zenetagozatos osztály kimenő rendszerrel megszűnik, évfolyamonként egy zenei osztály, a Z. működik tovább emelt ének- zene óraszámmal. 2.5.1.1. TANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE EMELT SZINTŰ ÉNEK- ZENE OSZTÁLYBAN Első osztályba lépés: Az érdeklő szülőkhöz az óvodán keresztül eljuttatunk egy rövid írásbeli tájékoztatót, majd közös játékos foglalkozások keretében melyeken a szülőket is szívesen látjuk kötetlen beszélgetés mellett lehetőség nyílik számukra megismerkedni a tanító nénikkel, az épülettel, az atmoszférával. Eközben a kid 10
szaktanárok megfigyelhetik a gyerekek ritmuskészségét, zenei hallását és tiszta éneklését, és javaslatot tehetnek, tanácsot adhatnak a szülőknek a gyermek beiskolázását illetően. Magasabb évfolyamra kerülés más intézményből: Más iskolából való átjelentkezés alkalmával a szaktanárok véleményével egyeztetve az igazgató dönt. 2.5.1.2. TEHETSÉGGONDOZÁS A tehetséggondozás további formája az iskolánkban működő énekkarokba való jelentkezés, felvétel. Két kórus működik: a 4-5. osztályosokból álló FIORITO és a 6-8. osztályosok alkotta CANTATE gyermekkar. Az énekkari foglalkozások heti óraszáma 2, a CANTATE gyermekkar szakkör formájában kiegészítve 1 órával, tehát heti 3 óra. A CANTATE gyermekkórus már nemzetközi versenyeken is szép sikereket ért el. Az ének- zene munkaközösség az alapítvány és a nevelőtestület együttműködésével létrehozta a PRO MUSICA díjat. Ezt a jutalmat azok a ballagó kórustagok kaphatják, akik 8 éven keresztül kitűnő vagy jeles tanulmányi eredményt értek el. A tehetséggondozás másik formája a hangszertanulás segítése. Alsó tagozaton minden tanuló megtanul furulyázni, illetve második évfolyamtól kezdve a helyi zeneiskolában valamilyen hangszert kezdhet el tanulni. Szoros a kapcsolatunk ezzel az intézménnyel, célunk, hogy az emelt szintű ének- zene osztályokból minél több gyerek tanuljon hangszert. 2.5.1.3. AZ ÉNEK- ZENE TANTÁRGGYAL KAPCSOLATOS HAGYOMÁNYOK! A Zenei Világnap megünneplése iskolarádión keresztül.! Szereplések iskolai ünnepségeken (október 23., karácsony, március 15., ballagás, évzáró).! Éneklés városi rendezvényeken (október 6., március 15.).! Mikulás és karácsonyi műsorok az óvodákban.! Bemutató órák a leendő első osztályosok szüleinek.! Táncsics est.! Külföldi kapcsolat: norvég főiskolások Kristiansandból.! A CANTATE gyermekkórus szereplései hazai és nemzetközi versenyeken, fesztiválokon.! Felajánljuk a lehetőséget a szülőknek, hogy tanulóink ellátogassanak az Operába, illetve zenés műsorokat tekintsenek meg, hangversenyre menjenek a helyi Művelődési Házba, Budapestre, a környék színházaiba. kid 11
2.5.2. NYELVI TAGOZAT Már az 1. és 2. osztályosok is ismerkedhetnek az idegen nyelv sajátos világával. Harmadik osztálytól pedig már emelt óraszámban van lehetőség nyelv illetve matematika tanulásra. A tanulmányi átlag ezekben az osztályokban magasabb. A nyelvi tagozatot 1953- ban indítottuk iskolánkban. Most két nyelvet oktatunk, az angolt és a németet. Az első és a második osztályokban dalokon, mondókákon keresztül kiscsoportos oktatás keretében folyik a tanítás. Az emelt szintű nyelvtanítás harmadik osztálytól indul. Ide az A és B osztályokból csoportbontás után kerülnek tanulóink. A jelentkező gyermekekkel az érvényben lévő, vonatkozó jogszabályok értelmében és a szülői igényeket figyelembe véve a beiratkozáskor létesítünk tanulói jogviszonyt. 2.5.3. EGÉSZ NAPOS ISKOLA A nyelvi tagozatos osztályban 1-2. évfolyamon a 2013/2014- es tanévtől egész napos iskola formájában tanulnak a gyerekek. A szülők angol és német nyelv közül választhatnak. A szabadon felhasználható órakeretből hetente 2 órát idegen nyelv oktatására fordítunk. A tanítás 8 00-16 15 tart, amely idő alatt két egyenrangú tanító irányításával délelőtti és délutáni váltásban közismereti és készségtárgyakat oktat. Az órarendben délelőtt és délután is 2-2 tanórát tartanak, közötte tartalmas szabadidő eltöltést biztosítva a tanulók pihenését, életkori sajátosságukhoz mérten kielégítve mozgásigényüket illetve az érdeklődési körüket. A pedagógusok guruló munkaszervezéssel dolgoznak, ami azt jelenti, hogy reggel 8- tól 12- ig egyikük, 12- től délután 16 15 - ig másikuk irányítja az osztály munkáját, majd a következő napon váltják egymást, így aki előző nap délutánig szervezte a teendőket, másnap az ő vezetésével kezdik a napot az osztályban. A tanulók egész napos osztályba történő felvételénél a szülőt tájékoztatni kell arról, hogy a délelőtti és a délutáni foglalkozások kötelező minden gyermek számára. A délutáni tanórákról és foglalkozásokról való hiányzást igazolni kell. Az egész napos iskola célja: Megkönnyíteni az óvoda és az iskola közötti átmenetet. A képességek differenciált fejlesztése az eltérő fejlettségi szintek figyelembe vételével. A legfontosabb értékek közvetítése: egészséges életmód, testi- lelki egészség, hazaszeretet, embertársaink tisztelete és megbecsülése, türelem, empatikusság, együttműködési készség, őszinteség, önzetlenség, stb. A személyiségfejlesztés alapvető nevelési feladat az iskolában. Arra törekszünk, hogy a nálunk tanuló gyermekekben egy belső motiváció alakuljon ki, ezáltal a feladatok és a kid 12
tevékenységek elvégzését nem kötelezőnek érzik, hanem ő maguk akarják és kedvüket lelik benne. Értelmi, érzelmi és akarati nevelés, a hátrányos helyzeti tanulók fejlesztése, felzárkóztatása, tanulási nehézségek enyhítése, megoldása, a tanulók segítése a tanulmányi előmenetelben. A gyermekek ne csak elsajátítsák az ismereteket, hanem alkalmazzák és használják. Egészséges életmód magalapozása A szabadidő kulturált és hasznos eltöltése A tanulói aktivitás, motiváltság és kreativitás erősítése Az egész napos iskolaformában tanuló osztályban is a tantervben előírt követelményeknek megfelelően folyik az oktatás, biztosítva a törvény által elírt iskolák közötti átjárhatóságot. Alkalmazott kompetenciák az egész napos iskolaformában tanuló osztályban: Alapvető oktatási- nevelési célunk a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott kulcskompetenciák fejlesztése. Kulcskompetencián olyan készségek, képességek, ismeretek, attitűdök elsajátítását értjük, melyek a mindennapi élethez elengedhetetlenek. A NAT által megfogalmazott kompetenciák megismerése és elsajátítása elengedhetetlen az egyén életében való boldogulásához. Több kompetencia között átfedést találunk, így az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik területhez elengedhetetlen készségek formálását, fejlődését. Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőkészség Hatékony, önálló tanulás Az egész napos iskola előnyei: Az iskolába lépés jelentős változás a gyermek és a szülő életében. Az egész napos iskola megkönnyíti az átmenetet az óvoda és az iskola között, könnyíti a beilleszkedést. Oldottabb légkör tapasztalható meg az egész napos iskola tanulásszervezési formába. Két egyenrangú pedagógus vezeti az osztályt, akik felosztják egymás közt a tantárgyakat humán és reál blokkra. Ez a lehetőség biztosítja a pedagógusok számára, hogy a saját tantárgyaikat a korszerű tartalmak és formák megismerésével, a legmagasabb szinten, magukat folyamatosan képezve tanítsák. kid 13
Napirend: A pedagógusok nem csak a tanítási óra kereteiben ismeri meg a gyermekeket, hanem a szabadidős tevékenységek körében is, amelyek egy kötetlenebb időtöltést foglal magába. A délelőtti és délutáni 2-2 tanítási óra nem jelent olyan megterhelést a gyermekeknek, mintha egyhuzamban kellene 4-5 tanítási órán részt venniük a tanulóknak. A kötetlenebb napirend lehetőséget ad a pedagógusnak, hogy figyelembe vegye a gyermekek terhelhetőségét és életkori sajátosságait. A napirend rugalmasan kezelhető a gyermekek aktuális fizikai, pszichés terhelhetőségének, a tantárgyak nehézségi fokának figyelembe vételével. A pedagógusoknak lehetőségük van az életkori sajátosságokat figyelembe venni a tanórák időtartamában és sorrendjében. A tanítási órák közötti szabadidős foglalkozások alatt elegendő idő van a pihenésre, a játékra, az egyéni érdeklődési körök kielégítésére, a testmozgásra, a szakkörökre. Egyenletes terhelés nap mint nap, így a tanulók elvégzik a napi feladataikat, vagyis nem szükséges az otthoni munka. A tankönyveket (kivéve az olvasókönyv) csak a hétvégére viszik haza a tanulók, így a szülők nyomon követhetik gyermekük iskolai munkáját. Az iskola pedig biztosítja hét közben a taneszközök biztonságos tárolását a tanteremben. Az iskolába lépő gyermekek eltérő fejlettségi szinttel kerülnek az iskolába, ezért terhelhetőségük sem egyforma. Ez a tanulásszervezési forma lehetőséget ad egy időben a tehetséggondozásnak és a felzárkóztatásnak. Csökken a tanulási kudarc esélye, mivel a pedagógus azonnali visszajelzést kap az önálló tanulás alatt az elsajátított képességekről, készségeket. A tanulók differenciált oktatása a tanórákon, illetve önálló foglalkozásokon való fejlesztése lehetővé teszi a felzárkóztatást. beszélgető kör kötelező tanórák önálló tanulás szervezett szabadidős foglalkozások kötetlen szabadidős foglalkozások étkezés-, és tisztálkodási időszak Beszélgető kör: Minden reggelt a tanítás megkezdése előtt lehetőség van beszélgető körre, amely lehetőséget ad a tanulóknak, hogy elmeséljék élményeiket, érzelmeiket, problémáikat. A pedagógus pedig a foglalkozás alatt jobban megismeri a tanulókat. Megbeszélik a nap menetrendjét, a híreket illetve az esetleges felmerülő problémákat. Kötelező tanórák: kid 14
A tantervekben megfogalmazott órák megtartása. Önálló tanulás: A nevelőmunka egyik legnehezebb és legjelentősebb nevelő feladata. Fontos az önálló tanulás képességének folyamatos fejlesztése, a tanulás technikájának tanítása. A fő céljaink közé tartozik, hogy a tanulók kedvüket leljék a tanulásban. A házi feladatot a tárgyat tanító pedagógus végezteti el az adott tantárgyból, így a pedagógus azonnali visszajelzést kap az elsajátítás mértékéről, a hiányosságokról és ezáltal azon tudja azokat korrigálni, pótolni, felzárkóztatni. Ez az órarendi szakasz rövidebb, mint egy átlagos tanítási óra, kb. 20-25 perc. Szervezett szabadidős foglalkozások: A gyermekek érdeklődési körét figyelembe véve tanórán kívüli foglalkozásokat (szakkörök, kirándulások, tanulmányi versenyek, vetélkedők, mozilátogatás, színházlátogatás, stb.) szerveznek a pedagógusok. szakköröket, foglalkozásokat kínálnak a tanítók a gyermekeknek. A kor követelményeinek megfelelően informatika készségfejlesztést, dráma szakkört, néptánc- foglalkozást és logika szakkört biztosunk a tanulóknak, így biztosítva a szabadidő hasznos eltöltését. Kötetlen szabadidős tevékenység: A tanulók kötetlenül tölthetik ezt az időmennyiséget. A tevékenységek alatt önállóan választják ki, hogy kivel, milyen eszközökkel kívánja eltölteni a rendelkezésére álló időkeretet. Ezen idő alatt biztosítjuk a pihenést, a regenerálódást, fejlődik személyiségük, erősödnek társas kapcsolataik, kielégülnek az egyéni érdeklődéseik és biztosítja a szabad választás élményét. Étkezési- és tisztálkodási időszak: Elsődleges feladatunk a helyes és kulturált ebédlőhasználat, a kulturált étkezési, tisztálkodási (kézmosás, mosdózás, fogmosás) szokások kialakítása, az egészséges és helyes táplálkozási szokások elsajátítása. Mindennapos testnevelés A Helyi tantervben megfogalmazottak alapján az órarendben heti 3 órát építünk be. Lehetőségünk van a szabadidős órakeretből heti 1 órát néptánc- foglalkozásra fordítani. Azon a napon, melyen nincs testnevelés óra vagy néptánc- foglalkozás az önálló órák (maximum 30 perces időtartam) fennmaradt idejében játékos sportfoglalkozást biztosítunk a tanulóknak, így kielégítve az életkori sajátosságoknak megfelelően a napi mozgásigényt, illetve a pihenést és regenerálódást biztosítva a tanulóknak a tanítási órák között. kid 15
2.5.4. INFORMATIKA TAGOZAT Az európai oktatási stratégia egyik meghatározó eleme az élethosszig tartó tanulás biztosítása mindenki számára. Már kisiskolás korban döntő jelentőségű a sikeres felnőtté válás folyamatának megalapozása, hiszen itt dől el, hogy a kisgyermek elveszíti vagy fejleszti természetes kíváncsiságát, és kialakul- e benne a későbbi önálló tanulás iránti kedvező hozzáállás. Az informatikai műveltség megalapozásának kisgyermekkorban történő megkezdését az oktatáspolitikai irányelvek kimondottan támogatják. Az információs és kommunikációs technika alkalmazása számos olyan lehetőséget kínál, amellyel színesebbé, érdekesebbé, izgalmasabbá tehető a tanítási óra, hiszen önálló alkotásra, a kreativitás fejlesztésére ad lehetőséget. Iskolánkban több éve tanítunk informatikát negyedik évfolyamtól. Két multimédiás gépteremben igyekszünk hozzájuttatni tanulóinkat az informatikai alapismeretekhez. A 2009-2010. tanévtől új lehetőségként már első osztálytól kezdve biztosítjuk tanulóinknak az informatikai műveltség minél sokoldalúbb elsajátítására való felkészítést. Mindegyik 2009- ben induló első osztályban felmenő rendszerben bevezetünk heti egy órában informatikát, a tagozatos osztályban pedig heti két órában indítjuk. Az 1-4. osztályos informatikatanítás és- alkalmazás legfontosabb célja az, hogy a gyermekek megismerjék és megszeressék a számítógépes környezetet. A fő cél az információt munkája során felhasználni és létrehozni tudó ember képzése. 2.5.4.1. INTÉZMÉNYI CÉLKITŰZÉSEK AZ INFORMATIKA OKTATÁSA SORÁN Az európai oktatási stratégia egyik meghatározó eleme az élethosszig tartó tanulás biztosítása mindenki számára. Ennek eléréséhez kiemelt feladat a kulcskompetenciák fejlesztése, amelyek közt az egyik az IKT alkalmazása (információs és kommunikációs technika) az iskolai oktatásban. Mindhárom terület közvetlenül érinti már a kisiskolások nevelését is. Ebben az életkorban ugyanis döntő jelentőségű a sikeres felnőtté válás folyamatának megalapozása, hiszen itt dől el, hogy a gyermek elveszíti vagy fejleszti természetes kíváncsiságát, és kialakul- e benne a későbbi önálló tanulás iránti kedvező attitűd. A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben és a kommunikáció során. E kompetencia a logikus és kritikus gondolkodáshoz, a magas szintű információkezelési készségekhez és a fejlett kommunikációs készségekhez kapcsolódik. Az IKT alkalmazásával kapcsolatos készségek a legalapvetőbb szinten a multimédiás technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét foglalják magukban. kid 16
A legelső iskolai éveknek az alapvető képességek és rutinok fejlesztésével, a tanulás érzelmi és akarati tényezőinek, motiváltságának alapozásával, a tanulási tevékenység iránti pozitív érdeklődés táplálásával meghatározó szerepe van a későbbi tanulmányok sikerességében. Ezért az IKT eszközszintű elsajátításának feladata sem tolódhat el csupán a felső tagozatos iskolai évekre. Az informatika alkalmazása pedig számos olyan lehetőséget kínál, amellyel színesebbé, érdekesebbé, izgalmasabbá tehető a tanítási óra, hiszen önálló alkotásra, a kreativitás fejlesztésére ad lehetőséget. Az informatikai műveltség megalapozásának gyermekkorban történő megkezdését az oktatáspolitikai irányelvek kimondottan támogatják. A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési területként ajánlja az információs és kommunikációs kultúra elsajátítását és eszközeinek, módszereinek a tanulási folyamat egészében történő felhasználását. Ahhoz, hogy iskolánk felkészítse diákjait a tudás alapú társadalomra, nem elég egy felső tagozatos, szűk óraszámú, osztályozott informatika tantárgy, hanem a tanulóinknak már kisdiákkoruktól kezdve meg kell szokniuk és ismerniük az IKT napi használatát az egyes tanórákon éppúgy, mint a tanórán kívüli felkészülésben vagy a szabadidős tevékenységekben. A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuk, készségeik és képességeik fejlesztését, alkalmazását más tantárgyakban, későbbi tanulmányaikban, a mindennapi életben és a munkában. Az 1 4. osztályos informatikatanítás és alkalmazás legfontosabb célja az, hogy a gyermekek megismerjék és megszeressék a számítógépes környezetet. Fő feladat a kisiskolások informatikai eszközökkel történő készségfejlesztése, ezzel a tananyag elsajátításának segítése. A tanulói tevékenység elrendezésénél, kiválasztásánál maximálisan figyelembe vettük a tantárgyi koncentrációt: a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a környezetismeret, ének- zene, testnevelés és a rajz tantárgyak tananyagát. A készségfejlesztés folyamatában az informatikai eszközök használata közben sajátítják el a tanulók az informatikaalkalmazói, infotechnológiai, infokommunikációs és könyvtár- informatikai ismereteket. A fő cél az információs társadalomban otthonosan mozgó, az információt munkája során felhasználni és létrehozni tudó ember képzése. A céljaink eléréséhez különösen fontos, hogy a tanulók folyamatos sikerélményben részesüljenek az informatika tanulása során, különben az élet más területein nem fogják alkalmazni a megszerzett kompetenciáikat. 2.5.4.2. FEJLESZTÉSI FELADATOK 8 Ismerkedés az adott informatikai környezettel. kid 17
8 A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás ismert programokon keresztül. 8 Számítógépes játékok, egyszerű fejlesztő szoftverek megismertetése. 8 Egyszerű rajzos dokumentumok készítése, kép- és betűnyomdák. 8 Egyszerű zenés alkalmazások, animációk elkészítése és használata. 8 A feladat megoldásához szükséges, mások által összeépített alkalmazói környezet használata. 8 Adatok csoportosítása, értelmezése. 8 Közhasznú információforrások megismerése. 8 Információ kifejezése beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel. 8 Informatikai eszközökkel történő problémamegoldás gyakorlása. 8 Egyszerű problémák megoldása részben tanári segítséggel, részben önállóan. 8 Egyszerűbb algoritmusok felismerése, megfogalmazása, végrehajtása. 8 Az algoritmusokban használt adatok értelmezése. 8 Mindennapi adatok leírása (számok, szövegek, rajzok ) 8 Egy egyszerű fejlesztő rendszer használata. 8 Információszerezés az internetről, irányított keresés. 8 Az új, informatikai eszközöket alkalmazó média egyes lehetőségeinek megismertetése. 8 Az iskolai könyvtár tér- és állomány szerkezetében való eligazodás. 8 Felfedező keresés az életkornak megfelelő információhordozókban. 8 A főbb dokumentumfajták megkülönböztetése, tartalmának és adatainak megállapítása. 2.5.4.3. ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK A 2. ÉVFOLYAM VÉGÉRE Direkt számonkérés nem javasolt. A diákok kialakult kompetenciáit megfigyelésekkel ellenőrizzük, amikor valamilyen tevékenységet folytat. A szakszókincs ismerete, a tevékenységek megnevezés alapján történő végrehajtásával ellenőrizhető. 8 Önálló számítógépes munka megfigyelése, új eszközök helyes kezelése alkalmazások közben 8 Szóbeli utasítások megfelelő végrehajtása az operációs rendszer elemeinek ismeretére 8 Egyszerű algoritmusok végrehajtása 8 Egyszerű ábra, rajz önálló elkészítése szóbeli utasítások alapján 8 Webböngésző kezelése, megfelelő szörfölés 2.5.4.4. ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK 4. ÉVFOLYAM VÉGÉRE Direkt számonkérés nem javasolt. A diákok kialakult kompetenciáit főleg megfigyelésekkel ellenőrizzük, akkor, amikor valamilyen tevékenységet folytat. A szakszókincs ismerete, a tevékenységek megnevezés alapján történő végrehajtásával ellenőrizhető. 8 Önálló számítógépes munka megfigyelése, helyes eszközkezelés alkalmazások közben 8 Szóbeli utasítások megfelelő végrehajtása az operációs rendszer elemeinek ismeretére 8 Egyszerű algoritmusok végrehajtása kid 18
8 Egyszerű ábra, rajz önálló elkészítése szóbeli utasítások alapján 8 Webböngésző kezelése, megfelelő szörfölés 8 Eligazodás a könyvtárban, adott mű megtalálása, azonosítása 8 Adott dokumentum megtalálása a könyvtárban vagy egy webhelyen 2.5.4.5. KÖVETELMÉNYEK A 8. ÉVFOLYAM VÉGÉRE Az informatika alapjai 8 Az információ. Információátvitel (telefon). A jelek csoportosítása (analóg és digitális jelek). Információ, kód, jelhalmazok adatmennyisége (bit, bájt és többszöröseik). Adatátvitel, kommunikáció. 8 Elemi és összetett adatok, egész és valós számok. Adatok sorozata. (ASCII szabvány) 8 A számítógép fő részei. A számítógép és perifériái (billentyűzet, egér, monitor, lemezmeghajtók, nyomtatók). A korszerű számítógép paraméterei (processzor, memória, meghajtók, háttértárak). 8 A számítógépek története, Neumann- elv. Magyar tudósok szerepe az informatikai kultúra fejlődésében. A számítógépek alkalmazási területei a társadalomban. Az operációs rendszer használata 8 A grafikus operációs rendszer (Windows) megjelenésének jellemző objektumai (asztal, tálca, Start menü, ikonok, gombok stb.) Háttértár váltása. 8 Könyvtár kiválasztása, eligazodás, mozgás a háttértáron. Állomány keresése. Hálózati belépés és kilépés módja. 8 Programok futtatása. 8 Lemez formázása, lemezműveletek a Windows Intézővel. Könyvtárszerkezet kialakítása a háttértárolón. Kiválasztott állományok másolása, mozgatása, átnevezése, törlése. 8 Vírus fogalma, hatása. Víruskereső indítása és üzenetei. Vírusterjedés megakadályozása. 8 Tömörítés fogalma, célja, egyszerű tömörítési módok. Tömörített állomány tartalmának megtekintése, kiválasztott állományok kicsomagolása. Kiválasztott könyvtár tartalmának tömörítése. 8 Multimédia oktatóprogramok, oktatási anyagok. Kommunikáció a hálózaton 8 Az iskolai hálózat vázlatos felépítése, a szolgáltató és munkaállomások kapcsolata. Hálózatok csoportosítása összekötés és kiterjedtség szerint. A hálózati szolgáltatások kialakulásának rövid története. A hálózat használatának alapszabályai. kid 19
8 Saját e- mail cím. Az elektronikus levelezés alapfunkcióinak használata: küldés, fogadás. Csatolt fájlok. 8 Tematikus és kulcsszavas keresők webhely- kereséshez. Hasznos webhelyek. Algoritmusok és adatok 8 Hétköznapi algoritmusok, térbeli tájékozódási képességet fejlesztő, egyszerű algoritmusok készítése. Algoritmusok szöveges, rajzos megfogalmazása, értelmezése. Adott probléma megoldásához készült algoritmus megvalósítása számítógépen. A feladatmegoldáshoz szükséges adatok és az eredmények kapcsolatának feltárása, elemzése. Elemi és összetett adatok megkülönböztetése, kezelése. Adott feladat megoldásához algoritmus tervezése. Dokumentumkészítés számítógéppel 8 A rajzoló program (Paint) alapszintű szolgáltatásai. A rajzeszközök és a színek. Rajzok, ábrák készítése. 8 A multimédia alapelemei: szöveg, hang és kép. 8 Ábrák rajzolása, kész rajzok módosítása. 8 Szövegszerkesztés (Word): A szöveg megfelelő begépelése, javítása, módosítása. Karakterek formázása: a betűtípus, a betűméret beállítása, dőlt, aláhúzott, félkövér betűstílus. Egyszerű mindennapi dokumentumok. Mentés és nyomtatás. A szövegegységek. A karakter-, bekezdés- és oldalformázás. Műveletek vágólappal. Képek bevitele. Kisebb méretű dokumentum tervezése, szerkesztése. Szöveges és rajzos dokumentumok tervezése, az elkészítés szokásos menete. Levél, újságoldal, kérdőív, feladatlap készítése. Tabulátorok használata. Szöveg átrendezése, keresés, csere, helyesírás. Táblázat készítése. Az adatkezelés alapjai 8 Táblázatkezelés (Excel): Bevezetés a táblázatkezelésbe. Táblázatok használata a mindennapi életben. Adatok táblázatos formába rendezése, feldolgozása. Cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet. Diagramok készítése táblázatból. 8 Keresés meglévő adatbázisban. Adatok közlése és keresése az interneten 8 Egyszerű weblapok szerkesztése és elhelyezése az interneten. Szövegek, képek elhelyezése az interneten. Böngészés. 8 Tematikus és kulcsszavas keresés az interneten. Tantárgyi anyag összeállítása. 2.5.4.6. TANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE INFORMATIKA TAGOZATOS OSZTÁLYBAN Az érdeklő szülőkhöz az óvodán keresztül eljuttatunk egy rövid írásbeli tájékoztatót, majd közös játékos foglalkozások keretében melyeken a szülőket is szívesen látjuk kötetlen beszélgetés mellett kid 20
lehetőség nyílik számukra megismerkedni a tanító nénikkel, az épülettel, az atmoszférával. Eközben a szaktanárok megfigyelhetik a gyerekek készségeit a számosság, térirányok, színek ismeretének, valamint a nagyságviszonyok és formák felismerésének tekintetében, és javaslatot tehetnek, tanácsot adhatnak a szülőknek a gyermek beiskolázását illetően. 2.5.5. ISKOLAI ELŐKÉSZÍTŐS OSZTÁLY PROGRAMTERVE Az iskola előkészítő osztály létrejöttének célja, hogy, hogy lehetőséget biztosítson azoknak a gyerekeknek, akik bár elérték a tanköteles kort, az iskolai követelményeknek még nem tudnának sikeresen eleget tenni: vagy azért nem, mert nem eléggé iskolaérettek, vagy azért nem, mert a Nevelési Tanácsadó a részképességek fejlődésében tárt fel hiányosságokat. A gyerekek nagyon különbözőek, a valódi érésük eltérhet a naptár szerinti életkoruktól. A sikeres iskolába lépéshez a fizikai fejlettség mellett az idegrendszer fejlettségére, tartós figyelemre, pontos emlékezetre is szükség van. Sok olyan későn érő gyerek van, akiknek 6-7 évesen az olvasás és írás megtanítása még korai, az agyuk ehhez még nem funkciókész. A tanulás vagy nem vált ki reakciót, vagy a gyermek állandóan a túlzott követelmény állapotában van, állandóan túlterhelt, ami a gyermeket nyugtalanná teszi, dekoncentrált lesz és aggódó. /Beate Lohmann/ Döntő fontosságú a szociális érettség is, hogy képes legyen a közösséghez alkalmazkodni, beilleszkedni, viselkedését, érzelmeit szabályozni. Az iskolai feladatokat (sokszor vágyai ellenére) el kell vállalnia, a munkáit be kell fejeznie, nem szabad abbahagynia, hosszú ideig kell egy helyben ülnie, a feladatok jellegéből adódó monotóniát el kell viselnie. Ehhez érett szabálytudatra, feladattudatra, feladattartásra van szükség, ezek is az iskolaérettség jelei. A sorozatos sikertelenség károsan befolyásolja a személyiség fejlődését. Néhány tanulónál a folyamatos stressz helyzet szervi tüneteket, fejfájást, hasfájást okoz, iskolai neurózishoz vezet. Más gyerekeknél elkezdődik egy kompenzációs csapda, bohóckodás, társakkal szembeni agresszió, feltűnő érdektelenség, így gyakran másodlagos tünetként viselkedészavarok is társulnak a teljesítményproblémákhoz. Az iskola előkészítő osztály célja és feladata: kid 21
A Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott feladatok, és célok alapján: gyerekek megismerkednek az írás, az olvasás és a számolás alapjaival, hogy ezek az ismeretek később készség szintre emelkedhessenek. A tanulási képességek célzatos fejlesztésével felkészíteni a gyerekeket a zökkenőmentes iskolakezdésre, az alapkészségekben mutatkozó lemaradások felzárkóztatása, szociális és alkalmazkodási képesség fejlesztése az iskolai szokásrendszer kialakítása, megerősítése, a személyiség komplex fejlesztése. Az előkészítő osztály olyan ép intellektussal rendelkező tanköteles korú gyermekeknek javasolható: akiknél a Nevelési Tanácsadó az elvégzett vizsgálatok alapján tanulási nehézség veszélyeztetettségét állapította meg, és részképességek fejlesztését javasolja. akik felvételét a csoportba a Szülő személyesen kéri, mert úgy látja, hogy a gyermekének a hagyományos iskolai munkatempó még túl gyors lenne, illetve azt tapasztalja, hogy gyermeke még nem képes a tartós figyelemre. 2.5.5.1. FEJLESZTÉSI TERÜLETEK A tapasztalat azt mutatja, hogy az első osztályban sikertelenül teljesítő gyerekek többségénél kimutatható valamely kognitív képesség gyengesége, ezért a fejlesztés ezeket a részképesség zavarokat próbálja korrigálni, illetve minden olyan képességet próbálunk fejleszteni, ami az elsősöknél teljesítményzavart okozhat. mozgásfejlesztés nagymozgások, finommozgás percepciók mozgásos észlelés fejlesztése vizuális észlelés fejlesztése auditív észlelés fejlesztése tapintásos észlelés fejlesztése időészlelés fejlesztése nyelvi fejlesztés, verbális területek emlékezet területeinek fejlesztése gondolkodási műveletek szándékos figyelem fejlesztése szerialitás számlálási készség kid 22
2.5.6. KOMPLEX SZEMÉLYISÉGFEJLESZTŐ PROGRAM A BUDAI ÚTI TAGISKOLÁBAN 2.5.7. ALTERNATÍV????? A NAT és a kerettanterv alapján saját pedagógiai programot dolgozunk ki, melynek mozgatórugója maga a gyermek. Fontos szerepet játszik a kreatív, a gyermek sajátosságaihoz igazodó tanmenet, tematikus terv megalkotása. Az első három év az alapképességek megalapozásáról szól, ugyanis ez nagyon egyéni, főleg az 1. osztályban. Nagy hangsúlyt fektetünk a mozgásos tevékenységre és a lassabb, de annál hatásosabb haladási tempóra. Alapvető célkitűzéseink közé tartoznak pl.: életkori sajátosságokhoz rendelt képességfejlesztés, személyiségfejlesztés, szocializáció és értékközvetítés, szülő tanár közötti szoros kapcsolat. Évfolyamonként más- más foglakozásokat szervezünk a hét utolsó tanítási napjára. A pénteki napokon az első három órában a hagyományos tantárgyak szerint tanulnak a gyerekek a fennmaradó két órában viszont: Mese, film, dráma (elemző, színjátszó tevékenységek) Tánc (a néptánc elemei mellett, után a társastáncok tanulmányozása, elsajátítása) Reforméletmód (a reformtáplálkozás megismerése, elsajátítása, részben saját termesztésű alapanyagokból biokertészkedés) Hagyományápoló, kézműves foglalkozások (régi mesterségek, skanzenek, múzeumok ide vonatkozó anyaga) Sportos tevékenységek (ősszel és tavasszal úszásoktatás, váltakozva lovaglással, a téli időszakban ügyességfejlesztő játékos tornagyakorlatok speciális felszerelésekkel igény esetén gyógytestnevelés) A különböző foglalkozások tevékenységek az általános iskola nyolc éve alatt kétszer egy- egy évig jelennek meg, természetesen egyre magasabb színvonalon (pl. első osztályban ötödik osztályban, második hatodik osztályban). A tanév vége felé várhatóan májusban bemutatkozási lehetőség lesz. Az elkészült tárgyakat kiállításon, a mozgásos produkciókat műsoros esten láthatják majd a szülők, iskolánk tanulói és az érdeklődők. A foglalkozásokon nyújtott teljesítmények elismerése, a kiemelkedően jó munka értékelése nem a hagyományos (osztályozás) értékelés szerint történik majd. Ennek kidolgozása még folyamatban van, hiszen alkalmazkodni kell a gyerekek életkori sajátosságaihoz. (Különböző szintű dicséretek, emléklap, oklevél, jutalom) kid 23
Terveink megvalósításához méltó környezetet biztosítanak patinás épületeink és hatalmas füves, fás, virágos udvarunk. Személyi feltételeink: gyerekeket szerető, felkészült, lelkes kollégák. A személyiségfejlesztő program megvalósítása az alsó tagozaton a testnevelés, ének, technika és rajz órák tematikájába illeszkedik, tehát többlet órát nem jelent a tantárgyfelosztás szempontjából, a felső tagozaton a médiaismerethez és etika modulhoz kapcsolódik, ezen felül két szakköri órát venne igénybe. A foglalkozások némelyike nem igényel külön anyagi erőket, némelyike azonban igen. Ilyen témákban kiírt pályázatok és szponzorok bevonásával tervezzük a megvalósítást. A tanulók számára természetesen semmiféle anyagi megterhelést nem jelent. 2.5.8. HAGYOMÁNYOK ÉS FOLYAMATOS MEGÚJULÁS Az új épületszárny nyújtotta feltételek lehetővé teszik városi szintű rendezvények színvonalas lebonyolítását, ami ha anyagi bevételt nem is jelent, de mindenképpen az iskola hírnevét öregbíti. Ugyanilyen fontos, hogy valamennyi iskolai esemény sajtóvisszhangot kapjon a helyi médiában. Évek óta a város életében ünnepnapnak számít a júniusban megrendezett Táncsics est, amelyen tanulóink és közvetve pedagógusaink bemutatkoznak a művelődési ház színpadán. A szülők boldogan és büszkén vesznek részt a felkészülésben, az ő igényeiknek tesz eleget ezzel az iskola. Szükség is van arra, hogy a gyerekek a tananyagon felül más jellemformáló élményekkel is gazdagodhassanak. Erre adnak lehetőséget ezek az estek, az adott körülményekhez mért legigényesebb szervezésben, sok- sok gyerek részvételével, teltházas, szeretetteljes, lelkes közönség előtt. Néhány éve rendezzük meg hagyományteremtő szándékkal május végén az alapítvánnyal karöltve a családi gyereknapot, ami nagy népszerűségnek örvend. Az osztályok a szülők bevonásával változatos programokat kínálnak egymásnak az egész napos rendezvényen. A szabadidő ilyen közös, önfeledt eltöltése hasznára válik gyereknek, szülőnek és pedagógusnak egyaránt, mindnyájunkat közelebb hoz egymáshoz. A szülőkkel való kapcsolattartás már az óvodában elkezdődik, amikor közeledik a beiratkozás ideje és a szülő válaszút előtt áll: Melyikbe írassam? A Táncsics iskola azzal nyújt segítséget, hogy játékos iskolaváró foglalkozásokat és nyílt napokat szervez, amelyeken részt vehet a leendő elsős szülő. Megismerheti az épületet, a tantermeket és legfőképpen a tanító néniket, hogy aztán benyomásai alapján a lehető legjobb döntést hozhassa gyermeke számára. Évről évre visszatérő hagyományos programok épültek be az iskola életébe, melyek színt visznek a hozzánk tartozó gyerekek és felnőttek mindennapjaiba: kid 24
ü Mikulás műsorok az óvodákban. Az alsós osztályok, Budai úton a felsősök kedveskednek ezzel az óvodásoknak úgy, hogy végigjárják a város óvodáit.. Mindig nagy várakozás előzi meg ezeket az alkalmakat, gyerekeinket nagy szeretettel veszik körül az óvodákban. Nem kis szerepe van ebben a szülőknek, akik a jelmezkészítéstől a szállításig mindenben a segítségünkre vannak. ü Karácsonyi ünnepség. Külön tartja az alsó és felső tagozat, színvonalas műsorokkal, bensőséges hangulatban. Budai úton és Mikebudán az egész iskola együtt ünnepel. ü Farsang. Főleg az alsó tagozatosok számára nagy nap, óriási élvezettel vesznek részt az előkészületekben és az aznapi mulatságban egyaránt. Szokássá vált nálunk, hogy az egyéni jelmezek helyett az egész osztály talál ki csoportos beöltözést és kis zenei aláfestéssel mutatják be fergeteges ötleteiket, melyek a szülők és nevelők kiapadhatatlan fantáziáját dicsérik. ü Nyugdíjas pedagógusaink köszöntése pedagógus napon. Kedves kötelességünknek teszünk eleget, amikor kis megvendégeléssel és műsoros köszöntővel várjuk vissza nyugdíjasainkat. Örömmel tesszük ezt,, hiszen iskolánk jó hírét nagyban nekik köszönhetjük. ü Tanárbúcsúztató és babanap. A ballagást megelőző tradíció, a búcsúzkodás sírós és nevetős pillanatai. A tanárbúcsúztató délelőttjén az osztályok megható műsorral köszönnek el nevelőiktől, amit az utána következő nap önfeledt vidámsága vált fel a kisebbek legnagyobb gyönyörűségére. ü Egészségnevelési nap, hulladékgyűjtés. Az utolsó hét szokásos programjai hasznos tartalommal töltik ki a tanévzárás előtti kötetlenebb napokat. Internet- kapcsolatunk létrejötte óta saját honlapunk is üzemel, aminek arculatát és tartalmát különböző igények figyelembevételével próbálta az iskola kialakítani. Web- oldalunkon jelenleg az iskola bemutatása és általános információk olvashatók, illetve az iskola életéről készült fotók, diákok grafikái láthatók. Folyamatosan bővíteni kívánjuk a honlapot, hogy az oldalainkra látogató mostani és egykori diákjaink elidőzhessenek rajtuk, büszkék lehessenek iskolájukra, illetve az érdeklődők minél teljesebb képet kapjanak az intézmény életéről. A Népkör utcai Kistáncsics és a Budai úti tagiskola saját honlappal rendelkezik. Egy iskola létjogosultsága nagymértékben függ az adott település szülőtársadalma véleményétől, az iskolához való pozitív vagy negatív viszonyulásától. Szükség van rá, hogy az iskola tisztában legyen az iránta támasztott igényekkel, elvárásokkal, hiszen csak ezekhez alkalmazkodva tudja megtartani tanítványait, dolgozóit és odavonzani eljövendő diákjait. Korunk óriási kihívása, hogy a szükséges feltételek korántsem teljes körű megléte mellett ismertté, keresetté kell tenni az iskolát a szülők számára. Sürgős feladatként jelentkezik a tanulók és általában a családok igényeinek új megközelítésből való kiszolgálása. kid 25