EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök

Átírás

1 EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/227/13/2009 Ügyintéző: dr. Kegye Adél Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) Dr. A.A. ügyvéd által képviselt X.Y (továbbiakban Kérelmező) kérelme alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt a Vidár Waldorf Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel (3200 Gyöngyös, Ifjúság út 2., továbbiakban eljárás alá vont Iskola) szemben indult eljárásban meghozta a következő H A T Á R O Z A TO T A hatóság megállapítja, hogy az eljárás alá vont Iskola megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Az eljárás alá vont- Kérelmezővel szemben fogyatékossága miatt - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (Ebktv.) 27. (2) bek. a) pontja szerinti közvetlen hátrányos megkülönböztetést alkalmazott azzal, hogy felvételi kérelmét elutasította. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megtiltja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását és elrendeli a jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozatának 60 napra történő nyilvánosságra hozatalát a jogsértő azonosításához szükséges adatok kivételével anonimizáltan a című honlapján, valamint az elmarasztalt iskola hirdetőtábláján. A vizsgálat során 9032,- Ft, azaz Kilencezer-harminckettő forint eljárási költség merült fel, melyet a kötelezettnek a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül az Egyenlő Bánásmód Hatóság számú számlájára történő átutalással kell megfizetnie. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál 3 példányban, írásban benyújtott keresettel lehet kérni. A keresetlevélben kérhető a végrehajtás felfüggesztése, valamint hogy három bíróból álló tanács bírálja el a keresetben foglaltakat. I N D O K O L Á S A kiskorú Kérelmező jogi képviselője útján október 6-án kelt beadványában azzal a panasszal fordult a hatósághoz, hogy a Vidár Waldorf Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény fogyatékossága miatt utasította el felvételi kérelmét. Kérelmező hangsúlyozta azt, hogy felvételi jelentkezését annak ellenére utasították el május 8-án, hogy korábban ígéretet kapott édesanyja az Iskola egy pedagógusától arra, hogy amennyiben Kérelmezőt átíratja az h-i Waldorf Óvodába), Kérelmező felvételt nyerhet majd az Iskolába is. Kérelmező kifogásolta továbbá azt is, hogy a április 28-án tartott felvételi beszélgetést követően 2 nappal a felvételiztető osztálytanító Kérelmező édesanyját telefonon már arról értesítette, hogy nem veszi fel az Iskola, mert papírja van róla, hogy nincs rendben és hogy nem akarnak gyogyós-iskolát csinálni. Kérelmező hivatkozott továbbá

2 arra, hogy az eljárás alá vont Iskola alapító okirata szerint kifejezetten szakfeladataként vállalta azt, hogy ellátja a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását. A Heves Megyei Gyógypedagógiai Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága (továbbiakban Heves Megyei Szakértői Bizottság) Z. számú szakértői véleménye szerint Kérelmező a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (Közoktv.) 29. a) pontja szerinti sajátos nevelési igényű gyermek (SNI). A szakértői vélemény felülvizsgálata autisztikus viselkedési jegyeket állapított meg, akárcsak a közvetlenül az iskolai felvételit megelőzően, január 10-én készült Eötvös Lóránd Tudományegyetem Gyakorló Gyógypedagógiai Szolgáltató Intézmény Gyakorló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői vélemény, amely szerint sem kifejezett nyelvi fejlődési zavar, sem kifejezett autizmus nem áll fenn, tünetei azonban leginkább e két kórkép jellemző sajátosságait hordozzák. Az h.-i Waldorf Óvoda kezdeményezte Kérelmező vizsgálatát, mely alapján a Heves Megyei Szakértői Bizottság március 20-án újabb szakértői véleményt állított ki, melyben kifejezetten javasolta, hogy Kérelmező általános iskolai tanulmányait a 2008/2009-es tanévben az eljárás alá vont Iskolában kezdje meg. A hatóság eljárás alá vonta az Iskolát, egyben felhívta érdemi védekezésének előterjesztésére. Az Iskola azzal védekezett, hogy alapító okirata szerint a sajátos nevelési igényű tanulók az adott osztály létszámának legfeljebb 10%-át tehetik ki, és abban az időszakban, amikor Kérelmező felvételizett, az első és második osztály költségcsökkentés miatt már összevonásra került, és az így 10 fős osztályban már volt egy sajátos nevelési igényű tanuló, A.B. A hatóság felhívására az eljárás alá vont Iskola december 17-én kelt beadványához csatolta pedagógia programja kivonatát, a sajátos nevelési igényű tanulóinak névsorát szakértői véleményük számával, az Iskola alapító okiratát és C.D. kiskorú gyermek felvételi jelentkezési lapját. Védekezésül előadta, hogy az Iskola alapvetően nem gyógypedagógiai iskola, egészséges gyerekek számára készült tantervvel dolgoznak. A sajátos nevelési igényű gyermekeket integráltan, de egyéni fejlesztési terv alapján oktatják külön órákon is. Kérelmező abba az összevont osztályba felvételizett, ahol már volt egy tanulási nehézségekkel küzdő gyermek, A.B., Kérelmezővel egy időben jelentkezett egy epilepsziás és tanulási nehézségekkel küzdő gyermek is, C.D. Az Iskola nem tudta volna C.D.-t és Kérelmezőt is felvenni az összevont osztályba, és végül C.D. felvétele mellett döntöttek. Az eljárás alá vont Iskola képviseletében eljáró intézményvezető hivatkozott arra, hogy bár A.Bnek nem volt szakértői véleménye arról, hogy SNI-s lenne, de az osztálytanító és a fejlesztőpedagógus véleménye alapján egyértelműen tanulási nehézségei voltak. C.D. ugyanakkor felvétele ellenére sem kezdte meg tanulmányait az Iskolában szülei döntése következtében. Az eljárás alá vont Iskola hivatkozott továbbá arra is, hogy eddig is igen magas volt az SNI-s gyermekek száma az Iskolában, közel 20%. Kérelmező jogi képviselője rámutatott arra, hogy alapító okirata értelmében a 10%-os szabályt azokra a tanulókra kell alkalmazni, akik a Közoktatási tv. értelmében SNI-nek minősülnek, vagyis akik esetében szakértői és rehabilitációs bizottság állapította meg a sajátos nevelési igényt. Így az eljárás alá vont Iskola által előadott védekezés elfogadásának feltétele, hogy a hivatkozott A.B tanuló rendelkezzen olyan szakértői véleménnyel a felvételi időpontjában, amely sajátos nevelési igényűnek minősíti. Kiemelte továbbá azt, hogy amennyiben C.D. is rendelkezett ilyen szakértői véleménnyel, akkor az iskola már C.D.-t sem vehette volna fel, hiszen az szintén a 10%-os szabály túllépését jelentette volna. A hatóság többszöri felhívására az eljárás alá vont Iskola március 19-én küldte meg C.D. utóbb beszerzett, a Petőfi Sándor Egészségpedagógiai Módszertani Intézmény és Szakiskola Nevelési Tanácsadója által január 12-én kiadott szakvéleményt, miszerint egy korábbi iskolaérettségi vizsgálat BTMN státuszt állapított meg, a szakvélemény pedig valószínűsíti a sajátos nevelési igényt, egyben javasolja a gyermek szakértői vizsgálatát a sajátos nevelési igény elbírálása érdekében.

3 A hatóság április 9. napján tárgyalást tartott Gyöngyös Város Polgármesteri Hivatalában. A tárgyaláson Kérelmező jogi képviselője ismertette Kérelmező egyezségi javaslatát, amelyben az Iskola vállalná, hogy megtéríti Kérelmező szüleinek a h-i Waldorf Óvodába való átíratással felmerült költségeit kártérítésként, melyet Kérelmező jelenlegi iskolájának ajánlanának fel. Az eljárás alá vont Iskola nem fogadta el Kérelmező egyezségi ajánlatát. A hatóság tanúként hallgatta meg a felvételiztető osztálytanítót, aki úgy nyilatkozott, hogy Kérelmezőt először szeptemberében hallgatta meg, és akkor édesanyjának azt mondta, hogy van rá esély, hogy felvételt nyerjen az eljárás alá vont Iskolába, azonban ez nem biztos, mert a felvételin fog eldőlni, hogy a gyermek akkori állapota lehetővé teszi-e felvételét. Ezt követően februárjában figyelte meg Kérelmezőt, amikor ellátogatott az h-i Waldorf Óvodába, majd áprilisban ő felvételiztette. Elmondása szerint többeknek volt az a benyomása a pedagógusok közül, hogy Kérelmező különlegessége olyan képességeket igényel, amivel a tanú nem rendelkezett. Elismerte, hogy Kérelmező felvételi jelentkezésének elutasításában hangsúlyos szerepet játszott, de a döntés közösségi döntés volt. Hangsúlyozta, hogy az elutasításnak nem az összevont osztályba járó A.B. volt az oka, hanem az, hogy C.D. felvételével már lett volna egy SNI-s az osztályban. A.B.-val kapcsolatban úgy nyilatkozott ugyanis, hogy a gyermek egészséges. Kérelmező azonban olyan speciális elbánást igényelt volna, aminek a tanú képzettség hiányában sem tudott volna eleget tenni. A telefonhívásban elhangzottakkal kapcsolatban elmondta, hogy elképzelhetőnek tartja, hogy gyogyós iskolát említett, mert a környéken köztudottan ez a híre az eljárás alá vont Iskolának, az elutasítás okaként pedig a tárgyaláson is megemlítette azt, hogy tudomása szerint Kérelmezőnek papírja volt arról, hogy SNI-s. Összességében tehát az elutasítás okaként Kérelmező autisztikus személyiség jegyeit hozta fel. Elmondta, hogy álláspontja szerint a Waldorf Iskolát nem az SNI-s, hanem az egészséges gyerekek számára hozták létre. Az eljárás alá vont Iskola igazgatója előadta, hogy az, hogy az Iskolában több SNI-s gyerek is tanul, egyértelmű jele annak, hogy az Iskola nem diszkriminál. Elismerte ugyanakkor azt is, hogy az utóbbi években arra törekedett az Intézmény, hogy csökkentsék az SNI-s gyermekek számát, mert olyan híre lett az Iskolának, amely minden problémás gyermeket felvesz. Az Intézményvezető elmondta azt is, hogy az Iskolának van egy autista tanulója, aki kiemelt figyelmet kap, ugyanis az osztálytanítón kívül a gyógypedagógus állandó jelenlétét igényli a tanórákon. Az Iskolának tehát van már tapasztalata autista gyermekekkel kapcsolatban, így megalapozott döntést tudott hozni arra nézve, hogy el tudják-e látni Kérelmező megfelelő szakpedagógiai ellátását. Ezzel szemben Kérelmező édesanyja és jogi képviselője rámutatott arra, hogy Kérelmező nem autista, hanem autisztikus jegyeket hordoz, azonban a kettő között jelentős különbség van. A szakértői vélemények szerint integráltan oktatható, mely a gyakorlatban is messzemenőkig érvényesül, hiszen Kérelmező jelenleg egy önkormányzati fenntartású általános iskolában az egészséges gyermekekkel integráltan tanul, anélkül, hogy a tanórákon külön gyógypedagógusi jelenléte lenne szükséges. Az eljárás alá vont képviselője a Heves Megyei Szakértői Bizottság március 20-án kelt szakértői véleményével kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a szakértői bizottság javaslata nem kötelező az iskola számára, minthogy az alapító okirat azon része sem, miszerint az Iskola ellátja az SNI-s tanulók integrált oktatását. A hatóság a vizsgálat lefolytatását követően arra a megállapításra jutott, hogy a kérelem az alábbiak szerint alapos: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban Ebktv.) alapján a hatóság az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatti ügyekben jár el. Az egyenlő bánásmód követelménye abban az esetben sérül, ha valakit vagy valamely csoportot valamely ún. védett tulajdonsága miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesítenek, mint amelyben más, vele összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesül, részesült, vagy részesülne. Az Ebktv. 8. -a

4 felsorolja azt a húsz védett tulajdonságot, amellyel összefüggésben elkövetett hátrányos megkülönböztetés esetén a hatóság eljárhat. A rendelkezésre álló nyilatkozatok és okiratok alapján a hatóság úgy ítélte meg, hogy Kérelmező eleget tett valószínűsítési kötelezettségének. Védett tulajdonságát a becsatolt szakértői vélemények, a hátrányt pedig az eljárás alá vont Iskola felvételt elutasító levele révén valószínűsítette. A hatóság a fentiek alapján eljárás alá vonta az Iskolát. Jelen eljárásban az Iskolának elsősorban azt kellett bizonyítania, hogy Kérelmező felvételi jelentkezését nem fogyatékossága, hanem más jogszerű indokok alapján utasította el. Így a hatósági vizsgálat során olyan bizonyítékokat kellett kimentése érdekében a hatóság elé tárnia, melyek alátámasztják, hogy Kérelmező elutasításának tárgyilagos mérlegelés szerint ésszerű indoka volt. Az eljárás alá vont Iskola Kérelmező felvételének megtagadását két körülménnyel indokolta. A felvételi kérelem elutasításáról szóló értesítőben arra hivatkozott, hogy nem tudna szakszerű pedagógiai ellátást biztosítani Kérelmező számára, majd a hatósági eljárás során arra, hogy Kérelmező felvételével az Iskola túllépte volna az alapító okiratában meghatározott 10%-os létszámplafont. A lefolytatott bizonyítási eljárást követően a hatóság által feltárt tényállás nem támasztotta alá az eljárás alá vont által védekezéséül felhozott érveket. Az Iskola július 27-én kelt alapító okirata szerint szakfeladatként látja el sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatását. A Közoktatási tv. 30. (2) bekezdése értelmében az eljárás alá vont gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelésioktatási intézmény, s mint ilyennek, rendelkeznie kell azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermek egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitáció ellátásához szükségesek. Mindezeken túl az Iskola alapító okiratában foglaltak, a Heves Megyei Szakértői Bizottság javaslata, valamint az a tény, hogy az Iskolában eddig is ellátták sajátos nevelési igényű tanulók oktatását ellentmondanak az eljárás alá vont azon védekezésének, hogy nem tudta volna biztosítani Kérelmező szakszerű pedagógiai ellátását. Kérelmező elutasításának tehát a hatóság megállapításai szerint nem lehetett indoka az, hogy az Iskola nem rendelkezett a szükséges tárgyi vagy személyi feltételekkel.. Ugyancsak nem fogadta el a hatóság az eljárás alá vont azon védekezését, miszerint az elutasításnak az volt az oka, hogy az elsős-másodikos összevont osztályban a sajátos nevelési igényű tanulók létszáma Kérelmező felvételével meghaladta volna az alapító okiratában rögzített 10%-os felső határt. Az eljárás alá vont Iskola képviselője, aki gyógypedagógusként is tanít az Iskolában, elmondta, hogy a szakértői véleményektől függetlenül az osztálytanító és a fejlesztőpedagógus is úgy ítélte meg, olyan sejtéseik voltak, hogy A.B-nek tanulási nehézségei vannak, és valószínű, hogy előbb-utóbb megállapítható lesz nála a sajátos nevelési igény. C.D-vel kapcsolatban pedig úgy nyilatkozott, hosszas vívódások után döntöttek arról, hogy Kérelmező helyett C.D.-t veszik fel. Az Igazgató nyilatkozatával szemben az osztálytanító viszont úgy nyilatkozott, hogy A.B egészséges gyermek volt, nem tapasztalt nála nehézségeket. Tényként lehet ugyanakkor megállapítani azt is, hogy sem A.B, sem C.D. a felvételi időpontjában nem rendelkezett szakértői véleménnyel arról, hogy SNI-s lenne. Az eljárás alá vont Iskola által utóbb csatolt szakértői véleménye szerint C.D.-nél valószínűsíthető a sajátos nevelési igény, de annak megállapítása egy későbbi szakértői vizsgálat keretében történhet csak meg. Megállapítható, hogy sem a felvételi időpontjában, áprilisában, sem pedig a hatósági eljárás megindításáig az eljárás alá vont által hivatkozott A.B. és C.D. nem

5 rendelkeztek a Közoktatási tv. értelmében olyan szakértői és rehabilitációs bizottsági szakvéleménnyel, amely sajátos nevelési igényűnek minősítette volna őket. Így Kérelmező felvételi jelentkezésekor nem volt sem az akkor elsős osztályban, sem a szeptemberében indítandó osztályba már felvett gyermekek között SNI-s tanuló, aki a fősre tervezett összevont osztályban a megengedett 10%-os SNI-s tanulói arányt önmagában kitette volna. C.D. nem kezdte meg tanulmányait az eljárás alá vont Iskolában szülei döntése következtében, az eljárás alá vont képviselője pedig úgy nyilatkozott, hogy utóbb sem merült fel az, hogy a megüresedett helyet Kérelmezővel töltsék be az Iskola pénzügyi helyzetét érintő negatív változások következtében. Az eljárás alá vont Iskola védekezését a tanúként meghallgatott E.F. osztálytanító tanúvallomása sem támasztotta alá. A felvételi eljárásban saját bevallása szerint is tevékeny szerepet játszó osztálytanító szerint azért utasították el Kérelmező felvételi kérelmét, mert autisztikus személyiség jegyeket mutatott, és mint pedagógus nem rendelkezett a Kérelmező állapotához szükséges szakértelemmel, ezért választotta inkább az enyhébb esetnek titulált C.D.-t. Kiemelte ugyanakkor azt is, hogy az eljárás alá vont Iskolát egészséges gyermekek számára hozták létre, és az, hogy lehetőség van SNI-s gyermekek felvételére az alapító okirat szerint, még nem jelenti azt, hogy kötelező lenne felvételük. Mindezeket az eljárás alá vont Iskola Igazgatója is alátámasztotta azzal, hogy C.D.-t enyhébb esetnek nevezte és az elutasítást a tárgyaláson már azzal magyarázta, hogy Kérelmező állapota miatt felvétele túl nagy terhet rótt volna az Iskolára. Az osztálytanító hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy a felvétel szempontjából kiemelt jelentősége van a felvételi napján tapasztaltaknak, ugyanis akkor lehet igazán felmérni, hogy a gyermek állapota lehetővé teszi-e felvételét. A hatóság álláspontja szerint alaptalanul hivatkozott az eljárás alá vont arra is, hogy a közösség erejének mérlegelésétől tette függővé, hogy tárgyi ügyben felveszi-e Kérelmezőt az összevont osztályba. Egyrészt az eljárás folyamán minden kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy sem a felvétel idején már elindult első osztályban, sem a szeptemberében indítandó osztályban nem volt sajátos nevelési igényű gyermek. Másrészt Kérelmezőt saját állapota- autisztikus, de nem autista személyiségjegyei - sem tette olyan, az Iskola számára kezelhetetlen, problémás gyermekké, amely eleve kizárta volna felvételét, hiszen kimondottan az Igazgató hivatkozott arra, hogy korábban volt már autista tanulója az Iskolának. A hatóságnak értékelnie kellett azt a körülményt is, hogy jelenleg Kérelmező az egészséges gyermekekkel együtt, integráltan tanul, anélkül, hogy állandó gyógypedagógus felügyeletére szorulna. A fentiek tükrében a hatóság megítélése szerint legfeljebb akkor hivatkozhatott volna az eljárás alá vont arra, hogy Kérelmező felvételének elutasításában szerepet játszott a közösség teherbíró képessége, ha már lett volna az osztályban, vagy a felvételt nyert tanulók között legalább egy sajátos nevelési igényű gyermek. Önmagában ugyanis az, hogy kérelmező szakértői véleménnyel rendelkezett a sajátos nevelési igényről, az osztálytanító szóhasználata szerint papírja volt arról, hogy valami nincs rendben, nem képezhette az elutasítás alapját, hiszen akkor nem tudna eleget tenni az alapító okiratában vállalt szakfeladatának. Amennyiben az eljárás alá vont számára felvételt elutasító ok a sajátos nevelési igényt kimondó szakértői vélemény, az alapító okirat módosítására van szüksége. Az eljárás alá vont Iskola Kérelmező felvételét annak fogyatékossága miatt utasította el annak ellenére, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatását szakfeladatként vállalta. Az alapító okiratában nem határozta meg, hogy a sajátos nevelési igényűnek minősülő gyermekek közül milyen fejlődési zavarral rendelkező tanulók ellátását tudja biztosítani, és melyek azok az esetek, amelyek már meghaladják az Iskola teherbíró képességét. Az alapító okiratában alaptevékenysége körében vállalt feladat ellátásának egyetlen korlátja az SNI-s gyermekek osztálylétszámhoz viszonyított aránya. Az alapító okirat szóhasználata, fogalmazás módja is arra enged következtetni, hogy az Iskola az adott létszámkorlátok mellett, de kötelezően látja el az SNI-s gyermekek oktatását. Mind

6 Kérelmező szülei, mind a Heves Megyei Szakértői Bizottság ezért okkal hihette, hogy az Iskola valóban vállalja az alapító okiratában rögzített korlátokhoz mérten a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatását. Mindezt alátámasztja az is, hogy az eljárás alá vont Iskolában a korábbi években is integráltan oktattak SNI-s gyermekeket, még az alapító okiratban szabott küszöb átlépésével is akár, valamint Kérelmezőnél nagyobb nehézségekkel küzdő, autista gyermek integrált oktatását is ellátták. Mindezek tükrében érthetetlen az eljárás alá vont azon hivatkozása, hogy nem rendelkezett Kérelmező szakpedagógiai ellátásához szükséges feltételekkel. Jóllehet, az osztálytanító saját bevallása szerint nem tudta volna kezelni Kérelmező állapotát, azonban ez nem vehető figyelembe akkor, amikor az Iskola kötelezően vállalta a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatását. Az Iskola, valamint a fenntartó feladata az, hogy biztosítsa az általa vállalt és a kötelező feladatok ellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Ezek hiányában szükségessé válhat az alapító okirat módosítása. Mindezeken túl a hatóság megjegyzi azt is, hogy meglehetősen visszás képet mutat az, hogy mind az osztálytanító, mind az Iskola Igazgatója kifejezetten arra hivatkozott, hogy az Iskola hírneve miatt igyekeztek csökkenteni az SNI-s gyermekek számát. Az osztálytanító által használt gyógyós-iskola kifejezés pedig vitathatatlanul sértő és megalázó mind Kérelmező, mind szülei számára. A fentiekre tekintettel a hatóság elmarasztalta az Iskolát, mert az nem tudta jogszerű indokát adni annak, hogy Kérelmező felvételét miért utasította el. A hatóság tárgyi ügyben a jogsértő Iskolát eltiltotta a jövőbeni jogsértések tanúsításától annak érdekében, hogy ne fordulhasson elő a jövőben Kérelmező felvételi kérelmének elutasításához hasonló jogsértés. Tekintve, hogy Kérelmező tanulmányait már egy másik általános iskolában megkezdte és sikeresen beilleszkedett, a hatóság a szankció megválasztásakor a megelőzést tartotta szem előtt, ezért elrendelte határozatának nyilvános közzétételét honlapján és az eljárás alá vont Iskola hirdetőtábláján. A hatóság a közvélemény minél szélesebb tájékoztatása érdekében és a jövőben hasonló jogsértések megelőzése céljából anonimizált határozatát megküldi az eljárás alá vont iskolát fenntartó alapítványnak, hogy a 362/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet 16. (2) bekezdése alapján gondoskodjon annak székhelyén történő nyilvánosságra hozataláról. Az eljárás során felmerült eljárási költség a 362/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet 14. (2) bekezdése alapján az egyenlő bánásmód követelményét megsértő eljárás alá vont Iskolát terheli. A hatóság határozata elleni fellebbezést az Ebktv. 17. (1) bekezdése zárja ki. A bírósági felülvizsgálat lehetőségét az Ebktv. 17. (3) bekezdése biztosítja. A hatóság a határozatot az Ebktv. 15. (1) a) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. Budapest, május 14. Dr. Demeter Judit Elnök sk Budapest Margit krt. 85. Tel.: (1) Fax: (1)