EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyiratszám: EBH/HJF/137/2019. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (; a továbbiakban: hatóság) a kérelmezőnek a Főnix Hitelcentrum Pénzügyi Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társasággal (1039 Budapest, Madzsar József utca 1. fszt. 1. üzlet; a továbbiakban: eljárás alá vont) szemben az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásban az alábbi hozta. H A T Á R O Z A T O T A hatóság megállapítja, hogy az eljárás alá vont gazdasági társaság a kérelmezővel szemben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét és bőrszínen, nemzetiséghez való tartozáson és fogyatékosságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg. A hatóság az eljárás alá vontnak megtiltja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását és elrendeli a jogerős határozatának a jogsértő (eljárás alá vont) közérdekből nyilvános adatainak kivételével személyazonosításra alkalmatlan módon 30 napra történő nyilvános közzétételét a hatóság egyenlobanasmod.hu honlapján. A hatóság továbbá az eljárás alá vontat 300.000,- Ft, azaz háromszázezer forint összegű bírság megfizetésére kötelezi, amelyet a határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül az 10032000-01040401-000000000 számú számlára átutalással kell megfizetni. A határozat ellen a közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. A Fővárosi Törvényszék előtt a határozattal szemben jogszabálysértésre hivatkozással közigazgatási per kezdeményezhető. A keresetlevelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál a jelen határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül kell benyújtani eggyel több példányban, mint ahány fél a perben érdekelve van. A jogi képviselővel eljáró fél a keresetlevelet az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével köteles benyújtani az Egyenlő Bánásmód Hatóság EBH Hivatali Kapuján (KRID: 101221969) keresztül. A Fővárosi Törvényszék előtt a jogi képviselet kötelező. INDOKOLÁS 1
A roma származású, látássérült kérelmező a hatósághoz 2018. szeptember 26-án érkezett beadványában előadta, hogy hitelkérelmével az eljárás alá vonthoz fordult, melynek eredményeképpen annak ellenére, hogy szerepel KHR-listán ígéretet kapott hitel folyósítására. A kérelemben foglaltak szerint 2018. július 14-én K. V. az eljárás alá vont ügyvezetője személyesen felkereste a kérelmezőt. Ezen a találkozón az ügyvezető különböző iratokat és jövedelemigazolást kért tőle, majd a bemutatott dokumentumok áttanulmányozása után a kérelmezővel egy megbízási szerződést íratott alá 25.000,- Ft megbízási díj ellenében azzal, hogy a hitel a jelenlegi tartozásait is fedezni fogja. A kérelmező vélekedése szerint a látássérültségét kihasználva az ügyvezető nem adott átvételi elismervényt a szóban forgó megbízási díj kifizetéséről. Ezt követően az eljárás alá vont a kérelmezőt elektronikus levél formájában arról értesítette, hogy azért utasította el a hitelkérelmét, mert végrehajtási eljárás keretében letiltják a nyugdíja 50 %-át. A kérelmező ezt cáfolta és válaszlevelében kifejtette, hogy 33 %-ot vonnak tőle, azonban ha a tartozását kiegyenlíti a hitelből, nem lesz több adóssága. Ezt követően az ügyvezető megígérte, hogy intézkedik az ügyében, azonban mégsem történt semmi. Végezetül a kérelmező az eljárás alá vonttól azzal kapcsolatban kapott egy e- mailt, hogy a megbízási szerződését felbontják, ugyanakkor ha azt három napon belül aláírja, visszafizetik a személyesen teljesített megbízási díját. A kérelmező sérelmezte, hogy a szóban forgó összeget nem kapta meg, ezért telefonon többször is megkereste az ügyvezetőt, aki arra kérte, hogy többé ne zaklassa. A kérelmező álláspontja szerint roma nemzetiséghez való tartozása, illetve látássérültsége volt az oka, hogy a fent előadott sérelmeket az eljárás alá vont elkövette vele szemben. A kérelmező a beadványához csatolta a 2018. augusztus 8-án kelt, a megbízás megszüntetéséről szóló dokumentumot, illetve a magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége által kiadott arcképes tagsági igazolványát. A hatóság az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. tv. (Eüsztv.) 9. -a alapján 2018. szeptember 28-án elektronikus úton tájékoztatta az eljárás alá vontat az eljárás megindításáról, és nyilatkozattételre hívta fel. Ezt követően a hatósághoz 2018. október 15-én egy meghiúsulási igazolás érkezett, mely szerint az eljárás alá vont a második értesítést követően a rendelkezésére álló ötödik munkanapon belül sem vette át a megküldött iratot. A hatóság észlelte, hogy a feladási igazolás tanúsítványa szerint a megküldött dokumentum az eljárás alá vont tárhelyén 30 napra elhelyezésre került, azonban azt a meghiúsulási igazolás szerint a rendelkezésére álló időben nem töltötte le. Tekintettel arra, hogy a tényállás teljes körű feltárása jelen ügyben az eljárás alá vont nyilatkozatát is szükségessé tette, a hatóság az EBH/517/4/2018. számon iktatott eljárás megindításáról szóló értesítését postai úton is megküldte az eljárás alá vont székhelyére, melyben egyidejűleg tájékoztatta az Eüsztv., valamint az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII.19.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezéseiről, mely alapján 2018. január 1-jétől a gazdálkodó szervezeteknek, így az eljárás alá vontnak is kötelező a cégkapu használata. A hatóság felhívta az ügyvezető figyelmét, hogy ezt követően a számára cégkapun megküldött iratokat határidőben vegye át, illetve a nyilatkozatát az értesítésben megjelölt határidőben, elektronikusan küldje meg a hatóságnak. A tértivevény tanúsága szerint az eljárás alá vont a hatóság EBH/517/5/2018. számú iratát és mellékletét 2018. október 26-án szabályosan átvette, azonban a felhívásra a nyitva álló határidőn a kézhezvételtől számított 5 napon belül nem válaszolt, a határidő meghosszabbítását nem kérte. 2
Miután az eljárás alá vont nyilakozattételi kötelezettségének a megszabott határidőn belül ismételten nem tett eleget, ezért a hatóság 100.000,- Ft, azaz százezer forint összegű eljárási bírsággal sújtotta. Az eljárás alá vont az EBH/517/6/2018. számú végzésében megállapított eljárási bírságot határidőben nem fizette meg. A hatóság az eljárási bírság összegéből inkasszó útján beszedett 7.500,- Ft-ot, azonban a fennmaradó összeget fedezethiány miatt nem tudta inkasszálni. A fentiek alapján a hatóság az az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 133. -ban foglaltak alapján elrendelte az EBH/517/6/2018. számú végzés végrehajtását. A hatóság a kérelmet érdemben megvizsgálta, az abban foglaltak, valamint az alkalmazott jogszabályokra figyelemmel megállapította, hogy a kérelem az alábbiak szerint alapos. Az Ebktv. 14. (1) a) pontja szerint a hatóság kérelem alapján, illetve az e törvényben meghatározott esetekben hivatalból vizsgálatot folytat annak megállapítására, hogy megsértették-e az egyenlő bánásmód követelményét, valamint kérelem alapján vizsgálatot folytat, hogy az arra kötelezett munkáltatók elfogadtak-e esélyegyenlőségi tervet, a vizsgálat alapján határozatot hoz. Az Ebktv. alapján a hatóság a kérelem beérkezését követően hatáskörét vizsgálva megállapította, hogy az Ebktv. személyi hatálya az eljárás alá vontra a törvény 5. a) és b) pontja értelmében kiterjed. Az egyenlő bánásmód követelményét köteles megtartani, aki előre meg nem határozott személyek számára szerződés kötésére ajánlatot tesz vagy ajánlattételre felhív, illetve aki az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben szolgáltatást nyújt vagy árut forgalmaz. Az Ebktv. 8. c), e) és g) pontjai értelmében közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt bőrszíne, nemzetiséghez való tartozása, illetve fogyatékossága miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. Az Ebktv. 7. (2) bekezdése alapján az olyan magatartás, intézkedés, feltétel, mulasztás, utasítás vagy gyakorlat nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, a) amely a hátrányt szenvedő fél alapvető jogát másik alapvető jog érvényesülése érdekében, elkerülhetetlen esetben korlátozza, feltéve, hogy a korlátozás a cél elérésére alkalmas és azzal arányos, b) amelynek az a) pont hatálya alá nem tartozó esetekben tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, észszerű indoka van. Az Ebktv. 19. -a szerint az eljárás során a sérelmet szenvedett félnek kell valószínűsítenie, hogy hátrány érte, és hogy annak elszenvedésekor rendelkezett az Ebktv.-ben felsorolt védett tulajdonságok valamelyikével. A másik felet terheli annak bizonyítása, hogy a jogsérelmet szenvedett fél által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani. A rendelkezésre álló okiratok alapján a hatóság megállapította, hogy a kérelemnek azon része, melyben a kérelmező azt sérelmezte, hogy az eljárás alá vont a szerződés felmondását követően 3
a megbízási díjat (25.000,- Ft) nem fizette vissza, nem tartozik a hatóság vizsgálati hatáskörébe. Ezért a hatóság a kérelmet a megjelölt részben áttette az Ákr. 17. -a alapján a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Magyar Nemzeti Bankhoz. A fentiek alapján a hatóság vizsgálata jelen ügyben arra irányult, hogy az eljárás alá vont a kérelmezővel szemben megsértette-e az egyenlő bánásmód követelményét védett tulajdonságaival, tehát bőrszínével, roma nemzetiséghez való tartozásával és fogyatékosságával összefüggésben, amikor elutasította a hitelkérelmét. A hatóság a fentiek értelmében első körben a védett tulajdonságok és a hátrány meglétét vizsgálta. A védett tulajdonság vonatkozásában a hatóság megállapította, hogy a becsatolt a magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége által kiadott arcképes tagsági igazolvánnyal a kérelmező megfelelően igazolta, hogy a vizsgált időszakban rendelkezett az Ebktv. 8. g) pontja szerinti védett tulajdonsággal (fogyatékosság, látássérülés). Tekintettel arra, hogy a roma nemzetiséghez tartozást a hatóság eljárásában külön igazolni nem kell, a hatóság valószínűsítettnek tekintette, hogy a kérelmező rendelkezik az Ebktv. 8. e) pontjában foglalt védett tulajdonsággal (nemzetiséghez való tartozás), illetve a szóban forgó arcképes igazolvány a hatóságnak azon meggyőződését támasztotta alá, hogy a kérelmező bőrszíne mint védett tulajdonság (Ebktv. 8 c) pont) a roma szármázasával összefüggésbe hozható. A kérelemben foglalt hátrányt mely szerint az eljárás alá vont elutasította a kérelmező hitelkérelmét a hatóság a kérelmező előadása, valamint a csatolt megbízási szerződés megszüntetéséről szóló okirat alapján szintén elfogadta valószínűsítettnek. A hatóság tehát megállapította, hogy az Ebktv. 19. (1) bekezdésében foglalt valószínűsítési kötelezettségének a kérelmező eleget tett védett tulajdonságai és a hátrány tekintetében. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján tényként volt megállapítható, hogy az eljárás alá vont a kérelmezővel 2018. július 14-én megbízási szerződést kötött azzal, hogy felkutassa számára a legmegfelelőbb hitelt, illetőleg az ehhez szükséges dokumentumokat beszerezze, valamint az ügyintézéshez kapcsolódó feladatokat ellássa. Tehát megállapítható, hogy a kérelmező előadása mely szerint az eljárás alá vonttól ígéretet kapott hitel folyósítására a valóságnak megfelel. A hatóság álláspontja szerint a cégjegyzékben szereplő adatok is a kérelmező állítását támasztják alá, mivel az elektronikus céginformáció szerinti a bepanaszolt társaság tagjának a neve megegyezett a kérelmező által a beadványában említett névvel. Az eljárás során megállapítást nyert az is, hogy ugyan az eljárás alá vont az igazolások tanúsága szerint a hatóság által megküldött hivatalos iratokat nem töltötte le az elektronikus tárhelyéről, tehát azokról nem szerzett tudomást, azonban ezt észlelve a hatóság postai úton az eljárás megindításáról szóló értésesítés egyidejű megküldése mellett tájékoztatta a bepanaszolt gazdasági társaságot a cégkapu használatáról és egy újabb határidő tűzése mellett kérte, hogy a nyilatkozatát a fent hivatkozott törvény által előírt elektronikus formában küldje meg. A szóban forgó postai küldeményt az eljárás alá vont 2018. október 26-án átvette, tehát megállapítható, hogy jelen eljárásról tudott, azonban semmilyen nyilatkozatot nem adott elő az ügyben. 4
A fentiek okán a hatóság a kérelmező előadását fogadta el, mely szerint az eljárás alá vont ügyvezetője számtalan ígérete ellenére a kérelmező romaságát és fogyatékosságát kihasználva, végül nem folyósított hitelt a számára. A fentiek alapján a hatóság leszögezi, hogy az eljárás alá vont nem tett nyilatkozatot, így a fent hivatkozott védett tulajdonságokon alapuló megkülönböztetésnek nem tudta az indokát adni azzal összefüggésben, hogy a hitelkérelem elutasításának a tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, észszerű indoka volt-e. A hatóság az eljárás alá vont terhére értékelte azt a körülményt, mely szerint annak ellenére, hogy tudott az eljárásról, mégsem tett erőfeszítést arra vonatkozóan, hogy bizonyítsa azt, miszerint a kérelmző által előadott körülmények nem álltak fenn, vagy az egyenlő bánásmód követelményét vele szemben megtartotta. Az eljárás alá vont az Ákr. 63-64. -a szerinti ügyfél jogokkal nem élt, érdemi védekezést nem terjesztett elő, ezáltal megfosztotta magát attól, hogy a kérelmező által tett előadást cáfolja, ezzel az Ebktv. 19. (2) bekezdése szerinti kimentésre nem került sor. A fentiekre tekintettel a hatóság megállapította, hogy az eljárás alá vont a kérelmező bőrszínével, roma nemzetiséghez való tartozásával és fogyatékosságával összefüggésben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, amely közvetlen hátrányos megkülönböztetés formájában valósult meg. A jogkövetkezmények megállapítása során a hatóság tekintettel volt az eset összes körülményére, ezért az ügyben az Ebktv. 17/A. (1) bekezdésének b), c) és d) pontjaiban megállapított szankciók egymás melletti alkalmazásáról döntött. A hatóság mérlegelte az egyéni szempontokat is, különösképpen, hogy a kérelmező látássérültsége miatt nehezebben tud kapcsolatba lépni olyan szolgáltatókkal, amelyek hitelfolyósítással foglalkoznak, ezáltal kiszolgáltatottabb helyzetben van a látó ügyfelekhez képest. A hatóság a határozat nyilvánosságra hozatalának elrendelését látta leginkább alkalmasnak arra, hogy az kellő visszatartó erőt jelentsen az eljárás alá vont számára a jövőbeni hasonló jogsértések elkövetésétől. A hatóság indokoltnak tartotta bírság kiszabását is az eljárás alá vonttal szemben, mivel a kérelmező az Ebktv. 8. -ban felsorolt, több védett tulajdonsággal (bőrszín, nemzetiséghez való tartozás és fogyatékosság) is rendelkezik, amelyek szerepet játszhattak a jogsértés megvalósulásában. Határozatomat az Ebktv. 14. (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörömben eljárva hoztam meg. A határozat elleni fellebbezést az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 116. (4) bekezdésének a) pontja zárja ki. A jogorvoslatról szóló tájékoztatást az Ákr. 114. (1) bekezdése, továbbá a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 12. (2) bekezdésének a) pontja, a 13. (11) bekezdése, a 27. (1) bekezdése, továbbá a 39. (1) bekezdése alapján állapítottam meg. Budapest, 2019. február 25. Dr. Honecz Ágnes elnök 5
6