RÁCKEVE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2009. december
Tartalomjegyzék I. BEVEZETÉS 6 I.1. Integrált városfejlesztési stratégia 6 I.2. A város története 7 II. ILLESZKEDÉS A FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKHOZ 8 II.1. Ráckeve város szerepének meghatározása a településhálózatban 8 II.2. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel 17 III. RÁCKEVE VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ RÖVID HELYZETÉRTÉKELÉS 20 III.1. Gazdaság 20 III.1.1. Vállalkozások helyzete 20 III.1.2. Mezőgazdaság 23 III.1.3. Ipar 24 III.1.4. Kereskedelem, szolgáltatások 25 III.1.5. Turisztika, látványosságok 27 III.1.6. A város költségvetése 29 III.2. Társadalom 30 III.2.1. Demográfia 31 III.2.2. Foglalkoztatottság-munkanélküliség 35 III.2.3. A népesség iskolai végzettsége 39 III.2.4. Egészségi állapot 40 III.2.5. A lakosság jövedelmi helyzete 41 III.3. Környezet 42 III.3.1. Épített és természeti környezet 42 III.3.2. Lakásállomány 45 III.3.3. Települési infrastruktúra ellátottság 47 III.4. Közszolgáltatások 49 III.4.1. Oktatás-nevelés 49 III.4.2. Szociális ellátás 54 III.4.3. Egészségügyi ellátás 57 III.4.4. Közigazgatás 59 IV. A VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE 60 IV.1. Városrészi szintű helyzetelemzés 60 IV.2. Városrészek SWOT-analízise 67 2
IV.3. Városrészek összehasonlító elemzése szegregációs szempontból az antiszegregációs terv kivonata 70 IV.3.1. Bevezetés az anti-szegregációs terv felépítése 70 IV.3.2. Helyzetelemzés az alacsony státuszú népesség területi koncentrációjáról a város egészének tekintetében 70 IV.3.3. A városrészek összehasonlító elemzése 74 IV.3.4. A városi szegregátumok, telepek, telepszerű képződmények helyzetének elemzése 80 V. STRATÉGIA 81 V.1. A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása 81 V.1.1. A célrendszer koherenciája 90 V.1.2. Környezeti hatások értékelése 92 V.2. A 2007-2013 során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése 94 V.3. A stratégia megvalósíthatósága 109 V.3.1. Ingatlangazdálkodási terv 109 V.3.2. Nem fejlesztési jellegű tevékenység 113 V.3.3. Partnerség bemutatása 115 V.3.4. Szervezeti elvárások 117 V.3.5. Településközi koordináció mechanizmusai 119 V.3.6. A stratégia megvalósításának monitoringja 121 MELLÉKLET 123 1. sz. melléklet KSH városi, városrészi adatok 124 3
Ábrajegyzék 1. ábra: Egy lakosra jutó külföldi tőke, ezer Ft (2000-2007) 20 2. ábra: Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása Pest megyében (1999-2008) 20 3. ábra: Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása a Ráckevei kistérségben (1999-2008) 21 4. ábra: Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása Ráckevén (1999-2008) 22 5. ábra: Működő vállalkozások száma Ráckevén az alábbi nemzetgazdasági ágakban (az év során, a vállalkozási demográfia szerint, 1999-2007) 23 6. ábra: Kiskereskedelmi és élelmiszer jellegű üzletek számának alakulása a Ráckevei kistérségben (1999-2008) 25 7. ábra: Kiskereskedelmi és élelmiszer jellegű üzletek számának alakulása Ráckevén (1999-2008) 26 8. ábra: Vendéglátóhelyek számának alakulása a Ráckevei kistérségben és Ráckevén (1999-2008) 26 9. ábra: A Ráckevei kistérség fontosabb idegenforgalmi mutatói (1999-2008) 27 10. ábra: Ráckeve város fő idegenforgalmi mutatói (1999-2008) 28 11. ábra: Ráckeve város főbb költségvetési adatai (2001-2007) 30 12. ábra: A lakónépesség változása 1999 és 2008 között 31 13. ábra: Ráckeve város lakónépessége 1999-2008 32 14. ábra: Természetes szaporodás/fogyás és belföldi vándorlási különbözet Ráckevén 1999-2008 33 15. ábra: Élve születések száma 1999-2008 között Ráckevén 34 16. ábra: Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség százalékában (Ráckeve város, 1999-2008) 38 17. ábra: Nyilvántartott álláskeresők száma Ráckevén, 1999-2008 38 18. ábra: A lakásállomány alakulása a Ráckevei kistérségben (2001-2008) 45 19. ábra: A lakásállomány alakulása Ráckevén (2001-2008) 46 20. ábra: Az épített és megszűnt lakások száma Ráckevén (1999-2008) 46 21. ábra: Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza Ráckevén 47 22. ábra: A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba, illetve a közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma Ráckevén, 1999-2008 48 23. ábra: Gyermek és tanulói létszámok alakulása Ráckeve oktatási intézményeiben 2001-2008 között 54 4
Táblajegyzék 1. táblázat: A ráckevei ipari park főbb mutatói, 2004-2006 25 2. táblázat: Ráckeve város helyi iparűzési adó bevétele, 2003-2008 30 3. táblázat: Lakónépesség száma az év végén összevont korcsoportok szerint (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) 2008 34 4. táblázat: Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság, 2006. IV. negyedév 36 5. táblázat: Nyilvántartott álláskeresők aránya Pest megye kistérségeiben, Budapesten és a Közép-magyarországi régióban, 2008 37 6. táblázat: A népesség iskolai végzettsége (2001. évi népszámlálás, %) 39 7. táblázat: Óvodák és általános iskolák, 2001-2008 51 8. táblázat: Középiskolák és felsőfokú oktatási intézmények, 2001-2008 53 9. táblázat: Bölcsődék 55 10. táblázat: Szociális intézmények 56 11. táblázat: Általános körzeti (házi-) orvosok és körzeti (házi) gyermekgyógyászok számának alakulása 57 12. táblázat: Egészségügyi intézményrendszer jellemző mutatói (2008) 58 13. táblázat: Orvosi körzet és a hozzájuk tartozó lakosság számának változása (2002-2007) 58 14. táblázat: A KSH 2001-es népszámlálás adataiból előállított mutatók 73 15. táblázat: Városrészek és szegregátumok segélyezési mutatói 76 16. táblázat: A település infrastruktúrája 78 5
I. Bevezetés Ráckeve egy szép, emberi léptékű, ősi kultúrájú város. A Csepel-szigeten helyezkedik el, ami egyrészt hihetetlen nagy érték, mivel különleges dolog szigeten élni, a két Duna ág sodrása között, annak egyedi életlehetőségeiben. Másrészt igen nehéz élni egy a fővárostól talán kicsit túl távoli de nem elég messzi - szigeten, ahol mezőgazdaságból és kertművelésből gyönyörűen lehetne élni, ha a szabad emberek földművelésből való megélésének ellehetetlenülése nem tartana még mindig a reformkor óta. Mit tehet ma egy kisváros a fenti jellemzők tükrében? Felkutatja és megismeri múltját, megfogalmazza értékeit és erre alapozza fejlesztései irányát. I.1. Integrált városfejlesztési stratégia Az Európai Bizottság kezdeményezésével, egyetértésében a tagországokkal, a 2007-2013 közötti támogatási periódus alatt kiemelt hangsúlyt kap a területfejlesztés, azon belül a fenntartható városfejlesztés és a városi dimenzió kezelése, valamint a vidéki területek támogatása és a földrajzi vagy természeti okokból hátrányokkal küzdő térségek problémáinak kezelése. A fenntartható városfejlesztés élhető és vonzó környezet biztosítását jelenti. Alapvető cél a jelenleginél intenzívebben kooperáló, kiegyensúlyozott városhálózat megteremtése, melyben a fejlesztési pólusok és a többi város hálózatosan együttműködnek. A fenntartható városfejlesztés során a gazdasági, szociális és környezetvédelmi fejlesztések iránya azonos. Az élhető város megteremtésének fontos eszköze az integrált környezeti tervezés, a funkcióvesztett területek revitalizálása, a válságterek rehabilitációja, a zöldterületek védelme és lehetőség szerinti növelése, valamint a város és a környező települések együttműködésének és funkciómegosztásának erősítése. A magyar várospolitika fő célja a jelenleginél erőteljesebben együttműködő, kiegyensúlyozott, policentrikus városhálózat megteremtése. A fő cél megvalósulását szolgálja többek között a kis- és középvárosok térszervező erejének erősítése, illetve a városok és térségük közötti harmonikus kapcsolat, valamint a városok egymás közötti intenzív kapcsolatrendszerének erősítése. Ily módon a városok nem izoláltan, hanem hálózatban jelennek meg, amelyek egyes elemeit különböző intenzitású kapcsolatok kötik össze. Az integrált városfejlesztési stratégiák elkészítésének módszertani alapját a Városfejlesztési kézikönyv (Második, javított kiadás 2009. január 28.) adja. A kézikönyv alapvető célja, hogy a városfejlesztéssel foglalkozó szakemberek, érintettek és döntéshozók számára útmutatást adjon a városrehabilitációs tevékenységek ajánlott módszereiről, elsősorban a városrehabilitációs stratégia kereteiről, a városfejlesztési akciók integrált fizikai és pénzügyi tervezéséről, valamint a hatékony intézményrendszer kialakításáról. A kézikönyvben szereplő, abban meghatározott dokumentumok elkészítése továbbra is feltétele lesz annak, hogy a városok részt vehessenek a 2007-2013 között megvalósuló regionális operatív programok városrehabilitációs fejlesztéseiben. Az integrált városfejlesztési stratégia középtávú, stratégiai szemléletű, de megvalósítás orientált tervezési dokumentum, amely meghatározza a városok középtávú városfejlesztési tevékenységeit. Az integrált városfejlesztési stratégia tematikus szempontokat integráló, területi alapú tervezési szemlélettel készül. Területi alapon hangolja össze a különböző szakpolitikai megközelítéseket (pl. gazdaságfejlesztés, környezeti fejlesztés, közle- 6
kedésfejlesztés, társadalmi célok megvalósítása stb.), összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait az önkormányzat városfejlesztésben meghatározó és döntéshozó szerepe mellett. Az integrált megközelítés további eleme, hogy a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, megvalósítási és fenntartási módját is összefüggéseiben kezeli. Ráckeve Integrált Városfejlesztési Stratégiája (továbbiakban: IVS) a következőkben olvasható. I.2. A város története Ráckeve már a rézkor óta lakott település. A honfoglalás után az egész Csepel-sziget, így Ráckeve területe is a fejedelmi törzs szálláshelye volt. A sziget később az Árpád-házi uralkodók kedvenc vadászterülete lett. A mai Ráckeve helyén állt Ábrahámtelke település, valamint egy kolostortemplom, amelyet a XII. században építettek, és amelyet először 1212-ben említenek okiratban. A település első virágzása a magyar, szerb vegyes lakosság betelepülésével kezdődött 1440 körül. A szerbek az Al-Duna menti Keve városából menekültek ide a török támadások elől. A várost ekkor kezdték el Kis-Kevének nevezni, majd később Rác-keve (rác=szerb) nevet kapta. A gazdag szerb lakosok 1487-ben építették meg azt a Boldogasszony Templomot, amely ma is Ráckeve egyik építészeti különlegessége. Királyi kiváltságai révén a XV. században, Mátyás király uralkodása alatt fontos központtá vált. A XVI. század első felében a török hódítás az akkor virágzó Ráckevét sem kerülte el. A század második felében azonban fejlődése új lendületet kapott. A reformáció idején, amelyet ezen a területen Szegedi Kis István prédikátor kezdeményezett, a város püspöki székhely lett, majd utódja, Skarica Máté Ráckevét a humanista reformáció kulturális centrumává tette. A török kiűzésekor, 1684-ben a várost kifosztották, lakossága elmenekült. 1698-ban az egész Csepel-sziget, így Ráckeve is a győztes hadvezér, a törökverő Savoyai Jenő birtokává lett. Az új földesúr Ráckevén építette meg kastélyát, annak a neves J. L. Hildebrandtnak a tervei alapján, aki a bécsi Belvedere Kastélyt is tervezte. Ez a kastély a világi barokk első magyarországi emléke. Az 1702-ben elkezdett építkezést 1722-ben fejezték be. A herceg halálával (1736) a birtok a kastéllyal együtt a koronára szállt. A XVIII. században német telepesek növelték a város lakosságát. Ettől az időszaktól Ráckeve háromnemzetiségűvé vált: immár magyarok, szerbek és németek lakták. A szatmári békekötés után (1711) a világi földesúri hatalom szűkítette a város jogait, ami vonzerejét erősen csökkentette. Az 1848-49-es szabadságharcot a lakosság döntő része támogatta. 1848 májusában hatszázan esküdtek fel a nemzetőr zászlóra. 1849 nyarán a ráckevei Ács Károly szervezte meg a Duna vidékén az ellenállást. Ezért először halálra ítélték, de az ítéletet később 6 évi börtönre enyhítették. A XIX. század második felében járási székhellyé lett Ráckeve életében nagy felemelkedést jelentett a millennium időszaka. A régi fahíd helyett ekkor építették vasból az új, állandó hidat. Az ezeréves évforduló évében határozták el az új városháza építését. A régit lebontva, annak helyén épült meg, szecessziós stílusban. Alkalmi színjátszók és dalárdák jellemezték a rövid életű városi lapok mellett a helyi kulturális életet. Az első világháború 133 hősi áldozatot követelt Ráckevétől, az 1919-es, rövid ideig tartó román megszállás alatt pedig csaknem teljesen kifosztották a települést. A szovjet csapatok 1944. november 22-én szállták meg a várost. A háború utáni időszakban, a hatvanas és hetvenes években a település sokat fejlődött. Számos műemlék 7
helyreállítása és új épületek építése kötődik e korszakhoz. 1975-ben adták át a melegvizű termálstrandot. Városi rangját 1989-ben nyerte vissza. Az azóta eltelt időszakban a város vezetése változó intenzitással törekedett arra, hogy az alvó kisvárosból pezsgő életű, kulturális és idegenforgalmi látványosságokkal gyönyörködtető korszerű várost teremtsen, ahol az itt élők és az ide látogatók egyaránt megtalálják számításaikat. Szép példája ennek az önkormányzati utak, parkok és terek felújítása, a teljes körű víz, szennyvíz, gáz, telefon, internet és kábel TV ellátás, a Duna-parti sétány burkolattal történő ellátása, a régi Városháza külső felújítása, a Városi Képtár létrehozása, az óvoda és a bölcsőde bővítése A felsorolás közel sem teljes, csupán jellemző metszete a közel két évtizedes városfejlesztési munkának. II. Illeszkedés a fejlesztési dokumentumokhoz A következő fejezetben bemutatjuk, hogy az IVS-ben megfogalmazott fejlesztések összhangban vannak a város szűkebb és tágabb térségben elfoglalt pozíciójával, illeszkednek a térségi stratégiák elképzeléséhez. Összhangban vannak a települési fejlesztési koncepcióval, megvalósításukat a helyi szerkezeti és szabályozási terv is lehetővé teszi. II.1. Ráckeve város szerepének meghatározása a településhálózatban Elsőként tekintsük át, hogy melyek a fejlődést befolyásoló főbb tényezők, fejlődési trendek, irányvonalak, melyek Ráckeve város számára is iránymutatásul szolgálhatnak. 1. Demográfiai trendek alapján a budapesti agglomeráció, a régió és egész Európa lakossága öregszik, növekedik az idősek által támasztott szolgáltatások, ezen belül pl. a szociális célú ellátások iránti kereslet, illetve az egy munkavállalóra jutó eltartottak aránya. A lakosság öregedésével párhuzamosan többnyire csökken Ráckevén gyakorlatilag stagnál az élve születések száma, ami pl. az iskolai oktatásban többlet kapacitásokat eredményez. A Budapest környékén található települések lakossága ugyanakkor a fővárosból kitelepülő népesség vándorlásának eredményeként általában növekszik, s ezzel együtt a települések érdekérvényesítő képessége is erősödik. 2. Az egészséges, tiszta környezet egyre fontosabbá válik. Az itt élők számára értékes az életminőség. Közös feladat a fenntartható gazdasági növekedést, a társadalmi jólétet és a környezetvédelmet kölcsönösen biztosítani. 3. Az országban, illetve a közép-kelet-európai térségben a jövedelmek növekedésével lehet számolni, ami további keresletet támaszt a szolgáltatások, például a pénzügyi szolgáltatások, kereskedelem, illetve a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó turizmus, sportolás iránt. 4. A kkv-k a nagyvállalatokkal összehasonlítva kisebb mértékben használják az IKT eszközöket, miközben a termelékenységük is alacsonyabb. Ez szükségessé teszi az info kommunikációs technológia alkalmazások használatának további elterjesztését a kkv-k körében. 5. A klaszteresedésnek pozitív hatásai vannak a nemzetközi tevékenységre, exportra. A kisvállalatoknál is megfigyelhető a nemzetközi szerepvállalás, de általában forgalmuk kisebb hányadát exportálják, mint a nagyok. A KKV-k leggyakoribb nemzetközi tevékenysége a beszállítói kapcsolat. A klaszterek vegyesen mutatnak globalizációs (szupranacionális hálózatok) és regionalizációs trendeket (a helyi erőforrások és együttműködők erősödő szerepe). Egyre nagyobb számban kap- 8
csolódnak be multinacionális cégek a helyi együttműködésekbe, emellett a külső kapcsolatok is fontosabbak lettek. 6. A gazdaságban a hálózatosodás a specializációval és a termelékenység javítására várható törekvésekkel párhuzamosan folytatódik. A gyakorlatban ez az egyetlen megoldás a kkv-k versenyképességének javítására. A specializáció csak egy rugalmas, megújulni képes, a technológiát nem csak átvevő, hanem annak fejlesztésében is résztvevő ipari struktúrával, és ennek megfelelő kormányzati, egyetemi-kutatói, fejlesztési, infrastrukturális háttérrel indokolt. 7. A magyar bérszínvonal alacsonyan tartásával, valamint az EU-tagállamok munkaerőpiacának további nyílásával folytatódhat a jól képzett, szakképzett fiatalok elvándorlása az agglomerációból. Ez rövidtávon minőségi munkaerőhiányt okoz. Kérdés, hogy miként sikerül őket visszacsábítani a térségbe. A visszavonzás fontos feltétele a megfelelő életkörnyezet, a magasabb jövedelmek és vonzó munkahelyek, a helyben fejlődő gazdaság, a városi kötődés erősítése helyi közösségek működtetésével is. A következő fejezetrészben Ráckeve város településhálózatban betöltött szerepének meghatározására vállalkozunk. Vizsgálódásunk alapját az Országos Területfejlesztési Koncepcióban elfogadott policentrikus városfejlesztési koncepcióhoz kapcsolódóan a város által betöltött regionális, megyei és kistérségi szerepek, funkciók meghatározása jelenti. Térségfejlesztési és közigazgatási szempontból Ráckeve a Közép-magyarországi régióban, Pest megye déli részén található, a Ráckevei kistérség központja. A Csepel-szigeten és a Ráckevei (Soroksári) Duna ágtól keletre fekvő települések tartoznak a ráckevei térséghez. A Ráckevei kistérséget 20 település alkotja: Apaj, Áporka, Délegyháza, Dömsöd, Dunavarsány, Kiskunlacháza, Lórév, Majosháza, Makád, Ráckeve, Szigetbecse, Szigetcsép, Szigetszentmiklós, Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Dunaharaszti, Halásztelek, Szigethalom, Taksony, Tököl. A települések közül hat város, 14 pedig község. A kistérségi központ a Ráckevei-Duna ág mindkét partján, a Csepel-sziget déli részén található. Tehát a települést a főváros és környezete területét meghatározó szerkezetformáló erőként szeli ketté a Duna. Az észak-déli irányú Duna tengely mellett a főváros, valamint közvetlen és tágabb környezetének közlekedésszerkezeti adottsága a sugarascentrális közúthálózati rendszer, illetve a gyűrűs rendszer. Közlekedési szempontból akadályozó tényező az észak-déli, nehezen átjárható Duna tengely, illetve a sugár irányú, centrális főúthálózati rendszer sajátosságaiból következő harántoló kapcsolati elemek hiánya. A településközi úthálózat sugaras, meglehetősen kevés keresztirányú lehetőséggel és a hidak hiányával jellemezhető. Az 51-es út a térség egyik legfontosabb főközlekedési útja. A jelenlegi nyomvonal legkritikusabb pontja Kiskunlacháza. A főút majd 5 km-en át halad a település belterületén, jókora környezeti terhelést jelentve, és lassítva a forgalmat. A település elkerülésére mindkét irányban léteznek változatok. Dömsöd és az 51-es út kapcsolatát illetően a kiskunlacházihoz hasonló a helyzet, annyival enyhébb formában, hogy a települési belterület egészét illetően kisebb a környezeti hatásokkal érintett terület. Az M0-s autóút alatti rész szintén jelentős gondokat vet fel. A sziget déli része felől jövő utak Tökölön találkoznak, hogy valahogy átvergődjenek az összeépült településeken, Tökölön, Szigethalmon és Szigetszentmiklóson, ahol komoly zajterhelést és levegőszenynyezést okoznak. Halásztelek területén, a Rákóczi úton átmenő forgalom szintén olyan nagyságrendet öltött, amelyet rövidtávon rendezni szükséges. Tehát a jelenlegi vonalvezetés és csomópontrendszer rossz, az utak jelentősen érintik a lakóterületeket. A gerincút fejlesztése, hiányzó szakaszainak megépítése, ha nem is oldana meg minden problémát, azonban a jelenlegi nehéz helyzeten mindenképpen könnyítene. A gerincút fejlesztésének több részre ütemezett terve elkészült, amely azonban a főváros kevésbé konstruktív hozzáállása miatt a tervezés jelenlegi szakaszában áll. A 2007-2013 közötti idő- 9
szakban tervezett 5101. jelű ök. út csepeli gerincút új nyomvonalon történő építése és a hozzá kapcsolódó elkerülő út kiépítésének megkezdése, valamint a csepeli gerincúthoz kapcsolódó elkerülő út kiépítése aktuális. Ráckeve spontán kialakult középkori településszerkezete sajátosságaiból adódóan az időközben drasztikusan megnövekedett közúti forgalmat egyre nehezebben vezeti le, a belvárosi részeken a tudatos forgalomalakítás a műemléki környezet és a sűrű beépítettség miatt már nem lehetséges. Egyes forgalmi főirányok (K-Ny-i irány) a belvárost nem tudják kikerülni, hiszen a Ráckevei Duna-ágon átívelő híd helyzete meghatározó szerepű. A forgalom csillapításának egyik lehetősége az É-D-i forgalmi főirány városközponttól való elvezetése (a tervezett Csepel-szigeti gerincút a város É-i végébe érkezve a települést Ny-i irányba megkerüli). Az É-D-i irányú forgalom tovább csökkenthetővé válik azzal, hogy a gerincút egy szakaszát felhasználva Ny-i oldalról kialakítható a településen belül egy elkerülő útszakasz, melyen keresztül a város déli területei és Szigetbecse, Makád, Lórév megközelíthetők, a városközpont forgalmát tovább csökkentve. Fontos, az OTK-ban is rögzített, középtávon érvényesítendő célkitűzés a térségi városhálózati kapcsolatok fővárostól nem függő hálózatainak intenzifikálása. Ennek érdekében cél: az alközpontok és tengelyek harmonikus rendszere kialakulásának ösztönzése, hogy a fejlődés dinamikáját a pólusok hatékonyan tudják térségük felé közvetíteni; a központok és alközpontok régión belüli elérhetőségének javítása a közúti és tömegközlekedési viszonyok fejlesztésével; a központok és alközpontok régión kívüli elérhetőségének biztosítása. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy az OTK iránymutatások térkategória rendszere alapján Ráckeve városa nem sorolható a pólus, valamint pólus agglomerációs települések közé, azonban Budapesthez közeli fekvése jelentős előnyöket generálhat a település fejlődése szempontjából. A város tágabb környezetben elfoglalt pozíciójának bemutatása után térjünk át a szűkebb környezetben, a kistérségben megfogalmazott fejlesztési elképzelések bemutatására, a fejlesztési irányok illeszkedésének vizsgálatára. A Csepel-sziget és környéke területfejlesztési önkormányzati társulás fejlesztési programjának stratégiája 2003 márciusában került elfogadásra. A jövőkép stratégiai alapjai: A vizek adta használati lehetőségek, A terület jó elérhetősége, A turisztikai hagyományok, A turizmust és a fővárost kiszolgáló ipari és mezőgazdasági termelés, A természetes, hagyományokat őrző, megbízható lakossági intelligenciaszint. A térség egészének fejlesztése szempontjából alapvető cél a jobb életminőség, a térségi szinten értelmezhető fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása, a környezeti értékek megtartása, és szükség esetén helyreállítása, valamint a térség egészének egyensúlyra törekvő, harmonikus fejlesztése. A legfontosabb cél annak elérése, hogy jobb legyen a térségben élni a kiválasztott programok megvalósulása után. A térség északi fele a fővárosi agglomeráció része, de a térség egésze Budapest vonzáskörzetének tekinthető, egészében véve természeti értékekben rendkívül gazdag vidék. A térség társadalmi, gazdasági helyzetét elsősorban a főváros közelsége határozza meg. Az egyes községek, városok lehetőségeit a Budapesttel kiépített viszony nagymértékben befolyásolja. A fővárostól való távolsággal csökken a gazdasági kapcsolatok intenzitása, minél délebbre fekszik egy település, annál inkább jellemzi a fővárosi felvevő- és munkaerőpiactól való elszakadás. 10
A kistérség tehát mind szerkezeti, mind fejlettségbeli, mind területi adottságok tekintetében nem egységes, ezért fontos a térség egészének kiegyensúlyozott fejlesztése. Szükséges olyan programcsomagok, programok kidolgozása és megvalósítása, melyek az egyes területegységeket és ezek belső adottságait, komparatív előnyeit kihasználva, a térségi egység figyelembe vételével koordináltan fejlesztik. A Csepel-sziget és környéke térségének Nemzeti Fejlesztési Programba is javasolható programcsomagjai prioritási sorrendjének kialakításakor figyelembe vettük az önkormányzati és térségi elképzelések Nemzeti Fejlesztési Tervbe való illeszkedését, a térség adottságait és az egyes programcsomagokban található programok egész térségre vagy a térség jelentősebb egységére való pozitív hatását, továbbá a programok pályázati forrás segítségével történő megvalósíthatóságát. A Csepel-sziget és térsége prioritásainak, adottságainak, valamint az elérhető lehetőségek és megvalósítható programok figyelembe vételével a következő programcsomagok kialakításának van realitása: Idegenforgalmi Környezetvédelem és infrastruktúra Agrárstruktúra és vidékfejlesztés I. Idegenforgalom A turizmus a gazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata lehet. Azonban a kapcsolódó infrastruktúra és a magas minőségű szolgáltatások hiánya miatt a térségben alacsony a fajlagos költés, a lehetőségek jó része kihasználatlan. A turizmus fejlesztését indokolja, hogy ez a térségben növelné a keresletet a helyi szolgáltatások széles köre iránt, hozzájárulna a természeti és kulturális értékek hasznosításához. A regionális program a kistérséget idegenforgalmi értékekben gazdag területként kezeli. Ahhoz azonban, hogy a térség idegenforgalmi vonzerejét hasznosítani tudja, egy sor olyan környezeti állapot feltételt teljesíteni kell, amely elengedhetetlen az ilyen irányú fejlődéshez. Vonatkozik ez legerősebben a RSD vízminőségi állapotára. Fontos a térség idegenforgalmi, rekreációs lehetőségeinek (Duna-ágak, bányatavak, Kiskunsági Nemzeti Park, Csepel gyógyvíz stb.) az eddigieknél jobb kiaknázása az üdülési lehetőségek és szolgáltatások összehangolt és tervszerű fejlesztésével. A település és területfejlesztési tervekben a rekreációs hasznosítás összefüggő rendszerét szükséges kidolgozni úgy, hogy a régióban élők számára is növekedjenek a belőle fakadó lehetőségek. II. Környezetvédelem és infrastruktúra Az ország EU-hoz való csatlakozása, a közösségi jogszabályok és követelmények alkalmazása és betartása jelentős környezetvédelmi fejlesztéseket igényel. A térségben a környezetet és az embert érő terhelések csökkentése, a települések környezeti állapotának javítása, valamint a környezeti és természeti értékek védelme érdekében legfőképpen a szennyvíz és a hulladék kérdéskört kell megnyugtatóan rendezni. A közlekedés fejlesztésének nemcsak az lehet a jelentősége, hogy az agglomerációs déli térségek gazdasági felzárkózási esélyeit növelje, hanem környezetkímélő jelleggel is bírhat, hiszen a tömegközlekedés javításával csökkentheti a térségi levegőt szennyező terhelést. III. Agrárstruktúra és vidékfejlesztés A térség agráriumának versenyképessége uniós szinten gyenge, ennek kezelése elengedhetetlen. Szükség van a térség mezőgazdaságában a környezetvédelmi szempontok fokozottabb és tudatos érvényesítésére, környezetkímélő, környezetbarát gazdálkodási és feldolgozási eljárások bevezetésének ösztönzésére. Elsősorban az alapanyag termelést kell javítani, ezt követően válik szükségessé a feldolgozás modernizálása. A vidékfejlesztés alatt nemcsak a mezőgazdasághoz kapcsolódó vidékfejlesztést értjük, hanem az egészségügyi és szociális fejlesztések kezdeményezéseit is. Programcsomagok tartalma a következőkben kerül bemutatásra. 11
I. Idegenforgalom I.1. Az idegenforgalom működési háttérfeltételeinek megteremtése Szálláskapacitás fejlesztés, szolgáltatásfejlesztés, turisztikai marketing I.2. Meglévő kerékpárút szakaszok fejlesztése, hálózattá alakítása Összefüggő kerékpárút-hálózat kialakítása a (részben a folyóparti területeken, részben keresztirányban Délegyháza és Apaj irányába) a térség idegenforgalmát segítheti I.3. A víziturizmus fejlesztése Túraútvonalak és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások (csónakkölcsönző, kikötőhelyek, túravezetők stb.) rendszerének kialakítása I.4. A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág menti mellékágak és holtágak rehabilitációja A kistérség idegenforgalmi vonzerejének megtartásához, illetve erősítéséhez feltétlenül szükséges a problémák felszámolása, hiszen a térség egyik fő vonzereje az víz. I.5. Rekreációs és sportközpontok kialakítása A minőségi és a tömegsportot kiszolgáló sportintézmény-fejlesztés, összehangoltan rekreációs, turisztikai-és gyógyturisztikai (termálfürdő) jellegű fejlesztésekkel lehetőséget ad a szabadidő értelmes, változatos és aktív eltöltésére. I.6. A bányatavak állapotának javítása, használatának szabályozása A térségben található bányatavak száma és területe növekvő, térségi szabályozás hiányában és a környezeti következmények ismerete nélkül. Ezek rekreációs szempontú kihasználását gátolja közvetlen környezetük állapota és a vízminőség megújíthatóságának problémája. II. Környezetvédelem és infrastruktúra II.1. Vízrendezés Kibővítve belterületi vízrendezéssel a csapadékvíz-elvezetés és -hasznosítás fejlesztése. II.2. Biodiverzitás megőrzése, ökoszisztémák, érzékeny természeti területek védelme, zöldfelületi rendszer fejlesztése Alapvető cél, hogy a térségben a természetes élőhelyeket ne akadálynak, hanem kiváló adottságnak tekintsék és ez a használatokban, a szabályozásban is megjelenjen. Zöldfolyosó-hálózat kialakítása; táji adottságoknak megfelelő erdőszerkezet kialakítása, a zöldfelületek légszennyezés csökkentő hatásának kihasználása; a főváros regionális hatásának csökkentése, a térség északi területein a meglévő zöldfelületek növelése, zöldfelületek beépítésének korlátozása. II.3. Környezeti kármentesítés A térségben több helyen jelentős (főként talaj)szennyezések találhatók (Tököl, Kiskunlacháza, Szigetszentmiklós-lerakó stb.) II.4. Környezetvédelmi tudatnevelés A térség természetvédelmi értékeinek, környezeti állapotának hosszú távú megőrzéséhez, illetve javításához nélkülözhetetlen a fiatal generációk környezettudatos nevelése. II.5. Szennyvízelvezetés és kezelés fejlesztése További fejlesztések, üdülőterületek szennyvízelvezetésének megoldása. 12
II.6. Közlekedésfejlesztés Településközi kapcsolatok fejlesztése, belterületi közlekedés fejlesztése (járda, útburkolat), a fővárossal kapcsolatos tömeg-és közúti közlekedési feltételek javítása. III. Agrártermelés és vidékfejlesztés III.1. Mezőgazdasági alapanyag termelés javítása A biogazdálkodás és az alternatív mezőgazdasági termelés előtérbe helyezése (pl.: gyógynövénytermesztés stb.). III.2. A minőségi mezőgazdasági termelés feltételeinek javítása A termeléshez alapvetően szükséges ismeretek oktatása, szakképzés, továbbképzés, intézményi háttér fejlesztése. III.3. A fejlesztések feltételéül szolgáló humán potenciál fejlesztése A gazdaság életképessége szempontjából elengedhetetlenül fontos a megfelelő szakértelemmel rendelkező munkaerő. A program célja a fejlesztésekhez tartozó szakmai, kulturális színvonal megteremtése. III.4. Élelmiszeripari feldolgozó és tároló kapacitások fejlesztése Mezőgazdasági termékek jövedelmezőségének javítása érdekében a térség (élelmiszer) feldolgozó és tároló kapacitásának fejlesztése. III.5. Oktatási, egészségügyi és szociális ellátórendszer fejlesztése Iskolák, óvodák eszközállományának fejlesztése, az egészségügyi szolgáltató centrumok koordinált fejlesztése. Az idegenforgalom programcsoportjában meghatározott tevékenységek közül mindegyikben érintett Ráckeve városa. A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág rehabilitációja az egész kistérség fejlődése számára fontos, kiemelt állami beruházás. Az IVS-ben megfogalmazott tematikus célokat alapul véve az egészség- és wellness-turizmus kiemelt területe az északi óváros. A rekreációs- és sportközpontok kialakításánál kiemelendő a ráckevei termálfürdő, mint nevesített pontszerű projekt. A Déli óváros és városközpont a kulturális és gasztronómiai turizmus fejlesztendő területe, míg az Újtelep a szabadidős turizmus fejlesztés célterülete. A környezet és infrastruktúra programcsomagban felsorolt tevékenységek közül a környezeti kármentesítés kiemelt területei között nem szerepel Ráckeve. A Csepeli gerincút megépítése állami feladat, az egész kistérség közös érdeke a megvalósítás. A Ráckeve Gábor Áron u. Rákóczi u. Báthory u. Árpád u. és térsége csapadékvíz elvezetése elnevezésű európai uniós projekt megvalósítás alatt áll. A városrehabilitációs program kiemelt, volumenében legnagyobb horderejű projektje a Közlekedési konfliktusok csökkentése a belváros forgalmi rendjének átalakításával. A környezeti tudatformálás, a zöldfelületek növelése a kisebb léptékű, soft elemek között szerepel. Az agrárfejlesztések 4. projektje, az élelmiszertermelés és feldolgozás kapacitásainak növelése kapcsán nem került kiemelésre Ráckeve városa. Az IVS és az akcióterületi fejlesztések között nem szerepelnek a mezőgazdasággal közvetlenül összefüggő konkrét elképzelések, de a városi piac a helyi-térségi őstermelők termékeinek legfőbb értékesítési területe. A programcsomagban szereplő humán tevékenységek (az oktatás, az egészségügyi és szociális szolgáltatások) bővítését, színvonalának folyamatos fejlesztését, mindezek kistérségi szinten való ellátását biztosítja és koordinálja Ráckeve települése. 13
1995 októberében jött létre a Csepel-sziget és Környéke Önkormányzati Szövetség. Ennek jogutódja az 1996 júniusában megalakult Csepel-sziget és Környéke Területfejlesztési Önkormányzati Társulás (1998 decemberétől önállóan gazdálkodó költségvetési szerv), amely 2004-től többcélú önkormányzati társulásként működik. Ráckevei kistérség fejlesztési programjának stratégiája 2006-ban került elfogadásra. A kistérség stratégiájának alapcélja az addigi tervekhez képest változatlanul: A jobb életminőség és a térségi szinten értelmezhető fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása, a környezeti értékek megtartása, és szükség esetén helyreállítása mellett. A koncepció kulcsa az EGYENSÚLY elérése a különböző indíttatású célok és prioritások között. A stratégia célrendszere a következő: I. A víz, mint megújuló természeti erőforrás fenntartható használata A Ráckevei (Soroksári) Duna-ág parti sávjának a vízminőség, ökológia és az idegenforgalom által támasztott igényeknek megfelelő rehabilitációja A kavicsbányászatból származó konfliktushelyzetek feloldása a kistérségben A vizek lefolyási viszonyainak biztosítása a települési vízrendezések újragondolásával, az elvezetendő csapadék vízvisszatartási igényeinek biztosításával A szennyvízelvezetés-és tisztítás, valamint a hulladékgazdálkodás fejlesztése II. A terület gyorsabb elérhetőségét és a területen belüli mozgást biztosító feltételek megteremtése Önkormányzati belterületi utak rekonstrukciója és újak kialakítása Közutak átkelési szakaszainak és csomópontjainak minőségi javítása, forgalomcsendesítés Az önkormányzati külterületi utak minőségi javítása és fejlesztése, korszerű úthálózat, települések közötti közlekedési kapcsolatok fejlesztése, a mellékúthálózatok országos hálózatokkal való összehangolt fejlesztésének előkészítése A kistérségen belüli és a térséget összekötő tömegközlekedés fejlesztése A meglévő ipari parkok működési hatékonyságának növelése a közlekedési úthálózat várható változásainak figyelembevételével III. Valós lehetőségek kihasználása a turizmusban A turisztikai infrastruktúra fejlesztése A turisztikai attrakciók fejlesztése A turisztikai fogadóképesség és a turisztikai szolgáltatások fejlesztése Komplex turisztikai programcsomagok kialakítása A turisztikai marketing és a turizmusfejlesztésben érdekelt szervezetek fejlesztése IV. A kistérség belső kohéziójának javítása Hatékony kistérségi munkaszervezet létrehozása Egészségügyi, oktatási és kulturális intézmények fejlesztése A mezőgazdaság várható tendenciákat figyelembe vevő fejlesztése A közigazgatási rendszer korszerűsítése A tervezők eleget tettek az alulról építkezés követelményeinek, a kistérség összes településének projektlistáját begyűjtötték, s azt felhasználva állították össze a fenti célpiramist. 14
A fentieket összegezve megállapítható, hogy a kistérségi fejlesztési elképzelések és Ráckeve integrált fejlesztési stratégiája közötti összhang jól nyomon követhető. A kistérségi szinten megfogalmazásra került programok/projektek összhangban vannak a város jövőképével, jó része szerepel Ráckeve középtávú fejlesztési céljai, illetve megvalósítandó projektjei között. Milyen önkormányzati feladatokat lát el a város regionális, megyei vagy kistérségi, esetleg mikrotérségi szinten? Mekkora a város vonzáskörzete ezen feladatok tekintetében? Foglalkoztatási szerepkörét tekintve, a közel tízezres város kistérségi agglomerációs központként jelenik meg, közvetlen és közvetett vonzáskörzetének településeiről jelentős számú munkaerő áramlik nap, mint nap a kistérség központjába. Az összes ráckevei lakhellyel rendelkező foglalkoztatott (4.524 fő) közel ötöde (854 fő) ingázott 2001-ben, akik elsősorban Budapesten találtak munkát. Ráckevére majd ugyanennyi munkavállaló (676 fő) ingázott 2001-ben, elsősorban a környező településekről. Az utóbbi bő egy évtizedben a kistérségben megfigyelhető lakossági szuburbanizációt (Budapestről való kiköltözést) nem követte a gazdasági szuburbanizáció, vagyis a városban és környékén nem jelentek meg a fővárosból kiköltöző vállalkozások, és így helyben egyre nehezebb munkát találni, különösen a szekunder szektorban. A 2009. szeptemberi adatok szerint a regisztrált álláskeresők száma a kistérségben öszszesen 4.022 fő volt. A férfiak és nők aránya közel hasonló 2.019 illetve 2.003 fő. Az előző évhez képest a növekedés 197%, majdnem duplájára emelkedett 2008-hoz képest az állásnélküliek száma! Egyre gyakrabb a kirendeltségen tapasztalható, ügyfelektől érkező ingerültség, agresszió. A kistérségen belül Ráckevén a regisztrált álláskeresők száma: 366 fő, a kistérségi adat 9%-a. Ráckeve város nem lát el regionális szintű feladatot, ugyanakkor megyei szinten kiemelkedő a helyi művészeti iskola munkája, melyet az önkormányzat önként vállalt feladatként működteti. A Ránki György Művészetoktatási Intézmény 2007-ben lefolytatott minősítési eljárás eredményeként 2007.december 29-én elnyerte a Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény címet zeneművészeti, táncművészeti, valamint képző- és iparművészeti ágra. Az intézmény, mint önálló városi zeneiskola 1983 óta működik, művészeti iskolává 1999-ben alakult. Ránki György nevét fennállásának 20. évfordulóján vette fel. Az iskola elsődleges célja az ismeretátadás, az értékközvetítés, a személyiségformálás, továbbá az önmegvalósításhoz nélkülözhetetlen készségek és képességek fejlesztése. Pedagógiai munkájuk középpontjában a személyre szóló fejlesztés, az egyéni képességek kibontakoztatása, valamint a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok állnak. Tanszakaik: zeneművészeti, képzőművészeti, néptánc. A megyei önkormányzat működteti (városi tulajdonú épületben) az Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskolát. Az iskolában négy, öt- és hatéves képzésben vehetnek részt a tanulók. Érettségi bizonyítvánnyal rendelkezőknek idegenforgalmi ügyintéző szakképesítést biztosítanak. Tanulói létszámuk a 2009/2010-es tanévben 472 fő. A megyei önkormányzat és egy magánvállalkozás működtet egy-egy időskorúak otthont. A város költségvetési koncepciójában a kistérségi szerepkör erősítésével összefüggően a következő alapelvek szerepelnek: 1. a körzetközponti szerepkör erősítése, az érintett településekkel korrekt, jó kapcsolat-építés és ápolás, 2. a többcélú kistérségi társulás nyújtotta lehetőségek maximális kiaknázása, az együttműködés további lehetőségeinek felkutatása. 15
A városban működő, kötelező önkormányzati feladatok ellátását biztosító intézmények a következők. A gyermekek napközbeni ellátása a bölcsődében; közoktatási intézmények működtetése az intézményfenntartó társulás keretében működő Szivárvány Óvodában, s az Árpád Fejedelem Általános Iskolában; közösségi tér biztosítása az Ács Károly Művelődési Központban; a felnőtt lakosságnak, az ifjúságnak és a nemzetiségeknek nyilvános könyvtári szolgáltatás biztosítása a Skarica Máté Városi Könyvtárban. Az előző intézmények pénzügyi-számviteli feladatait a 2007. július 1-vel létrehozott Ráckeve Városi Intézményi Gazdasági Iroda látja el jelenleg 4 fő engedélyezett létszámmal. A Polgármesteri Hivatal körzeti feladatokat (építésügyi hivatal, gyámhivatal, okmányiroda) is teljesít. A városban működő szakorvosi rendelőintézet ellátási területéhez a következő nyolc település tartozik: Ráckeve, Apaj, Dömsöd, Kiskunlacháza, Lórév, Makád, Szigetbecse, Szigetszentmárton, Szigetújfalu. Az ellátási körzet tehát jelentős, kb. 33 ezer lakosra terjed ki, mely az üdülőtulajdonosokkal és turistákkal együtt a nyári időszakban jelentősen növekszik. A rendelőintézet kialakítandó központi épületében az alábbi szakorvosi ellátások érhetők el: sebészet, urológia, RTG-UH, laboratórium, szemészet, nőgyógyászat, belgyógyászat- EKG, gastroscopia, ideggyógyászat, ortopédia, pulmonológia, foglalkozás-egészségügy, fogászat, fül-orr-gégészet, védőnői szolgálat, gyógytorna, fizikoterápia, reumatológia, bőrgyógyászat. A lakosság magasabb szintű ellátása érdekében új szolgáltatásként a felnőtt tüdőgyógyászat, allergológiai és pszichiátriai rendelés is bevezetésre kerül. A központi orvosi ügyelet ellátási körzetébe Ráckevén kívül 5 település tartozik: Apaj, Dömsöd, Lórév, Makád, Szigetbecse. A Szigetszentmiklósi Szakorvosi Rendelőintézet fenntartásában, a város épületében működik a tüdőgondozó. Kistérségi szinten biztosított a szociális alapellátás (étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés) és gyermekjóléti szolgáltatás (Makád, Lórév, Szigetbecse tekintetében). A Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat új szolgáltatásai közé tartozik a játszóház és a gyermekfelügyelet. A pályázati forrásból megvalósítandó, most épülő intézményben az idősek nappali ellátása is megoldható lesz. Nem kötelező feladatként látja el a város az Ács Károly Művelődési Központon belül a Keve Galéria és a Képtár működtetését. A város támogatja a Kör Tv működtetését is, melynek adása 10-12 km sugarú körben fogható, 30.000 emberhez jut el. Helyben működik a kistérség egészét ellátó tűzoltó parancsnokság. Ráckevén működnek továbbá a következő intézmények: ÁNTSZ Kistérségi Intézete, Körzeti Földhivatal, Bíróság, Ügyészség, Rendőrség, Mentőállomás, Munkaügyi Központ, kerületi főállatorvos, Regionális Szennyvíztisztító telep. A ráckevei rendőrkapitányság illetékességi területéhez 14 település tartozik: 2 város (Ráckeve és Dunavarsány), 2 nagyközség (Kiskunlacháza, Dömsöd) és 10 község (Szigetszentmárton, Szigetújfalu, Szigetcsép, Szigetbecse, Makád, Lórév, Délegyháza, Majosháza, Áporka, Apaj), ami összesen kb. 44 ezer lakost jelent. A lakosság létszáma a nyári időszakban jelentősen megnövekszik, mivel a területen 1100 hétvégi ház is található. A város által betöltött funkciók tekintetében meg kell említenünk, hogy kistérségi székhelyként valamennyi jelentősebb városi funkciót ellátja. Így például a térség gazdaságiszervezési központjaként Ráckevén koncentrálódik a térség lakosságát és gazdasági szereplőit kiszolgáló pénzügyi szektor és szolgáltatói kör (bankok, ingatlanforgalmazók, ügyvédek, biztosítók). 16
A Tourinform Ráckeve a város és környéke, a Csepel-sziget és a Kis-Duna mente kistérség turisztikai, non-profit és marketing irodája. A kereskedelem területén a hetente kétszer megrendezésre kerülő piac, valamint a szupermarketek vonzáskörzete, illetve a városközpont kiskereskedelmi üzletei meghatározók. Az idegenforgalom célterületei közül kiemelendő a kastély és a szerb templom. Az AQUALAND termál- és élményfürdő iránt egész évben folyamatos az érdeklődés. A fürdő területén található 1040 méter mélységből feltörő 52 0 C-os gyógyhatású termálvizet 2007. év végén gyógyvízzé nyilvánították. A gyógyvíz a nátrium magas hidrogénkarbonát tartalma, hőfoka miatt mozgásszervi problémák esetében nyújt segítséget. A város kiterjedt testvérvárosi kapcsolatokkal rendelkezik. Gyergyócsomafalva, Calden, Kovin, Székelykeve, Baktalórántháza (szervezés alatt) települések tartoznak ebbe a körbe. II.2. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel A 2008-ban elfogadott hosszú távú településfejlesztési koncepció jövőképe szerint Ráckeve: Az egyedi attrakciók és a minőségi (köz)szolgáltatások városa A jövőkép értelmezése szerint: Ráckeve fejlődésének kitörési pontját a turizmus különböző ágazatainak fejlesztése adja. A fejlesztések kiinduló bázisát, filozófiáját az egyediség jelenti. Az egyedi természeti és épített környezet, az egyedi kulturális kínálat, az egyedi marketing stratégia. A város a kistérség teljes lakosságának minőségi humán szolgáltatásokat nyújt, kiemelten az oktatás, az egészségügy, a szociális ellátás és a kultúra, közművelődés területén. A fejlesztések hátterében a környezetvédelmi és az infrastrukturális feladatok megoldása, a minőségi épített és természeti környezet és a megközelíthetőség, elérhetőség kedvező feltételeinek megteremtése áll. A fejlesztések katalizátorai az iskolázott, művelt, lokálpatrióta lakosok, akiknek a fejlődés, az eredmények láttán sikerül minél nagyobb aktivitást, tudatosságot, tenni akarást elérni a város egyre szélesebb rétegeiben, növelni a civil kurázsit. Segíteni az aluliskolázott, szegény lakosság munkához juttatását, felemelkedést. A koncepció átfogó célja: A turizmus és a növekvő lakosság igényeinek együttes, fenntartható módon való kezelése Az átfogó cél tovább bontható három prioritásra: A helyi társadalom megújítása A gazdaság differenciált fejlesztése Fenntartható közlekedési és környezetvédelmi beruházások A projekteket/indikatív tevékenységeket és a koncepció intézkedéseihez való kapcsolódásokat a következő táblázat szemlélteti. 17
Tókert fejlesztés A projektek megnevezése Turisztikai szálláshely bővítés Állandó kertkultúra bemutató Belterületi csapadékvíz-elvezetés és gyűjtés Ady Endre Gimnázium felújítása I-II. ütem Régi Városi Könyvtár felújítása Vámház II. világháborús emlékművé alakítása Elfojtott szénhidrogén-kutató fúrás, 92 o C-os melegvíz hasznosítása Somlyó-sziget közlekedés és közvilágítás fejlesztése Ráckevei Dunai strand fejlesztése Sport- és rendezvénycsarnok építése Ipari Park II. ütem megvalósítása Hajómalom rekonstrukciója Fekete Holló étterem felújítása, bővítése Kapcsolódás a koncepció intézkedéseihez A turizmus infrastrukturális hátterének biztosítása A turizmus infrastrukturális hátterének biztosítása Mezőgazdasági mintagazdaságok kialakítása Csapadék- és belvízelvezetés A humán szolgáltatások infrastrukturális hátterének javítása A humán szolgáltatások infrastrukturális hátterének javítása A turizmus infrastrukturális hátterének biztosítása Az ipari infrastruktúra bővítése, befektetésösztönzés Az üdülőterületek csatornázása, közvilágítása A turizmus infrastrukturális hátterének biztosítása A humán szolgáltatások infrastrukturális hátterének javítása Az ipari infrastruktúra bővítése, befektetésösztönzés A turizmus infrastrukturális hátterének biztosítása A turizmus infrastrukturális hátterének biztosítása Üzletház bővítése, üzletek, szolgáltatóegységek kialakítása Vízi kikötők fejlesztése, meglévők korszerűsítése Egészségügyi centrum kialakítása ( kék ház ) Szociális szolgáltatások bővítése és fejlesztése megújuló környezetben Ráckevén Művelődési Ház átalakítása, bővítése Közlekedési konfliktusok csökkentése a belváros forgalmi rendjének átalakításával Polgári iskola átalakítása, funkcióváltással könyvtárrá Az ipari infrastruktúra bővítése, befektetésösztönzés A turizmus infrastrukturális hátterének biztosítása A humán szolgáltatások infrastrukturális hátterének javítása A humán szolgáltatások infrastrukturális hátterének javítása A humán szolgáltatások infrastrukturális hátterének javítása Belterületi utak szilárd burkolattal való ellátása, forgalomcsillapítás A humán szolgáltatások infrastrukturális hátterének javítása Gazdasági szolgáltatóház kialakítása Fizetős felszíni parkolók kialakítása Régi Városháza épületének helyreállítása, bővítése I-II. ütem Árpád Fejedelem Általános Iskola központi épületegyüttes bővítése és felújítása I-II-III ütem Kistérségi szerepkör erősítése Belterületi utak szilárd burkolattal való ellátása, forgalomcsillapítás Kistérségi szerepkör erősítése A humán szolgáltatások infrastrukturális hátterének javítása 18
Szennyezőanyagok kivezetése a parti sávból (üdülőterületek csatornázása) Belterületi utak szilárd burkolattal történő kiépítése A Duna-parti területek rekonstrukciója Belterületi utak szilárd burkolattal való ellátása, forgalomcsillapítás Belterületi Duna part részleges felújítása Települési tavak környezetének revitalizációja Városi óvoda férőhely bővítése Térfigyelő rendszer kialakítása, sebességkijelző táblák felállítása Partvédelem, vízépítés Játszóterek létesítése A Duna-parti területek rekonstrukciója Természeti és környezeti értékek megújítása, tudatformálás A humán szolgáltatások infrastrukturális hátterének javítása A társadalmi feszültségek oldása A Duna-parti területek rekonstrukciója Természeti és környezeti értékek megújítása, tudatformálás A fenti táblázatból kitűnik, hogy a hosszú távú koncepció és az integrált városfejlesztési stratégia legfontosabb elemei találkoznak, illeszkednek egymáshoz. Ráckeve Város Képviselő-testületének Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Tervről Szóló 19/1999. (VI.25.), 16/2000. (IX.25.), 15/2003. (VII.24.), 7/2006. (III.6.), 20/2006. (VIII.31.), 15/2007. (VI.25.), 5/2009. (IV.20.) rendeletekkel módosított 19/1998. (IX.25.) rendelete egységes szerkezete 2009 áprilisában került elfogadásra. Az integrált városfejlesztési stratégia a rendezési terv elfogadásakor megfogalmazott alapelveket és szabályozási célokat teljes mértékben figyelembe veszi. A jogi dokumentum az általános előírások bemutatása után meghatározza a terület felhasználási egységek övezeti előírásait, az építmények elhelyezésének szabályait, valamint a környezetvédelmi követelményeket. A városközpont övezeti besorolása szerint kisvárosias lakóövezet, illetve településközpont vegyes terület, valamint a beépítésre nem szánt területek közül közlekedési és közmű területek találhatók az akcióterületen. Az integrált városfejlesztési stratégia célrendszere, a stratégia részét képező projektek már 2008 évben ismertek voltak (2008. február 28. műhelymunka). A város rendezési tervének felülvizsgálatára 2008-2009 években került sor, az építésről szóló törvény 9. -a szerint előírt minden érintett hatóság, intézmény, önkormányzat részt vett az eljárásban. A fenti tények összessége biztosítja az integrált városfejlesztési stratégia és a rendezési és szabályozási terv összhangját, ennek értelmében az akcióterületi terv sikeres megvalósítása érdekében további módosítási igények nem merülnek fel. Az integrált városfejlesztési stratégia projektjeinek végrehajtásakor a fenti jogszabály előírásait maradéktalanul betartjuk. 19
III. Ráckeve város egészére vonatkozó rövid helyzetértékelés A város egészére vonatkozó helyzetértékelés kitér minden fontos területre (városszerkezet, társadalom, települési környezet, gazdaság, közszolgáltatások) és lehetőség szerint számszerűsített adatokkal vagy egyéb információkkal alátámasztott. A megadott mutatók alapján következtetéseket tesz, tendenciákat fogalmaz meg. A helyzetértékelésben elsősorban a Központi Statisztikai Hivatal interaktív Területi Statisztikai Adatok Rendszeréből KSH T-Star, illetve közvetlenül a KSH-tól, a VÁTI-tól és az Eurostat-tól lekért adatokat használtuk. III.1. Gazdaság Az Eurostat adatai alapján a Közép-magyarországi régió a PPS-ben számolt lakosonkénti GDP tekintetében az uniós átlag 105,5 százalékát érte el 2006-ban. Frissebb adat a régiók szintjén nem áll rendelkezésre (Magyarország ugyanezen mutatója 2006-ban 63,4%, 2007-ben 62,6%, 2008-ban pedig 62,8% volt). 1. ábra: Egy lakosra jutó külföldi tőke, ezer Ft (2000-2007) 6000 5503 5000 4000 eft 3000 2000 1000 0 1700 1869 2050 2251 598 690 787 3119 3924 Forrás: KSH Látható ugyanakkor a fenti ábrából, hogy a régióba érkező külföldi tőkének csupán kb. harmada érkezett Pest megyébe. Ez a folyamat ráadásul tendenciájában is érvényesülni látszik. Az okok feltárása érdekében vizsgáljuk meg a település gazdaságát kistérségi és megyei összevetésben. 4541 1269 1390 1469 1721 1796 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 év Közép-magyarországi régió Pest megye III.1.1. Vállalkozások helyzete A gazdasági környezet elemzése kapcsán elsőként a vállalkozások helyzetével ismerkedünk meg. 2. ábra: Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása Pest megyében (1999-2008) 20