T Á J É K O Z T A T Ó a plgármester és a települési önkrmányzati képviselők összeférhetetlenségi szabályairól A plgármesterrel és a települési önkrmányzati képviselők összeférhetetlenségével kapcslatban az alábbi jgszabályk irányadóak: a helyi önkrmányzatkról szóló 1990. évi LXV. törvény /a tvábbiakban: Ötv./; a helyi önkrmányzati képviselők jgállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény /a tvábbiakban: Ökjtv./; a plgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkrmányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény /a tvábbiakban: Pttv./. Az összeférhetetlenség jgintézményével a jgalktó a közélet tisztasága érdekében ki kívánja zárni a különböző kból össze nem egyeztethetőnek, nem flytathatónak ítélt tevékenységek együttes gyakrlását. Az összeférhetetlenséggel kapcslats rendelkezések alapvetően két nagy csprtba srlhatók: az érintett tisztségre /plgármesteri vagy képviselői/ vnatkzó jgszabályk, az adtt tevékenység szakmai szabályait megállapító, ágazati jgszabályk által meghatárztt összeférhetetlenségi rendelkezések. Ezen esetkörök tekintetében, megállapítható, hgy az összeférhetetlenség vizsgálata nem képviselő-testületi hatáskörbe tartzik, hanem az adtt tisztség tekintetében a munkáltatói jgkör gyakrlójának, valamint az érintettnek a kötelezettsége. A fglalkzási csprtkkal összefüggő összeférhetetlenségi esetek két nagy csprtra szthatók. Néhány esetben az összeférhetetlenséget az ágazati törvény szünteti meg úgy, hgy a megválaszttt képviselő, plgármester szlgálati visznya megválasztásával megszűnik. Összeférhetetlenségi időszakról ebben az esetben valójában nem beszélhetünk, a két jgviszny egyidejűleg nem áll fenn. Az esetek többségében az összeférhetetlenség felldható, felldandó, az érintett személy eldönti, hgy a két jgszabály által meghatárztt összeegyeztethetetlen tevékenység /tisztség, besztás/ közül melyiket választja. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 52. (2) bekezdés c./ pntja alapján a jelölt nyilatkzik arról, hgy nincs lyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői vagy plgármesteri megbízatással, illetőleg megválasztása esetén arról lemnd, így a jelöltség időtartama alatt ténylegesen nem áll fenn összeférhetetlenség.
Biznys fglalkzást űzők esetében aznban egyes jgszabályk már a jelöltség elfgadásától tartalmaznak biznys krlátzáskat. 1. Ha a bíró, ügyész, az ügyészségi titkár, fgalmazó és ügyészségi nymzó önkrmányzati képviselői, vagy plgármesteri választásn jelöltetni kívánja magát, köteles e szándékát - legkésőbb a jelöltkénti indulásának a választási szervnél való bejelentését követő napig - a munkáltatói jgkör gyakrlójának bejelenteni. A bejelentéstől a választás eredményének közzétételéig, illetőleg megválasztása esetén mandátuma igazlásáig a bíró szlgálati visznya szünetel. A szünetelés időtartama szlgálati visznyban töltött időnek minősül. 2. A Magyar Hnvédség szerződéses állmányú katnái lehetnek képviselőjelöltek, a képviselőjelöltség idején szlgálati visznyuk aznban szünetel. /2001. évi XCV. tv. 54. (1) bekezdés/ 3. Plgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatáss önkrmányzati tűzltóság hivatáss állmányú tagjának szünetel a szlgálati visznya, ha plgármesteri választásn jelöltként indul, ezen felül, ha a rendőrség vagy a plgári nemzetbiztnsági szlgálatk állmányába tartzik, annak is, akit helyi és kisebbségi önkrmányzati képviselői - választásn jelöltként nyilvántartásba vettek. A szünetelés időtartama jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazlásáig tart. /1996. évi XLIII. törvény 51. (1) bekezdés/ 4. A Magyar Hnvédség, a Rendőrség és a nemzetbiztnsági szlgálatk hivatáss állmányú tagjai szlgálati jgvisznyuk fennállása alatt és annak megszűnését vagy megszüntetését követő hárm évig nem indulhatnak jelöltként. /Alktmány 40/B. (4) bekezdés/ A plgármesterre vnatkzó összeférhetetlenségi szabályk Plgármester nem lehet: köztársasági elnök, az Alktmánybíróság tagja, rszággyűlési bizts /Ötv. 33/A. (1) bekezdés a./ pnt/, az Állami Számvevőszék elnöke, elnök-helyettese és számvevője /Ötv. 33/A. (1) bekezdés b./ pnt/, a Krmány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, közpnti államigazgatási szerv köztisztviselője /Ötv. 33/A. (1) bekezdés c) pnt/, bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó /Ötv. 33/A. (1) bekezdés e./ pnt/, a Magyar Hnvédség, a rendvédelmi szervek hivatáss állmányú tagja /Ötv. 33/A. (1) bekezdés f./ pnt/, más önkrmányzatnál plgármester, alplgármester /Ötv. 33/A. (1) bekezdés g./ pnt/ a települési önkrmányzat plgármestere a megyei közgyűlésnek tagja lehet, de nem lehet annak tisztségviselője /elnöke, alelnöke/, más települési önkrmányzat képviselő-testületének tagja /Ötv. 33/A. (1) bekezdés h./ pnt/, a közigazgatási hivatal vezetője, köztisztviselője, annak a területi, helyi államigazgatási szervnek a köztisztviselője, amelynek feladatkörébe az adtt önkrmányzatt érintő ügyek tartznak, és illetékessége az önkrmányzatra kiterjed /Ötv. 33/A. (1) bekezdés i./ pnt/, jegyző, főjegyző, körjegyző, aljegyző /Ötv. 33/A. (1) bekezdés j) pnt/, a képviselő-testület hivatalának köztisztviselője /Ötv. 33/A. (1) bekezdés j./ pnt/, a területileg illetékes területfejlesztési tanács hivatali szervezetének munkavállalója. /Ötv. 33/A. (1) bekezdés k./ pnt/. 2
Az önkrmányzati képviselőkre vnatkzó összeférhetetlenségi szabályk Az Ökjtv. 5. -a alapján az önkrmányzati képviselő nem lehet: közpnti államigazgatási szerv köztisztviselője /a 2010. évi XLIII. törvény 1. (2)-(5) bekezdései alapján közpnti államigazgatási szervnek minősülnek: a Krmány, a krmánybizttságk, a Miniszterelnökség, a minisztériumk, - az autnóm államigazgatási szervek (a Közbeszerzések Tanácsa, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet), a krmányhivatalk (a Közpnti Statisztikai Hivatal, a Magyar Energia Hivatal, az Országs Atmenergia Hivatal, a Magyar Szabadalmi Hivatal), a közpnti hivatalk, a rendvédelmi szervek rszágs parancsnkságai (a rendőrség, a plgári védelem, a vám és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatáss önkrmányzati tűzltóság, a plgári nemzetbiztnsági szlgálatk)/; a közigazgatási hivatal vezetője, köztisztviselője, tvábbá annak a területi, helyi államigazgatási szervnek a köztisztviselője, amelynek feladatkörébe az adtt önkrmányzatt érintő ügyek tartznak és illetékessége az önkrmányzatra kiterjed, DE egy Plgármesteri Hivatal esetében a hivatal köztisztviselője csak az adtt önkrmányzatnál nem lehet önkrmányzati képviselő. Körjegyzőség esetében értelemszerűen a körjegyzőséget alktó önkrmányzatk egyikénél sem lehet a körjegyzőség köztisztviselője önkrmányzati képviselő, egyéb településen igen; jegyző /főjegyző, körjegyző/, aljegyző, tvábbá ugyanannál az önkrmányzatnál a képviselőtestület hivatalának köztisztviselője; a területileg illetékes területfejlesztési tanács munkaszervezetének munkavállalója; kuratóriumi tagság kivételével a képviselő-testület által létrehztt közalapítvány kezelő szervének tisztségviselője; a képviselő-testület által alapíttt önkrmányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgatóhelyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének tagja; az önkrmányzat tulajdni részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, valamint a társasággal munkavisznyban vagy munkavégzésre irányuló más jgvisznyban álló vezetője; az önkrmányzat tulajdni részesedésével működő gazdasági társaság által alapíttt gazdasági társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének tagja; helyi és körzeti műsrszlgáltató, lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, ezek vezető állású alkalmazttja. Az önkrmányzati képviselőre és a plgármesterre vnatkzó összeférhetetlenségi kk más jgszabályk alapján 1. Az Ötv. csak a bírói, ügyészi fglalkzást határzza meg összeférhetetlen fglalkzásként. Az 1997. évi LXVIII. törvény az igazságügyi alkalmazttakra /bírósági fgalmazó, bírósági titkár, igazságügyi szakértő és szakértőjelölt, tisztviselő, írnk, fizikai dlgzó/ is tartalmaz összeférhetetlenségi rendelkezést. /1997. évi LXVIII. tv. 36. (2) bekezdés a./ pnt/ 2. Az ügyészségi tisztviselő, írnk és a fizikai alkalmazttak esetén kifejezett módn megállapíttt összeférhetetlenség nincs, a tevékenységek közötti visznyt a munkáltató vizsgálja és megállapítja az összeférhetetlenséget. /1994. évi LXXX. tv. 36. (1), 87. (2) bekezdés/. 3. Bírósági végrehajtó tisztsége ellátásán kívül csak tudmánys, művészi, irdalmi, ktató és műszaki alktó munkát, tvábbá sprttevékenységet végezhet kereső tevékenységként. /1994. évi LIII. tv. 227. (1) bekezdés/. 3
Ha a végrehajtót plgármesterként, helyi önkrmányzati képviselőjelöltként nyilvántartásba vették, ettől az időpnttól a választás befejezéséig, illetőleg megválasztása esetén a mandátuma megszűnéséig végrehajtói szlgálata szünetel. /1994. évi LIII. tv. 240/B. (2) bekezdés/ 4. Köztisztviselő nem lehet helyi önkrmányzati képviselő annál az önkrmányzatnál, amely az őt alkalmazó közigazgatási szerv illetékességi területén működik. /1992. évi XXIII törvény 21. (1) bekezdés/ 5. Közbeszerzési bizts nem lehet képviselő, plgármester. /2003. évi CXXIX. törvény 399. (4) bekezdés a./ pnt/ 6. Köztársasági elnök a tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és plitikai tisztséggel vagy megbízatással. /Alktmány 30. (1) bekezdés/ 7. Alktmánybíró a megbízatással összeegyeztethetetlen minden más állami, önkrmányzati, társadalmi és plitikai vagy gazdasági tisztség, illetve megbízatás. /1989. évi XXXII. tv. 9. (1) bekezdés/ 8. Számvevőszék elnöke, alelnökei, főtitkára, vezetői és számvevői - tudmánys, ktatói, művészeti, lektri, szerkesztői, valamint jgi ltalm alá eső szellemi tevékenység kivételével - más megbízást vagy kereső fglalkzást nem flytathatnak, díjazást nem fgadhatnak el. /1989. évi XXXVIII. tv. 10. (2) bekezdés/. 9. Az államplgári, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jgk rszággyűlési biztsi megbízatás összeegyeztethetetlen minden más állami, önkrmányzati, társadalmi és plitikai tisztséggel vagy megbízatással. /1993. évi LIX. tv. 5. (1) bekezdés, 1993. évi LXXVII. tv. 20. (2) bekezdés/ 10. A Magyar Nemzeti Vagynkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság Az Igazgatóságának, illetőleg a Felügyelő Bizttságának tagja nem lehet tagja önkrmányzati képviselő, plgármester /2007. évi CVI. törvény 20/F. (1) bekezdés a./ pnt/ 11. Nem lehet önkrmányzati képviselő és plgármester a felsőktatási intézmény feladatainak végrehajtásában közreműködő gazdasági tanács tagja. /2005. évi CXXXIX. tv. 23. (7) bekezdés b./ és e./ pnt/ 12. Nem végezhet lbbitevékenységet a helyi önkrmányzat, a helyi önkrmányzat képviselőtestületének vagy bizttságának a tagja, tvábbá a plgármester. /2006. évi XLIX. tv. 10. a./ pnt/ 13. A közjegyző tisztsége ellátásán kívül csak tudmánys, művészi, irdalmi, ktató és műszaki alktó munkát, tvábbá sprttevékenységet végezhet kereső tevékenységként /1991. évi XLI. tv. 7. (1) bekezdés/ 14. A Médiatanács, valamint a Kuratórium elnöke és tagja, tvábbá a Panaszbizttság tagja nem lehet plgármester, alplgármester, helyi önkrmányzati képviselő. /Rttv. 35. a) pnt, 47. (4) bekezdés, 57. (1) bekezdés/. A közszlgálati részvénytársaság vezérigazgatója a megbízatásának ideje alatt tudmánys, ktató, irdalmi, művészeti és más szerzői jgvédelem alá eső tevékenység kivételével egyéb kereső fglalkzást nem flytathat. /Rttv. 70. (2) bekezdés/ 15. Összeférhetetlen a Magyar Állatrvsi Kamarában kamarai tisztség vállalásával, ha a tag főállásban plgármesteri tisztséget tölt be. /1995. évi XCIV. tv. 15. (1) bekezdés c./ pnt/ 16. Ügyvéd nem lehet főállású plgármester. /1998. évi XI. törvény 6. (1) bekezdés a./ pnt/ 17. Nem lehet önkrmányzati képviselő annál az önkrmányzatnál, amely őt alkalmazza. /1992. évi XXII. törvény 193/U. / 18. A Kistérségi Krdinációs Hálózat munkatársa nem lehet plgármester, alplgármester, helyi önkrmányzati képviselő /344/2007. (XII. 19.) Krm. rendelet 7. (4) bekezdés b./ pnt/ 19. A Magyar Nemzeti Bank mnetáris tanácsának tagja nem lehet önkrmányzati képviselő, önkrmányzati vagy állami vezető és köztisztviselő. /2001. évi LVIII. törvény/ 4
Összeférhetetlenségi eljárás helyi önkrmányzati képviselő esetén Az eljárás szabályait az Ökjtv. 8-9. -a tartalmazza. Ennek értelmében az önkrmányzati képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi kt köteles haladéktalanul bejelenteni a plgármesternek. Az összeférhetetlenségi k megszüntetésére 30 nap áll rendelkezésére, melyet megbízólevelének átvételétől, illetve az összeférhetetlen helyzet keletkezésétől vagy annak az önkrmányzati képviselő tudmására jutásától kell számítani. A képviselő köteles az összeférhetetlen tisztségről való lemndását írásban benyújtani és annak máslatát átadni a plgármesternek. Az összeférhetetlenség megállapítását bárki kezdeményezheti a plgármesternél, aki köteles azt a szervezeti és működési szabályzatban meghatárztt bizttságnak kivizsgálásra átadni. A bizttság, ennek hiányában a plgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napn belül határzattal dönt az összeférhetetlenségről. Olyan esetekben, amikr nem kötelező ilyen bizttság létrehzása /pl.: száznál kevesebb laksú község Ötv. 33/A. (4) bekezdés/, vagy a szervezeti és működési szabályzatban megjelölt bizttság nem készíti el az előterjesztést a fent megjelölt időre, a plgármesternek kell a képviselő-testülethez benyújtania az összeférhetetlenség megállapításra vnatkzó előterjesztést. Az összeférhetetlenség kérdésében való döntés a képviselő-testület kizárólags hatásköre. A közigazgatási hivatal a megyei bíróságnál kezdeményezheti az önkrmányzati képviselő összeférhetetlenségének a kimndását, ha a képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről, vagy döntése jgszabálysértő. /Ökjtv. 10. (3) bekezdés/ A jgrvslati eljárást az Ökjtv. 10. (1)-(3) bekezdése szabályzza. Az érintett önkrmányzati képviselő az összeférhetetlenségét megállapító, illetőleg a megbízatása megszűnését kimndó képviselő-testületi határzat felülvizsgálatát jgszabálysértésre hivatkzással, a határzat kézhezvételét követő 8 napn belül kérheti a megyei bíróságtól. A bíróság a kérelemről annak beérkezésétől számíttt 30 napn belül nemperes eljárásban, hárm hivatáss bíróból álló tanácsban határz. A bíróság az érintett önkrmányzati képviselőt, a plgármestert vagy a keresettel megtámadtt határzatt hzó képviselő-testület képviselőjét, illetőleg a kereset előterjesztőjét meghallgathatja. A bíróság döntése ellen tvábbi jgrvslatnak, felülvizsgálatnak helye nincs. Összeférhetetlenségi eljárás plgármester esetén Az Ötv. 33/A. (3)-(6) bekezdése alapján a plgármester az összeférhetetlenségi kt a megválasztásától, illetve az öszszeférhetetlenségi k felmerülésétől számíttt 30 napn belül köteles megszüntetni. Ha a plgármester az összeférhetetlenséget a fentiekben meghatárztt határidőben nem szüntette meg, bármely képviselő indítványára a képviselők közül választtt hármtagú bizttság javaslata alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napn belül határzattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szlgáló körülmények fennállását, és kimndja az összeférhetetlenséget, illetőleg az Ötv. 33/A. (2) bekezdés b./ pntjában felsrlt esetekben dönthet a hzzájárulás megadásáról. Száznál kevesebb laksú községek esetén bizttságt nem kell választani, az összeférhetetlenségről a képviselő-testület bizttsági javaslat nélkül dönt. A plgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés, tvábbá a 33/A. (2) bekezdés b./ pntjában meghatárztt hzzájárulással kapcslats döntés a képviselő-testület kizárólags hatásköre. A képviselő-testület határzatát az ülést követő munkanapn a plgármesternek kézbesíteni kell. 5
A plgármester a képviselő-testületi határzat felülvizsgálatát kérheti jgszabálysértésre hivatkzással a határzat kézhezvételétől számíttt 8 napn belül a megyei bíróságtól. A bíróság a kérelemről annak beérkezésétől számíttt 30 napn belül nem peres eljárásban, hárm hivatáss bíróból álló tanácsban határz. A bíróság a plgármestert és a támadtt határzatt hzó képviselő-testület képviselőjét, illetőleg a kérelem előterjesztőjét meghallgathatja. A közigazgatási hivatal a fővársi, megyei bíróságnál kezdeményezheti a plgármester öszszeférhetetlenségének a kimndását, ha a képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről vagy döntése jgszabálysértő. Az Ötv. 9. (1) bekezdése alapján a képviselő-testületet a plgármester képviseli. Tekintettel arra, hgy összeférhetetlenségi ügyben a képviselő-testület és a plgármester között érdekellentét áll fenn, a képviselő-testület képviselője a bíróság eljárásban plgármester nem lehet. Célszerű, ha a képviselő-testület az összeférhetetlenségi ügyben hztt döntését követően az Ötv. 19. (2) bekezdése d./ pntja alapján arról is dönt, hgy esetleges bírósági meghallgatás esetén mely települési képviselőt bízza meg a képviselő-testület képviseletével. Összeférhetetlenségi eljárás bizttság elnöke és tagja esetén Az Ökjtv. 11. (3) bekezdésében fglaltak szerint a bizttság tagja a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi kt köteles haladéktalanul bejelenteni a bizttság elnökének és a plgármesternek. Az önkrmányzati képviselő, a bizttság elnöke a tudmására juttt összeférhetetlenségi kt a bizttság elnökének vagy a plgármesternek bejelentheti. Ha a bizttság tagja 30 napn belül nem szünteti meg a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi kt, a képviselő-testület köteles a határidő lejártát követő ülésén az érintett bizttsági tagságát megszüntetni. /Okjt. 11. (3) bekezdés/ Jelen tájékztató a Belügyminisztérium által összeállíttt Módszertani Ajánlás alapján készült. Velem, 2010. któber 5. /: Dr. Görög István sk. :/ körjegyző 6