A PÁL UTCAI FIÚK Foglalkozási terv 11-12 éves tanulók számára Időtartam: 2 x 45 perc A FOGLALKOZÁS CÉLJAI Az időben zajló változások felfedeztetése két egymástól 120 évnyi távolságra lévő korszak gyermek- és felnőttvilágának, közlekedésének és eszközeinek összehasonítása révén. A városhoz (és közvetve a hazához) való kötődés erősítése tartamilag című regényhez kapcsolódó személyes élmények szerzéséhez révén. A tanulói képességek fejlesztése az alábbi részterületeken: a szövegértési képesség fejlesztése egyrészt a kontextusból kiemelt részletek vizsgálatával, másrészt megadott szempontok szerinti információkereséssel, a reflektálás és önálló véleményalkotás képességének erősítése a regényből vett idézetekhez kapcsolódóan, a szókincs fejlesztése néhány korabeli fogalom kiemelésével és jelentésének alaposabb megvizsgálásával, a térbeli tájékozódó képességének fejlesztése térkép használatára épülő gyakorlatok segítségével, a megfigyelő képesség fejlesztése a kétféle korszakból származó térkép összehasonlítására épülő gyakorlatok keretében, az önálló ismeretszerzési képességének fejlesztése lexikon használatára épülő, illetve egyéni helyszíni tájékozódást igénylő feladatok segítségével. KAPCSOLÓDÁS A NAT kulcskompetenciáihoz: o Anyanyelvi kommunikáció o Hatékony, önálló tanulás A nem szakrendszerű oktatás kerettantervi tudás és képességterületeihez: o Szülőföldünk o Mindennapi életünk o Tér és idő A magyar nyelvi és irodalom tantárgyhoz: A munka sikerének előfeltétele, hogy a gyerekek röviddel ez előtt, valamennyien olvassák el a regényt. A foglalkozás megtartható akár az irodalom órai műelemzés és megbeszélés előtt, akár azt követően. 1
ELŐKÉSZÍTÉS A foglalkozás megvalósításához szükséges segédletek megfelelő mennyiségben való kinyomtatása. A következő szavak felírása nagy betűkkel, egy-egy A/4-es mérető papírlapra. A terem előkészítése a csoportmunkára. A csoportalkotáshoz szükséges kis színes karton előkészítése, megfelelő mennyiségben. SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK Számítógép, projektor. Gyurmaragasztó Az megfelelő példányszámban sokszorosított segéd mellett, a regény teljes szövege minden tanuló számára (saját kötetként, vagy a könyvtárból kikölcsönözve) SEGÉDLETEK 1. Tíz szövegrészlet egy-egy példányban kinyomtatva. 2. Egy 1896-os térkép a budapesti Józsefvárosnak és Ferencvárosnak a regény helyszíneihez kapcsolódó részletéről, a tanulók létszámának + a csoportok számának megfelelő mennyiségben sokszorosítva. 3. Ugyanannak a területnek a mai térképe ugyanolyan mennyiségben sokszorosítva. 4. világa Egyéni feladatlap, az osztály létszámának megfelelő mennyiségben kinyomtatva. 5. Útmutató a két tanóra közötti önálló csoportmunka megszervezéséhez a csoportok számának megfelelő mennyiségben. 6. Helyszínek és útvonalak négyféle feladatsor. Összesen annyi feladatsort kell kinyomtatni, ahány csoport van. 7. Szövegvizsgálat négyféle feladatsor. Összesen annyi feladatsort kell kinyomtatni, ahány csoport van. 8. Naplórészlet portfolió-feladat, annyi példányban sokszorosítva, ahány tanuló van az osztályban. Javasolt kézikönyvek a diákok önálló kutatómunkájához: Budapest Lexikon, Akadémiai Kiadó 1993. Budapest teljes utcanévlexikona, Dinasztia Kiadó - Gemini Budapest Kiadó 1998. Magyar Értelmező Kéziszótár, Akadémiai Kiadó Magyar Kódex V. Kossuth Kiadó 2001. 2
I. Ráhangolás A FOGLALKOZÁS FELÉPÍTÉSE 1. tanóra 1. A helyszín és a szereplők Nyitó gondolatként a tanár a következő kérdéseket teszi fel a történettel kapcsolatban: Mikor és hol játszódik Molnár Ferenc regénye? Hány évesek a benne szereplő diákok? Ezek közös megválaszolása után elmondja, hogy most kicsit rendhagyó módon fogják megvizsgálni a regényt. A cél ezúttal Budapest régi és mai arcának, illetve az itt élő régi és mai emberek világának, körülményeinek az összevetése lesz, a regényre és személyes tapasztalatokra építve. Válaszok: A regény százhúsz évvel ezelőtt (1889-ben) játszódik Budapesten. A gyerekek életkoráról kétszer is beszél a szerző az I. fejezetben. Bokáról megemlíti, hogy 14 éves, illetve általánosan a fiúkra utalva, hogy negyedikesek ami a nyolcosztályos gimnáziumban szintén 14 évest jelentett. 2. Idézzük föl a regény világát! A tanár a legegyszerűbb és leggyorsabb módon négy részre bontja az osztályt. A gyerekek kétféle feladatot kapnak így mindkét témával két csoport foglalkozik: a) Milyenek voltak a diákok iskolai körülményei százhúsz évvel ezelőtt? (iskolatáska, felszerelés, tantárgyak, fegyelem stb.) b) Milyen volt az akkori diákok élete, hogyan töltötték a szabadidejüket? (játékok, csapatok, területszerzés, gittegylet stb.) A gyerekek gyorsan választanak maguk közül egy jegyzőt, aki leírja a csoport gondolatait, majd ötletroham keretében megpróbálnak minél több mozzanatot felidézni az adott kérdéshez kapcsolódóan a regényből. Az azonos témával foglalkozó csoportok szóvivői váltott megszólalással ismertetik mindazt, ami az eszükbe jutott. A másik témával foglalkozó csoportok tagjai pedig azonnal reflektálva a hallottakra olyasmiket mondanak, amik azóta nagyon megváltoztak a gyerekek életében. II. Új, fejlesztő gyakorlatok és feladatok 1. A város és a grund A tanár kiválaszt tíz olyan tanulót, aki a legjobbak között van irodalomból. Ezek a gyerekek az osztály létszámától függően tetszés szerint hívnak maguk mellé még egy vagy két társat, akivel együtt dolgoznak majd. Mindegyik csoport kap egy-egy kis részletet a regényből, amit elolvasnak. A szövegre támaszkodva, kulcsszavakkal jellemzik, hogy mit jelent a fiúknak a város, és mit jelent benne a grund. Gondolataikat a szöveges lapok hátoldalán rögzítik. Miután elkészültek, a sorszámoknak megfelelő rendben mindegyik csoport egyik tagja (aki nem azonos a jegyzővel) felolvassa saját szövegüket, s egy másik csoporttag ismerteti azokat a gondolatokat, amelyeket a részlethez kapcsolódóan lejegyeztek. 3
2. A haza A felolvasás végén a tanár a következő szavakat helyezi el nagyobb papírokra írva, gyurmaragasztóval az osztály különböző pontjain: HAZA, OTTHONOSSÁG, IDEGENSÉG, FELELŐSSÉG, BECSÜLET. A tanulók egy percig nézik a feliratokat, átgondolják, melyik az a fogalom, amelyik a leginkább megszólítja őket, illetve kivált bennük egy érzést vagy valamilyen személyes emléket. Mindenki ahhoz a laphoz megy, amelyiket magában kiválasztotta, és megosztja a többiekkel gondolatait, érzéseit. A kis csoportokban való beszélgetést követően egyvalaki minden csoportból beszámol a körükben elhangzottakról az osztálynak. III. Lezárás Megjegyzés A megfogalmazódó személyes gondolatok sokféle kérdést vethetnek fel, amelyek mélyebb és hosszabb beszélgetés irányába is tovább vihetők. Ha van rá mód, és úgy tűnik, hogy az osztálynak is kedve van hozzá, érdemes időt szánni e fontos témák átélt formában való megvitatására. Egy ilyen beszélgetéssel akár egy teljes tanítási óra is eltelhet. Arra azonban vigyázni kell, hogy a foglalkozás végén maradjon elég idő az egyéni házi feladat és a csoportos kutatómunka megfelelő előkészítésére. 1. Egyéni házi feladat Minden diák kap két térképet (az egyik 1889-es, a másik mai), valamint egy feladatlapot, amit elsősorban a térképek információira és a regény szövegére támaszkodva kell megoldania. De használhat hozzá egyéb forrásokat is. (Az ajánlott kézikönyveket a bevezető tartalmazza.) A lap első feladata régi és mai utcanevek egymásnak való megfeleltetését várja el, a második pedig néhány, a regényben előforduló régies kifejezés magyarázatát. 2. Csoportalakítás A tanár 4 fős heterogén csoportokat alakít úgy, hogy színes lapocskákat oszt ki egyenlő arányban az osztályban a következő módon: az egyik szín kártyáit a legjobb képességű, leginkább önálló gyerekeknek adja, egy másik színből az adott területen leggyengébb tanulók kapnak, a harmadik és a negyedik szín lapjait pedig véletlenszerűen osztja szét a többiek között. A tanulóknak úgy kell csoportokat alkotniuk, hogy minden csoportban minden szín képviselve legyen. A csoportok kapnak egy-egy Útmutatót a két óra közötti önálló munkához, valamint egy lapot a Helyszínek és útvonalak, s egyet a Szövegvizsgálat című sorozatból. (Mindkét címhez négy lehetséges változat tartozik.). Ugyancsak megkapják a kétféle térképet is, amiket a terepen közösen tudnak majd használni. (Míg a sajátjukat lefűzetik a mappájukba.) A két tanóra között: Csoportos kutatómunka A kialakuló csoportok az útmutatóban leírtak szerint szétosztják egymás között a feladatokat, és megszervezik azok megoldását. Ehhez részben könyvtári és internetes búvárkodásra, részben pedig egy közös józsefvárosi sétára van szükség. A sétára el kell vinniük a feladatleírásokat és csoportonként egy példányt a regényből. Ha van olyan a tanulók közül, aki szívesen készít képeket, akkor egy digitális fényképezőgépet is vihetnek magukkal. 4
I. Ráhangolás 2. tanóra (Két héttel később) 1. A régi és a mai utcanevek (az egyéni házi feladat ellenőrzése) A tanár egymás után különböző tanulókat szólít fel. Mindenki egy-egy névpárt mond a saját megoldási közül. A többiek követik az elhangzottakat, és végül jelzik, hogy azonos, vagy eltérő megoldásokra jutottak-e. 2. Régi szavaink jelentései (az egyéni házi feladat ellenőrzése) A tanár újabb diákokat szólít fel egyesével. Mindenki felolvas egy tetszés szerinti definíciót az általa írtak közül, az osztály többi tagja pedig megpróbálja kitalálni, melyik fogalomról van szó. Közben arra is reflektálnak, hogy a definíció jól ragadta-e meg az adott dolog lényegét. A körkérdést követően a tanár beszedi a lapokat, amiket majd írásos megjegyzésekkel ellátva ad vissza később a gyerekeknek. Megjegyzés A feladatlapon szereplő fogalmakat érdemes a szokásos módon kis kartonokra ragasztva feldolgozni a fogalomtár számára. Így később is elővehetők, gyakorolhatók és rögzíthetők. II. Beszámolók 1. Ezeken a helyszíneken jártunk Az azonos feladatatok megoldásán dolgozó csoportok közösen készítették el bemutatójukat. Így összesen négy kiselőadásra kerül sor tablóval vagy számítógépes prezentációval illusztrálva. Mivel a feladatok között volt átfedés, ha van rá idő, és megoszlanak a gyerekek véleményei, lehet egy kicsit beszélgetni a Práter utcai szoborcsoportról, és az újjáépített grundról is. A gyerekek kötetlen formában megfogalmazhatják, hogy tetszettek nekik a látottak, mennyire tartják jónak, hogy ezek az alkotások ma ott állnak a Józsefvárosban. 2. A szövegekből kirajzolódó részletek A gyerekek körbe ülnek, és a négy tematikus csoport szerint haladva, mindenki ismerteti a nála lévő feladat ösztönzésére, a regényből kiemelt információkat a korabeli világ egy-egy szeletéhez kapcsolódóan: a) a közlekedés, b) a tárgyak és eszközök, c) a pénz, d) a foglalkozások illetve az étkezések világára koncentrálva. III. Lezárás 1. Sokat változott a világ A tanár most azokat a gyerekeket szólítja meg, akiknél olyan jegyzetlap van, amely az elmúlt évszázad alatt bekövetkezett változásokat rögzít. Mindenki ismerteti a nála lévő gondolatokat. Majd utolsó körkérdésként azt teszi fel a tanár, hogy vajon szerettek-e volna akkor élni vagy sem. A gyerekek tetszőleges sorrendben osztják meg véleményüket a többiekkel, s valamilyen indoklást is fűznek hozzá. 5
2. Portfolió feladat A tanulók azt az önálló feladatot kapják, hogy válasszanak maguknak egy szereplőt a regényből, és próbáljanak meg képzeletben belebújni a bőrébe. Írják le naplószerűen, egyes szám első személyben a kiválasztott gyerek életének egy olyan eseményét, amelyről NEM beszél a könyv. A környezetre és kapcsolataikra vonatkozóan megismert mozzanatokat egészítsék ki azokhoz stílusban illeszkedő, de saját fantáziájukban megszületett elemekkel. A képzeletbeli naplórészletet rajzokkal is illusztrálják. Követő tevékenységek Nem szabad elfeledkezni az óra elején beszedett egyéni feladatlapok átnézéséről és arról, hogy a következő alkalommal a gyerekek személyre szóló megjegyzések kíséretében kapják vissza azokat. Ugyanez vonatkozik a képzeletbeli naplórészletek értékelésére. A munkát a lefűzés előtt mindenképp fontos néhány soros szöveges formában, személyre szólóan értékelni. 6
KIEGÉSZÍTŐ MEGJEGYZÉSEK A TANÁR SZÁMÁRA Az egyéni feladatlap megoldásai a) Utcanevek: RÉGI NÉV Pál utca Mária utca Soroksári utca Üllői út Rákos utca Kinizsi utca Esterházy utca Pipa utca Csillag utca MAI NÉV Pál utca Mária utca Ráday utca Üllői út Hőgyes Endre utca Kinizsi utca Puskin utca Pipa utca, Erkel utca Gönczy Pál utca b) Fogalmak grund einstand gigerli természetrajz gyorsírási óra katedra pedellus géta* golyózás* beépítetlen városi telek szó szerint: belépés (ném.) Lásd még: I. fejezet piperkőc, ficsúr régi iskolai tantárgy: állattan, növénytan és ásványtan együtt a beszéd gyors lejegyzését lehetővé tevő jelrendszer elsajátítására szánt tanóra a tanterem megemelt része, dobogó, melyen a tanári asztal is áll hivatalsegéd, iskolaszolga két csapat által, ütővel játszott labdajáték csoportos játék, amelynek során kis (színes) golyókat gurítanak a résztvevők a falhoz, egy vonalhoz vagy egy kis gödörbe, adott szabályok szerint. Lásd még: I. fejezet * Az interneten Grundjátékok címszó alatt érdekes információk találhatók többféle korabeli játékról (golyózás, méta, nemzetes, rabló-pandúr, snóbli, snúr) a www.pim.hu oldalon. Gondolatok a csoportos kutatómunka előkészítéséhez Ha az osztály létszáma nem osztható néggyel, akkor az átlagos képességű tanulók színkártyáiból érdemes szükség szerint 1-2-3 darabbal többet tenni a csomagba. Aki végül kimarad a négyes csoportokból, az maga választhatja meg, hogy melyikhez csatlakozik ötödikként. Ha a csoportmunkában gyakorlottabb osztályról van szó, a gyerekek valószínűleg önállóan is meg tudják szervezni a két tanóra közötti közös tevékenységet. Ha azonban ebben még nincs rutinjuk, érdemes odafigyelni rá, hogy jól osztották-e el a feladatokat, és minden fontos mozzanatra kiterjedt-e a figyelmük. 7
Ha az iskola viszonylag távol fekszik a közös terepgyakorlat helyszínétől, érdemes néhány önként vállalkozó szülőt megkérni arra, hogy kísérjék el a gyerekeket a Józsefvárosba. Ha a tanulók ismerősek a környéken, akkor erre természetesen nincs szükség. Bár akkor, amikor a csoportos feladatot megoldásához hozzáfognak, már minden gyerek rendelkezik egy példánnyal a mai és a régi Józsefváros térképéből. Ezeket azonban talán szívesen megtartanák a saját mappájuk számára. A közösen megoldandó feladatokhoz ezért érdemes minden csoportnak egy-egy közös térképet is másolni. A kiosztás előtt erre lehet valamilyen megkülönböztető jelet vagy feliratot lehet tenni. A feladatsorok nehézsége nem teljesen egyforma, ami lehetőséget kínál bizonyos fokú differenciálásra. A helyszínek és útvonalak című sorozatban van olyan kutatósabb-nyomozósabb lap, amelyekhez többet kell a helyszínen vizsgálódni. A szövegre épülő sorozat kiadása előtt pedig esetleg figyelembe lehet venni a tanulók érdeklődésének irányultságát. Mindkét feladattípusból négy sorozat áll rendelkezésre. Fontos, hogy minden változattal foglalkozzon legalább egy tanulói csoport, de több csoport is dolgozhat ugyanazzal a típusú lappal. Helyszínek és útvonalak válaszok 1. feladatsor 1. -- 2. A Pál utca 5. kapualjában várakozott Geréb Boka válaszára. 3. Az iskola a Lónyay utcában lehetett, talán a Református Gimnáziummal azonosítható, ami a korabeli térképen jól látható. (Bár Molnár Ferenc nem utal erre) 4. A dohánygyár helyén ma üres telek, elhanyagolt park található. 5. A Práter utcai szoborcsoport golyózó gyerekeket ábrázol, Szanyi Péter munkája (2007). A Nagytemplom utca és Tömő utca sarkán felépült egy a grundot idéző játszótér, ahol a könyv szövege is olvasható a falakon, Reich Károly illusztrációival. Nyitva van minden nap 9 és 18 óra között, de rendezvények miatt előfordul, hogy bezárják. A látogatás előtt ezért érdemes odatelefonálni (20/4733651). 6. -- 2. feladatsor 1. -- 2. A Füvészkert területe a történet (illetve megírásának ideje) után, a klinikaépületek terjeszkedése miatt egyharmadára csökkent, majd a II. világháborúban szinte teljesen elpusztult. A mait az Üllői úttól távolabb találjuk. (1083 Illés utca 25. tel. 210 1074, nyitva minden nap 9 és 17 óra között, diákjegy 300 Ft.) A Füvészkertbe látogatva a diákok sok segítséget kaphatnak az ott megvásárolható Tájak- korok- múzeumok sorozat Füvészkert című kiadványából 3. Helyszínek: várrom, domb, sziget, híd, üvegház A Füvészkert nyelvújítási szó, ma újra ez a hivatalos elnevezés. De egy ideig Botanikus kertnek neveztél.) 4. Itt futott össze Rácz tanár úr Kolnay-val, aki nem tudott megszólalni, mert épp a gittet 8
rágta. A Ludovika épülete ma is áll (jelenleg az ELTE TTK működik benne). A hivatásos tisztképzés főiskolája volt. Nevét Mária Ludovikáról, I. Ferenc császár feleségéről kapta, aki a szervezendő intézet javára felajánlotta 50000 forint koronázási ajándékát. A palota 1839-ben készült el, Pollack Mihály tervei szerint. (Lásd még: Budapest Lexikon II. 41.lap) 5. Ua. 6. -- 3. feladatsor 1. A Nemzeti Múzeumról van szó, mely ma is ugyanolyan formában áll. 2. A vörösingesek iskolája szinte minden kétséget kizáróan az 1871-ben alapított főreáltanoda lehetett, mely a Zerge, ma Horánszky utcában állt, a 11. szám alatt, s azonos a mai Vörösmarty Gimnáziummal. 3. Az emléktáblán ez a felirat olvasható: Műemlék, Főreáltanoda, épült 1874-ben Diescher József tervei szerint. 4. Lásd fentebb. 5. -- 4. feladatsor 1. A Kinizsi utcában Boka János, a Rákos utcában (ma Hőgyész Endre utca) Nemecsek Ernő lakott. rohant a Kinizsi utca felé, ahol Boka lakott egy szerény kis földszintes házban. (IV. fejezet) otthon feküdt a Rákos utca egyik kertes kis házában (VII. fejezet) a Rákos utcában lakik, a harmadik szám alatt. (VII. fejezet) És a kis Rákos utca, mely szerényen húzódik meg a lármás, lóvasutas Üllői út mellett, most sötétben, csöndben nyugodott. (VIII. fejezet) 2. -- 3. A vörösingesek üldöznek két idegen fiút Bokáék helyett a Tisztviselőtelepig. ( Két idegen fiú után szaladtunk egészen a Tisztviselőtelepig (V. fejezet) 4. 1883-ban alakult a Budapesti Tisztviselők Házépítő Egyesülete. A Fiumei út (akkor Orczy út), Üllői út, Könyves Kálmán körút és Vajda Péter utca által határolt területen építtették föl a Tisztviselőtelepet 1886-tól. Nevezetes épületei: a tisztviselőtelepi gimnázium (1911) és a Rezső téri plébániatemplom (1932) (Lásd még: Budapest lexikon I. 254.lap) 5. Lásd fentebb. 6. -- Szövegvizsgálat idézetek és információk a kérdésekhez kapcsolódóan Előfordulhat, hogy a gyerekek másokra is rátalálnak. 1. feladatsor 1. Mintha kiszabadult kis rabok lettek volna, úgy támolyogtak a sok levegőn és a sok napfényben, úgy kószáltak bele ebbe a lármás, friss, mozgalmas városba, amely számukra nem volt egyéb, mint kocsik, lóvasutak, utcák, boltok zűrzavaros keveréke, amelyben haza kellett találni. (I. fejezet) lármás, lóvasutas Üllői út (VIII. fejezet) 9
Magyarországon ekkor még motoros jármű nem közlekedett. 2. Kocsi: kerekes, lóvontatású személyszállító jármű Lóvasút: általában városi utakon kiépített vasúti pályán közlekedő, lóval vontatott jármű (Lásd még: Budapest Lexikon) 3. A házikó körül nagy, otromba fáskocsik állottak. (II. fejezet) Egy téglás szekér cammogott végig a Mária utcán (VIII. fejezet) 2. feladatsor 1. 2. Villamos óra = elektromos óra, azaz (iskolai) csöngő. A villamos óra berregni kezdett, és most már a tanár úr is tudta, hogy vége az órának. (I. fejezet) Gőzgép = a gőzben rejlő energiát mechanikai munkává átalakító gép Gőzfűrész = olyan gépcsoport, mely rönkfából fűrészelt árut készít. A működése közben keletkező hulladékfával fűtik kazánját. Gázlámpa = gázlánggal működő utcai lámpa. 1856-ban, az első pesti gázgyár üzembe helyezését követően szerelték föl Budapesten a gázégőket. Már rájuk borult az alkonyat. Gyújtogatták a lámpákat, és a boltokból erős világosság áradt ki a gyalogjáróra. (VIII. fejezet) Csak a szél zúgott rajta végig, s erősen zörgette a gázlámpák üvegtábláit. (VIII.) 3. Ez a házikó volt a gőzfűrész. Furcsa, titokzatos, félelmes kis ház volt. Nyáron a vadszőlő véges-végig befutotta, s a zöld lomb közül pöfögött ki a karcsú kis fekete kémény, amely az óramű pontosságával, szabályos időközökben köpködte a tiszta fehér gőzt. Ilyenkor azt hitte volna az ember, ha messziről hallotta, hogy a farakások közt valahol egy gőzmozdony kínlódik, amely nem tud elindulni. A házikó körül nagy, otromba fáskocsik állottak. Időről időre az egyik kocsi odaállott a ház eresze alá, s akkor recsegés-ropogás hallatszott. A házikó eresze alatt volt egy kis ablak, s az ablakból deszkavályú nyúlt ki. Mikor a kocsi odaállott a kis ablak alá, egyszerre csak potyogni kezdett a deszkavályúból az aprófa, s szinte csurgott a nagy kocsiba, olyan szaporán jött. És mikor a kocsi tele lett aprófával, a kocsis kiáltott egyet. Erre abbamaradt a kis kémény pöfögése, egyszeribe nagy csönd támadt a házikóban, a kocsis rászólt a lovakra, és a lovak elindultak a tele kocsival. Aztán másik kocsi állt az eresz alá, éhesen, üresen, s akkor megint pufogni kezdett a gőz a fekete vaskéményben, és megint potyogott az aprófa. És ez így ment évek óta. Ami fát a kis házban felaprózott a masina, ahelyett nagy szekerek újat hoztak a telekre. Így aztán sose fogyott el a farakás a nagy udvarról, és sose szűnt meg a gőzfűrész sivítása. (II. fejezet) 3. feladatsor 1. Krajcár 2. Kevés pénze van a diákoknak. Pl. Csele a törökmézesnél (I.), Nemecsek 3. lóvasútjegyének árát nehezen szedik össze (III.) Csele titokban törökmézre alkudott egy szomszédos kapu alatt. A törökmézes ember ugyanis szemérmetlenül felemelte az árakat. A törökméz ára tudvalevőleg az egész világon egy krajcár. Ezt úgy kell érteni, hogy a törökmézes ember megfogja a kis bárdot, s amennyit a nagy darab fehér, mogyoróval spékelt masszából egy ütésre le tud belőle hasítani, az egy krajcárba kerül. Valamint hogy a kapu alatt minden egy krajcárba kerül, ez lévén az egység. Egy krajcár a fapálcikára nyársalt három szilva, három fél füge, három prünella, három fél dió, mindmegannyi folyós cukorba mártva. Egy krajcár a nagy darab medvecukor, és ugyancsak egy krajcár az árpacukor. Sőt egy krajcár az úgynevezett diákabrak is, mely apró staniclikba van osztva, s mely a legízletesebb keverékek egyike. Van ebben mogyoró, mazsola, malagaszőlő, cukor- 10
darabka, mandula, utcai szemét, szentjánoskenyér-törmelék és légy. Egy krajcárért a diákabrak felöleli a gyáripar, a növény- és állatvilág igen sok termékét. (I. fejezet) - Megállj - szólt Boka -, te lóvonaton menj haza. Nesze, adok pénzt! A zsebébe nyúlt, de bennakadt a keze. Csak három krajcárja volt az elnöknek. Nem volt más a zsebében, mint három rézkrajcár meg a finom tintatartó, melyből vidáman folydogált a kék tinta. Előhúzta a tintás három krajcárt, és odaadta Nemecseknek. - Csak ennyi van. Csónakosnál akadt még két krajcár. És a kis szőkének volt egy angyalos szerencsekrajcárja, amit egy pilulásskatulyában hordott magával. Ez összesen hat krajcár volt. Ezzel fölült a lóvonatra. (III. fejezet) Az oldalán sárgaréz trombita függött, amit közös költségen vettek egy forint negyven krajcárért, mely összegben benne volt a gittegyletnek egész, huszonhat krajcárra rúgó vagyona is, amelyet a hadvezér hadicélokra egyszerűen lefoglalt. (VII. fejezet) Csele úgy vásárol, hogy alkudozni próbál. Ma ez talán kevésbé van jelen. 4. A regény történéseinek idején, 1889-ben a forint volt Magyarország pénze (1892-ben vezették be a koronát). A krajcár nagyon régi pénznem volt, sok változata létezett (elnevezése a rajta lévő keresztábrázolással, Kreuz, függ össze). Ebben az időben a csekély értékű rézkrajcár volt használatban, hatvan krajcár tett ki egy forintot. 4. feladatsor 1. Foglalkozások: tanár, pedellus, éjjeli őr, házmester, szabó, fővárosi hivatalnok 2. (Csetneky), törökmézes 3. Ételek: a törökmézes kínálata, köménymagos leves Nemecsekéknél, Weisz egész délelőtt majszolt kiflije, délután a grundon az ebédről maradt kenyerek majszolása (pl. Barabás egyenesen ebédről jött, mert még majszolt egy nagy darab kenyérhéjat. IV. fejezet) 11