EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG HATÁROZAT

Átírás

1 EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyiratszám: EBH/446/2012. HATÁROZAT Az Egyenlő Bánásmód Hatóság kérelmezőnek a Gyermekrák Alapítvány (1084. Budapest, Rákóczi tér 10.) eljárás alá vonttal szemben az egyenlő bánásmód követelményének megsértése tárgyában előterjesztett kérelme tárgyában megállapítja, hogy a kérelem alapos, az eljárás alá vont kérelmező anyasága miatt vele szemben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, ezáltal megvalósította a közvetlen hátrányos megkülönböztetés tényállását. A hatóság az egyenlő bánásmód követelményébe ütköző magatartás jövőbeni tanúsítását a határozat kézhezvételétől megtiltja, elrendeli továbbá a jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozatának 30 napra történő nyilvánosságra hozatalát a www. egyenlobanasmod.hu honlapján. Kötelezi az eljárás alá vont Alapítványt, hogy a hatóság által az eljárás alá vont adatainak kivételével anonimizáltan megküldött határozatot a határozat jogerőre emelkedését követően saját honlapján ( a honlap nyitólapjáról elérhető módon (és nem az archivált tartalomban) 30 napra hozza nyilvánosságra. A határozat ellen a közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszéknek címzett, de az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál három példányban, írásban benyújtandó keresettel lehet kérni. Az eljárással kapcsolatban költség nem merült fel. INDOKOLÁS Kérelmező a hatóságnál május 3-án érkeztetett, majd a közigazgatási eljárás során többször kiegészített kérelmében sérelmezte, hogy volt munkáltatója, a Gyermekrák Alapítvány munkaviszonyát rendkívüli felmondással megszüntette, az erről szóló munkáltatói intézkedést május 23-án vette át. Kérelmező bejelentette a hatóságnak, hogy a munkáltató intézkedésével szemben április 8-án munkaügyi jogvitát kezdeményezett a Fővárosi Munkaügyi Bíróság előtt, bejelentéséhez csatolta a bíróság által iktatott keresetlevelet. Kérelmező a hatóság előtt egyrészről zaklatás tényállása miatt kérte volt munkáltatójával szemben az eljárás megindítását, másrészt közvetlen hátrányos megkülönböztetés tényállása

2 alapján, hátrányként ez utóbbinál a munkaviszony megszüntetését, védett tulajdonságaként anyaságát jelölte meg. Előadta, hogy a sérelmek azt követően érték, hogy örökbefogadási szándékát munkáltatója tudomására hozta. A hatóság- tekintettel arra, hogy kérelmező a június 10-én megtartott nyílt szóbeli tárgyaláson akkori jogi képviselője útján kérte az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény 15/A. (1) bekezdésére hivatkozással az Ebktv. 21. c) pontja alapján megindult közigazgatási eljárás felfüggesztését-, EBH/875/2010./8. számú, június 17. napján kelt végzésével az előtte folyamatban lévő eljárást felfüggesztette a kérelmező és az eljárás alá vont között a Fővárosi Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban lévő munkaügyi jogvita jogerős eldöntéséig, míg a zaklatás tényállásának vizsgálatára az eljárást tovább folytatta. A hatóság április 25-én kelt megkeresésére a Fővárosi Munkaügyi Bíróság május 16-án 37. M.1631/2010/30. számon kelt levelének mellékleteként megküldte a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 37. M. 1631/2010/21. számú, május 30-án kelt ítéletét, amely augusztus 30. napján jogerőre emelkedett. A Hatóság az ítéletben foglaltak alapul vételével a kérelemnek helyt adott, különös tekintettel a következőkre: A Fővárosi Munkaügyi Bíróság fenti számú ítélete - jelen ügy tárgyát tekintve az alábbiakat tartalmazza: A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az események láncolatát megvizsgálva, az életszerűség és a logika szabályai alapján megállapította, hogy az alperes rendeltetésellenesen gyakorolta a rendkívüli felmondás jogát, amelynek tényleges indoka a felperes március 10. napján tett örökbefogadási szándéknyilatkozata volt. Az eljárás során az nem volt vitatott, hogy a felperes március 10. napján közölte Balogh Istvánnal, hogy egy kisbabát kíván örökbe fogadni. A bíróság e körben nem fogadta el Balogh István azon vallomását, amely szerint az időtényező fel sem merült benne, nem kérdezett rá, hogy milyen idő elteltével várható az örökbefogadás, valamint, hogy arra csupán 1-2 év múlva kerülne sor. Teljességgel életszerűtlen ugyanis, hogy egy ilyen jellegű bejelentést követően egy munkáltató nem érdeklődik aziránt, hogy a munkavállalója mely időpontig áll még rendelkezésére, hogy a munkaszervezés érdekében nem méri fel, hogyan alakul a munkavállalói létszáma. Ezen túlmenően köztudomású tény, hogy a jövedelemigazolás nem vonatkozhat egy 1-2 év múlva megszületendő kisbabával kapcsolatos örökbefogadási eljárásra, mivel a jövedelemigazolás érvényességi ideje annál jóval rövidebb. A felperes továbbá március 16-án ben is megerősítette örökbefogadási szándékát, amely szintén a felperes előadását és azt támasztja alá, hogy Balogh István is tisztában volt az örökbefogadás várható idejével. A bíróság álláspontja szerint Balogh István jogtalanul beavatkozott a felperes egyik legszemélyesebb ügyébe, az örökbefogadásra irányuló eljárásba és igyekezett elnehezíteni, amikor telefonon és írásban is tájékoztatta a gyámhatóságot a felperes munkaviszonyának fegyelmivel történő megszüntetéséről, valamint felhívta a gyámhatóság figyelmét arra, hogy az ő felelősségük lesz, ha jövedelem nélkül helyeznek ki kisbabát a felpereshez. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság fenti számú ítéletéből egyértelműen megállapítható és levezethető, hogy az eljárás alá vont Gyermekrák Alapítványnál munkáltatói jogkört gyakorló Balogh István magatartása a kérelmezővel szemben sértette az egyenlő bánásmód 2

3 követelményét, mégpedig kérelmező tervezett örökbefogadásával, leendő anyaságával összefüggésben. Azzal, hogy a munkáltatói jogkört gyakorló a kérelmezővel szemben intézkedésével a legsúlyosabb hátrányt okozta, tehát kérelmező munkaviszonyát rendkívüli felmondással azonnali hatállyal megszüntette, megvalósította a közvetlen hátrányos megkülönböztetést is, sértve az Ebktv. 21. c) pontjában foglaltakat kérelmező Ebktv. 8. l) pontjában megjelölt védett tulajdonságával összefüggésben. Az Ebktv. 21. c) pontja értelmében ugyanis az egyenlő bánásmód sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésében és megszüntetésében. Az Ebktv. 8. l) pontja értelmében közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeképpen egy személy vagy csoport valós vagy vélt anyasága miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. Az Ebktv. 5. d) pont alapján a Gyermekrák Alapítvány munkáltatóként köteles az egyenlő bánásmód követelményének megtartására, tehát a törvény személyi hatálya alá tartozik. Az ügy megindításakor hatályos Ebktv. 15/A. (1) bekezdése értelmében ha az egyenlő bánásmód követelményének e törvény hatálya alá tartozó megsértése miatt a jogsérelmet szenvedett fél bíróság előtt eljárást indított, a hatóság az eljárást az ügy jogerős elbírálásáig felfüggeszti. A (4) bekezdés szerint a hatóság az eljárása során ugyanazon törvénysértés esetén a bíróság határozatának kézhezvételét követően az abban megállapított tényállást alapul véve jár el. Tekintettel a fentiekre, a hatóság jelen ügyet tárgyalás mellőzésével döntötte el, figyelembe véve a Fővárosi Munkaügyi Bíróság fentebb hivatkozott ítéletében foglaltakat. A hatóság által az eljárás alá vonttal szemben alkalmazott szankciók tekintetében a hatóság szükségesnek tartotta az eljárás alá vont részére megtiltani, hogy a jövőben munkáltatóként tartózkodjon az egyenlő bánásmód követelményét sértő magatartás tanúsításától, mivel az nemcsak az Ebktv., hanem más ágazati jogszabály- így a Munka Törvénykönyvében foglaltakat is sérti. A hivatkozott magatartás ellentétes továbbá a jóhiszemű joggyakorlás követelményével, és az emberi méltóság tekintetében olyan jellegű sérelmet okozhat, amely alkalmas lehet a többi munkavállaló nyugodt, kiegyensúlyozott körülmények között történő munkavégzésének akadályozására. Ezért a prevenció ilyen esetekben elengedhetetlen, ezt a célt pedig leginkább az Ebktv. 16. b), továbbá c) pontjainak alkalmazása szolgálja, utóbbi azzal, hogy a szélesebb nyilvánosság is tájékoztatást kap a hatóság honlapján keresztül azon magatartási formáktól történő tartózkodástól, melyek alkalmasak az egyenlő bánásmód követelményének megsértésére. A hatóság szankcióként kötelezte az eljárás alá vont alapítványt, hogy saját honlapján is hozza nyilvánosságra a határozatot, tekintettel arra, hogy magatartásával munkáltatóként olyan súlyú sérelmet okozott a kérelmezőnek, amelyről volt munkatársai közül többen is tudomással bírtak, ezáltal bennük alappal alakulhatott ki negatív kép a kérelmezőről, aki számára az ily módon történő kompenzáció az általa elszenvedett sérelmekért a hatóság meglátása szerint hatékonyabb eszköz annál, mintha a döntés kizárólag a hatóság saját honlapján kerülne nyilvános közzétételre. 3

4 Határozatomat az Ebktv. 15. (1) bekezdés a) pontjában biztosított hatáskörömben eljárva hoztam meg. A határozat elleni fellebbezést az Ebktv. 17. (1) bekezdése zárja ki. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Ebktv. 17. (3) bekezdése, valamint a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 109. (1) bekezdése biztosítja. Budapest, május 30. Dr. Honecz Ágnes s.k. elnök 1024 Budapest, Margit krt

5 tel: fax.: