EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/483/10/2011 Előadó: Dr. Varga Judit

Átírás

1 EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/483/10/2011 Előadó: Dr. Varga Judit Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (továbbiakban: hatóság) a kérelmező (a továbbiakban: kérelmező) által Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal (székhelye: 2030 Érd, Alsó u. 1.) eljárás alá vont (továbbiakban: eljárás alá vont) ellen, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásban az alábbi H A T Á R O Z A T O T hozta: A hatóság megállapítja, hogy az eljárás alá vont megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy kérelmező egészségi állapota miatt vezetői megbízását visszavonta. A hatóság megtiltja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását és elrendeli a jogsértést megállapító jogerős határozatának 3 (három) hónapra történő nyilvánosságra hozatalát az eljárás alá vont azonosításához szükséges adatok kivételével anonimizáltan - a című honlapján. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Bíróságnak címzett, de az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál 3 példányban, írásban benyújtott kérelemmel lehet kérni. A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya, azonban a keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztése kérhető. A keresetlevélben kérhető, hogy három bíróból álló tanács bírálja el az abban foglaltakat. Az eljárásban a hatóság Ft, azaz Kettőezer-hétszázhatvan forint eljárási költséget állapított meg, amelyet az eljárás alá vont köteles megfizetni a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül az Egyenlő Bánásmód Hatóság számú bankszámlájára történő átutalással. Amennyiben a kötelezett a pénzfizetési kötelezettségének nem tesz eleget határidőben, késedelmi pótlékot köteles fizetni, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. I N D O K O L Á S I. A tényállás ismertetése Kérelmező augusztus 15. napjától dolgozott az eljárás alá vontnál közigazgatási irodavezetőként, főosztályvezető helyettesi besorolásban április 12-én munkából hazafelé menet önhibáján kívül súlyos sérüléssel járó közlekedési balesetet szenvedett, melynek következtében még a kérelem benyújtásakor is táppénzes állományban volt

2 október 18. napjával mintegy féléves táppénzes állomány után - az eljárás alá vont - a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény (Kjt.) 31. -ában foglalt rendelkezéseire hivatkozva indoklás nélkül visszavonta a kérelmező vezetői megbízását és lényegesen alacsonyabb szintű adóügyi ügyintézői munkakört ajánlott fel számára. Az eljárás alá vont a kérelmező többszöri kérése ellenére nem indokolta döntését. Kérelmező szerint vezetői megbízásának visszavonására egészségi állapota, illetve ezzel összefüggésben lévő hosszantartó táppénzes állománya miatt került sor. Kérelmező becsatolta az egészségi állapotára vonatkozó iratokat, az eljárás alá vontnál fennálló jogviszonyát igazoló iratokat és az eljárás alá vonttal az ügyben folytatott levelezést. Az eljárás alá vont azzal védekezett, hogy a kérelmező vezetői megbízásának visszavonása, és az adóügyi előadói munkakör felajánlása mindenben megfelelt a Kjt. vonatkozó rendelkezéseinek, előadta, hogy a munkáltató döntését nem befolyásolta a kérelmező tartós táppénzes állománya, hiszen betegállományának kezdete április 12., míg a vezetői megbízás visszavonására csak október 18-án került sor. Az eljárás alá vont kifogásolta kérelmezőnek a felajánlott munkakör elfogadásával kapcsolatban tanúsított magatartását, ellentmondásos nyilatkozatait. A hatóság az ügyben tárgyalást tartott, melyen az eljárás alá vont arra hivatkozott, hogy október 5-én voltak a választások, és a választásokat követően általános gyakorlat szerint a négyévenkénti megújulás jegyében a politika áttekinti a hivatal felépítését, felülvizsgálja a vezetői beosztásokat, szervezeti átalakításokat hajt végre. Ennek keretében került sor mintegy 20 vezetőből 3 vezető köztük kérelmező megbízásának visszavonására. Az eljárás alá vont ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy a választások kapcsán sem a polgármester sem a jegyző személye nem változott és a szervezeti átalakítás a Közgazdasági Irodát nem érintette. Az eljárás alá vont előadta továbbá, hogy kérelmező vezetői megbízásának visszavonása az akkori jegyző akaratából történt, akinek jegyzői jogviszonya időközben megszűnt, 2010 novembere-decembere óta nem dolgozik a hivatalban. Az eljárás alá vont képviselője utalt arra is, hogy feltételezése szerint az akkori jegyző asszony összességében nem volt megelégedve a kérelmező munkájával, vagy talán nem volt elég gördülékeny az együttműködésük - a 8 hónap közös munkavégzés megfelelő idő volt ahhoz, hogy ezt a jegyző asszony felmérje. Ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy nem tudja, hogy a jegyző asszonynak volt-e valamilyen gondja kérelmező munkájával. Kérelmező és az eljárás alá vont egybehangzóan nyilatkozott, hogy a Közigazgatási Iroda egy nagy, stratégiai fontosságú szervezeti egysége a polgármesteri hivatalnak. Kérelmezőnek volt egy általános helyettese, akinek az irodavezető helyettesítése volt a munkaköri leírás szerinti feladata. Kérelmező balesetét követően ő látta el az irodavezetői teendőket, majd kérelmező vezetői megbízásának visszavonását követően ő lett az új irodavezető. A hatóság csupán utal arra, hogy bár erre irányuló bizonyítási indítványt nem tettek a felek a hatóság szerette volna tanúként meghallgatni az akkori jegyzőt azonban az eljárás alá vont úgy tájékoztatta a hatóságot, hogy a volt jegyző előre láthatólag még három hónapig Ausztráliában tartózkodik. Mivel a hatóságnak nincs jogszabályi lehetősége arra, hogy ilyen indokkal az eljárást felfüggessze, eltekintett a volt jegyző tanúkénti meghallgatásától. II. A vonatkozó jogszabályi rendelkezések A hatóság a megállapított tényállás alapján az alábbi vonatkozó jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével állapította meg, hogy a kérelem alapos: 2

3 Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) alapján a hatóság kérelem alapján vizsgálatot folytat annak megállapítására, hogy megsértették-e az egyenlő bánásmód követelményét, és a vizsgálat alapján határozatot hoz. (Ebktv. 14. (1) a)) A munkáltató a foglalkoztatási jogviszony tekintetében köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét. (Ebktv. 5. d)) Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti a hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás. (Ebktv. 7. (1)) A közvetlen hátrányos megkülönböztetés azt jelenti, hogy valakit valamely a törvényben felsorolt, ún. védett tulajdonsága (pl.: neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, fogyatékossága, egészségi állapota, politikai vagy más véleménye, családi állapota, anyasága (terhessége) vagy apasága, szexuális irányultsága, életkora, egyéb tulajdonsága, stb.) miatt részesítenek kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesül, részesült, vagy részesülne. (Ebktv. 8. ) A foglalkoztatás területén nem jelenti az egyenlő bánásmód megsértését a munka jellege vagy természete alapján indokolt, az alkalmazásnál számba vehető minden lényeges és jogszerű feltételre alapított arányos megkülönböztetés, továbbá a vallási vagy más világnézeti meggyőződésen, illetve nemzeti vagy etnikai hovatartozáson alapuló, a szervezet jellegét alapvetően meghatározó szellemiségből közvetlenül adódó, az adott foglalkozási tevékenység tartalma vagy természete miatt indokolt, arányos és valós foglalkoztatási követelményen alapuló megkülönböztetés. (Ebktv. 22. (1) a) b)) Az egyenlő bánásmód megsértése miatt indított eljárásokban a jogsérelmet szenvedett félnek (kérelmezőnek) kell valószínűsítenie, hogy hátrány érte és hogy a jogsértéskor ténylegesen, vagy a jogsértő feltételezése szerint rendelkezett az Ebktv-ben meghatározott valamely védett tulajdonsággal. (Ebktv. 19. (1)) Amennyiben ezt valószínűsítette, úgy a másik félnek kell bizonyítania azt, hogy a jogsérelmet szenvedett fél által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani. (Ebktv. 19. (2)) III. A közvetlen hátrányos megkülönböztetés egyes törvényi elemeinek vizsgálata A hatóság azt vizsgálta, hogy az ügyben fennálltak-e az Ebktv. 8. szerinti közvetlen hátrányos megkülönböztetés törvényi elemei. 1. Védett tulajdonság és a sérelem (hátrány) fennállásának vizsgálata A kérelmező beadványában valószínűsítette, majd a becsatolt okiratokkal bizonyította védett tulajdonságát és az őt ért sérelmet (hátrányt). A kérelmező által megjelölt védett tulajdonság az egészségi állapot (Ebktv. 8. h)) A kérelmező által megjelölt sérelem (hátrány) pedig az, hogy az eljárás alá vont visszavonta vezetői megbízását. Az eljárás során az eljárás alá vont nem vitatta, illetve megerősítette a kérelmező védett tulajdonságának fennállását, és az őt ért sérelmet (hátrányt). 3

4 A hatóság tehát megállapította, hogy a kérelmező rendelkezik a hivatkozott védett tulajdonsággal, és hogy a kérelmezőt sérelem (hátrány) érte. A hatóság megállapította, hogy kérelmező kedvezőtlenebb bánásmódban részesült, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy részesült. 2. Okozati összefüggés fennállásának vizsgálata: Kérelmező beadványában, majd az eljárás során valószínűsítette a védett tulajdonság és a sérelmezett munkáltatói magatartás közötti okozati összefüggés fennállását. Eljárás alá vont azonban vitatta, hogy a munkáltatói magatartás és kérelmező betegsége között okozati összefüggés állt volna fenn. A hatóság az eljárásban azt vizsgálta, hogy fennállt-e okozati összefüggés kérelmező védett tulajdonsága és a sérelmezett munkáltatói magatartás között. A hatóság az ügyben tárgyalást tartott. A hatóság itt tér ki arra, hogy álláspontja szerint az egészségi állapot, mint védett tulajdonság nem csupán az egészségi állapot elvont fogalmát jelenti, hanem minden olyan körülményt, amely az egészségi állapottal, adott esetben egy baleset következményeként hosszantartó keresőképtelen állapottal szorosan összefonódik, mint a hosszantartó táppénzes állomány, az hogy ezalatt a munkavállaló nem tud munkát végezni, hosszabb időre kiesik a munkából, utána nehezebben illeszkedik vissza, esetleg utána is gyengébb a fizikai, mentális állapota, stb. Az okozati összefüggés fennállása valószínűsíthető a kérelmező beadványában előadott, az eljárás alá vont nyilatkozatában megerősített, és a csatolt iratokkal alátámasztott következő tényekből: A kérelmező vezetői megbízását megközelítőleg 6 hónapos táppénzes állomány után minden ésszerű indok nélkül - vonták vissza. Az általa vezetett iroda működése állandó helyettese révén - betegállománya alatt is biztosított volt. Az eljárás alá vont a hatóság többszöri felhívása ellenére semmiféle okszerű indokát nem adta, hogy miért került sor a kérelmező vezetői megbízásának visszavonására. Fentiekre tekintettel a hatóság valószínűsítettnek tekintette, hogy az eljárás alá vont egészségi állapota, illetve az azzal szorosan összefonódó körülmények miatt részesítette kedvezőtlenebb bánásmódban a kérelmezőt a többi munkavállalónál. Ennek megfelelően a hatóság eljárásában azt vizsgálta, hogy az eljárás alá vont ki tudja-e menteni magát, vagyis az Ebktv. 19. (2) bekezdésének megfelelően tudja-e igazolni, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani. Az eljárás alá vont első helyen arra hivatkozott, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény (Kjt.) 31. -a lehetőséget ad a vezetői megbízás indoklás nélküli visszavonására, és az eljárás alá vont ezzel a jogával élve indoklás nélkül vonhatta vissza kérelmező vezetői megbízását. A hatóság nem vonta kétségbe, hogy az eljárás alá vont betartotta a Kjt. vonatkozó rendelkezéseit, azonban álláspontja szerint a Kjt. rendelkezéseinek betartása nem mentesít az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása alól, ezért a hatóság nem fogadta el ezt a védekezést. 4

5 Az eljárás alá vont arra is hivatkozott, hogy azért sem lehetett összefüggés az egészségi állapot és a vezetői megbízás visszavonása között, mert a betegállomány kezdete április 12., míg a vezetői megbízás visszavonására csak október 18-án került sor. A hatóság álláspontja szerint az, hogy a két esemény időpontja között mintegy fél éves eltérés van, nem zárja ki azt, hogy közöttük okozati összefüggés áll fenn, ezért a hatóság ezt a védekezést sem fogadta el. Az eljárás alá vont a tárgyaláson arra hivatkozott, hogy október 5-én voltak a választások, és ilyenkor a megújulás jegyében a politika áttekinti a hivatal felépítését, felülvizsgálja a vezetői beosztásokat, szervezeti átalakításokat hajt végre és ez indokolta kérelmező és még másik két vezető vezetői megbízásának visszavonását is. A hatóság nem vonja kétségbe, hogy az önkormányzati választásokat általánosságban a hivatali szervezet megújulása, ennek kapcsán szervezeti átalakítások, vezetőcserék követik, azonban a konkrét esetre vonatkozóan maga az eljárás alá vont nyilatkozott úgy, hogy a hivatal legfőbb vezetőinek (polgármester, jegyző) személye a választást követő megújulás keretében nem változott, és a kérelmező vezette Közigazgatási Irodát nem érintette a szervezeti átalakítás. Ezért a hatóság ezt a védekezést sem tudta elfogadni. Az eljárás alá vont képviselője a tárgyaláson végül arra is hivatkozott, hogy feltételezése szerint az akkori jegyző asszony nem volt megelégedve a kérelmező munkájával, vagy nem volt jó az együttműködésük, de mivel hangsúlyozta, hogy ez részéről csak egy feltételezés, tudomása nincs arról, hogy a jegyzőnek bármilyen kifogása lett volna kérelmező munkájával, a hatóság ezt az eljárás alá vont által megfogalmazott puszta feltételezést kimentésként nem tudta értékelni. (Egyébként is elég valószerűtlen lenne, hogy nem a közös munkavégzés időtartama alatt, hanem éppen a betegállomány alatt, mintegy félévnyi betegállományt követően jutott a munkáltató arra az elhatározásra, hogy a nem megfelelő munkavégzés miatt intézkedjék.) Fentiekre tekintettel a hatóság megállapította, hogy az eljárás alá vont nem tett eleget az Ebktv. 19. (2) bekezdésében foglalt kimentési kötelezettségének, mivel az eljárás során nem sikerült bizonyítania azt, hogy a kérelmező által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani. Az Ebktv. imént hivatkozott speciális bizonyítási szabályaira tekintettel a hatóság megállapította, a védett tulajdonság és a sérelmezett munkáltatói magatartás közötti okozati összefüggés fennállását. 3. Összegzés: Fentieket összegezve a hatóság megállapította, hogy az eljárás alá vont egészségi állapota miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesítette a kérelmezőt, mint amelyben az összehasonlítható helyzetben lévő személyek részesültek, így közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg és ezzel megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. 5

6 IV. A szankció megállapítása A szankciók megállapítása során a hatóság az Ebkt. 16. (2) bekezdése szerint - tekintettel volt az eset összes körülményeire, így többek között az eljárás alá vont védekezésében hivatkozott körülményekre is. Korábban a hatóság több ügyben is megállapította, hogy a vezetői megbízás visszavonásával a munkáltató a panaszos védett tulajdonságával összefüggésben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. A honlapon való közzététel elrendelésével a hatóság célja a nyilvánosság széleskörű tájékoztatása a prevenció érdekében. Fentiekre tekintettel a hatóság elegendő, ugyanakkor szükséges szankciónak tartotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsításának megtiltását és a határozatnak a hatóság honlapján történő közzétételét. A határozat elleni fellebbezést az Ebktv. 17. (1) bekezdése zárja ki. A határozat elleni jogorvoslatot az Ebktv. 17. (3) bekezdése, valamint a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény és 109. (1) bekezdése biztosítja. Határozatomat az Ebktv. 15. (1) bekezdés a), 13. (1) bekezdés, továbbá a 14. (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörömben eljárva hoztam meg. Illetékességemet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól szóló 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet 4. (1) bekezdése állapítja meg. Budapest, június 29. A határozat jogerős. Dr. Honecz Ágnes elnök sk. 6