Emlékeztető az FDSZ 2015. 10. 01-i elnökségi üléséről Napirendi pontok: 1.) Rövid bejelentések 2.) Együttműködés a Doktoranduszok Országos Szövetségével (vendégünk Keresztes Gábor DOSZ elnök) 3.) A Kollektív Szerződések megújítása (az elnökség tagjai) 4.) A kancellári rendszer bevezetésének tapasztalatai (moderátor: Horváth Csaba) 5.) Egyéb aktuális működési ügyek Az elnök megnyitotta az elnökségi ülést. Hiányzik: Szenes Ildikó, Kamuti Hajnalka, Szauter Ferenc, Vas István. Az elnökségi ülés után Tőrös Szilárd, és Pálfia Zsolt a Képviselőházba megy a Parlament Kulturális Bizottságának elnök asszonyához egy megbeszélésre. Elnök úr javasolja új napirendi pont felvételét a második napirendi pont után, Jogszabály változások a felsőoktatásban címmel. Fontos megvitatni, mert okt. 7.-én ülésezik a Felsőoktatási Kerekasztal, és írásban kevés vélemény érkezett a kiküldött 3 jogszabályhoz. Továbbá javasolja, hogy a 4. napirendi pont bővebb kifejtésére a következő elnökségi ülésen kerüljön sor. A napirendi pontokat egyhangúlag elfogadta az elnökség. 1.) Rövid bejelentések Elnök úr informálja az elnökséget, hogy 2015. szeptember 15.-től megszűnt a közalkalmazotti jogviszonya a Pannon Egyetemen, kérte a nyugdíjazását. Óraadói szerződést kötöttek, és a dékán írásban kötelezettséget vállalt, hogy 3 évig alkalmazza megbízásos jogviszonyban, így addig az alapszabálynak megfelelően betöltheti az FDSZ elnöki pozícióját. A szenátusnak így már nem tagja, viszont a Rektori Tanácsnak igen, és a szakszervezet Pannon Egyetemi alapszervezetét is vezeti. Testnevelési Főiskolán Ramocsa Gábor titkár elment, helyére Kenéz Lászlót választották. Czomba Sándor úrtól Cseresnyés Péter vette át az államtitkári posztot, ez remélhetőleg pozitív változást fog hozni az Érdekegyeztető Tanács működésében, OKÉT-ben, illetve az oktatásnak a Gazdasági Minisztérium által menedzselt részében. Kis Papp László beszámol az OKÉT munkájáról. Szeptember 24.-én tartottak plenáris ülést, előtte oldal ülés volt 2 napirendi ponttal: konzultáció a nyugdíjkorhatár emelés elismeréséről, a közalkalmazotti és közszolgálati illetmény rendszer 3-3 fizetési fokozattal történő megnövelése. A munkavállalói oldal által készített táblázat kiosztásra került, ami tartalmazza, hogy a közalkalmazotti bérrendszer egy 15-ös, egy 16-os, és egy 17-es sorral bővülne. Ez 35000 közalkalmazottat érint, akik eddig a 14. sorban parkoltak. Ez a kérdéskör Varga Mihály által elfogadást nyert. Viszont a készülő köztisztviselői életpályában ellentmondások vannak, és ez a bevezetést hátráltatja. Szeretnék, ha ez a módosítás január 1-től életbe lépne. A másik téma, konzultáció a kompenzációs rendszer kivezetésének körülményeiről. 2012. január 1-től az adójogszabály a személyi jövedelemadó egykulcsos rendszere miatt eltörölte az adójóváírást, ezzel egyidejűleg megemelte 1%-kal az egészségbiztosítási járulékot. Ezáltal a 216.805.- forintnál kevesebbet kereső közalkalmazottak nettó bére csökkent, amit 2012-től folyamatosan pótoltak. Az újonnan belépettekre ez nem vonatkozott. A kormány partner abban, hogy ezt a rendszert kivezesse, erre azonban idő és pénz kell. Nagyságrendileg 11-12 %-os béremeléssel lehetne ezt rendezni, erre azonban a kompenzációs összeg nem elég. A tárgyalások folynak, egy szakértői bizottság is alakul. Varga Mihály elkötelezte magát a kompenzációs rendszer kivezetése mellett, a probléma csak az, hogy a költségvetési 1
törvényben a bér bruttósítására szánt összeg nem elég. A munkavállalói oldal javaslatot tett arra, hogy még októberben tárgyaljanak a bér kérdésekről, a bérkompenzációról, és a 2016-os bérintézkedésekből kimaradt közszolgálati munkavállalók kereseti helyzetéről. Október második felében egy újabb plenáris ülést kérnek, ahol a 2016. január 1-től érvényes minimálbér és bérminimum összegéről kell megállapodni. Az OKÉT követeli, hogy részt vehessen a tárgyalásokon. Novemberben szeretnének tárgyalni a jelenleg hatályos közszolgálati jogállású törvények jövőjéről, a közszolgálati munkavállalók béren kívüli juttatásának szabályozásáról, és a közfoglalkoztatás közszférát érintő hatásairól. Az elnök tájékoztatja az elnökséget, hogy Palkovics államtitkár úr szóban ismételten ígéretet tett, hogy még ebben az évben a felsőoktatási államtitkárság is megoldja ugyanazt a kifizetést a gyakorlóiskolák technikai személyzetének, amit a KLIK-hez tartozó emberek megkaptak. Államtitkár úr a kancellárokon keresztül felmérést végzett, hogy a nem oktatók esetében hogy állnak az egyetemeken a bérek. Javaslatot tesznek arra, hogy bevezetnek egy felsőoktatási minimálbért, amely bruttó 150.000.-Ft lenne. Aki ennél alacsonyabb bérrel van alkalmazva, azt felemelik erre az értékre. Ez némely esetekben ütközik a bérkompenzációs rendszerrel. A bevezetés időpontja október helyett lehet, hogy csak január 1-től lesz. 2.) Együttműködés a Doktoranduszok Országos Szövetségével (vendégünk Keresztes Gábor DOSZ elnök) 10. 15-kor megérkezik Keresztes Gábor a DOSZ elnöke. Az elnök javasolja a DOSZ- FDSZ szorosabb együttműködését, mert a mostani törvényalkotási folyamat, és a kerekasztalnál történő tárgyalások indokolttá teszik. Javasolja, hogy az érvényes együttműködési szerződést aktualizálva újítsák meg. Keresztes Gábor úr a DOSZ elnöke megköszöni a meghívást. Beszámol arról, hogy a DOSZ legnagyobb feladatának tekinti a doktori képzés átalakítását ez év során. Támogatják ösztöndíj emelést és a képzés idejének a megnövelését. A jelenlegi havi 100.000.-Ft-os ösztöndíj emelését tartják szükségesnek, mert sokan elhagyják a doktoranduszi képzést, a pályát anyagi okokból, így a fokozatot szerzettek száma is elég alacsony. A nyár új koncepció körvonalazásával telt, ebben részt vett az Országos Doktori Tanács, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Akkreditációs Bizottság, a Rektori Konferencia, a Kutatásfejlesztési Hivatal. Elfogadtak konkrét alapelveket a képzés sarokköveit illetően, és megszületett egy törvénytervezet, ami a mostani kormány-előterjesztéssel együtt a következő Kerekasztalra is bekerül, majd kormány-előterjesztés formájában ősszel a Parlament elé is bekerülhet. A DOSZ is fontosnak tartja az együttműködési szerződést, amely részükről egy elnökségi és egy küldöttgyűlési határozattal megerősítve az ősz folyamán aláírásra kerülhet. Tőrös Szilárd ismerteti, hogy a szervezett doktori képzésben kétféleképpen lehet részt venni, phd hallgatóként, vagy tanársegédként. Továbbra is fennáll annak a lehetősége, hogy a tanársegéd egy idő után szervezett doktori képzés nélkül is benyújtsa a doktori tevékenységét egyéni felkészülés alapján, sok teher mellett. Időkorlát nála nincs, viszont a hallgatói jogviszonyból származó előnyöket nem élvezi. Össze kell illeszteni a másik csoporttal, akik ösztöndíjjal, meghatározott ideig vesznek részt a képzésben. Az FDSZ támogatja az ösztöndíj emelését, és az idő meghosszabbítását is, valamint a sikeres fokozatszerzés estén egyszeri támogatási összeget (lehetne honorálni a témavezetőt is). Az FDSZ javasolja, hogy ha valaki egy egyetemen közalkalmazotti jogviszonyban van, akkor annak a számára a doktori cselekmény ingyenes legyen. Keresztes Gábor elmondja, hogy ez ügyben egyetemenként nagyon eltérő a gyakorlat, a DOSZ beterjesztette az EMMI felé, hogy egységesen legyen ingyenes a doktori cselekmény, érdemi választ azóta nem kaptak. Javasolták a témavezetők díjazását is (összegszerű javaslat nem volt), és az azonnali ösztöndíjemelést (ne felmenő rendszerben történjen). A 400.000.-Ft egyszeri juttatás az EMMI javaslata volt, hogy ösztönözze a kollégákat a sikeres disszertáció védésre. A képzés ideje megszakítható 2 év után, 1 év halasztásra van lehetőség (pld. külföldi részképzés, gyermekvállalás, szociális helyzet miatt). Ezután komplex vizsga következik, amivel létrejön a doktor jelölti jogviszonynak a státusza, ami hallgatói 2
jogviszonyt eredményez. Innentől számított két éve van a disszertáció benyújtásra. Amennyiben nem vette igénybe az 1 év halasztás lehetőségét, akkor ebben az időszakban is megteheti, bár akkor már nincs hallgatói jogviszonyban. Fontos megszabni egy időhatárt a disszertáció elkészülésére (5-6 év), mert sok jelölt félúton abbahagyja a képzést. Kis Papp László egyetért az eddig elhangzottakkal és az együttműködési szerződés megújításával. Fontosnak tartja a hosszabbítás lehetőségét és az emelést, hogy a doktori képzés ideje beleszámítson a nyugdíjba, és az elhelyezkedés garanciáját. Hozzászólt: Kis Papp László, Dabasi Halász Zsuzsanna, Balogh László Levente, Dráviczki Sándor, Cierna Lubica. Keresztes Gábor elmondja, hogy a DOSZ egyesületi formából köztestületté vált, így új együttműködési szerződést kell kötni. Tőrös Szilárd pozitívnak ítélné meg, ha az oktatásban érintett szakszervezeteket össze lehetne fogni, hogy egységben lépjenek fel. Keresztes Gábor megköszöni a meghívást és 10.55.-kor távozik. Szeptember 25.-én volt egy egyeztetés Maruzsa Zoltán miniszteri biztosnál, amin Pálfia Zsolt alelnök úr vett részt. Beszámol róla hogy a résztvevők között ott volt a Hallgatói Önkormányzat, a DOSZ, az ODT, az MRK és a szakszervezet képviselője, az előterjesztések által érintett szervezeteket hívták meg. Az előzetes anyagokat aznap reggel küldték meg, így érdemi állásfoglalást nem lehetett előterjeszteni. Az EMMI részéről Palkovics államtitkár úr, Maruzsa miniszteri biztos úr volt jelen. Doktori képzés kérdése volt a leghangsúlyosabb, azok a témakörök merültek fel, amit Keresztes Gábor úr elmondott. Előzetes egyeztetés eredményeképpen kerültek be a változtatások az előterjesztésbe. A Kjt-s előterjesztéssel kapcsolatban nem volt érdemi hozzászólás. Összességében az előterjesztések érdemi vitájára ott helyben nem került sor. 3.) Jogszabály változások a felsőoktatásban Tőrös Szilárd tájékoztatja a jelenlévőket, hogy Palkovics államtitkár úr a végrehajtási rendelettel kapcsolatosan Maruzsa miniszteri biztos urat javasolta, mint kontaktszemélyt. A törvénymódosítással kapcsolatos anyagok véleményezésére nagyon rövid határidőket hagynak. A minősítéssel kapcsolatos kormányrendelet tervezetben van a legtöbb kivetnivaló. A jelenleg hatályos törvény, a Kjt 40..-a kimondja, hogy A minősítés a közalkalmazott személyi adatain túl, csak a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket és a ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhat A szubjektív elemek ezzel a törvénnyel ellentétesek. A minősítésnek vannak elemei, a minősítési szempontoknál pontozások A-J-ig. Elfogadhatatlan, hogy a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. A 10 minősítési szempont önállóan nagyon sok, nagyobb csoportokat kell belőle csinálni. Az eddigi fő szempontokat meg lehetne tartani: tudományos tevékenység, oktatási tevékenység, egyéb tudományos közéleti tevékenység, és ezekbe besorolni az A-J-ig megadott szempontokat. Ezeket a főbb szempontokat is lehetne aszerint módosítani, pld. az oktatási tevékenység értékelése ne csupán a hallgatók joga legyen, tartalmazza a tanszékvezető véleményét, az intézetigazgatóét, dékánét. A vezetők csak a legvégén véleményezhessenek, mikor az oktató már a többi szempontnak megfelelt. Garancia kellene arra, hogyha minősítenek, akkor, az mindenkire vonatkozzon. Jó lenne, ha konkrétan meghatároznák, a gyakorlatban hogyan fog működni a minősítés. Elnök úr kéri, hogy a jogszabálytervezetek véleményezésében aktívabban vegyenek részt az elnökségi tagok, és ilyenkor kizárólag a módosítási javaslataikat tegyék meg. Szeptember 1-től már felemelték a habilitált docens bérét 85%-ra, a doktoranduszok pénze fel fogja emelni a tanársegédek, adjunktusok bérét, csak kell egy kis türelem. A 150000.-Ft-os felsőoktatási minimálbér is nagy bérfeszültséget fog kelteni, mert nem tesz különbséget a dolgozói munkakörök között. Most 15%-os emelést fog jelenteni az új oktatói bértábla bevezetése, miközben 2008 óta az inflációt figyelembe véve 30%-ot vesztett. Hozzászólt: Kis Papp László, Dráviczki Sándor, Pálfia Zsolt, Balogh László Levente, Dabasi Halász Zsuzsanna, Horváth Csaba, Cierna Lubica, Bradeánné Gacs Judit, Balogh Vilmos. 3
4.) A Kollektív Szerződések megújítása (az elnökség tagjai) A törvény előírja, hogyha megfelelő létszámban van a szakszervezet az adott intézménynél, akkor a rektornak, dékánnak tárgyalási kötelezettsége van. NYME-Sz - Szombathelyen nem aktuális a kérdés, mert szervezeti átalakulás lesz. Megnehezíti a helyzetet, hogy az intézményi szervezet képviselője Sopronban van, viszont a tagság Szombathelyen. Cierna Lubica jelezte, hogy nemcsak a campus tanácsban, hanem a szenátusban is szavazati jogú tagként kíván részt venni. Szeretné módosítani az SZMSZ-t ezek szerint. Drávicki Sándor a nyár folyamán beérkezett SZMSZ-ket átnézte, emailben kéri felszólítani azokat, akik nem küldték meg eddig. ELTE kollektív szerződés előkészítési fázisban van, október, november folyamán fogják átnézni a változtatási lehetőségeket. BME elindult egy tárgyalási folyamat, Nyíregyházi kollektív szerződés a minta, az alapján készítenek egy vázlatot a kancellárnak. BGF van kollektív szerződés régóta, minden évben módosítják a béren kívüli juttatásokra vonatkozó részt, ezen kívül nem kell hozzányúlni. Az SZMSZ-t viszont kell módosítaniuk. PTE tavaly decemberben készült és az jó most is. ME van érvényes kollektív szerződésük, sok pozitívumot nem tartalmaz, a humánpolitikai osztály a törvényi szükségszerűségből adódó változásokat megszavaztatja. Mindig elmegy a rektor, a kancellár, a humánpolitikai osztályvezető a küldöttgyűlésre és a módosításokat ott értelmezik. Tárgyalásokat kezdeményezett a kollektív szerződés módosításáról az étkezési hozzájárulás miatt. SZTE 2004-ben készült az utolsó kollektív szerződés, rektor és a kancellár megkereste, hogy időszerű újítani. A rektor szeretné visszavezetni a fegyelmit, a jogi lehetőség megvan rá, ez lehet egy tárgyalási alap a későbbiekben. Az egyetem orvosi részével össze kell hangolni, mert egy kollektív szerződésük van. DE van kollektív szerződés, bár kevés dolog van benne. Van egy szociális megállapodás kiegészítése, nem minden évben sikerül érvényesíteni. Nem szeretnék bolygatni a kollektív szerződést a reprezentativitás miatt. NYF Ősszel lesz új kollektív szerződés elkészítve, a meglévő vázának megtartása mellett a törvényi szabályozást átvezetik. A mellékletekkel lehet kivívni juttatásokat. PE van kollektív szerződés, de tartalommal kell megtölteni. Elindult egy tárgyalási folyamat az összes érintett résztvevővel, elviekben megbeszélik, mit tartalmazzon a kollektív szerződés, és ez a későbbiekben kidolgozásra kerül. Egy tárgyaláson vannak túl. 5.) A kancellári rendszer bevezetésének tapasztalatai (moderátor: Horváth Csaba) Horváth Csaba kiosztotta a Pécsi Egyetem kancellári rendszerének struktúráját tartalmazó anyagot, kéri az elnökségi tagokat, hasonlítsák össze a sajátjukkal. Mindenki küldje, meg a sajátját neki emailben és ő összefésüli ezeket. A téma részletesebb tárgyalására a következő elnökségi ülésen kerül sor. 6.) Egyéb aktuális működési ügyek Juhász Zsuzsanna a Corvinus Egyetemről küldött egy email elnök úrnak. Ebben kéri őt, hogy hívjon össze rendkívüli küldöttgyűlést a felsőoktatást érintő változások megvitatására és állásfoglalás kialakítására. A Corvinus Egyetem kertészeti karai nem akarnak a Gödöllő Egyetemhez csatlakozni, a változtatásokat az egyetemen a szenátus, a dékánok és a szakszervezet is elutasította. A változást érintő kertészeti karokon az FDSZ-nek egyetlen tagja sincs, ezeken a karokon a tagság az AOKDSZ-hez tartozik. Horváth Csaba javasolja, hogy az AOKDSZ véleményét kikérve kell az ÉSZT-en keresztül szolidaritási állásfoglalást kiadni. Az elnökségi tagok egyetértenek a javaslattal. Hozzászólt: Horváth Csaba, Kis Papp László, Pálfia Zsolt, Balogh László Levente. 4
Elnök úr tájékoztatja az elnökséget, hogy az ÉSZT szervezeteket próbál kialakítani a régiókban, mert az NGTT-ben csak akkor szerepelhet egy konföderáció, ha vannak a régiókban szervezetei. Kuti tanár úr megkérte Tőrös Szilárdot, mint az ÉSZT alelnökét, hogy az ÉSZT regionális szervezeteit próbálja meg kialakítani. 7 régió van, régiónként általában 3 megye. 9 szakszervezet van az ÉSZT keretében, az FDSZ-nek, az AOKDSZ-nek és az OSZSZ-nek vannak legfőképpen tagjai. Minden régióban lenne egy 3-5 fős ügyvivő testületet, ideális lenne, ha a 7 régióból 3-4-ben lenne nevesítve FDSZ vezető. Tevékenységben ez egy ülést jelentene. Balogh László Levente jelzi, hogy nem szeretne feladatot vállalni ebben. Elnök úr felolvassa név szerint mely megyékben, mely szervezeteknek vannak képviselői. Horváth Csaba javasolja, hogy a következő elnökségi ülésre gyűjtsék össze, mely megyékben lenne fontos FDSZ vezetőt nevesíteni. A BME-n a kancellár úr, a felügyelete alá tartozó takarító személyzetet kívánja egy olyan kftbe helyezni, aminek a vezetője a kancellár úr beosztottja. Az FDSZ-BME ragaszkodik hozzá, hogy a dolgozók továbbra is az FDSZ-BME tagjai maradhassanak, és élvezhessék ugyanazokat a jogokat, amit azelőtt megkaptak. Az EDC kártyák megújítására hamarosan körlevelet kell kiküldeni, amelyben megadják az aktív és nyugdíjas tagság létszámát, nevesítve, az új belépők megjelölésével. Az előző elnökségi ülésen az elnökség egy határozat formájában a nemzetközi feladatok ellátásával dr. Csonka Gábort bízta meg. Október 14-16-ig Brüsszelben lesz egy HERSCH konferencia, amelyen Csonka úr részvétele javasolt. Csonka úr megadta a repülőjárat számát, szálloda nevét, kiszámította a felmerülő költségeket. Mivel az FDSZ költségvetésében erre nem volt keret beállítva, így elnök úr az ÉSZT segítségét kérte a finanszírozásban. Ők átvállalták a repülőjegy és szállás költségét. Ezt követően az FDSZ iroda Csonka Gábor úrral telefonon egyeztetve megvette azt ÉSZT-en keresztül a repülőjegyet, amelyet továbbított a nemzetközi referensnek. Ő ezt levélszemétként kapta meg. Később kapott egy információt, mely szerint a szervezők minden költségét fedezik. Mivel péntek késő délután telefonon senkit nem ért el az FDSZ irodában, írt egy emailt, hogy mégsem igényel semmit, de ezt tévedésből az FDSZ-BME email címére küldte el. Ezek után vásárolt magának egy újabb repülőjegyet. Miután kiderült, hogy ugyanarra az eseményre két repülőjegy van, javasolta elnök úrnak, majd az alelnököknek is, hogy tartsanak vele. Az ÉSZT által vásárolt repülőjegy árából a légitársaság csak 25.000.-Ft-ot térítene vissza, így elnök úr felszólította Csonka Gábort, hogy a saját maga által vásárolt jegyet váltsa vissza. A szervezők tudják közvetlenül az ÉSZT-nek téríteni a repülőjegy árát. Az elnökségi tagok közül többen javasolják, hogy valaki utazzon ki a másik repülőjeggyel, de mivel ennek egyéb költségvonzatai vannak, kevés rá az esély, hogy ezt önköltségen valaki megteszi. Közben az ÉSZT követeli az FDSZ-től a repülőjegy árának visszatérítését. Csonka Gábor arról tájékoztatja elnök urat, hogy fontos lenne, hogy ott legyen több ember is a konferencián, mert most adja át a PSZ a képviseletet az FDSZ-nek, miközben a Felsőoktatási Szakszervezetek Bizottságában soha nem képviseleték Magyarországot a pedagógusok. Hozzászólt: Bradeánné Gacs Judit, Horváth Csaba, Balogh Vilmos, Dráviczki Sándor, Gyarmati Zsuzsa. Horváth Csaba jelzi, hogy náluk a szenátusi ülés időpontja ütközik az elnökségi ülések időpontjával, nehéz olyan időpontot találni, amely mindenkinek megfelelő. A költségtérítések maradnak az eddigiek szerint, majd jövőre lesz módosítva. Az elnök megköszöni az elnökségi tagok munkáját és 12.55.-kor az elnökségi ülést bezárja. Budapest, 2015. október 09. Készítette: Gyarmati Zsuzsa 5