A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2008-ban (előzetes adatok)

Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. május A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2008-ban (előzetes adatok) Tartalom...2 Táblázatok...4 1. A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása, 2006 2008...4 2. Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP), 2006 2008...5 3. Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) vásárlóerő-paritáson, 2006 2008...6 4. Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az országos és a megyék átlagának százalékában, 2006 2008...7 5. A megyék fajlagos mutatói az egy főre jutó GDP megyei átlagától való eltérés szerinti csoportosításban, 2007 2008...8 6. A bruttó hozzáadott érték a gazdasági ágak szerint folyó áron, 2007...9 7. A bruttó hozzáadott érték a gazdasági ágak szerint folyó áron, 2008...10 Módszertani megjegyzések...11 Elérhetőségek

www.ksh.hu A bruttó hazai termék előzetes 2008. évi területi adatai szerint Magyarországon a regionális különbségek az elmúlt években tapasztalható folyamatoknak megfelelően tovább nőttek. Hazánk gazdaságának főváros-központúsága erősödött, azonban a lemaradó régiók országos átlaghoz viszonyított teljesítménye csökkent, kivéve Dél-Dunántúlt és Dél-Alföldet. 1. ábra Az egy főre jutó GDP a régiókban, az országos átlag százalékában 1995, 2008 % 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 Közép- Magy arország Közép- Dunántúl Dél-Dunántúl Ny ugat- Dunántúl Észak- Magy arország Észak-Alföld Dél-Alföld 1995 2008 A bruttó hazai termék (GDP) 2008-ban 26 543 milliárd Ft volt folyó beszerzési áron; 48%-át Közép-Magyarországon, 26%-át a Dunántúlon állították elő; ugyanekkora arányt képviselt az Alföld és Észak nagyrégió is. A központi régión belül Budapest az ország bruttó hazai termékének 37,7%-át hozta létre, ennek súlya 1 százalékponttal nőtt 2007-hez képest. Az országrészek gazdasági fejlettségének különbségei a korábbi évekhez hasonlóan tovább nőttek. Az egyes régiók hozzájárulása alapján Közép-Magyarország részesedése az átlagot meghaladó ütemben, 1 százalékponttal nőtt; Közép-Dunántúlon, Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön 0,5, 0,3, illetve 0,1 százalékponttal csökkent; Nyugat- és Dél-Dunántúlon nem változott; a Dél-Alföld részesedése a GDP termelésében 0,1 százalékponttal emelkedett. 2. ábra A bruttó hazai termék (GDP) megoszlása régiónként, 2008 Közép- Magy arország 48,1% Dél-Alföld 9,0% Észak-Alföld 9,4% Észak- Magy arország 7,6% Dél-Dunántúl 6,5% Ny ugat-dunántúl 9,7% Közép-Dunántúl 9,7% 2

Az egy lakosra jutó bruttó hazai termék értéke 2008-ban 2 millió 644 ezer forint volt, az egy évvel korábbi értéket folyó áron 117 ezer forinttal haladta meg. A 2008. évi 4,6%-os növekedés (folyó áron) a gazdasági válság miatt elmaradt a megelőző évi 7,1%-os bővüléstől. A változás a Dél-Alföldön 6 százalékpontos emelkedéssel volt a legnagyobb, közel azonos szinten maradt a Közép-Dunántúlon. A régiók rangsora az előző évihez képest kismértékben változott: a két legfejletlenebb régió, Észak-Magyarország és Észak-Alföld 2008-ban helyet cserélt. A két régióban az egy főre jutó GDP értéke mindössze 22 ezer forinttal különbözik. 3. ábra Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) régiónként, 2008, folyó áron, ezer Ft Az egy főre jutó GDP alapján a régiók közötti különbségek az előző évhez képest valamelyest nőttek. Az ország legfejlettebb térsége, Közép-Magyarország fajlagos mutatójának értéke 2008-ban 2,7-szerese volt Észak-Magyarországénak, 2007-ben pedig 2,6-szerese a rangsorban utolsó helyen álló Észak-Alföldének. A fővárost is magába foglaló Közép-Magyarország adatát figyelmen kívül hagyva a legmagasabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező Nyugat-Dunántúl és Észak-Magyarország között a különbség ennél lényegesen mérsékeltebb: 1,6-szeres, ez a szélső érték 2007-ben is hasonlóan alakult. 2008-ban az egy főre jutó GDP alapján a megyék sorrendjében nem tapasztalható jelentős változás az előző évihez képest. Budapest kiemelkedő fajlagos mutatójának értéke továbbra is az országos átlag több mint kétszeresét teszi ki. Országos átlag feletti értékkel két dunántúli megye Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron rendelkezik, hasonlóan 2007-hez. A helycsere két dunántúli, három alföldi és két észak-magyarországi megyét érintett, Borsod-Abaúj-Zemplén megyénél az elmozdulás két hellyel való visszalépést jelentett. Az első három helyen álló megyék és az utolsó két helyen álló Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megye pozíciója 2008-ban sem változott. A Budapest és Nógrád megye közötti különbség 4,8-szeres volt, folyamatosan nőtt a megelőző évekhez képest. A legmagasabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező Győr-Moson-Sopron és a legkisebb értéket képviselő Nógrád megye között 2007-ben és 2008-ban egyaránt 2,4-szeres volt a különbség. 2008-ban az egy főre jutó bruttó hazai termék a nemzetközi összehasonlításban használt vásárlóerő-egység paritáson 15 742 PPS volt, 1,1%-kal emelkedett az előző évihez viszonyítva. A fajlagos mutató 2007-ben és 2008-ban is 37%-kal maradt el az uniós átlagtól. A központi régió fejlettségi szintje 2008-ban a főváros kimagasló 139%-nak köszönhetően az EU-tagországok átlagának 104%-át érte el, Észak-Magyarországé és Észak-Alföldé csupán a 39%-át. A többi négy régió közül a két legfejlettebb dunántúli régió fajlagos értéke az EU-27 átlagának 61 56%-át tette ki; Dél-Dunántúl és Dél-Alföld annak 43, illetve 42%-át. 3

www.ksh.hu Táblázatok A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása, 2006 2008 1. tábla Bruttó hazai termék piaci beszerzési áron, Főváros, megye, régió millió Ft Bruttó hazai termék megoszlása, % 2006 2007 2008 2006 2007 2008 Budapest 8 858 680 9 333 549 10 017 993 37,3 36,7 37,7 Pest 2 372 679 2 648 372 2 754 826 10,0 10,4 10,4 Közép-Magyarország 11 231 359 11 981 921 12 772 819 47,3 47,2 48,1 Fejér 974 472 1 035 081 1 025 499 4,1 4,1 3,9 Komárom-Esztergom 762 548 862 158 860 874 3,2 3,4 3,2 Veszprém 619 748 699 665 699 353 2,6 2,8 2,6 Közép-Dunántúl 2 356 768 2 596 904 2 585 726 9,9 10,2 9,7 Győr-Moson-Sopron 1 190 622 1 258 825 1 321 651 5,0 5,0 5,0 Vas 611 599 623 084 604 951 2,6 2,5 2,3 Zala 555 978 594 378 643 674 2,3 2,3 2,4 Nyugat-Dunántúl 2 358 199 2 476 287 2 570 276 9,9 9,7 9,7 Baranya 677 358 728 927 752 566 2,9 2,9 2,8 Somogy 481 640 509 206 542 530 2,0 2,0 2,0 Tolna 382 847 423 639 432 958 1,6 1,7 1,6 Dél-Dunántúl 1 541 845 1 661 772 1 728 054 6,5 6,5 6,5 Dunántúl 6 256 812 6 734 963 6 884 056 26,3 26,5 25,9 Borsod-Abaúj-Zemplén 1 125 685 1 186 919 1 179 299 4,7 4,7 4,4 Heves 516 564 581 738 577 849 2,2 2,3 2,2 Nógrád 248 798 245 942 253 152 1,0 1,0 1,0 Észak-Magyarország 1 891 047 2 014 599 2 010 300 8,0 7,9 7,6 Hajdú-Bihar 927 369 983 050 1 021 668 3,9 3,9 3,8 Jász-Nagykun-Szolnok 625 998 659 634 687 687 2,6 2,6 2,6 Szabolcs-Szatmár-Bereg 720 801 775 407 787 576 3,0 3,1 3,0 Észak-Alföld 2 274 168 2 418 091 2 496 931 9,6 9,5 9,4 Bács-Kiskun 837 752 902 105 951 975 3,5 3,6 3,6 Békés 520 982 554 868 583 922 2,2 2,2 2,2 Csongrád 743 367 801 533 843 249 3,1 3,2 3,2 Dél-Alföld 2 102 101 2 258 506 2 379 146 8,8 8,9 9,0 Alföld és Észak 6 267 316 6 691 196 6 886 377 26,4 26,3 25,9 Összesen 23 755 487 25 408 080 26 543 252 100,0 100,0 100,0 4

Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP), 2006 2008 2. tábla Főváros, megye, régió Az egy főre jutó bruttó hazai termék, a ezer Ft Sorrend az egy főre jutó GDP alapján 2006 2007 2008 2006 2007 2008 Budapest 5 220 5 493 5 868 1 1 1 Pest 2 033 2 233 2 288 6 6 6 Közép-Magyarország 3 921 4 153 4 387 I I I Fejér 2 274 2 415 2 394 5 4 4 Komárom-Esztergom 2 421 2 738 2 737 3 3 3 Veszprém 1 701 1 929 1 937 9 8 9 Közép-Dunántúl 2 127 2 348 2 342 III III III Győr-Moson-Sopron 2 693 2 838 2 965 2 2 2 Vas 2 318 2 373 2 314 4 5 5 Zala 1 892 2 032 2 212 7 7 7 Nyugat-Dunántúl 2 359 2 480 2 575 II II II Baranya 1 701 1 834 1 902 10 10 10 Somogy 1 464 1 558 1 676 17 17 16 Tolna 1 582 1 767 1 826 13 13 13 Dél-Dunántúl 1 591 1 724 1 807 IV IV IV Dunántúl 2 034 2 195 2 251 Borsod-Abaúj-Zemplén 1 558 1 662 1 672 15 15 17 Heves 1 613 1 828 1 831 12 11 12 Nógrád 1 163 1 162 1 212 20 20 20 Észak-Magyarország 1 505 1 619 1 634 VI VI VII Hajdú-Bihar 1 697 1 805 1 882 11 12 11 Jász-Nagykun-Szolnok 1 544 1 643 1 732 16 16 15 Szabolcs-Szatmár-Bereg 1 249 1 352 1 386 19 19 19 Észak-Alföld 1 487 1 591 1 656 VII VII VI Bács-Kiskun 1 560 1 686 1 789 14 14 14 Békés 1 357 1 462 1 561 18 18 18 Csongrád 1 755 1 891 1 989 8 9 8 Dél-Alföld 1 563 1 688 1 789 V V V Alföld és Észak 1 517 1 631 1 693 Összesen 2 359 2 527 2 644 a Az évközi lakónépességgel számítva. 5

www.ksh.hu Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) vásárlóerő-paritáson, 2006 2008 3. tábla Az egy főre jutó GDP Főváros, megye, régió vásárlóerő-paritáson, PPS-ben az EU-27 átlagának a százalékában 2006 2007 2008 2006 2007 2008 Budapest 33 199 33 855 34 934 140,7 136,0 139,2 Pest 12 930 13 766 13 620 54,8 55,3 54,3 Közép-Magyarország 24 940 25 598 26 118 105,7 102,8 104,1 Fejér 14 463 14 884 14 250 61,3 59,8 56,8 Komárom-Esztergom 15 401 16 878 16 293 65,3 67,8 64,9 Veszprém 10 818 11 891 11 533 45,8 47,8 45,9 Közép-Dunántúl 13 531 14 470 13 944 57,3 58,1 55,6 Győr-Moson-Sopron 17 127 17 493 17 653 72,6 70,3 70,3 Vas 14 745 14 626 13 777 62,5 58,7 54,9 Zala 12 035 12 522 13 171 51,0 50,3 52,5 Nyugat-Dunántúl 15 002 15 283 15 332 63,6 61,4 61,1 Baranya 10 817 11 305 11 320 45,8 45,4 45,1 Somogy 9 312 9 605 9 981 39,5 38,6 39,8 Tolna 10 064 10 893 10 869 42,6 43,7 43,3 Dél-Dunántúl 10 118 10 626 10 755 42,9 42,7 42,8 Dunántúl 12 934 13 527 13 399 54,8 54,3 53,4 Borsod-Abaúj-Zemplén 9 911 10 242 9 953 42,0 41,1 39,7 Heves 10 261 11 269 10 898 43,5 45,3 43,4 Nógrád 7 397 7 164 7 214 31,3 28,8 28,7 Észak-Magyarország 9 572 9 981 9 730 40,6 40,1 38,8 Hajdú-Bihar 10 793 11 123 11 201 45,7 44,7 44,6 Jász-Nagykun-Szolnok 9 820 10 128 10 311 41,6 40,7 41,1 Szabolcs-Szatmár-Bereg 7 941 8 333 8 252 33,6 33,5 32,9 Észak-Alföld 9 458 9 807 9 856 40,1 39,4 39,3 Bács-Kiskun 9 921 10 393 10 652 42,0 41,7 42,4 Békés 8 629 9 013 9 295 36,6 36,2 37,0 Csongrád 11 160 11 653 11 841 47,3 46,8 47,2 Dél-Alföld 9 942 10 401 10 649 42,1 41,8 42,4 Alföld és Észak 9 650 10 054 10 077 40,9 40,4 40,1 Összesen 15 002 15 573 15 742 63,6 62,5 62,7 a A 2009 szeptemberében rendelkezésre álló uniós adatok alapján. 6

4. tábla Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az országos és a megyék átlagának százalékában, 2006 2008 Egy főre jutó bruttó hazai termék Főváros, megye, régió az országos átlag százalékában a megyék átlagának százalékában 2006 2007 2008 2006 2007 2008 Budapest 221,3 217,4 221,9 293,4 285,6 295,8 Pest 86,2 88,4 86,5 114,3 116,1 115,3 Közép-Magyarország 166,2 164,4 165,9 220,4 215,9 221,2 Fejér 96,4 95,6 90,5 127,8 125,5 120,7 Komárom-Esztergom 102,7 108,4 103,5 136,1 142,4 138,0 Veszprém 72,1 76,4 73,3 95,6 100,3 97,7 Közép-Dunántúl 90,2 92,9 88,6 119,6 122,0 118,1 Győr-Moson-Sopron 114,2 112,3 112,1 151,4 147,5 149,5 Vas 98,3 93,9 87,5 130,3 123,4 116,7 Zala 80,2 80,4 83,7 106,4 105,6 111,5 Nyugat-Dunántúl 100,0 98,1 97,4 132,6 128,9 129,8 Baranya 72,1 72,6 71,9 95,6 95,3 95,9 Somogy 62,1 61,7 63,4 82,3 81,0 84,5 Tolna 67,1 69,9 69,0 88,9 91,9 92,0 Dél-Dunántúl 67,4 68,2 68,3 89,4 89,6 91,1 Dunántúl 86,2 86,9 85,1 114,3 114,1 113,5 Borsod-Abaúj-Zemplén 66,1 65,8 63,2 87,6 86,4 84,3 Heves 68,4 72,4 69,2 90,7 95,1 92,3 Nógrád 49,3 46,0 45,8 65,4 60,4 61,1 Észak-Magyarország 63,8 64,1 61,8 84,6 84,2 82,4 Hajdú-Bihar 71,9 71,4 71,2 95,4 93,8 94,9 Jász-Nagykun-Szolnok 65,5 65,0 65,5 86,8 85,4 87,3 Szabolcs-Szatmár-Bereg 52,9 53,5 52,4 70,2 70,3 69,9 Észak-Alföld 63,0 63,0 62,6 83,6 82,7 83,5 Bács-Kiskun 66,1 66,7 67,7 87,7 87,7 90,2 Békés 57,5 57,9 59,0 76,3 76,0 78,7 Csongrád 74,4 74,8 75,2 98,6 98,3 100,3 Dél-Alföld 66,3 66,8 67,6 87,9 87,7 90,2 Alföld és Észak 64,3 64,6 64,0 85,3 84,8 85,3 7

www.ksh.hu 5. tábla A megyék fajlagos mutatói az egy főre jutó GDP megyei átlagától való eltérés szerinti csoportosításban, 2007 2008 Megye Egy főre jutó bruttó hazai termék, ezer Ft, 2007 Megye Egy főre jutó bruttó hazai termék, ezer Ft, 2008 A megyei átlag 120 %-a felett Győr-Moson-Sopron 2 838 Győr-Moson-Sopron 2 965 Komárom-Esztergom 2 738 Komárom-Esztergom 2 737 Fejér 2 415 Fejér 2 394 Vas 2 373 A megyei átlag 101-120 %-a között Vas 2 314 Pest 2 233 Pest 2 288 Zala 2 032 Zala 2 212 A megyei átlag 91-100%-a között Csongrád 1 891 Csongrád 1 989 Veszprém 1 929 Veszprém 1 937 Baranya 1 834 Baranya 1 902 Hajdú-Bihar 1 805 Hajdú-Bihar 1 882 Heves 1 828 Heves 1 831 Tolna 1 767 Tolna 1 826 A megyei átlag 90%-a alatt Bács-Kiskun 1 686 Bács-Kiskun 1 789 Jász-Nagykun-Szolnok 1 643 Jász-Nagykun-Szolnok 1 732 Somogy 1 558 Somogy 1 676 Borsod-Abaúj-Zemplén 1 662 Borsod-Abaúj-Zemplén 1 672 Békés 1 462 Békés 1 561 Szabolcs-Szatmár-Bereg 1 352 Szabolcs-Szatmár-Bereg 1 386 Nógrád 1 162 Nógrád 1 212 8

A bruttó hozzáadott érték a gazdasági ágak szerint folyó áron, 2007 6. tábla Főváros, megye, régió Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halgazdálkodás Ipar Építőipar Szolgáltatások (millió forint) Ágazatok összesen (alapáron) A,B C,D,E F G O A O Budapest 15 628 1 136 425 273 357 6 566 551 7 991 961 Pest 54 201 708 464 148 536 1 356 499 2 267 700 Közép-Magyarország 69 829 1 844 889 421 893 7 923 050 10 259 661 Fejér 41 847 391 181 38 164 415 108 886 300 Komárom-Esztergom 30 069 404 088 28 919 275 157 738 233 Veszprém 32 958 180 618 32 287 353 233 599 096 Közép-Dunántúl 104 874 975 887 99 370 1 043 498 2 223 629 Győr-Moson-Sopron 41 593 483 478 49 851 502 962 1 077 884 Vas 40 263 178 807 27 723 286 730 533 523 Zala 27 454 155 364 26 628 299 497 508 943 Nyugat-Dunántúl 109 310 817 649 104 202 1 089 189 2 120 350 Baranya 40 593 126 017 30 575 426 967 624 152 Somogy 44 578 67 586 24 415 299 435 436 014 Tolna 35 670 113 337 23 857 189 882 362 746 Dél-Dunántúl 120 841 306 940 78 847 916 284 1 422 912 Dunántúl 335 025 2 100 476 282 419 3 048 971 5 766 891 Borsod-Abaúj-Zemplén 38 791 366 341 52 671 558 510 1 016 313 Heves 24 589 183 823 24 539 265 169 498 120 Nógrád 8 939 51 859 12 996 136 797 210 591 Észak-Magyarország 72 319 602 023 90 206 960 476 1 725 024 Hajdú-Bihar 72 536 176 497 48 284 544 431 841 748 Jász-Nagykun-Szolnok 46 466 178 339 23 973 316 041 564 819 Szabolcs-Szatmár-Bereg 54 878 144 397 42 922 421 754 663 951 Észak-Alföld 173 880 499 233 115 179 1 282 226 2 070 518 Bács-Kiskun 82 358 183 676 38 954 467 450 772 438 Békés 64 560 96 194 21 588 292 770 475 112 Csongrád 66 338 153 915 35 535 430 534 686 322 Dél-Alföld 213 256 433 785 96 077 1 190 754 1 933 872 Alföld és Észak 459 455 1 535 041 301 462 3 433 456 5 729 414 Összesen 864 309 5 480 406 1 005 774 14 405 477 21 755 966 9

www.ksh.hu A bruttó hozzáadott érték a gazdasági ágak szerint folyó áron, 2008 7. tábla Főváros, megye, régió Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halgazdálkodás Ipar Építőipar Szolgáltatások (millió forint) Ágazatok összesen (alapáron) A,B C,D,E F G O A O Budapest 18 963 1 276 054 287 483 6 952 302 8 534 802 Pest 65 978 642 107 152 346 1 486 536 2 346 967 Közép-Magyarország 84 941 1 918 161 439 829 8 438 838 10 881 769 Fejér 44 943 356 321 43 337 429 070 873 671 Komárom-Esztergom 27 853 389 024 31 446 285 096 733 419 Veszprém 37 051 180 847 30 695 347 219 595 812 Közép-Dunántúl 109 847 926 192 105 478 1 061 385 2 202 902 Győr-Moson-Sopron 52 235 484 138 50 348 539 256 1 125 977 Vas 38 080 178 996 29 903 268 407 515 386 Zala 32 810 176 644 23 916 315 006 548 376 Nyugat-Dunántúl 123 125 839 778 104 167 1 122 669 2 189 739 Baranya 48 726 131 617 32 492 428 312 641 147 Somogy 47 094 71 050 25 366 318 697 462 207 Tolna 36 135 118 659 18 071 195 992 368 857 Dél-Dunántúl 131 955 321 326 75 929 943 001 1 472 211 Dunántúl 364 927 2 087 296 285 574 3 127 055 5 864 852 Borsod-Abaúj-Zemplén 47 237 325 259 54 514 577 691 1 004 701 Heves 27 625 174 337 30 580 259 755 492 297 Nógrád 9 410 56 013 13 099 137 150 215 672 Észak-Magyarország 84 272 555 609 98 193 974 596 1 712 670 Hajdú-Bihar 82 340 187 263 47 578 553 226 870 407 Jász-Nagykun-Szolnok 58 997 183 667 25 675 317 534 585 873 Szabolcs-Szatmár-Bereg 57 424 141 682 41 640 430 227 670 973 Észak-Alföld 198 761 512 612 114 893 1 300 987 2 127 253 Bács-Kiskun 91 579 198 584 46 134 474 736 811 033 Békés 79 195 102 472 21 627 294 177 497 471 Csongrád 70 502 167 909 38 504 441 489 718 404 Dél-Alföld 241 276 468 965 106 265 1 210 402 2 026 908 Alföld és Észak 524 309 1 537 186 319 351 3 485 985 5 866 831 Összesen 974 177 5 542 643 1 044 754 15 051 878 22 613 452 10

Módszertani megjegyzések A korábbi gyakorlat szerint - a termelési számla adatrevízióit fi gyelembe véve végleges területi GDP adatokat a Magyarország nemzeti számlái c. kiadványban publikáltunk. 2010-től a nemzeti számla adatok felülvizsgálati és tájékoztatási rendje megváltozott: a végleges GDP-adatok öszszeállítása t+21 hónapra történik, ezért a jelen kiadványban közölt 2008. évi területi GDP-adatok előzetesek, a 2009 októberében publikált előzetes 2008-as nemzetgazdasági GDP-értékkel egyezőek. Az előzetes adatok becslésekor a számításokhoz szükséges adatforrások csak részlegesen álltak rendelkezésre, ezért az adatok még változhatnak. A végleges 2008. évi területi GDP-adatok felülvizsgálatára, publikálására 2010 novemberében kerül sor. A kiadvány az EU-előírásoknak megfelelően TEÁOR 03 szerinti bontásban tartalmazza az adatokat. 1.) Fogalmi meghatározások A KSH a nemzeti számlák számításánál az ENSZ 1993-ban elfogadott nemzeti számlák rendszere (SNA 93) nemzetközileg egyeztetett ajánlásait veszi alapul. Ez megfelel az Európai Unióban kötelezően alkalmazott ESA 1995 előírásainak. Bruttó hazai termék (GDP): az ágazatok vagy szektorok által előállított, alapáron értékelt bruttó hozzáadott értékek összege és az ágazatokra vagy szektorokra fel nem osztható termékadók és -támogatások egyenlege. A GDP tehát piaci áron értékelt mutató. Bruttó hozzáadott érték: a gazdasági egységek által létrehozott bruttó kibocsátás (termelési érték) és a termelés során felhasznált termékek, szolgáltatások értékének (folyó termelőfelhasználás) különbsége. A bruttó hozzáadott értéket alapáron értékeljük. Alapár: az az ár, amennyit a termelő egységnyi termék vagy szolgáltatás értékesítésekor realizál. (Azaz az értékesítési árból le kell vonni a termelő által befi zetett termékadókat, és hozzá kell adni az értékesítéshez kapcsolódó terméktámogatásokat.) Piaci beszerzési ár az az ár, amennyit egységnyi termék vagy szolgáltatás igénybevételéért a felhasználó ténylegesen fi zet. (Tehát nem tartalmazza a termelő célú felhasználáshoz vásárolt termékek és szolgáltatások után visszaigényelhető áfát, valamint a terméktámogatások értékét). PPS: A vásárlóerő-paritás szerepe egyrészt a volumenarányok képzése, másrészt a nemzeti valutában kifejezett adatok átszámítása valamilyen közös valutára. A közös valutában kifejezett adatokat általában reálértéknek is nevezik. Az Európai Unióban végzett összehasonlítás mértékegysége a PPS, ami nagyságrendileg az eurónak felel meg. Az unió egészére (EU-27) számított GDP reálértéke, azaz a PPS-ben és az euróban számított értéke ugyanaz. Az egyes országok GDP-jére azonban ez az egyezőség már nem áll fenn. 2.) A GDP területi megoszlásának becslési módszere A területi számlák a gazdaság egészére vonatkozó számlák regionális megfelelői. A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlását a termelés oldaláról becsüljük kivéve a kormányzati szektort, ahol a jövedelmekből kiindulva történik a megyei/regionális adatok meghatározása. Az egyes szektorokban a rendelkezésre álló adatoknak megfelelően az alábbi becslési módszereket alkalmazzuk. A vállalati szektorban a bruttó hozzáadottérték-adatokat a megyébe tartozó egyes vállalkozások adataiból összesítjük. 2007-ben 1245, 2008-ban 1353 vállalatnak volt több megyében telephelye. A több telephellyel rendelkező szervezetek esetében a bruttó hozzáadott értéket a megyei bérek és keresetek arányában osztjuk fel az érintett megyék között. A többi szervezetet a szék- 11

www.ksh.hu hely szerinti megyéjükben számoljuk el, azt feltételezve, hogy tevékenységüket a bejegyzés szerinti megyében végzik. A pénzügyi vállalatok szektora esetében a bruttó hozzáadott értéket a vállalati szektorral azonos módon számoljuk el, azaz a többmegyés pénzügyi vállalatok egyedi bruttó hozzáadottértékadatait a kereseti arányok alapján rendeljük a megyékhez, illetve régiókhoz. A kormányzati szektor hozzáadott értéke a bruttó munkavállalói jövedelem, a termelési adók és támogatások egyenlegének és a bruttó működési eredménynek (amelynek nagy része az értékcsökkenés) az összegeként áll elő. Az első két tétel intézményi szinten, az éves intézményi beszámolók alapján kiszámítható. Azon intézmények esetében, amelyek nem rendelkeznek a megyehatáron kívül eső telephellyel, a megyei szintű adatok az egyedi intézményi adatok összesítésével előállíthatók. A több megyében telephellyel rendelkező intézmények esetében az adatokat a munkaügyi statisztika segítségével osztjuk fel az érintett megyék között. Az értékcsökkenés számítása újrabeszerzési áron történik, ezért az éves intézményi beszámolók adatait nem tudjuk közvetlenül felhasználni. Az országos szinten kiszámított, ágazati felosztású adatok a tárgyi eszközök és az immateriális javak záróállományának arányában vannak felosztva a megyék közt. A fegyveres testületek intézményeire sem egyedi intézményi beszámolók, sem munkaügyi adatok nem állnak rendelkezésre, ezért hozzáadott értéküket az összes többi tevékenység hozzáadott értékének arányában csoportosítjuk a megyék között. A háztartási szektorban az egyéni vállalkozások termelési mutatóinak becslése megyei és szakágazati bontásban történik, így nincs szükség regionalizálásra. A mezőgazdasági kistermelés és a saját fogyasztásra történő termelés hozzáadott értékének területi felosztása a regionális mezőgazdasági számlarendszer vonatkozó arányai alapján történik. A sajátlakás-szolgáltatás regionalizálása során a népszámlálásból, illetve a mikrocenzusból származó megyénkénti lakás-alapterületeket, valamint a Lakásstatisztikai osztály felvételéből származó megyei piaci lakásárak adatait használjuk fel. A házilagos építkezés és felújítás sajátmunka értékének területi becslésekor az épített lakások megyénkénti számának és átlagos alapterületének, valamint a szintén megyénkénti bontásban rendelkezésre álló fajlagos építési költségnek az arányában osztjuk fel az országos értéket. A magánszállások kiadásából származó jövedelem megyei megoszlásának becsléséhez közvetett indikátorként a magánszállásokon eltöltött vendégéjszakák számát alkalmazzuk. Az egészségügyi dolgozóknak adott hálapénz összege megyénkénti megoszlása alapjául az egészségügy-statisztika járóbeteg-forgalomra, valamint kórházi ápolási napokra vonatkozó megyei bontású adatai szolgálnak. Az illegális tevékenységek közé tartozó kábítószertermelés és kereskedelem becsült hozzáadott értékének regionalizásására kábítószerfogyasztók megyénkénti számát használjuk, mely az egészségügy-statisztikából származik. A prostitúció becsült értékének regionalizálására egy, a területi statisztikából származó közvetett indikátort alkalmazunk. A háztartások kisegítő tevékenységének másik csoportjának esetében, mint pl. a háztartási szolgáltatások, oktatási, művészeti tevékenységek és egyéb szolgáltatások nem állnak rendelkezésre a regionalizáláshoz megfelelő területi indikátorok, ezért ezen esetekben az adott ágazatba tartozó egyéni vállalkozók hozzáadott értékének területi arányát vetítjük rá a szakértői becslésen alapuló országos értékekre. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények reprezentativ adatgyűjtése a működés helyére is kiterjed. A statisztikai beszámolókból teljes körre becslési eljárással valósul meg a megyei szintű elemi adatok képzése, ami a számítás alapjául szolgál. A többi intézmény esetén pl. a politikai pártoknál a nonprofi t szektor már felosztott adatainak arányát vesszük alapul. A termékadók és -támogatások egyenlegét az alapáras bruttó hozzáadott értékek arányában bontjuk meg a megyék között. 12

Elérhetőségek: Felelős szerkesztő: Szabó Péter főosztályvezető További információ: Bruckner Józsefné Telefon: (+36-1) 345-6233, e-mail: Jozsefne.Bruckner@ksh.hu Információszolgálat, telefon: (+36-1) 345-6789, fax: (+36-1) 345-6788 13