H A T Á R O Z A T O T

Átírás

1 EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/464/8/2012 Előadó: Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (továbbiakban: hatóság) a Kérelmező (továbbiakban: kérelmező) kérelmére a Ügyvédi Iroda által képviselt Sashalmi Tanoda Általános Iskola (1163 Budapest, Metró u. 3-7.) (továbbiakban: munkáltató) ellen, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásban az alábbi hozta: H A T Á R O Z A T O T A hatóság megállapítja, hogy az eljárás alá vont munkáltató kérelmezővel szemben egészségi állapotával összefüggésben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy egészségi állapota miatt szüntette meg munkaszerződését próbaidő alatt. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság az egyenlő bánásmód követelményébe ütköző magatartás jövőbeni tanúsítását megtiltja, és egyben elrendeli a jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozatának 90 napra történő nyilvános közzétételét a jogsértő azonosításához szükséges adatok kivételével anonimizáltan a hatóság című honlapján. Az eljárásban a hatóság Ft, azaz Hatezerhatszázkilencven forint posta-, és útiköltségből összetevődő - eljárási költséget állapított meg, amelyet az eljárás alá vont munkáltató köteles megfizetni a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül az Egyenlő Bánásmód Hatóság számú bankszámlájára történő átutalással. Amennyiben a kötelezett a pénzfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, késedelmi pótlékot kell fizetnie, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett, de az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál 3 példányban, írásban benyújtott keresettel lehet kérni. A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya, azonban a keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztése kérhető. A keresetlevélben kérhető, hogy három bíróból álló tanács bírálja el az abban foglaltakat Budapest Margit krt. 85. Tel.: (1) , (1) Fax: (1)

2 I N D O K O L Á S Kérelmező április 11-én személyesen előadott kérelmében panasszal fordult a hatósághoz, mert véleménye szerint az eljárás alá vont munkáltató ahol konyhai dolgozóként volt állományban - egészségi állapota és terhessége miatt szüntette meg a munkaviszonyát még a próbaidő alatt. Kérelmező becsatolta kinevezését, a közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését tartalmazó okiratot, terhes-gondozási kiskönyvét, március 20-ai reumatológiai ambuláns lapot, ugyanaznapi laborvizsgálat eredményét, április 3-ai nőgyógyászati ambuláns lapot, valamint egy hangfelvételt tartalmazó CD-t. Az eljárás alá vont munkáltató visszautasította az egyenlő bánásmód követelményének megsértésére vonatkozó feltevést, alapvetően arra hivatkozott, hogy kérelmező jogviszonyának megszüntetésére nem egészségi állapota vagy terhessége miatt került sor, hanem azért, mert az egészségi állapotával kapcsolatos kommunikáció során megszegte együttműködési, tájékoztatási kötelezettségét, ami a munkáltató részéről bizalomvesztést eredményezett. Az eljárás alá vont munkáltató becsatolta a konyha-vezető és az igazgatóhelyettes feljegyzését, kimutatást a fizikai munkaidőben foglalkoztatott munkavállalókról, valamint a hatóságnak az eljárás megindítását megelőzően kérelmezőhöz intézett tájékoztató levelét. A hatóság az ügyben tárgyalást tartott, amelyen kérelmező személyesen, a munkáltató részéről pedig a törvényes képviselő (igazgatónő) és jogi képviselő volt jelen. A tárgyaláson meghallgatásra került a kérelmező által becsatolt hangfelvétel is. Az eljárás alá vont munkáltató indítványára három tanú a konyhavezető, az igazgatóhelyettes és a munka- és tűzvédelmi megbízott került meghallgatásra. A hatóság megkísérelte az ügyben egyezség létrehozását, azonban ez nem járt eredménnyel. A hatóság a kérelmező és az eljárás alá vont munkáltató írásban, valamint a hatósági tárgyaláson szóban tett nyilatkozatai, a becsatolt okiratok és hangfelvétel, valamint az ügyben meghallgatott tanúk vallomásai alapján a következő tényállást állapította meg, és vette alapul döntése meghozatalakor: Kérelmező február 21-én került kinevezésre az eljárás alá vont intézménynél konyhai dolgozó munkakörbe határozatlan időre május 21. napjáig tartó próbaidő kikötése mellett. Kérelmező beilleszkedett az új munkahelyen, jól végezte a munkáját, a munkáltató meg volt vele elégedve. Kérelmező március 20-án reggel, amikor bement a munkahelyére mondta munkatársainak, hogy nagyon fáj a lába, azt is elmondta, hogy előző nap délután, amikor ő volt az ügyeletes, takarításkor letérdelésnél valami furcsát érzett a térdében. A konyha-vezető javaslatára telefonon felhívta az igazgatóhelyettest és kérte, hogy engedje el orvoshoz. Az igazgatóhelyettes elengedte. Kérelmező először a XVI. kerületi Rendelő Intézetbe a sebészetre ment, ahol az orvos táppénzes állományba vette, és azt mondta, hogy munkahelyi balesetről lehet szó. A táppénzes papíron is baleseti kód került feltüntetésre. Kérelmező, miután végzett a sebészeten felhívta az igazgatóhelyettest, és elmondta, hogy az orvos mit mondott. Az igazgatóhelyettes kérte, hogy délután kettő órára menjen be a munkahelyére a munkahelyi balesettel kapcsolatos jegyzőkönyv felvétele miatt. Kérelmező ezt követően mivel elmondása szerint - egyre rosszabbul lett és már a dereka is nagyon fájt - elment a Flór Ferenc Kórházba a Sürgősségi Betegellátó Osztályra, ahol vért is vettek tőle, és átküldték a reumatológiára. A reumatológián egyértelműen megállapították, hogy nem a térdével van probléma, hanem pontosan meg nem határozott gerinc-problémája van, fájdalmai ebből erednek. A laborvizsgálat eredménye kérelmező terhességére utalt. A különböző helyeken 2

3 folytatott vizsgálatok és az azokra történő várakozás hosszú időt vett igénybe. A délután folyamán 3 óra körül az igazgatóhelyettes telefonon felhívta kérelmezőt, mivel nem ment be a megbeszélt időpontban. Ekkor kérelmező elmondta, hogy még a Flór Ferenc Kórházban van, és hogy ott egyértelműen megállapították, hogy nem munkahelyi balesetről van szó, hanem gerincproblémája van. Vagy ugyanezen telefonbeszélgetés alkalmával, vagy valamivel később, mindenesetre még ezen a délutánon kérelmező arról is tájékoztatta az igazgatóhelyettest, hogy a héten már biztosan nem tud dolgozni. Kérelmező március 26-án hétfőn, előre megbeszélt időpontban személyesen bement az igazgatónővel beszélni. Ezen beszélgetés alkalmával az igazgatónő közölte kérelmezővel, hogy megszünteti közalkalmazotti jogviszonyát. Ugyanezen beszélgetés alkalmával kérelmező személyesen is tájékoztatta az igazgatónőt gerincbetegségéről. Kérelmező az igazgatónő munkaviszony-megszüntetési szándékának közlését követően közölte terhességét, továbbá azt, hogy szerinte ezért nem lehet megszüntetni a munkaviszonyát próbaidő alatt sem. Az igazgatónő mondta, hogy ha tud ilyen jogszabályt, akkor azt mutassa meg, mert jogkövető magatartást akar tanúsítani. Kérelmező másnap, március 27-én ismét felkereste az igazgatónőt, erről a beszélgetésről hangfelvételt készített. A becsatolt hangfelvételt a tárgyaláson a felek közösen meghallgatták, az elismerten kérelmező és az eljárás alá vont munkáltató törvényes képviselőjének (igazgatónő) beszélgetését tartalmazza. A felvételen többnyire az igazgatónő beszél. A beszélgetés néhány rövid részlet kivételével - többnyire jól érthető. Ebben a beszélgetésben semmiféle utalás nem szerepel arra vonatkozóan, hogy kérelmező nem tett eleget együttműködési, tájékoztatási kötelezettségének, és hogy a munkáltató elvesztette volna bizalmát kérelmezőben. Az esetleges munkahelyi balesettel kapcsolatban csupán annyi hangzik el az igazgatónő részéről, hogy a munkahelyi balesetet ebből hagyjuk ki, azzal ugye elszaladtak egymás mellett a dolgok. A beszélgetésből az derül ki, hogy kérelmező az Egyenlő Bánásmód Hatóságra hivatkozva mondta igazgatónőnek, hogy tudomása szerint, ha terhes, akkor nem lehet a munkaviszonyát megszüntetni még próbaidő alatt sem. Az igazgatónő kérte, hogy pontosan érdeklődjön utána ennek a jogszabálynak. Többször utalt arra, hogy van egy olyan megoldás, hogy kérelmező betegállománya idejére, kérelmező helyére felvesz egy másik munkavállalót, azonban ezt a megoldást kötelező jogszabályi előírás nélkül a fenntartó költséghatékonysági elvárásai miatt egy próbaidőn levő dolgozó esetében nem alkalmazhatja. A beszélgetés során több ízben is jelezte, hogy ő személy szerint örülne annak, ha lenne egy ilyen jogszabály, mert akkor anélkül hogy a fenntartó azzal vádolhatná, hogy nem elég költséghatékony jogszabályi előírás alapján kérelmező esetében ezt a megoldást alkalmazhatná. A beszélgetés során az igazgatónő többször utalt arra is, hogy a munkaviszony megszüntetésének kérdése nem a kérelmező és az igazgatónő személyéről szól, hanem arról, hogy mindenkinek meg kell oldania a feladatát. Az igazgatónő a beszélgetés végén kifejezetten nyilatkozott, hogy kérelmező munkájával meg volt elégedve, éreztette, hogy kedveli vidám, mosolygós hozzáállását. Kérelmező március 26-án telefonon írásbeli tájékoztatást kért a hatóságtól, melyet a hatóság március 27-én délután elektronikus úton küldött meg kérelmezőnek, aki a hatóság levelét azokban a napokban eljuttatta a munkáltatónak. A munkáltató a hatóság tájékoztató levelének ismeretében április 4-én próbaidő alatt megszüntette kérelmező közalkalmazotti jogviszonyát. A hatóság az alábbi jogszabályi rendelkezésekre tekintettel hozta meg döntését: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) figyelembevételével a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) alapján 3

4 a hatóság kérelem alapján vizsgálatot folytat annak megállapítására, hogy megsértették-e az egyenlő bánásmód követelményét. (Ket. 169/B. (1) a)) A munkáltató a foglalkoztatási jogviszony tekintetében, köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét. (Ebktv. 5. d)) Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti a közvetlen és közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás. (Ebktv. 7. (1)) A közvetlen hátrányos megkülönböztetés azt jelenti, hogy valakit valamely a törvényben felsorolt, ún. védett tulajdonsága miatt részesítenek kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesül, részesült, vagy részesülne. (Ebktv. 8. ) Az Ebktv. 8. h) pontja szerint az egészségi állapot, illetve l) pontja szerint a terhesség védett tulajdonságnak minősül. A foglalkoztatásban az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti például a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítése és megszüntetése során alkalmazott hátrányos megkülönböztetés. (Ebktv. 21. c) A foglalkoztatás területén nem jelenti az egyenlő bánásmód megsértését a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés. (Ebktv. 22. (1) a)) Az egyenlő bánásmód megsértése miatt indított eljárásokban a jogsérelmet szenvedett félnek (kérelmezőnek) kell valószínűsítenie, hogy hátrány érte és hogy a jogsértéskor ténylegesen, vagy a jogsértő feltételezése szerint rendelkezett az Ebktv-ben meghatározott valamely védett tulajdonsággal. (Ebktv. 19. (1)) Amennyiben ezt valószínűsítette, úgy a másik félnek kell bizonyítania azt, hogy a jogsérelmet szenvedett fél által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani. (Ebktv. 19. (2)) A hatóság az ismertetett tényállás alapján fenti jogszabályokra tekintettel - megállapította, hogy a kérelem az alábbiak szerint alapos. A védett tulajdonság fennállásának vizsgálata: A hatóság a becsatolt orvosi iratok és terhes-gondozási kiskönyv alapján megállapította, hogy kérelmező rendelkezett az Ebktv. 8. h) és l) pontjába sorolt védett tulajdonságokkal (egészségi állapot, terhesség). A hátrány megvalósulásának vizsgálata: Kérelmezőt a munkáltató másoknál kétségtelenül kedvezőtlenebb bánásmódban részesítette azzal, hogy jogviszonyát próbaidő alatt megszüntette, hiszen nyilvánvalóan nem szüntette, illetve nem szüntetné meg minden dolgozójának a jogviszonyát próbaidő alatt. A munkáltató kimutatást csatolt az utóbbi négy évben fizikai állományba felvett dolgozókról, melyből kiderül, hogy a nyolc dolgozó közül a munkáltató egyiknek sem szüntette meg próbaidő alatt a jogviszonyát. A kimutatás szerint két próbaidő alatti megszűnés volt, de mindkét esetben a dolgozó szüntette meg a jogviszonyt. 4

5 Fentiekre tekintettel a hatóság megállapította, hogy az eljárás alá vont munkáltató a kérelmezőt más összehasonlítható helyzetben lévő személyeknél kedvezőtlenebb bánásmódban részesítette azzal, hogy közalkalmazotti jogviszonyát próbaidő alatt megszüntette. Okozati összefüggés fennállásának vizsgálata: A hatóság a hivatkozott védett tulajdonságok és a hátrányos munkáltatói intézkedés közötti okozati összefüggés vizsgálata során először is megállapította, hogy a munkáltató már meghozta a kérelmező jogviszonyának megszüntetésére irányuló döntését, amikor tudomást szerzett kérelmező terhességéről. A tényállás szerint a kérelmező éppen azért hivatkozott terhességére, mert már tudta, hogy a munkáltató meg akarja szüntetni a jogviszonyát, és abban bízott, hogy a munkáltató a terhesség miatt fogja megváltoztatni döntését. Ezért a terhesség és a jogviszony megszüntetésének elhatározása ilyen értelemben nem állhatott közvetlenül ok-okozati összefüggésben. Az természetesen nem kizárt - ugyanakkor nem is állapítható meg - hogy a terhességről való tudomásszerzés a munkáltatót megerősítette már korábban meghozott döntésében. A hatóság tehát a terhesség és a hátrányos munkáltatói intézkedés között nem tudott okozati összefüggést megállapítani. A hatóság ezt követően azt vizsgálta meg, hogy kérelmező egészségi állapota (lebetegedése) és jogviszonyának megszüntetése között fennállt-e okozati összefüggés. A hatóság a kérelmező egészségi állapota és jogviszonyának megszüntetése közötti okozati összefüggés vizsgálata során az alábbi tényezőket vette figyelembe: Kérelmező ebben a vonatkozásban előadta, hogy a március 26-ai megbeszélés alkalmával az igazgatónő kifejtette, hogy gerincprobléma esetén kénytelen megszüntetni kérelmező jogviszonyát, hiszen ha például takarító munkakörbe helyezné, akkor is fennállna ez a probléma. Vagyis a kérelmező nyilatkozata szerint a munkáltató kifejezetten közölte vele, hogy a betegsége miatt kénytelen megszüntetni a jogviszonyát. Ezzel szemben az eljárás alá vont munkáltató úgy nyilatkozott, hogy a március 26-i beszélgetésen azt mondta a kérelmezőnek, hogy kérelmező megbízhatatlansága, megbetegedésével kapcsolatos tisztázatlan, ellentmondásos nyilatkozatai (tájékoztatási, együttműködési kötelezettségének megszegése) miatt szünteti meg a jogviszonyát. A felek nyilatkozatai tehát ebben a tekintetben egymásnak ellentmondanak. Okozati összefüggésre utal az időbeli egybeesés kérelmező lebetegedése és jogviszonyának megszüntetése között, vagyis az, hogy a munkáltató kérelmező lebetegedését, keresőképtelenségének megállapítását követő legfeljebb néhány napon belül jutott arra az elhatározásra, hogy kérelmező jogviszonyát megszünteti. Kérelmező március 20-án közölte az igazgatóhelyettessel, hogy a reumatológián gerincproblémát állapítottak meg, és hogy a héten biztosan nem tud dolgozni, ezt követően az igazgatónő a március 26-ai személyes megbeszélésen már közölte is kérelmezővel, hogy közalkalmazotti jogviszonya megszüntetését határozta el. Az igazgatóhelyettes tanúvallomása szerint egyébként már a keresőképtelenség másnapján reggel az igazgatónővel folytatott beszélgetése során felmerült kérelmező jogviszonya megszüntetésének kérdése. A hangfelvételből egyértelműen kiderül, hogy a munkáltató kérelmező munkájával kifejezetten meg volt elégedve, értékelte vidám, mosolygós hozzáállását. Tehát a jogviszony megszüntetése kérelmező munkájával nem állhatott összefüggésben, erre a munkáltató egyébként nem is hivatkozott. 5

6 Érdemi nyilatkozatában utal a munkáltató arra, hogy a hatósági eljárás során tudomást szerzett olyan új adatokról, amelyek felvetik kérelmező magatartásával kapcsolatban valamilyen szabályszegés gyanúját is. Azonban mivel kifejezetten úgy fogalmaz, hogy ezek az adatok már az eljárás során jutottak tudomására nyilvánvaló, hogy ez nem indokolhatta korábban meghozott, jelen eljárásban sérelmezett intézkedését. Itt jegyzi meg a hatóság - bár a munkáltató nem hivatkozott kérelmezőnek a munkakör betöltésére való egészségügyi alkalmatlanságára sem hogy az alkalmatlanság kérdése az ügyben fel sem merülhetett, mivel a munkáltató legfeljebb néhány napos keresőképtelen állapot után a munkaköri alkalmasságra irányuló bármilyen orvosi vizsgálat nélkül - hozta meg döntését. A hangfelvétel arra utal, hogy az igazgatónő nem saját meggyőződése, hanem valamilyen a hangfelvételen pontosan ki nem mondott fenntartói elvárással, költséghatékonysággal összefüggő kényszer hatására kell, hogy megszüntesse kérelmező jogviszonyát. Feltehető, hogy az iskolaigazgató a táppénz-szabályokra, a munkáltató táppénzfizetési terheire tekintettel a fenntartó által is elvárt maximális költséghatékonyság elvébe ütközőnek érezte, hogy kérelmező jogviszonyát bizonytalan ideig tartó keresőképtelensége esetében fenntartsa, hiszen ez pénzbe kerül számára anélkül, hogy az adott feladat ellátása ugyanakkor meg lenne oldva. A hatóság eljárásában az okozati összefüggés feltárása során megvizsgálta, hogy az eljárás alá vont ki tudta-e menteni magát, vagyis az Ebktv. 19. (2) bekezdésének megfelelően be tudta-e bizonyítani, hogy a kérelmező által valószínűsített körülmények nem állnak fenn, vagy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani. Az eljárás alá vont munkáltató kimentésképpen arra hivatkozott, hogy megtartotta az egyenlő bánásmód követelményét, hiszen nem a terhesség, betegség (keresőképtelenség) miatt szüntette meg próbaidő alatt kérelmező jogviszonyát, hanem azért, mert kérelmező március 20-án és az azt követő napokban lebetegedésével, betegségével kapcsolatban nem kommunikált megfelelően és egyértelműen, ellentmondásos nyilatkozatokat tett, megbízhatatlannak bizonyult, megszegte tájékoztatási, együttműködési kötelezettségét, és ez a munkáltató részéről bizalomvesztést eredményezett. Megállapítható volt, hogy március 20-án (az orvosi vizsgálatok napján) délután körülbelül 3 óráig a kérelmező valóban nem adott egyértelmű tájékoztatást a munkáltatónak, illetve egymásnak ellentmondó tartalmú nyilatkozatokat tett egészségi állapotára, illetve egészségi állapota és az előző nap munkahelyén történt esemény összefüggésére vonatkozóan (vagyis a munkahelyi baleset fennállásának lehetőségéről), és az igazgatóhelyettes kérése ellenére nem jelent meg a munkahelyén a megbeszélt időpontban a munkahelyi balesetre vonatkozó jegyzőkönyv felvétele végett, és távolmaradását előzetesen telefonon sem jelezte. Ezzel azonban a hatóság álláspontja szerint nem sértette meg tájékoztatási, együttműködési kötelezettségét, mivel a hatóság elfogadta, hogy kérelmező számára sem volt egyértelmű, hogy az általa érzett fájdalom milyen összefüggésben áll, illetve hogy egyáltalán összefüggésben áll-e az előző nap a munkahelyén történtekkel, a nap folyamán őt vizsgáló orvosok is ellentmondásosan vélekedtek erről, tehát nyilván ő sem tudott egyértelmű információkkal szolgálni a munkáltatónak. Azt, hogy a megbeszélt időpontra nem ment be munkahelyére a baleseti jegyzőkönyv felvétele céljából, illetőleg nem is jelentkezett tekintettel a több helyszínen zajló, hosszan elhúzódó orvosi vizsgálatokra, arra, hogy kérelmező rosszul volt, fájdalmai voltak, illetve 6

7 hogy közben kiderült, nincs is szó munkahelyi balesetről a hatóság szintén nem tudta az együttműködési, tájékoztatási kötelezettség megszegéseként értékelni. Azt követően azonban, hogy a Flór Ferenc Kórház reumatológiai ambulanciáján megállapították, hogy nem a térdével van probléma, hanem pontosan meg nem határozott gerinc-problémája van az igazgatóhelyettes érdeklődésére világosan közölte, hogy nem munkahelyi balesetről van szó, hanem gerincproblémája van, és hogy a héten már biztosan nem tud dolgozni. Ezt az igazgatóhelyettes tanú-vallomásában több ízben is megerősítette. Elmondta, hogy ezen túl még olyan információra, tájékoztatásra várt kérelmezőtől, hogy mennyi időre marad még távol, meddig nem tud jönni dolgozni, hogy kell megoldania helyettesítését. A hatóság álláspontja szerint kérelmező - azzal, hogy keresőképtelensége első napján világosan közölte, hogy nincs szó munkahelyi balesetről, gerinc-problémája van, és a héten már nem tud dolgozni - eleget tett együttműködési, tájékoztatási kötelezettségének, ezért a hatóság az eljárás alá vont munkáltatónak ezt a kimentését nem tudta elfogadni A hatóság azt is megállapította, hogy a becsatolt hangfelvétel tükrében teljesen életszerűtlen, hogy az igazgatónő az együttműködési, tájékoztatási kötelezettség megszegése, kérelmező megbízhatatlansága miatt úgy dönt, hogy nem tud kérelmezővel együtt dolgozni, ugyanakkor több ízben megerősíti kérelmezőnek, hogy ő a maga részéről örülne, ha lenne olyan jogszabály, amely megtiltaná kérelmező munkaviszonyának megszüntetését, mert így anélkül, hogy vádolható lenne azzal, hogy nem elég költséghatékony fenntarthatná kérelmező jogviszonyát. Ennek felismerése megerősítette a hatóságot abban a meggyőződésében, hogy a kimentés nem helytálló. A hatóság véleménye szerint azonban igencsak életszerűnek tűnik, és a becsatolt hangfelvételen szereplő beszélgetéssel is, illetve a többi tényállási elemmel is összhangban áll, hogy az igazgatónő a feladat-ellátásban adódó bizonytalanság, a táppénz-szabályok (táppénzfizetési kötelezettség), és ezzel összefüggésben a fenntartó költséghatékonysági elvárásai miatt úgy látja, hogy kérelmező jogviszonyát gerinc-problémái miatt még a próbaidő alatt meg kell szüntetnie, és ezt közli is vele. A hangfelvételen ugyan nem szerepel kifejezetten a jogviszony megszüntetésének az oka, a felvételen elhangzottakból, azok összefüggéseiből azonban mégis arra lehet következtetni, hogy kérelmező közalkalmazotti jogviszonya betegsége miatt került megszüntetésre. A hatóság a fentiekben ismertetett tényeket és szempontokat összességükben mérlegelve arra a szilárd meggyőződésre jutott, hogy kérelmező közalkalmazotti jogviszonyának próbaidő alatti megszüntetésére az egészségi állapota miatt került sor, tehát megállapítható, hogy a kérelmezőt ért hátrány és a védett tulajdonság között okozati összefüggés áll fenn. Összegzés Fentieket összegezve a hatóság megállapította, hogy az eljárás alá vont munkáltató egészségi állapota miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesítette a kérelmezőt, mint amelyben az összehasonlítható helyzetben lévő személyek részesültek, vagy részesültek volna, így közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg és ezzel megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Végezetül - mivel az eljárás során a munkáltató több ízben célzást tett arra, hogy a táppénzes állományba vétel, illetve az orvosi adminisztráció kapcsán valamilyen, hiba, szabályszegés 7

8 gyanúja is felmerül, melyben esetleg kérelmező is érintve van - a hatóság megjegyzi, hogy kizárólag az egyenlő bánásmód követelménye érvényesülését vizsgálja. Egyéb esetleges jogsértések kivizsgálását az erre hatáskörrel rendelkező szerv előtt lehet kezdeményezni. A szankció megállapítása A szankciók megállapítása során a hatóság a Ket. 169/I. (2) alapján a 94/A. (1) bekezdése szerint - tekintettel volt az eset összes körülményeire, így többek között az önkormányzatok és az önkormányzati fenntartású intézmények köztudottan szűkös anyagi lehetőségeire, anyagi teljesítőképességére, továbbá arra, hogy az intézményvezetőt a jogsértő intézkedés meghozatalakor nyilvánvalóan nem diszkriminatív hozzáállása motiválta, hanem a gazdasági korlátok és a feladatellátás kettős kényszere. A hatóság feltétlenül szükségesnek tartotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsításának megtiltását és a preventív hatás elérése érdekében a határozatnak a hatóság honlapján történő közzétételét. Az ügyintézési határidő a Kormányrendelet 7. (1) bekezdése szerint 75 nap. Az ügyintézési határidő nem került túllépésre. A határozat elleni fellebbezést a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 169/J. (1) bekezdése zárja ki. A határozat elleni jogorvoslatot a Ket (1) bekezdése biztosítja, a 169/J. figyelembevételével. Határozatomat a (Ket.) 169/B. (2) a) pontjában biztosított hatáskörömben eljárva hoztam meg. Illetékességemet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól szóló 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet 4. (1) bekezdése állapítja meg. Budapest, szeptember 4. Dr. Honecz Ágnes elnök Az eljárás alá vont munkáltató a határozatot a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt megtámadta, annak bírósági felülvizsgálatát, és hatályon kívül helyezését kérte. A bíróság azonban a keresetet elutasította és így a határozatot hatályában fenntartotta. 8