Népszámlálási nemzetiségi adatok romák

Átírás

1 KÁLLAI ERNŐ Népszámlálási nemzetiségi adatok romák Rövid írásunkban arra teszünk kísérletet, hogy a 2001-ben lezajlott népszámlálás adataiból következtetéseket vonjunk le a magyarországi romákra vonatkozólag. Evidenciaként kell előrebocsátanunk, hogy a népszámlálás adatai természetesen nem adnak tájékoztatást arról, hogy milyen módon és mértékben változott a cigányok/romák lélekszáma az elmúlt évtizedekben. Az adatok arról sem tájékoztatnak, hogy hányan tartották magukat cigánynak 2001-ben. A népszámlálás adatai arról tudósítanak, hogy hányan vallották magukat cigány nemzetiségűnek, cigány anyanyelvűnek a cigány kultúrához kötődőnek és valamelyik cigány nyelvet családi vagy baráti körben használónak. Mindezek után arra tudunk következtetni, hogy az adott kategóriákban 1980 óta mennyit változott az önbevallók száma. Azt is előre kell bocsátanunk, hogy csak a legutóbbi népszámlálás adalékairól rendelkeztünk elektronikus adatbázissal, így következtetéseink ebből a szemszögből értelmezhetőek. Ha megvizsgáljuk összmegyei táblánkat, jól látható a változás ban a teljes lakosság 0,06%-a vallotta magát cigány nemzetiségűnek, ez 6404 főt jelentett ben az arány 1,375%-ra, a magukat cigány nemzetiségűnek vallók száma ra emelkedett ben az arány 1,864%- ra emelkedett, ez főt jelent. Ezekből a számokból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az elmúlt két évtizedben látványosan, a statisztikailag alig értelmezhetőtől közel 2%-ra emelkedett azok száma, akik magukat cigány nemzetiségűnek tartják az országban. Különösen jelentős ez az emelkedés Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyében, ahol a magukat cigány nemzetiségűnek tartók hányada 4% fölé emelkedett napjainkra. A magukat cigány anyanyelvűnek vallók számában látványos elmozdulás csak 1980 és 1990 között volt. Az akkori tíz év alatt az összlakossághoz viszonyított arányuk 0,261-ról ( fő) 0,463%-ra ( fő) emelkedett, közel megduplázódott ben nem történt látványos elmozdulás erről a szintről (0,477% és fő). i szinten a legnagyobb mozgás Somogy megye tekintetében figyelhető meg (1,241, 1,966, 1,747%), ez a megye őrizte meg elsőbbségét a két évtized alatt. Érdekesség, hogy 1990-ben Bács-Kiskun megye látványos növekedést produkált ezen a területen, de 2001-re már jelentős visszaesés tapasztalható, helyét

2 402 KÁLLAI ERNŐ Baranya megye veszi át. Hangsúlyoznunk kell továbbá, hogy ezeknél az országos adatoknál is érdemes figyelembe venni a további elemzések során, hogy mindeközben az ország összlakossága több mint fél millióval csökkent. Hasonló tendenciákat figyelhetünk meg a regionális eloszlás tekintetében ( regionális eloszlás tábla) is. Ha munkánkhoz a Kemény István által vezetett országos reprezentatív vizsgálatok csoportosításait használjuk, látható, hogy a magukat cigány nemzetiségűnek vallók száma azon a területen emelkedett leglátványosabban, amelyen a kutatók is a legmagasabbra becsülik a romák lélekszámát. Így az északi (0,05; 3,47; 5,18) és a keleti régióban (0,07; 2,33; 2,7%) vagyunk a leginkább látványos, többszörös növekedés tanúi, de kis elmozdulást még a nyugati régióban is tapasztalhatunk. A magukat cigány anyanyelvűnek vallók körében egyedül a dél-dunántúli régió mutat folyamatos, kis mértékű növekedést, a többi területen csak alig értelmezhető elmozdulásnak vagy 2001-ben már csökkenésnek vagyunk a tanúi. Vizsgálódásunkat tovább folytatva a települések szintjén ( legnagyobb cigány nemzetiségi arányú települések, kiemelt települések 5 százalék cigány nemzetiségi arány, de minimum 700 fő és kiemelt települések anyanyelv szerint 5 százalék, de minimum 300 fő táblák), arra a megállapításra juthatunk, hogy a magukat cigány nemzetiségűnek vallók legmagasabb hányada a kistelepülésekre a leginkább jellemző. A húsz, legnagyobb cigány nemzetiségi arányú település közül Szendrőlád a legnagyobb összlélekszámú, a maga 1700 lakosával. A legnagyobb cigány nemzetiségi aránnyal pedig Csenyéte rendelkezett (93,43%) 2001-ben. Érdekes megnézni az 1980-as adatokat: ebből is látszik, mennyire nem nyújtanak megfelelő tájékoztatást a népszámlálási adatok. Hiszen ha tényként fogadnánk el, hogy húsz éve ezeken a településeken gyakorlatilag nem is éltek cigányok (miközben tudjuk: valamilyen oknál fogva nem vallották magukat cigány nemzetiségűnek), akkor itt egy hatalmas méretű cigány népvándorlást figyelhettünk volna meg. Szintén érdekesnek tűnik, hogy a húsz legnagyobb cigány arányú település közül tizenöt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található; három településsel képviselteti magát Baranya megye, egy-egy település pedig Nógrád és Somogy megyében van. Ezért nemcsak a legnagyobb arány szerint érdemes megnéznünk a településeket, hanem a magukat cigány nemzetiségűnek vallók száma szerint is. Így, ha kiválogatjuk azt a huszonkét legnagyobb települést, ahol a magukat cigány nemzetiségűnek vallók hányada eléri az 5%-ot és legalább a 700 főt, hasonló eredményeket kapunk. Ebben a felosztásban 15 település van Borsod, 4 Szabolcs, 3 Szolnok, 2 Hajdú és 1 Nógrád megyében. Tehát mindenképpen Borsod megye az első a magukat cigány nemzetiségűnek vallók körében, s ezt követi az északkeleti országrész. Látható továbbá az is, hogy összesen egy

3 NÉPSZÁMLÁLÁSI NEMZETISÉGI ADATOK ROMÁK 403 település Szendrőlád található meg mindkét táblázatban; ez is bizonyítja, hogy leginkább kistelepüléseken volt magas a magukat cigány nemzetiségűnek vallók aránya. A minimum 700 főt elérő cigány nemzetiségi táblázatban Ózd számít a legnagyobb városnak, a magukat cigány nemzetiségűnek vallók száma a lakosság 6,61 százalékát teszi ki. Ha az arányokban bekövetkezett változásokat próbáljuk értelmezni, láthatjuk, hogy az 1980-as népszámlálás szerint szinte nem is éltek Magyarországon magukat cigány nemzetiségűnek vallók (furcsa módon arra senki sem gondol, hogy cigányok nem is éltek hazánkban), 1990-ben már hatalmas növekedés tapasztalható ezen a területen, ami 2001-re további emelkedést mutat. Tehát az évek során egyre többen vallották magukat cigány nemzetiségűnek. Érdemes a települési adatokat országos szinten is megvizsgálni. Így a népszámlálás alapján 2252 olyan település volt az országban, ahol valamilyen módon, valamely kategória szerint magukat cigány nemzetiségűnek, anyanyelvűnek, kultúrához kötődőnek vagy nyelvhasználónak vallották. Ebből 2129 településen vallották magukat cigány nemzetiségűnek. 737 településen a számuk 10 fő alatt volt, 1654 településen 100 fő alatt. Mindössze 16 olyan település volt, ahol a magukat cigány nemzetiségűnek vallók száma meghaladta az 1000 főt. Ha összevetjük a magukat cigány anyanyelvűnek vallók adataival, a következőt kapjuk: 1415 olyan település volt összesen, ahol néhányan magukat cigány anyanyelvűnek vallották. Mindebből 904 olyan település van, ahol még az 1 százalékot sem éri el a cigány anyanyelvűek aránya, 145 településen meghaladja az 5 százalékot, és 8 olyan település van, amelyen nemcsak azt haladja meg, hanem eléri a 300 főt is a magukat cigány anyanyelvűnek vallók száma. Mindebből jól látható, hogy sokkal kevesebben vallották magukat cigány anyanyelvűnek, mint cigány nemzetiségűnek. Sokan ebből azt a következtetést vonják le, hogy sok cigányembernek már magyar az anyanyelve, és valószínűleg ezzel a megállapítással nem is járnak messze az igazságtól. Összegzésként elmondhatjuk, hogy az elmúlt évtizedekben hazánkban folyamatos és nagyarányú növekedést mutat a magukat cigány nemzetiségűnek vallók száma és aránya is az összlakossághoz képest. A népszámlálások adatai alapján azonban arra nem tudunk magyarázatot adni, hogy ennek milyen okai vannak, miként arra sem, hogy mennyi a magyarországi cigányok/romák tényleges lélekszáma, és ez hogyan változott az elmúlt időben.

4 404 KÁLLAI ERNŐ Összmegyei tábla Megyék+Budapest 1980 Budapest , ,073 Bács-Kiskun , ,041 Baranya , ,401 Békés , ,220 Borsod-Abaúj-Zemplén , ,013 Csongrád , ,098 Fejér , ,166 Győr-Moson-Sopron , ,088 Hajdú-Bihar , ,326 Heves , ,124 Jász-Nagykun-Szolnok , ,151 Komárom-Esztergom , ,127 Nógrád , ,477 Pest , ,178 Somogy , ,241 Szabolcs-Szatmár-Bereg , ,177 Tolna , ,855 Vas , ,110 Veszprém , ,135 Zala , ,691 Összesen , ,261 Megyék+Budapest 1990 Budapest , ,181 Bács-Kiskun , ,389 Baranya , ,584 Békés , ,265 Borsod-Abaúj-Zemplén , ,284 Csongrád , ,251 Fejér , ,351 Győr-Moson-Sopron , ,190 Hajdú-Bihar , ,459 Heves , ,368 Jász-Nagykun-Szolnok , ,328 Komárom-Esztergom , ,207 Nógrád , ,937 Pest , ,314 Somogy , ,966 Szabolcs-Szatmár-Bereg , ,811 Rövidítések: L = lakosság száma; N = cigány nemzetiségűek száma; % = cigány nemzetiségűek száma a lakosság számához viszonyítva; A = cigány anyanyelvűek száma; % = cigány anyanyelvűek aránya a lakosság számához viszonyítva.

5 NÉPSZÁMLÁLÁSI NEMZETISÉGI ADATOK ROMÁK 405 Tolna , ,726 Vas , ,230 Veszprém , ,256 Zala , ,983 Összesen , ,463 Megyék+Budapest 2001 Budapest , ,172 Bács-Kiskun , ,617 Baranya , ,375 Békés , ,321 Borsod-Abaúj-Zemplén , ,166 Csongrád , ,301 Fejér , ,432 Győr-Moson-Sopron , ,186 Hajdú-Bihar , ,594 Heves , ,375 Jász-Nagykun-Szolnok , ,412 Komárom-Esztergom , ,286 Nógrád , ,818 Pest , ,372 Somogy , ,747 Szabolcs-Szatmár-Bereg , ,695 Tolna , ,954 Vas , ,288 Veszprém , ,266 Zala , ,053 Összesen , ,477 Regionális eloszlás Régió 1980 Észak (BAZ, Hev., Nóg.) , ,12 Kelet (SzSZB, HB, B) , ,24 Alföld (CS, BK, SZ) , ,42 Budapesti iparvidék (BP, P, F, K) , ,17 Dél-Dunántúl (B, S, T, V, Z) , ,51 Nyugat (V, S) , ,10

6 406 KÁLLAI ERNŐ Régió 1990 Észak (BAZ, Hev., Nóg.) , ,42 Kelet (SzSZB, HB, B) , ,54 Alföld (CS, BK, SZ) , ,65 Budapesti iparvidék (BP, P, F, K) , ,30 Dél-Dunántúl (B, S, T, V, Z) , ,62 Nyugat (V, S) , ,21 Régió 2001 Észak (BAZ, Hev., Nóg.) , ,33 Kelet (SzSZB, HB, B) , ,56 Alföld (CS, BK, SZ) , ,46 Budapesti iparvidék (BP, P, F, K) , ,37 Dél-Dunántúl (B, S, T, V, Z) , ,71 Nyugat (V, S) , ,22 Legnagyobb cigány arányú települések 1980 BAZ Csenyéte 359 0,00 Baranya Gilvánfa 424 0,00 5 1,18 BAZ Szendrőlád ,00 BAZ Tornanádaska ,17 BAZ Rakaca 925 0,00 BAZ Beret 321 0,00 BAZ Hernádpetri 321 0,00 Baranya Alsószentmárton 908 0, ,82 BAZ Köröm ,00 BAZ Makkoshotyka ,00 BAZ Lak 628 0,00 BAZ Pusztaradvány 275 0,00 BAZ Hernádvécse 977 0,00 Somogy Istvándi 730 0, ,48 Nógrád Sóshartyán 893 0,00 1 0,11 BAZ Szin 798 0,00 BAZ Szakácsi 194 0,00 BAZ Szemere 588 0,00 Baranya Piskó 323 0,00 BAZ Kázsmárk 956 0,00

7 NÉPSZÁMLÁLÁSI NEMZETISÉGI ADATOK ROMÁK BAZ Csenyéte ,33 Baranya Gilvánfa , ,97 BAZ Szendrőlád ,75 5 0,36 BAZ Tornanádaska ,51 BAZ Rakaca ,29 2 0,28 BAZ Beret ,82 BAZ Hernádpetri ,16 Baranya Alsószentmárton , ,91 BAZ Köröm ,17 2 0,20 BAZ Makkoshotyka , ,23 BAZ Lak ,04 BAZ Pusztaradvány ,93 BAZ Hernádvécse ,48 6 0,70 Somogy Istvándi , ,02 Nógrád Sóshartyán , ,41 BAZ Szin ,82 BAZ Szakácsi ,31 1 0,77 BAZ Szemere ,52 Baranya Piskó 271 BAZ Kázsmárk ,17 4 0, BAZ Csenyéte ,43 Baranya Gilvánfa , ,47 BAZ Szendrőlád ,29 BAZ Tornanádaska ,26 BAZ Rakaca ,55 BAZ Beret ,92 BAZ Hernádpetri ,87 Baranya Alsószentmárton , ,33 BAZ Köröm ,65 1 0,08 BAZ Makkoshotyka , ,52 BAZ Lak ,76 BAZ Pusztaradvány ,24 BAZ Hernádvécse ,56 Somogy Istvándi , ,68 Nógrád Sóshartyán ,47 BAZ Szin ,76 2 0,26 BAZ Szakácsi ,84 BAZ Szemere ,73 1 0,25 Baranya Piskó ,08 1 0,35 BAZ Kázsmárk ,62 1 0,10

8 408 KÁLLAI ERNŐ Kiemelt települések 5% cigány nemzetiségi arány, de minimum 700 fő 1980 BAZ Forró ,39 BAZ Szendrőlád Szolnok Tiszabura BAZ Onga Szabolcs Tuzsér ,10 Nógrád Bátonyterenye ,05 BAZ Encs BAZ Prügy BAZ Edelény Hajdú Hosszúpályi , ,500 BAZ Alsózsolca Szolnok Jászapáti BAZ Sajószentpéter ,100 Szabolcs Nagyecsed ,100 BAZ Sátoraljaújhely ,030 BAZ Arló Szabolcs Tiszavasvári ,21 1 0,100 Hajdú Hajdúhadház , ,800 Szolnok Karcag ,02 Szabolcs Nyírbátor ,007 BAZ Ózd ,09 2 0, BAZ Forró ,84 BAZ Szendrőlád ,75 5 0,36 Szolnok Tiszabura , ,41 BAZ Onga ,07 Szabolcs Tuzsér , ,35 Nógrád Bátonyterenye , ,14 BAZ Encs ,01 5 0,08 BAZ Prügy ,15 6 0,25 BAZ Edelény , ,30 Hajdú Hosszúpályi , ,49 BAZ Alsózsolca ,13 1 0,02 Szolnok Jászapáti , ,19 BAZ Sajószentpéter , ,22 Szabolcs Nagyecsed , ,32 BAZ Sátoraljaújhely , ,26 BAZ Arló ,23 2 0,05 Szabolcs Tiszavasvári , ,27 Hajdú Hajdúhadház , ,48 Szolnok Karcag , ,13 Szabolcs Nyírbátor , ,03 BAZ Ózd , ,64

9 NÉPSZÁMLÁLÁSI NEMZETISÉGI ADATOK ROMÁK (város, község ) BAZ Forró ,66 6 0,25 BAZ Szendrőlád ,29 Szolnok Tiszabura ,65 BAZ Onga ,95 1 0,02 Szabolcs Tuzsér , ,36 Nógrád Bátonyterenye , ,25 BAZ Encs , ,17 BAZ Prügy ,80 9 0,36 BAZ Edelény , ,16 Hajdú Hosszúpályi , ,12 BAZ Alsózsolca , ,36 Szolnok Jászapáti , ,33 BAZ Sajószentpéter , ,08 Szabolcs Nagyecsed , ,66 BAZ Sátoraljaújhely , ,40 BAZ Arló , ,68 Szabolcs Tiszavasvári , ,11 Hajdú Hajdúhadház , ,15 Szolnok Karcag , ,15 Szabolcs Nyírbátor , ,45 BAZ Ózd , ,25

10 410 KÁLLAI ERNŐ Kiemelt települések anyanyelv szerint, 5%, de minimum 300 fő 1980 Fejér Ercsi ,64 Bács Kiskunmajsa , ,54 Szabolcs Nagyhalász ,59 Szabolcs Demecser , ,99 Pest Dány ,42 Szabolcs Hodász ,09 Hajdú Hosszúpályi , ,49 Baranya Alsószentmárton , Fejér Ercsi , ,82 Bács Kiskunmajsa , ,62 Szabolcs Nagyhalász , ,37 Szabolcs Demecser , ,60 Pest Dány , ,62 Szabolcs Hodász , ,65 Hajdú Hosszúpályi , ,49 Baranya Alsószentmárton , , Fejér Ercsi , ,22 Bács Kiskunmajsa , ,70 Szabolcs Nagyhalász , ,46 Szabolcs Demecser , ,89 Pest Dány , ,97 Szabolcs Hodász , ,96 Hajdú Hosszúpályi , ,12 Baranya Alsószentmárton , ,33