EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG H A T Á R O Z A T O T

Átírás

1 EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyiratszám: EBH/366/13/2014. Előadó: Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (továbbiakban: hatóság) a kk. kérelmező - akit a hatóság előtti eljárásban a törvényes képviselője által meghatalmazott egyesület képviselt - kérelme alapján a Kispesti Waldorf Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola és Gimnázium (1193 Budapest, Vécsey utca 9-13.) eljárás alá vonttal szemben az egyenlő bánásmód követelményének megsértése tárgyában előterjesztett kérelme ügyében az alábbi hozta: H A T Á R O Z A T O T Az eljárás alá vont megsértette az egyenlő bánásmód követelményét kérelmezővel szemben, amikor augusztus 28-án arról tájékoztatta törvényes képviselőjét, hogy nem nyert felvételt az eljárás alá vont intézménybe az édesanyja szexuális irányultságára és arra tekintettel, hogy azonos nemű élettársával közösen nevelik kérelmezőt. Az eljárás alá vont ezzel a magatartásával kérelmezővel szemben a törvényes képviselő szexuális irányultságával okozati összefüggésben közvetlen hátrányos megkülönböztetést alkalmazott. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság az eljárás alá vontnak megtiltja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását, és elrendeli jogerős és végrehajtható - az eljárás alá vont adatainak kivételével - anonimizált határozatának az eljárás alá vont internetes oldalán és a hatóság internetes oldalán történő nyilvános közzétételét 45 napra. A hatóság az eljárás alá vontat ,-Ft, azaz ötvenezer forint bírság megfizetésében marasztalja, melyet az eljárás alá vont a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül köteles megfizetni a hatóság számú bankszámlájára történő átutalással. Amennyiben a kötelezett a pénzfizetési kötelezettségeinek határidőben nem tesz eleget, késedelmi pótlékot kell fizetnie, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címzett, de az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál 3 példányban, írásban benyújtott keresettel lehet kérni. A keresetlevélben kérhető, hogy három bíróból álló tanács bírálja el az abban foglaltakat, illetve a bíróság tárgyalás tartásával bírálja el az ügyet. Az eljárással kapcsolatban költség nem merült fel. I N D O K O L Á S Kérelmező törvényes képviselője kérelmében előadta, hogy kérelmező tanulását a Kispesti Waldorf Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola és Gimnázium (továbbiakban: eljárás alá vont) 7. osztályában szerette volna biztosítani szeptemberétől, ezért a leendő osztálytanítóval egyeztetett időpontban, augusztus 28-án személyesen látogatást tett kérelmezővel az eljárás alá vont intézményben. Kérelmező

2 törvényes képviselője elmondása szerint a beszélgetés során tájékoztatta a tanítót, hogy a gyermek szűk családját rajta kívül vele azonos nemű élettársa alkotja, majd másnap elektronikus levélben értesítést kapott az osztálytanítótól, hogy nem tudja vállalni a gyermek kísérését az osztályában a családi állapota miatt. Kérelmező törvényes képviselője ezt követően az eljárás alá vont Igazgatási Konferenciájához fordult, amelytől október 7-én elektronikus levélben azt a tájékoztatást kapta, hogy nem látnak módot az osztálytanító döntésének megváltoztatására. Kérelmező törvényes képviselője beadványa mellé csatolta az osztálytanító és az Igazgatási Konferencia által küldött elektronikus levelet. Kérelmező törvényes képviselője beadványában úgy nyilatkozott, hogy a sérelem idején bejegyzett élettársi kapcsolatban élt azonos nemű élettársával, akivel gyermekét közösen nevelték. A hatóság eljárást indított, és az eljárás alá vontat nyilatkozattételre hívta fel arra vonatkozóan, hogy ki és milyen szempontok alapján dönt az intézménybe történő felvételről. Az eljárás alá vont nyilatkozatában kifejtette, hogy a magasabb osztályba történő felvétel kizárólag az adott osztálytanító felelősségén és autonómiáján alapul, ugyanis az osztálytanító feladata az osztályközösség végigkísérése az első osztálytól a nyolcadik osztály végéig. Az eljárás alá vont hangsúlyozta, hogy az intézmény nem kötelező felvételt biztosító iskola, és kifejtette, hogy az osztály kialakításának fő szabálya az, hogy az első osztálytól a nyolcadik osztályig a legkevesebb változással működhessen az osztályközösség. Az eljárás alá vont előadta továbbá, hogy rendkívüli esetnek tekinthető, ha egy család magasabb osztályba jelentkezik a gyermekével, és ilyen esetekben a felvételi eljárást megelőzően a tanító fokozott felelősséggel és mérlegeléssel teremti meg a jelentkező gyermek számára az osztályközösségbe történő beilleszkedés lehetőségét. Részletezte továbbá, hogy a felvételi eljárás során a leendő osztálytanító a szülőkkel többször beszélget, a gyermekkel többször találkozik, vendégnapokra meghívja a gyermeket, amely során alkalma van megfigyelni az osztály reakcióját a vendégdiákra, és amennyiben úgy ítéli meg, hogy a vendégdiák és az osztály szempontjából is ideális a felvétel, kéri a szülőket a kérdőív kitöltésére, anamnézis csatolására, amelyeket az osztálytanító a tanártársai bevonásával értékel. A tényleges felvételi beszélgetésre ezt követően kerül sor, amely után az osztálytanító a felvétel kérdésében dönt, és a döntéséről értesíti a tanári kollégiumot, valamint az osztályközösség szülőit. Az eljárás alá vont előadta, hogy az osztálytanító az egyik szülővel beszélgetést folytatott, a gyermekkel találkozott, és kilátásba helyezte a vendégnapot, valamint ehhez kapcsolódóan egy tanulmányi kiránduláson való vendég-részvételt, ugyanakkor jelezte azt is, hogy a gyermekek feszültségekkel terhes osztályközösséget alkotnak. Előadta továbbá, hogy figyelembe véve a kérelmező törvényes képviselője által felvetett élethelyzet osztályközösségen belüli, és a tágabb, szülőket is magában foglaló osztályközösségen belüli esetleges feszültségekre ható lehetséges következményeket is, az osztálytanító úgy döntött, hogy a felvételi eljárás folytatását nem tudja vállalni. Az eljárás alá vont állítása szerint éppen kérelmező szempontjából tartotta vállalhatatlannak az osztálytanító a kísérését, az osztályközösségben jelenlévő domináns gyermekek esetleges agresszív fellépése miatt. Az eljárás alá vont nyilatkozatában előadta továbbá, hogy az Igazgatási Konferencia előtt ismert volt az osztálytanító döntése, és annak indoka is, miszerint nem látta biztosíthatónak a gyermek zökkenőmentes beilleszkedését, valamint azt, hogy a nevelési folyamatok kedvezően alakulhassanak oda-vissza. Az eljárás alá vont csatolta a Működési Szabályzatát, amelynek 3. oldal utolsó bekezdése tartalmazza, hogy az ismerkedő beszélgetéseken tapasztaltak, a kérdőívek adatai alapján az iskolaérettségről és a felvételről a felvételi folyamatot végig vivő pedagógus javaslatára a Pedagógiai Konferencia dönt. Az eljárás alá vont elektronikus úton megküldte továbbá a hatóság részére a Waldorf Kerettantervet, amely részletesen kifejti a felvételi folyamatot. 2

3 A hatóság a tényállás teljeskörű feltárása érdekében június 6. napján tárgyalást tartott, ahol a kérelmező törvényes képviselőjének jogi képviselője kiemelte, hogy az osztálytanító által írt elektronikus levélben, és az eljárás alá vont nyilatkozatában eltérő indok szerepel a felvétel elutasításának okaként, ugyanis az eljárás alá vont nyilatkozatából álláspontja szerint az olvasható ki, hogy kérelmező védelmében tagadta meg a felvételt, míg álláspontja szerint az osztálytanító a többi gyermek védelmére hivatkozott. A kérelmező törvényes képviselőjének jogi képviselője előadta továbbá, hogy az osztálytanító által írt elektronikus levélben közvetlen utalás található kérelmező törvényes képviselőjének családi állapotára, amely a hátrány keletkezésekor bejegyzett élettársi kapcsolat volt. A tárgyaláson kérelmező törvényes képviselője előadta, hogy közel két évig levelezett a tanárnővel, mielőtt találkoztak, két nappal a 2013/14-es tanév kezdete előtt. Kérelmező törvényes képviselőjének elmondása szerint kérelmező nagyon lelkes volt, és a beszélgetés kellemesen indult, az osztálytanító megmutatta az iskolát, és kilátásba helyezte, hogy elviszi a gyermeket az év elejei tanulmányi kirándulásra. Kérelmező törvényes képviselője elmondása szerint beszélt az osztálytanítónak arról, hogy a kérelmezőt három éves kora óta nevelik kétanyás családban, azonban az édesapja is részt vesz a nevelésben, és a gyermeknek nagyon jó a kapcsolata az édesapjával. Kérelmező törvényes képviselője emlékei szerint a beszélgetés egy óráig tartott, és a kérelmezőt az osztálytanító arról kérdezte, hogy pl. mely tárgyakat szereti jobban, van-e testvére, mit csinál szabadidejében, majd a beszélgetés végén az osztálytanító egyértelműen azt mondta, hogy hétfőn várja a gyermeket az iskolában. Kérelmező a beszélgetés során végig jelen volt. Kérelmező törvényes képviselője előadta továbbá, hogy az azt követő napon, amikor megkapta az osztálytanító levelét, hogy nem támogatja a gyermek felvételét az iskolába a családi állapotuk miatt, este el kellett mondania a fiának, hogy mi az oka annak, hogy nem mehet a kiválasztott iskolába. Kérelmező törvényes képviselője a tárgyaláson előadta továbbá, hogy az osztálytanító a levél megküldését követően telefonon is megkereste, és arra hivatkozott, hogy kérelmező az egy órás beszélgetés során visszahúzódó volt, amiből azt a következtetést vonta le, hogy nem tudja fogadni az osztályban. Az eljárás alá vont képviselője a hatóság felhívására egy lehetséges egyezség vonatkozásában úgy nyilatkozott, hogy a pedagógiai szempontokat figyelembe véve kérelmezőnek későbbiekben lehetőséget biztosítanak az intézménybe való jelentkezésre a felső tagozaton, 9. osztályban. A tárgyaláson kérelmező törvényes képviselője a felajánlott egyezséggel összefüggésben úgy nyilatkozott, hogy azt nem fogadja el, ugyanis nem kívánja gyermekét a jövőben az eljárás alá vont intézménybe beíratni. Az eljárás alá vont a tárgyaláson részletesen kifejtette, hogy ismerte az osztálytanító döntésének indokát, miszerint nem tudja megoldani azt a problémát, amit kérelmező családi állapota felvet, és azt tudomásul vette, ugyanis az osztályközösség szerinte olyan állapotban volt, hogy vélhetően nem lett volna képes befogadni a gyermeket. Az eljárás alá vont előadta továbbá, hogy az osztálytanítónak a tanév kezdete előtt gyorsan kellett meghoznia a döntést, és a jövőbe ugyan ő sem látott, azonban mérlegelnie kellett, hogy amennyiben vállalja kérelmező befogadását, az osztályközösségben téma lehet a családi körülménye. Az eljárás alá vont elmondása szerint az elutasítás valódi oka az volt, hogy az osztálytanító féltette kérelmezőt attól, ami várhatta, ugyanis ebben az osztályközösségben olyan helyzet állt elő, amelyet valószínűleg nem tudott volna megfelelően kezelni a pedagógus. Az eljárás alá vont által csatolt kerettanterv a 8. oldalon rögzíti, felvétel magasabb osztályba címszó alatt, hogy rendszeresen előfordul, hogy a tanév közben, vagy az új tanév kezdetén jelentkeznek a szülők felvételi kérelemmel. Az eljárás alá vont képviselője a hatóság kérdésére ezzel összefüggésben a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy az intézményben nem jellemző, hogy felsőbb osztályba új gyermeket vesznek fel, a nyilatkozatában ezért írta azt, hogy ez rendkívüli esetnek tekinthető. Az eljárás alá vont képviselője a hatóság kérésére a 3

4 kerettanterv 25. oldal 5. pontjában foglaltakkal összefüggésben előadta, hogy az egészséges szexualitásra nevelés célkitűzés alatt azt érti, hogy a gyermekeknél ne jelentkezzenek szexuális devianciák. A szexuális deviancia jelentésével összefüggésben úgy nyilatkozott, hogy ez alatt azt érti, amikor két, szerelmi vagy szexuális kapcsolatban lévő fél nem tudja egészségesen és boldogan megélni a kapcsolatot, azonban kiemelte, hogy álláspontja szerint az azonos neműek kapcsolata nem tartozik a deviancia körébe. Az eljárás alá vont képviselője a hatóság kérdésére a tárgyaláson előadta, hogy az Igazgatási Konferencia a kérelmező törvényes képviselőjenek írt elektronikus levélben ugyan nem hivatkozott arra, hogy kérelmező érdekeit tartja szem előtt, azonban álláspontja szerint az osztálytanító a gyermekre úgy tekintett, mint az osztályközösség jövőbeni lehetséges részesére. Az eljárás alá vont egy öt-hat évvel korábbi tapasztalatára hivatkozással előadta, hogy amikor a kamaszkor közeledtével a gyermekek személyiségében változás állt be, az adott gyermekkel szemben kialakult konfliktusokat az osztálytanító nem tudta kezelni, és ennek következtében nemcsak az adott gyermek, hanem maga az osztályközösség is sérült, ugyanis megtapasztalták, hogy vannak, akik támadták a gyermeket, és nem megfelelően sikerült őt megóvni a jelenségtől. Az eljárás alá vont a tárgyaláson kifejtette, hogy az adott osztály kérelmező jelentkezésekor nem volt befogadó, amelynek alátámasztására indítványozta három olyan pedagógus tanúkénti meghallgatását, akik hat évig tanították az osztályt. Kérelmező törvényes képviselőjének jogi képviselője a tárgyaláson előadta, hogy álláspontja szerint nem vezet eredményre a tanúk meghallgatása, mivel kérelmező nem kapott lehetőséget arra, hogy megismerkedhessen az osztály többi tagjával, így a tanúmeghallgatás sem bizonyítaná, hogy a gyermeket a közösség nem fogadta volna be. Az osztálytanító a döntését feltételezésre alapította, és a tanúk meghallgatása pusztán az eljárás elhúzódását szolgálná. A hatóság június 26-án tárgyaláson kívül tanúként meghallgatta a felvételt elutasító döntést hozó osztálytanítót, aki a hatóság előtt elismerte, hogy a kérelmező törvényes képviselője által csatolt elektronikus levelet ő írta, és a levél tartalmával összefüggésben kifejtette, hogy az alatt, hogy az osztályban problémát jelent a lányok dominanciája, azt érti, hogy egyrészt számbeli fölényben vannak, másrészt ők a hangadók a közösségben. A férfi és a női szerepekkel összefüggésben a tanú úgy nyilatkozott, hogy az osztály tagjai olyan családokból érkeznek, amelyek mondhatni teljes családok, apából, anyából és gyermekből állnak, ezért a gyermekeknek van tapasztalata arról, hogy mit takar a férfi és női szerep. A tanú elmondása szerint az, hogy kérelmező törvényes képviselője és vele azonos nemű párja alkotja a gyermek szűk családját, okot adna az osztályközösségben arra, hogy a lányok verbálisan bántsák a gyermeket. A tanú a meghallgatás során arra hivatkozott, hogy döntése meghozatalakor abból indult ki, hogy milyen az osztályközösség, és úgy gondolja, hogy bántották volna kérelmezőt amiatt, mert a szülei azonos neműek. A tanú a meghallgatáson előadta továbbá, hogy először elektronikus levélben értesítette arról kérelmező törvényes képviselőjét, hogy nem tudja vállalni a gyermeknek az osztályba történő felvételét, ugyanakkor elmondása szerint telefonon is megkereste, azonban a beszélgetés rövid ideje miatt nem tudta kifejteni, hogy kizárólag a gyermek érdekeit tartotta szem előtt a döntésénél. A tanú a meghallgatáson előadta továbbá, hogy véleménye szerint a kérelmező törvényes képviselőjenek írt levele félreérthető volt, amit akkor érzett, amikor a szülő a telefonbeszélgetést rövidre zárta. A törvényes képviselő képviselőjének kérdésére a tanú a meghallgatáson úgy nyilatkozott, hogy ha nem tudta volna, hogy azonos nemű szülők nevelik kérelmezőt, akkor részt vehetett volna a próbanapon. A tanú előadta továbbá, hogy az egy órás beszélgetés alatt azt tapasztalta, hogy a gyermek visszahúzódó, szorongó, de arra nem emlékszik, hogy mondta volna az 4

5 édesanyának, hogy ez akadálya lehet a felvételnek, és a megbeszélés végén azzal váltak el, hogy várják a gyermeket a vendégnapra. A tanú elmondása szerint a vendégnapnak az a célja, hogy a vendég megtapasztalja, milyen az iskola, és az osztály is megtapasztalja a vendéget, azonban kérelmező törvényes képviselője gyermekének erre már nem adott lehetőséget, tartva attól, hogy a vendégnap alkalmával sérelem éri. A hatóság a tanú meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet augusztus 13-án megküldte az eljárás alá vont képviselője részére azzal, hogy az abban foglaltakra 5 napon belül észrevételt tehet, azonban arra az eljárás alá vont nyilatkozatot nem tett. A hatóság a fenti tényállásban foglaltak alapján megállapította, hogy a kérelem az alábbiak szerint megalapozott. Az évi LXIV. törvénnyel kihirdetett Egyezmény a gyermek jogairól 2. cikk 2. pontja értelmében az Egyezményben részes államok megteszik a megfelelő intézkedéseket arra, hogy a gyermeket hatékonyan megvédjék minden, bármely formában jelentkező megkülönböztetéstől és megtorlástól, amely szülei, törvényes képviselői, vagy családtagjai jogi helyzete, tevékenysége, véleménynyilvánítása vagy meggyőződése miatt érhetné őket. Az Egyezmény 29. cikke a gyermek oktatásának céljai között említi, hogy a gyermek tudatába kell vésni az emberi jogok és az alapvető szabadságok, valamint az ENSZ Alapokmányában elfogadott elvek tiszteletben tartását. A hatóság az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (Ebktv.) alapján vizsgálatot folytat annak megállapítására, hogy megsértettéke az egyenlő bánásmód követelményét. (Ebktv. 14. (1) bekezdés a) pont) Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti a közvetlen és közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás. (Ebktv. 7. (1) bekezdés) A z Ebktv. 8. m) pontja értelmében közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy, vagy csoport valós vagy vélt szexuális irányultsága miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesül, részesült, vagy részesülne. Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület 288/2/2010. (IV.9.) TT. sz. állásfoglalása értelmében amennyiben az eljárást indító fél a diszkriminációt egy védett tulajdonsággal (eredeti védett tulajdonság) rendelkező személlyel való közvetlen rokoni, baráti kapcsolata okán osztozva a joghátrányban szenvedi el, a jogvédelmet az eredeti védett tulajdonság alapján igényelheti. Ebben az esetben beszélünk átsugárzó diszkriminációról. Az egyenlő bánásmód követelményét a közoktatási és a felsőoktatási intézmények (a továbbiakban együtt: oktatási intézmény) jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során kötelesek megtartani. (Ebktv. 4. g) pont) Az Ebktv. 27. (1) bekezdése alapján az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy amelynek megszervezéséhez az állam közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). 5

6 Az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell különösen az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása során. (Ebktv. 27. (2) bekezdés a) pont) Az egyenlő bánásmód megsértése miatt indított eljárásokban a jogsérelmet szenvedett félnek (kérelmező törvényes képviselőjenek) kell valószínűsítenie, hogy hátrány érte és a jogsértéskor ténylegesen, vagy a jogsértő feltételezése szerint rendelkezett az Ebktv-ben meghatározott valamely védett tulajdonsággal. (Ebktv. 19. (1) bekezdés) Amennyiben ezt valószínűsítette, úgy a másik félnek kell bizonyítania, hogy a jogsérelmet szenvedett fél által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani. (Ebktv. 19. (2) bekezdés) A közvetlen hátrányos megkülönböztetés Ebktv. 8. szerinti törvényi elemei a védett tulajdonság, az összehasonlítható helyzetben lévő személyekhez képest elszenvedett hátrány, és a kettő közötti okozati összefüggés. Kérelmező törvényes képviselője nyilatkozott az Ebktv. 8. m) pontjában foglalt (szexuális irányultsága) védett tulajdonságáról, továbbá a hátrány valószínűsítéséhez - miszerint gyermekének felvételét az eljárás alá vont intézmény elutasította -, csatolta az osztálytanító és az Igazgatási Konferencia által írt elektronikus levelet. A hatóság az eljárás alá vont Működési Szabályzata alapján megállapította, hogy az eljárás alá vont intézmény az Ebktv. hatálya alá tartozik, ezért az eljárás alá vontnak az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása során. A hatóság az eljárása során a továbbiakban azt vizsgálta, hogy a védett tulajdonság és a hátrány között ok-okozati összefüggés fennáll-e. A hatóság álláspontja szerint az eljárás során becsatolt elektronikus levélből egyértelműen megállapítható volt, hogy az osztálytanító a felvételt elutasító döntését a gyermek családi állapotára hivatkozással hozta meg, és az Igazgatási Konferencia az osztálytanító indokait ismerve, arról tájékoztatta kérelmező törvényes képviselőjét, hogy nem lát módot az osztálytanító döntésének a megváltoztatására. A hatóság az ok-okozati összefüggés alátámasztásaként értékelte, hogy az eljárás alá vont képviselője az osztálytanító döntésében a kérelmező törvényes képviselője által felvetett élethelyzet szerepére hivatkozott, amit a tárgyaláson szóban is megerősített azzal, hogy tudomásul vették, miszerint az osztálytanító azért utasította el a gyermek felvételét, mert nem tudja megoldani a kérelmező családi állapota által felvetett problémát. A hatóság figyelembe vette továbbá, hogy a tanúként meghallgatott osztálytanító hivatkozott ugyan arra, hogy az egy órás találkozás alkalmával kérelmező visszahúzódó volt, azonban elismerte, hogy nem mondta a szülőnek, hogy a gyermek visszahúzódó viselkedése akadálya lenne a felvételnek. Hivatkozott továbbá arra, hogy a törvényes képviselővel valóban megállapodott abban, hogy a vendégnapon fogadja a gyermeket. A hatóság álláspontja szerint egyértelműen az oksági kapcsolatra lehet következtetni a tanú azon kijelentéséből, miszerint abban az esetben, ha nem tudott volna arról, hogy a gyermeket azonos nemű szülők nevelik, részt vehetett volna a próbahéten, és nyilatkozott arról is, hogy nincs tudomása olyan esetről, amikor visszavonták a próbanapon történő részvételre tett ígéretüket. A hatóság a fentiekre tekintettel megállapította a védett tulajdonság és a bekövetkezett hátrány közötti összefüggést. 6

7 A hatóság ezt követően azt vizsgálta, hogy a megkülönböztetésnek a tárgyilagos mérlegelés szerint volt-e ésszerű indoka az eljárás alá vont részéről. Az eljárás alá vont az eljárás során arra hivatkozott, hogy a felvétel elutasítása kérelmező és a többi tanulónak az érdekében történt, ugyanis a leendő osztályközösséget, és azon belül kérelmezőt is meg kívánták védeni a várható konfliktusoktól, amelyek abból adódnának, hogy kérelmezőt azonos nemű szülők nevelik. Az eljárás alá vont ezt egyrészről azzal kívánta alátámasztani, hogy az adott osztályközösség a kamaszkor sajátosságaira tekintettel konfliktusokkal terhelt, és az adott időszakban nem volt befogadó. Az eljárás alá vont álláspontja szerint ugyanis az osztályban a lányok számbeli fölénye és temperamentuma folytán az osztályközösség leány tagjai részéről sérelem érte volna kérelmezőt. A hatóság nem fogadta el az eljárás alá vont érvelését ésszerű indokként, tekintettel arra, hogy a konkrét esetben az általa előadottak pusztán feltételezésen alapultak, kérelmezőnek esélyt sem adva arra, hogy a közösség tagjaival megismerkedjen. A hatóság figyelembe vette, hogy kérelmező törvényes képviselőjét az egyórás megbeszélésen az osztálytanító egyáltalán nem tájékoztatta arról, hogy az osztályban milyen jellegű konfliktusokra számíthatnak, sem arról, hogy aggályai vannak a gyermek beilleszkedésével kapcsolatban. Összességképpen a hatóság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az eljárás alá vont által előadottak ésszerű indokként nem elfogadhatók, ugyanis még a vendégnapot sem biztosították kérelmezőnek, amelynek célja a tanú elmondása szerint éppen az, hogy megfigyeljék, hogyan tud a gyermek beilleszkedni a leendő közösségbe. A hatóság figyelembe vette továbbá, hogy az osztálytanító nem tájékoztatta arról kérelmező törvényes képviselőjét, hogy a gyermek beilleszkedésével összefüggésben aggályai vannak és kétségesnek látja a tényleges felvételt, és kérelmező törvényes képviselője bevonása nélkül döntött úgy, hogy a kérelmező nem jelenhet meg a vendégnapon sem. A hatóság nem értékelte ésszerű indokként az eljárás alá vont arra történő hivatkozását sem, hogy álláspontja szerint elfogadható, ha van olyan helyzet, amelyet a pedagógus nem tud kezelni. A hatóság álláspontja szerint ugyanis az osztályközösségbe történő befogadást nem lehet megtagadni arra hivatkozással, hogy a gyermek a többségi társadalomtól eltérő családban él és emiatt a közösség őt nem fogadná el, illetve az adott pedagógus a kialakult konfliktus feloldására nem képes. Az oktatási intézménynek egyik feladata kell, hogy legyen a felügyeletére bízott gyermekek egymás iránti toleranciára nevelése, összhangban a Gyermek jogairól szóló Egyezménnyel. Ilyen értelemben nem képezheti különbségtétel alapját sem a gyermeknek, sem szülőjének, vagy törvényes képviselőjének valamely védett tulajdonsága, és kizárólag abban az esetben tehető különbségtétel, ha a megkülönböztetés összhangban van az Ebktv ában foglaltakkal, illetve megfelel a 7. (2) bekezdésében írtak valamelyikének. Az eljárás alá vont magatartásával éppen a sokszínűség el- és befogadása ellen hatott, amelyre nem szolgálhat mentségként az általa alkalmazott pedagógusnak a konfliktus kezelésére való alkalmatlansága. A lefolytatott bizonyítás alapján megállapítható, hogy az eljárás alá vont részéről az Ebktv-ben rögzített kimentés nem volt eredményes, az eljárás alá vont olyan ésszerű indokot nem szolgáltatott, amely az intézkedése jogszerűségét igazolta volna. A hatóság az eljárás alá vontnak megtiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását, a jogerős határozatának a közzétételét rendelte el a jövőbeli hasonló esetek elkerülése érdekében és pénzbírság kiszabásáról rendelkezett. A hatóság a döntés meghozatalakor figyelemmel volt arra, hogy egy oktatási intézménybe történő felvételt olyan szempontokra alapítani, amely indokolatlanul kirekeszti azokat a gyermekeket egy közösségből, akik a többségtől eltérő családmodellben élnek, a gyermek mindenekfelett álló érdekének érvényesülése szempontjából aggályos, és nem csak a hazai, hanem a nemzetközi normákkal 7

8 is ellentétes. A hatóság arra is figyelemmel volt, hogy nem csupán a kiskorú kérelmezőt érte hátrány, hanem törvényes képviselőjét is, utóbbinál az emberi méltóság megsértése azzal érhető tetten, hogy az eljárás alá vont intézmény a törvényes képviselő párkapcsolatára hivatkozással döntött a gyermek felvételének megtagadásáról. A hatóság a különböző szankciók egymás mellett történő alkalmazásával a jogsértés súlyosságára kívánta felhívni a figyelmet, amelynél figyelembe vette a sérelemmel érintettek számát és egyikük életkorából adódó korlátozott érdekérvényesítési képességét. A hatóság mellőzte az eljárás alá vont által indítványozott további két tanú meghallgatását, tekintettel arra, hogy azok arra nézve tudtak volna nyilatkozni, hogy az adott osztályközösség mennyire volt befogadó. A hatóság az osztálytanítót tanúként meghallgatta, további, az ügy szempontjából releváns információ a meghallgatni kért személyektől nem lett volna nyerhető. Határozatomat a Ebktv. 14. (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörömben eljárva hoztam meg. A határozattal szembeni jogorvoslatot a Ket (1) bekezdése biztosítja, az Ebktv. 17/B. figyelembevételével. A határozat elleni fellebbezést az Ebktv. 17/B. (1) bekezdése zárja ki. Budapest, szeptember. Dr. Honecz Ágnes elnök 8