Mentálhigiéné Óratervi táblázat Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13. Heti óraszám 1 - - - - Éves óraszám 37 - - - - 9. évfolyam A lelki egészség, vagy más néven mentálhigiéné az utóbbi időkben mindinkább foglalkoztatja a társadalom-tudományokat, a pszichológiát, de egyre inkább a közvéleményt is. Világszerte nagy felmérések mutatják, hogy a lélek egészségi állapota a civilizált országokban igen rossz, és egyre inkább romló tendenciát mutat. Fontos társadalmi feladat tehát a lelki egészség védelme, mivel a személyiség fejlődése nem annyira előprogramozott, meghatározott, mint a test, a szervezet fejlődése, a személyiség sok szempontból nyitott rendszer, és a környezettel való kölcsönhatásait sokban formálja a nevelés, a család, a közösség, az iskola és a társadalom. A személyiség nemcsak individuum, hanem emberi kapcsolatok hálózatainak a része is, és ha ezek a hálózatok sűrűek, a kapcsolatok sokféle változatát tartalmazzák és jól működnek, a lelki egészség kialakulását, fennmaradását, ill. fejlődését szolgálhatják. A lelki egészség tehát sok szempontból az emberi környezetben is rejlik. E téren ma sok a kutatás és sok a felhasználható ismeret és az ebből eredő program, akció is. Ezeket az elméleteket, és gyakorlatukat a mentálhigiéné fogalomkörébe foglalhatjuk össze, szinonimaként beszélhetünk egészségmegőrzésről, vagy egészségfejlesztésről is. Az egyik akciós tér a mentálhigiéné számára az iskola. Az iskola olyan fontos életszíntér, ahol a gyerekek és fiatalok korosztályok szerint csoportosítva találhatók meg. Hasonló fejlődési állapotban a személyiségük, a testi érettségük, szocializációjuk. Így az iskola színtere lehet az általános és lelki egészségfejlesztésnek, hiszen az iskolai lelkiegészség fejlesztő tevékenység szociális hatásaként javulhatnak a barátok közti kapcsolatok, a beilleszkedéshez szükséges társadalmi készségek, a tolerancia és a szabályok elfogadása, valamint a beilleszkedéshez szükséges öntudatosság. Az egészségügyi ismeretek, az egészségügyi kultúra fejlesztése az általános műveltség szerves részét képezi, az egészségfejlesztés oktatása pedig az általános emberi műveltség megszerzésének alapvető tényezője. Az egészséges életmód ismerete éppen annyira fontos, mint bármely más tudomány ismerete! A jelen egészségnevelése nem lehet más, mint tudatosan létrehozott készségfejlesztő lehetőségek összessége, amellyel az egyén viselkedése az előre meghatározott cél irányába elmozdítható. Célok és feladatok: A modul témakörei átfogják az egészség-magatartás szempontjából leginkább kritikusnak mondható területeket: a táplálkozást, a biztonságot, az alkohol- és kábítószerfogyasztást, a dohányzást, a családi és kortárs kapcsolatokat, a környezetvédelmet, az aktív életmódot, a személyes higiénét és a szexuális fejlődést. Az oktatás során a tanulók jussanak közvetlen tapasztalatok birtokába lényeges fogalmak értelmezése terén, váljon érthetővé és élményszerűvé számukra az "egészséges" - "kevésbé egészséges" tevékenységformák, anyagok közötti megkülönböztetés, a pozitív 1
életszemlélet. Értsék meg, hogy az egészség - a kiegyensúlyozott életvitel - eszköz a boldog és sikeres élet folytatásához. A modulban foglaltak tudatosítsák a tanulókban, hogy az egészséges életmód igen sokféle lehet: mindig az aktuális élethelyzettől, kulturális, etnikai, társadalmi csoport hovatartozásától függően mérlegelhető és értékelhető egy adott életmód, szokásrendszer minősége. Az egészségfejlesztés szempontjából igen fontos célcsoportnak tekinthetők a gyermekek és a fiatalok. Általános feladatok: Az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető, de tudományos ismeretek átadása, az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatása. Megtanítani, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására magatartási alternatívákat ajánljon, tanítson megfelelő egészségvédő magatartásra, gyakorlással, segítéssel, példamutatással. A modul oktatása ösztönözze a diákokat arra, hogy kialakuljon bennük az önmagukkal szembeni felelősségérzet. Ismerjék fel, hogy miért szükséges a jövő tervezése, az életút tudatos építése, s lássák be, hogy ebben meghatározó szerepet játszanak az egyéni döntések, helyzetmegoldási, megküzdési technikák. Motiválja, ösztönözze a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására, közös véleményformálással, támogató tanácsadással is! Segítse mind az egészségeseket, mind a betegeket az egészségvédő öntevékenységben, az egészséges életmód kialakításában, a döntési alternatívák kidolgozásában, és a helyes döntések megvalósításában. Az egészségnevelés feladata, hogy a gyerekeket - különösen a serdülőket - a káros függőséghez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásánál megelőzésére nevelje. illemtani ismeretek bővítése, a viselkedési kultúra javítása Foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel. Fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. ébresszen tiszteletet a természet iránt, alakítsa ki a tanulókban azt a tudatot, hogy ők is részei a természetnek, az életnek és helyi környezetüknek, szerezzenek elegendő tudást és ismeretet, hogy képesek legyenek ne csak maguk, de esetleg mások egészségének és életének védelmére is! Az iskolai környezet, mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. a) Személyiségfejlesztés feladatai: követelmények gondos megfogalmazásával az egészségfejlesztés járuljon hozzá a tanulók képességeinek sokoldalú fejlesztéséhez. fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, eddze akaratukat, ismerjék meg önmagukat, saját fejlődésüket, s így megérthetik másokkal kapcsolatos tapasztalataikat, ezáltal megtanuljanak támaszkodni saját méltóságukra, értékeikre. az egészséges életmódra nevelés feladata, hogy neveljen az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére. járuljon hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk kialakításához, meggyökereztetéséhez. meg kell tanítani a gyerekeket, az ifjakat arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan, helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. 2
b) A közösségfejlesztés feladatai a tanulók legyenek nyitottak és megértőek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsüljék meg ezeket. a kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és önkifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének megvédésének képességei álljanak. Az iskolai környezet, mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. A magyar népesség egészségi állapota függ a lakosság egészségmagatartásának pozitív irányú változásától és életminőségének javulásától. A népesség egészségesebbé tétele érdekében az Egészségügyi Minisztérium kidolgozta a Kormányprogramban is szereplő az Egészségfejlesztési Program alapjául szolgáló Nemzeti Egészségfejlesztési Stratégia-ját. A magyar hosszú távú egészségpolitika célkitűzése nem más, mint a népesség életminőségében, megbetegedési és halálozási viszonyaiban érvényesülő kedvezőtlen, romló tendenciák fékezése, megállítása, a hosszú távú javulás feltételeinek fokozatos megteremtése. Ez az egészségfejlesztési koncepció összhangban van az Ottawai Egészségmegőrzés Kartával, a Dzsakartai Nyilatkozattal, továbbá az Európa Tanács Egészségügyi Bizottságának ajánlásával. Az egészség legfontosabb értékünk, mely nem csupán a betegség, rokkantság hiányát jelenti, hanem a teljes fizikai, mentális, szociális jóllétet. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy megértsék és növeljék befolyásukat a saját egészségük meghatározói felett, annak érdekében, hogy egészségük jobb legyen. Az egészségfejlesztés újdonsága a kulcsterületeken alkalmazott stratégiában van. A fő hangsúly a közösségek szerepére, az egészségesebb életmódok kialakítására, az egészségesebb választás lehetőségének megteremtésére kerül, ezzel az egészséget helyezve gondolkodásunk középpontjába a betegségközpontú gondolkodással szemben! Az egészséget befolyásoló tényezők összesített táblázata Adottságok - genetikai tényezők, - nem - életkor Szociális és gazdasági tényezők - szegénység, - munkanélküliség, kirekesztettség Környezet - levegő minősége, - lakáshelyzet, - víz minősége, környezet, - gazdasági környezet Életmód - dohányzás, - alkohol, - táplálkozás, - fizikai aktivitás, - drogok, - szexuális magatartás, - stressz Szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetősége - oktatás, - egészségügyi ellátás, szolgáltatások, - közlekedés, - szabadidő Témakörök, tematika A mentálhigiéné tantárgy a nyelvi előkészítős osztály első tanévének rendjébe került beiktatásra csoportbontásban. A tervezett óraszám: 37. 1. egészség betegség (3 óra) 2. Családi élet jelentősége (4 óra) 3. Kortárskapcsolatok (4óra) 4. Hátrányos helyzet (5 óra) 3
5. Káros szenvedélyek helyes döntések (4 óra) 6. Táplálkozás mozgás személyes higiéné (3 óra) 7. Szexualitás (5 óra) 8. Napirend helyem a világban (3 óra) 9. Egészséges környezet és védelme (4 óra) 10. Balesetek megelőzése elsősegélynyújtás (2 óra) Módszerek: A szerepjátékok lehetőséget kínálnak a problémás élethelyzetek kipróbálására. Előnyük, hogy megadott szituációban egy - két perces esélyt nyújt a tanulóknak arra, hogy eljátsszák a különböző variációkat. Segít a tanulóknak az önmegismerésben, felfedezhetik érzéseiket, belső gondolatvilágukat, cselekedeteik, tetteik mozgatórugóit. Az egészség megőrzéséhez, a betegségek megelőzéséhez szükséges készségek a tanulói aktivitásra épülő módszerekkel, pozitív példák, minták megerősítésével fejlesztendők. A környezeti ártalmakra vonatkozó korszerű ismeretek elsajátításán túl kiscsoportban végzett projektmunka révén kialakul a tanulókban a személyes kompetencia, a felelősség érzete a környezethez való viszonyban. Gyakorolják mintahelyzetek és szituációk alapján a döntési folyamatokat és alkalmazzák azokat az iskolai és a családi életben. Projektfeladatok bemutatásával gyakorolják a helyes kommunikációs és önkifejezési formákat. Gyakorolják azokat a stratégiákat, amelyekkel a kortársaik negatív hatását megfelelően kezelni tudják, s melyekkel el tudják viselni a frusztrációt, a visszautasítást, kiábrándulást és sikertelenséget. Felismerik, hogy a serdülőkor változásai természetes jelenségek, hogy a szexuális egészség alapvető fontosságú az általános egészség szempontjából, és a szexualitás minden ember alapvető tulajdonsága egész élete során. Megismerkednek különböző (a hagyományos magyarostól eltérő) étrendekkel, a javasolt táplálékok elkészítési módjával. Párban, vagy kis csoportokban dolgozva vizsgálat tárgyává teszik saját étkezési szokásaikat, valamint annak változásait. Összehasonlítják a legális és illegális "szerek" szervezetre és személyiségre, viselkedésre gyakorolt hatását. Megismerkednek az illegális szerek használatával kapcsolatos jogi szabályozással, és következményekkel, a segélynyújtás lehetséges formáival. Csoportmunka során elemzik a droghasználat hátterében meghúzódó általuk is ismert motívumokat. Elmélyítik ismereteiket a testi és lelki fejlődés különböző aspektusaival kapcsolatban, áttekintik a bennük végbement változásokat, különös tekintettel, érdeklődési körükre, családi és kortárs (pár) kapcsolataikra. Szerep és szituációs játékok keretében gyakorolják azokat a kommunikációs megoldásokat, amelyek segítik kapcsolataik stabilizálását, a nemi szerepekhez tartozó viselkedésmódok elsajátítását. Megismerkednek a szexualitás társadalmi életben problematikus megnyilvánulási formáival, valamint az azokhoz kapcsolódó közösségi reakciókkal. Különböző szituációk segítségével összehasonlítják az értékrendszerrel bíró, gazdag érzelmi és intellektuális életet élő kortárscsoportot a kockázatos, veszélyes viselkedésű fiatalok csoportjával. Döntési modelleken gyakorolják a társadalomellenes és veszélyes csoportok befolyásának, vonzásának kivédését. 4
Különböző problémahelyzetek megoldásával erősítik versenyképességüket, csiszolják vitakultúrájukat, s ezekkel is érlelik alkalmazkodó képességüket a későbbi életükben előforduló új élethelyzetekhez. Elmélyítik ismereteiket az önmegvalósításról, arról, hogy önmagukat képességeik végső határáig terjesszék ki, hogy minél nagyobb megfelelés jöjjön létre az aktuális és az ideális énkép között. (Azaz, olyanná váljanak, amilyenek szeretnének lenni!) A szabálytudat kialakítása érdekében gyakorolják az életkoruknak megfelelő nemi szerepeket, és elsajátítják az ezzel kapcsolatos illemszabályokat, fejlesztik az ismereteken alapuló viselkedési készségeket. Felvázolt szituációk alapján fejlesztik empátiás képességeiket. Alternatívákat keresnek a konfliktusok elkerülésére, megtanulják, hogy állandóan viselniük kell annak felelősségét, hogy mit éreznek. (Én így csináltam - de így is tehettem volna! Magunk választottuk a dühöt.) A diákok az egészségfejlesztés terén szerzett ismereteik, készségeik és jártasságaik birtokában felismerik, a kiegyensúlyozott életmód és életvitel jelentőségét saját és társadalmi egészségük szempontjából. Ismerjék az egészségfejlesztéssel összefüggő alapfogalmakat, különös tekintettel az egyéni felelősség jelentőségére. A tanulók legyenek tisztában azzal, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szellemi és szociális jól-lét állapota, valamint, hogy a mindennapi életvezetés, az életmódbeli szokások fogják döntő mértékben meghatározni későbbi egészségi állapotukat, életkilátásaikat. Tudjanak különbséget tenni a "kockázatos" és "veszélyes" dolgok, tevékenységek között. Ismerjék fel az egészséget veszélyeztető magatartásformákat, valamint azokat az élethelyzeteket, amelyek választások elé állítják őket. Legyenek tisztában a dohányzás, az alkohol és a kábítószer-fogyasztás egészségi, jogi és társadalmi következményeivel. Tudjanak különbséget tenni a kábítószert is tartalmazó gyógyszerek használata és visszaélésszerű fogyasztása között. Ismerjék a szexualitás társadalmi vonatkozásait, a nemi és családi szerepek jellegzetességeit, legyenek tisztában a szexuális élet alapvető higiénéjével. Rendelkezzenek olyan kommunikációs készségekkel, amelyek segítik őket az egészségüket támogató döntések meghozatalában, valamint a társas kapcsolataik "karbantartásában", konfliktusaik kezelésében. Ismerjék fel a kiegyensúlyozott táplálkozás alapvető jelentőségét az egészségi állapot fenntartásában. Legyenek tudatában az aktív életmód által kínált előnyöknek, elsősorban a mindennapi mozgás kedvező élettani hatásának, valamint saját fizikai képességeik megőrzésében játszott fontosságának. Ugyancsak lássák be az aktív életvitel a személyközi kapcsolatokban és az önbecsülésben betöltött szerepét. Éljék át a szűkebb és tágabb környezetért vállalt felelősség érzését, ismerjék fel egyéni lehetőségeiket a természetvédelem területén. 5