Vas Megyei Közgyűlés Vas Megye Területfejlesztési Kncepciója Javaslattételi szakasz II. kötet M U N K A A N Y A G 2014. február
Tartalmjegyzék 1. A megye jövőképe... 3 2. A megye célrendszerének bemutatása... 5 2.1. A megye fejlesztésének átfgó célja... 5 2.2. A megye fejlesztésének stratégiai céljai... 10 2.3. A fejlesztési célrendszer meghatárzása a megyén belül különféle sajátsságkkal rendelkező területi részegységekre... 17 3. A célrendszer kherencia vizsgálata... 19 3.1 Belső kherencia vizsgálat... 19 3.1.1. A jövőkép, a fejlesztési elvek és az átfgó cél kapcslatának bemutatása... 19 3.2 Külső kherencia vizsgálat... 20 3.2.1. A célrendszer kapcslata az OFTK-val... 20 3.2.2. A célrendszer kapcslata az OTrT-vel... 21 3.2.3. A célrendszer kapcslata a fntsabb ágazati kncepciókkal, tervekkel... 21 4. A terület felhasználás alapelveit lefektető kncepció... 22 5. A fejlesztés eszköz- és intézményrendszere... 22 5.1. A priritásk aznsítása... 22 5.2. Felelősség és intézményrendszer... 23 6. A tervezési flyamat, a társadalmasítás és legitimáció leírása... 25 Szmbathely MJV Településfejlesztési kncepció és Integrált Vársfejlesztési stratégiájának kivnata... 27 Szmbathely jövőképe és a várs átfgó fejlesztési céljai a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vnatkzóan... 27 Szmbathely jövőképe térségi szerepére vnatkzóan... 30 CÉLOK... 31 A jövőkép, az átfgó célk és a részcélk kapcslata... 31 KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI... 32 A stratégiai fejlesztési célk meghatárzása a jövőkép, az átfgó célk, a stratégiai célk és a priritásk összefüggő rendszerében... 33 Akcióterületek kijelölése... 35 2
1. A megye jövőképe A megye tervezett fejlettségi állaptát 2030-ban az alábbiak jellemzik: Vas megyét jó életszínvnalú, egyben nem rmló demgráfiai trendekkel jellemezhető, erős identitású kistérségek alktják, melynek alapja a megújulásra képes gazdasága, illetve az egyedi kulturális, természeti értékek fenntartható hasznsítása, illetve a fejlett közlekedési és kmmunikációs rendszere. A megyét több helyi kötődésű szakképzett, diplmás választja lakóhelyéül, miközben újra a bevándrlók célpntja, ami ellensúlyzza a természetes fgyásból származó népességcsökkenést. A gazdaság mtrja a járműipar, amely elsődlegesen exprtra termel, miközben a termelési tevékenységet végző nagyvállatk mélyen integráltak a helyi gazdaságba a jól képzett és elégséges számú munkaerő, illetve a helyi KKV-kal való beszállítói kapcslatuk miatt. A termelés mellett már szlgáltatási és kutatás-fejlesztési tevékenységet is végeznek az iparághz tartzó nagyvállalatk és fejlesztő intézetek. A gazdaságban meghatárzó a vállalkzásfejlesztő intézmények, képző szervezetek és vállalkzásk közti együttműködések, ami az erőfrrásk ésszerű megsztásán, illetve az üzleti igények kiszlgálásán túl lehetőséget kínál az új vállalkzásk indítására is. Szmbathely és a megye többi térségi közpntja közti jól szervezett közlekedési kapcslatk lehetőséget adnak a kényelmes napi ingázásra, ami a megyét egy egységes és a laksk, valamint a vállalkzásk számára is vnzó munkaerőpiaccá teszi. A megye megőrzi természeti, táji és kulturális értékeit, csökken az öklógiai lábnyma. A természeti, táji és kulturális értékek fenntartható módn a turisztikai kínálat integráns részét képezik. A környezet megóvását szlgálja a jól működő katasztrófavédelmi rendszer, illetve a hulladékk újrahasznsításának rendszere. Legalább az rszágs átlagt eléri a megújuló energiafrrásk felhasználása az energiafgyasztásban. A turizmus a kiemelt márkák összehanglt fejlesztése eredményeként megőrzi piaci pzícióit a fgyasztói igényekre és trendekre való gyrs reagálás révén, miközben a vidékies térségek magas színvnalú rekreációs területe képeznek. A kistelepüléseken megfelelő életfeltételek vannak a kiépült alapvető infrastruktúráknak (kmmunikációs, közművek), a rendelkezésre álló alapszlgáltatásknak, illetve a munkaerőpiaci közpntk (térségközpntk) jó közúti és közösségi közlekedési eszközön történő elérhetőségének köszönhetően. A vidékies térségekben a megélhetésben a jelenleginél nagybb szerepet játszik a mezőgazdasági, termelés, zöldség-gyümölcs termesztés, állattenyésztés és kapcslódó kisipari feldlgzás. A termékeket döntően a helyi piackn értékesítik. A vasúti, lgisztikai rendszerfejlesztések eredményeként a megye szervesen illeszkedni képes a közép-európai gazdasági térbe, és kapcslódik a transznacinális infrastrukturális hálózatkhz. Értékmegőrző, fglalkztatási, alapszlgáltatás-fenntartási beavatkzásk révén életben maradnak a népességfgyással leginkább veszélyeztetett kistelepülések. A megyében a jól működő szciális- fglalkztatási- egészségügyi rendszer révén mindenkinek megvan az esélye az elsődleges munkaerőpiacra történő integrálódásra, és az életesélyeik fenntartására. 3
A jövőkép térképi ábrázlása A térképen az alábbi jellemzők szerepelnek szürke sávval a jelentős népességcsökkenéssel fenyegetett aprófalvas térségek szerepelnek, ahl fkztt beavatkzás szükséges a vidéki népesség megtartsa érdekében zöld színnel a kiemelt turisztikai desztinációk (Natúrparkk, illetve a termálfürdők, valamint az római kri értékekre alapulva Szmbathely térsége) szerepelnek, ahl desztinációnként összehanglt termékfejlesztsére, főként szlgáltatási szinvnal javításra van szükség desztinációnként eltérő célkkal kék színnel a főbb közlekedési kapcslatk, irányk jelennek meg, melyeknél minden esetben van megye határn átnyúló kapcslódás pirs keretben Szmbathely és közvetlenül hzzá kapcslódó munkaerőpiaci szempntból elsődleges egységes terület jelenik meg Barna keretben a Pannn Járműipari és Mechatrnikai Közpnt területe jelenik meg, melynek van Zala megyei kapcslódása 4
2. A megye célrendszerének bemutatása Az alábbi célrendszer a helyzetelemzésben szereplő swt elemzés alapján meghatárztt fejlesztési iránykra épül, az irányknak a partnerségi egyeztetést követő részletesebb kibntását tartalmazza. 2.1. A megye fejlesztésének átfgó célja A megye átfgó célja, hgy jelentős exprt-rientált nagyvállalataira, a külpiaci értékesítésbe egyre intenzívebben bekapcslódó kis- és középvállalkzásaira, a magas minőségű munkavállalóira, kiváló természeti és turisztikai adttságaira építve, földrajzi elhelyezkedéséből adódó előnyeit kihasználva elérje, hgy a megye versenyképessége 2020-ig a megyék átlaga feletti mértékben erősödjön, ennek keretében a megyében cél: Fglalkztatás szinten tartása és bővítése, hgy növekedjen a fglalkztatttak száma, különösen a képzett munkaerő körében, mely kapcsán csökken a megyéből való elvándrlás, illetve tvábbi új munkavállalókat vnzanak a megyébe A fglalkzatásnak erős bázisai a külföldi tulajdnú multinacinális vállalatk, de növelni kell hazai tulajdnú kis- és középvállalkzásk fglalkztatási szerepét is. Mindehhez szükséges a növekedésük támgatása, illetve új vállalkzásk indításnak ösztönzése egy stabilan működő vállalkzás-fejlesztési intézményrendszer révén. A fglalkztatáshz jelentősen hzzá tud járulni a munkaerő igényes mezőgazdasági termékek termesztésének és a helyi termékek előállításának az ösztönzése, illetve jelentős turisztikai ptenciállal rendelkező térségek (pl. Natúrparkk területei) turisztikai kínálatának és szlgáltatási szintjének a fejlesztése. A gazdaság teljesítőképességének javítása, hgy növekedjen a megyében elérhető lakssági és vállalati jövedelmek nagysága, ami vnzóváteszi a megyében történő munkavégzést, illetve az életet A munkahelyek még nem bizts, hgy magas jövedelmi szintet jelentenek. A határ mentén versenyezni kell az sztrák munkáltatók által kínált bérekkel is, ami magasabb színvnalú teljesítményre ösztönzi a munkavállalókat. A térségben növelni kell a versenyszférában dlgzó felsőfkú végzettségűek arányát, amihez fejleszteni kell a térség elsősrban a helyi gazdasági igényekhez illeszkedő felsőktatási kínálatát. Tvábbá ösztönözni kell főként a kis, és közepes vállalkzásk innvativitását, hgy magasabb értékű termékeket, szlgáltatáskat tudjanak előállítani és külpiackn közvetlenül, vagy közvetetten értékesíteni. Munkaerő képzettségi szintjének javulása, hgy mind többen megfelelő képzettséggel magasabb értékű munkát nagybb jövedelemért végezzenek el A gazdasági teljesítmények bővüléséhez szükséges a megyében élők képzettségi szintjének növelése, ami különösen fnts annak ismeretében, hgy megyében is megfigyelhető a felsőfkú végzettségűek, illetve jó szakemberek elvándrlása, külföldi, vagy jellemzően határ menti munkavállalása. Ezért fkzttan törekedni kell arra, hgy a megyében élő munkavállalók és menedzserek egyaránt, magasabb szinten, flyamatsan megújulásra törekedve legyenek képesek munkájukat ellátni, illetve biztsítsák azt a szakember igényt (felsőfkú végzettségűek körében is), akiknek többek között a külföldi tulajdnú vállalkzásk munkát tudnak adni. Természeti és kulturális erőfrrásk fenntartható hasznsítása, hgy csökkenjen az öklógiai lábnym, bővüljön helyi adttságk fenntartható hasznsításának széles tára, a helyben előállító mezőgazdasági és egyéb termékek köre, illetve az értékek vnzó lakókörnyezetet teremtsenek a vársi környezetben és vidékies térségekben egyaránt A megye erdei, illetve termőföldje tvábbi lehetőséget jelenet a magasabb feldlgzttsági szintű helyi termékek előállítására. Tvábbá a termálvízkincs, természeti és kulturális értéke jó alapt kínál a turizmus fejlesztésére. A gazdasági fejlődésének és a megyében történő munkavállalásának megfelelő alapt ad a magas minőségű természeti környezet, illetve a 5
lakóterületek környezeti szennyezésének lehetőségekhez képest minél magasabb szintű mérséklése. Utóbbihz kapcslódóan törekedni kell a helyi, megújuló energiafrráskat használó energia-ellátó rendszerek kapacitásainak bővítésére. Belső periférián lévő kistelepülések teljes társadalmi-gazdasági leszakadásának megakadályzása, a népességmegtartás feltételeinek javítása, hgy ne legyenek elnéptelenedett települések a megyében Az aprófalvas települések elérhetőségének javítása szükséges, illetve minimális életfeltételeket támgató infrastrukturális fejlesztéseket kell megvalósítani (szennyvízelvezetés, egészséges ivóvíz, szelektív hulladékgyűjtés) Az aprófalvakban törekedni kell, a tartós munkanélküliek értékteremtő fglalkztatásba való bevnására, illetve az élelmiszer előállítás, energia-termelés (pl. bimassza, ftvltalikus megldásk) kapcsán a teljesítmény bővítésére, az önellátás mind magasabb szintjének elérésére. Az átfgó célk kijelölése a helyzetelemzés, illetve az abból következő fejlesztési iránykra épül. Vas megyében a meglévő exprtrientált nagyvállalatk térségbe való beágyazttságának erősítése mellett különösen fnts a gazdaság diverzifikációja, az exprtképes termékeket, szlgáltatáskat előállítani tudó mikr és kis-középvállalkzásk alapításának és fejlődésének az ösztönzése. A vállalkzásk fejlődésének kulcseleme a vállalati és piaci igényekhez illeszkedő, naprakész és magas szintű tudással rendelkező munkaerő megléte a térségben. A gazdaságfejlesztés fnts eleme a megye elérhetőségének javítsa, illetve a megyén belül, különösen a munkaerő piaci közpntk elérését támgató közösségi közlekedési kapcslatk fejlesztése. A fejlesztések srán kiemelt figyelmet kell frdítani a vidéki térségek és ezen belül is a kistelepülések fejlesztésére, csökkentve a megyén belüli társadalmi-gazdasági különbségeket és ezen települések népességfgyásának a dinamikáját. Ennek érdekében ösztönözni kell a természeti és kulturális erőfrrásk fenntartható hasznsítását, illetve a szciális gazdaság részeként a munkaerőpiacról kiszrultak értékteremtő, pl. a munkaerő-intenzív mezőgazdasági tevékenységekhez kapcslódó fglalkztatását (pl. zöldség-, gyümölcstermesztés és feldlgzás, állattenyésztés). Ez utóbbi tevékenység hzzájárul a megyén belüli üzleti kapcslatk bővítéséhez. Az átfgó célk és a helyzetelemzés, ezen belül is a helyzetelemzést összefglaló swt elemzés kapcslatának bemutatása, ami megindklja az átfgó célk tartalmát és relevanciáját. Átfgó célk Fglalkztatás szinten tartása és bővítése SWOT elemzés releváns megállapításai Feldlgzóiparnak az rszágs átlagnál magasabb munkatermelékenysége A vállalkzásk beruházásait az állam is segítette, segíti az Európai Unió támgatási frrásainak felhasználásával Az rszág egyik leginkább iparsdttabb megyéje Az egy főre jutó exprt árbevétel 2010-ben megegyezett az rszágs értékkel A termelési infrastruktúra alapfeltételei leginkább az ipari parkkban állnak rendelkezésre, Szmbathely környékén rendelkezésre áll összefüggő terület termelési-lgisztikai célú fejlesztéshez A gazdaságban a vállalati együttműködéseknek hagymánya van pl. járműgyártás és kapcslódóan a szerveződő 3. mechatrnkia közpnt, termálgazdaság, megújuló energiafrrásk. Vas megye gazdasága az rszágs átlagnál jóval nagybb mértékben kitett az rszághatárn túli gazdasági flyamatkban bekövetkező negatív váltzásknak Gazdasági teljesítménye 2010-ben 16%-kal vlt alacsnyabb a 2000-es évek szintjénél vásárlóerőparitásn számlva A megyében a munkanélküliségi ráta 2010-re jbban megközelítette az 6
Átfgó célk A gazdaság teljesítőképességének javítása SWOT elemzés releváns megállapításai rszágs rátát, mint 2000-ben, de még alacsnyabb az rszágs átlagnál Csökkenő beruházási mérték, nagybb állami szerepvállalás a beruházáskban Általáns tematikájú ipari parkk jelenléte a megyében ipari termelési közpntkban Vállalkzásfejlesztését segítő közvető szervezetek biznytalan, pályázatktól függő működési környezete A gazdaság tartós stagnálása, nem lesz lyan termék a jövőben, ami rbbanásszerű gazdasági növekedést, vagy termelékenységjavulást kzna, mint például a 2000-es években a számítógépek és a mbil távközlés elterjesztése Fglalkztatttak csökkenő száma A munkanélküliek több mint a fele tartósan, 180 napn túli álláskereső Határ menti sztrák munkaerőpiac flyamats elszívó hatása jól képzett szakmunkásk esetén, ami részben munkaerőhiányt, illetve növekvő bérköltséget hz a megyében 8-as, 86-s út gyrsfrgalmi úttá fejlesztése Vasúti közlekedés flyamats krszerűsítése, lgisztikai közpnti szerep lehetőség Szmbathely térségében Szmbathely körüli vársk kedvező közúti elérhetősége Észak-déli irányú lassú elérhetőség a megyében, amely krlátzza a Zalaegerszeggel egységes munkaerőpiac kialakulását A közösségi közlekedési kapcslatk összehanglása, illetve a vnalas közlekedés biztnságának és utas tájékztatásának hiánysságai Határ menti sztrák munkaerőpiac flyamats elszívó hatása jól képzett szakmunkásk esetén, ami részben munkaerőhiányt, illetve növekvő bérköltséget hz a megyében Feldlgzóiparnak az rszágs átlagnál magasabb munkatermelékenysége A vállalkzásk beruházásait az állam is segítette, segíti az Európai Unió támgatási frrásainak felhasználásával Az rszág egyik leginkább iparsdttabb megyéje A termelési infrastruktúra alapfeltételei leginkább az ipari parkkban állnak rendelkezésre, Szmbathely környékén rendelkezésre áll összefüggő terület termelési-lgisztikai célú fejlesztéshez A gazdaságban a vállalati együttműködéseknek hagymánya van pl. járműgyártás és kapcslódóan a szerveződő 3. mechatrnkia közpnt, termálgazdaság, megújuló energiafrrásk. Országs visznylatban kiemelkedik a külföldi tőke aránya a társas vállalkzáskban Általáns tematikájú ipari parkk jelenléte a megyében ipari termelési közpntkban Vállalkzásfejlesztését segítő közvető szervezetek biznytalan, pályázatktól függő működési környezete Alacsny kutatás-fejlesztési kapacitás és ráfrdítás Vas megyében a jövedelmek tartósan az rszágs átlag alatt maradnak, az egy főre jutó SZJA Alap 94%-a vlt az rszágs átlagnak 2010-ben Savaria Egyetemi Közpntban kevés a gazdaságt közvetlenül kiszlgáló felsőfkú képzési terület 7
Átfgó célk Munkaerő képzettségi szintjének javulása Természeti és kulturális erőfrrásk fenntartható hasznsítása SWOT elemzés releváns megállapításai A gazdaság tartós stagnálása, nem lesz lyan termék a jövőben, ami rbbanásszerű gazdasági növekedést, vagy termelékenységjavulást kzna, mint például a 2000-es években a számítógépek és a mbil távközlés elterjesztése Kiépült, a munkaügyi közpntkkal jól együttműködő felnőttképzési rendszer, a megyében működik a nagy tapasztalatú REMEK felnőttképző közpnt Átalakuló szakképzési rendszer: a vállalati igényekhez való rugalmasabb illeszkedés és célzttabb gyakrlati ismeretátadás céljából Humán infrastruktúra (ktatás, egészségügy, szciális) visznylags fejlettsége a megyében, flyamats krszerűsítés állami támgatással Savaria Egyetemi Közpntban kevés a gazdaságt közvetlenül kiszlgáló felsőfkú képzési terület Vas megyében demgráfiai szempntból a Szmbathelyi és a Kőszegi kistérségek vannak a legkedvezőbb helyzetben Lakónépesség rszágs átlagt kis mértékben meghaladó csökkenése, különösen a Vasvári és az Őriszentpéteri térségekben Születések számának flyamats csökkenése, 0-18 éves krsztály létszámának rszágs átlagt meghaladó csökkenése a 2000-es években Idősödő társadalm A megyéből flyamats az elvándrlás Határ menti sztrák munkaerőpiac flyamats elszívó hatása jól képzett szakmunkásk esetén, ami részben munkaerőhiányt, illetve növekvő bérköltséget hz a megyében Vas megyében a turizmusnak relatív nagy a jelentősége rszágs összehasnlításban (termál-, gyógyvizekre és értékes természeti tájra, kulturális örökségre építő turisztikai szlgáltatásk) Pzitív kezdeményezések a helyi gazdaságfejlesztési megldáskkal összefüggésben (pl. Helyi Termék Klaszter, minőségi élelmiszerek, stb) Szőlők, gyümölcsös és gyepterületek részaránya jóval alacsnyabb az rszágs arányknál 2010-ben Mezőgazdaságban fglalkztatttak jelentős, 50%-s csökkenése 1990 óta 27 ezer ha-ral csökkent a hasznsíttt mezőgazdasági terület nagysága Az rszágs átlagt meghaladó erdősültség Országs átlagnál jóval magasabb a védett természeti területek aránya Nem jelentős a szennyezett területek mérete, a kármentesítés flyamatban van Jelentős mennyiségű, kitermelhető termál- és gyógyvíz, miközben a getermikus energia hasznsításában tvábbi lehetőségek vannak Bimassza hasznsítás kedvező adttságai Szélerőművek létesítési lehetősége a megye északi, keleti tájain Napenergia kisléptékű hasznsításának lehetőségei Részben megvalósult, részben flyamatban lévő árvízvédelmi beruházásk a Gyöngyös, a Répce és a Rába mentén Épített örökség értékekben gazdag megye Talajvíz szennyeződés kai fenn állnak: csapadékvíz-elevezetések megldatlansága, műtrágya alkalmazása, kmmunális szennyvíz- 8
Átfgó célk Belső periférián lévő kistelepülések teljes társadalmi-gazdasági leszakadásának megakadályzása, a népességmegtartás feltételeinek javítása SWOT elemzés releváns megállapításai szikkasztásk 37 db sérülékeny ivóvízbázis a megyében Településeken a csapadék-elvezető rendszerek hiánysságai fkztt árés belvízveszélyt jelentenek Elkezdődik a szelektív hulladékgyűjtés kezelés kmplex rendszerének kiépítése Energiaellátásban egyre nagybb tér a földgáz mellett a megújuló energiák hasznsításának 108 db krábbi hulladéklerakó lezárása és rekultivációja megtörtént, több lezárás flyamatban van A krszerű szennyvízkezelés aránya 72%-s elmarad a kívánats 85-90%-tól Fsszilis energiaárak növekednek a világban, melyek drágábbá teszik az ingatlank fenntartását, ami új energiaellátási megldásk alkalmazását teszik szükségessé Egyre szélsőségesebb időjárás várható, mely több környezeti katasztrófával járhat (pl árvizek, erdőtüzek, aszály aminek kapcsán elsősrban a nagy mennyiségű víz elvezetésére, illetve a vízvisszatartására kell felkészülni Környezet-tudatsság erősödése, ami megjelenik a helyi, ellenőrzött útvnaln beszerzett mezőgazdasági termékek vásárlása iránti igényben, fenntartható fgyasztói szkáskban, a lakóépületek energiahatéknyságának javításában, a mtrizált közlekedési módk visszaszrításában Egészségtudatsság növekszik, mely lehetőséget adó a prevenciós, egészségügyi szlgáltatásk körének bővülésére nem csak az idősek körében A közösségi közlekedési kapcslatk összehanglása, illetve a vnalas közlekedés biztnságának és utas tájékztatásának hiánysságai Pzitív kezdeményezések a helyi gazdaságfejlesztési megldáskkal összefüggésben (pl. Helyi Termék Klaszter, minőségi élelmiszerek, stb) Szőlők, gyümölcsös és gyepterületek részaránya jóval alacsnyabb az rszágs arányknál 2010-ben Környezet-tudatsság erősödése, ami megjelenik a helyi, ellenőrzött útvnaln beszerzett mezőgazdasági termékek vásárlása iránti igényben, fenntartható fgyasztói szkáskban, a lakóépületek energiahatéknyságának javításában, a mtrizált közlekedési módk visszaszrításában Mezőgazdaságban fglalkztatttak jelentős, 50%-s csökkenése 37 db sérülékeny ivóvízbázis a megyében Településeken a csapadék-elvezető rendszerek hiánysságai fkztt árés belvízveszélyt jelentenek Bimassza hasznsítás kedvező adttságai Napenergia kisléptékű hasznsításának lehetőségei Épített örökség értékekben gazdag megye Talajvíz szennyeződés kai fenn állnak: csapadékvíz-elevezetések megldatlansága, műtrágya alkalmazása, kmmunális szennyvízszikkasztásk 9
Átfgó célk SWOT elemzés releváns megállapításai 37 db sérülékeny ivóvízbázis a megyében Településeken a csapadék-elvezető rendszerek hiánysságai fkztt árés belvízveszélyt jelentenek A krszerű szennyvízkezelés aránya 72%-s elmarad a kívánats 85-90%-tól, ami főként a kislétszámú településeket érinti Településközi együttműködések hagymánya és sikerei Aprófalvak ellátási nehézségei a közszlgáltatásk terén Funkcióhiánys kisvársk Térségi jelentőségű közpnttól való távlság, a közpnt relatíve kis innvációs ptenciálja Lehetőség az 1-25 laksegyenértéknek megfelelő egyedi szennyvízkezelési rendszerek kiépítésére 2.2. A megye fejlesztésének stratégiai céljai A megyei fejlesztésének stratégiai céljait az átfgó célkhz illeszkedve határztuk meg. Az egyes stratégiai célk több átfgó cél elérését is támgathatják. Vas megye fejlesztési célrendszere Átfgó célk 1. Fglalkztatás bővítése 2. A gazdaság teljesítőképességének javítása 3. Munkaerő képzettségi szintjének növekedése 4. Természeti és kulturális erőfrrásk fenntartható hasznsítása 5. Belső periférián lévő kistelepülések teljes leszakadásának megakadályzása Stratégiai célk 1. A térségi versenyképesség javítása 4. Megyén belüli és kívüli kapcslatk erősítése 2. Természeti erőfrrásk fenntartható hasznsítása 3. Kistelepülések életképességének javítása Hrizntális célk Fenntartható környezet- és tájhasználat Barnamezős területek hasznsítása Hátránys helyzetű társadalmi csprtk bevnása (esélyegyenlőség) a fejlesztésekbe Krszerű infrmációs és kmmunikációs technlógiák (ICT) alkalmazása 1. A térségi versenyképesség javítása A döntően exprtra termelő nagyvállalatk megyébe való kötődésének erősítése érdekében szektrkn és határkn átívelő klaszter alapú vállalati - kutatás-fejlesztési - képzési - fglalkztatási együttműködések ösztönzése pl járműipar-mechatrnika-gépipar; elektrmbilitás és intermdalitás a közlekedésben szakterületen. Az együtműködésekközül kiemelkedik a Pannn Járműipari és Mechatrnikai Közpnt keretében (Szentgtthárd, Szmbathely, Zalaegerszeg térsége) tervezett járműipar-mechatrnika-gépipar területén szervezett együttműködés, melynek célja kmplex térségi gazdaságfejlesztési és munkahelyteremtési, kutatásfejlesztési illetve ktatásfejlesztési a megyei közép- és felsőfkú szakképzést és a szmbathelyi egyetemi műszaki képzést magában fglaló prgrammegvalósítása.. Tvábbá fnts a klaszter alapú együttműködések ösztönzése fa- és bútriparban, illetve egészség- és alknyiparban; helyi kézműves termékek előállításában. A klaszter alapú fejlesztésekkel ösztönözni kell a hazai kkv szektr versenyképességnek a javítását és döntően exprtra termelő nagyvállalatk megyébe való kötődését. A klaszter, így a vállalkzáskhz, kapcslódó intézmények együttműködésének szervezése termelési, lgisztikai, kutatás-fejlesztési, képzési területen Közös, jellemzően alkalmaztt kutatás-fejlesztési prjektek megvalósításának támgatása 10
A klaszter tagk körében a termék- és technlógiafejlesztéshez, szervezeti flyamatk megújításáhz, értékesítéshez, valamint kapacitás-bővítéshez szükséges beruházásk ösztönzése A preferált klaszter alapú együttműködések esetén az állami beruházási, fglalkztatás-bővítő ösztönzők alkalmazását kell biztsítani. A térségi alapn szervezett vállalati együttműködésekhez kapcslódóan a K+F teljesítmény növelése, kiemelten az alkalmaztt kutatásban. Ennek részeként egy K+F ernyő-prgram létesítése, mely kapcsán meghatárzásra kerülnek a térségi prfilk, melyhez illeszkedve valósulnak meg igényalapú alapkutatási, illetve vállalati együttműködésen alapuló kutatásfejlesztési prjektek, majd jönnek létre a spin-ff cégek (kutatási eredményeket hasznsító kezdő vállalkzásk). A megye kiemelt feladata a nemzetközi beszállítói kapcslatk erősítése, exprt-értékesítés ösztönzése, különösen a kis- és középvállalati szektrban, mely kapcsán elengedhetetlen a termék- és technlógiafejlesztéshez, valamint kapacitás-bővítéshez szükséges beruházásk ösztönzése. A beruházásk eredményességét támgatják a menedzsment képességek fejlesztése és a piacra jutás támgatása. Szükséges közös vállalatfejlesztési (beszállítói) prjektek kidlgzása (technlógiai innvációs fejlesztések és menedzsment rendszerek (pl. infrmatikai, flyamat menedzsment, termelés minőségbiztsítása, lgisztikai menedzsment, beszerzés közös fejlesztése, beruházásk), együttműködések szervezése. A vállalkzásfejlesztést és ennek részeként a befektetés-ösztönzést a megyében legalább a járásközpntkhz kapcslódóan kell biztsítani, de különös figyelmet kell frdítani (pl. magasabb támgatás intenzitással, vagy preferált támgatási területként) azn térségekre, ahl a megyei átlagnál magasabb a munkanélküliség (pl. Vasvár, Celldömölk) vagy alacsnyabb a működő vállalkzásk által előállíttt hzzáadtt érték (pl. Kőszeg térsége). Az intézményrendszernek támgatni kell a helyi adminisztrációs ügyek intézését, az egy ablaks, befektető centrikus ügyintézés alkalmazásával. A megye és a járásk befektetésösztönzését szlgáló kmmunikációs, térség-marketing tevékenységeinek megvalósítása. Az önkrmányzatk befektetés-szervezési kedvezményeiket, szlgáltatásaikat javaslt helyi szabályzásban rögzíteni. A vállalkzásk letelepedését, illetve megerősödését ösztönözni kell a kistelepüléseken, hgy bővüljenek a laksság helyben való fglalkztatásának lehetőségei. A vállalkzásk letelepedéséhez szükséges infrastrukturális feltételek igény szerinti fejlesztése szükséges. A beruházásk kapcsán elsődlegesen (pl. a Pannn Járműipari és Mechatrnikai Közpnt kialakítása kapcsán tervezett fejlesztésekhez kapcslódóan) a meglévő ipari területekhez kapcslódó területek fejlesztését, illetve a felhagytt vlt ipari üzemi területek megújítását szükséges ösztönözni. Ugyanakkr nagybb 100 ha feletti (akár 600 ha-ra bővíthető) egybefüggő ipari-lgisztikai közpntú célú terület fejlesztését tervezik Szmbathely-Söpte, illetve Vát-Prpác térségében. Indklt esetben kezdő vállalkzásknak, illetve letelepülő szlgáltatásknak helyet adó Üzleti szlgáltató és inkubációs közpntk kialakítása, valamint a helyi termékek értékesítéséhez kapcslódóan piacterek fejlesztése. A fglalkztatás és megyéhez kötődő vállalkzásk számának bővítése érdekében a kezdő vállalkzásk indításának és növekedésének ösztönzése, valamint az innváció terjedésének elősegítése érdekében tulajdnsi felelősséggel rendelkező, stabilan működő, összehanglt vállalkzás-fejlesztési intézményrendszer működtetése a meglévő intézményi kapacitásk ésszerű felhasználásával és fejlesztésével. A vállalkzásfejlesztő intézményrendszerének segítenie kell a mikr-, kis és középvállalkzásk menedzsment kapacitásainak a fejlesztését. Az intézményrendszernek a szlgáltatásaiban differenciálni kell a termék-, illetve szlgáltatási életciklus alapján: így jó elkülöníthető tanácsadást és támgatást kell nyújtania az ötletfejlesztés, termék- és vállalkzásfejlesztés szakaszaiban. A tanácsadásnak nemcsak a prfit, hanem a nnprfit alapn működő vállalkzáskat is szlgálnia kell, miközben elő kell segítenie a hálózats alapú együttműködéseket. 11
A gazdaság igényeivel összhangban lévő felsőfkú- és szakképzési rendszer működtetése, duális képzés bevezetése, a megyében élő diákk megyében való elhelyezkedésének ösztönzése (pl. ösztöndíjjal, gyakrlati hellyel, egyéb támgatáskkal). A megye szakképzést meghatárzó testületnek kell biztsítania a helyi vállalati igényekhez (pl. Nyugat-Pannn Járműipari és Mechatrnikai Közpnt) kapcslódó képzési kínálatt, illetve férőhelyeket, megfelelő számú gyakrlati helyeket, valamint pályarientációs eszközökkel ösztönöznie kell a diákk szakmaválasztását. A testületnek támgatással ösztönöznie kell a szakképzésben az eszközök és tananyag flyamats fejlesztését, az ktatók tvábbképzését. A képzési kínálatnak figyelemmel kell lenni a napi vállalti szintű igényekre, azaz a diákkat, nem csak egy, hanem életük srán több szakma elsajátítására kell felkészíteni. A képzési prgramkat kiegészítik nem frmális felnőttképzések (felzárkóztató, szinten tartó, műveltség-, és megtartó képesség növelő) is. Felsőktatásban a Nyugat-dunántúli régió vnatkzásában térségszintű kmpetenciaközpntk kialakítása, illetve térségi szinten a mérnök, míg Szmbathelyen összhangban a Nyugat- Pannn Járműipari és Mechatrnikai Közpnt javaslataival - a műszaki menedzser képzés fejlesztése, illetve a gépész és villams mérnök képzés elindítása szükséges a meglévő ktatási prgramk - piaci igényekhez, illetve technlógiai-társadalmi váltzáskhz illeszkedő - flyamats megújításán túl. A felsőktatás területén a meglévő felsőktatási intézmények tevékenységének összhangja, illetve a felsőktatási kapacitásk erősítése fnts feladat a következő intézmények esetén: a NymE Savaria Egyetemi Közpnt karai, a PTE ETK Szmbathelyi Képzési Közpntjának egészségügyi főisklai képzése és az ELTE Gthard Obszervatórium csillagászati és természettudmánys kutatásai. A megyében biztsítani kell a vállalati középvezetői szint tvábbképzési igényét. Kőszegen az ISES és a Crvinus Egyetem közös multidiszicplinirális képzési prgramja megvalósításának támgatása szükséges. A magas minőségű munkaerő biztsítása és a flyamats fglalkztathatóságuk érdekében szükséges a munkavállalók egészségi állaptának fejlesztése. Ennek keretében kmplex prgramk megvalósítása: egészséges életmód elterjesztése, sprtlás-mzgás ösztönzése, aktív szabadidős prgramk, rendezvények szervezése és krszerű táplálkzási ismeretek (dietetikai prgramk) ktatása és elterjesztése, közösségfejlesztési tevékenységek megvalósítása, egészségi, illetve a mentális állapt javítása. Tvábbi beruházási prgramk megvalósítsa szükséges: demnstrációs, ktatási, szemléletfrmálási látványüzem-beruházásk gyógynövények termesztésével kapcslats beruházásk, illetve szemléletfrmáló ktatásk, képzések krszerű gyógykezelések és rehabilitációhz kapcslódó szlgáltatás-fejlesztések, ezen belül, gyógyvizekhez kapcslódó termék-szlgáltatás fejlesztések és kutatásfejlesztési prgramk az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése és kapcslódó eszközbeszerzések. Az egészséges életmód, illetve a közösségszervezés szempntjából fnts, hgy a szabadidősprt célú infrastruktúrák megújuljanak a településeken, illetve biztsítsák a nagybb energiaigényű létesítmények (pl. uszdák) krszerűsítését és működtetését. 2. Természeti erőfrrásk fenntartható hasznsítása A mezőgazdaságban a fglalkztatás intenzív tevékenységek, így a zöldség- (pl. paradicsm, zöldpaprika, vöröshagyma, fejes kápszta, ubrka, sárgarépa) gyümölcstermesztés (pl. dió, körte, cseresznye, alma, ribiszke és szeder) és feldlgzás bővítése, valamint a magasabb hzzáadtt értéket biztsító - egyedi vagy tájjellegű termék-előállítás és értékesítése térségi integrátr szervezet bevnásával a raktárzás és helyi- és külpiaci értékesítés megszervezése közösségi (állami, kamarai) szerepvállalással. A helyi értékesítés megszervezésével biztsítani kell az értékesítési lánc rövidülését, illetve az alapanyagk, illetve a feldlgztt helyi termékeknek a helyi, vársi piackra jutását. A helyi értékesítés ösztönzése érdekében 12
indklt esetben megvalósítható a térségközpntkban az értékesítési helyek, piack krszerűsítése. Ennek részeként élni kell a megyében azzal a jgszabályi lehetőséggel, ami teret ad annak, hgy a helyi közétkeztetésben az egészséges ételkínálat részeként - helyi, környékbeli alapanyagkat használjanak fel. A fglalkztatás intenzív mezőgazdasági tevékenységekhez kapcslódóan ki kell emelni a megyében meghatárzó dísznövénykertészetet (pl. örökzöld), mely piaci pzícióinak megőrzése, illetve javítása érdekében szintén szükség lehet állami ösztönzőkre, támgatáskra. Különösen fnts a mezőgazdasági rientációjú térségekben (pl. Vasi Hegyhát, Kemenesalja, Őrség, Kőszeg), illetve kistelepüléseken a közösségi fglalkztatási prgramk mezőgazdasági szektrban való megvalósításának ösztönzése, illetve a fiatal gazdák gazdálkdásának támgatása. A mezőgazdasági tevékenység részeként fnts az állattenyésztés ösztönzése összekapcslva földhasználat biztsításával. Kapjanak támgatást a feldlgzással a mezőgazdasági alapanyagkból végterméket előállító kezdeményezések. Kiemelt térségi brand-ek kialakítása a turisztikai desztinációkhz kapcslódóan: Őrség, Kőszeg-Írttkő, Savaria, Pannn fürdővilág (régi és új fejlesztések összehanglása), a főbb turisztikai vnzerőkhöz kapcslódó szlgáltatásk versenyképességének flyamats javítása, illetve a fglalkztatás bővítésének ösztönzése a szektrt kiszlgáló tevékenységi körökben (pl. helyi termékek előállítása). Különösen fnts a Kulturális örökségértékek, műemlékek fenntartható turisztikai hasznsítása, valamint a kulturális prgramk flyamats megújítása és bővítése mellett az egészség és aktív turizmus feltételrendszerének fejlesztése (pl. kerékpárutak, lvas utak és közpntk létesítése valamint a kapcslódó szlgáltatásk (pl. kerékpárbérlés és javítás, vagy a lvak elszálláslása), valamint a szlgáltatás kínálat (szálláshely, vendéglátás, ajándéktárgy kereskedelem) minőségének megőrzése, az igényekhez illeszkedő fejlesztése. Szmbathely és térsége esetén kiemelt megjelenési lehetőséget biztsít 2016-ban Szent Mártn születésének 1700. évfrdulója, mely megünneplésére egy nagyszabású, európai léptékű rendezvény szervezhető. A vallási, gyalgs, kerékpárs turizmus kapcsán fnts, hgy a térségeket átszelő útvnalak bekapcslják a megyét az európai létpékű rendszerekbe (pl. Alpannnia út, Vasfüggöny kerékpárút, Mária út, Szent Mártn út). A térségi turisztikai brand-ekhez illeszkedve fnts, hgy a kistelepüléseken létrejöjjenek a vársi laksságt kiszlgáló szabadidős és rekreációs terek, szlgáltatásk. A turizmus szervezés infrmatikai rendszereit is fejleszteni kell. Szükséges biztsítani a turisták naprakész infrmációval való ellátását (pl. aktuális prgramk, vagy szabad szállásférőhelyek bemutatása) az interneten keresztül, illetve a szlgáltatók közti nline kmmunikációt. Tvábbi fnts feladat megyei szinten összehanglt turisztikai marketing és értékesítésösztönző tevékenység támgatása, illetve a turisztikai szlgáltatók, illetve desztinációk közötti együttműködés ösztönzése. Megújuló energiák fenntartható hasznsítása (termál-, bi-, szél- napenergia és földhő) fűtési és villams-energiatermelési céllal, akár megyén belüli fejlesztéssel, gyártással és - energetikai auditn alapuló - energiafelhasználás racinalizálásával (épületek szigetelésével) párhuzamsan, különös tekintettel a közintézmények, távfűtőrendszerek, illetve vállalkzásk tevékenységeire. A megújuló energiafrráskn alapuló beruházásknak, de különösen a bimassza alapú energetikai prjekteknek jelentős fglalkztatási ptenciálja van a vidéki térségekben. Törekendi kell a villams energia felhasználásn alapuló mbilitási rendszerek (e-bike, e-közösségi közlekedés) kiépítésre, különösen a környezetileg érzékeny, illetve jelentősebb turisztikai területeken. Környezeti állapt javítsa, mely részeként a hulladék-újrahasznsítás rendszerének megszervezése és a szükséges infrastruktúra kialakítása a megye teljes területére, illetve a hulladék-újrahasznsítás teljessé tétele és a keletkező hulladékk minél nagybb hányadának a jövőben lehetőség szerinti alapanyagként (vagy energiaként) való felhasználása a talajszennyezés mérséklése, különös tekintettel az ivóvízbázisk védelmére, a közcsatrna hálózatra való csatlakzás arányának növelése, ezen belül fnts a 13
kistelepülések szennyvíz-kezelésének megldása, a meglévő szennyvízhálózatk krszerűsítése és nagybb várskban az elmúlt időszakban megvalósult lakóterületi fejlesztések által igényelt bővítése természeti katasztrófák megelőzése érdekében a szükséges ár- és belvízvédelmi, csapadékvíz-elvezetési infrastrukturális fejlesztések megvalósítása a településeken (kiemelten a Rába mentén Csákánydrszló, Gasztny és Rátót térségében, a Pinka mentén Vaskeresztes és Hrvátlövő településeken, valamint a hegyvidékhez közeli településeken). A vízi-közműrendszerek indklt reknstrukciója, mely eredményeként javul az ivóvízellátás minőségének biztnsága és csökkenthetők az ivóvízrendszerek működéséből származó veszteségek. A megye flyóvízhálózata fnts értéket képvisel, mely lehetőségeire a jövőben nagybb hangsúllyal javaslt építeni. A jövőben törekedni kell arra, hgy kiemelten a Rába, a Répce, a Marcal menti területek - a fenntarthatósági szempntkat, így a táji és természeti értékek megőrzését, a vizes élőhelyek rehabilitációját szem előtt tartva térben és ágazati alapn is összehanglva szlgálják az öntözéssel a mezőgazdaság, vízienergia-termelés, illetve a szelíd turizmus (pl. csónakázás, túrázás, hrgászás) céljait (pl. Büki-Góri állandó vízfelületi víztárzó). A fenti szempntkhz illeszkedve fkztt figyelmet kell frdítani a jövőben az egyre gyakribbá váló hirtelen keletkező árívizi veszélyek kezelésére. Vnzó települési környezet kialakítása a várskban, melyhez kapcslódóan megfelelő színvnalú kulturális és zöldövezeti szabadidő infrastruktúra (Pl. Szmbathelyen a Csónakázó-tó - Haladás fcipálya környékén az új Vársliget építése, Kőszegen a Gyöngyös patak mente, Sárvárn a csónakázót és környéke, Celldömölkön a Ság-hegy és térsége, Körmenden a Rába part, Vasvárn a Római sánc járhatóvá tétele, Bük-fürdőn közpnti szabadidőpark létesítése) megteremtése. A fejlesztéseknél különös figyelmet kell frdítani a zöldfelületek védelmére, fejlesztésére, illetve a kulturális tárgyi és szellemi (pl. ókri Savaria és Szent Mártn kultusz) örökség értékek hasznsítására. Tvábbá törekedni kell az un. barnamezős területek, így a belterületi üresen álló, felhagytt ingatlank, vlt üzemek, laktanyák hasznsítására. Szmbathelyen kiemelt feladat a vlt szvjet laktanya területének kármentesítést követő hasznsítása. Tvábbi feladat a várskban az alapvető működései feltételek megldása: belterületi utak flyamats karbantartása, temető bővítések. A települések lakófunkciós fejlesztéseinél törekedni kell arra, hgy a zöldmezős fejlesztések helyett a meglévő területeket hasznsítsák. Javaslt a negatív, a területhasználatt extenzíven bővítő agglmerációs hatás megállítása, a vársszéli, várskörnyéki kiköltözést lehetővé tevő belterületek bővítése, vagy a beépítési arány növelése helyett már a települési szövetbe ékelődött használatn kívüli épületek, területek hasznsítása. Ezzel összhangba törekedni kell a megye vársaiban az úgynevezett kmpakt vársplitika elveinek megvalósítására, ami elsősrban a beépített területek szétterülésének krlátzását és ebből következően a beépítések intenzitásának növelését, a lakó-, szlgáltató funkciók, valamint a munkahely közti közlekedési távlságk csökkentését és zöldterületek, flysók bővítését jelenti. Ehhez kapcslódóan a fejlesztések srán ösztönözni kell településeken belül az alközpntk megerősítését, azk funkcióinak bővítését, illetve a fglalkztatásban a települések visznylatában a többközpntúság kialakítását. A vársban törekedni kell a szlgáltatási kínálat növelésére, energia-megtakarításk ösztönzésére, valamint az örökség értékek magasabb szintű fenntartható hasznsítására (pl. Fedett uszda és termálfürdő szlgáltatási és energetikai célú fejlesztése, Régi víztrny újrahasznsítása) Ezen elvek mentén szükséges pl. Szmbathely belvársa 2005-ben megkezdett rehabilitációjának flytatása. 3. Vidéki térségek fejlesztése, ezen belül a kistelepülések életképességének javítása térségi együttműködések révén A kistelepülések megújítása vidéki térségek integrált fejlesztése eredményeként valósítható meg, amelynek ugyanúgy része a gazdaságfejlesztés (mezőgazdaság és egyéb vállalkzásfejlesztés), mint a köz- és alapszlgáltatásk elérhetőségének biztsítása, vagy a táji, természeti környezet 14
megóvása. A vidéki térségek fejlesztését térségi alapn kell szervezni, összhangban a térségközpntt jelentő várs(k) fejlesztési igényeivel és szükségleteivel. A vidéki térségekben fnts népességmegőrzés feltételeinek javítása, ami csak részben ldható meg helyben fglalkztatással, míg másrészről biztsítani kell a közeli térségközpntk elérhetőségét. Ennek érdekében szükség lehet az alacsnyabb rendű utak krszerűsítésére, illetve a közösségi közlekedésnek a közszlgáltatási körzetekhez való hatéknyabb illesztésére. A vidékfejlesztésnél figyelemmel kell lenni arra, hgy eltérő igények lehetnek egy nagyvárs közeli és egy perifériás, zsáktelepülésen. Szmbathely és így a többi kisvárs célja, hgy a környező kistelepülésekkel összhangban fejlessze szlgáltatásait, valamint a kapcslódó létesítményeket és ösztönözze a várskörnyéken belül személyi és üzleti (pl. helyi termékértékesítési) kapcslatk bővítését. Kistelepüléseken a humán szlgáltató rendszerek térségi alapn szervezett működtetése Az ktatás, egészségügyi alapellátás, szciális ellátás, bölcsődék, kulturális szlgáltatásk megfelelő színvnalú, együttműködésen alapuló és ésszerű kapacitás-elsztást biztsító működtetése, hgy a minimális működési feltételeknek megfelelő intézmények a falvakban is működjenek. Fkzatsan törekedni kell a laksság elöregedésével párhuzamsan az idősellátás feltételrendszerének javítására. A közszlgáltatásk rendszerének kialakítása a település- és közlekedési hálózat jellegzetességeit figyelembe veszi. A vidéki népességmegtartó képességét segítik, illetve ezen belül a laksság képzettségét javítják a nem frmális tanulási frmák keretében így képzések, ismereterjesztő előadásk részeként nyújttt infrmációk. A fglalkztatás bővítése és a gazdasági önellátó funkciók körének szélesítése érdekében a helyi termékek, élelmiszerek előállításának és feldlgzásának ösztönzése kapcslódó védjegyltalm bevezetésének és működtetésének támgatása, illetve megújuló energiafrrásból történő energiatermelés, tvábbá munkahely-teremtési és megőrzési célból egyéb vállalkzásfejlesztési tevékenységek ösztönzése. A kistelepüléseken az alapszlgáltatásk (pl. üzlet, psta) biztsítása érdekében beruházással és működési jellegű fglalkztatási támgatással (pl. közvetlen támgatás, vagy adókedvezmény) ösztönözni kell az újszerű szlgáltatási frmák elterjesztését, illetve hatéknyságuk javítását (pl. mbil szlgáltatás), (Részletesebben kibntásra került az 1. és 2. stratégia cél részeként.) Szciális gazdaság jól működő szervezeteinek kialakítása a közfglalkztatás rendszerének átalakításával A szciális gazdaság részeként megyei szinten szervezett, de alközpntkkal rendelkező állami és magánszereplők összefgásával lyan vállalkzásk működének melyek elsődleges célja az elsődleges munkaerőpiacról kiszruló - hátránys helyzetű munkaerő fglakztatásának ösztönzése. A társaságn belüli fglalkztatásnak a munkaerő fglalkztathatósági állaptától függően többféle üzletágat kell szervezni: a teljesen támgatttól, a piaci alapn működőig. A vállalkzáskban a fglalkztatást általáns és szakképzési prgramknak, illetve mentális fejlesztésnek kell kísérnie. A szciális gazdaság szervezeteinek kialakítása mellett fnts feladat a közösségfejlesztési tevékenységek szervezése. A fglalkztatási társaságk működéséhez szükséges eszközök és infrastrukturális beruházásk támgatása, illetve a fglalkztatási társaságkban előállíttt termékek elsztásának és piacra vitelének a szervezése, különös tekintettel a helyben, helyi piackra történő értékesítésre. Biztsítani kell a szciális gazdaságban dlgzó szervezetek hálózats együttműködésének szervezését a szinergiák kihasználása, a tapasztalatk megsztása érdekében. A szciális gazdaság kiemelt területei Mezőgazdasági fglalkzatás: különösen a háztáji gazdaságkhz, illetve a kistelepülések körüli parlagn heverő földek hasznsításáhz kapcslódóan zöldség-, gyümölcstermesztés, illetve az arra épülő feldlgzás, illetve állattenyésztés, valamint egyéb mezőgazdasági alapanyagkból termékfejlesztés 15
Mezőgazdaságilag értéktelen bimassza alapanyag termelése, illetve energetikai hasznsítása Hulladék-feldlgzás és újrahasznsítás (re design) táji- és építészeti értékek fenntartása, valamint kulturális hagymányk megőrzése és turisztikai kínálatba való szervezése, prgramk-rendezvények szervezése. A fentiek hzzájárulhatnak a történelmi emlékekre, népművészeti, kulturális és vallási értékekre épülő helyi identitás és így a térséghez való kötődés erősítéséhez. Lakófunkciók minimális infrastrukturális feltételeinek megteremtése, melynek alapfeltétele a kistelepülések egyéni és közösségi közlekedést kiszlgáló nrmális közúti megközelíthetősége, szélessávú telekmmunikációs hálózatkn való elérhetősége (pl. kiemelten az Őrségben), illetve a megfelelő minőségű ivóvíz nyújtása mellett szennyvízkezelés megldása. A településeken sürgető az alapvető működései feltételek megldása: belterületi utak, járdák flyamats karbantartása hiányzó szakaszk megépítése, bel- és külterületi csapadékvíz-elvezető rendszerek karbantartása, önkrmányzati épületek krszerűsítése, temető bővítések. A mezőgazdasági, illetve a turisztikai funkciókhz illeszkedve szükséges a települések külterületi úthálózatának a krszerűsítése. 4. Megyén belüli és kívüli kapcslatk erősítése Nagytérségi közlekedési kapcslatk megvalósítása: Észak-déli (M86, S31-87-es, Szmbathelyen északi körgyűrű befejezése, majd a következő fejlesztési szakaszban az M9) és a kelet-nyugati irányú nemzetközi közúti (M8), valamint a vasúti közlekedési tengelyek (Szlvénia, Oberwart irányába) és azk elérhetőségének fejlesztése (pl. mellékutak krszerűsítése). A nagytérségi közlekedési fejlesztésekhez kapcslódóan Szmbathely térségében tervezik vasúti és közúti kapcslatk (Sárvár-Pápa közút (45km) kihasználásával és fejlesztésével lgisztikai szlgáltatásk bővítését. A lgisztikai kapcslatk bővítéséhez szükséges a Győr- Pápa-Celldömölk-Szmbathely vasútvnal fejlesztése. Szükséges még a Hegyeshalm- (Csrna)- Prpác, és a Szmbathely-Zalaszentiván vasútvnalak reknstrukciója (állmásk átépítése, pályahibák felszámlása, biztsító berendezés krszerűsítése) és villamsítása, valamint a közpnti frgalmirányítás kiépítése, az üzembiztnság fkzása, illetve az utastájékztatás krszerűsítése. A közúti kapcslatk fejlesztésnél az M86-s út gyrsfrgalmi úttá fejlesztése a Közép-Európai Közlekedési Flysó, mint az európai főközlekedési flysók kiegészítő hálózata részeként északi irányba Győr és Budapest közúti elérhetőségét javítja, míg déli irányba hsszabb távn az M9-es gyrsfrgalmi úttal együtt többek között a Pannn Járműipari Centrumhz kapcslódóan is - Zalaegerszeg és Nagykanizsa irányába javítja közúti kapcslatkat 87-es út gyrsfrgalmi úttá fejlesztése Bécs és Nyugat-európai piack gyrsabb közúti elérhetőségét biztsítja a megyéből, kapcslódva az S31-es autópálya tvábbi fejlesztéseihez Tvábbi közlekedés-fejlesztési feladat a térségközpntk megközelíthetőségének javítása, ezen belül is a Szmbathely környéki elővársi közösségi közlekedés fejlesztése (pl. Kőszeg irányába), a vasútvnalak mentén a különféle közlekedési típusról az átszállást biztsító, intermdális (pl. (Park+Ride; Bike+Ride) rendszerek kiépítése, illetve a kistelepüléseket érintő kisléptékű közösségi közlekedési szlgáltatásk működtetése a munkalehetőségek szélesebb körének elérhetővé tétele érdekében. Szmbathelyen intermdális közösségi közlekedési közpnt létesítése az Éhen Gyula tér rehabilitációjával összhangban, illetve a belső közúti körgyűrű keleti szakaszának megépítése. A közösségi közlekedés fejlesztéséhez 16
az érintett szereplőkkel együttműködve (pl. Vlán társaságk, önkrmányzatk) egy sikeres közlekedési szövetség működtetése. Az egyéni és a közösségi (autóbusz) közlekedés fejlesztése érdekében elengedhetetlen a megye minden kategóriába eső közútjának a krábbinál intenzívebb karbantartása, illetve magasabb minőségű biztnságs kiépítése, hgy a megyén belül a települések elérhetősége gyrsabb és biztnságsabb legyen. A kistelepülések népességmegtartó erejének megőrzése szempntjából a közlekedési infrastruktúra fejlesztése az egyik legfntsabb tényező: a lermltt településközi alsóbbrendű utak karbantartása, fejlesztése az alapja minden tvábbi, kistelepülést érintő fejlesztésnek. A kerékpárs közlekedés rendszer fejlesztése nemcsak a vársi közlekedésen belül, hanem a településközi közlekedésben is fnts szereppel bír, ami igényli kerékpárutak építését. A turizmusban egyre fntsabb szerepet betöltő kerékpárutak hálózatának fejlesztésekr tekintettel kell lenni a megye határn átnyúló kapcslatk biztsítására: pl. az Őrségben Zala megye, illetve Szlvénia, Ausztria irányába, Kőszeg-Bük térségében Zsira és az Ausztria irányába, illetve Acsád és Sajtskál irányába, illetve a Vasfüggöny kerékpárs hálózat útvnala mentén. Osztrák, szlvén határ menti kapcslatk bővítése, különös tekintettel a közös munkaerőpiac kihívásaira, illetve a természeti értékek közös fenntartható hasznsítására (pl. Őrség- Vendvidék, Irttkő Natúrpark, Vashegy térségében), valamint élénk részvétel transznacinális együttműködésekben. A határ-menti együttműködések fkzása érdekében bővíteni kell határátlépő-helyek számát az alsóbb rendű utak párhuzams fejlesztésével egyidejűleg: Alsószölnök, Nemesmedves és Rönök térségben. A közúti közlekedéssel párhuzamsan vizsgálni kell a vasúti kapcslatk bővítését Szmbathely Oberwart és Körmend Németújvár térségében. A közúti fejlesztésekhez kapcslódóan szükséges a kerékpárutak, lvasutak határn átnyúló hálózatának is az összekapcslása. Hrizntális jellegű fejlesztési célk Fenntartható környezet- és tájhasználat, mely srán a tervezett beruházásk, (pl. ingatlan-, vnalas infrastruktúra-fejlesztések) figyelemmel vannak a természeti értékek védelmére, a vízbázisk védelmére, a levegőszennyezés csökkentésére, a hulladékk keletkezésének mérséklésére. A fejlesztések srán figyelemmel kell lenni a megyei, illetve települési rendezési tervekre, ami az egyes településeken, illetve térségekben a természeti, környezeti adttságk és erőfrrásk számba vételével krlátzza az egyes beruházásk megvalósítását. Barnamezős területek hasznsítása, illetve a használatn kívül épületek, területek újrahasznsítása a zöld mezős beruházásk helyett Hátránys helyzetű társadalmi csprtk bevnása (esélyegyenlőség) a fejlesztésekbe, illetve a fejlesztések hatásainak szétterítése Krszerű infrmációs és kmmunikációs technlógiák (ICT) alkalmazása, mely srán biztsítani kell az infrmációknak a hátránys társadalmi csprtkhz való eljutást, 2.3. A fejlesztési célrendszer meghatárzása a megyén belül különféle sajátsságkkal rendelkező területi részegységekre A megye fejlesztési céljainak eltérő mértékben relevánsak az egyes meghatárzó fglalkztatási közpntkban melyek az alábbiak. Fnts kiemelni, hgy az alábbiakban csak az egyes térségek kiemelten hangsúlys ágazati területeit emeljük, mindezek mellett a térségekben egyaránt fnts a megyei fejlesztési célk megvalósítása. 1. Szmbathelyi agglmeráció térsége A Nyugat-Pannn Járműipari és Mechatrnikai Közpnt fejlesztéseinek megvalósításával és a kapcslód közlekedés fejlesztések révén a munkaerővnzás-körzet kiterjesztése. A térségben biztsítani kell a megfelelő színvnalú kulturális és rekreációs kínálatt, valamint a felsőfkú ktatás 17
vállalati és társadalmi szükségleteket kiszlgáló magas színvnalú a helyi gazdaság igényeit is kiszlgáló feltételrendszerét, 2. Sárvár-Celldömölk-Jánsháza térsége Kiemelten fnts az érintett településeken turisztikai piaci pzícióik erősítése, a szlgáltatás kínálat bővítése több település bevnásával, illetve a termelő szektr helyi erőfrráskn alapuló fejlesztése. Ezen térségben különösen fnts a mezőgazdaság, így többek között az állattenyésztés versenyképes fenntartása. A közlekedés-hálózatfejlesztés eredményeként jó lehetőségek nyílnak lgisztikai, vagy feldlgzóipari termelési közpntk létesítésére megyehatárn átnyúló hatással Jánsháza, illetve Celldömölk térésgében egyaránt. 3. Körmend-Vasvár-Szentgtthárd térsége Fnts feladat a közlekedés hálózati fejlesztések eredményeként javuló lgisztikai pzíciók kihasználása, illetve a helyi gazdaság megerősítése, különös tekintettel a mezőgazdaságra (pl. gyümölcstermesztés, állattenyésztés), helyi termékek kisipari feldlgzására, illetve a helyi kötődésű kkv-k működésének bővítésére. Az Őrségben, így a szlvén nemzetiségiek által is laktt Rábavidéken a közúthálózat fejlesztése mellett különösen fnts a helyi értékeken és termékeken alapuló turizmus feltételrendszerének a javítása. A fenti térkategóriákat az alábbi térkép szemlélteti 4. Belső periférián lévő kistelepülések A megye perifériáján, a kistérségi közpnttól távlabb eső, nehezen megközelíthető kistelepülések fennmaradása a jövőben veszélybe kerülhet. A következő térkép egyszerre szemlélteti a megye 20 18
legnagybb vállalkzásának működési helyét, illetve azn kis településeket, melyek az elmúlt 20 évben a legnagybb arányú népességcsökkenést szenvedték el. 1 100 főnél kisebb laksú és a népességcsökkenés szempntjából a legrsszabb helyzetben lévő, a kihalás által leginkább veszélyeztetett települések: Döröske, Nemesmedves, Halastó, Darabshegy, Szatta, Keléd, Szaknyér, Velemér, Hegyhátszentmártn, Kemeneskáplna. A jövőben törekedni kell arra, hgy ezen településeken is maradjn lakófunkció, miközben ösztönözni kell az épített örökség értékek és épületállmány megőrzését, mely esélyt kínál a kistelepülések üdülési-pihenési célú használatára is. A kistelepülések fennmaradásában, népességmegőrzésükben fnts szerepük lehet az önfenntartó gazdasági tevékenységeknek (pl. helyi élelmiszertermelés és feldlgzás, energiatermelés, érték teremető közfglalkztatás), melyre az rszág több pntján találni jó példát. (pl. Rzsály). 3. A célrendszer kherencia vizsgálata 3.1 Belső kherencia vizsgálat 3.1.1. A jövőkép, a fejlesztési elvek és az átfgó cél kapcslatának bemutatása A jövőkép és az átfgó cél kherenciája biztsíttt, A stratégiai célk és a helyzetelemzésben kiemelt fejlesztési irányk kapcslatát mutatja be az alábbi táblázat: Stratégiai célk A térségi versenyképesség javítása Fejlesztési célk, irányk a helyzetelemzésben Döntően exprtra termelő nagyvállalatk megyébe való kötődésének erősítése Kezdő vállalkzásk indításának és növekedésének ösztönzése, 1 Vizsgálatt készítette: Gdavszky Beáta Vas megyei főépítész 19
Stratégiai célk Természeti erőfrrásk fenntartható hasznsítása Vidéki térségek fejlesztése, ezen belül a kistelepülések életképességének javítása térségi együttműködések révén Megyén belüli és kívüli kapcslatk erősítése Fejlesztési célk, irányk a helyzetelemzésben valamint az innváció terjedésének elősegítése Mezőgazdaságban a fglalkztatás intenzív tevékenységek, így a zöldség- gyümölcstermesztés és feldlgzás bővítése Kiemelt térségi brand-ek kialakítása a turisztikai desztinációkhz kapcslódóan Megújuló energiák fenntartható hasznsítása (termál-, bi-, szélés napenergia), Környezeti állapt javítsa Az aprófalvas megyében különösen fnts a kistelepülések térségi alapn szervezett humán szlgáltató rendszereinek (ktatás, egészségügyi alapellátás, szciális ellátás, bölcsődék, kulturális szlgáltatásk) fenntartható, a település- és közlekedési hálózat jellegzetességeihez alakíttt kialakítása Észak-déli (pl. M86) és kelet-nyugati irányú nemzetközi közúti (pl. M8) és vasúti közlekedési tengelyek és azk elérhetőségének fejlesztése Osztrák, szlvén határ menti kapcslatk bővítése Vas megye fejlesztési célrendszere - átfgó, stratégiai, területi és hrizntális célk illeszkedés Átfgó célk 1. Fglalkztatás bővítése 2. A gazdaság teljesítőképességének javítása 3. Munkaerő képzettségi szintjének növekedése 4. Természeti és kulturális erőfrrásk fenntartható hasznsítása 5. Belső periférián lévő kistelepülések teljes leszakadásának megakadályzása Stratégiai célk 1. A térségi versenyképesség javítása 4. Megyén belüli és kívüli kapcslatk erősítése 2. Természeti erőfrrásk fenntartható hasznsítása 3. Kistelepülések életképességének javítása Területi célk Minden térség eltérő léptékben a saját specifikumai alapján illeszkedik az átfgó és stratégiai célkhz Szmbathelyi agglmeráció térsége Sárvár-Celldömölk-Jánsháza térsége Hrizntális célk 3.2 Külső kherencia vizsgálat Fenntartható környezet- és tájhasználat Barnamezős területek hasznsítása Hátránys helyzetű társadalmi csprtk bevnása (esélyegyenlőség) a fejlesztésekbe Krszerű infrmációs és kmmunikációs technlógiák (ICT) alkalmazása 3.2.1. A célrendszer kapcslata az OFTK-val Az alábbi táblázat mutatja, hgy a megye és a nemzeti szintű átfgó fejlesztési célk összhangban vannak: Vas megyei átfgó céljai 1. Fglalkztatás bővítése 2. A gazdaság teljesítőképességének javítása 3. Munkaerő képzettségi szintjének növekedése 4. Természeti és kulturális erőfrrásk fenntartható hasznsítása 5. Belső periférián lévő kistelepülések teljes leszakadásának megakadályzása OFTK átfgó céljai 1. Értékteremtő, fglalkztatást biztsító gazdaság és növekedés 2. Népesedési frdulat, egészséges és megújuló társadalm 3. Természeti erőfrrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezettünk védelme 4. Térségi ptenciálkra alapztt, fenntartható térszerkezet 20