A BALASSI BÁLINT TAGISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

A BALASSI BÁLINT TAGISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2

A Fenntartó: Eger-Egerbakta-Egerszalók-Demjén Intézményfenntartó Mikrotársulás 3300 Eger, Dobó tér 2. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata (gesztor önkormányzat) 3300 Eger, Dobó tér 2. Egerbakta Község Önkormányzata 3321 Egerbakta, Bátori utca 12. Egerszalók Község Önkormányzata 3394 Egerszalók, Sáfrány út 7. Demjén Község Önkormányzata 3395 Demjén, Kossuth tér 1. A Közalkalmazotti értekezlet jóváhagyta: 2009. május 20. tagiskola igazgató Kt. képviselője Hatálybalépésnek ideje: 2009. július 01. Érvényesség határideje: 2013. augusztus 31. Felülvizsgálat időpontja: 2010. június 30. 3

T a r t a l o m j e g y z é k Az intézményi minőségirányítás alapjai 5. oldal Intézményi Minőségpolitika 7. oldal Intézményi minőségfejlesztési rendszer 11. oldal Partnerkapcsolatok 47. oldal A minőségirányítás információs rendszere 54. oldal Minőségügyi kézikönyv tartalma 54. oldal 4

1. Az intézményi minőségirányítás alapjai 1.1 Az intézmény bemutatása A Balassi Bálint Általános Iskola 1979/80-ban került átadásra, lépcsőzetesen. Hosszú éveken át, a demográfiai robbanás következtében, túlzsúfoltság jellemezte. Napjainkban ideális tanulói létszámmal működik a tagintézmény, 2007. augusztus 1-től a Felsővárosi Általános Iskola tagintézményeként. Számos emeltszintű osztályunkban (német, angol, informatika) a tehetséggondozás, illetve kislétszámú osztályainkban a felzárkóztatás hatékonyságára törekszünk, hogy minden tanuló olyan alapokkal távozhasson iskolánkból, amelyek biztosítják a választott középfokú intézményben sikeres továbbhaladásukat. Ezt szolgálja a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása is. Sport és kulturális életünk, pezsgő, változatos. Hagyományaink, nagyszabású rendezvényeink sokat segítenek érzelmi, erkölcsi nevelésünk eredményessé tételében. A közösségformálás, az összetartozás, az egymásért való tenni akarás kiemelt nevelési célunk ebben az elembertelenedett, értékvesztett világban. Partnereink (szülők, fenntartó, külső kapcsolatok) nagyban hozzájárulnak céljaink megvalósításához. A Diákönkormányzat, a Szülői Közösség aktívan bekapcsolódik nevelőoktató munkánkba. Diáksport Egyesület segíti a mindennapos testnevelés megvalósítását. Feltételrendszerünk adott pedagógiai célkitűzéseink megvalósításához. A tagintézményre a funkcionális szervezeti felépítés jellemző, de megjelenik a feladatkultúrás szervezeti modell is. A célfeladatok elvégzése érdekében teamek alakulnak, amelyeknek tagjai az adott feladat elvégzése során is megtartják eredeti funkciójukat. Az SZMSZ tartalmazza a tagiskola működésével kapcsolatos tudnivalókat. 5

1999 óta a holland CED ROTTERDAM Matra projekt referencia iskolája vagyunk. A minőségirányítási feladatokat a Belső Gondozói Rendszer kiépítésével valósítjuk meg. Jól felkészült, tapasztalt alkalmazotti testület dolgozik azon, hogy nevelésioktatási céljainkat elérjük. 1.2. A minőségirányítási rendszer működtetésének szervezeti háttere, személyzetének képzése. Az intézmény szervezeti felépítésébe szervesen kapcsolódó Minőségügyi Csoport 1999-óta folyamatosan kialakításra került. A csoport tagjainak hatáskörét, feladatát a munkaköri leírások tartalmazzák. A személyzeti háttér biztosított. A tagintézmény Továbbtanulási, és továbbképzési terve úgy készült el, hogy a szakirányú képzésben azok élveznek előnyt, akik a BGR hatékony működésében szerepet vállalnak. (minőségirányítási szakképzés, fejlesztő pedagógus, differenciált módszerek elsajátítása, nem szakrendszerű oktatás módszerei stb.). 6

2. Intézményi Minőségpolitika 2.1. Minőségpolitikai nyilatkozat. Az egri Felsővárosi Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Balassi Bálint tagiskola nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó oktatást folytat 8 évfolyamon. Az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították, hogy csak a minőségi szemlélet lehet intézményünk fejlesztésének alapja. Ez vezetett a Belső Gondozói Rendszer bevezetéséhez 1999-ben. Az iskola dolgozói, pedagógus és nem pedagógus kollegák elkötelezettek munkájuk és munkahelyük iránt. Valamennyien hozzájárulnak, hogy a megfogalmazott minőségcélokat megvalósítsuk. Számunkra a minőség jelenti a szakmai felkészültséget, felelősségtudatot, megbízhatóságot és a mérhető, kézzel fogható eredményeket. Célul tűztük ki, hogy továbbra is törekszünk a magas szintű szolgáltatásra! Ennek érdekében a partnerek elvárásainak megfelelő képzést valósítunk meg, tanulóinkat olyan alapokkal indítjuk tovább, hogy helyt álljanak a középfokú intézményekben. Folyamatosan fejlesztjük az oktatás szellemi és tárgyi feltételeit. A tagintézmény vezetői és dolgozói elkötelezettek abban, hogy a Belső Gondozói Rendszert, mint a minőségfejlesztés modelljét, a kiépítést követően működtetjük, amelynek keretében - rendszeresen vizsgáljuk partnereink igényeit, elégedettségét, 7

- a kapott információk alapján minőségcélokat tűzünk ki, intézkedési terveket készítünk, és azokat megvalósítjuk, - tanulóink tanulmányi munkáját évente mérjük. Törekszünk a szükséges erőforrások megteremtésével jó munkakörülményeket biztosítani, a munkatársak fejlődése érdekében képzéseket szervezni, vagy azokban részt venni. Fontosnak tartjuk, hogy a nevelőtestület tagjai, és az oktató-nevelő munkát segítő munkatársak megismerjék, megértsék, és munkájukban érvényesítsék minőségpolitikánkat, céljainkat. Minden intézményi dolgozó kötelessége, hogy partnerközpontú szemlélettel, a fent megfogalmazottak szellemében, felelősséggel végezze munkáját! 2.2 Tagintézményi minőségcélok Fenntartói elvárások és az ebből adódó intézményi minőségcélok Tanulási képességek fejlesztése - A gyerekek tanuláshoz való viszonyának javítása - Tanulási módszerek megismertetése, gyakoroltatása tanulóinkkal A gyerekekkel való egyéni bánásmód Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése - Differenciált egyéni bánásmód bevezetése - Sajátos nevelési igényű tanulók gondozása, fejlesztése - Tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatása Beszédkultúra fejlesztése Sajátos nevelési igényű gyermekekkel való foglalkozás - Egyéni fejlesztés, esélyegyenlőség megteremése - Egyéni képességekhez mért értékelés szövegesen 8

Az információs világban való eligazodás - Nyitottá tenni gyermekeinket a változó világ felé - Információs, kommunikációs rendszer továbbfejlesztése Inf. Komm. Rendszer felhasználására megtanítani a tanulókat (lsd.fakt.) Szociális képességek fejlesztése A személyiség harmonikus és differenciált fejlesztése Egészséges életmód szokásainak kialakítása Testi és lelki higiénes kultúra megalapozása Pályaorientációs tevékenységek A következő intézményfokozatban való helyreállásra nevelés Kapcsolattartás a kulturális és művelődési intézményekkel. Innovációra való törekvés Biztonság Hatékony gazdálkodás Pályázatok - Esztétikum felismerése, érzelmi élet gazdagítása - Az utcán való csellengés csökkentése - A társadalmi elvárásoknak és az új - pedagógiai törekvéseknek való megfelelés - Ne történjen elkerülhető baleset - Személyi és tárgyi biztonság javítása Önálló gazdálkodási lehetőségeink kiaknázása Különböző pályázatok adta lehetőségek kihasználása Kompetencia alapú oktatás és nevelés gyakorlása és továbbfejlesztése A kompetencia alapú oktatás és nevelés országos referencia iskolájaként az új fejlesztések, oktatási formák, tanulás szervezési eljárások alkalmazása, továbbadása 9

2.3. Folyamatos fejlesztés Minőségirányítási szolgáltatásaink, megelőző folyamataink fejlesztési feladatai az alábbi szakaszokat jelentik: a fejlesztés az érintett BG irányításával a munkatársak feladata, a fejlesztés első, munkatársak által készített változatát a BG véleményezi, a minőség vezetővel egyeztet, a BG javaslatainak figyelembe vételével újabb változat készül, a BG és minőség vezetők által jóváhagyott tervezetet a tagiskola igazgató, a Tagiskola Igazgatói Tanáccsal való egyeztetés után hagyja jóvá. Fejlesztési javaslattal a tagintézmény bármely alkalmazottja élhet, illetve a feladatra vállalkozó team jelentkezhet. Az elindított folyamatban résztvevő munkatársakat megfelelő hatáskörrel kell felruházni, hogy a szükséges erőforráshoz hozzájussanak. A fejlesztés bemenő adatai a partneri elvárások és egyéb érdekelt felek igényei, amelyet dokumentumban rögzíteni kell a javaslattevőknek, illetve a fejlesztést megvalósítóknak. A módosításokat minden esetben ellenőrzéseknek kell alávetni, a változásokat dokumentálni szükséges! A folyamatos fejlesztés eszközei: megelőző tevékenység helyesbítő tevékenység Ezek szükségességéről, végrehajtásáról az igazgató dönt. 10

3. Intézményi minőségfejlesztési rendszer 3.1. A vezetés felelőssége, elkötelezettsége A vezetőség - az ebben az intézményirányítási programban előírt - minőségirányítási rendszert a Balassi Bálint Tagiskola szolgáltatásaira vezette be. A Minőségirányítási Rendszert a Közoktatási Törvény 40.. követelményeinek megfelelően dolgoztuk ki. A rendszer kiépítésekor figyelembe vettük a fenntartó ÖMIP-ben megfogalmazott elvárásait is. A Felsővárosi Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Balassi Bálint Tagiskola igazgatója és vezetői testülete kinyilvánítja teljes elkötelezettségét a partneri igények és elvárások tudatosításában az intézmény minden szintjén, a minőségpolitika és a minőségcélok meghatározásában, betartásában, elérésében, rendszeres felülvizsgálatában, a minőségirányítási rendszer időszakos vezetőségi átvizsgálásában, a minőségirányítási rendszer kifogástalan működéséhez szükséges erőforrások mindenkori biztosításában. Intézményi dokumentumok (SZMSZ, Házirend, PP, karbantartása, aktualizálása a hatályos jogszabályoknak megfelelően.) A tagiskola vezetés vállalja a Minőségirányítási rendszer folyamatos fejlesztését a partneri igényeknek megfelelően. A tagiskola dolgozói felelősséget vállalnak az előírásszerű megvalósításért. Minden intézményi dolgozó joga és kötelessége a minőséget károsító jelenségek felismerését követően azok jelzése és a megszüntetésre irányuló javaslatok megtétele. 11

3.1.1. A minőségfejlesztési szervezet felépítése, működése. Tagiskolánkban 1999-től működik a Belső Gondozói Rendszer, melybe az alsó tagozatosok évfolyamonként folyamatosan kapcsolódtak be. 2003- ban a felső tagozatban is bevezetésre került a rendszer. A teljes kiépítése a hatékony működtetése a minőségi munka egyik feltétele. Röviden a BGR modellről A BGR-modell alapja az a tanulógondozási rendszer, egyéni és csoportos nyomon követés amelyet számos holland általános iskolában megvalósítottak. E rendszer iskolai kiépítését a CED útmutatásai alapján a HMÖPSZKI segíti: felkészítést, továbbképzést, tanácsadást biztosít a tantestületnek és az egyes pedagógusoknak. A tanuló gondozást mint rendszert valósítjuk meg, amelyben a belső gondozó (BG) felelőssége a tevékenységek koordinálása. A rendszer jellemzői: a tanulói eredmények rendszeres gyűjtése különböző területeken (mindenekelőtt az alapkészségeket tekintve). Az adatok elemzése, majd további diagnózis a BG és a tanár együttműködésében, egyéni cselekvési tervek összeállítása, egyéni és/vagy az osztályra szóló csoportterv elkészítése. Ez alapján lehetővé válik a folyamatos fejlesztés és a tanulói nyomon követés. Ezen kívül a BG feladata megbeszélni az iskolavezetéssel a rendszeres adatgyűjtés tapasztalatait arra vonatkozóan, hogy miként javítható a tanítási folyamat az iskola egészében. 12

A Belső Gondozás Rendszere Tartalma: modell a minőségfejlesztés intézményi szintű kialakításához Célja: a tanulói teljesítmények követési rendszerének iskolai kiépítése a tanári munka szervezésének kollegális támogatása iskolai eszköztár kifejlesztése Stratégiája: helyzetelemzés továbbképzés hosszú távú tervezés szakmai kommunikáció és együttműködés Produktumok: Kerete: Tevékenységek: önértékelés többéves fejlesztési terv teljesítménymérő eszközök, módszerek regisztrációs rendszer HMÖPSZKI és a - Balassi Bálint Tagiskola Fenntartó közötti együttműködés Felkészítő programok, értekezletek, képzések a nevelőtestület egészének Elemzési technikák, módszerek alkalmazása Öndiagnózis készítése 13

Belső fejlesztések (anyagok, mérőeszközök, szervezet-fejlesztés, minőségbiztosítás) Beszámolók, konzultáció Tapasztalatok átadása Értékelés Folyamata A mérések végrehajtása Az adatok rögzítése Eredmények feldolgozása A kapott értékek elemzése Intézkedési terv készítése az adott problémára (folyamat kezelése) Az iskolai tanulói nyomon követés eljárásrendje (folyamata): A tanulók minden tanév elején bemeneti mérést írnak alsó tagozatban matematika, nyelvtan-helyesírás,szövegértés, felső tagozatban matematika, szövegértés területeken. Az eredmények elemzését követően melyet a bg. és a szaktanár közösen végez Csoport és egyéni fejlesztési tervek készülnek Egyéni fejlesztési tervek csak a csoportelemzés során + vagy irányú eltérések esetén készülnek Az előző évi teljesítményt figyelembe véve a tanulók fejlődését regisztrálva Őszi és tavaszi követő méréseket végezve a félévi teljesítményt regisztrálva Szükség esetén más szakember fejlesztő, Gyiv felelős bevonása a munkába. Külső szakember Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti szolgálattal kapcsolatfelvétel Szülők tájékoztatása 14

A szervezet felépítése Tag.isk.v.h. alsó tagozat alsós belső gondozók Igazgató Tagiskola-vezető Tag.isk.v.h. felső tagozat felsős belső gondozók M i n ő s é g i r á n y í t á s i c s o p o r t - osztálytanítók - osztályfőnökök, szaktanárok - gazdasági vezető - fejlesztő pedagógus, mozgásterapeuta - az oktató - nevelőmunkát segítő alkalmazottak 15

A szervezet működése A tagiskola igazgatója a minőségirányítási program kidolgozásának, működtetésének és ellenőrzésének első számú felelőse. Minőségügyi vezetők: a tagiskola-vezető és helyettesei. Személyüket az intézmény főigazgatója jelöli ki. Munkaköri leírásukat és egyben minőségügyi feladataikat az SZMSZ tartalmazza. Belső gondozók: az alsós belső gondozók évfolyamonként 1-1 tanító; felsős belső gondozók 2 magyar szakos, 2 matematika szakos nevelő. Kijelölésük az iskola igazgatójának hatáskörébe tartozik. Munkaköri leírásuk a személyi anyagukban található. Gazdaságvezető: felelős a minőségirányítási program gazdasági erőforrásnak biztosításáért. Munkaköri leírása az SZMSZ-ben található. 3.2. A vezetés 3.2.1. Jövőkép JÖVŐKÉP A Felsővárosi Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola Balassi Bálint Tagiskolája a jövőben is meg kívánja őrizni a város nevelési-oktatási intézményei között megszerzett jó pozícióját. Eger város egész területéről várjuk a beiskolázandó gyermekeket. Jó hírnevünk túlmutat a város határain, így a környező településekről is fogadunk tanulókat. A jövőben is, méltón a 30 éves Balassi múltjához, fejlesztjük idegen nyelvi, informatikai képzésünk színvonalát. 16

Ennek érdekében bevezettük a számítógépes ismeretek oktatását első évfolyamtól, fejlesztjük az idegen nyelv oktatás terén a differenciálást. Lehetőségeinkhez mérten növeljük a mindennapos testnevelésre fordítható órák számát. Az egészséges életmódra nevelés érdekében prevenciós programokat szervezünk. Támogatjuk a környezettudatos nevelést, az erdei iskolák, táborok szervezését. Az EU integrációból adódó pályázati, kapcsolatteremtési lehetőségeket kihasználva javítjuk feltételrendszerünket. A Belső Gondozói Rendszert úgy fejlesztjük tovább, hogy ezzel esélyt teremtsünk arra, miszerint tanulóink képességeiktől függetlenül, a társadalomban megtalálják helyüket, feladatukat, és boldog, sikeres emberré váljanak. 3.2.2.Döntéshozatal A döntéshozatal olyan folyamat, amely a körülhatárolt probléma érdekében meghatározott információkra épített előzetesen kialakított feltételek mentén kiválasztja az alkalmazni kívánt cselekménysort. Információgyűjtés megoldás lehetőségek javaslattétel egyeztetés döntés dokumentálás bevezetés felülvizsgálat 3.2.3. Szervezeti kommunikáció (belső kapcsolattartás) Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. 3.2.4.Elismerés, támogatás Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának a Munkavégzésről, az Illetmény és előmeneteli rendszerről és a jutalmazásról szóló fejezete tartalmazza. 17

3.2.5. Bevonás, felhatalmazás A vezetőség és a munkatársak felelősségi körét és hatáskörét az intézmény SZMSZ - e és a munkaköri leírások tartalmazzák. Az intézmény igazgatója minőségügyi vezetői feladattal a tagintézményvezetőt és helyetteseit bízza meg! Hatáskörük lehetővé teszi: - A minőségirányítási rendszer előírásszerű működtetését, - A nem megfelelő szolgáltatások kialakulásának megakadályozását. - Koordinálja a rendszer folyamatos működését. - Beszámol az intézmény vezetésének és nevelőtestületének a rendszer működéséről, hatékonyságáról. 3.3. A tervezés, szervezés Célok, feladatok, erőforrások megfogalmazása Fenntartói elvárásból adódó intézményi célok A célok teljesítéséhez kapcsolódó feladatok Erőforrás szükséglet emberi tárgyi munkakörnyezet Alapkészségek kialakítása stabil A gyerekek tanuláshoz való viszonyának javítása Tanulási kedv felkeltése Tanulás tanítása Általános műveltséget megalapozó oktatás, nevelés Tanulási, gondolkodási képességek, ismeretek fejlesztése, kompetencia alapú oktatás kiépítése; Tanulási képességek mérése a mérési terv szerint Tanulási motiváció mérése A tanítási órákra való naprakész felkészülés segítése A tananyag iránti Szakmailag felkészült pedagógus Osztályfőnökök, belső gondozók Szakmailag felkészült Városi mérőlapok szintű A Ped. Int. szakmai anyaga Kérdőívek Tankönyvek, szakkönyvek, számítógép Minden osztálynak, tanulócsoportnak megfelelő osztálytermek, szaktantermek Iskolai könyvtár Jól felszerelt tantermek, szertárak 18

Differenciált egyéni bánásmód bevezetése érdeklődés felkeltése A tananyag biztos elsajátíttatása Intézményi mérési terv kialakítása A mérések eredményei alapján csoportértékelés, és egyéni fejlesztési tervek készítése pedagógus Intézkedési terv Belső gondozók, tanítók, szaktanárok Intézkedési terv Audio-vizuális eszközök Iskolai ktg.vetés Osztályok és az egyéni anyagok rendszere (orthotéka ) Iskolai költségvetés Belső szoba gondozói Sajátos nevelési igényű tanulók gondozása, fejlesztése Tehetséggondozás Beszédkultúra fejlesztése, az anyanyelv helyes használata Az idegen nyelvtanulás megalapozása Iskolán és osztályon belüli integrált nevelés, differenciált egyéni fejlesztés Egyéni képességekhez mért értékelés szövegesen Differenciált egyéni bánásmód alkalmazása az egyéni fejlesztési tervek alapján Tanulmányi versenyekre, vetélkedőkre való felkészítés Szakkörök, sportkörök működtetése Tantárgyi órákon és napközis foglalkozásokon a kommunikációs képességek fejlesztése és az illemszabályok elsajátíttatása, alkalmazása Tanulmányi versenyeken részvétel Diákújságírás Szakkörök, való iskolai rendezvények Beszédközpontú oktatás angol és német tagozaton 1. osztálytól, normál osztályokban 4. évfolyamtól Egyéni fejlesztési tervek kidolgozása Egyéni bánásmód alkalmazása Csoportértékelés, egyéni értékelés készítése negyedévente Osztályfőnökök, tanítók, szaktanárok, fejlesztő pedagógusok Osztályfőnökök, tanítók, szaktanárok Szakmailag felkészült pedagógus Pályázatok Iskolai újság felelőse Könyvtáros Szaktanárok Szaktanárok, fejlesztő, pedagógusok belső gondozók Szakszolgáltatók Osztályfőnökök tanítók, Szakkönyvek, fejlesztő eszközök Szakkönyvek, audiovizuális eszközök, számítógép, sporteszközök Tankönyvek, szakkönyvek, audiovizuális eszközök, számítógép, fénymásoló, papír Iskolai költségvetés Nyelvkönyvek, audiovizuális eszközök Isk. költségvetés Pályázatok Tankönyvek, szakkönyvek, fejlesztő eszközök Fénymásoló, papír Iskolai Fejlesztő szoba Szaktantermek, Könyvtár, Tornaterem, Sportudvar Könyvtár Szaktantermek Nyelvi labor Fejlesztő szoba Belső gondozói szoba Szaktantermek Belső szoba gondozói 19

Nyitottá gyermekeinket változó világ felé Információs, kommunikációs rendszer továbbfejlesztése tenni a A személyiség harmonikus és differenciált fejlesztése Testi és lelki higiénés kultúra megalapozása 2004-2005-ös tanévtől informatika tagozatos osztály indítása 1. osztálytól. 4.évfolyamtól számítógép-technika fakultáció kifutó rendszerben 6.évfolyamról informatika oktatás Fogadóórák, szülői értekezletek Iskolaújság megjelentetése Iskolában folyó munka megismertetése az érdeklődő gyerekeknek és szüleiknek (Barátkozó találkozó) A tanulók személyiségének sokirányú megismerése Szociometriai mérés a 2. évfolyamtól Kooperatív technikák alkalmazása a tanítási órákon és a szabadidős tevékenységben A helyes szokásrend kialakítása Drogprevenció, bűnmegelőzés Családi életre nevelés Fogászati szűrés Rendszeres iskolaorvosi ellenőrzés Egészség-megőrzési program (4. évfolyam) Sokirányú sportolási lehetőség megteremtése Környezetvédelmi feladatok szaktanárok Szakmailag felkészült pedagógus Nevelőtestület Szakmailag felkészült pedagógus, osztályfőnökök, szabadidő szervező, napközis nevelő Szakszolgáltatók Tantestület Iskolaegészségügyi szolgálat DSE testnevelő tanárai Gyógytestnevelő Vöröskeresztes nevelő költségvetés Tankönyvek, szakkönyvek Iskolai költségvetés Szakkönyvek, folyóiratok Prevenciós segédanyagok Szakkönyvek, folyóiratok, audio-vizuális eszközök anyagok és Számítástechnika szaktantermek Könyvtár SZMSZ Házirend Jól felszerelt tantermek Orvosi szoba uszoda, tornaterem, sportudvar Pályázatok Következő Pályaválasztás Osztály- Szakkönyvek 20

intézményfokozatban való helytállásra nevelés A gyerekek széles körű tájékozottságának fejlesztése Esztétikum felismertetése, érzelmi élet gazdagítása Utcán való csellengés csökkentése előkészítése Iskolalátogatások középfokú intézményekben Középiskolai előkészítő foglalkozások Pályaalkalmassági vizsgálat igény szerint Szocializációs és neveltségi szint mérése Szabadidős tevékenységek életkornak megfelelő szervezése főnökök Pályaválasztási felelős tanár Szaktanárok Ped.Int. munkatársa Munkaügyi Központ munkatársa Szabadidő szervező, DÖK, osztályfőnökök, napközis nevelők, testnevelők Tantestület Továbbtanulási kiadványok Városi szintű mérőlap Fénymásoló Számítógép Folyóiratok, szakkönyvek, fénymásoló, papír Iskolai költségvetés Könyvtár Kapcsolat a kulturális és közintézményekkel Pályázatok Személyi és tárgyi biztonság javítása Ne történjen elkerülhető baleset Önálló gazdálkodási lehetőségeink kiaknázása Munkavédelmi tevékenység javítása Biztonsági személyzet munkájának szigorúbb ellenőrzése Ésszerű takarékossággal, gondos ellenőrzéssel, a pályázati lehetőségek kihasználásával javítani a feltételrendszert, biztosítani a nyugodt munkavégzés körülményeit Tantestület Gazdasági vezető Munkavédelmi felelős Rendészeti dolgozók Igazgató, Gazdasági vezető Könyvelő, pénzügyi szakemberek Iskolai költségvetés Irattári anyagok, számítógépek SZMSZ Házirend Továbbképzések Ellenőrzések Pályázatok 3.4. Az ellenőrzés, elemzés 3.4.1. Szervezeti hatékonyság és munkatársak munkájának ellenőrzése, értékelése Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza az ellenőrzés területeit, szempontjait, az ellenőrzést végzők személyét, az ellenőrzés megszervezésének módját, az ellenőrzés gyakoriságát. Az ellenőrzési terv az éves munkaterv része. 21

A vezetői ellenőrzés folyamata Ellenőrzés Informális Formális Célok teljesítésének nyomon követése Feladatok teljesítésének dokumentumainak ellenőrzése Aktuális teljesítések Mi van? Diagn. mérés Milyen? Minősítő mérés Mit értünk el? Összegzés A szabályzatok, eljárások, programok megvalósulása. (szabályzatok, programok) A vezetési és irányítási vezetői funkciók visszacsatolása. A tervezői és szervezési vezetői funkciók visszacsatolása Mérések, megbeszélések napi kommunikációban megjelenő értékelés Ellenőrzési tervben megtervezettek 22

3.4.2. Minőségügyi ellenőrzés Az iskola vezetése és a Minőségügyi Csoport évente legalább egy alkalommal (év végi beszámoló) felülvizsgálja a Minőségügyi Rendszert. A felülvizsgálat kiterjed: - partneri elégedettség, panaszok - belső audit eredménye - szolgáltatások hatékonysága, megfelelősége - helyesbítő, megelőző tevékenységek - változások szükségessége - korábbi átvizsgálások eredményeinek vizsgálata - belső gondozók munkájának értékelése - erőforrások fejlesztése - szolgáltatások fejlesztése A vezetőségi átvizsgálás megállapítását és a hozott intézkedéseket dokumentáljuk, és a következő tanév éves munkatervében megjelenítjük a változtatások végrehajtásának folyamatát. 3.4.3. Eltérések kezelése Az észlelt nem megfelelőségeket dokumentálni kell, a jelző személy aláírásával, pontos dátummal. A Minőségügyi Csoport véleményezi a hiányosságok kijavítására tett javaslatot. 3.5.Az értékelés 3.5.1. Az értékelés fogalma, feladatai tervezése, területei 23

Az értékelés a közoktatási intézmény, a fenntartó, az ágazati irányítás által meghatározott szakmai célkitűzések összehasonlítása a közoktatási intézmény pedagógiai tevékenységének eredményével. Az értékelés a központi oktatásirányítás, a fenntartó és a közoktatási intézmény által elfogadott dokumentumokban megfogalmazott pedagógiai célkitűzéseket hasonlítja össze a tényleges működés eredményeivel. Az értékelés szembesítést jelent: az elért eredményeket kell összehasonlítani a kitűzött célokkal. Az értékelés feladatai Az értékelés feladata rögzíti az elért eredményeket, értékeket, és így megerősíti az eddigi tevékenység folytatását, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így a változtatás, a fejlesztés szükségességét fogalmazza meg. Az értékelés területei Az intézményben folyó nevelő és oktató munka értékelésének területei: a tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának értékelése, a tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelése, a vezetők munkájának értékelése, a pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelése, a speciális feladatokat ellátók (könyvtáros, szabadidő-szervező, 24

fejlesztő pedagógus) értékelése, az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak értékelése, az intézmény nevelő és oktató munkájának értékelése. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának értékelése 1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik és értékelik. 3. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott fejlődött-e vagy hanyatlott az előző értékeléshez képest. 4. Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. 5. Az első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL 25

6. A negyedik évfolyam második félévétől a nyolcadik évfolyam végéig a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. 7. A negyedik évfolyamon év végén, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. 8. A negyedik évfolyamon az év végi, az ötödik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. 9. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 10. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak lehetőleg két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. 11. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli témazáró felméréseinek, értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Teljesítmény Érdemjegy 0-33 %: elégtelen (1) 34-50 %: elégséges (2) 51-75 %: közepes (3) 76-90 %: jó (4) 91-100 %: jeles (5) 26

12. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél a negyedik évfolyam második félévétől a nyolcadik évfolyam végéig a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 13. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél a negyedik évfolyam második félévétől a nyolcadik évfolyam végéig a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 14. A negyedik évfolyam második félévétől a nyolcadik évfolyamig a tanulók magatartását és szorgalmát az osztályfőnökök minden hónap végén érdemjegyekkel értékelik. 15. A magatartás és szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök a tanév során szerzett érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. 16. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményeit a Pedagógiai Program tartalmazza. 17. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 18. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményeit a Pedagógiai Program tartalmazza. 19. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 20. Azt a tanulót, aki képességihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, 27

vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. 21. Az iskolai jutalmazás formái: Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: o szaktanári dicséret, o napközis nevelői dicséret, o osztályfőnöki dicséret, o igazgatói dicséret, o főigazgatói dicséret (3 db igazgatói dicséret után) o nevelőtestületi dicséret. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén o szaktárgyi teljesítményért, o példamutató magatartásért, o kiemelkedő szorgalomért, o példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kimagasló eredményt elért tanulók Balassi Díjat, vagy könyvjutalmat kapnak, melyet ballagáson vagy a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. 28

Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 22. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. 23. Az iskolai büntetések formái o szóbeli figyelmeztetés, o írásbeli szaktanári (napk.csop.vez.) figyelmeztetés, o írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés, o írásbeli osztályfőnöki intés, o írásbeli igazgatói figyelmeztetés, o írásbeli igazgatói intés, o írásbeli főigazgatói elmarasztalás, A tanulói közösség (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelése 29

1. A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységét, fejlődését az osztályfőnökök minden tanév végén konferenciákon értékelik. 2. A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai: Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel). A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: o Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban? o Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban? 30

o A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek? 3.5.2. A vezető beosztású dolgozók teljesítményének értékelése 1. A vezető beosztású dolgozók teljesítményének értékelését minden tanév végén az intézményi minőségirányítási program 7. sz. dok. mkban található Vezetői teljesítményértékelő lap, valamint az intézményi minőségirányítási program 8. sz. dok. mk-ban található Összesített vezetői teljesítményértékelő lap segítségével, az abban meghatározott szempontok alapján kell elvégezni. 2. Az egyes szempontok értékelésénél adható maximális pontszámok az alábbiak: a) kiemelkedő minősítés három pont, b) megfelelő minősítés kettő pont, c) kevéssé megfelelő minősítés egy pont, d) nem megfelelő minősítés nulla pont. 3. A teljesítményértékelés összesített eredményét a maximális pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell meghatározni: a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas, b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas, c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas, d) harminc százalék alatt alkalmatlan minősítést kap a vezető beosztású dolgozó. Ettől eltérően a vezető beosztású dolgozó alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. 4. A Vezetői teljesítményértékelő lap -ot ki kell töltenie: az érintett vezető beosztású dolgozónak (önértékelés), a főigazgatónak, 31

az igazgatónak 5. Az igazgató, valamint a vezető beosztású dolgozók által kitöltött értékelő lapokon szereplő véleményeket az egyes szempontok szerint százalékos formában az intézmény főigazgatója (igazgatója) összesíti, és az így kapott összesített értékelés alapján tölti ki az Összesített vezetői teljesítményértékelő lap -ot. 6. Az Összesített vezetői teljesítményértékelő lap az egyes szempontok összesített értékelésen túl tartalmaz: egy összefoglaló értékelést, mely értékeli az érintett vezető beosztású dolgozó adott tanévi teljesítményét a következő kategóriák szerint: KIVÁLÓAN ALKALMAS MINŐSÍTÉS, ALKALMAS MINŐSÍTÉS, KEVÉSSÉ ALKALMAS MINŐSÍTÉS, ALKALMATLAN MINŐSÍTÉS. javaslatokat, intézkedéseket, melyek az érintett vezető beosztású dolgozó teljesítményének minőségi javítását segítik elő. 7. Az Összesített vezetői teljesítményértékelő lap megállapításait a főigazgató (igazgató) szóban ismerteti az érintett vezető beosztású dolgozóval. Az Összesített vezetői teljesítményértékelő lap egy példányát az érintett vezető beosztású dolgozónak át kell adni. Az Összesített vezetői teljesítményértékelő lap megállapításaihoz az érintett vezető beosztású dolgozó írásban kiegészítéseket, észrevételeket fűzhet. 3.5.3 A pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelése 1. Az intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozók teljesítményének értékelését minden tanév végén az intézményi 32

minőségirányítási program 9. sz. dok. mk-ban található Pedagógus teljesítményértékelő lap, valamint az intézményi minőségirányítási program 10. sz. dok. mk-ban található Összesített pedagógus teljesítményértékelő lap segítségével, az abban meghatározott szempontok alapján kell elvégezni. A tagiskolákban egységesen ON@ Rt. 1.0 szoftver alapján a Kt-ben meghatározott időközönként értékeljük. 2. Az egyes szempontok értékelésénél adható maximális pontszámok az alábbiak: a) kiemelkedő minősítés három pont, b) megfelelő minősítés kettő pont, c) kevéssé megfelelő minősítés egy pont, d) nem megfelelő minősítés nulla pont. 3. A teljesítményértékelés összesített eredményét a maximális pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell meghatározni: a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas, b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas, c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas, d) harminc százalék alatt alkalmatlan minősítést kap a pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozó. Ettől eltérően a pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozó alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. 4. A Pedagógus teljesítményértékelő lap -ot ki kell töltenie: az érintett pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozónak (önértékelés), az érintett pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozó közvetlen felettesének, 33

az érintett pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozó munkaközösség-vezetőjének, az igazgatónak. 5. Az igazgató, valamint a pedagógus közvetlen felettese és munkaközösség-vezetője által kitöltött értékelő lapokon szereplő véleményeket a pedagógus közvetlen felettese összesíti, és az így kapott összesített értékelés alapján tölti ki az Összesített pedagógus teljesítményértékelő lap -ot. 6. Az Összesített pedagógus teljesítményértékelő lap az egyes szempontok összesített értékelésen túl tartalmaz: a) egy összefoglaló értékelést, mely értékeli az érintett pedagógus adott tanévi teljesítményét a következő kategóriák szerint: KIVÁLÓAN ALKALMAS MINŐSÍTÉS, ALKALMAS MINŐSÍTÉS, KEVÉSSÉ ALKALMAS MINŐSÍTÉS, ALKALMATLAN MINŐSÍTÉS. b) javaslatokat, intézkedéseket, melyek az érintett pedagógus teljesítményének minőségi javítását segítik elő. 7. Az Összesített pedagógus teljesítményértékelő lap megállapításait az igazgató vagy a pedagógus közvetlen felettese szóban ismerteti az érintett pedagógussal. Az Összesített pedagógus teljesítményértékelő lap egy példányát az érintett pedagógusnak át kell adni. Az Összesített pedagógus teljesítményértékelő lap megállapításaihoz a pedagógus írásban kiegészítéseket, észrevételeket fűzhet. 3.5.4. Alkalmazottak (technikai, irodai) teljesítményértékelése 1. Az intézményben oktató-nevelő munkát segítő, illetve technikai dolgozók teljesítményértékelését a 11. sz. dok. mk-ban található 34

Alkalmazotti teljesítményértékelő lap, valamint a 12. sz. dok. mk-ban található összesített alkalmazotti teljesítményértékelő lap segítségével kell elvégezni. 2. A minősítés módja megegyezik a pedagógusokéval. 3. A teljesítményértékelő lapot ki kell töltenie: - az érintett dolgozónak - az érintett dolgozó közvetlen felettesének (gondnok) - az igazgatónak 4. Az összesített teljesítményértékelő lapon a vélemények alapján áll össze, amit szóban az érintett dolgozóval az igazgató ismertet. 5. Az összesítés megállapításaihoz a dolgozó írásban kiegészítést tehet. 3.5.5. A minősítés kötelező esetei A Kjt. 40 (1) bekezdés szerint Folyamata: Az IMIP-ben meghatározott teljesítményértékelő lapot a vezető tölti ki. Az értékelt pedagógus megismeri a minősítést, esetleges észrevételeit írásban megteszi. A vezető és az érintett nevelő közös megállapodásának rögzítése. A minősítő értékelés a két fél aláírásával válik véglegessé, hitelessé A pedagógus az értékelés egyik példányát átveszi, másik a személyi anyagába kerül. 3.5.6. Az intézmény nevelő és oktató munkájának értékelése Tanév végi intézményi értékelés 1. A nevelőtestület minden tanév végén értékeli 35

az intézmény nevelő és oktató munkáját, a minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit. 2. A tanév végi intézményi értékelést a pedagógusok és a szakmai munkaközösségek beszámolói alapján az iskola igazgatója állítja össze. 3. Az igazgató által összeállított értékelésről a nevelőtestületi elfogadás előtt ki kell kérni a szülői szervezet iskolai vezetőségének véleményét. 4. A tanév végi intézményi értékelést a nevelőtestület fogadja el. 5. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. 6. A nevelőtestület által elfogadott értékelést meg kell küldeni a fenntartónak. 7. A tanév végi intézményi értékelés szempontjai: az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai), a nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok), a tanítási-tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, az országos kompetencia mérések eredményei, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei, bukások száma, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása), a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlődése, szabadidős tevékenységek, magatartási 36

és viselkedési rendellenességek, gyermek- és ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók), a pedagógusok nevelő és oktató munkája (tanítási módszerek, program- és tantervfejlesztés, továbbképzések, személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési feladatok vállalása), a minőségirányítási program végrehajtásának értékelése, az intézmény éves munkatervében meghatározott feladatok végrehajtásának értékelése, az iskola és a helyi társadalom kapcsolata (külső kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben, az iskola a helyi médiában, a középiskolák visszajelzése, az iskola és a tantestület hírneve). 3.5.7. Intézményi önértékelés Az értékelés középpontjában minden esetben az eredményesség és a minőség áll, célja, ezek javítása, a rendszer egészének vagy egyes elemeinek és funkcióinak fejlesztése. Az értékelés objektív diagnózis rögzítésére törekszik, szakmai felkészültséget igényel, és nyilvános. Az irányított önértékelés területei: a vezetés szerepe a szervezeti kultúra fejlesztésében az intézmény stratégiája és annak megvalósítása megfelelő folyamatok szabályozottsága szabályozási rendszer teljes körűsége az erőforrások figyelembevételének módja a partneri igények figyelembevételének módja az intézmény által elért eredmények - munkatársak bevonásának mértéke - folyamatos fejlesztés eredményei 37

- partnerek elégedettsége - a szabályozási rendszer bevezetettsége, hatékonysága - szervezeti kultúra fejlesztésének eredményei - kitűzött célok elérése, megvalósítása - erőforrások felhasználásának gyakorisága. Az önértékelés gyakorisága Elvégzésének gyakorisága: 4 évente Elvégzésnek időtartama: 4 hónap ( február-május) Irányított önértékelés Eljárásrend Módszer Felelős Javasolt Az önértékelésben A Minőségi Csoport MCS résztvevő munkatársak javaslata alapján vezető kiválasztása, felkérése kiválasztják, az önértékelő csoport tagjait, szem előtt tartva, hogy minden terület arányosan képviselve legyen. Az irányított Fókuszcsoportos MCS önértékelés megbeszélés. Az ütemtervének önértékelő csoport vezető elkészítése. Felelősök áttekinti az elvégzendő és határidők feladatokat, az iskola megállapítása. egyéb feladatait is figyelembe véve megállapítja a határidőket, megbízza a felelősöket. A kérdőívek vizsgálata, Az önértékelő csoport A csoport szükséges kiegészítések megvitatja, hol kell elvégzése. kiegészíteni a végzi kérdőíveket, illetve az intézmény bemutatásának teljességére törekedve szöveges értékelésben a kérdőívek adatain felül milyen adatokat kíván határidő Kezdő időpont 1. hónap első hetében 1. hónap közepéig Eredmény Önértékelő team megalakul. Ütemterv Az intézmény specialitásait figyelembe vevő kérdőívek. 38

még szerepeltetni. Az önértékelő csoport megállapítja, milyen adatokra lesz szüksége a mutatók és az eredmények értékeléséhez, megbízza az adatgyűjtést végző munkatársakat. A munkacsoport az intézményi sajátosságoknak megfelelően kiegészíti az értékelés területeit, meghatározza a szükséges eredmény-mutatókat, hatékonyság-mutatókat. Az önértékelés végrehajtása területenként az egyéni kérdőívek kitöltése adatgyűjtés a közösen kitöltött kérdőívekhez a kérdőívek közös kitöltése. Ellenőrzés (az ütemterv interjú megvalósulása eredményessége). A kérdőívek adatainak Az egyes területek elemzése. elemzését végző A szöveges értékelés csoportok eredményeiket elkészítése. előterjesztik a teljes Az összefoglaló munkacsoportnak. elkészítés. A kérdőívek adatainak elemzését továbbgondolva a célkitűzést szem előtt tartva a munkacsoport elkészíti a szöveges elemzést. A munkacsoport elkészíti az elemzés rövidített változatát ügyelve, hogy a lényeges részek ne sikkadjanak el. Intézkedési készítése. terv Az alkalmazotti kör tájékoztatása az irányított önértékelés eredményeiről Az elemzésben feltárt problémák kezelésére lépések megnevezése Alkalmazotti értekezlet A csoport Igazgató MCS vezető Az egyes terület elemzéséért felelős személyek és a MCS vezető MCS, Iskolavezet és Intézményv ezető 2. hónap végéig 3.hónap eleje 4.hónap eleje 4. hónap végén 4. hónap végén Kitöltött és összegyűjtött kérdőívek Ellenőrző lap Elemzés, szöveges értékelés összefoglaló Intézkedési terv Jegyzőkönyv 39

Az önértékelés módszerei: - kérdőív, interjú, fókuszcsoportos interjú, statisztika Az önértékelés dokumentálása: irattár 3.6. Indikátorrendszer (eredmény és hatékonyságvizsgálat) Indikátor Hatékonyságot jelző adatok, mutatók Az 1. évfolyamra jelentkezők száma Kitűnő tanulók száma Bukások száma Iskolai tanulmányi átlag Mérési módszer Indítható elsős osztályok száma az év elején Évenként az osztályok statisztikai adatai alapján az iskolai összlétszám % - ban Évenként az osztályok statisztikai adatai alapján az iskolai összlétszám % - ban Minden félév végén a tanulói átlagok átlaga az összes tárgy figyelembe vételével Elfogadható érték Optimális érték 2 3 5% 10 % 3 % 0 % 3,5 4,2 Az országos és a városi mérések eredményei Felzárkóztatásban résztvevő tanulók Tehetséggondozásban résztvevő tanulók Továbbtanulás a középfokú intézményekben Az eredmények alapján az általános iskolák között elfoglalt helyünk Évenként az osztályok statisztikai adatai alapján az iskolai összlétszám %- ban Évenként az osztályok statisztikai adatai alapján az iskolai összlétszám % - ban A tanulók által az első helyen megjelölt intézménybe bekerülők száma a végzős tanulók arányában Középmezőny Eger város ált. iskoláinak élmezőnye 40 % 20 % 20 % 40 % 65 % 100 % Legjobb versenyeredmények A legsikeresebb tanulók eredménye akár tanulmányi, akár Megyei 1-10. hely Országos döntőben 40

A tanulmányi versenyek száma, melyeken a tanulóink részt vettek Alkalmazotti elégedettség Szülői elégedettség Tanulói elégedettség Szakmai, pedagógiai továbbképzésekben és továbbtanulásban résztvevő alkalmazottak sporteredményekben a tanév végén A versenyfüzetbe történő bejegyzések száma a tanév végén Klímamérés ( 4 évenként ) kérdései alapján %-ban számított értékek Az adott tanévben továbbképzésekre rendelkezésre álló összeg kihasználtságának aránya 1-10. hely 30 60 70% 90 % 100 % 100 % A dologi kiadások eszközfejlesztésre tervezett és fordított hányada Minőségirányítási rendszer ismertsége Minőségirányítási rendszer elfogadottsága Naptári évre vonatkozóan 1,5 % 3 % Dolgozói elégedettségvizsgáló kérdőív alapján 4 évente 95 % 100 % Dolgozói elégedettségvizsgáló kérdőív alapján 4 évente 80 % 100 % 3.7. A mérés 3.7.1. Pedagógiai mérések (külső, belső) A mérés, értékelés a pedagógiai tevékenység eredményének összehasonlítása a nevelési, oktatási célkitűzésekkel, melyeket az intézmény, a fenntartó vagy az OM határozott meg. Iskolánkban hagyományosan jól működik a tanulási képességek vizsgálata, és a tantárgyi méréseket is rendszeresen végezzük a BGR keretén belül. A rendszer eddig jól működő értékeit megtartjuk, és folyamatosan fejlesztjük a rendszerbe belépő minőségügyi képzésben résztvevő nevelők segítségével. A mérés-értékelés tervezése A/ Országos mérések Mérés-értékelés célja 1. Első osztályosok "bemeneti" mérése az egyéni fejlesztési utak kijelöléséhez Témája Tanulási képesség, készség mérés Érintettek köre Első évfolyamból a pedagógusok Mérés módja Írásos Feladatlap DIFER Időpont Minden év szeptember és azt követő minden tanév Felelős Iskolai BG-k Osztályfőnök Fejlesztő pedagógus 41

2. Országos kompetencia mérés olvasás-szövegérés, és matematikai eszköztudás megállapítására Értő olvasás, problémamegoldó gondolkodás által kiszűrt tanulók Minden évben az OM által kijelölt évfolyam 4., 6., 8. Írásos Feladatlap elején OM által meghatározott időpontban és formában Iskolai koordinátor Az országos mérések lebonyolítását az Oktatási Hivatal által kiadott eljárásrend alapján végezzük. A/1. Intézkedési terv Cél: Eredményes országos kompetenciamérés Probléma: Az országos kompetencia mérések során az iskola a jogszabályban meghatározott minimum alatt teljesített Sikerkritérium: A jogszabályban meghatározott minimumszint teljesítése Erőforrások Humán: érintett tanítók, szaktanárok, osztályfőnökök, mérés-értékelés szakember, számítástechnikus Dologi: Mérőeszköz és iskolai adatfeldolgozó szoftver (OKÉV), számítógép Érintettek köre: tanulók, szülők, pedagógusok, fenntartó 42

A/2. Eljárásrend Ssz. Tevékenységek/feladatok Módszer Határidő Felelős 1. Adatfeldolgozás minden tanulóra vonatkozóan Adatfeldolgozó szoftver segítségével (OKÉV) 2. Az adatok elemzése Teljesítmények kimutatása Osztályok teljesítménye Egyéni teljesítmények (tantárgyanként, feladatonként) 3. Az alulteljesítés okainak feltárása Háttértényezők vizsgálata - Tanulói képességek mérése Saját mérési rendünk alapján A szoftver megjelenéséhez viszonyítva 3 héten belül Érintett tanítók, szaktanárok, számítástechnikus - Szülők iskolázottsága Szülői adatlap Pedagógusok módszertani Eredményesség, kultúrájának vizsgálata hozzáadott érték, képességfejlesztés, stb. Egyéb okok feltárása - Pedagógusok távolléte miatti helyettesítések, pedagógusváltás, betegség, stb. - Alkalmazott tankönyvek, szemléltetések - Motiválás 4. A feltárt okok elemzése Összehasonlító vizsgálat a tanulói teljesítménnyel 2 héten belül Érintett tanítók, szaktanárok, számítástechnikus, osztályfőnökök 1 héten belül Osztályfőnökök, érintett pedagógusok 5. Fejlesztési terv készítése Tanulókra vonatkozóan Pedagógusokra vonatkozóan Tantárgyanként, osztályonként tanulókra lebontva az elemzések tapasztalatai alapján Alkalmazott módszerek, feladatok, tankönyvek, motiválás, tanulói képességek Minden tanév augusztus 31. Érintett tanítók, szaktanárok, intézményvezetők 43