TÁJÉKOZTATÓ a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2009. I. félévi tevékenységéről, a pénzügyi szervezetek működésének általánosítható tapasztalatairól BUDAPEST 2009. július
TARTALOMJEGYZÉK HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK, KIFEJEZÉSEK 3 I. A FELÜGYELT SZEKTOROK TELJESÍTMÉNYE ÉS KOCKÁZATAI 5 II. A FELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG TAPASZTALATAI 10 1. A Felügyelet 2009. évre meghirdetett prioritásai 10 LIKVIDITÁS 10 STRATÉGIA (AZ ÜZLETI MODELL FENNTARTHATÓSÁGA, NÖVEKEDÉS, JÖVEDELMEZŐSÉG, TŐKETERVEZÉS) 10 HITELKOCKÁZAT 11 TISZTESSÉGES PIACI MAGATARTÁS BIZTOSÍTÁSA (MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT) 11 2. A felügyeleti erőforrások elosztásának alakulása 12 A. Intézményi felügyelés 13 3. Kockázatértékelés, vizsgálati tapasztalatok 13 KOCKÁZATÉRTÉKELÉS 13 VIZSGÁLATI TAPASZTALATOK 13 B. Piaci folyamatok felügyelete 19 4. Engedélyezési tevékenység 19 5. Piacfelügyelet 20 6. Fogyasztóvédelem, panaszkezelés és ügyfélszolgálat 21 FOGYASZTÓVÉDELEM 21 PANASZKEZELÉS 23 ÜGYFÉLSZOLGÁLAT 24 7. Pénzügyi visszaélések elleni fellépés 25 C. A Felügyelet további tevékenységei 25 8. Közreműködés jogszabályok előkészítésében, a szabályok implementálását segítő felügyeleti fejlesztések 25 9. Felügyeleti kommunikáció 28 10. Felügyeleti intézkedések és bírságok 29 III. A FELÜGYELET MŰKÖDÉSE 30 1. A Felügyeleti Tanács tevékenysége és a Hivatal működése 30 FT AJÁNLÁS 30 MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ 30 VEZETŐI KÖRLEVÉL 30 BELSŐ SZABÁLYOZÁS 32 2. Belföldi együttműködés, megállapodások és konferenciák 33 3. Nemzetközi együttműködés, megállapodások és konferenciák 34 4. Humánpolitika 35 5. Szakmai ellenőrzés 35 6. A Felügyeleti koordinációs és módszertani központ működése 36 7. A Felügyelet gazdálkodása 36 8. A Felügyelet gazdálkodásával, működésével kapcsolatos ellenőrzések 38 9. További adatok 38 KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK 38 MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS 39 PERES ÜGYEK 39 A FELÜGYELETI BÍRSÁGOKHOZ KAPCSOLÓDÓ NYERTES PÁLYÁZATOK 39 MELLÉKLETEK 40 STATISZTIKAI ÖSSZESÍTÉS A FELÜGYELET 2009. I. FÉLÉVÉBEN HOZOTT INTÉZKEDÉSEIRŐL 40 FELÜGYELETI ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ INTÉZMÉNYEK SZÁMÁNAK VÁLTOZÁSA 45 FELÜGYELT INTÉZMÉNYEK ÉS TERMÉSZETES SZEMÉLYEK 46 2
HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK, KIFEJEZÉSEK Áht. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény ÁSZ Állami Számvevőszék ÁSZF Általános Szerződési Feltételek BAMOSZ Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége BÉT Budapesti Értéktőzsde Bit. A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény BSC Balanced ScoreCard BSZSZ Befektetési Szolgáltatók Szövetsége Bsztv. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatásokról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény CDO Collateralized debt obligation CDS Credit Default Swap CEBS Committee of European Banking Supervisors (Európai Bankfelügyelők Bizottsága) CEIOPS Committee of European Insurance and Occupational Pensions Supervisors (Európai Biztosítás- és Munkáltatói Nyugdíjpénztár Felügyelők Bizottsága) CESR Committee of European Securities Regulators (Európai Értékpapír Szabályozók Bizottsága) CRD Capital Requirements Directives, európai tőkedirektíva (A hitelintézetek és befektetési vállalkozások tőkeszabályozását meghatározó 2006/48/EK és 2006/49/EK irányelvek) FEUVE Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés FKMK Felügyeleti Koordinációs és Módszertani Központ FT Felügyeleti Tanács Fttv. a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény ( UCP-törvény ) GVH Gazdasági Versenyhivatal Hpt. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény IAIS International Association of Insurance Supervisors (Nemzetközi Biztosítási Felügyelő-hatóságok Szövetsége) IMF Nemzetközi Valutaalap IOPS International Organisation of Pension Supervisors (Pénztárfelügyelők Nemzetközi Szervezete) IOSCO International Organization of Securities Commissions (Értékpapír Felügyeletek Nemzetközi Szervezete) IRB Internal Ratings-Based Approach (belső minősítési rendszer) 3
ISACA Information Systems Audit and Control Association Kgfb Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás KIR Központi Információs Rendszer KKBCS Közép- és Kelet-európai Bankfelügyelők Csoportja KOMÓD Kockázat alapú felügyelési módszertan KSZF Központi Szolgáltatási Főigazgatóság KSZK Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ MABISZ Magyar Biztosítók Szövetsége MEH Miniszterelnöki Hivatal MiFID Markets in Financial Instruments Directive (pénzügyi eszközök piacaira vonatkozó irányelv) MNB Magyar Nemzeti Bank MoU Memorandum of Understanding (Együttműködési Nyilatkozat) NFH Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság OBA Országos Betétbiztosítási Alap OTIVA Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap PM Pénzügyminisztérium Pmtv. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény Psztv. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény ROE Return on Equity (tőkejövedelmezőség, tőkearányos megtérülési mutató) SEPA Single Euro Payments Area (egységes Euro fizetési övezet) SREP Supervisory Review and Evaluation Process (Felügyeleti felülvizsgálati folyamat) Stabilitási trv. A pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény SZEF Szakmai Ellenőrzési Főosztály TÉSZ THM TMM Takarékszövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége Teljes hiteldíjmutató Tőkemegfelelési mutató Tpt. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény UCITS Undertakings for Collective Investment in Transferable Securities (átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások) UCP-törvény A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény ( Fttv. ) VPOP Vám- és Pénzügyőrség 4
A 2007. évi CXXXV. törvény a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről (a továbbiakban: a Felügyelet) előírásainak megfelelően a Felügyeleti Tanács elnöke félévente tájékoztatja a pénzügyminisztert a Felügyelet tevékenységéről és a pénzügyi szervezetek működésének felügyelete során nyert általánosítható tapasztalatokról. I. A FELÜGYELT SZEKTOROK TELJESÍTMÉNYE ÉS KOCKÁZATAI 2009. első felében a magyar pénzügyi szektor működésének környezeti feltételei, a fontosabb meghatározó tényezőket tekintve vegyesen, de a hatások eredőjét tekintve erősen kedvezőtlenül alakultak. A negatív hatású tényezők közül kiemelkedik az európai és a magyar gazdaság nagyarányú recessziója, a pénzügyi források, a tőke folytatólagos szűkössége, azok szokatlanul magas kockázati felárai, valamint a pénzügyi piacok rendkívüli volatilitása. Az említettek nyomán a pénzügyi szektor üzleti teljesítménye határozottan romló irányzatú, kockázatai kritikusan magas szintűnek értékelhetőek. Pozitív oldalon említhető meg ugyanakkor a globális befektetői étvágy április elejétől kezdődött tartó újbóli növekedése, mely során a magyar pénzügyi szektor számára legfontosabb piacok érdemi erősödése, illetve a korábban rekordszintű kockázati felárak jelentős csökkenése következett be. A változás bár kezdeti és törékeny, de számottevő stabilizáló erőként hat, mely a recesszió lendületvesztésre utaló kezdeti jeleivel együtt a reálgazdasági alkalmazkodás és a kevésbé drámaian kedvezőtlen kilátások irányba mutat. A helyzet alapvető jellemvonása azonban változatlanul a nagyfokú volatilitás és a kilátások szokatlan mértékű bizonytalansága, ami az előrejelzésekkel, illetve a kockázatok megítélésével kapcsolatban különös óvatosságra int. A vázolt körülmények és az előző félév tapasztalatai ismeretében alapvető pozitívumnak számít, hogy 2009. első felében a magyar pénzügyi szektor működésében nem következtek be olyan jelentős zavarok, mint az államkötvény-, illetve az FX-swappiac esetén 2008. októberében. Ebben jelentős szerepet játszott az időközben működőképességét bizonyított IMF/EU finanszírozási megállapodás, illetve a kormányzat és a jegybank stabilizációs intézkedései. Elmondható azonban, hogy az idei első negyedévet rendkívül rossz pénzügyi piaci helyzet, a magyar, illetve forint-denominációjú eszközöket pedig különösen kedvezőtlen befektetői megítélés jellemezte. A helyzet azóta sokat javult, de továbbra is távol van a válság előtti időszakban megszokott állapotoktól. A pénzügyi szektor a vázolt nehéz feltételek ellenére folyamatosan fenntartotta működőképességét, üzleti teljesítménye pedig a körülményekhez képest viszonylag erős, bár abszolút értelemben egyértelműen romló tendenciájú. Az említett romló irányzat egyik forrása a szolgáltatási volumenek korábbi növekedésének megszűnése, illetve legújabban a volumen hanyatlása, ami részben sokkszerűen ható keresleti, részben hasonló természetű kínálati korlátok miatt jött létre. További forrásként jelölhető meg a számottevően romló hitelpiaci eszközminőség, amely az elmúlt hónapokban a kapcsolódó veszteségek többszörös növekedéséhez vezetett. A pénzügyi és egyéb piaci eszközök alacsony értékelése, illetve a kedvezőtlen piaci feltételek, az utóbbi három hónap több tekintetben pozitív eseményei ellenére is három fő területen rontják a pénzügyi szektor üzleti teljesítményét. A korábbinál gyengébb forintárfolyam a devizahitelek romló minőségével, a változatlanul magas kockázati felárak a nagykereskedelmi források hozzáférhetőségével és költségszintjével, a nyomott ingatlanpiaci 5
forgalmi és árhelyzet pedig az ingatlancélú hitelek minőségével, a hitelfedezetek értékével, valamint az ingatlancélú befektetések negatív hozamaival rontják a pénzügyi szektor üzleti teljesítményét. A magyar pénzügyi szektor egyes területeinek teljesítményéről összefoglalóan az alábbiakat érdemes megemlíteni: - A bankrendszer állományi expanziója a 2008. októberi sokkot követően először nagy arányban lassult, majd a legutóbbi hónapokban lényegében megszűnt. Az ügyfélhitelek tekintetében a lassulást követően az állomány mérsékelt ütemű csökkenése bontakozott ki. Jellemző a lakossági hitelek állományának erősebb, illetve a vállalati hitelek lényegesen gyengébb alakulása. A lassulást, illetve visszaesést mindkét területen keresleti és kínálati tényezők együttes hatása hozta létre. A lakossági területen azonban erősebbnek tűnik a keresleti, a vállalatin pedig a kínálati korlátok szerepe. A két terület közötti eltérés a tapasztalatok szerint jelentős részben annak tulajdonítható, hogy a bankok a magasabb üzleti marzsot biztosító kiskereskedelmi hiteleket preferálják. - A kínálati korlát kialakulásában a forrásellátottságnál láthatóan nagyobb szerepet játszik a hitelfeltételek szigorítása. A mérlegfőösszeg ugyanis 2008. szeptember vége óta tranzakciós alapon valamelyest nőtt, míg az ügyfélhitelek állománya inkább stagnált, a bankok likvid eszközei pedig jelentős mértékben gyarapodtak. Ebből megítélhetően a bankok nagyobb mértékben szigorították hitelfeltételeiket, mint ahogy azt forráshelyzetük megkövetelte volna. Utóbbi tekintetben általános tapasztalat mind az ár-, mind a nem-árjellegű feltételek szigorítása. Az árfeltételek szigorításának egyik jellemző példája, amikor egy-egy bank bejelenti a svájci frank hitelek, illetve általában a devizahitelezés leállítását, hiszen az euróhitel drágább, mint a svájci frank, a forinthitel pedig jóval drágább az euróhitelnél. - A bankok forráshelyzetére a válság előtti időszakinál gyorsabb ütemű ügyfélbetétnövekedés, stabil anyabanki források és csökkenő mértékben rendelkezésre álló egyéb nagykereskedelmi források együttese jellemző. A mind lakossági, mind vállalati forrású új betétállományok a nagybankok átlagában kétszámjegyű éves növekedést eredményező beáramlása részben a magas kamatkörnyezetnek és betétbiztosítási védelemnek, részben az ismét emelkedő pénzügyi megtakarítási rátának köszönhető. Ezzel szemben a külföldi anyabankok magatartására jellemző, hogy 2008. októberében jelentős új forrásokkal járultak hozzá leányvállalataik stabilitásához, azonban november közepe óta a forrástámogatást tranzakciós alapon, nagyjából változatlan szinten tartják. Mindez összhangban áll a hazai nagybankok anyaintézményeinek 2008. őszén tett, illetve idén májusban megerősített elkötelezettségével. - A bankrendszer a nehéz üzleti körülmények ellenére jelentősen nyereséges, mely a 2009. január-májusi időszakra vonatkozóan 15,7%-os évesített tőkejövedelmezőséget (ROE) jelent. Itt azonban szükséges két megjegyzést tenni. Egyrészt az említett adat a szóló intézményi jelentések összesítéséből származik, vagyis egyebek között nem tartalmazza két nagybank külföldi leánybankjainak eredményét. Utóbbiak - különösen az OTP külföldi leányainak - figyelembe vételével az adat jóval kedvezőtlenebb lehetne, tekintettel főként az ukrán bankrendszerben és ezzel együtt az OTP ukrán leánybankjánál kialakult jelentős veszteségre. Másrészt a banki eredmény és a ROE alakulása erősen szezonális, hiszen az első félévi jövedelmezőség általában magasabb, a második félévi pedig főként az értékvesztés-képzés és a működési költségek utolsó negyedévi csúcsa miatt jellemzően jóval alacsonyabb. Az idei január-májusi jövedelmezőség ennélfogva 2008-hoz képest határozott romlást mutat, az év egészét tekintve pedig változatlan trend mellett is egyszámjegyű ROE-mutatóra enged következtetni. 6
- A bankrendszer szóló adatok alapján mért viszonylag magas január-májusi jövedelmezősége mérsékelten szűkülő kamat- és jutalékmarzs, javuló kereskedési és átértékelési eredmény, lényegesen csökkenő fajlagos működési költségek, valamint többszörösen növekvő értékvesztési és céltartalékolási kiadások egyenlegeként jött létre. A pozitív oldalon megemlítendő a javuló költséghatékonyság, illetve a kamatmarzs stabilitása, amely a főbb külföldi valuták alapkamatainak csökkenése, és a magyar kockázati felár legutóbbi részleges normalizálódása nyomán következett be. A kereskedési és átértékelési eredmény értékelésekor azonban óvatosság indokolt, mert e sorokon az aktuális árfolyamoktól, illetve az eszközértékelés számviteli kezelésétől függően számos egyedi, nem tartós elem jelenik meg. Egyértelműen nagyon kedvezőtlen viszont az értékvesztési kiadásoknak a 2008. hasonló időszakához viszonyított több, mint ötszörös növekedése. Figyelemre méltó, hogy a bankrendszer idén január-májusban valamivel több értékvesztési kiadást számolt el, mint 2008. folyamán összesen. Ez a fejlemény az eszközminőségi probléma különös súlyosságára figyelmeztet. - A viszonylag kedvező átlagos jövedelmezőség mellett fontos körülmény az egyes bankok eredményeinek jelentős szóródása. Január-májusban kilenc bank volt veszteséges. Ezekben az esetekben a veszteséges gazdálkodás jellemző fő oka az értékvesztési és céltartalékolási kiadások már említett gyors növekedése volt. Figyelembe véve a banki eredményalakulás szezonalitásáról feljebb leírtakat, az év egészét tekintve, az üzleti feltételek további romlása nélkül is a veszteséges bankok számának további növekedésére kell számítani. - A nem-teljesítő eszközök értékvesztési fedezetéről szóló intézményi adatok jelenleg március végéig állnak rendelkezésre. Ebben az időpontban a késedelmes és újratárgyalt követelések, a teljes követelésállomány 2,7%-át tették ki. Az említett állományból, a Felügyelet saját módszertanával kalkulált várható veszteség 2009. első negyedében 19%-kal, a nem-teljesítő eszközök fedezetére rendelkezésre álló értékvesztési állomány pedig 18%-kal nőtt. A folyó késedelmességi statisztika alapján számított províziós fedezettség tehát kismértékben, 105%- os szintre emelkedett. - A fenti adatok értékelésekor azonban ismételten csak óvatosságra van szükség. Egyrészt azért, mert a várható veszteség mindenfajta számítása valamilyen mértékben önkényes módszertanon alapul, másrészt azért, mert a gazdasági recesszió körülményei között a veszély nagy részét azok az eszközök jelenthetik, amelyek még nem késedelmesek, de hamarosan azzá válhatnak. Ezzel kapcsolatban figyelemre méltó, hogy ha a március végén késedelmes tételek adósaival szemben fennálló összes egyéb követelést is azonos módon késedelmesnek tekintjük, akkor az összes nem-tejesítő követelések aránya 13,1%-osra nő, a províziós fedezettség aránya pedig 38%-ra csökken. Ez természetesen szélsőségesen óvatos feltételezés, a nem-teljesítő követelések és a belőlük várható veszteség tényleges arányának jelentős valószínűséggel az említett kétfajta számítás eredménye között kell elhelyezkednie. - A bankok tőkeellátottsága tekintetében pozitív fejlemény, hogy az intézmények átlagos tőkemegfelelési mutatója a 2009. január-májusi időszakban emelkedett, és május végén 11,8%-os szintet ért el. Ebben az időpontban mindössze egy kisbank maradt el csekély mértékben (7-8% közötti TMM-értékkel) a szabályozási minimum szintjétől, illetve két nagybank TMM-je 9-10% közötti értéket vett fel. Az összes többi bank tőkemutatója 10% fölötti volt. A tőkemegfelelés erősítésére, a szabályozási minimumszint fölötti tartalék felhalmozására irányuló banki törekvés megfelel a jelenlegi működési feltételek szokatlanul magas kockázatainak. - A szövetkezeti hitelintézetek működésében ugyancsak megfigyelhető a mérlegdinamika legutóbbi lassulása, majd megszűnése. A szövetkezetek a betétgyűjtésben lemaradóban vannak a bankoktól, mert az utóbbiak által ajánlott kedvező kamatokat nem tudják, vagy 7
kívánják biztosítani. 2009. január-májusban betétállományuk, illetve a forrásoldalról meghatározott mérleg-főösszeg is csekély mértékben csökkent. Ez azonban a meglévő jelentős forrástöbblet és a hitelezési dinamika visszaesése miatt nem okozott komoly forrásproblémákat, ami hozzájárult a szövetkezeti kamatmarzs szintjének fenntartásához. A hitelállomány csekély mértékben nőtt, mert a változatlan lakossági hitelállomány mellett vállalati irányban némi expanzió valósult meg, nagy valószínűséggel összefügg a banki hitelfeltételek szigorodásával. A szövetkezetek értékvesztési kiadásai az első negyedévben, év/év alapon 23%-kal nőttek, a működési költségszint pedig hajszálnyival csökkent. A nyereséges gazdálkodás fennmaradt, de az adózott eredmény átlagosan 7%-kal visszaesett. - A pénzügyi vállalkozások mindenképpen a gazdasági recesszió jelentős vesztesei, mert legfontosabb tevékenységeik az ingatlanok és a gépjárművásárlás finanszírozása a válság erősen sújtott területeire irányulva nagyon kemény keresleti korlátokba ütköznek. Különösen erősen sújtott terület a faktoring, amelyet viszont egy kínálati jellegű tényező, a követelések vásárlásához szükséges hitel feltételeinek nagyarányú szigorítása vetett vissza. Mindez tükröződik az ügyfélkövetelések 2009. első negyedévre, tranzakciós alapon számított 6%-os csökkenésében. További probléma, hogy a pénzügyi vállalkozások eszközei a hitelpiac legkockázatosabb szegmensét képviselik, ami a válság körülményei között az eszközminőségi problémák kiéleződését eredményezi. A vállalkozások értékvesztési kiadásai 2009. első negyedében, éves összevetés alapján 222%-kal növekedtek. Ennek következtében az összes vállalkozás eredménye negatívvá vált. - A biztosítási szektor hasonlóképpen erős keresleti korlátokkal küzd, elsősorban a befektetési termékek és az életbiztosítás területén. A biztosítók díjbevételei az idei év első negyedében év/éves alapon 14%-kal csökkentek, ami mögött nagyjából stagnáló nem-életági, 28%-kal visszaeső unit-linked és 7%-kal mérséklődő hagyományos életbiztosítási bevételek álltak. Az életági kereslet visszaesése részben a befektetések szerkezetét érintő erőteljes reintermediációs folyamat, részint pedig a háztartások jövedelmi bázisának és biztosítási hajlandóságának csökkenése miatt következett be. A biztosítási tevékenység egésze viszont 2009. első negyedében továbbra is számottevően nyereséges volt, a szektor átlagos tőkemegfelelési indexe pedig magas szintről mérsékelten tovább emelkedett. A befektetések piaci értéke szempontjából alapvetően fontos pozitív változás a forint államkötvénypiac legutóbbi jelentős emelkedése. - A befektetési vállalkozások által kezelt vagyon értéke 2009. első négy hónapjában mérsékelten emelkedett, az eredményt nagymértékben meghatározó értékpapír- és származtatott termékforgalom viszont jelentősen csökkent. A vállalkozások összes adózott eredménye így éves összevetésben 11%-kal mérséklődött, de a szektor változatlanul jelentősen nyereséges. A befektetési vállalkozásokat természetesen kedvezően érinti a tőkepiac legutóbbi élénkülése, főként a forgalomhoz és a kezelt vagyonhoz kapcsolódó díjak, kisebb részben pedig a vállalkozások saját pozícióin elérhető tőkenyereség miatt. - A befektetési alapok állománya 2009. első felében mérsékelten, mintegy 2%-kal csökkent. Az alapok eszközei ez idő alatt az induló állomány több mint 6%-kával felértékelődtek, vagyis az állomány csökkenése folyatódó tőkekivonás miatt következett be. Utóbbi főként a kötvény-, ingatlan- és garantált alapokból történt, és a második negyedévben jelentősen felgyorsult az év első három hónapjához képest. Ez utóbbi eseményben jelentős szerepet játszott a bankbetétek irányában történő áramlás, illetve az ingatlanalapokból a 2008. novemberi forgalmazási moratórium, azt követően pedig a hosszabb elszámolási időszak bevezetését követő lökésszerű visszaváltási forgalom. Az ingatlanalapok állománya június végéig 269 milliárd forintra csökkent, ami a 2008. március végi csúcsszintnek alig több, mint felét jelenti. Az itt létrejött állománycsökkenés nagyrészt tőkekivonás, kisebb részben pedig az alapokban található ingatlanok leértékelésének eredménye volt. 8
- A pénztárak létszáma és tagdíjbevétele 2009. első negyedében év/éves alapon az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében kissé csökkent, az egészségpénztárak esetében viszont jelentősen nőtt. A magán-nyugdíjpénztárak esetében a taglétszám dinamikusan, 6%-kal nőtt, a tagdíjbevételek viszont az időközben bekövetkezett jövedelmi és munkaerőpiaci sokk miatt mindössze 2%-kal gyarapodtak. A szolgáltatások tekintetében az önkéntes nyugdíjpénztáraknál nem következett be további növekedés, sőt, az említett kiadások éves összevetésben csökkentek. A befektetési tevékenység eredménye az első negyedévi tőkepiaci trendnek megfelelően változatlanul jelentősen negatívan alakult. A portfólió összetétele és a második negyedévi piaci események alapján azonban a teljes első félévi befektetési eredmény szerény mértékben pozitív előjelű lehet. A pénzügyi szektor 2009. évi prudenciális kockázatai változatlanul a hitelpiaci intézményeknél, illetve azokon belül a teljes hazai közvetítőrendszer kétharmadát képviselő bankszektorban összpontosulnak. Az idei év kiemelkedően legnagyobb kockázata e téren a hitelminőség nagyarányú romlása, amelyet a likviditási, illetve forráskockázat, főként a piaci volatilitást, az ingatlanpiac helyzetét és a kockázati felárakat összefoglaló piaci kockázatok, illetve az egész pénzügyi szektorra érvényes módon a keresletcsökkenés erős kockázata egészít ki. Különösen jelentős veszély az egyes kockázatokhoz tartozó párhuzamos és erős sokkok kialakulásának szokatlanul nagy valószínűsége, a környezeti feltételek rendkívüli változékonysága, illetve a várható hozamnak és a kockázatoknak a szokásos állapothoz képest nagymértékben és kedvezőtlen irányban eltolódott viszonya. Erre tekintettel a pénzügyi szolgáltatók részéről óvatos üzleti döntésekre, defenzív stratégia alkalmazására, illetve a szokásosnál jelentősebb tőke- és egyéb tartalékok felhalmozására van szükség. A hitelminőség alakulásával kapcsolatban kiemelendő, hogy az a bankszektor 2009. évi jövedelmezőségét alapvetően veszélyezteti. Amennyiben ugyanis az értékvesztési kiadásoknak az első öt hónapban tapasztalt növekedési üteme az év hátralévő részében is fennmarad, akkor 2009-ben a bankrendszer összesített eredménye nagy valószínűséggel negatív lesz. Ennek lehetősége egyáltalán nem kizárt, hiszen logikus feltételezés, hogy az első félévi gazdasági visszaesés nyomán az adós ügyfelek pénzügyi helyzete némi időbeli eltolódással romlik, a jelentősebb és tartós fizetési késedelmek, illetve az azok nyomán várható negatív visszacsatolások kialakulásának időszükségletéből adódóan. E szempontból a bankok 2010. januárban benyújtott jelentései lesznek különösen fontosak, mert a késedelmi és értékvesztési problémák aránytalanul nagy része csak a negyedik negyedévi portfóliótáblákban jelenik meg. 9
II. A FELÜGYELETI TEVÉKENYSÉG TAPASZTALATAI 1. A Felügyelet 2009. évre meghirdetett prioritásai A Felügyelet transzparens működéséhez hozzátartozik az egyes évekre vonatkozóan meghatározott prioritások nyilvánosságra hozatala. Az integrált felügyelés elvének megfelelően a prioritások az összes felügyelt szektorra vonatkoznak. A 2009-re vonatkozó prioritások kialakításakor a Felügyelet fókuszában a pénzügyi válság, illetve ennek kezelése állt. A válság mélysége és időbeli kiterjedtsége még nem ismert, így a Felügyeletnek mindent meg kell tennie a magyar pénzügyi piacok összes szereplőjének legyen az szolgáltató, közvetítő vagy ügyfél érdekében a rendelkezésre álló felügyeleti eszközökkel, hogy egyrészről felmérje a válságból fakadó már bekövetkezett és potenciális veszélyeket, kockázatokat, másrészről a megfelelő eszközökkel és a megfelelő időben fel kell lépnie, hogy ezeket mérsékelje, illetve bekövetkezésüket lehetőség szerint megelőzze. Az FT határozata alapján a 2009-re meghatározott prioritások az alábbiak: LIKVIDITÁS A 2008-ra vonatkozó prioritások között a kockázati transzferek és a belső irányítás mellett már szerepelt a likviditás. Tekintettel arra, hogy a pénzügyi válság jelenleg alapvetően likviditási válságként jelenik meg, a Felügyelet továbbra is kiemelten kezeli a likviditást. Ennek legfontosabb indoka, hogy a világgazdasági lassulás és a pénzügyi szektor folytatódó válsága együttes hatásaként tartósan számítani kell a szokásosnál jóval magasabb kockázati felárra, illetve a szűkös likviditásra és finanszírozási lehetőségekre, különösen a deviza, és a hosszabb lejáratú források esetében. Nem zárható ki a pénz- és tőkepiaci bizalomhiány időközönkénti újbóli gyors és jelentős mértékű növekedése sem, különösképpen a globális rendszerkockázatban lényeges szerepet betöltő szolgáltatók némelyikének esetlegesen bekövetkező kríziseivel kapcsolatban. Fontos kérdés, hogy ilyen esetekben lehet-e számítani a jegybankok és kormányok fellépésére, amely a pénzügyi piacokon keletkezett zavarokat jelentősen csillapíthatja, illetve a nagyobb kilengéseket átmenetivé teheti. Az említett zavarok, illetve kilengések azonban a magyar pénzügyi szolgáltatók sokktűrő képességét is alaposan próbára tehetik. A likviditási problémák felvetik továbbá annak a lehetőségét is, hogy az egyes csoporttagok között olyan transzferekre kerülhet sor, melyek során a nem betétgyűjtő intézményektől történik elvonás a betétgyűjtők részére, ami előbbieknél további, más jellegű problémákat okozhat. STRATÉGIA (AZ ÜZLETI MODELL FENNTARTHATÓSÁGA, NÖVEKEDÉS, JÖVEDELMEZŐSÉG, TŐKETERVEZÉS) A jelenlegi válsághelyzetben meg kell vizsgálni, hogy a pénzügyi intézmények korábbi üzleti modellje ebben a helyzetben mennyire fenntartható, milyen változások szükségesek az egyes intézmények stratégiájában. A likviditási problémák kihatnak többek között a jövedelmezőségre, a tőkehelyzet biztosítására, vagyis a válságban a megfelelő stratégia kiemelkedő fontosságúvá válik. Az elkövetkező időszakban számítani kell arra, hogy a globális pénzügyi szektor jövedelmezősége és belső tőketermelő képessége tovább csökken, miközben a külső forrásból történő tőkeszerzés a tőkepiac romló feltételeiből kiinduló befektetők óvatossága miatt egyre nehezebbé válik. Ennek nyomán könnyen előállhatnak szolvenciaproblémák, amelyek negatívan csatolhatnak vissza a pénzügyi szektor intézményi stabilitására is. 10
A magyar pénzügyi szektorban, az elsősorban a bankok számára kulcsfontosságú külföldi finanszírozási és tőketámogatás 2008. decemberének közepén rendelkezésre állt. Fenntartásának lényeges feltétele, hogy a magyar szolgáltatók jövedelmezősége azonos kockázati paraméterek mellett tartósan versenyképes legyen más, rendelkezésre álló felhasználási alternatívákkal. Ebből a szempontból jelentős kockázat lehet a hazai pénzügyi szektor jövedelmezőségének mérséklődő irányzata. A válság hatására módosul a pénzügyi intézmények rövid-, közép- és hosszú távú stratégiája is. Az üzleti modell fenntarthatóságához olyan stratégiára van szükség, amely lehetővé teszi a megfelelő szintű jövedelmezőség fenntartását, illetve megoldásokat kínál a veszteségek ellensúlyozására. Ezek alapján a business risk és az intézményi szintű tudatos kockázat-menedzsment szerves részét kell, hogy képezze a stratégiáknak. Mivel a magyar pénzügyi piacon a külföldi anyaintézménnyel rendelkező intézmények száma és nagysága jelenetős, ezért mind a likviditás, mind az üzleti modell fenntarthatósága kapcsán folyamatosan figyelni kell az anyaintézményeket is, illetve hogy mennyire és hogyan avatkoznak bele azokba a folyamatokba, amelyek közvetlenül a magyar piacokat is érintik (történik-e jelentős tőkekivonás pl. az anyaintézmény megmentése érdekében; hogyan változnak a profitelvárások) hogyan határozzák meg a Magyarországon követendő stratégiát, stb.) HITELKOCKÁZAT A fennálló helyzetben számítani kell a magyar pénzügyi szektor hitelkockázatainak növekedésére, változatlanul jelentős piaci kockázatok mellett. E tekintetben a lakossági adósságszolgálati ráta magas szintje és gyors növekedése, az ingatlanpiaci kereslet visszaesése, a devizaárfolyamok tartós elmozdulása, a közép-kelet-európai banki kihelyezések eddigi rendkívül gyors gyarapodása, valamint a hazai gazdasági növekedés jelenleg fenyegető tartósan alacsony szintje tekinthető érdemi figyelmeztető jelnek. Ilyen körülmények között szükséges a hitelezési feltételek szigorítása, a körültekintőbb hitelbírálat és a felelős hitelezés normáinak betartatása. Normál helyzetben, a hitelintézeti portfólióban a rossz elemek hatását elfedik az új elemek. A hitelezési tevékenység visszafogásával/beszűntetésével csökken a portfólióba kerülő új elemek száma, így annak minősége előreláthatólag romlani fog. Az egész helyzetet tovább gyengíti, hogy a vizsgálatok alapján az ügynökök által hozott portfóliók részaránya már meghatározó. A pénzügyi válság emellett tovább gyűrűzik a gazdaság többi szektorába is. Az autógyárak már most időszakosan szüneteltetik a termelést és előrelátható, hogy a kereslet beszűkülése miatt más iparágakban is munkahelyek fognak megszűnni. A munkabér kiesése miatt egyes adósoknál problémát jelenthet az aktuális törlesztőrészlet visszafizetése, a fogyasztás még inkább visszaszorul. Tartós munkanélküliség esetén pedig az adósok nem tudják visszafizetni hiteleiket, elindulhat a fedezetek kényszerértékesítése, ami az ingó- és ingatlan-fedezetek piaci árának esését okozhatja, vagyis fedezeti értékromlásához vezethet. TISZTESSÉGES PIACI MAGATARTÁS BIZTOSÍTÁSA (MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT) Piaci turbulenciák esetén megnő a tisztességtelen piaci magatartásból fakadó kockázatok nagysága. Növekszik a veszélye a törvényszegéseknek (pl. versenytörvény), a csalásoknak, az információval történő visszaélésnek, a bennfentes kereskedelemnek, a fogyasztók megtévesztésének (pl. etikátlan betéti kampányok). A jelenlegi helyzetben további problémát jelent, hogy a magyar lakosság pénzügyi ismeretei még meglehetősen korlátozottak, így a Felügyelet fogyasztóvédelmi felelősségében nagyobb és növekvő szerepet kap a pénzügyi kultúra terjesztésére irányuló felügyeleti szerepvállalás. 11
A 2009-re meghatározott felügyeleti prioritások, amennyiben azok jellege megengedi, a vizsgálatok során is érvényesülnek. Az I. negyedévben a megkezdett vizsgálatok 56 %-a, a II. negyedévben pedig már 87 %-a esetében képezte egy vagy több prioritás az ellenőrzés tárgyát. A felügyeleti prioritások a prudenciális és piacfelügyeleti vizsgálatok során egyaránt jelen vannak. 2. A felügyeleti erőforrások elosztásának alakulása 2009. I. negyedévét alapvetően a 8 legnagyobb bankcsoport fókuszált vizsgálatára való módszertani felkészülés jellemezte, ami azzal járt, hogy a vizsgálati tevékenység ez időszakban elsősorban az előző évben megkezdett vizsgálatok lezárására, illetve a felügyeleti prioritásokhoz kapcsolódó, a felkészülést nem veszélyeztető vizsgálatokra korlátozódott. A fókuszált vizsgálatsorozat keretében megtörtént a CIB csoport, a UniCredit Bank Zrt. és a UniCredit Jelzálogbank Zrt. likviditási vizsgálata, fogyasztói panaszok alapján vizsgálat indult a gyorskölcsönt nyújtó három pénzügyi vállalkozásnál (Provident Pénzügyi Zrt., Athlon Pénzügyi Szolgáltató Zrt., KáPé Hitel Pénzügyi Szolgáltató Zrt.), sor került többek között a Uniqa Biztosító Zrt. panaszkezeléssel, az állománykezeléssel és a casco biztosítások közvetítésével kapcsolatos célvizsgálatára és több takarékszövetkezet esetében az informatikai biztonságra irányuló célvizsgálatokra is. A II. negyedévben megkezdődött és befejeződött az OTP csoport fókuszált vizsgálatának helyszíni szakasza, és kezdetét vette az Erste csoport, illetve az MKB csoport fókuszált vizsgálata. A vizsgálatok a prudenciális- és piacfelügyeleti terület széleskörű együttműködésének keretében zajlottak és zajlanak. A vizsgálatok 2009. I. félévében összességében 38 248 szakértői óra kapacitást emésztettek fel, ami az összes felügyeleti kapacitás mintegy 18%-ának felel meg. A vizsgálatok ütemezésével és jellegével összhangban megfigyelhető a tényleges vizsgálati szakaszra fordított kapacitások kiemelkedően magas, míg a jelentés írási és lezárási szakasz szokásosnál alacsonyabb részaránya. 1. tábla: A helyszíni vizsgálatokra fordított szakértői kapacitások vizsgálati szakaszonkénti megoszlása Vizsgálatokra fordított kapacitások 2008. I. félév Vizsgálatokra fordított kapacitások 2009. I. félév Szakértői Szakértői Százalékban Százalékban órában órában Előkészítés 3 697 15% 4 214 11% Vizsgálat 10 437 43% 25 903 68% Jelentés írás 6 617 27% 5 682 15% Lezárás 3 573 15% 2 449 6% Összesen 24 324 100% 38 248 100% 12
A. Intézményi felügyelés 3. Kockázatértékelés, vizsgálati tapasztalatok KOCKÁZATÉRTÉKELÉS A törvényi változásokra és a pénzügyi-gazdasági válság által okozta jelenségekre adott válaszként, a Felügyeleten 2009 első félévében is folytatódott a kockázat értékelési, módszertani rendszerek elvi és gyakorlati továbbfejlesztése és a kialakított módszertanok gyakorlatba való átültetése. Ennek keretében került felülvizsgálatra és átalakításra az úgynevezett KIR/ASZ csengetések rendszere a felügyelt intézmények adatszolgáltatásának áttekintését, elemzését, értékelését segítő mutató rendszer, illetve ezen mutatók feltűnő változásait nyomon követő jelzőrendszer. A válság különösen fontossá tette, hogy a felügyelet megfelelő módszertannal rendelkezzen a pénzügyi krízishelyzetbe kerülő intézmények időbeli felismerésére és előre meghatározza a helyzetre adható hatékony válaszokat, felügyeleti intézkedéseket. Ennek a célnak a megvalósításaként lett kialakítva a 2008-ban bevezetett, kockázat alapú felügyelési módszertannal kompatibilis, annak rendszerére épülő úgynevezett Döntési Modell. (A Modell lényege, hogy a Felügyelet által vizsgált számos kockázat közül kijelöli a kvalitatívan illetve kvantitatívan mérhető, értékelhető kockázatoknak azon jóval szűkebb körét, melyek a pénzügyi fenyegetettség szempontjából kritikusak, ezen kockázatokhoz értékelési kritériumokat (konkrét limiteket, triggereket) rendel, az így létrejövő kockázati szint beállítását (az intézmény szükség szerinti rosszabb kategóriába sorolását) kötelezővé teszi és egyben előírja az adott kockázati szintnek megfelelő felügyeleti intézkedések foganatosítását). VIZSGÁLATI TAPASZTALATOK Pénzügyi csoportok A válságra való reagálás keretében hasonlóan az előző két negyedévhez a pénzügyi csoportokkal is folyamatos kapcsolattartást, szoros felügyelést valósítunk meg, és intenzív kommunikációt folytatunk a hitelintézetekkel. Naponta beszámoltatjuk őket, a napi likviditási és cash-flow adatszolgáltatást naponta feldolgozzuk, és annak eredményeképpen, amennyiben szükséges, azonnali intézkedést hajtunk végre. Ezen felül továbbra is intenzíven tartjuk a kapcsolatot és információt cserélünk az anyabanki társfelügyeletekkel. A 2009. év legfontosabb vizsgálatai a fókuszált vizsgálatok, ahol a vizsgált intézmények a nagy rendszerkockázatú banki, illetve bankcsoporti kör: Budapest Bank Nyrt., CIB Bank Zrt., Erste Bank Hungary Zrt., K&H Bank Zrt., MKB Bank Zrt., OTP Bank Nyrt., Raiffeisen Bank Hungary Zrt., UniCredit Bank Zrt. és meghatározó súlyú csoporttagjai. Ez a jelentősebb hitelezéssel, lízinggel, befektetési alapkezeléssel, befektetési szolgáltatással, magán- és önkéntes nyugdíjpénztári, egészségpénztári és biztosítási tevékenységgel foglalkozó intézményeken túl az OTP Bank Nyrt. és az MKB Bank Zrt., esetében a külföldi leánybankokat is magába foglalja. A vizsgálat fő célja a nyolc nagy bankcsoport hitelkockázatának (részletes eszközminőség vizsgálat) és likviditási kockázatának elemzése, továbbá a felügyeleti prioritásokból eredő további két témakör, a stratégia és a tisztességes piaci magatartás felmérése. A tárgyidőszakban az alábbi további vizsgálatokat végeztük: - CIB Bank Zrt. helyszíni célvizsgálata: A vizsgálatot lezártuk, és a Felügyelet a Bankot a feltárt jogszabálysértések miatt tízmillió forint összegű felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte. Felszólításra került a Bank, hogy a befektetési szolgáltatási tevékenységen 13
belül a jogszabályi előírásoknak megfelelően haladéktalanul biztosítsa az egységes, folyamatos és időrendi nyilvántartás vezetését; jogszabályban, illetve a kapcsolódó belső szabályzatban foglalt rendelkezéseknek megfelelően mindenkor, maradéktalanul biztosítsa tevékenysége során a határidős pozíciók és az elszámolásukhoz zárolt fedezetek összhangját, illetve a határidős ügyleteket a jogszabályi előírásoknak megfelelően tartsa nyilván. - CIB Befektetési Alapkezelő Zrt. helyszíni célvizsgálat: A vizsgálatot eljárást megszüntető határozattal és vizsgálati levél kiküldésével zártuk le. - CIB Credit Zrt., a CIB Faktor Zrt., a CIB Ingatlanlízing Zrt., a CIB Lakáslízing Zrt. és a CIB Lízing Zrt. helyszíni célvizsgálata: Határozatban szólítottuk fel a vizsgált intézményeket, illetve vizsgálati levelet küldött ki a Felügyelet. A CIB Faktor Zrt. esetében 1.500.000 forint bírság került kiszabásra a pénzmosási szabályzat hiánya miatt. Lényeges megállapítás volt, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelő szabályzatok hiányoztak (pl. a CIB Faktor Zrt. esetében a pénzmosási szabályzat), illetve az informatikai rendszer hiányosságaira utaló körülményeket tártunk fel. - OTP Jelzálogbank Zrt., UniCredit Jelzálogbank. Zrt., FHB Jelzálogbank. Nyrt. helyszíni célvizsgálatai és utóvizsgálatai: A vizsgálatok intézkedés nélkül lezárultak. - Raiffeisen Eszközlízing Zrt. helyszínen kívüli célvizsgálata: Határozatban szólítottuk fel a társaságot saját tőkéjének rendezésére, helyreállítási terv készítésére és rendkívüli adatszolgáltatás teljesítésére legkésőbb 2009. április 30. napjáig melyet az intézmény teljesített. - Erste Leasing Cégcsoportnál az IRB alapú fejlett tőkekövetelmény számítási módszert engedélyező eljárás keretében lefolytatott vizsgálat: Összességében megállapítottuk, hogy a Leasing Cégcsoport Basel II. projekt felkészülése jelentősebb problémák nélküli volt, véleményünk szerint megvalósult a CRD minimum követelményeinek megfelelő működés. További kiemelendő egyedi ügyek: - Az OTP Bank Nyrt. hitelkérelme: Az OTP 2009. március 05-i dátummal az Áht. alapján hitelkérelmet nyújtott be a Pénzügyminiszterhez, amelyhez a PM a Felügyelet és az MNB véleményét kérte. A Felügyelet a támogatást megadta és az OTP 1,4 milliárd eurós állami kölcsönt kapott az államtól. - FHB Jelzálogbank Nyrt. tőkeemelési kérelme: A Jelzálogbank kérelmet nyújtott be tőkeemelésre a Stabilitási törvény alapján 30 milliárd forint értékben. A kérelmet a Felügyelet támogatta. Szövetkezeti hitelintézetek A pénzpiaci turbulencia közvetlenül a szövetkezeti szektorra veszélyt, illetve rendszerkockázatot jelentő elmozdulásokat nem eredményezett. A napi likviditási jelentés küldésére kötelezett, egyedi intézmények kisebb-nagyobb gondjai megítélésünk szerint jellemzően nem likviditási gyökerűek, ezért a Felügyelet (a Takarékbank Zrt. kivételével) 2009 márciusában felfüggesztette a rendkívüli napi adatszolgáltatást. A pénzpiaci válságra, valamint arra való tekintettel, hogy 2009 évben is felügyeleti prioritást képez a likviditás, az érintett hitelintézetektől továbbra is kérjük, hogy likvid eszközeik egy hét alatt történő 15%-nál nagyobb arányú csökkenéséről, vagy 10%-nál nagyobb mértékű betétkivonásról, valamint a likviditást érintő bármilyen szokatlan, vagy rendkívüli eseményekről továbbra is haladéktalanul tájékoztassák a Felügyeletet. 14
Tekintettel arra, hogy a szövetkezeti szektorban sem a deviza üzletág, sem a származékos ügyletek nem tekintenek hosszú múltra vissza, szükségesnek tartjuk tematikus felügyelés keretében kiemelt figyelemmel követni ezen ügyletek kockázatait, kockázatkezelését. 2009. év folyamán folytatódott a devizaárfolyam kockázat kezelésének monitoringja az adatszolgáltatások segítségével. A 2008. december 31-i és a 2009. március végi deviza/devizaalapú forint állományok feldolgozásával egyrészt a devizában folytatott tevékenység felmérése, másrészt a devizaárfolyam kockázat kezelése, azaz a nyitott pozíció nagysága és a tőkekövetelmény megállapítás helyességének ellenőrzése volt a cél. Pénzügyi vállalkozások A fókuszált vizsgálatokon túlmenően az alábbi vizsgálatok történtek: - A Fundamenta-Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Zrt esetében 2009. márciusban törvényi előírás szerinti helyszíni ellenőri vizsgálat történt: A vizsgálat két téma köré csoportosult: (1) ÁSZF előírásainak teljesülésének ellenőrzése különös tekintettel a hiteligény elbírálásának ellenőrzésére, a hitelbírálati folyamatokra, a szabályozás és a gyakorlat vizsgálatán keresztül, valamint az áthidaló és azonnali áthidaló kölcsönök nyújtására. (2) A szerződéses összegek kiutalása, valamint a lakáskölcsön folyósításra vonatkozó előírások és a megvalósítás ellenőrzése. A vizsgálat nem tárt fel olyan hiányosságot, amely következtében határozat kiadása vált volna szükségessé. - A Gyorskölcsönt nyújtó pénzügyi vállalkozások helyszíni célvizsgálata: A három pénzügyi vállalkozás (Provident Pénzügyi Zrt., Athlon Pénzügyi Szolgáltató Zrt., KáPé Hitel Pénzügyi Szolgáltató Zrt.) helyszíni vizsgálat célja volt a társaságok által végzett kölcsönnyújtási tevékenység jogszabályi megfelelőségének vizsgálata, ideértve az alkalmazott bizonylatolási gyakorlat ellenőrzését, a folyamatba épített biztonsági és ellenőrzési mechanizmusok jellemzőit, a panaszügyek kezelését, valamint az egyes fogyasztóvédelmi és pénzmosási, vagy egyéb visszaélések megelőzésére tett intézkedéseket is. A magas THM-mel dolgozó társaságok vizsgálata A vizsgálatok során megállapítást nyert, hogy a magán és közszereplők részéről általánosságban és szakmailag megkérdőjelezhető szinten megfogalmazott felvetések - így az ügyfelekre kényszerített túlzott eladósodás, bizonylatadási kötelezettség megszegése, képviselői elszámoltatás hiánya - nem bizonyultak megalapozottnak. A vizsgálat nyomán megállapítható, hogy azon általános vélekedés, miszerint a gyorskölcsönzési tevékenység kiemelkedően jövedelmező, nem igazolható. A konstrukciók kiszámíthatóságából és a törlesztő részletek előre rögzítettségéből adódik, a társaságoknak az előre meghatározott díjakban kell érvényesíteni a hitelezési kockázaton túlmenő, egyéb és számos kockázatukat, melynek különösen jelen gazdasági hatások között már jelentősen érezhető költségnövelő hatása. A helyszíni vizsgálatok során a szintén fókuszba került THM és kapcsolódó kérdések mentén, alapfelvetésként fogalmazódott meg, hogy azon költségek, melyek a társaságok ilyen magas THM értékét eredményezi, mennyiben tekinthetők alátámasztottnak. Mindez amiatt is különösen indokolt lehet, mivel a Felügyelet jogszabály véleményező és javaslattevő funkciója mellett jelenlegi eszköze a THM tekintetében annak számítása helyességének, valamint kamat és díjkomponenseinek megfelelő alátámasztottságának ellenőrzésére korlátozódik. 15
Befektetési vállalkozások és alapkezelők A tőkepiaci szektor intézményeit elérő 2008. szeptember hónaptól kezdődő pénzügyi válság kezelése 2009. első félévében tovább folytatódott a befektetési vállalkozások és befektetési alapkezelők felügyelete tekintetében. A 2008. év őszén elrendelt napi szintű adatszolgáltatás alapján mind a befektetési vállalkozások, mind a befektetési alapkezelők tevékenységét illetően intenzív monitoring tevékenységet folytattunk, különös tekintettel az ingatlanalapokat és ingatlanalapokba fektető befektetési alapokat kezelő befektetési alapkezelők tekintetében, mely szoros együttműködést tett szükségessé az érintett piaci szereplőkkel. A befektetési vállalkozásokat illetően elmondható, hogy az 1998-as orosz válságot követő brókercsődök nem következtek be, az intézmények fizetési és értékpapír szállítási kötelezettségeiknek eleget tettek, a Felügyelet tudomására nem jutott olyan tény, amely azt jelezte volna, hogy az ügyfelek pénz- és értékpapír követeléseinek fedezete maradéktalanul nem állt volna rendelkezésre. Összesen egy intézmény esetében kellett rendkívüli célvizsgálatot lefolytatnunk, illetve további egy intézmény utóvizsgálata során került megállapításra, hogy egyes ügyfelek ügyleteinek fedezetét más ügyfelek eszközei biztosították, az érintett intézmények vizsgálata határozati kötelezéssel és bírság kiszabásával zárult. A 2009. I. félévet jellemző, a korábbi évekhez képest alulmaradó tőzsdei és tőzsdén kívüli tranzakciós forgalom csökkenés éreztette hatását a befektetési vállalkozások által végzett tevékenységek eredményességében, amely hatással van az egyes befektetési vállalkozások tőkehelyzetére is. Több befektetési vállalkozás, főként az alacsony induló tőkével rendelkezőek esetében került sor a tőkehelyzet rendezésére való felszólításra, melynek a társaságok eleget tettek. A kapacitások döntő része a nyolc legnagyobb bankcsoportot érintő vizsgálatokra fókuszált, ezen belül is a bankcsoporthoz tartozó befektetési alapkezelők és befektetési vállalkozások ellenőrzését végeztük. Az eddig lefolytatott vizsgálataink kirívó szabálytalanságot nem állapítottak meg, bár számos ponton (így a belső irányítás, az egyes funkciók szétválasztása, kiszervezés, adatszolgáltatás, bejelentési kötelezettség elmulasztása) tártak fel hiányosságokat, mely hiányosságok alapvetően ügyfél érdeksérelemhez nem vezettek, illetve az adott intézmény kockázatossági besorolását jelentősen nem rontották. Az ingatlanalapok befektetési jegyei forgalmazásának felfüggesztése A Felügyelet 2008. november 7. napján 10 forgalmazási napra felfüggesztette a nyílt végű ingatlanalapok befektetési jegyeinek forgalmazását és egyben kötelezte az alapkezelőket a kezelési szabályzatuk módosítására, oly módon, hogy a szabályzatban a törvény által lehetővé tett leghosszabb elszámolási időszak kerüljön rögzítésre. Az érintett alapok döntő többségénél így a T+90 forgalmazási napos elszámolási periódus került bevezetésre, mely azt jelentette, hogy az érintett alapoknak 2009. április első hetében meg kellett kezdeniük a már fentiekben említett felfüggesztést követően megadott megbízások pénzügyi teljesítését. A visszaváltási megbízások pénzügyi teljesítésének közeledtével az ingatlanalapokat kezelő befektetési alapkezelőknek határozniuk kellett arról, hogy a jövőben milyen működési stratégiát kívánnak folytatni annak érdekében, hogy az általuk kezelt alapok likviditását fenn tudják tartani. Ezzel kapcsolatban a 2009. január 30. napján kelt vezetői körlevélben kértünk tájékoztatást a befektetési alapkezelőktől. Tekintettel az egyes ingatlanalapok eltérő likviditási helyzetére, a visszaváltási megbízások nagyságrendjére és ütemére, az ingatlanbefektetések 16
jellegére (közvetlenül ingatlanba vagy alapok alapja konstrukción keresztül), az alapok likviditási helyzetének helyreállítására nem volt generálisan alkalmazható megoldás, így számos állásfoglalás kiadására és egyeztetés lefolytatására volt szükség. Ezzel egyidejűleg a Felügyeletnek fel kellett készülnie arra az esetre is, amennyiben valamelyik ingatlanalap nem tud fizetési kötelezettségének eleget tenni és a megszűnés lehetőségét választja. Számos kritika fogalmazódott meg az ingatlanalapokban található ingatlanok értékelése tekintetében, így több szakmai konzultációra is sor került az ingatlanértékelőkkel, továbbá az ingatlanértékelők által elvégzett ingatlanértékelések szúrópróbaszerűen elemezésre és értékelésre kerültek, ehhez kapcsolódóan jogszabály módosítási javaslatokat is megfogalmaztunk. Biztosítók A 2008-ban elkezdett, a Kgfb ágazaton belül a személyi sérüléses károk kezelésének tárgyában végzett témavizsgálat az első negyedév során intézkedések alkalmazása nélküli határozatok kiadásával zárult. Jelenleg folyamatban van a témavizsgálat szektor szintű tapasztalatainak összesítése egy jelentés formájában, valamint annak a statisztikai adatbázisnak az összeállítása, mely lehetőséget teremtene a jövőben a kapcsolódó tartalékok pontosabb becslésére. A TIR Biztosító Egyesület A TIR Biztosító Egyesület 2009. május 4-i hatállyal átruházta a Kgfb szerződésállományát az AIM Általános Biztosító Zrt.-re, amelyet a Felügyelet engedélyezett. Mivel az AIM Általános Biztosító Zrt. az állomány-átruházást megelőzően nem végzett tevékenységet az önjáró szárazföldi járművekkel összefüggő felelősség ágazatban, ezért kérelemmel fordult a Felügyelethez, amelyre vonatkozóan a Felügyelet a tevékenységi engedélyt megadta. Az állomány-átruházás időpontjától kezdve a TIR Biztosító Egyesület megszüntette a Kgfb alágazatban eddig folytatott biztosítási tevékenységét, és így a TIR Biztosító Egyesület erre vonatkozó engedélyét kérelemre a Felügyelet visszavonta. A tárgyidőszakban az alábbi vizsgálatokat végeztük: - A 8 bank csoport fókuszált vizsgálata 4 biztosítót is érintett. A vizsgálat helyszínen kívüli és helyszíni szakaszból állt. A helyszínen kívüli szakaszban a Unit-linked témavizsgálat feltáró szakaszát végeztük el az MKB Életbiztosítóra, az Erste Biztosítóra és a K&H Biztosítóra. Továbbá e három életbiztosítónál és az MKB Általános Biztosítónál a csoportvizsgálattal összefüggésben stratégiai interjúkat folytattunk le. Ezen interjúk a csoporthoz való tartozás mellett kiterjedtek a hazai csoport-tagokkal való kapcsolatra, továbbá a biztosítók stratégiájára, különös tekintettel a válságra, majd részleteiben a Unit-linked stratégiára. - A sajtóban megjelent ügyfélkezelési problémák (Suzuki Ász ügy), és a Uniqa esetében a Felügyeletre érkezett panaszokban feltárt kockázatok vizsgálata céljából célvizsgálat lefolytatása a Uniqa Biztosító Zrt-nél és a Generális 97 Biztosítási Alkusz Kft-nél. - CIG Közép-európai Biztosító Zrt. vizsgálat: A biztosító célvizsgálatának programját a felügyeleti prioritások figyelembe vételével, különös tekintettel a stratégiára, az üzleti modell fenntarthatóságára, a növekedésre, a jövedelmezőségre, valamint a tőketervezés témakörére fókuszálva alakítottuk ki. 17
A biztosításközvetítői regiszter A Felügyelet által működtetett biztosításközvetítői (és szaktanácsadói) nyilvántartás, azaz a regiszter megbízhatóságával kapcsolatban 2008-ban első ízben végzett felmérés szerint a regisztrálók által a rendszerbe feltöltött adatok megbízhatósága alig több mint 90%-os. Ez kockázatot hordoz magában, tekintve, hogy jogosulatlan személyeket is regisztrálhatnak, ha például nem létező végzettséget írnak be, valamint a már évek óta megoldatlan többes regisztrációk miatt több ezer közvetítőnek nem látszik egyben a közvetítői múltja, illetve ezzel kijátszhatók a lejáró határidők is. A Regiszterben 2008. december 15-én több ezer közvetítőnek járt le a végzettség megszerzésére adott határideje. A tömeges deaktiválás megelőzésére 2008 végén indított hatósági vizsgákon is sokan szereztek elfogadható végzettséget, azonban még így is maradtak jelentős számban olyanok, akiknek ez valamiért 4 év alatt sem sikerült. Pénztári szektor A nyolc banki csoportvizsgálathoz kapcsolódóan helyszíni célvizsgálatot tartottunk több pénztárnál. A célvizsgálat három magánnyugdíjpénztárt, három önkéntes nyugdíjpénztárt és két egészségpénztárt érintett. Az egyik egészségpénztárnál a jogosulatlan szolgáltatások nyilvántartásával kapcsolatban tapasztaltunk hiányosságokat. Az egyik nyugdíjpénztárnál súlyos számviteli nyilvántartási problémákat tapasztaltunk, két nyugdíjpénztárnál pedig a vagyonkezelési tevékenységet érintő adatszolgáltatások területén tapasztaltunk hiányosságokat. A pénztárak 2009. I. féléves befektetési tevékenysége A pénztári befektetéseket alapvetően a nemzetközi tőkepiacokon zajló negatív események határozták meg. A 2008. II. félévi sokkot követően a befektetési környezet az első félévben továbbra sem kedvezett a pénztárak befektetéseinek. A nemzetközi gazdasági válság egyre több részlete látott napvilágot, illetve a vezető államok gazdasági megsegítő csomagjainak vegyes eredménye, ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy nem rövidtávon megoldható válságról van szó. A nyugdíjpénztári befektetések a félév során két szakaszra oszthatóak. Az első negyedévre az előző évet követően továbbra is a negatív befektetési eredmények voltak a jellemzőek, míg a második negyedévben az első negyedév korrekciója ment végbe. A magánnyugdíjpénztárak befektetési tevékenységét alapvetően meghatározta, hogy 2009. január elsejétől minden magánnyugdíjpénztárnak be kellett vezetnie a választható portfóliós rendszert, ezzel egy időben az elszámolási egységes nyilvántartást. A rendelkezés két éve ismert volt, így ezalatt az idő alatt a pénztárak folyamatosan készültek a bevezetésre, ezért a portfóliók átalakítása is már korábban megkezdődött. Bár a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság hatására két évvel elhalasztódott a pénztárak jogszabályban meghatározott részvényfeltöltési kötelezettsége, a pénztárak törekednek a különböző választható portfóliók feltöltésére. A nyugdíjpénztári portfóliók alakulásában alapvető változás az elmúlt félév során nem következett be. Mindkét pénztártípus befektetéseit a hazai állampapírok határozzák meg, továbbra is marginális mértékű a közvetlen részvénybefektetés, a kollektív befektetések nagysága azonban eltérő a két pénztártípus között. A magánnyugdíjpénztári portfólió kb. 30%- át, míg az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében kb. 15%-át tartják kollektív értékpapírokban. A 18
pénztárak devizakitettségében sem történt gyökeres változás. A forintban denominált befektetések aránya a magánnyugdíjpénztárak esetében 75% körül, míg az önkéntes nyugdíjpénztára esetében ez az arány jelentősen magasabb. A magánnyugdíjpénztárak szabályozásának változtatása magával hozta, hogy az elmúlt évben megkezdett portfólió átrendezés folyamata nem állt le, ennek következtében a magyar állampapírok aránya 48% alá csökkent a félév végére. Ez a folyamat az önkéntes nyugdíjpénztárakra nem volt jellemző, az állampapírok aránya továbbra is 60% körül alakul. A magánnyugdíjpénztári választható portfóliós rendszer kötelező bevezetése magával hozta, hogy több önkéntes nyugdíjpénztár is áttért a válaszható portfóliós rendszerre. A magánnyugdíjpénztárak közvetlen részvényfeltöltöttsége továbbra is alacsony, nem éri el a 15%-ot, míg a kollektív befektetési formákban elhelyezett pénztári eszközök 30% körül mozognak. Az önkéntes nyugdíjpénztárak részvénykitettsége 10% alatt van, míg a kollektív befektetések aránya sem éri el a 15%-ot. A pénztári szektor első féléves hozamairól a magánnyugdíjpénztárak esetében van információnk az elszámoló egységes árfolyamok alapján. Az árfolyamok alakulását vizsgálva elmondható, hogy az első félévben a klasszikus portfoliók hozama -1,2% és 6% között, a kiegyensúlyozott portfoliók hozama -2,7% és 7% között, a növekedési portfoliók hozama -0,2% és 11,2 % között szóródik. A szektorátlagok rendre hozzávetőleges becsléssel: 2%, 3% és 6 %. (Az adatok nem évesítettek.) Az átlépések száma az elmúlt években folyamatosan növekszik, ez a trend folytatódik idén is, mind az I., mind a II. negyedévben elérte az 50 ezer főt, ezt kivetítve az év hátralévő részére, éves szinten az összes taglétszám 7%-át jelenti. Az átlépések száma nem mutat korrelációt a befektetési teljesítménnyel (legyen az jó, vagy rossz), sokkal inkább az adott pénztár (illetve pénzügyi csoport) tagszervező tevékenységén múlik. B. Piaci folyamatok felügyelete A Felügyelet tevékenységében az intézményi (prudenciális) felügyelet mellett ugyanilyen súllyal szerepel a piaci folyamatok ellenőrzése. Ennek keretében történik többek között az engedélyezési, piacellenőrzési tevékenység, a fogyasztóvédelmi feladatok ellátása, a pénzügyi visszaélések elleni fellépés. 4. Engedélyezési tevékenység A pénz- és tőkepiaci szektorban 2009. I. félévben 591 határozatot hoztunk engedélyezési ügyekben. A félév folyamán egy bank (SPE Bank Zrt.) kapott működési engedélyt, amely 2009. május 20- án kezdte meg működését. Egy takarékszövetkezet (Siklós és Vidéke Takarékszövetkezet) számára engedélyezte a Felügyelet a bankká történő átalakulást, valamint 5 új pénzügyi vállalkozás piacra lépésére és egy bankképviselet nyilvántartásba vételére került sor. A Felügyelet engedélyezte továbbá az ERSTE Ingatlanlízing Zrt. pénzügyi vállalkozás két pénzügyi vállalkozásra (ERSTE Ingatlanlízing Zrt., ERSTE Lakáslízing Zrt.) történő szétválását. Határozatával a Felügyelet a hitelintézet saját kérelmére visszavonta a Premier Bank Zrt. működési engedélyét és ezzel egyidejűleg kezdeményezte a végelszámolását. 19
A szövetkezeti szektorban 2 takarékszövetkezeti egyesülés (Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet - Ecseg és Vidéke Takarékszövetkezet; Pannon Takarékszövetkezet - Ásványrárói Takarékszövetkezet) zajlott le. A tőkepiaci szektorban továbbra is domináns a kockázati tőkealap-kezelők megjelenése a piacon, nyolc ilyen cég kapott működési engedélyt az év első felében. E cégalapítások oka az uniós JEREMIE programban való részvétel szándéka volt. A pályázat ismételt kiírása további, leendő piaci szereplők engedélykérelmének benyújtását eredményezheti. Négy új befektetési vállalkozás és három befektetési alapkezelő alakult, előbbiek száma jelentős növekedés az előző év hasonló időszakához képest, amelyet részben indokol, hogy a befektetési tanácsadási tevékenység 2008. július 1-jétől csak befektetési vállalkozási formában folytatható. A multilaterális kereskedési rendszer működtetését végezni kívánó befektetési vállalkozásnak az engedélyező határozatban előírtak teljesítésével a korábbi, feltételes működési engedélye a tevékenység tényleges megkezdését lehetővé tevő engedéllyé változott. A biztosítási szektor nem-élet ágában tevékenységi engedélyt kapott a CIG Első Magyar Általános Biztosító Zrt., amely azonban a kedvezőtlen gazdasági körülményekre tekintettel aktívan még nem jelent meg a piacon. 2009. első félévében kérelemre visszavonásra került a Stefánia Biztosító Zrt. (korábbi nevén QBE Atlasz Biztosító Zrt.) tevékenységi engedélye, mivel a tulajdonos döntése alapján a biztosító a tevékenységét véglegesen meg kívánta szüntetni. Ugyancsak csökkentette a biztosítási piac szereplőinek számát az OTP Garancia Biztosító Zrt. és a Groupama Biztosító Zrt. cégcsoporton belüli egyesülésének engedélyezése. A két biztosító még tavaly került egyszemélyi tulajdonos irányítása alá. A biztosító egyesületek száma is kevesebb lett eggyel, miután a Felügyelet engedélyezte, hogy a Fejér Megyei Állatbiztosító Egyesület beolvadjon a Fejér Megyei Növénybiztosító Egyesületbe. Jelentős számban születtek a független biztosításközvetítői (alkuszi és többes ügynöki) tevékenységre jogosító engedélyek, ami arra utal, hogy továbbra is sokan látnak piacot a biztosítási termékek értékesítésében. A biztosítókkal kapcsolatos engedélyezési ügyek közül kiemelkedett még a TIR Biztosító Egyesület és az AIM Általános Biztosító Zrt. közötti állomány-átruházás engedélyezése. Az ügylet során az AIM Biztosító az egyesület kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések képezte állományát vásárolta meg. A pénztári szektorban az önkéntes kölcsönös pénztárak körében tovább csökkent a piaci szereplők száma. A felügyelet 2009. első felében a végelszámolás befejezése után három önkéntes kölcsönös pénztár tevékenységi engedélyét vonta vissza, a felszámolás és végelszámolás alatt álló pénztárak száma pedig a félév végére 42-re emelkedett. Hosszú idő után azonban két önkéntes kölcsönös pénztár is nyújtott be tevékenységi engedély iránti kérelmet (1 egészségpénztár és 1 önkéntes nyugdíjpénztár), és alapítási engedély iránti kérelmet is nyújtottak be egy magánnyugdíjpénztár alapításának engedélyezése iránt. Az engedélykérelmek elbírálása 2009. második felében fejeződik be. 5. Piacfelügyelet Az októberi események kapcsán indult piacfelügyeleti eljárások közül több jelentős vizsgálatot 2009 első negyedéve során zártunk le. A Felügyelet 2008. október 9-én indított piacbefolyásolás gyanújával piacfelügyeleti eljárást az OTP részvényekre adott eladási megbízásokkal kapcsolatban. A Felügyelet a vizsgált magyarországi részvénytranzakciók mögött részvényswap ügyletet tárt fel, amelynek megbízói oldalán a Soros Fund Management LLC állt. 2008. október 9-én a Soros Fund Management LLC 390.000 darab OTP részvényt 20