Dienes Valéria Általános Iskola Grundschule PEDAGÓGIAI PROGRAM B.) HELYI TANTERV

Dienes Valéria Általános Iskola Grundschule PEDAGÓGIAI PROGRAM B.) HELYI TANTERV 2013

Tartalomjegyzék B.) HELYI TANTERV 1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, valamint azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények... 4 1.1 Az iskolában alkalmazott óratervek... 4 1.1.1 Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok az általános tantervű osztályokban... 4 1.1.2 Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok a német nemzetiségi kétnyelvű, német nemzetiségi osztályokban... 5 1.1.3 Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok a német nemzetiségi német nemzetiségi osztályokban... 6 1.1.4 Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok az általános tantervű osztályokban... 6 1.1.5 Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok a német nemzetiségi kétnyelvű osztályokban... 7 1.1.6 Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok a német nemzetiségi osztályokban... 8 1.2 A választott kerettanterv megnevezése... 9 2. Oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának, a tankönyv ingyenes igénybevételének elvei... 9 2.1 Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei... 9 2.2 Tankönyv ingyenes igénybevételének - biztosításának elvei... 10 3. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása. 11 3.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 11 3.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 12 3.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 13 3.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 13 4. Mindennapos testnevelés... 14 5. A kulcskopetenciák fejlesztésével kapcsolatos feladatok... 15 5.1 Kulcskompetenciák fejlesztése... 15 5.2 Kiemelt fejlesztési feladatok... 17 5.3 Tanulásszervezés... 19 5.4. A kompetencia alapú oktatás implementációja... 20 5.4.1 Kompetenciaterületek... 20 5.4.2 Újszerű tanulásszervezési eljárások... 21 5.4.3 Digitális tartalmak... 21 5.4.4 Az új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése, önálló intézményi innováció megvalósítása... 21 5.4.5 Fenntartási kötelezettség... 22 6. Információs-kommunikációs technológiák alkalmazása az oktatásban (Az informatikai stratégia alapja)... 23 6.1 A digitális pedagógia elterjesztésével kapcsolatos intézményi feladatok, célkitűzések. 23 2

6.2 Az IKT megjelenése az órai és otthoni munkában... 23 6.3 IKT az iskolai kommunikációban... 24 7. A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása... 24 8. Otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátjai... 25 8.1 A házi feladat kijelölésének elvei... 25 8.2 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok korlátai... 25 9. Iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái és követelményei... 26 9.1 Az értékelés alapelvei... 26 9.2 Az ellenőrzés, értékelés formái... 27 9.3 Iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai... 27 9.3.1 Iskolánkban a következő beszámoltatási formákat alkalmazzuk... 27 9.3.2 A beszámoltatás rendje, szabályozása... 28 9.3.3 Az elmaradt írásbeli beszámoló pótlásának rendje... 28 9.4 Az értékelés módja... 29 9.4.1 Szöveges értékelés... 29 9.4.2 Ötfokozatú skála... 30 10. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formái... 31 10.1 Magatartás... 31 10.2 Szorgalom... 32 11. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei... 33 12. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei és a pedagógusválasztás szabályai... 34 13. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek... 35 14. Az iskola egészségnevelési programja... 39 14.1.Testi egészségünk... 39 14.2. Lelki egészségünk... 40 14.3. Felkészítés a családi életre... 41 15. Az iskola környezeti nevelési programja... 42 15.1. Környezetbiztonság... 42 15.2. Hulladék elhelyezése, tárolása, hasznosítása... 43 15.3. Energiafogyasztás és gazdálkodás, takarékosság... 44 15.4. Közlekedés... 44 15.5. Természetvédelem... 45 15.6. Környezet-egészségügy... 46 15.7. Erdei iskola, tanulmányi kirándulások, szabadidős rendezvények, táborok... 47 3

1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások neve, valamint azok óraszámai 1.1 Az iskolában alkalmazott óratervek Az óratervi rendszer kialakításának főbb elvei Pszichológiai elv: fejlődés, fejlesztés összekapcsolása, a tanulók életkori jellemzőinek figyelembevétele. Tartalmi elv: koncentráció, tartalmi kapcsolatok az egyes tárgyak között. Pedagógiai elv: célok, követelmények összhangja. Oktatáspolitikai elv: a tantárgyi rendszer megfeleltetése a kerettanterv követelményeivel. Szerkezeti elv: pedagógiai szakaszok összehangolása a tantárgyi rendszerrel. Ökológiai elv: az intézmény követelményeinek, feltételeinek, lehetőségeinek figyelembe vétele. A választott kerettanterv tantárgyait, kötelező minimális óraszámait, valamint szabadon felhasznált órákat az alábbi táblázatok tartalmazzák. 1.1.1 Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok az általános tantervű osztályokban Tantárgyak 1. oszt. 2. oszt. 3. oszt. 4. oszt. Magyar nyelv és irodalom 7 7 7 7 Idegen nyelv angol 2 2 2 3 Matematika 4 4 4 4 Erkölcstan 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 2 Ének-zene 2 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 2 Technika 1 1 1 1 Testnevelés 5 5 5 5 Informatika 1 1 1 1 szabadon tervezhető órakeret: 2 2 3 3 rendelkezésre álló órakeret: 25 25 25 27 összesen: 26 26 26 28 maximálisan lehet: 27 27 27 29 felhasználható még: 1 1 1 1 - csoportbontásban 4

A szabadon tervezhető órakeret 1-2. évfolyamon kettő, 3-4. évfolyamon 3-3 óra. Az általános tantervű 1-2-3. osztályokban heti 1 óra informatika és 2 angol, 4. osztályban 3 angol és 1 informatika óra lép be. Az idegen nyelvi órákon lehetőség van az első három évben a szóbeli, játékos kezdőszakasz által nyújtott lehetőségek hatékony kihasználására, a nyelv megszerettetésére, gátlásoktól mentes alkalmazására. Az informatika tantárgy játékos módon történő tanulása hatékonyan készíti elő a későbbi informatikai ismeretek elsajátítását. 1.1.2. Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok német nemzetiségi kétnyelvű osztályokban Tantárgyak 1. oszt. 2. oszt. 3. oszt. 4. oszt. Nemzetiségi nyelv és irodalom 5 5 5 5 Magyar nyelv és irodalom 7 7 7 7 Matematika 4 4 4 4 Erkölcstan 1 1 1 1 Népismeret (német nyelven) 1 1 1 1 Környezetismeret (német nyelven) 1 1 1 2 Ének-zene (német nyelven) 1 1 1 1 Vizuális kultúra 1 1 1 1 Technika 1 1 1 1 Testnevelés (német nyelven) 5 5 5 5 Informatika 1 szabadon tervezhető órakeret: 2 2 3 3 rendelkezésre álló órakeret: 25 25 25 27 összesen: 27 27 27 29 maximálisan lehet: 29 29 29 31 felhasználható még: 2 2 2 1 - csoportbontásban Német nyelven: Nemzetiségi nyelv és irodalom, Népismeret, Környezetismeret, Ének-zene, Testnevelés A szabadon tervezhető órakeret 1-2. évfolyamon kettő, 3-4. évfolyamon 3-3 óra. 1. osztályban 1 óra környezetismeret és egy óra magyar nyelv és irodalom lép be. Az óraszámok emelése lehetővé teszi a tanultak gyakorlását és elmélyítését. Negyedik osztályban belép plusz egy környezetismeret óra. A német nemzetiségi kétnyelvű osztályokban heti öt német és 1népismeret óra van, valamint 4. osztályban egy informatika óra. A mindennapok részeként is alkalmazott és egyben kiemelt munkaerőpiaci kulcskompetencia ismeretet igénylő informatika megfelelő szintű és minőségű oktatása elengedhetetlen feladatunkká vált. A nemzetiségi német nyelven kívül német nyelven is tanulják még a népismeret, környezetismeret, ének-zene és a testnevelés tantárgyakat. Heti egy délutáni testnevelés keretében német tánctanítás folyik. 5

1.1.3. Az 1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok a német nemzetiségi nyelvoktató osztályokban Tantárgyak 1. oszt. 2. oszt. 3. oszt. 4. oszt. Nemzetiségi nyelv és irodalom 5 5 5 5 Magyar nyelv és irodalom 7 7 7 7 Matematika 4 4 4 4 Erkölcstan 1 1 1 1 Népismeret (német nyelven) 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 2 Ének-zene 1 1 1 1 Vizuális kultúra 1 1 1 1 Technika 1 1 1 1 Testnevelés 5 5 5 5 Informatika 1 szabadon tervezhető órakeret: 2 2 3 3 rendelkezésre álló minimális órakeret: 25 25 25 27 összesen: 27 27 27 29 maximálisan lehet: 29 29 29 31 felhasználható még: 2 2 2 3 - csoportbontásban Német nyelven: Nemzetiségi nyelv és irodalom, Népismeret A szabadon tervezhető órakeret 1-2. évfolyamon kettő, 3-4. évfolyamon 3-3 óra. 1. osztályban 1 óra környezetismeret és egy óra magyar nyelv és irodalom lép be. Negyedik osztályban belép plusz egy környezetismeret és egy informatika óra. A nemzetiségi német nyelven kívül németül is tanulják a népismeret tantárgyat. 4. évfolyamon heti egy informatika óra lép be. A mindennapok részeként is alkalmazott és egyben kiemelt munkaerőpiaci kulcskompetencia ismeretet igénylő informatika megfelelő szintű és minőségű oktatása elengedhetetlen feladatunkká vált. Heti egy délutáni testnevelés keretében német tánctanítás folyik. 1.1.4 Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok az általános tantervű osztályokban Tantárgy 5. oszt. 6. oszt. 7. oszt. 8. oszt. Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 Matematika 4 4 4 4 Történelem 2,5 2 2 2 Angol nyelv 3 3 3 3 Erkölcstan 1 1 1 1 Hon- és népismeret 1 Természetismeret 2 3 6

Földrajz 1,5 1,5 Biológia 1,5 1,5 Fizika 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 Ének 1 1 1 1 Vizuális kultúra 1,5 1,5 1,5 1,5 Technika 1 1 1 1 Informatika 1 1,5 1,5 1,5 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 szabadon tervezhető órakeret 3 3 3 3 rendelkezésre álló órakeret: 28 28 31 31 összesen: 28 28 31 31 maximálisan lehet: 31 31 35 35 felhasználható még: 3 3 3 3 - csoportbontásban A szabadon tervezhető órakeret felhasználása Gyakorlás, a tanultak elmélyítése magyar nyelv és irodalom, matematika és Természetismeret tantárgyakból. Rajz: A tartalmak részletesebb kidolgozása, készségfejlesztés Technika: munkadarabok készítése, közlekedési ismeretek Informatika: Dokumentumkészítés: Word, Exel és Power Point, gyakorlás, a tanultak elmélyítése 1.1.5 Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok a német nemzetiségi kétnyelvű osztályokban Tantárgy 5. oszt. 6. oszt. 7. oszt. 8. oszt. Német nyelv és irodalom (német nyelven) 5 5 5 5 Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 Matematika 4 4 4 4 Fizika 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 Ének (német nyelven) 1 1 1 1 Rajz 1 1 1 1 Technika 1 1 0,5 0,5 Informatika 1 1 1 1 Testnevelés (német nyelven) 5 5 5 5 Oszt.főn. (német nyelven) 1 1 1 1 szabadon tervezhető órakeret 1 1 2 1 rendelkezésre álló órakeret: 30 30 33 33 összesen: 30 30 33,5 33,5 maximálisan lehet: 34 34 37 37 7

felhasználható még: 4 4 3,5 3,5 kétnyelvű összesen: 13 13 12,5 12,5 csoportbontásban A szabadon tervezhető órakeret felhasználása Történelem, természetismeret, földrajz: A tantárgyak kétnyelvű oktatása miatt Technika: továbbtanulással kapcsolatos ismeretek, életre nevelés Matematika: gyakorlás, a tanultak elmélyítése Technika: munkadarabok készítése, közlekedési ismeretek 1.1.6 Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámok a német nemzetiségi nyelvoktató osztályokban Tantárgy 5. oszt. 6. oszt. 7. oszt. 8. oszt. Német nyelv és irodalom (német nyelven) 5 5 5 5 Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 Matematika 4 4 4 4 Történelem 2,5 2 2 2 Erkölcstan 1 1 1 1 Honismeret (német nyelven) 1 1 1 1 Honismeret 0,5 Természetismeret 2 3 Földrajz 1,5 1,5 Biológia 1,5 1,5 Fizika 1,5 1,5 Kémia 1,5 1,5 Ének 1 1 1 1 Rajz 1 1 1 1 Technika 1 1 1 1 Informatika 1 1 1 1 Testnevelés 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 szabadon tervezhető órakeret 1 1 2 1 rendelkezésre álló órakeret: 30 30 33 33 összesen: 30 30 33 33 maximálisan lehet: 34 34 37 37 felhasználható még: 4 4 4 4 csoportbontásban A szabadon tervezhető órakeret felhasználása Matematika: gyakorlás, a tanultak elmélyítése Honismeret: kerettanterv szerinti tartalom Technika munkadarabok készítése, közlekedési ismeretek 1.2 A választott kerettanterv megnevezése A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: 8

Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Fizika Kémia Biológia Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat Változat A változat B változat B változat A változat A változat A változat 2. Oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának, a tankönyv ingyenes igénybevételének elvei 2.1 Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Nevelő - oktató munkánk során a széles és egyre gazdagodó választékból a nyomtatott taneszközök /tankönyv, munkafüzet, térkép stb./ közül olyat választunk a tananyag feldolgozásához, amely szerepel az Oktatási Hivatal által elkészített és közzétett hivatalos tankönyvjegyzékben. A választott taneszközöknek és programcsomagoknak meg kell felelniük az iskola helyi tantervének. A választott taneszközök és programcsomagok elősegítik a kompetencia alapú oktatás lehetőségét. A helyi tantervben meghatározott, adott tanévre szóló tananyagot tartalmazza. Biztosított általa a folyamatosság, egymásra épülés (a le- és felfele kapcsolódó évfolyamokhoz). A diákok tanulási tevékenységét segítse: rendszerezett, tudományosan megalapozott, érthető, tanulható információkat tartalmaz gyakoroltató önálló munkára, munkáltatásra alkalmas motiváló esztétikus jól tagolt érthető nyelvezetű jelrendszere világos Tartós tankönyvnek alkalmas. Mérsékelt ár. 9

Segédeszköz a pedagógus számára. Iskolánk tanítási hagyományaihoz legjobban illeszkedő. A választott tankönyvekre, programcsomagokra, tanulmányi segédletekre, ruházati és más felszerelésekre vonatkozó döntések a tanév egészére érvényesek. Az alkalmazott tankönyvek, tanulmányi segédletek, ruházati és más felszerelések év közbeni változtatására csak akkor kerülhet sor, ha az a szülő számára fizetési kötelezettséggel nem jár, vagy az iskola a többletköltséget magára vállalja. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak tananyagának feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket, programcsomagokat, tanulmányi segédleteket és egyéb felszereléseket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről és felszerelésekről, a kompetencia alapú oktatást támogató programcsomagokról (tankönyv, füzet, íróeszközök stb.) a szülőket minden tanévkezdés előtt (szülői értekezlet vagy írásbeli lista segítségével) tájékoztatni kell. A taneszközök és felszerelések beszerzése a szülők kötelessége, a beszerzés módjáról a szülő jogosult dönteni. 2.2 Tankönyv ingyenes igénybevételének - biztosításának elvei A tankönyvek a 2013/14-es tanévben az első évfolyamon ingyenesek, azután felmenő rendszerben folyamatosan ingyenessé válnak. A tartós tankönyveket az iskolai könyvtárban kell elhelyezni. Az iskolai könyvtárban el kell helyezni megfelelő példányszámban tankönyvet, olyan ajánlott és kötelező olvasmányokat, vagy az oktatást segítő egyéb könyveket, amelyekre szükség lehet, és amelyekhez való hozzáférési lehetőséget az iskola oldja meg. Az iskola - a pénzügyi lehetőségeihez mérten - saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatást felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerez be az iskolai könyvtár számára. Az iskola részére a tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább 25%-át tankönyv, programcsomag, ajánlott és kötelező olvasmányok elektronikus adathordozón rögzített tananyag és kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani. 10

Az iskolai tankönyvvásárláshoz nyújtott támogatásból először a normatív kedvezményeket kell biztosítani, majd a fennmaradó összegből támogathatók a normatív kedvezményre nem jogosult tanulók. Az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség, az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményének kikérésével az iskola igazgatója határozza meg. A tankönyvtámogatás odaítéléséről az iskolaszék és a diákönkormányzat véleménye alapján a nevelőtestület dönt. A törvényi előírásoknak megfelelően az arra jogosult tanulóknak normatíva alapján biztosítani kell a tankönyvekhez való ingyenes hozzáférést: Tankönyvkölcsönzés útján A tankönyvek napköziben, tanulószobán történő elhelyezésével Használt tankönyv biztosításával Pénzbeli támogatással 3. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 3.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Feladataink: Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe Olyan tanulásszervezési eljárásokat és módszereket vezetünk be, amelyek az egyes tanulók fejlesztését a leghatékonyabban segítik Órákon lehetőséget adunk arra, hogy a gyerekek bátran kérdezzenek tanítóiktól, társaiktól egyaránt Fontosnak tartjuk a fejlesztő értékelés alkalmazását, a továbbhaladás tempóját és mértékét az egyéni teljesítmények alapján határozzuk meg Fontos, hogy a gyerekek figyeljenek egymásra, törekszünk arra, hogy igényükké váljon az egymás iránt érzett felelős magatartás Tanórákon és a napköziben is arra neveljük őket, hogy kötelességükké váljon a feladatok elvégzése, a vállalások teljesítése 11

Hétköznapi helyzetekben és szituációs játékokban is gyakoroljuk az illem és kommunikáció helyes formáit Munkánk során figyelembe vesszük, hogy a tanulók sikeres fejlesztése a pedagógussal és a szülőkkel való bizalom meglétével és jó kapcsolat kiépítésével valósítható meg 3.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. Feladataink: Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani Szituációs játékokban és életszerű helyzetekben alkalmazzuk és gyakoroljuk az illem és kommunikáció helyes formáit Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink elsajátítsák az ismeretek megszerzésének lehetőségeit, módszereit, eszközeit Olyan tanulásszervezési eljárásokat és módszereket alkalmazunk, amelyek hatékonyan segítik az ismeretek megszerzését és elmélyítését Arra neveljük tanulóinkat, hogy feladataikat alaposan, igényesen oldják meg, szükség esetén tanítóiktól, társaiktól is kérhetnek segítséget Tanórákon és a napköziben is arra neveljük őket, hogy kötelességükké váljon a feladatok elvégzése, a vállalások teljesítése Fontosnak tartjuk a fejlesztő értékelés és önértékelés, valamint egymás értékelésének alkalmazását Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink megtanulják az együttműködéshez szükséges magatartási normákat, együttműködési formákat 3.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Feladataink: 12

A biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátítása Az önálló tanulás és az önművelés alapozása Az életkori jellemzők figyelembevétele a tanulási stratégiák megválasztásában Az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. Az önismeret alakítása A fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztése Az együttműködés értékének tudatosítása a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása 3.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Feladataink: A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat A kreativitás fejlesztése Az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés A tanulók egészséges terhelése A tanulók érési folyamatának követése A fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztése 13

A mentális képességek célirányos fejlesztése Személyre szóló, fejlesztő értékelés Hangsúlyt fektetünk a mozgásigény kielégítésére, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésére, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozására. 4. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. A mindennapos testnevelést a 2012/13-as tanévben szerveztük meg az 1. és az 5. évfolyamon, ettől kezdve alsó és felső tagozaton egyaránt felmenő rendszerben történik a mindennapos testnevelés bevezetése. Az alsó tagozatos német nemzetiségi és kétnyelvű nemzetiségi osztályokban a heti 5 testnevelés órából 1 órát a német tánc tesz ki, a többi osztályban heti 5 testnevelés óra Követelmények: minden gyermek minden nap vegyen részt testnevelés órán A mindennapos testnevelés testnevelés órákon és sportfoglalkozáson történjen meg a keringési- és légzőrendszer megfelelő terhelése legyen gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna legyenek betartva a gerinc és izületvédelem szabályai minden testnevelési és sportalkalom örömöt és sikert jelentsen még az eltérő adottságú tanulóknak is 5. A kulcskopetenciák fejlesztésével kapcsolatos feladatok 5.1 Kulcskompetenciák fejlesztése Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a 14

kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia eltérő mértékben felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló 15

kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység. Felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. 16

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. 5. 2 Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hon- és népismeret A tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok megbecsülése. Európai azonosságtudat egyetemes kultúra A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unióról. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. 17

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. Gazdasági nevelés Az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére. A személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását. Környezettudatosságra nevelés Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tanulás tanítása A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Testi és lelki egészség A pedagógusok készítsék a gyerekeket arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek különösen a serdülőknek a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- 18

és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. 5. 3 Tanulásszervezés A tanulásszervezés követelménye az egyéni foglalkoztatás mellett a páros munka (homogén, heterogén pár) és a differenciált csoportmunka (homogén, heterogén csoport). Követelmény a differenciált tanulásszervezés, a kooperatív technikák, a kritikai gondolkodás fejlesztése (ráhangolódás, jelentésteremtés, reflektálás) A tanulásszervezés követelménye az egyéni foglalkoztatás mellett a páros munka (homogén, heterogén pár) és a differenciált csoportmunka (homogén, heterogén csoport) A házi feladat formái: Gyűjtőmunka, kutatás, alkotás Differenciálás: folyamat, amelynek során a pedagógus a tanulási folyamatot az egyes gyerekek egyéni szükségleteihez igazítja. Az egyéni adottságokra, irányultságra építve a lehetőségek határáig fejlessze a személyiséget. Önállóság mértéke szerint Adott témához fűződő érdeklődés mértéke szerint munkatempó alapján együttműködési képesség, mérték szerinti differenciálás (csoportmunka) aktivitási szint szerinti differenciálás előzetes tudás mértéke szerinti differenciálás. személyre szabottan, mindenkinek más feladat gyerekek eltérő szociokulturális háttere /család, számítógép/ alapján a szocializáció szintje / viselkedésformák: beszéd, észlelés, magatartás/ szerint alkalmazott módszerek. alapján tananyag tekintetében: tartalma szerint (mit?), felosztása szerint (hogyan?), szintje szerint (mélységek) 19

óra szervezése szerint (frontális, csoport, pár, egyéni munka) a számonkérés típusa szerint a segítségadásban (intenzív, rásegítő, néha rásegítő, kontroll) a feladatok szintjén (nehéz, közepes, könnyű) a tanulási stílus szerint (egyéni, páros, auditív, vizuális, ill. mindkettő) célok szintjén (mit szeretnék elérni?) az értékelésben (egyéni teljesítmény) 5.4. A kompetencia alapú oktatás implementációja NAT szerinti kulcskompetencia-területek fejlesztése, újszerű tanulásszervezési eljárások alkalmazása, oktatási programok és taneszközök bevezetése, adaptációja:a TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben projekt az iskolánkban. 5.4.1 Kompetenciaterületek Szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása Matematika kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása Idegen nyelv (német) kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása 5.4.2 Újszerű tanulásszervezési eljárások Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása: magyar nyelv és irodalom műveltségterületen Az oktatási programok, bevezetését, alkalmazását, kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazását segítő eljárások: o Három hetet meghaladó projekt megszervezése - Iskolánk névadójának, Dienes Valériának élete és munkássága o Témahét megszervezése - Lakóhelyünk Szekszárd - Tágabb környezetünk Tolna megye 20