EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/233/4/2011 Előadó: Dr. Varga Judit

Átírás

1 EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/233/4/2011 Előadó: Dr. Varga Judit Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (továbbiakban: hatóság) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Intézete (1138 Budapest, Váci út 174.) (a továbbiakban: Bejelentő) bejelentésére Vác Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottsága (2600 Vác, Március 15. tér 11.) (a továbbiakban: eljárás alá vont) ellen, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt az Ebktv. 15. (5) bekezdése alapján hivatalból indított eljárásban az alábbi hozta: H A T Á R O Z A T O T A hatóság megállapítja, hogy az eljárás alá vont megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy a Jávorszky Ödön Kórház ápolási osztályán alkalmazott napi térítési díj jóváhagyásával - vagyoni helyzet alapján történő - közvetett hátrányos megkülönböztetést valósított meg. A hatóság elrendeli, hogy az eljárás alá vont tegye meg a jogsértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket azzal, hogy gondoskodjon az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő térítési szabályzat elkészítéséről, és ennek igazolására az általa jóváhagyott térítési szabályzatot jelen határozat kézbesítésétől számított hat hónapon belül küldje meg a hatóságnak. A hatóság elrendeli továbbá a jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozatának három hónapra történő nyilvánosságra hozatalát a című honlapján. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál 3 példányban, írásban benyújtott keresettel lehet kérni. A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya, azonban a keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztése kérhető. A keresetlevélben kérhető, hogy három bíróból álló tanács bírálja el az abban foglaltakat. I N D O K O L Á S I. A tényállás megállapítása Bejelentő november 26-án az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló évi XXIX. törvény 141. (5) bekezdése

2 alapján az alább ismertetett ügyet annak irataival együtt - áttette az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz: Az Egészségbiztosítási Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) március 4-én hivatalból eljárást indított a Jávorszky Ödön Kórház (2600 Vác, Argenti Döme tér 1-3.) (a továbbiakban: Kórház) ellen annak kivizsgálására, hogy a magasabb komfortfokozatú kórtermekben való elhelyezés során érvényesül-e az esélyegyenlőség. Az egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények módosításáról szóló évi LXXXIX. törvény 29. -a szerint mint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény 11. -a alapján indult, és a 26. (2) bekezdése szerinti időpontban érdemi döntés meghozatalával vagy eljárást megszüntető végzéssel le nem zárt ügyet - a Felügyelet a 26. (3) bekezdése szerinti időpontig áttette a Bejelentőhöz, mint a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező egészségügyi államigazgatási szervhez. Bejelentő pedig az ügyet a fentebb jelzett jogszabályi rendelkezés alapján áttette a hatósághoz. A Felügyelet eljárása során a sebészeti, gasztroenterológiai, kardiológiai, traumatológiai és az ápolási osztályon végzett vizsgálatot. Az első négy felsorolt osztályhoz egy-egy térítési díj ellenében igénybe vehető VIP kórterem, és egy-egy a VIP kórteremével azonos komfortfokozatú, ingyenesen igénybe vehető két ágyas kórterem tartozott. A sebészeti és a gasztroenterológiai osztály tekintetében a vizsgálat megállapította, hogy a VIP kórteremben és a magasabb komfortfokozatú két ágyas kórteremben szinte kizárólag az osztályvezető főorvos betegei kerültek elhelyezésre. Ugyanakkor a VIP kórtermeknél több esetben nem volt igazolt a térítési díj befizetése, vagy a díjmentesség engedélyezése. A kardiológiai és a traumatológiai osztályokon nem találtak hasonló megkülönböztetésre utaló adatokat. Az ápolási osztály vonatkozásában a Felügyelet megállapította, hogy az ápolási osztályon történő elhelyezésre orvosi beutalással, kórházon belüli áthelyezéssel és más intézményből történő átvétellel kerülhetett sor. Az ápolási osztályon történő elhelyezésre kizárólag térítési díj ellenében volt lehetőség. A térítési díj egységesen a felvételre jelentkezéskor egyszeri Ft (melyet minden újabb hónap megkezdésekor ki kellett fizetni), továbbá Ft napi térítési díj, holott nem találtak a minimumrendeletben meghatározott szolgáltatásokon felüli ellátást, ugyanakkor felszereltségben pluszt jelent az 5-6 ágyas kórtermekben bent lévő vizesblokk. A térítési díjakat a kórház Térítési szabályzata utolsó oldala tartalmazza, amely félrevezető módon úgy tünteti föl magát, mintha a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII.23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) szövege lenne, holott az abban foglaltak nem felelnek meg a Kormányrendeletnek. Az eljárás alá vont 43/2005. (VI.27.) számú határozatával hozzájárult az ápolási osztályon fizetendő napi térítési díj összegének megállapításához. A hatóság a sebészeti és a gasztroenterológiai osztály vonatkozásában hatáskör hiányában nem tudott eljárást indítani, tekintettel arra, hogy nem valószínűsíthető az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (Ebktv.) szerinti védett tulajdonság fennállása, mivel az, hogy valaki a főorvos betege, nem minősül a törvény értelmében védett tulajdonságnak. Az ápolási osztály vonatkozásában azonban a Bejelentő által becsatolt iratokból valószínűsíthető volt, hogy a Kórház nem biztosította a szolgáltatás (ápolási célból történő 2

3 elhelyezés és ápolás) igénybevételét a beutalóval érkező betegek részére a Kormányrendeletben előírt 400 Ft/nap részleges térítési díj fejében. Egységes díjtételeket alkalmazott az orvosi beutalóval rendelkező betegek és a beutalás rendjétől eltérő elhelyezés esetén. Továbbá a Kórház ha egyáltalán biztosított többletszolgáltatást - nem teremtett lehetőséget arra, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. Törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 24. (4) bekezdésének megfelelően a biztosított az ellátást a többletszolgáltatás nélkül igénybe vehesse. Ez a látszólag semleges gyakorlat azon túl, hogy fentebb hivatkozott jogszabályokat is sérti - hátrányosan érintheti azon betegeket, akik állapotuk alapján rászorulnának az ápolási osztályon történő elhelyezésre, azonban annak térítési díját vagyoni helyzetük miatt nem tudják megfizetni. Így a hatóság indokoltnak látta a vagyoni helyzet (Ebktv. 8. q)) alapján történő közvetett hátrányos megkülönböztetés vizsgálatát. Bejelentő beadványa alapján valószínűsíthető volt, hogy bizonyos személyeket, illetve csoportot hátrány ért, továbbá valószínűsíthető a védett tulajdonság fennállása (vagyoni helyzet) is, ezért a hatóság eljárást indított, mely során azt vizsgálta, hogy az eljárás alá vont azzal, hogy jóváhagyta az ápolási osztály díjtételeit - megsértette-e az egyenlő bánásmód követelményét. Az eljárás alá vont érdemi nyilatkozatában előadta, hogy a vizsgált időszakhoz képest tekintettel a választásokra - megváltozott az eljárás alá vont személyi összetétele, és a Kórházban is személycserék zajlottak. Előadta továbbá, hogy vizsgálatot indított az ügyben, ennek során a Kórház vezetésével együtt felülvizsgálja a kórház térítési szabályzatát, és a jogszabályoknak megfelelő módosítás lehetőségét. Az eljárás alá vont a hatóság hiánypótlási felhívására nyilatkozott, hogy a vizsgált időszakban a Kórház ápolási osztályán nem biztosított a beutalóval érkezettek számára ellátást az előírt 400 Ft-os áron, a vizsgált időszakban az ápolási osztály többletszolgáltatást nem nyújtott, és a kórház térítési szabályzata a jogszabályokra hibásan hivatkozott. Nyilatkozott, hogy a Kórháznak február 1-től új vezetése van, továbbá hogy a térítési szabályzat jóváhagyása eljárás alá vont jóváhagyását követően a Képviselőtestület feladata lesz. A Bejelentő által a hatóságnak megküldött iratokban az eljárás alá vont Szociális és Egészségügyi Bizottság elnevezéssel szerepelt, míg az eljárás alá vontnak az eljárás során tett nyilatkozataiban Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnevezés szerepel, ezért a hatóság az eljárás megindításáról szóló értesítésben szereplő elnevezést jelen határozatban az eljárás alá vont nyilatkozataiban szereplő, aktuális Egészségügyi, Szociális és Lakásügyi Bizottság elnevezésre korrigálta. II. A vonatkozó jogszabályi rendelkezések Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) alapján a hatóság kérelem alapján vizsgálatot folytat annak megállapítására, hogy megsértették-e az egyenlő bánásmód követelményét, és a vizsgálat alapján határozatot hoz. (Ebktv. 14. (1) a)) 3

4 Az Egyenlő Bánásmód Hatóság hivatalból is eljár az egyenlő bánásmód követelményének a helyi önkormányzatok és ezek szervei által történő megsértésével kapcsolatban. (Ebktv. 15. (5)) Az egyenlő bánásmód követelményét mind a helyi és kisebbségi önkormányzatok és szervei, mind az egészségügyi ellátást nyújtó szolgáltatók jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során (a továbbiakban együtt: jogviszony) kötelesek megtartani. (4. b) k)) Az egyenlő bánásmód követelményét az egészségügyi ellátással összefüggésben érvényesíteni kell különösen az egészségügyi szolgáltatásnyújtás során. (Ebktv. 25. (1)) Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti a hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás. (Ebktv. 7. (1)) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az olyan magatartás, intézkedés, feltétel, mulasztás, utasítás vagy gyakorlat (a továbbiakban együtt: rendelkezés) nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, a) amely a hátrányt szenvedő fél alapvető jogát másik alapvető jog érvényesülése érdekében, elkerülhetetlen esetben korlátozza, feltéve, hogy a korlátozás a cél elérésére alkalmas és azzal arányos, b) amelynek az a) pont hatálya alá nem tartozó esetekben tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van. (Ebktv. 7. (2)) A közvetlen hátrányos megkülönböztetés azt jelenti, hogy valakit valamely a törvényben felsorolt, ún. védett tulajdonsága (pl.: neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, fogyatékossága, egészségi állapota, politikai vagy más véleménye, családi állapota, anyasága (terhessége) vagy apasága, szexuális irányultsága, életkora, vagyoni helyzete, egyéb tulajdonsága, stb.) miatt részesítenek kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesül, részesült, vagy részesülne. (Ebktv. 8. ) Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a 8. -ban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne. (Ebktv. 9. ) Az egyenlő bánásmód megsértése miatt indított eljárásokban a jogsérelmet szenvedett félnek (kérelmezőnek) kell valószínűsítenie, hogy hátrány érte és hogy a jogsértéskor ténylegesen, vagy a jogsértő feltételezése szerint rendelkezett az Ebktv-ben meghatározott valamely védett tulajdonsággal. (Ebktv. 19. (1)) Amennyiben ezt valószínűsítette, úgy a másik félnek kell bizonyítania azt, hogy a jogsérelmet szenvedett fél által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani. (Ebktv. 19. (2)) A kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) határozza meg, hogy melyek azok az egészségügyi szolgáltatások, melyeket a biztosított részleges térítési díj mellett vehet igénybe. A részleges térítési díjakat a térítési díj ellenében igénybe 4

5 vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII.23.) Korm. rendelet (Kormányrendelet) határozza meg. (A hatóság a vizsgált időszakban hatályos jogszabályokat vette alapul.) A biztosított részleges térítés mellett jogosult: - a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásnak a beutalási rendtől eltérő igénybevételére (Ebtv. 23. e)) - amennyiben állapota indokolja az e feladatra finanszírozott szolgáltatónál ápolás céljából történő elhelyezésre és ápolásra, ideértve a szükséges gyógyszereket és az étkezést is; (Ebtv. 23. h)) A finanszírozott egészségügyi szolgáltató a biztosított részére - annak kezdeményezése alapján, az egészségügyi ellátás szakmai színvonalának érintése nélkül - külön térítési díj ellenében egyéni igénye szerinti étkezést, valamint az egészségi állapota által nem indokolt, az általánosan előírt színvonalú elhelyezéstől eltérő, az intézmény e célra kijelölt részlegében magasabb színvonalú elhelyezést nyújthat, amennyiben a) a többletszolgáltatáshoz szükséges feltételek rendelkezésre állnak, b) a biztosított az egészségügyi szolgáltatónál az ellátást a többletszolgáltatás nélkül is igénybe vehetné, és c) az egészségügyi szolgáltató a többletszolgáltatás nyújtása mellett a finanszírozási szerződése szerinti kapacitáson folyamatosan és teljeskörűen tud ellátást nyújtani. (Ebtv. 24. (4)) Az ápolási osztályon orvosi beutalás alapján történő elhelyezés részleges térítési díja 400 Ft/nap (Kormányrendelet 1. sz. melléklet 5. pont) III. A közvetett hátrányos megkülönböztetés megállapítása A hatóság azt vizsgálta, hogy az eljárás alá vont az ápolási osztályon alkalmazott napi térítési díj jóváhagyásával megvalósított-e az Ebktv. 9. szerinti közvetett hátrányos megkülönböztetést. Az eljárás során a hatóság a rendelkezésre álló iratok és az eljárás alá vont nyilatkozata alapján egyértelműen megállapította, hogy a Kórház nem biztosította a szolgáltatás (ápolási célból történő elhelyezés és ápolás) igénybevételét a beutalóval érkező betegek részére a Kormányrendeletben előírt 400 Ft/nap részleges térítési díj fejében, hanem csak ezt többszörösen meghaladó mértékű díj ellenében, ugyanakkor többletszolgáltatást sem nyújtott. Egységes díjtételeket alkalmazott az orvosi beutalóval rendelkező betegek és a beutalás rendjétől eltérő elhelyezés esetén. Ez a gyakorlat nyilvánvalóan hátrányosan érinti - gyakorlatilag kizárja az ápolási osztály szolgáltatásaiból a rossz vagyoni helyzetben lévő betegeket, hiszen ők a térítési díjat nem tudják megfizetni. Az eljárás alá vont védekezésül csupán arra hivatkozott, hogy a saját, illetve a kórházi vezetés személyi összetétele időközben alapvetően megváltozott. A személyi összetétel megváltozása azonban nem mentesíti az eljárás alá vontat a felelősség alól, hiszen a hatóság az ügyben nem egyes természetes személyek felelősségét vizsgálja, nem őellenük indított eljárást, hanem a helyi önkormányzat, illetve annak egy szerve ellen. Mindazonáltal a hatóság a személyi 5

6 összetétel megváltozását tudomásul vette és a szankció mértékének meghatározásakor erre is tekintettel volt. Az eljárás alá vont tehát nem tett eleget Ebktv. 19. (2) bekezdésében foglalt kimentési kötelezettségének, nem sikerült bizonyítania azt, hogy a jogsértést valószínűsítő körülmények nem álltak fenn, vagy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani. A hatóság megállapította, hogy a Kórház által az ápolási osztály térítési díjai tekintetében alkalmazott gyakorlat látszólag megfelel az egyenlő bánásmód követelményének hiszen mindenki számára azonos feltételekkel teszi lehetővé az ápolási osztály nyújtotta szolgáltatások igénybevételét valójában azonban a rossz vagyoni helyzetben lévő betegeket lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hozza, mint amiben a kedvezőbb vagyoni helyzetben lévők vannak. A hatóság megállapította, hogy az eljárás alá vont azzal, hogy jóváhagyta az ápolási osztály díjtételeit közvetett hátrányos megkülönböztetést valósított meg, ezzel megsértetve az egyenlő bánásmód követelményét. A hatósági eljárásnak, illetve jelen határozat meghozatalának nem volt akadálya, hogy az ügyben nem került megjelölésre konkrét sértett, mivel a hatóság álláspontja szerint az egészségügyi szolgáltatások területén is csak akkor teljesülhet az egyenlő bánásmód követelménye, ha az ennek megsértése miatti vizsgálatok kiterjednek azon esetekre is, amikor a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők a biztos elutasítás tudatában nem tették ki magukat a tényleges elutasítással járó megaláztatásoknak. Ennek megfelelően követve a munkaerőpiac vonatkozásában az Európai Unió Bírósága második tanácsának a Centrum voor gelijkheid van kansen en voor racismebrestrijding kontra Firma Feryn NV (C-54/07.) ügyben kifejtett álláspontját a hatóság lefolytatta az eljárást. A hatóság utal arra, hogy a Fővárosi Bíróság a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat felperes által az Egyenlő Bánásmód Hatóság alperes ellen a győri Petz Aladár Kórház hasonló ügyében hozott 6.K /2009/17. számú jogerős ítéletében kifejtette, hogy egyetért a hatóság jelen határozatához hasonló tartalmú határozatával és felperes keresetét elutasította. IV. A szankció megállapítása A szankciók megállapítása során a hatóság az Ebkt. 16. (2) bekezdése szerint - tekintettel volt az eset összes körülményeire. Az eljárás alá vont javára vette figyelembe, hogy nyilatkozata szerint - az eljárás megindításakor intézkedéseket kezdeményezett a jogsértő állapot felszámolására, továbbá hogy a vizsgált időszakhoz képest az eljárás alá vont és a kórházi vezetés személyi összetétele alapvetően megváltozott. A viszonylag hosszú hat hónapos határidő megállapításakor is tekintettel volt a hatóság a személyi változásokra, elegendő időt biztosítva az új vezetésnek a helyzet áttekintésére és rendezésére. 6

7 Ugyanakkor a hatóság úgy látja, hogy a teljes egészségügyi szektort érintő preventív, visszatartó hatás eléréséhez a jogsértő állapot megszüntetésén túl - feltétlenül szükséges a határozat nyilvánosságra hozatala is. A határozat elleni fellebbezést az Ebktv. 17. (1) bekezdése zárja ki. A határozat elleni jogorvoslatot az Ebktv. 17. (3) bekezdése, valamint a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény és 109. (1) bekezdése biztosítja. Határozatomat az Ebktv. 15. (1) bekezdés a), 13. (1) bekezdés, továbbá a 14. (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörömben eljárva hoztam meg. Illetékességemet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól szóló 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet 4. (1) bekezdése állapítja meg. Budapest, május 6. A határozatot kapja: Dr. Honecz Ágnes elnök sk. 1. Vác Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Bizottsága (2600 Vác, Március 15. tér 11.) 2. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Intézete (1138 Budapest, Váci út 174.) 3. Irattár 7