Marble Hill Huse II. György építtette, Henrietta Hward számára (1724-1729)
Henrietta Hward II. György
A reneszánsz a 16. század után két fejlődési szakaszra bmltt Barkk Jellemzői: a nyugtalanság, a túldíszítettség Klasszicizmus Jellemzői: a szigrú frmákhz való ragaszkdás, a mértéktartás
A felvilágsdás kra a 17. század másdik fele és a 18 század az értelem kra Hit a világ ésszerűségében, szabályszerűségében A törvényeket a természetfeletti és emberi dlgk együtt alakítják. Egyre növekvő szerepet kap az egyéni szabadság, mint alapvető emberi jg.
MI A FELVILÁGOSODÁS? A kifejezés egy metafra: az értelem fényére utal a tudatlanság sötétségével szemben
MI A FELVILÁGOSODÁS? Kant válasza: A felvilágsdás az ember kilábalása a maga kzta kiskrúságából. A kiskrúság az arra való képtelenség, hgy valaki másk vezetése nélkül gndlkdjék.
A felvilágsdás egy eszmerendszer, a 18. századi plgárság idelógiája, és egy szellemi, kulturális mzgalm, amely a plgári társadalmat, így a plgári rend győzelmét készítette elő a 18. században.
A felvilágsdással egy új gndlkdási mód jön létre, a mdern plgári gndlkdás. Lényege a fejlődésbe vetett hit és az a meggyőződés, hgy az ember képes megismerni a világt, sőt, képes megjavítani azt.
A felvilágsdtt gndlkdók új tanaik meghirdetésekr az észre és a tapasztalatra hivatkztak. Miért? Mert a krabeli ismeretelméleti irányzatk arra a kérdésre, hgyan ismerhető meg a világ, két választ adtak: az ész által, a tapasztalat által.
Empirizmus Az empíria = tapasztalat szóból. Az empiristák szerint ismereteink egyetlen frrása a közvetlen tapasztalat. David Hume Fő módszere: az indukció: az egyes, a knkrét esetekből következtetni az általáns tételre. Képviselői: Bacn, Lcke, Hume. Jhn Lcke Rger Bacn
Racinalizmus Feltevése szerint az ismeretek igaz vltát kizárólag az értelem(=ráció) képes garantálni. Fő módszere: a dedukció: az általánsból következtetni a knkrétra, az egyes esetekre. Képviselői: Descartes, Pascal, Spinza, Leibniz, Spinza Descartes Leibniz
Nézeteik a természetről: A természet megismerhető, átalakítható, és az ember szlgálatába fgható. Hgyan? A természet törvényeit megismerve az anyagból új dlgkat hzhatunk létre, az anyagi javak bőségét teremthetjük meg, így az emberi életet kellemessé, bldggá tehetjük.
Eddig kizárólag az egyházi dgmák (hitelvek) határzták meg az ember Istennel kapcslats nézeteit, mst a tapasztalatkkal és a rációval szembesítik a hittételeket.
Deisták: szerintük Isten megteremtette a világt, majd működését a természeti törvényekre bízta. Isten tehát nem gndviselőnk, csupán teremtőnk. (Vltaire) Panteisták: Isten felldódtt a világban, a világ minden jelenségében tetten érhető. (Spinza)
Azt vallják, hgy minden ember természeténél fgva (azaz természeti lényként) szabad. Úgy vélik, minden embernek vannak természetes jgai. Ezek a következők: jg a szabadsághz, a tulajdnhz (megszerzéséhez és megtartásáhz), az élethez, a bldguláshz (az arra való törekvéshez), az önálló véleményalktáshz.
Azt tartják, az embereket nevelni kell másk jgainak, emberi méltóságának a tiszteletére. Másk véleményének, nézeteinek a tiszteletben tartását tleranciának nevezték a krban.
Egy ember szabadságának egyedüli krlátja: másk szabadsága. Tisztában vannak azzal, hgy az ember önző (Hlbach), ezért szükségesnek tartják az önérdek krlátzását. Az önérdek krlátzása az állam feladata.
Nézeteik a társadalmról és az államról: Államra, hatalmgyakrlásra szükség van a szembenálló érdekek összehanglására (Hbbes, Lcke, Russeau). A hatalm eredendően a nép kezében van (népfelség elve), de a hatalmmal felruházhat a nép személyeket (alktmánys mnarchia) és intézményeket. Ilyenkr társadalmi szerződés jön létre a nép és a hatalm gyakrlója közt (Hbbes, Lcke, Russeau).
A nép részéről felmndható a szerződés frradalmmal, ha a hatalm gyakrlója nem a nép érdekeit képviseli, hanem egy kis csprt vagy a saját érdekeit (Lcke, Russeau). Szükség van a hatalm megsztására: A hatalmat egymástól független, egymást ellenőrző szervek közt kell felsztani; ezek: a törvényhzó hatalm (parlament), a bírói hatalm (igazságszlgáltatás) és a végrehajtói hatalm (krmány) (Lcke, Mntesqieu, Az Amerikai Egyesült Államk alktmánya)
A racinalizmus talaján alakult ki a klasszicizmus, mint stílustörténeti krszak A 18. század másdik felétől a 19. század közepéig A kifejezés a classis szóból származik, jelentése: első rangú, első sztályú Minta: az antik kultúra A klasszicista embereszmény = világplgár
visszafrdulás az antik világhz mértéktartás mindenben a művek aránysak nyugalm, derű, harmónia jellemzi őket a mű mndanivalója ésszel jól követhető a frma egyszerű
A klasszicista irdalmra a merev szabályk a jellemzők Az érthetőség, a világs, áttekinthető kmpzíció alapkövetelmény A kifejezésmódra jellemző a nyugdt fegyelmezettség, világsság és egyszerűség Főbb műfajai: epsz, tragédia, óda, epigramma, tanmese, szatíra, levél. A szerkezeti tagltság, a választéksság, az átláthatóság a tudats barkkellenességből származik.
Vezető irdalmi műfaj: a dráma Cél: a művekben nem nagy egyéniségeket kell ábrázlni, hanem embercsprtkat A hármas egység szabálya: Ugyanazn a nyelven játsszák el. Ugyanabban az időben A cselekmény 1 száln fut = lineáris
A színház királyi és arisztkrata védnökség alatt állt Az előkelő nézők a színpad két ldalán ültek Sk kellék, szép jelmezek, parókák Függöny Utcai (trágár) nyelvezet tils
Francia drámaíró, a klasszikus tragédia megteremtője. Első tragédiája, a Médea (1635) Új plgári tudatfrmát alakít ki, a crneille-i akarat-hőst, melynek leghíresebb megfrmálása a Cidben (1637) figyelhető meg. Becsület és hírnév tragédiáinak kulcsszavai. Pierre Crneille
Első darabjait visszautasíttták 1777 - legjelentősebb drámája, a Phaedra Művészetére jellemző a hiteles lélekábrázlás Jean Racine
1643-ban megalapíttta első színtársulatát 15 évig vándrszínész 1659-Kényeskedők 1664 - Versailles-Tartuffe 1666-ban mutatták be a Mizantróp című darabját Lully-vel társulva zenés darabkat alkttt, melyek közül legismertebb Az úrhatnám plgár. Scapin furfangjai (1671) Tudós nők (1672) Mliére
Filzófus, író Tragédia: Oidipusz Hősköltemény: IV. Henrik francia királyról Henriász címmel (1723) Epigrammák Filzófiai tanköltemények természetbölcseleti kérdésekről. Szatirikus regénye: Candide (1759)- az értelem nevében támadta a társadalmi visszásságkat. Vltaire
Jgtudós, filzófus és író. Nagy művei: Elmélkedések a rómaiak nagyságának és hanyatlásának kairól (1734) az ókri latin demkrácia intézményrendszerének és erkölcsiségének elemzésével fglakzik. Szépirdalmi és egyben filzfikus jellegű a Perzsa levelek (1721) levélregénye, a krabeli francia társadalm erkölcsi, vallási és plitikai szatírája; ezzel a könyvével a szerző műfajt teremt. Mntesquieu A törvények szelleme (1748) államelméleti vizsgálódáskat összegez.
Az angl klasszicizmusban a tudmánys jelleg vlt erős. Az emberi értelem vívmányainak összefglalása itt valósul meg először 1728-ban jelenik meg a francia Enciklpédia közvetlen előzményeként A művészetek és tudmányk egyetemes szótára
Lndn melletti Twickenhamben felépített villájában az angl szellemi élet egyik közpntját teremtette meg. A hmérszi epszk átültetésekr (Iliász 1720, Odüsszeia 1726) az angl hősi költészet párrímeit alkalmazta Az Értekezés a műbírálatról c. verses tanulmányában (1711) a klasszicista irdalm nrmáit rögzítette. Alexander Ppe Kmikus epsza a Fürtrablás (1714)
A Rbinsn Cruse című regénye (1719) az ember diadalát mutatja a természeti erőkkel szemben, a civilizáció kritikáját is sugallja. Daniel Defe
A Gulliver utazásai című regénye (1726) meseszerű kalandk srzata szenvedélyesen bírálja az angl társadalmat, a civilizációt sőt magát az embert is. Jnathan Swift Hasnló szelleműek pamfletjei is.
A krtársak elnevezése: "Dctr Jhnsn szatíráival és értelmező szótára készítésével vívta ki tekintélyét. A józan ész és a kíméletlen szókimndás képviselője vlt. Angl írókról, költőkről szóló életrajzi esszéket mralizáló tanregényeket írt. Kiadta Shakespeare műveit. Samuel Jhnsn
Anglia Defe REVIEW (1704) Szerkesztő: Daniel Defe EXAMINER (1726) Szerkesztő: Jnathan Swift THE TATLER (1709) THE SPECTATOR (1711) THE GUARDIAN (1713) Swift
A mdern plgári kultúra első nagy összegezője. Római elégiáit (1788 1790), egy itáliai utazás ihlette. Kiemelkedő műve a Wilhelm Meister tanulóévei c. fejlődésregény (1796). Antik tárgyú tragédiája az Iphigenia Taurisban (1779) Jhann Wlfgang Gethe Főműve, a Faust c. drámai költemény.
Költő, drámaíró és esztéta, a német klasszika vezéralakja, a rmantika előfutára. Színműveiben az eszmények és érzelmek ütköznek össze a gátlástalan hatalmi gépezettel Ármány és szerelem (1784) Dn Carls (1787). Költészetében a klasszikus értékek a szépség, az igazság, a szeretet, a barátság és az erkölcs dicsőségéről ír, pl. Az örömhöz c. ódájában (1785). Friedrich Schiller
A klasszicizmus főleg az építészetben hztt maradandó alktáskat. A 19. század első felében a gazdasági fejlődés új feladatkat támaszttt az építészek elé. A plgári megrendelőknek megfelelt a klasszicizmus puritánsága, könnyen áttekinthető alaprajzi rendje, térsztása. Az építészetben az egyenes vnalak, a tiszta és egyszerű alaprajz, a vízszintes tagltság és a szigrú arányk váltak jellemzővé.
Uralkdóvá válik a nyugdt, fegyelmezett szemléletmód. Mintának tekintették az ókri művészetet. A barkk stílussal együtt háttérbe szrul az egyházi építészet. A vársi építészet kerül előtérbe: bérházak, isklák, egyetemek, kórházak, hidak, alagutak, hatósági és jgi intézményeknek helyet adó épületek készülnek az új stílus jegyében. Új szerkezeti anyag jelenik meg, az öntött- és kvácsltvas.
A lakóházak - bérpalták - hmlkzata egyszerűbb A belső terek megsztttabbak, a helyiségek alaprajzi és magassági méretei kisebbek. A fényűző pmpa helyébe a szerényebb díszítés lép. Fő törekvés a lakálysság, a meghitt plgári kényelem biztsítása. Megkezdődik a vársk vezetékes vízellátása és a csatrnázás. A hagymánys középületek - a vársházák, színházak, kórházak, isklák, egyetemek - mellett különféle közigazgatási és krmányzati épületek bíróságk, vásárcsarnkk, könyvtárak épülnek. Megjelennek a mnumentális emlékművek, a közgyűjtemények bemutatására szlgáló múzeumk s a kereskedelmi tevékenység közpntjai, a tőzsdék.
Panthen, Párizs
ODEON, Párizs
A szbrászk az ókri klasszikus műveket tekintették mintaképül. A klasszicizmus szabályait, szigrú előíráskat követve örök szépségű alktáskat akartak létrehzni. Tanulmányzták és máslták az Itáliában feltárt görög és római szbrkat. Az arányk harmóniájára, a felület gnds kidlgzására törekedtek. Fő témájuk a görög-római mitlógia, valamint művészek, plitikusk mellszbrai római köntösben. Az épületek díszítettsége az rmzatk dmbrműveire, kút- és fülkeszbrkra krlátzódtt.
Művészete jellegzetes átmenet a barkkból az erősen racinális plgári klasszicizmusba.
A zenében az 1750 1820 közötti krszakt nevezik klasszikusnak. A barkkal szemben a stílus itt is egyszerűsödik A mű szerkezete világs, áttekinthető és harmnikus Megszűnik a szólamk egyenrangúsága, egy dallam van, a többi ennek van alárendelve. A szimfónia és a szimfnikus zenekar ekkr alakul ki. A szimfónia elnevezése is a harmóniára utal: együtthangzást jelent. A legfőbb rendező elv a szimmetria, az ellentétes témák szembeállítása és a variációk. A kr kedvelt műfajai a versenyművek, ahl a szólista az első tétel végén bemutatja virtuzitását.
C-dúr Császár vnósnégyes Esz-dúr Dbpergés szimfónia
C-dúr zngraverseny D-mll zngraverseny Kis éji zene A varázsfuvla Figar házassága
V. c-mll Srs szimfónia VI. F-dúr Pastrale szimfónia IX. d-mll szimfónia Fideli