PEDAGÓGIAI PROGRAM
Küldetésnyilatkozat óvárosában mőködı iskolánk nagy hagyományokra, jeles elıdökre tekinthet vissza. Büszkék vagyunk elıdeink munkájára, akik tevékenységükkel megalapozták és fenntartották iskolánk jó hírnevét, és azon fáradozunk, hogy elismerésre méltóak legyenek újdonságaink, lépésváltásaink. A ma iskolája némiképp különbözik a tegnap iskolájától. Egy iskolának ma már nem lehet célja a polihisztorképzés, hiszen abban az információrengetegben, amiben élünk, ez a cél már elérhetetlen. De olyan szellemiség kialakítása elérhetı, amelyben a gyermekek igénylik a tudás alapszintjét a kultúra minden területén. Olyan iskolamodellt szeretnénk megvalósítani, ahol a gyerekek nyugodt, családias, gyermekszeretı légkörben, képességeik legjavát nyújtva tanulhatnak. A nevelıtestület pedagógiai hitvallását kifejezı idézetek megfogalmazzák mindazt, ami napról-napra át kell hassa nevelı-oktató munkánkat az iskola életének minden területén. Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog. / Szent - Györgyi Albert / Minden gyermeknek joga van a legjobb tanárhoz, a legeredményesebb módszerhez és a legjobb körülményekhez, ami ıt az iskolában, az ismeretszerzésben és az emberré válás folyamatában segíti. / Kodály Zoltán / Küldetésünk, hogy munkánkkal megteremtsük a lehetıségét annak, hogy a 6-14 éves gyermekek olyan alapmőveltséget és kompetenciákat sajátítsanak el, amely majd biztos alapot ad a világban való eligazodáshoz, amely a gyermekekben felébreszti az igényt a további mővelıdés, tanulás folyamatosságának szükségességére, segíti ıket a munka világába való beilleszkedéshez. 2
Meggyızıdésünk, hogy a tanulók akkor tudják képességeik legjavát nyújtani: ha az iskola életének minden mozzanatában figyelembe vesszük életkori sajátosságaikat; ha gyermeket szeretı és tisztelı, emberi kapcsolatokra épülı légkör veszi ıket körül, amely derőt, harmóniát, biztonságot sugároz feléjük. Hisszük, hogy testileg-lelkileg egészséges, boldogságra képes, nyitott gondolkodású embereket csak a szülıi házzal való szoros együttmőködésben nevelhetünk. A megvalósulás garanciái elsısorban az iskola pedagógusai, akik elhivatott, oktató-nevelı munkájukat magas szakmai színvonalon végzı nevelık. Tudásukat folyamatos önképzéssel gyarapítják. Vajon mi lehet annál fontosabb, hogy egy gyermek felismerhesse képességeit és felépíthesse önmagát? Az iskola jogi státusza Az intézmény neve:, Grundschule Nr. 1. Az intézmény székhelye: 2040, Esze Tamás u. 3. Telephelye : Rózsa utca 17. Az intézmény alapítója: Város Önkormányzatának jogelıdje, i Nagyközségi Tanács Alapítás éve: 1957. Az intézmény fenntartója és felügyeleti szerve: Város Önkormányzatának Képviselı-testülete Felügyeleti szerv címe: 2040, Szabadság út 134. Típus: körzeti feladatot ellátó általános iskola Iskolai évfolyamok száma: 8 Az intézménybe felvehetı maximális tanulólétszám: 744 fı Az iskola alaptevékenysége: A tankötelezettség teljesítését szolgáló, az általános mőveltséget megalapozó nevelés és oktatás. Ennek keretében emelt szintő oktatást folytat 3
ének-zene és informatika tantárgyakból. Ellátja a gyógytestnevelési szakszolgálati feladatokat. Tanulási részképesség-hiánnyal (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia), figyelemzavarral, magatartási, beilleszkedési problémával küzdı gyermekeknek nevelést, oktatást biztosít kislétszámú osztály keretében 1-4 évfolyamon a 2005/2006-os tanévtıl kezdıdıen, négyévenként induló elsı osztályban, évfolyamonként egy tanulócsoportban. A szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján ellátja a sajátos nevelési igényő (látássérült), valamint a pszichés fejlıdés zavarai miatt a tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók integrált nevelését 1-8. évfolyamokon. 80124-4 általános iskolai nappali rendszerő nevelés, oktatás 80122-5 sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő általános iskolai nevelése, oktatása 80521-2 pedagógiai szakszolgálat 55137-1 gyermek-, tanuló-felügyelet 55232-3 iskolai intézményi közétkeztetés 80511-3 napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás Nemzetiségi, etnikai kisebbségi és más feladatok: A német nemzetiségi kisebbséghez tartozó tanulók nevelését, oktatását a német nemzetiségi kisebbség nyelvén és magyarul valósítja meg. (A 32/1997. (XI.5.)MKM rendelet 2.sz. melléklete I. rész I/C2.a pontja szerint: hagyományos nyelvoktató kisebbségi oktatás. 75195-3 közoktatási intézményekbe3n végzett vállalkozási tevékenységek 80591-5 oktatási célok és egyéb feladatok 92403-6 diáksport Feladatellátást szolgáló vagyon: Székhely helyrajzi száma: 9 Székhely alapterülete: 3303 m 2 Telephely helyrajzi száma: 2685 Telephely alapterülete: 8850 n 2 Vagyon feletti rendelkezés joga: Az intézmény a használatában lévı önkormányzati vagyont az Alapító okirat 1011. pontjában leírt tevékenységek keretében önállóan használja, a rábízott vagyont megırzi, a mindenkor érvényes gazdálkodási szabályok szerint kezeli és gyarapítja. Gazdálkodási jogkör: Önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezı költségvetési szerv. Utalványozó az intézmény vezetıje, ellenjegyzı a gazdasági vezetı. 4
Ellátható vállalkozási tevékenység köre és mértéke: az intézmény szabad kapacitásainak hasznosítása érdekében helyiségeit bérbe adhatja, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az alapfeladat ellátását, és az abból fakadó kötelezettségek teljesítését. A vállalkozási tevékenységbıl származó bevétel nem haladhatja meg az intézmény költségvetése tervezett összkiadásának öt százalékát. A vállalkozásból származó bevételt az intézmény az Alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához köteles felhasználni. A vezetı kinevezésének rendje: pályázati eljárást követıen a határozott idejő vezetıi megbízást Város Képviselı-testülete adja. OM azonosító: 037737 TEÁOR besorolás: 80.10 alapfokú oktatás Adószám: 15441393-2-13 I. Nevelési program Alapelvek, értékek, célok Alapelvünk, hogy iskolánk az alább leírt érték- és célrendszerrel deklarálva fenntartsa a minıségi oktatást. Értékrendszer Általános emberi értékek Humanizmus, alapvetı erkölcsi normák elsajátítása Énkép, önismeret kialakítása, fejlesztése Honismeret, hazaszeretet, nemzetiségi identitás megtartása az élet, az egészség, a természet, a környezet szeretete, védelme nyitottság és tolerancia mások iránt, más népek, kultúrák és szokások iránt A tudással, a mőveltséggel kapcsolatos értékek tudásvágy teljesítményképes tudás tehetség kibontakoztatása önmővelés kulcskompetenciák (amelyre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlıdéséhez az aktív állampolgári léthez) fejlesztése 5
kritikus gondolkodás kreativitás, kezdeményezıképesség, problémamegoldó gondolkodás kockázatértékelés döntéshozatal érzelmek kezelése A munkával kapcsolatos értékek kötelességtudat rendszeresség A személyiség belsı harmóniájával kapcsolatos értékek pozitív életszemlélet önismeret, önfejlesztés nyitottság alkalmazkodni tudás derős beállítottság a lehetıségek kihasználása alkotási kedv, alkotóképesség A társas kapcsolatokra vonatkozó értékek szeretet tisztelet családtagjaink, embertársaink iránt barátság megértés, türelem együttmőködés a másik ember feltétel nélküli pozitív elfogadása empátia hitelesség (kongruencia) kulturált viselkedés vitakultúra az esélyegyenlıség megteremtése 6
A mindennapi kapcsolatokra vonatkozó értékek kulturáltság viselkedésben kommunikációban udvariasság becsület segítıkészség empátia vitakultúra önreflexió Célrendszer Nevelési-oktatási célrendszerünk két alapvetı pillérre épül: az elfogadott Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott általános célok iskolánkra jellemzı megjelenítése az általános iskola alapfunkciói közül iskolánkban dominánsan megjelenı funkciókhoz rendelt célok Célunk olyan iskola létrehozása, amelyben gyermek, szülı, pedagógus jól érzi magát, és elégedett az itt kapott szolgáltatásokkal. A személyiségfejlesztés és a teljesítmény-centrikusság harmóniájára törekedve legyen az iskola a tehetséggondozásnak és a felzárkóztatásnak egyaránt színtere. Ezt a harmóniát a differenciált oktatás széles körő alkalmazásának és színvonalának emelésével kívánjuk elérni. Szükséges a tanulók adottságaiban, környezeti tényezıiben, képességeiben gyökerezı, motivációikban, magatartásukban, tanulásukban, eredményeikben, teljesítményeikben érvényesülı különbségekkel összhangban álló, fejlesztı tevékenységekben megvalósuló pedagógiai munkát végeznünk. Fontos, hogy tanulóink számára egyenlı esélyt biztosítsunk a fejlıdéshez, megtanítsuk ıket a lehetıségek felismerésére, továbbá ezen lehetıségek személyiségüknek megfelelı kihasználására. Törekvésünk a tanulók erısségeinek felismerése és menedzselése, ezzel a tehetségek minél korábbi felismerése és kibontakoztatása. Alapvetı célunk a 6-14 éves korosztályt megtanítani az alapkészségekre, nyitottá tenni ıket a folyton változó világra, képessé tenni a tanulókat arra, hogy kérdezni tudjanak a körülöttük zajló eseményekre, változásokra. 7
Fontos célunk a NAT-ban megfogalmazott kulcskompetenciák fejlesztése az iskolába lépés elsı napjától, hiszen az ismeretek alkalmazása az alkalmazni tudás éppen olyan értékkel bír, mint az elméleti ismeretek elsajátítása. A kor követelményeihez igazított tudás figyelembevétele, az információk megszerzése és feldolgozása, az erre való felkészítés legfıbb feladatunk. Arra törekszünk, hogy a kulcskompetenciák fejlesztésében elért eredményeink mindenkor legalább az országos mérések átlaga körül illetve a fölött alakuljanak. Nevelésünk során el kívánjuk érni, hogy tanulóink legyenek megbízható, becsületes, tisztelettudó gyerekek. Fontos, hogy megfelelı önismerettel, társismerettel, akaraterıvel rendelkezzenek, az életben elıttük álló feladatokat önfegyelemmel oldják meg, legyenek képesek az önreflexióra. Az egészségesen fejlett, fejlesztett személyiség formálásának fontos feltétele a testi és mentális higiéné, a megfelelı szokásrendszer kialakítása. Ennek elérését segíti a külön fejezetben is megjelenített egészségnevelési programunk. A tanár szerepe a pedagógiai folyamatban, hogy facilitátorként segítsen a tanulók viselkedésének jól meghatározott irányban történı változtatásában. A mindennapi pedagógiai praxist tanulásirányítási és tanulásszervezési folyamatnak tekintjük, amelyben sikeresen megtörténhet a tanulók önmegvalósítása, különös figyelemmel az adaptációs készségek fejlesztésére és az alkotásra orientált tanulásra. A hagyományok ápolása és megırzése mellett kapjon teret minden ésszerő és igényelt új kezdeményezés, amely a tanulók személyiségfejlıdését elısegíti. A kulcskompetenciák fejlesztésében kiemelt szerepet kap az 1-6. évfolyamon az anyanyelvi kommunikáció a matematikai kompetencia a hatékony önálló tanulás a szociális kompetencia Iskolánk sajátosságaiból, hagyományaiból adódó céljaink: A NAT egyik fontos kulcskompetenciája az esztétikai és mővészeti tudatosság és kifejezıképesség fejlesztése. Az esztétikai minıségekre nyitott magatartás kialakításának 8
egyik lehetıségét a magas szintő zenei nevelésben látjuk. Az esztétikai nevelés terén fontos az iskola külsı és belsı rendjének, tisztaságának, otthonosságának megteremtése. Arra törekszünk, hogy a tanulókban alakuljon ki a szép iránti igény, s ez mutatkozzon meg közvetlen környezetük rendjének, kulturáltságának kialakításában illetve fenntartásában. Nemzetiségi oktatást is folytató iskola lévén diákjaink ismerjék meg a német nemzetiségi gyökereik feltárásával elıdeik szokásait, ápolják hagyományaikat. Az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése érdekében tudatos nyelvhasználattal, a nyelv sajátosságainak élményt adó bemutatásával tesszük lehetıvé a német nemzetiségi nyelv alapjainak elsajátítását. Iskolánk minden tanulója - ha különbözı mértékben is - legyen képes eligazodni és tájékozódni a különféle hagyományos és modern információs anyagokban és ezek győjteményeiben. Ehhez legyen meg a lehetıségük megismerni az információhordozók használatát, hogy 14 éves korukra megbízható informatikai ismeretekkel rendelkezzenek. A 6-8. évfolyamban a kulcskompetenciák fejlesztésében kiemelt szerepet kap: az anyanyelvi kommunikáció az idegen nyelvi kommunikáció a matematikai kompetencia a természettudományos kompetencia a digitális kompetencia a hatékony, önálló tanulás a szociális és állampolgári kompetencia A szabadidı hasznos és kellemes eltöltésének lehetıségeit a tanulókkal, szülıkkel együtt kívánjuk alakítani. Ezek jó alkalmak lehetnek az iskolához való kötıdés erısítésére, az identitás kialakítására. A szülık és az iskola között a gyerekek nevelésében hatékony munkamegosztást kívánunk kialakítani az együttmőködés elıremutató formáinak szélesítésével. Eszközrendszer az oktatási- nevelési folyamatban Az eszközrendszer magában foglalja a nevelési-oktatási módszereket és a nevelés-oktatás során használt eszközöket. A nevelési-oktatási módszerek: a célok, feladatok megvalósítása érdekében alkalmazott eljárások, a cél eléréséhez vezetı utak. 9
Az eszközök: a nevelési-oktatási módszerhez használt nyomtatott, nem nyomtatott, több dimenziós és audiovizuális eszközök, anyagok. A megválasztott módszerek összhangban vannak a nevelıi szabadsággal, az eszközök használata pedig egyrészt a pedagógiai kulturáltság, másrészt a rendelkezésre álló feltételek függvénye. A módszertani kultúra folyamatos bıvítése minden nevelı feladata. Az egyes tantárgyak tanításánál alkalmazott módszereket késıbb jelezzük, a legáltalánosabban használtak a következık: közlés, ismeretátadás, magyarázat; munkáltatás; demonstrációs kísérletek; megbeszélés; képek, ábrák, kísérletek elemzése; szakirodalom, forrás, szemelvényelemzés; kutatás; tanulói kísérletezés; önálló vázlatkészítés; oktató és ismeretterjesztı filmek megtekintése, múzeumi, könyvtári órák; projektek készítése; multimédiás eszközök alkalmazása kooperatív technikák alkalmazása együttmőködés differenciálás tanulmányi kirándulás, erdei iskola egyéb szaktárgyi órák kihelyezése az aktuális környezetbe Fejlesztendı területek: Meglévı eszközeink mennyisége és minısége folyamatos fejlesztést kíván A szaktantermi rendszer - mely a korszerő nevelı-oktató munka jó eszköze - iskolánkban csak részben mőködik, a feltételek javítandók. A könyvtár mellett a médiatár kialakítása folyamatos feladat. A számítástechnikai eszközök folyamatos fejlesztése elengedhetetlen. 10
A módszertani kultúra fejlesztése A nem szakrendszerő oktatás bevezetése A kötelezı és felhasznált taneszközök listája mellékletben található. A pedagógiai folyamat Az iskolai élet sajátosságai, jellemzıi Az iskola tevékenységrendszerének a személyiség sokoldalú fejlesztésén kell alapulnia. A tartalmi tényezık megállapításakor egyrészt figyelembe kell venni a gyermekek fejlıdéslélektani jellemzıit, másrészt számolni kell az egyes életkorok sajátosságaival, teljesítıképességével. Iskolánk tevékenységrendszerét 3 fı területen mutatjuk meg: Tanítás-tanulási tevékenység, tanulásirányítás, tanulásszervezés, esélyteremtés, kompetenciafejlesztés A tanórán és iskolán kívüli nevelési-oktatási tevékenység, amelyben prioritást jelent az egymástól való tanulás lehetıségének biztosítása Az egészséges életmódra és a környezettudatos nevelésre irányuló tevékenység Tanítási-tanulási tevékenység Az iskola pedagógiai munkájában a legfontosabb a tanítási-tanulási tevékenység, mely középpontjában a motiváló tényezık állnak. Vizsgálatok bizonyítják, hogy a gyermekek tanulását elsısorban a pozitív megerısítés segíti elı. A sikerélmény kitartó tevékenységre sarkall, teljesítményképes tudást eredményez. Az iskolának le kell mondania arról az illúzióról, hogy kész tudást adjon. Feladata, hogy szilárd alapot teremtsen, tegye nyitottá, fogékonnyá az értékek befogadására a fiatalokat és kreatívvá a szerzett képességek alkalmazásában. Ezért törekszünk arra, hogy iskolánkban minden ez irányú tevékenységet a szemléletesség, a cselekedtetés, az önálló munkáltatás és a differenciáltság hasson át. Tantestületünk közös feladata minden egyes tanuló esetében a hatékony tanulás módszereinek és technikájának az elsajátíttatása, az önmővelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata. Ez elsısorban a következıket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értı olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése, az elızetes tudás és tapasztalat mozgósítása, az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépí- 11
tése, a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka, az emlékezet erısítése, célszerő rögzítése, módszerek kialakítása, a gondolkodási kultúra fejlesztése. Tehát minden tantárgy tanítása, tanulása során az a cél, hogy azt szívesen tanulja a diák, hogy tanulja meg a tanulás sajátos módjait, tanuljon meg tanulni, és ennek birtokában jusson el saját képessége maximumához. Különösen a bevezetı és a kezdı szakaszban (1-6. évfolyamon) a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanulói közremőködésre építve, az érdeklıdés felkeltésére, a problémák felvétésére, a megoldáskeresésre, és a tanulói képességek fejlesztését szolgáló ismeretek elsajátítására irányuljon. Az alapozó és a fejlesztı szakaszban a tanulói terhelés a tanulói képességekhez igazodva kell, hogy növekedjen. Ezért is a tanítás-tanulás folyamatában fontos a felfedezés örömének megteremtése. Az ismeretszerzés ma már nem kizárólag az iskolában történik. Ezért az eddigieknél nagyobb szerepet kell biztosítani az önálló olvasásnak, a tankönyvön kívül más könyvek, kézikönyvek, lexikonok használatának, s az egyéb ismerethordozók (TV, videó, film, CD, internet) által megszerezhetı tudásnak. Fontos szerepet szánunk a 2003-ban átadott alsós, a 2004-ben átadott felsıs könyvtárnak, a könyvtárhasználat tudatos elméleti és gyakorlati elsajátíttatásának. Megtörtént a könyvtári állomány számítógépes nyilvántartása. A NAT alapján a tanórák szervezésének számunkra (mint legfıbb eszköz a tanítás-tanulás folyamatában) kívánatos ismérvei, sikerkritériumai: A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása. Az oktatási folyamat megszervezése segítse elı a tanulók elızetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetıséget esetleges tévedéseinek korrigálására és új tudásának átrendezıdésére. Alkalmazzuk az együttmőködı (kooperatív) oktatás szellemét, technikáit, formáit. Az iskolai tanítás-tanulás különbözı szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezésének, problémamegoldásainak, alkotóképességének elıtérbe állítása. 12
A tanulásszervezés egyik fı elve és teendıje a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenırzésben, az értékelésben. A tanulásszervezési technikák, feladatok használata az esélyegyenlıség biztosítására, a hátrányos helyzető tanulók felzárkóztatása érdekében. Tanulásszervezési megoldások alkalmazása a különleges bánásmódot igénylı, sajátos nevelési igényő gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdı tanulók nevelésében, oktatásában. Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára. A nem szakrendszerő oktatással a kulcskompetenciák fejlesztése. Mindezek az óralátogatás és a tanári önértékelés szempontjaiként bekerülnek a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerébe. Tanulásirányítási tevékenységünket akkor tekintjük sikeresnek, ha az óralátogatások, az elégedettség-mérések valamint pedagógiai méréseink során győjtött adatokkal egyértelmően igazolni tudjuk az itt meghatározott pedagógiai tevékenységek egyre kiterjedtebb alkalmazását az oktatási folyamatban, és ha ezek alkalmazása javítja a tanulók, különösen a hátrányokkal küzdı tanulók iskolai és továbbtanulási eredményességét. Az otthoni, napközis és tanulószobai felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai: Alsó tagozaton hét végére és szünetre nem adunk házi feladatot. A napi feladott tananyag megtanulása az átlagos képességő tanulónál nem haladhatja meg a napi 1,5 órát. Ha több tanító tanít egy osztályban, az osztály tantermének táblájára írják a házi feladatot és a szükséges idıt. Felsı tagozaton (napi átlag 5,5 órával számolva) a tantárgyanként feladott házi feladat idıigénye nem haladhatja meg a 25 percet. 13
Az ismeretszerzés megkönnyítése érdekében a következı tanulásszervezési eljárásokat kívánjuk alkalmazni: hagyományos eljárások: csoportbontás nyelvbıl, technikából, számítástechnikából nívócsoportos oktatás matematikából és magyar nyelvtanból 7-8. osztályban iskolánkban újnak számító eljárás: ötödik osztálytól a heti 1,5 órás tantárgyak, tömbösített oktatása Csoportbontás A fenntartóval történt egyeztetés alapján 20 fınél magasabb osztálylétszám esetén az osztályokat csoportokra bontjuk a hagyományos eljárásoknál említett tantárgyakból, majd a csoporton belül a tanóra megszervezésével is differenciálunk. Általános alapelv, hogy a csoportbontás szempontja az arányos létszám kialakítása, általában a névsor felezésével. Ettıl az elvtıl csak akkor térünk el, ha az osztályba járó tanulók képességei között akkora a különbség, hogy ezt differenciálással már nem lehet kezelni. Ekkor a képességek szerinti csoportbontás elvét követjük. Nívócsoport A 7-8. évfolyamon matematikából nívócsoporttal segítjük a többszintő differenciálást.. A csoportba sorolás szempontja a 6. év végi mérés eredménye. Tehetség, képesség kibontakoztatása A tehetséggondozás feladata, hogy a kiemelkedı képességő diákok megfelelı terhelést kapjanak. Fontos a tehetség tudatosítása, megerısítése a tanulókban és környezetükben egyaránt. A tehetséggondozás folyamatos, az iskolai élet minden területét át kell, hogy hassa. A tehetséggondozás folyamatában is figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, hogy mindig a legmegfelelıbb terheléssel és a legmegfelelıbb módszerrel történjen képességeinek kibontakoztatása. A tehetséggondozás általunk alkalmazandó menete a következı: Vegyük észre a gyermek természetes érdeklıdését, adottságát valamilyen tárgyban. Irányítsuk figyelmét, megbízatásokat, feladatokat adjunk érdeklıdésének megfelelıen. Támogassuk kibontakozó önálló kezdeményezéseit. 14
Biztosítsunk számára versenylehetıségeket. Lássuk el szakirodalommal. Teljesítményét folyamatosan értékeljük, elemezzük, és az ebbıl adódó új feladatokat rendszeresen jelöljük ki. A tehetséggondozás színtere Egyéni fejlesztı órák. A felemelt kötelezı óraszám keretében egyéni fejlesztési terv alapján történik a tehetséggondozás 1-3 fıs csoportokban. Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. Versenyekre való tanórán kívüli felkészítés Speciális tehetséggondozó szakkörök Nívócsoportos oktatás matematikából 7.-8. osztályban Csoportbontás nyelvbıl (német-angol) és informatikából Speciális osztályok emelt óraszámai által biztosított képzés Differenciált óravezetés A pedagógus feladatai: A szaktanár a felelıs a tehetség észrevételéért és érdeklıdésének folyamatos fenntartásáért. Feladata, hogy folyamatosan biztosítson a pályázatokon részvételi, publikálási, szereplési lehetıséget tanítványai számára. Az iskolavezetés az ezekhez szükséges feltételeket köteles megteremteni. A tehetséges, de szociális alapon rászoruló tanulók számára anyagi lehetıségeket kutasson fel, segítse a szaktáborokban és kulturális programokon való részvételt. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program A tehetségek felfedezése mellett az iskolának legalább olyan fontos feladata, hogy a valamilyen okból gyengébb képességő tanulóknak megadja a megfelelı segítséget a felzárkózáshoz. Az elsı és a legfontosabb lépés, hogy feltárjuk a lemaradás okát. Olyan esetekben, ha a lemaradás hátterében valamilyen képesség sérülése, vagy valamilyen fokú hiánya áll, szakemberhez fordulunk. Iskolánkban logopédus, fejlesztı pedagógus és pszichológus segíti a képességbeli zavarok kiszőrését. Súlyosabb esetben szakintézményhez fordulunk a segítségnyújtás érdekében. A felzárkóztatás különös hangsúlyt kap az alapozó szakaszban, 15
hiszen ismert adat, hogy az egy osztályba járó gyerekek fejlettsége között akár egy évnyi különbség is lehet. Ezért alsó és felsı tagozaton a tanórai differenciálásban rejlı lehetıségek mellett - fejlesztı pedagógus is segíti a munkát oly módon, hogy az osztályból kiemelve, kis csoportban foglalkozik a gyerekekkel, ezzel is segítve egyéni fejlıdésüket. A felzárkóztatás színterei Az egyéni fejlesztési terv alapján tanórai differenciálás A felemelt kötelezı óraszám keretében egyéni fejlesztési terv alapján felzárkóztatás 1-3 fıs csoportokban. Fejlesztı pedagógiai foglalkozás 1-6. évfolyamon 1.-6. évfolyamon napközis foglalkozás, 7.-8. évfolyamon tanulószoba Nívócsoportos oktatás matematikából 7.-8. évfolyamon Csoportbontás német és angol nyelvbıl, informatikából Logopédiai foglalkozás Nem szakrendszerő képzés 5.-6. évfolyam A pedagógus feladata A gyermeket tanító szaktanár a felelıs a rehabilitációs bizottság határozatának betartásáért. Az osztályfınök a szaktanárral karöltve próbálja felderíteni a kudarc okát, a lemaradás elızményeit, és közösen keressék a megoldás lehetıségeit. A tanulók kiszőrését az iskolai logopédus és az iskolapszichológus végzi. Az osztályfınök a szakemberekkel közösen gyızze meg a szülıt a külsı segítségnyújtás szükségességérıl. Az egyéni fejlesztést mindig az adott szaktanár és a fejlesztı pedagógus végzi. Ilyen esetben a gyermek fejlesztı foglalkozáson is részt vesz, de osztályzatot ott nem kap. İ egyéni fejlesztési terv szerint halad, és munkáját a szaktanár értékeli. A szaktanár a felelıs a tanulási nehézséggel küzdı tanulók észrevételéért és folyamatos felzárkóztatásáért. Fontos a gyermek sikerélményhez juttatása abban az esetben is, ha az nem iskolai tantárgyi jellegő. Tanárváltás esetén az elızı szaktanár köteles átadni az általa tanított tanulókat, beszámolni a velük kapcsolatos problémákról, eredményekrıl. 16
A tanuló fejlesztésének eredményességét a fejlesztésben résztvevı pedagógusok mérik, értékelik. Tanórán és iskolán kívüli nevelési-oktatási tevékenység Nem osztály ill. órakeretben folyó tevékenységi formák Az alapképzést a következı tanórán kívüli foglalkozások egészítik ki: napközi: 1-6.- osztályig tanulószoba: 7-8.- osztályig énekkar: 2-8.- osztályig szakkörök mőveltségi területek szerinti igénytıl függıen 1-8.- osztályig sportkörök: 1-8.- osztályig tábor logopédiai foglalkozás pszichológus által kidolgozott egyéni fejlesztı program versenyek, bajnokságok Napközi A napközi a tanórán kívüli oktatási-nevelési tevékenységnek sajátos területe. Sajátos munkarendjével, tevékenységével ugyanúgy szolgálja a pedagógiai célok megvalósulását, mint a tanórai tevékenység. A napköziben végzett munka összetett jellege megkívánja a pedagógusok összehangolt munkakapcsolatát, az információáramlás folyamatosságát. A napközis tevékenység legfontosabb jellemzıi: Fontos, hogy a pihenés, levegızés, tanulás, játék arányai megfelelıek legyenek a délutáni tevékenységek során. Segíteni kell a gyerekek egymáshoz való alkalmazkodását a hosszú együtt töltött idı miatt. Ösztönözni kell az önállóan végzett tanulási tevékenységet. Törekedni kell a kulturált étkezési szokások kialakítására, betartatására. A klubfoglalkozások során a tanulók érdeklıdésének megfelelıen kell szervezni a tevékenységi formákat, ugyanakkor a készségek fejlesztésére, a tehetségek kibontakozására is lehetıséget kell adni. 17
Tanulószoba A tanulószoba napi 3 órában szaktanárok közremőködésével segítséget nyújt a felzárkóztatásra szoruló tanulóknak. Az osztályfınök és a szaktanár kezdeményezi a segítségre szoruló tanulók részvételét. Szakkörök A szakköröket a diákok igényei szerint a munkaközösségek tervezik annak figyelembevételével, hogy minden korosztály megtalálja az adott szaktárgyhoz kapcsolódó, érdeklıdésének megfelelı lehetıséget. A szakkörök minimum 12 fıvel indulhatnak. Jellege szerint lehet: tehetséggondozó (egyéni vagy kiscsoportos) felzárkóztató, korrepetáló hobbi jellegő Énekkar Az ének-zene tagozatos osztályok tanulói tagjai az énekkarnak. alsó tagozat: Csengettyő kórus felsı tagozat: Tavasz kórus Tevékenységük hozzájárul az iskolai rendezvények színvonalának emeléséhez. Évente legalább egy alkalommal nyilvános koncerten mutatják be tudásukat. Felkérésre más rendezvényeken (pl. i Mővészeti Napok) is szerepelnek. Minısítı- és háziversenyeken vesznek részt. Nemzetiségi néptánc A nemzetiségi néptánccsoport tagjai a német nemzetiségi osztályból kerülnek ki. A szervezıdés a szaktanár javaslatára, az osztályfınökkel egyeztetve önkéntes alapon történik. Tevékenységük szerepet játszik a nemzetiségi hagyományok ápolásában, ismereteik elmélyítésében. Sportköri tevékenység, mindennapos testnevelés A testedzés fontossága (ép testben ép lélek) nemcsak a tanórai keretben, de a tanórán kívüli keretek között is nagy hangsúlyt kap. A mindennapos testedzést órarend szerinti órán és délutáni foglalkozásokon - sportkörön - biztosítjuk. 18
Alsó tagozaton a heti 3 testnevelés óra mellett biztosítjuk a napköziben a játékos testmozgást minden nap a napközis nevelık vezetésével lehetıleg a szabad levegın. Ennek idıkerete napi harminc perc. Természetesen alsó tagozaton is megszervezzük a sportköri foglalkozásokat évfolyamonként heti 1 alkalommal. Ide a gyerekek önként járnak. A sportkörök felsıben is évfolyamonként kerülnek megszervezésre, sportágak és igények szerint. Tanfolyamok Bármely pedagógus indíthat tanfolyamot az iskolavezetés engedélyével. Minimum létszám 12 fı. A jelentkezés egy félévre szól, tanfolyami díjat a tanfolyam jellegétıl és gyakoriságától függı mértékben szedünk. Logopédiai foglalkozások A beszédhibás, diszlexiás, diszgráfiás tanulókat logopédiai foglalkozásokon segítjük hátrányaik leküzdésében, felzárkózásában. Az 1. osztályos gyerekek az elsı tanév folyamán logopédiai szőrésen esnek át, ez alapján kerülnek a logopédiai csoportba. Gyógytestnevelés Az arra rászoruló tanulóknak helyben biztosítjuk a gyógytestnevelési foglalkozásokat. Az iskolaorvos elızetes vizsgálata alapján szakképzett gyógytestnevelı oktat délelıtt és délután külön órarend szerint. Könyvtárhasználat A két könyvtártermet a tanulók a szaktanárok és a könyvtáros tanárok vezetésével és segítségével használják. A könyvtáros tanár pályázati kiírásokkal serkenti a tanulók könyvtárba járását. A könyvtár mőködési rendjérıl a könyvtári SZMSZ rendelkezik. Az iskola könyvtára az Esze Tamás utcai épületben, míg fiókkönyvtára a Rózsa utcaiban mőködik. Fı célja: a tanulókat megtanítani a könyvtárhasználat elméletére, és ennek gyakorlati alkalmazását lehetıvé tenni. Fontos feladat a tanítás-tanulási folyamat segítése, szakkönyvekkel való ellátása. Ennek érdekében folyamatos fejlesztés szükséges, mert az iskola könyvtári állománya elavult és nagyon hiányos. Hit- és vallásoktatás A közoktatási törvényben foglaltak szerint a hit- és vallásoktatás lehetıségét igények szerint, fakultatív módon biztosítjuk. 19
Tanulmányi kirándulás A tanulmányi kirándulások tervezése egy-egy pedagógiai szakaszra, több évre elıre történik oly módon, hogy a tanulók minden évben más-más tájegységet ismerjenek meg hazánkban. A lakóhelytıl való fokozatos eltávolodás szempontjára lehetıleg figyelni kell. Fontos, hogy a kirándulások a honismeret elmélyítését és az általános mőveltség szélesítését is szolgálják (városlátogatások, múzeumlátogatások). Az egészséges életmódra nevelést is szolgálják.a gyalogtúrák, kerékpártúrák. A külföldi tanulmányutak szervezése rendszeres program iskolánkban. Célja az idegen nyelv gyakorlása az anyaországban, ezzel is serkentve a tanulókat a nyelvtanulásra. Szaktanári kezdeményezésre a szülık hozzájárulásával az igazgató engedélyezi. Táborok Az alsó és felsı tagozatosok számára szervezett nyári táborok a vakáció élményt adó eltöltését szolgálják. Az elsı félév lezárása után a síszünetben szervezett sítábor segít megismertetni és megszerettetni ezt az egészséges téli sportot. Tanulmányi versenyek, bajnokságok Az oktatás szerves részét képezik a versenyek, bajnokságok, részletezve lásd a Hagyományok címő fejezetben. Diákönkormányzat A Diákönkormányzat által szervezett tevékenységek a szabadidı hasznos eltöltésére adnak számtalan lehetıséget. Az éves eseménynaptár ad tájékoztatást a programokról, melyeket a diákok javaslatai alapján állítunk össze. A DÖK saját SZMSZ és éves munkaterv alapján mőködik. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulók fejıdése szempontjából meghatározó a családi környezet. Ezért iskolánk folyamatosan együtt kíván mőködni a szülıkkel a gyerekek személyiségének fejlesztésében. Igényt tartunk arra, hogy a szülık gyermekük ismeretével és a családi nevelés tapasztalataival segítsék az iskola, a pedagógusok munkáját. Ennek egyik formája a fogadóóra, ahol lehetıség van személyesen megbeszélni a fejlesztéssel kapcsolatos problémákat, teendıket. A fogadóórák idıpontjait minden tanévben az iskolavezetés határozza meg az éves munkatervben. 20
Szükség esetén a pedagógus írásban kezdeményez beszélgetést, tapasztalatcserét a passzív családokkal. A tanulói személyiség sokoldalú formálásának érdekében a pedagógusokra az alábbi feladatok várnak: A tanulók személyiségének alapos megismerése. Személyes, jó kapcsolat kialakítása a gyerekekkel. A mővelıdésbeli hátránnyal, nevelési hiányosságokkal rendelkezı tanulók lehetıség szerinti felzárkóztatása. A tanulók ön-és társismeretének fejlesztése (tolerancia, a másság elfogadása, empátia stb.) A tanulók képességeinek maximális kibontakoztatásához segítése. A tanulók megismertetése az egészséges és biztonságos élet értékeivel és annak megvédésével. A tanulók személyiségfejlesztésének fontos területe az iskolai sportkör. Ennek keretében szervezett sportfoglalkozások nyújtanak lehetıséget a tanulók számára a mindennapos testedzéshez. Választhatnak a képességeikhez és érdeklıdésükhöz közel álló az iskolai tantervben is szereplı atlétikai és labdajáték sportágakból. Heti idıkeret: 15 óra. Az iskolai sportkör lehetıséget teremt házibajnokságok lebonyolítására, iskolák közötti versenyekre, diákolimpiai felkészülésre és az ezeken való szereplésre. Az iskolai sportkör megszervezi és lebonyolítja (a DÖK-kel egyeztetve) az önálló iskolai sportnapot. A személyiségfejlesztéshez olyan csoportos tevékenységek is tartoznak, melyek nem tanítási órák keretén belül folynak: Tanulmányi kirándulások szervezése az osztályok szülıi közösségének a döntésétıl függ, hiszen ennek a tevékenységi formának jelentıs anyagi vonzata van. Múzeumi nap Szakmai nap Osztályfınöki óra Színház- és mozilátogatás Vers- és prózamondó verseny Népdaléneklı verseny 21
Kórustalálkozók Házi bajnokságok Tanulmányi versenyek Felvételi elıkészítık A környezetkultúra színvonalának emelése érdekében meghirdetett mozgalmak (pl.: A mi faliújságunk, Virágos osztály, stb.). A szülı, a gyermek, a tanuló, a pedagógus együttmőködésének formái, a továbbfejlesztés lehetısége A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: Iskolánk együttmőködik a szülık közösségével a tanulói közösség kialakítása, fejlesztése során. Ennek legfontosabb színtere a szülıi értekezlet. Szülıi értekezletek szeptember és február hónapban vannak (idıpontjáról az igazgató dönt). Ezen túlmenıen aktuális problémától függıen tartható még szülıi értekezlet osztályfınök, szaktanár, szülık kezdeményezése alapján. A szülıi értekezleteken az osztályfınök avassa be a szülıket a közösség nevelésének célkitőzéseibe, feladataiba, az alkalmazott eljárások egyes részleteibe, az elért eredmények, kudarcok tanulságaiba is. A szülık érezzék saját ügyüknek az osztályközösség mind eredményesebb nevelését; tartsák természetesnek, hogy a pedagógusok által javasolt teendıkre gondot fordítsanak a családi nevelés során; tekintsék úgy a nevelıtestület erıfeszítéseit, hogy nekik is közük van hozzá, számukra is fontos. A szülık közösségének legyen lehetısége arra, hogy segítséget nyújtson a gyerekközösségek szervezett programjaihoz. A tanulók közösségbe történı beilleszkedésében fontos szerepe van a szülıknek. Ennek alapja a szülık pozitív és reális elvárásai a gyermeküktıl, a szabadságot engedı nevelés, a gyermek pozitív megerısítése, a gyermek szülı szóbeli érintkezésének minél magasabb színvonala. Hangsúlyozottan kívánatos, hogy a szülık aktívan vegyenek részt az iskola által szervezett programokon. A pedagógus feladatai az együttmőködı közösségi magatartási szabályok elsajátíttatásának érdekében az alábbiak: 22
Építsen ki személyes kapcsolatot a tanulókkal. Segítse a tanulók beilleszkedését az osztályközösségbe, az iskola közösségébe. Segítse a közösségek fokozatos önállósodását. Fogadtassa el a tanulókkal a képesség szerinti tanulás követelményét. Tudatosítsa a fegyelem közösségben játszott szerepét. Erısítse a tanulók közösség elıtti felelısségét. Alakítsa ki a tanulókban a fiatalabb korosztályért érzett felelısséget, tudatosítsa a példamutatás fontosságát. A közösségfejlesztés fontos elemei az osztály közösségi programjai az iskolában. Ezek az alábbiak lehetnek: Kirándulás Színház- mozilátogatás Játékos vetélkedık Klubdélutánok Múzeumlátogatás, stb. Az iskola a közösségfejlesztés érdekében az alábbi lehetıségeket nyújtja: Szakkörök Énekkar Nemzetiségi néptánccsoport Sportkörök Havi rendszeres DÖK rendezvények E pont további részletezését lásd A szülıkkel való kapcsolattartás formái címszó alatt. Egészségnevelési program Iskolánk tevékenység rendszerében kiemelt szerepet szánunk az egészséges életmódra és a környezetkultúrára nevelésnek. A munkához, a tanuláshoz a rendelkezésre álló épületek, sportpálya, játszótér, élelmezési lehetıségek segítségével egészségmegırzı környezetet kívánunk biztosítani. Ehhez a feltételek folyamatos javítására van szükség. Az egészségnevelés alapelve, célja Segítse a tanulókat a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában. 23
Fejlessze az életvezetési képességeket. Fejlessze a tanulók felelısségérzetét egészségük megırzéséért. Készítse fel a tanulókat a stressz-hatások feldolgozására. Segítse elı a környezeti- és egészség-tudatosság erısödését. Valósítsa meg a mindennapi testedzés lehetıségét a tanulók számára. Terjedjen ki a mentálhigiénés nevelésre is. A szülıkkel együttmőködve történjen. Területei Egészségmegırzés a helyes életmód kialakításával: Mozgás, rendszeres testedzés, játéklehetıség biztosítása az iskola területén a testnevelık és a napközis nevelık irányításával. Mindennapos testnevelés, Helyes táplálkozási szokások kialakítása egészségünk érdekében az iskolaorvos, a konyhafınök, a gyerekek és a szülık megegyezése alapján. A helyes öltözködési szokások kialakítása és betartatása. A testi és környezeti higiénia kialakítása az iskola takarítószemélyzetének bevonásával. Egészségkárosító szenvedélyek (cigaretta, alkohol, drog) megelızése a tanórai és a tanórán kívüli nevelésben szeretetteljes iskolai légkör megteremtésével. Ésszerő napirend kialakítása, szabadidı tartalmas eltöltése Balesetek megelızése A közlekedési kultúra fejlesztése Szőrıvizsgálatok: pl: gerinc, szemészet, fogászat, stb. Védıoltások Egészségnevelési nap, verseny szervezése. Vitamin nap. Nevelık szakmai továbbképzése. Szülık számára szervezett elıadások tartása az iskolapszichológus segítségével. 24
Az egészségnevelés színterei a) Minden tanulót érintı elemek: Példamutató iskolai hatás Termek, folyosók, udvar, orvosi rendelı, élı sarok kialakítása, A pedagógusok, a dolgozók példamutatása. Ösztönzés az egészséges életmód napi gyakorlattá tételében: pl.: otthoni torna, reggeli elfogyasztása, az évszaknak megfelelı öltözködés stb. Az egészséges táplálkozás szempontjainak ismertetése a technika tantárgy keretén belül tanított háztartási ismeretekben, a biológia tantárgyban és az egészségtan modul keretén belül történik. A biológia és egészségtan tantárgyak keretén belül fejleszteni kell az egészség iránti egyéni, a családi és a közösségi felelısséget. A tantárgyak tanítása során törekedni kell arra, hogy a tanulókat olyan tudásanyaggal és gyakorlattal lássuk el, hogy pozitív döntéseket hozzanak személyes egészségükkel kapcsolatban. Az iskola által biztosított étkeztetés étrendjére való odafigyelés, pl.: az étrend öszszeállításában való részvétel a DÖK és az iskolavezetés által. Az iskolai büfében a gyermekek egészségét segítı élelmiszerek árusítása. Az iskolai médiák tartalmazzanak egészség rovatokat. A családi életre nevelés osztályfınöki órákon. Közlekedési játék és vetélkedı napja Kötelezı tanórai keretben végzett egészségnevelés: Tantárgyakba beépített egészségnevelés: osztályfınöki óra, testnevelés óra, biológia óra, egészségtan modul, Biológia órán el kell sajátítaniuk az emberi szervezet anatómiájáról és mőködésérıl a tantervben elıírt ismereteket. Egészségnapok b) A tanulókat különbözı mértékben érintı, tanórán kívüli elemek: Szakkörök Egészségnevelési akciók 25
Osztálykirándulások Nyári táborok Elıadások, kiállítások Rendszeres, egészséges környezetben (pl.: hegyekben) végzett túrák, kirándulások, sítúrák, gyalog- és kerékpártúrák Versenyek osztály- és iskolakeretben Sportnap Mindennapi testedzés megvalósítása Testnevelési órákon a KT. szerint Szervezett úszásoktatásban való részvétellel Napközis, tanuló szobai foglalkozásokba beillesztve, pontos terv szerint (iskolaudvaron, közeli játszótéren) Szabadidıben rendszeres sportfoglalkozások keretében A BDSE-ben való részvétellel Egy-egy sportágnak az iskolában helyet adva, biztosítva a tanulók szervezett sportolási részvételét Sporttáborok szervezésével Sportversenyek lebonyolításával Családi sportnap szervezésével A diáksport révén diákjaink bekapcsolódnak a különféle versenyekbe: a Diák Sportszövetség által kiírt városi, megyei, országos versenyekbe, a diákolimpiába. A tanulók fizikai állóképességének mérését az Oktatási Minisztérium által kiadott Cooper-teszt és az erı, erıállóképesség mérés alapján végezzük. Egészség-nevelésünket segítı hasznos módszerek Játékok Vetélkedık Riport Szabadidıs programok Projektek 26
Az egészségnevelés megvalósításában résztvevık Belsı (iskolai) résztvevık: pedagógusok, osztályfınökök, iskolaorvos, védını, iskola pszichológus. Külsı partnerek: szülık, családtagok, Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítı szervezetek, Nevelési Tanácsadó, sportlétesítmények vezetısége, szakrendelık. Az egészséges életmódra nevelés legfontosabb eszköze a személyes példamutatás! Környezeti nevelés Alapelve, célja A teremtett világnak, mint létezı értéknek a tisztelete és megırzése. A környezettudatos magatartás, a környezetért felelıs életvitel kialakítása, formálása. Tanítványaink környezeti erkölcsének, társadalmi-természeti felelısségének megalapozása, alakuló értéktudatának, együttmőködési képességének, életviteli szokásainak, a személyes és a közösségi felelısségtudatának megalapozása, formálása. Területei Az alábbi területek szolgálják környezeti nevelésünk gyakorlati megvalósítását: Környezetkultúra: mővészetek, kézmővesség, mikrokörnyezet (iskola, tanterem, iskolaudvar) kialakítása. Környezetvédelem: hulladékgyőjtés, növények, állatok védelme, tájvédelem, energiatakarékosság az intézményben, otthonokban, környezetbarát közlekedés. A környezeti nevelés színterei a) Minden tanulót egyformán érintı elemek: Példamutató, biztonságos iskolai környezet Tantermek, folyosók, udvar élı sarok kialakítása, Anyag- és energiatakarékos, környezetbarát iskolamőködtetés, A pedagógusok, a dolgozók példamutatása, Kerékpáros és gyalogos közlekedés ösztönzése, Szelektív hulladékgyőjtés, Iskolai médiák, pl. iskolaújság zöld rovatai. 27
Kötelezı tanórai keretben végzett környezeti nevelés minden tanórán a tananyagtól függıen. Tantárgyakba, osztályfınöki órákba beépített környezeti nevelés, az eltérı tanítási foglalkozásokon (erdei iskola, múzeumi, állatkerti órák, iskolai projektek). Dök programok. b) A tanulókat különbözı mértékben érintı, tanórán kívüli elemek Szakkörök, táborok, kirándulások Környezetvédelmi akciók, Elıadások, kiállítások, Rendszeres természetjáró túrák, Madarak és fák napjának megtartása iskolai szinten mindenkinek. A környezetvédelem jeles napjainak megünneplése mindenkinek. Látogatások múzeumba, állatkertbe, botanikus kertbe, nemzeti parkba, ipari létesítményekbe stb. Gyermeknap, sportnap. A környezeti nevelésünket szolgáló módszerek A környezeti nevelés szempontjából is jelentısége van az élményalapú, tevékenységalapú módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásának. Játékok (szituációs, drámajáték, memóriafejlesztı), Projektek Riport (kérdıíves felmérés), Természetfilmek megtekintése, megbeszélése Terepgyakorlati módszerek (terepgyakorlatok, térképkészítés, célzott megfigyelések, mérések, táborok, iskolazöldítés ), Aktív, kreatív munka (természetvédelmi munkák, madárvédelmi feladatok, szelektív hulladékgyőjtés, rend- és tisztasági verseny, pályázatok, versenyek, kiállítás rendezése, újságkészítése, kutatómunka), Mővészetek (vizuális mővészetek a környezeti nevelésben, irodalmi alkotások zenemővészet, népmővészet, esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése). 28
Kirándulások szervezése a környéki területekre, Városi hon- és népismereti kiállítás megtekintése, Kísérletek bemutatása, A környezeti nevelésében résztvevık Belsı (iskolai) résztvevık: osztályfınökök, szaktanárok Külsı résztvevık: családtagok, szakemberek: környezetvédık, erdészek, meteorológusok, mővészek, intézmények A fogyasztóvédelmi oktatás: A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése tanulóinkban. Célunk a preventív, vagyis megelızı fogyasztóvédelmi magatartás kialakítása. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásai: technika, természetismeret, irodalom, osztályfınöki, biológia, földrajz, történelem, etika. Tanórán kívüli elemek (vetélkedık, versenyek, rendezvények) Hazai és nemzetközi együttmőködések (más iskolákkal, cégekkel) Módszertani elemek: A módszerek tartalmazzák az egyén és a társadalom viszonyáról szóló információgyőjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és a döntés alapján eltervezett cselekvés végrehajtásának módszereit. Fontos, hogy a diákok e módszereket minél többször valós helyi és globális problémákon és értékeken keresztül maguk alkalmazzák. Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól Helyi-, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása Adatgyőjtés, feldolgozás információrögzítés együttmőködéssel Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel Viták, szituációs játékok (elıadói és vásárlói érdekek összehangolása, fogyasztói kosár készítése) Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés) 29
Az iskola munkarendje Az Oktatási Törvény 52. (1) bekezdése rendelkezik az iskola munkarendjérıl, ezt egészíti ki a tanév rendjét szabályozó évenkénti miniszteri rendelet, az SZMSZ, a Házirend. A tanév rendje A tanévet a tanévnyitó ünnepéllyel kezdjük, és az ünnepélyes tanévzáróval fejezzük be. A szorgalmi idı meghatározása az oktatási miniszter által évente kiadott rendelet szerint történik. Az iskola napirendje Az iskola 6:45 órától 17:30 óráig tart nyitva. Reggel 6:45-7:30 óráig és délután 16:30-17:30 óráig ügyeletet szervezünk az azt igénylı szülık gyermekei számára. A tanórák 45 percesek. Az elsı osztályban az elsı két héten, de legfeljebb az elsı hónapban rövidebb - legalább 30 perces - órák tervezhetık. (Az óraterv ekkor is kötelezı, dönt az osztálytanító, mkv. és igh.) A szünetek rendjét a Házirendben szabályozzuk. A szünetekben a tartózkodás helyszínérıl a Házirendben foglaltak alapján az ügyeletes nevelık döntenek. A hatodik órák általában 13 óra 35 percig tartanak, kivétel a dupla technika, esetleg rajzórák, melyeket szünet nélkül egyben tartanak meg. A tanulók iskolába érkezését és onnan történı távozását a Házirend szabályozza. A hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában 8-15 óráig, valamint a gazdasági irodán 8-12 óráig történik. Az iskola belsı mőködési rendje Az iskola, mint szervezet belsı mőködési rendjét az SZMSZ szabályozza. Itt csak azokat a formákat említjük, melyek a pedagógiai folyamattal különösen fontos kapcsolatban vannak. A Pedagógiai program célkitőzései az éves munkatervben öltenek konkrét formát. A pedagógiai folyamat figyelemmel kísérése, ellenırzése, értékelése, új feladatok kijelölése az intézmény megfelelı fórumain történik. Hetente tartja összejövetelét az iskola szők vezetısége. Tagjai: igazgató, igazgató helyettes, tagozatvezetık, gazdasági vezetı. 30
Kéthavonta a tágabb vezetés, tagjai: ig., ig.h., munkaközösség-vezetık, DÖK-öt segítı pedagógusok, Kt. elnöke, Szakszervezet elnöke. Az igazgató minden hónap elsı hétfıjén megbeszélést tart a Kt és a Szakszervezet vezetıjével. A DÖK győléseire az igazgató meghívást kap. Iskolánk speciális helyzetébıl adódóan, amit a két épületben történı elhelyezés okoz, szükség van épületértekezletre is, ahol az adott épületben folyó munka helyi problémái kerülnek felszínre. Épületértekezletet tartunk minden fogadóóra elıtt. Témájáról az igazgató, igazgatóhelyettes, tagozatvezetı dönt, de bárki fölvethet aktuális témákat. Munkaértekezletet tartunk évente 4 alkalommal (témáját az igazgató jelöli ki, ugyanakkor értékeli az eltelt idıszakot, másrészt elıkészíti az elkövetkezıt). Az IMIP értekezletek idıpontját a minıségügyi vezetı jelöli ki. Nevelési értekezletet szervezünk 2 alkalommal (témáját az igazgató jelöli ki a nevelıtestület javaslata alapján). Osztályozó értekezletekre az elsı és második félév végén kerül sor. Félévkor az 1. 3. 5. 8. osztályok osztályfınökei, a tanév végén a 2. 4. 6. 7. osztályok osztályfınökei számolnak be osztályaik tanulóiról, illetve a közösség életérıl. Tanév végén a negyedikesek osztályozó értekezletén vegyenek részt a leendı 5. osztályos osztályfınökök is. Évente megtartjuk minden osztálynak az egy osztályban tanítók értekezletét. A munkaközösségek munkatervüknek megfelelıen legalább negyedévente tartják megbeszélésüket. A szülıkkel való kapcsolattartás formái Szülıi értekezletek szeptember és február hónapban vannak (idıpontjáról az igazgató dönt). Ezen túlmenıen aktuális problémától függıen tartható még szülıi értekezlet, osztályfınök, szaktanár, SzM választmány kezdeményezése alapján. Fogadóórát biztosítunk a szülık számára évente 6 alkalommal. Elsı évfolyamon ısszel és tavasszal, a többi évfolyamon tavasszal tartunk nyílt órákat. 31