VÁLLALAT- GAZDASÁGTAN. A vállalat

VÁLLALAT- GAZDASÁGTAN A vállalat

Vállalakozás - vállalat Az üzleti vállalkozás a bukás kockázatával végzett gazdasági tevékenység. A vállalat a jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás szervezeti kerete. 2

A vállalat v céljac és s küldetk ldetése A vállalat alapvető célja: a fogyasztói igények kielégítésére nyereség elérése mellett. A vállalat küldetése: az a mód, ahogyan az alapvető cél teljesíti. Fogyasztói igény: olyan igény, amelyet a gazdaság szereplői nem saját szervezetükön belül kívánnak kielégíteni. A modern vállalat fogyasztó orientáltságát marketing és innovációs tevékenysége fejezi ki. 3

A vállalat v kritériumai riumai Önálló alapvető céljának megvalósításában Profit elérésére törekszik Kockázatot vállal Valóságos piacon működik 4

A vállalatok v orientálts ltsága A vállalatok alapvetően profitorientált (más néven üzleti) vállalatok és nonprofit (más néven közhasznú) vállalatok lehetnek. Az újratermelési folyamat jelentős része vállalati keretek között zajlik az. 5

A vállalat v termelőfolyamata pénz input transzformáció output pénz Az input a termelési folyamatban felhasznált erőforrások legáltalánosabb kifejezése. Az output a termelési folyamat eredményének legáltalánosabb kifejezése. A transzformáció az a folyamat, amely során az inputokat outputtá alakítják át. 6

A vállalatv érintettjei Érintettnek tekinthető minden olyan személy vagy csoport, amely lényeges, kölcsönös és tartós kapcsolatban áll a vállalat működésével. Az érintettek aszerint, hogy a vállalati szervezeten belül vagy kívül vannak, belső vagy külső érintettek lehetnek. 7

Belső érintettek tulajdonosok, menedzserek, munkavállalók A belső érintettek egyéni érdekei és a vállalat érdekei nem minden esetben esnek egybe (képviseleti probléma). 8

Külső érintettek piaci környezet állami környezet állami vállalatok szabályozó és felügyeleti szervek, adóhatóság társadalmi környezet önkormányzatok, társadalmi és szakmai szervezetek természeti környezet 9

A piaci környezetk A vállalat paci környezetét a szállítók, vevők, versenytársak, stratégiai szövetségesek (vertikális vagy horizontális viszony) alkotják. 10

Az állami környezetk Állami vállalatok Szabályozó és felügyeleti szervek, adóhatóság A szabályozás direkt vagy indirekt módon valósulhat meg. Az Európai Unió szabályrendszere indirekt módon érvényesül. 11

Koordináci ciós s mechanizmusok (Kornai J. szerint) Bürokratikus Piaci Etikai Agresszív 12

Stratégia

A stratégiai vezetés Astratégia szó a görög sztratégosz (hadvezér) szóból ered. Avállalati stratégia a piaci szereplők jövőbeni akcióira való tudatos felkészülés, azok korábbi lépéseinek ismerete alapján. A stratégiában egyszerre van jelen a külső környezethez való alkalmazkodás és az annak alakítására irányuló akciók. 14

A stratégiai vezetés A stratégiakészítés a gazdasági bukás elkerülésének, a kockázat csökkentésének a legfontosabb eszköze. A stratégia átfogja az egész vállalatot, ezért valamennyi funkcionális egység közvetlenül részt vesz a vállalati stratégia kialakításában. A korszerű vállalat folyamatosan megújítja stratégiáját. 15

A stratégiai vezetés A vállalati stratégia lényege: olyan összehangolt, célorientált, állandó irányítás és felügyelet nélkül is működő szervezet létrehozása, amely egyszerre képes a környezethez való rugalmas alkalmazkodásra és a környezetnek a vállalat céljainak megfelelő alakítására. A stratégia fő eszközei: rugalmas vállalati struktúra, megfelelő tartalékok, több lábon állás (diverzifikált termelés). 16

A stratégiai folyamatok áttekintése A stratégia készítés lépései Pozícióelemzés (külsőbelső) Megválaszolandó kérdés Hol vagyunk? Irányítója Stratégiai vezetés Célkitűzés Hová akarunk eljutni? Stratégiai vezetés Alternatívák kidolgozása Hogyan jutunk oda? Stratégiai vezetés Akciók megtervezése Mit csináljunk? Stratégiai vezetés Megvalósítás Kinek mi a feladata? operatív vezetés Visszacsatolás és ellenőrzés Jó-e amit csinálunk? Azt csináljuk-e amit elterveztünk? Stratégiai és operatív vezetés 17

A stratégiak giakészítés s szintjei iparági szint vállalati szint üzleti egységek szintje (pl. szórakoztató elektronikai cikkek, háztartási gépek, élet-biztosítás stb.) funkcionális szint (pl. marketingstratégia, inno-vációs stratégia, pénzügyi stratégia stb.) Stratégiai üzleti egységek: olyan egymástól jól elkülöníthető üzleti területek, amelyek versenyhelyzetük és eredményességük alapján önmagukban is értékelhetők. 18

A stratégiai pozíci cióelemzés módszerei iparági szinten - Porter analízis vállalati szinten - SWOT elemzés üzleti stratégiai egységek szintjén: BCG mátrix G. E. McKinsey mátrix 19

Iparág g elemzés Porter analízis: egy adott iparág erőviszonyainak elemzésére alkalmas módszer. Új belépők fenyegetése Szállítók alkupozíciója Verseny az iparág Vállalatai között Vevők alkupozíciója Helyettesítő termékek fenyegetése 20

Vállalati pozíci cióelemzés A SWOT elemzés a vállalat belső (erősségek, gyengeségek) valamint külső tényezőinek (fenyege-tések és lehetőségek) vizsgálatára alkalmas stratégiai elemző módszer. 21

SWOT A tervezéshez elengedhetetlen, hogy a vállalat felmérje a reális lehetőségeit, problémáit, külső és belső tényezőit. Ilyen módszer a SWOT-analízis (magyar: GYELV-elemzés), melynek végeredményeként egy olyan táblázatot kapunk, mely segíti az értékelést. 22

SWOT Erősségeink és gyengeségeink belső tényezők, ezért befolyásolni tudjuk őket, azonban a veszélyek és a lehetőségek, olyan külső adottságokat jelentenek, amelyekre csak a legritkább esetben tudunk hatással lenni, ezeket nem tudjuk igazából irányítani. Hangsúlyos szabály még, hogy egy tényező, egy jellemző nem kerülhet fel két terület alá, tehát minden tényezőről el kell tudnunk dönteni, hogy vállalatunk melyik "oldalát" jellemzi valójában. strengthsðerősségek: belső tényező, olyan amelyekkel jobb eredményeket érhetünk el pozitív dolgok, weaknessesðgyengeségek: szintén belső tényező: problémás területei a vállalatnak, de léteznek eszközök, amelyekkel megoldhatók, opportunitiesðlehetőségek: külső adottság, nem tudjuk befolyásolni őket, viszont fontos figyelembe venni és építeni rá. threatsðveszélyek: szintén olyan külső tényező, amit nem tudunk befolyásolni, kockázatot jelentnek a vállalatnak. 23

SWOT analízis Belső tényezők Külső tényezők Pozitív Negatív Pozitív Negatív Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek 24

Példa Autóiparban érdekelt TRANSPORT cég szervizelés és ügyfélszolgálat területen kívánja tevékenységét korszerűsíteni. A beruházás jelentős volumenű költséget jelent, a cégvezetés SWOT elemzést végzett mielőtt a fejlesztési projekt megkezdéséhez a végső döntést meghozná. 25

Megoldás Erősségek Gyengeségek 1. A fejlesztés teljes mértékben összhangban van a cég eddigi tevékenységeivel, illeszkedik a kialakított üzleti stratégiához. 2. A cég munkatársai fejlesztési projektek megvalósításában nagy tapasztalattal rendelkeznek. Tevékenységünk gyenge pontja a cég marketing stratégiája. A vezetői elemzések az elmúlt évek gazdasági mutatóival azt igazolják, hogy az értékesítési stratégiánkat javítani kell. A beruházás megtérülése nagyban függ attól, hogy a marketing tevékenységet milyen mértékben tudjuk felfejleszteni. Lehetőségek Veszélyek Az elmúlt időszakban ügyfeleinktől egyre több megrendelés érkezett. Azt remélhetjük, hogy a szolgáltatások minőségének magas színvonalon tartása, esetleg javítása erősíti ezt a tendenciát. A lehetőség kihasználást a partnerkapcsolatok erősítésével katalizálhatjuk. A beruházás sikere múlhat a beszerzésre kerülő technikai eszközök minőségén. A veszély bekövetkezésének valószínűsége minimálisra csökkenthető a beszerzés körültekintő előkészítésével, egy olyan eljárás lefolytatásával, amely biztosítja a magas szolgáltatást és minőségi terméket biztosító beszállító kiválasztásával. 26

Stratégiai üzleti egység g elemzése BCG mátrixm relatív piaci részesedés magas alacsony A piaci növekedés Üteme Sztárok Fejőstehenek Kérdőjelek Döglött kutyák magas alacsony 27

Sztárok A sztárok csoportjába tartoznak az adott vállalat vagy divízió legjobb stratégiai pozíciójában lévő termékei, szolgáltatásai vagy üzletágai, melyek magas relatív piaci részesedéssel rendelkeznek egy igen gyorsan bővülő piacon. Ezen termékek iránt a kereslet igen jelentős, cash egyenlegük mégsem nyereséges, mivel a kedvező pozíció megtartása egy ilyen magas növekedésütemű piacon ahol fontos feladat a bővülő kereslet igényeinek kielégítése, valamint a versenytársak támadásainak elhárítása - nagy költségekkel jár. Ezen termékek határozzák meg a vállalt vagy divízió jövőbeli profitját, hisz a sztárok fejőstehenekké is válhatnak. A vállalat lehetséges stratégiái: további növekedés vagy szinten tartás. 28

Kérdőjelek A kérdőjelek kategóriába tartozó termékek még viszonylag új termékek, melyek relatív piaci részesedése bár alacsony, de a gyorsan bővülő piac ígéretes lehetőségeket tartogat számukra a jövőre nézve. Ezen termékek még nem nyereségesek, hisz a nagy növekedésütemű piaci igények kielégítése és a részesedés növelése nagy költségekkel jár. A kérdőjelekből kedvező esetben sztárok lehetnek. A vállalt lehetséges stratégiái: további növekedés vagy visszavonulás. 29

Fejős s tehenek A fejős tehenek csoportjába azok a termékek, szolgáltatások, vagy üzletágak tartoznak, melyek piaca már egyáltalán nem vagy csak kismértékben növekedhet magas relatív piaci részesdés mellett. E termékek cash flow-ja erősen pozitív. Célszerű ezt az állapotot a lehető leghosszabb ideig fenntartani. A vállalat lehetséges stratégiái: szinten tartás vagy aratás. 30

Döglött kutya A döglött kutyák kategóriába tartozó termékek a vállalt legkedvezőtlenebb pozícióban lévő termékei, szolgáltatásai vagy üzletágai. Ezen termékeknél a piac egyáltalán nem vagy csak minimálisan bővül, és a relatív piaci részesedés is rendkívül alacsony. A döglött kutyák lehetnek egykori fejőstehenek vagy olyan termékek, melyek eleve nem tudtak kedvező helyzetbe kerülni. Ezeket a termékeket általában praktikus kivonni a piacról, kivéve ha a piacon maradásukkal megakadályozató, hogy a versenytárs egyedül uralja a terepet. A vállalt lehetséges stratégiái: visszavonulás vagy szinten tartás. 31

A termék- vagy iparági életgörbe A BCG-mátrix és az életgörbe egymásnak megfelelő szakaszai Kérdőjelek - indulás Sztárok - növekedés Fejőstehenek - érettség Döglött kutyák - hanyatlás 32

A BCG mátrix előnye: a termékfejlesztés stratégiai megalapozásához nagy segítséget nyújt A BCG mátrix hátránya: csak két tényező alapján elemzi a portfóliót csak statikus helyzetet vázol nem veszi figyelembe a versenytársak esetleges nem várt akcióit gyorsan változó környezetben nem teszi lehetővé hosszú távon a várható változások elemzését 33

Stratégiai üzleti egység g elemzése GE-McKinsey mátrix A GE-McKinsey mátrix a piaci vonzerő (külső tényezők) és a versenyképesség (belső tényezők) alapján elemzi a stratégiai üzleti egységeket. 34

35

36

37

Az elemzés s menete a SÜE-k besorolása sa a mátrix egyes térrt rrészeibe: Kijelölik a piaci vonzerő és a vállalati versenyképesség legfontosabb tényezőit Számszerűsítik ezek relatív fontosságát (súlyszám: 1-5-ig) és a vállalat versenytársihoz viszonyított helyzetét az egyes tényezők esetében (átlagolandó érték: 1-5-ig) Súlyozott átlagszámítással pontértékeket számolnak Elhelyezik a SÜE-t a 3x3-as mátrixban 38 38

Az átlagolandó értékek kijelölése: Piaci vonzerő Versenyképesség Pont Legkevésbé vonzó Súlyos versenyhátrány 1 Kevésbé vonzó Mérsékelt versenyhátrány 2 Közömbös Azonos versenypozíció 3 Mérsékelten vonzó Enyhe versenyelőny 4 Rendkívül vonzó Jelentős versenyelőny 5 A mátrixba történő besorolás alapja: Alacsony minősítés: 1,00-2,33 Közepes minősítés: 2,34 3,67 Magas minősítés: 3,68 5,00 Portfólióelemzés vs. Erőforrás alapú stratégia 39 39

Belső tényezők k lehetnek az üzleti egység relatív piaci részesedése (a BCG-mátrix kiemelt belső tényezője), az üzleti egység és termékeinek ismertsége, bevezetettsége, a technológiai színvonal, a munkatársak felkészültsége, a szakmai színvonal, a pénzügyi helyzet, a tőkeellátottság, a minőségbiztosítás színvonala, az innovációs lánc színvonala, stb. 40

A külsk lső tényezők k lehetnek a piac növekedési üteme (a BCG-mátrix kiemelt külső tényezője), a piac mérete, a vásárlóerő nagysága, a piaci verseny intenzitása (ez annál magasabb osztályzatot kap, minél kisebb), a piacra való belépés korlátai (ez annál magasabb osztályzatot kap, minél nehezebb az új szereplők belépése a piacra, amennyiben a vállalat már jelen van a piacon), a munkaerő piaci helyzet, a gazdasági stabilitás, jogbiztonság, közbiztonság minősége az adott piacon (ezek természetesen vehetők külön-külön és más csoportosításban is), az általános technológiai színvonal, stb. 41

A stratégiai célok c kitűzése Belépés Fejlesztés (építés) Megtartás Aratás (lefölözés) Kivonulás (megszüntetés) 42

A stratégiai alternatívák kidolgozása Új piacon való megjelenés Új üzleti egység létrehozása Stratégiai integráció (stratégiai szövetségek kötése) Ésszerűsítés (racionalizálás) Az üzleti egység megszüntetése 43

A stratégiai akciók megtervezése ki kell jelölni az akciók végrehajtásáért felelős személyeket, az elvégzendő feladatokat részletezni kell, Határidők kijelölése, teljesítési szakaszok megállapítása meg kell jelölni, hogy ki, mikor és hogyan biztosítja a végrehajtáshoz szükséges erőforrásokat, tisztázni kell a fontosabb műszaki-gazdasági, jogi és egyéb jellegű problémákat, ki kell dolgozni az akció végrehajtása során esetleg előforduló hibák kijavításának alapjait (ezért idő- és pénztartalékok beépítése is szükséges), biztosítani kell a folyamatos visszajelzést és ellenőrzést a stratégiai akciók végrehajtásáról. 44

Az üzleti terv és s a vállalativ stratégia A vállalat stratégiai terve belső használatra, az üzleti terv a nyilvánosság számára készül. Az üzleti terv a marketingkommunikáció egyik fontos eszköze. Az üzleti terv készítésének célja: vállalat indítása, hitelfelvétel, a vállalat eladása, befektetők tájékoztatása, marketingcél. 45

A stratégia megvalósítása sa Az erőforrások elosztása A vállalati struktúra átalakítása A vállalat szervezeti egységeinek kiépítése A munkaerő-struktúra kialakítása Az információáramlás megszervezése Az emberi viszonylatok fejlesztése A vállalati kultúra kialakítása A hatalomgyakorlás elvei a vállalaton belül Az ösztönző rendszer kialakítása A vállalat működésének összehangolása Az egyes szervezeti egységek működésének összehangolása A stratégiai vezetés és az operatív vezetés összehangolása A stratégia megvalósításának összehangolása 46

Ellenőrz rzés és s visszacsatolás A stratégiai tervezés utolsó fázisa a visszacsatolási rendszerek kialakítása. Vizsgálni kell a stratégia megvalósításának konkrét folyamatát. Információval kell rendelkezni a vállalat új struktúrájának működéséről. Információkat kell gyűjteni a piaci környezetről, annak változásairól. 47

Az üzleti terv felépítése I. I. Az üzleti terv összefoglalása II. A vállalat adatai A vállalat teljes neve, címe, vezetői neve, telefonszáma A vállalat jogi kerete, ezzel kapcsolatos cégadatok A vállalat tőkeösszetétele, ennek forrásai Telephelyeinek megnevezése, címe A vállalat forgalmának adatai, bevétele, profitja III. A vállalat szakmai és szervezeti felépítése IV. A vállalat tevékenysége 48

Az üzleti terv felépítése II. V. A vállalat piaci környezete A piac mérete, fejlődési üteme, távlatai termék és üzletág szerinti bontásban. A versenytársak bemutatása. A vevőkör elemzése. A szállítók bemutatása. Szükség esetén utalni kell a jogi, a politikai és a társadalmi környezet alakulására. VI. A marketingterv VII. A termelési-technológiai terv VIII. A pénzügyi terv IX. Mellékletek 49

Az üzleti terv és s a vállalativ stratégia összehasonlításasa Célja Felhasználás iránya Kialakítója Bázisa Vállalati stratégia A vállalat átalakítása Belső használatra Stratégiai vezetés Teljes körű információ Üzleti terv A vállalat bemutatása Külső használatra Operatív vezetés A vállalati stratégia 50

A marketingmenedzsment

A marketing fogalma és feladata A marketing a vállalat folyamatainak, valamint a vállalat környezetének egységes rendszerben történő alakítása a piaci igények minél teljesebb kielégítése érdekében. A marketing feladata a fizetőképes keresletnek a vállalat által nyújtott termékekre és szolgáltatásokra történő ráirányítása. A korszerű marketingszemlélet egységes egészként kezeli a vállalat és környezete mozgásfolyamatait, és megoldásokat keres ezek befolyásolására a hosszú távú profitmaximalizálás érdekében.

A marketing céljac A marketing célját a teljes vállalati tevékenység-rendszernek a fogyasztói igényekre orientált megszervezésével éri el. A fogyasztói igények a szükségletekből fakadnak, amelyeket pedig az adott társadalom viszonyai határoznak meg.

A marketing fejlődése Termelés orientált - 1900-as évek eleje Kínálat orientált - 1930-as évek Fogyasztó orientált - 1940-es évek Beruházás orientált - 1950-es, 1960-as évek Kereslet orientált - 1970-es, 1980-as évek Társadalom orientált - 1990-es évektől

Termelés s orientált Marketing még csak csírájában van jelen. Termelési folyamatra koncentrál a vállalat Gyártási folyamaton a hangsúly 55

Kínálat orientált Gazdasági válság marketing újragondolása Vállalat igyekszik eladni a termékét A marketing itt még nem jut el a fogyasztóhoz, de elválik a termeléstől Középpontba a termék Amit gyártunk az jó azt vegye a fogyasztó. 56

Fogyasztó orientált Marketing központja a fogyasztó A fogyasztó a király! Termeléstől a terméken át eljutott a fogyasztóig a marketing. Vizsgálják a vásárlói szokásokat, motivációkat, magatartás formákat. 57

Beruházás s orientált Teljessé válik a fogyasztóhoz való igazodás. Egész vállalt működése alárendelődik a fogyasztói igényeknek. Addig semmilyen beruházást nem kezdenek el, amíg nem tudják pontosan, ilyen termékre, milyen mennyiségben tart igényt a piac. 58

Kereslet orientált Nem csak kielégíteni, hanem átalakítani is akarja a fogyasztói keresletet. Ennek eszköze a szükségletteremtés: A szükségletek hierarchikus rendszert alkotnak: Létszükségletek (evés, ivás) valós szükségletek (autó, telefon) teremtett szükségletek (márkás ruha, ékszer) káros szükségletek (dohány, alkohol) 59

Társadalomorientáltlt Összehangoltan igyekszik alakítani az egész piaci környezetét, beleértve az államot is. Teljes belső és külső környezetet megpróbálja befolyásolni. 60

Marketing stratégia elvárások Marketing átalakítás átalakítás elvárások A vállalat külső környezete Vállalati működés 61

Piacfogalmak a marketing teljes piac potenciális piac elérhető piac célpiac lefedett piac szempontjából A marketingstratégia szervezeti és egyéni fogyasztói piacot különböztet meg aszerint, hogy azon termelési eszközöket, vagy fogyasztási cikkeket értékesítenek.

A szervezeti piac fel kell tárni a szervezetek döntéshozatali mechanizmusát (kik, milyen rendben, milyen ellenőrzési keretek között hozzák a döntéseket), mekkora az egyszeri és a folyamatos igény az adott termékre, mekkora maga a szervezet, a szervezet milyen egyéb szervezetekkel van kapcsolatban, melyek a szervezet speciális igényei.

A fogyasztói i piac demográfiai jellemzők (kor, nem, családi állapot), társadalmi jellemzők (iskolázottság, foglalkozás, vallás, jövedelem), kulturális jellemzők (szokások, hagyományok, divat), földrajzi jellemzők (népsűrűség, közlekedés, településtípus), személyes jellemzők (életmód, beállítottság, pszichikai állapot).

Egyéb b piaci informáci ciók piaci versenytársakra, azok technológiájára, várható piaci lépéseikre vonatkozó információk, a potenciális szállítókra vonatkozó információk (megbízhatóság, termékeik minősége, szállítási feltételeik stb.) a vállalat politikai-jogi környezetére vonatkozó információk (pl. a jövőbeni állami szabályozás irányai)

A marketingstratégia gia részeir A marketing-versenystratégia A marketing-piacstratégia A marketingmix kialakítása

A marketing-versenystrat versenystratégia Sikeres marketing-versenystratégia típusok: vezető, kihívó, követő, meghúzódó. Lássuk egyenként!

A piaci vezető A legnagyobb piaci részesedéssel rendelkezik, Sokat költ innovációra, marketingeszközökre, Intenzív beruházási politikát folytat, rugalmas, agilis munkaerő alkalmazása

A piaci vezető céljai a legnagyobb piaci részesedés elérése, az elérhető (hosszú távon a potenciális) piac bővítése, piaci részesedésének megvédése, növelése, a piac általános stabilitása, új versenytársak belépésének korlátozása

A piaci kihívó A piaci kihívó erőteljesen törekszik piaci részesedésének növelésére. Eszközei: erőteljes innovációs tevékenység, korszerűbb termékek, árverseny (olcsó áruk, árleszállítás, kampányok), a marketingkommunikációs eszközök intenzív alkalmazása, választékbővítés, rugalmas, agilis munkaerő alkalmazása.

A kihívó céljai a meglévő piaci rések gyors elfoglalása, a gyengébb helyzetű cégek piacának megtámadása, a piaci vezető pozícióinak megtámadása. Piacstratégiáját a célpiaci és termékválasztékmarketing kombinált alkalmazása jellemzi.

A piaci követk vető A piaci követő vállalatok részesedésük megtartására koncentrálnak. Innovációs készségük korlátozott, módszereikhez ragaszkodnak. bevált A megnyíló piaci réseket igyekeznek elfoglalni, amennyiben erősebb kihívó nem jelentkezik. Az egyszerű újratermelés jellemzi őket, nagyobb beruházásra csak ritkán vállalkoznak. Innovációs és beruházási tevékenységet csak a kihívók támadása vagy ennek esélye esetén fejt ki jelentősebb mértékben.

A piaci meghúzódó céljai a kis piaci szegmensek minél tökéletesebb kitöltésére törekszik. Stratégiáját a szűk körű célpiaci marketing jellemzi, ezt viszont igen hatékonyan műveli. A megnyíló piaci réseket igyekeznek elfoglalni, Az egyszerű újratermelés jellemzi őket, nagyobb beruházásra csak ritkán vállalkoznak. Innovációs és beruházási tevékenységet csak a kihívók támadása vagy ennek esélye esetén fejt ki

A vállalat v marketing- piacstratégi giája tömegmarketing, (tömeggyártást folytat a vállalkozás, egész piacot teríti. Magas marketingkommunikációs költség jellemzi.) termékválaszték-marketing, valamint célpiaci marketing lehet

A termékv kválaszték-marketing Különbséget tesz a termékek között aszerint, hogy melyik piaci szegmens számára készíti azokat. A termékskála itt széles, sokféle minőségű és árú áruból választhat a vevő. Előnye, hogy több újdonságot nyújt a vevő számára, nehezebb a versenytársak számára a piacra való betörés. Hátránya, hogy magasabbak az innovációs és a termelési költségek.

A célpiaci c marketing A legkorszerűbb piacstratégia. Három jól elkülöníthető részből áll: piacszegmentálás, célpiacok kiválasztása, termékpozícionálás.

A termék k pozícion cionálása Kiválasztjuk a termék versenyelőnyeit, majd ezeket a versenyelőnyöket megfelelő formába öntve közöljük a fogyasztóval. A termékpozícionálás folyamata: hatékony versenyelőny kiválasztása, a versenyelőny formába öntése, ennek eljuttatása a vevőhöz.

A piacszegmentálás A piac részekre bontása a vállalat szempontjából lényeges ismérvek szerint. A fogyasztók csoportosításának szempontjai: demográfiai jellemzők (kor, nem, családi állapot), társadalmi jellemzők (iskolázottság, foglalkozás, jövedelem), kulturális jellemzők (szokások, hagyományok, divat), földrajzi jellemzők (népsűrűség, közlekedés, településtípus), személyes jellemzők, stb.

A marketing-mix mix A marketingmix a marketing eszközrendszere, a marketingstratégia akcióterve. A vállalat ezeket az eszközöket használja a környezettel való kapcsolattartásban. Marketing-mix Termék (Product) Ár (Price) Értékesítési hely (place) Kommunikáció (promotion)

A termékmarketing A termékmarketing legfontosabb elemei: a termékmix, amely a vállalat által piacra vitt teljes termékskálát jelenti, atermékvonal, amely a hasonló funkció termékek egymást követő változatai, a termékéletciklus, amely egy termék életpályájának a megtervezését szolgálja, atermékmarketing egyéb eszközei.

A termékmix Alapvető kérdések a termékmix kialakítása során: mennyire legyen széles a termékválaszték, kell-e a meglévő választékot szűkíteni (specializáció), vagy bővíteni (diverzifikáció), termékvonalak leállításával vagy újabbak indításával, melyik termék milyen fejlesztéseket igényel, kell-e új termékeket kifejleszteni, kell-e speciális igényeket kielégítő termékeket tartani, vagy csak a hagyományos, illetve átlagos szükségletek kielégítésére kell koncentrálni.

Döntések a termékvonalr kvonalról mikor melyik termékvonal meghosszabbítása indokolt, milyen ütemben kell a termékvonal régebbi tagjait a piacról kivezetni (a termékéletciklus figyelembevételével), milyen arányokat kell kialakítani a termékvonalak között

A termékéletciklus Azt az időszakot jellemzi, amíg a termék a piacon tartózkodik. Árbevétel, nyereség idő Bevezetés növekedés érettség hanyatlás

A termékmarketing egyéb eszközei zei csomagolás címke márkanév

A csomagolás s funkciói védi a terméket a gyártósortól a fogyasztóig (fontos minőségbiztosítási eszköz), a figyelemfelhívás eszköze (fontos marketing-kommunikációs eszköz), különféle promóciós eszközök helyezhetők el rajta (nyereményjátékok, reklámok), kiegészíthető különféle címkékkel, fityegőkkel, játékokkal, ajándékokkal, stb., a jogszabályoknak megfelelő vásárlói tájékoztatás hordozója.

A márkanm rkanév A márkanév jeleníti meg a terméket a piacon. A márkanévvel kapcsolatban eldöntendő kérdések: jogilag levédjük-e a márkanevet (a jogilag védett márkanév a védjegy), a gyártó vagy a forgalmazó márkanevén fusson az áru, minden termékre külön márkanevet alkalmazzunk, vagy több termék fusson egy márkanév alatt.

Árpolitika Az ármarketing feladatköre a következő marketing-stratégiai részkérdések kidolgozására terjed ki: az árpolitikai célok kialakítása, a termék piaci bevezető árának kialakítása, az árképzési módszer meghatározása, a kereslet árrugalmasságának mérése, a versenytársak árainak és árképzési módszereinek elemzése.

Az árstratégia céljaic Alapvető cél: a profitmaximalizálást biztosító ár meghatározása, a piaci részesedés növelése, az árbevétel maximalizálása, a minőségi árképzés politikája, az árstabilizáló árképzés politikája, a túlélést biztosító árképzés politikája.

A behatoló árstratégia Ár, költség Alacsony ár marketingkommunikációs erejét használja ki a nagyobb piaci térnyerés érdekében, csak később emeli az árat az átlagos piaci szintre. ár költség Termelési volumen

A lefölöző árstratégia Ár, költség Termék újdonságát kihasználva magas árral indít és később csökkenti az árat a piaci szintre. ár költség Termelési volumen

Az árstratégia és s a promóci ciós mix kapcsolata Lefölöző árstratégia Magas promóció Gyors lefölözés Behatoló árstratégia Magas promóció Gyors behatolás Lefölöző árstratégia Alacsony promóció Lassú lefölözés Behatoló árstratégia Alacsony promóció Lassú lefölözés 91

Az árképzési módszerm meghatároz rozása Költségbázisú árképzés Keresletbázisú árképzés Versenytársbázisú árképzés Többtényezős árképzés TK 99. oldal

Egyéb, a keresletre ható tényezők a jövedelem, a népesség száma, a helyettesítő és kiegészítő termékek ára, a marketingkommunikációs eszközök a kereslet árrugalmasságának mérése D % Q = D % P

Az értékesítési si hely A marketingnek ez a része az árunak a fogyasztóhoz való eljuttatásával foglalkozik. Ez a következő tevékenységekből áll: a termék értékesítési láncának megtervezése, a közvetítők kijelölése (idegen szóval: a disztribúciós rendszer kialakítása), az értékesítési hely kiépítése, az értékesítési hely termékkel való ellátásának megszervezése (a logisztikával szoros kapcsolatban, ezért ezt a logisztikai fejezet tartalmazza

Értékesítési si utak saját telephelyen, üzletben történő értékesítés, követítő/k/ igénybevételével, közös értékesítés más vállalattal. Marketingcsatorna: az az út, amelyen át a termék eljut a fogyasztóhoz.

Marketingcsatorna Üzletházak (plaza, center) Francise (komplex értékesítési know how ad el.) Értékesítési hely kiépítése: Megközelíthetőség Figyelemfelhívás Belső elrendezés Kiszolgálási rend Termékválaszték Kiszerelési szint Tisztaságfenntartás 96

Marketing-kommunik kommunikáció A marketingkommunikációs mix azokat az eszközöket jelenti, amelyekkel a vállalkozás közvetlenül hatni akar a fogyasztókra. Két féle lehet alapvetően: húzó (pull) és toló (push) A marketingkommunikációs mix elemei: reklám, (húzó) közönségkapcsolatok, (húzó) eladásösztönzés, (toló) személyes eladás. (toló)

A reklám A reklám üzenet, ami az áru létét és értékét közli a fogyasztóval. A reklám tárgya szerint lehet: Termékreklám (MIZO tej) termékcsalád-reklám (fogyasszon több zöldséget!) általános reklám (vásároljon hazai terméket!) Cégreklám (vállalkozást reklámoz)

Az eladásöszt sztönzés (sales promotion SP) Eladásösztönzésnek tekinthető minden olyan juttatás, előny, amelyet a vevő a termék megvásárlásakor kiegészítésül kap. Az eladásösztönzés lehet: nyereményjátékban való részvétel ajándéktárgy a termékhez nagyobb tételben vásárlóknak árengedmény törzsvásárlói jutalmak árkedvezményt nyújtó szelvények ingyenes házhozszállítás ingyenes parkolási lehetőség

A közönsk nségkapcsolatok (Public Relations PR) A közönségkapcsolatok célja a vállalat és a környezete közötti jó kommunikáció annak érdekében, hogy a vállalatról egy általánosan kedvező kép alakuljon ki. Eszközei a következők: sajtótájékoztató tartása, Image-építés (arculattervezés) Egyedi vállalati arculat (corporate identity) a vállalat üzleti tervének közzététele, társadalmi események szponzorálása (tudomány, sport, kultúra stb.), jótékony célú kiadások (mecenatúra), fogadások, rendezvények tartása, üzleti utak szervezése

Személyes eladás s (PS- personal selling) Jelentősége ott nagy, ahol az eladás szakértelmet kíván A szervezeti piacokon az egyik legfontosabb kommunikációs eszköz Kiemelkedően fontos az eladó (ügynök, házaló ) személye. TK 111. oldal feladat

Innováció

Az innováci ció fogalma Az innováció a vállalat egészére kiterjedő állandó és előremutató megújulási folyamat részleteinek kidolgozása és a gyakorlatba való átültetése, a magasabb rendű vállalati célok elérésének elősegítése érdekében.

Az innováci ció területei J. A. Schumpeter (1883-1950) szerint innovációs tevékenység a következő területeket érintheti: új termék, új technológia, a szervezet átalakítása, új beszerzési lehetőségek, új értékesítési piacok.

Az innováci ció és s a termelési folyamat összefüggése Input transzformáció output új új termék új beszerzési új technológia értékesítési piacok új szervezet piacok

Az innováci ció eszköz- és célrendszere Az innovációs stratégia kidolgozása során az alábbi lépések szükségesek: a külső innovációs környezet elemzése, a vállalat szervezetének, mint az innováció belső környezetének az elemzése, az alapvető innovációs irány meghatározása, az egyes innovációs lépések kidolgozása, az innováció gyakorlatba való átültetésének részletes akcióterve (változásmenedzsment).

Innováci ciós s stratégia Innovációs stratégiai irányok: kutató stratégia, elemző stratégia, megőrző (védő) stratégia, alkalmazkodó (reagáló) stratégia. TK 121 oldal 25. ábra

A sikeres innováci ciós s stratégia alapelemei a fogyasztói igények álljanak a fejlesztés fókuszában, legyen hatékony információs rendszer a vállalatnál, gyors legyen az innovációs tevékenység átfutási ideje, az externáliáinak fokozott figyelembe vétele, a kooperációs lehetőségek kihasználása, a rugalmas vállalati struktúra kialakítására, lehetőség az innovációból való kiszállásra, a megfelelő erőforrások biztosítása

A külsk lső innováci ciós s környezetk elemzése A fogyasztói igények felmérése (piacvezérelt innováció) A szállítók fejlesztési eredményei A versenytársak fejlesztési eredményei Innovációs támogatások A legújabb szabadalmak, know-how-k (technológia vezérelt innováció) Az externáns hatások elemzése

A belső innováci ciós s környezetk elemzése A belső környezet adaptációs képességét az innováció eredményei szempontjából az alábbiak szerint fejleszthetjük: a vállalati szervezeti rendszer átgondolt kialakítása, különösen ügyelve a rendszer áttekinthetőségére, logikus felépítésére a munkatársak állandó továbbképzése, az inno-vációs eredmények lényegének elsajátítása a munkatársak részéről.

Az innováci ciós s láncl MARKETING KUTATÁS-FEJLESZTÉS BERUHÁZÁS TERMELÉS ÉRTÉKESÍTÉS

Az innováci ció lépései Ötletgyűjtés Tervezés Fejlesztés Tesztelés Megvalósítás

Értékelemzés Az értékelemzés termékre orientált, az innovációs eredményeket felhasználó komplex költség-haszon elemzés. funkció Érték = költség Funkciók elemzése: hasznossági funkciók Érvényesülési funkciók

A változv ltozásmenedzsment A változásmenedzsment a vállalat külső és belső környezetében beállt változásokhoz történő alkalmazkodását biztosítja. A külső környezet felkészítése az új befogadására: a partnerek, fogyasztók, lakókörnyezet, állami szervek tájékoztatása, felvilágosítás, az innováció előnyös oldalainak kidomborítása, a hátrányos következmények mérséklésére irányuló tervek bemutatása, az innovációból származó konkrét előnyök eloszlásának bemutatása, kiemelve a külső környezetnek jutó előnyöket, az innováció bevezetése konkrét feltételeinek megteremtése (szerződések megkötése, anyagi erőforrások rendelkezésre bocsátásának ütemezése, kooperáció kialakítása stb.).

A termékfejleszt kfejlesztés s szakaszai (termék-innov innováció) ötletgyűjtés terméktervezés első piaci tesztelés termékfejlesztés második piaci tesztelés termelés piaci bevezetés Szabadalom: a jogilag védett találmányt szabadalomnak nevezzük.

Kereslet-rugalmassági számítások

Keresletrugalmasság A Keresletrugalmasság kifejezi, hogy hány százalékkal változik meg adott termék keresett mennyisége, ha egy százalékkal megváltozik valamely keresletet befolyásoló tényező.

A kereslet-rugalmass rugalmasságigi számítások sok fajtái a) A kereslet árrugalmassága b) A kereslet kereszt-árrugalmassága c) A kereslet jövedelemrugalmassága

A kereslet árrugalmassága A kereslet árrugalmassága kifejezi, hogy hány százalékkal változik meg valamely termék kereslete, ha a termék ára egy százalékkal megváltozik.

Az árrugalmassági gi együtthat ttható kiszámítása sa E Xp X A keresett mennyiség (X) % - os változása = Az ár % - os változása

Az árrugalmassági gi együtthat ttható kiszámítása sa X -X P -P E = 1 0 1 0 Xpx X 1 + X 0 P 1 + P 0 2 2

Az árrugalmassági gi számítás X 0 =100 db; X 1 =80 db alkalmazása P 0 =10 Ft/ db; P 1 =15 Ft/ db E = = X - p x 20 180 2-20 180 = 5 25 5 80 25 2-100 80 + 100 2 = = - 20 180 2-1 9 15 15 5-10 + 10 2 25 5 2 = = - = 5 9

Az árrugalmassági gi számítás E 9 xp x alkalmazása = - 5 á1 A kereslet árrugalmatlan A keresett mennyiség %-os változása kisebb, mint az árváltozás %-a. TR 0 =10*100=1000 TR 1 =15*80=1200

Az árrugalmasság g fajtái a) Árrugalmas kereslet b) Árrugalmatlan kereslet c) Egységnyi árrugalmasságú kereslet

Az árrugalmas kereslet jellemzői Az árrugalmassági együttható abszolút értéke nagyobb, mint egy. E xp x ñ1 A kereslet változás százaléka nagyobb az árváltozás százalékánál. Ha a termék ára nő, az eladó árbevétele csökken. Ha a termék ára csökken az eladó bevétele növekszik.

Az árrugalmatlan kereslet jellemzői Az árrugalmassági együttható abszolút értéke kisebb, mint egy. E x p x á 1 A kereslet változás százaléka kisebb az árváltozás százalékánál. Ha a termék ára nő, az eladó árbevétele is nő. Ha a termék ára csökken az eladó árbevétele is csökken.

Az egységnyi gnyi árrugalmasságú kereslet jellemzői Az árrugalmassági együttható abszolút értéke egyenlő eggyel. E x = p x 1 A kereslet változás százaléka egyenlő az árváltozás százalékával. Az árváltozás nem változtatja meg az eladó bevételét.

A kereslet árrugalmasságát befolyásol soló tényezők A jószág természeti, használati tulajdonságai A termék helyettesíthetősége A helyettesítő termék árának közelsége A termék árának közelsége a fogyasztó jövedelméhez viszonyítva.

A kereslet keresztárrugalmassága A kereslet kereszt-árrugalmassága kifejezi, hogy hány százalékkal változik meg adott X termék keresett mennyisége, ha egy másik Y termék ára egy százalékkal megváltozik.

A kereslet keresztárrugalmasságának kiszámítása sa E Xp y = Az x termék keresletének %-os változása Az y termék árának % - os változása E = X - - 1 0 Y1 Y0 + 1 0 Y1 Y0 X 2 X X P P Xp y + 2 P P

A termékek fogyasztásának kapcsolata Helyettesítő termékek, ha a keresztárrugalmasság értéke pozitív. Kiegészítő termékek, ha a keresztárrugalmasság értéke negatív. Nincs kapcsolat a két termék fogyasztása között, ha a kereszt- árrugalmasság értéke nulla. E X p y = 0 E Xp ñ y 0 E Xp á y 0

TERMELÉSMENEDZSMENT

A termelésmenedzsment feladatai 1. az átalakító (transzformációs) tevékenységnek az egész vállalatra vonatkozó megszervezése, a vállalat más funkcionális területeivel történő összehangolása, az egyes gazdálkodási területek tevékenységének koordinálása.

A termelésmenedzsment feladatai 2. a szükséges inputok megfelelő ütemű beszerzése és a termelés igényeinek megfelelő kiszolgálása termeléshez szükséges tárgyi eszközök biztosítása, a termeléshez szükséges munkaerő biztosítása, az értékesítés igényeinek megfelelő mennyiségű és összetételű output előállítása, az egész termelési és forgalmi folyamatra kiterjedő minőségbiztosítás működtetése.

A termelésmenedzsment szinergiái A termelésmenedzsment összehangolja: a forgóeszköz-gazdálkodást az tárgyieszköz-gazdálkodással a munkaerő-gazdálkodást az tárgyieszköz-gazdálkodással a munkaerő-gazdálkodást a forgóeszköz-gazdálkodással

A nemzetgazdaság szektoriális felosztása sa Primer szektor: ebbe a szektorba tartozik a természet kincseinek közvetlen kiaknázása (mező- és erdőgazdálkodás, bányászat). Szekunder szektor: feldolgozóipar Ez a szektor maga is két részből áll: Az elsődleges feldolgozóipar döntően a primer szektor termékeit alakítja át (pl. fafeldolgozás, malomipar). A másodlagos feldolgozóipar fogyasztási cikkeket állít elő (pl. bútorgyártás, sütőipar). Tercier szektor: szolgáltatások Főbb tevékenységi ágai: kereskedelem, idegen-forgalom, a szállítás, pénzügyi rendszer, egészség-ügy, közbiztonság, honvédelem, oktatás, kultúra, művelődés.

A szolgáltat ltatás s fogalma és jellemzői Szolgáltatás: anyagi jószág közbeiktatása nélkül, közvetlenül elégít ki szükségleteket. A szolgáltatások fontosabb jellemzői: a szolgáltatás mindig személyes jellegű, a szolgáltatást nyújtó és a szolgáltatást igénybe vevő valamilyen jelenlétét igényli, a szolgáltatás nyújtása és a fogyasztás időben egybeesik, a szolgáltatás nyújtása helyhez kötött, nem szállítható, tárolható, kevésbé exportálható és importálható, mint az anyagi jószág alakját öltő termékek.

A szolgáltat ltatások csoportosítása sa anyagi és nem anyagi jellegű szolgáltatások, dolgokra és személyekre irányuló szolgáltatások, termelő és nem termelő szolgáltatások, egyéni és kollektív jellegű szolgáltatások, piacosítható és nem piacosítható szolgáltatások.

A termelés s az előáll llított termék k jellege szerint egynemű, szabványosított tömegcikket előállító termelés összetett terméket előállító termelés

A termelés s a tömegszert megszerűség szempontjából tömeggyártás, sorozatgyártás, egyedi gyártás.

A termelés s a gyárt rtási rendszer jellege szerint műhelyben történő gyártás, műhelyrendszerű gyártás, csoportos gyártás, folyamatrendszerű gyártás, számítógéppel integrált gyártás, projektrendszerű gyártás.

A számítógéppel integrált gyárt rtási rendszer részeir termeléstervezés és -irányítás, számítógéppel segített tervezés (CAD - Computer Aided Design), a termékek műszaki tervének kialakítására, módosítása, számítógéppel segített termelés (CAM - Computer Aided Manufacturing), csoportos technológia, ahol lehetséges, a különböző termékek egyes gyártási fázisait közösen végzik el, automatizált anyagmozgatás, robotizálás, programozható gépek felhasználása az egész termelési folyamatban.

A vállalat v termelési stratégi giája A termelési stratégia tartalmazza: a termékszerkezetet a gyártási rendszer fejlesztésére vonatkozó terveket az tárgyi eszközök bővítésére, cseréjére vonatkozó terveket (ez a beruházási stratégia), a termelés igényeinek megfelelő munkaerőállomány kialakítására vonatkozó terveket, az anyagáramlás megszervezésére, a forgóeszközök biztosítására vonatkozó terveket, a minőségbiztosítás kialakítására, fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket.

A termelési folyamat operatív terve Az operatív terv tartalmazza: az egyes termelőegységek feladatait időbeli bontásban, a termelési vezérprogramok elkészítésének egységes alapelveit, a közvetlen termelésirányítás szervezetét és működési előírásait. A termelési vezérprogram a termékcsoportra meghatározott teljes termelési terv lebontása az egyes termékre.

Szüks kséglettervezési rendszerek (Material Requirements Planing) Az MRP I. alapvető céljai a következők: A készletek beérkezésének megfelelő ütemezése (lassítása, gyorsítása) révén a készletszint szabályozása. A készletszint-szabályozás révén a Az MRP I. egységes folyamatként kezeli az egész termelési folyamatot a marketing követelményeinek figyelembe vételével. A készletgazdálkodás hatékonyságának javítása (alacsonyabb lekötött forgótőke, magasabb kiszolgálási szint). A készletekre épülő termelési terv kialakításával a termelés hatékonyságának a javítása. Az MRP II. az anyagáramlás tervezése mellett figyelembe veszi a többi erőforrásokat (pl. munkaerő, tárgyi eszközök kapacitása stb.) is.

Éppen időben elv (Just( in time) Mindennemű veszteséget igyekszik kiküszöbölni. Alapelvei: Egyenletes és rugalmas termelés Készlet nélküli termelés Áttekinthető üzemkialakítás Teljes körű minőségmenedzsment (TQM) Japánban alakult ki, de az egész világon terjed. TQM - Total Quality Management) a vállalat egészére kiterjedő minőségbiztosítási rendszer.

Minőségellen gellenőrzés A minőségellenőrzés a gyártás előtt, a gyártás közben és a gyártás befejeztével történhet. A gyártás előtti ellenőrzés a gyártás feltételeinek ellenőrzését jelenti. A gyártásközi ellenőrzés a gyártási folyamat során történik. A gyártásközi ellenőrzés az ellenőrzés helye szerint támaszponti ellenőrzés vagy futó ellenőrzés lehet. A gyártásközi ellenőrzést minden terméken vagy csak egyes mintadarabokon végezhetik el. Avégellenőrzést a gyártás után közvetlenül végzik el. Minőségi körök: a dolgozók csoportokba szerveződ-ve, közösen javítják a termelés minőségét.

A minőségv gvédelem A minőségvédelem feladata a termék minőségének megóvása a termelőtől a fogyasztóig tartó úton. A minőségvédelem eszközei: Az értékesítési logisztikával összhangban gondoskodni kell a termék megfelelő tárolásáról, rakodásáról, szállításáról. A marketinggel együttműködve olyan csomagolást kell alkalmazni, amely a marketing igényei mellett a minőségbiztosítás követelményeit is kielégíti. A piaci (fogyasztói) visszajelzések begyűjtésének és értékelésének megszervezése.

TÁRGYI ESZKÖZ- GAZDÁLKODÁS

Tárgyi eszközök Tárgyi eszközök: azok a termelési eszközök, amelyek hosszú távon szolgálják a vállalat tevékenységét. A tárgyi eszköz-gazdálkodás feladata a beruházások előkészítése és költséghatékony lebonyolítása a vállalati stratégia által megszabott keretek között.

A beruházás fogalma A beruházás: tárgyi eszköz létesítésére irányuló műszaki-gazdasági és pénzügyi tevékenység. A beruházások aszerint, hogy a már meglévő eszközök bővítését vagy pótlását szolgálják-e pótló, bővítő (nettó), vagy együtt bruttó beruházások lehetnek. A pótló beruházások forrása a vállalat amortizációs alapja, a bővítő beruházás forrása a vállalat eredménye.

A beruházások csoportosítása 1. A beruházások betöltött funkciójuk szerint alap-, kapcsolódó- és járulékos beruházások lehetnek. A beruházásokat saját és idegen forrásból lehet megvalósítani. A beruházásokat saját kivitelezésben és megrendelés útján lehet megvalósítani.

A beruházások csoportosítása 2. A beruházások a létrejött tárgyi eszköz jellege szerint termelő (anyagi) vagy nem termelő jellegű beruházások lehetnek. A beruházások műszaki szempontból gép, építési és egyéb beruházások lehetnek. A beruházás alanyai szerint állami, vállalati és háztartási beruházásokat különböztetünk meg.

Beruházási döntések mindig ki kell dolgozni beruházási alternatívákat, figyelemmel kell lenni a vállalat egyéb beruházási terveire, a pénzügyi korlátokra, össze kell vetni a beruházások várható hozamait, elemezni kell a beruházás kockázatát, beruházás gazdaságossági számítások segítségével ki kell számolni a beruházás tényleges hozamát (a pénz időértékének figyelembevételével), megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni ( feasibility study ), biztosítani kell a megfelelő pénzügyi forrásokat.

Elemzés értékbeli mutatókkal A beruházás-gazdaságossági mutatók aszerint, hogy az idő pénzértékét (időpreferencia) figyelembe veszik-e, statikus vagy dinamikus mutatók lehetnek. Időpreferencia elve: az előbb képződött jövedelmeket többre értékeljük, mint a később képződötteket.

Statikus mutatók a beruházás átlagos jövedelmezősége (B j ) a megtérülési idő (B i ) beruházás forgási sebessége (B s )

A beruházás átlagos jövedelmezősége (B j ) Megmutatja, hogy egy adott időszakban mekkora a beruházás hozama a beruházásba fektetett tőkéhez képest. B j = Ny / B Ahol B j = a beruházás átlagos jövedelmezősége (%), Ny = az éves átlagos nyereség, B = a beruházásba fektetett pénzösszeg.

A megtérülés idő (B i ) Azt az időtartamot adja meg, amely alatt a nyereségből visszatérül a beruházásra fordított pénz. B i = B / Ny Ahol B i = a beruházás megtérülési ideje (év). Ny = az éves átlagos nyereség, B = a beruházásba fektetett pénzösszeg.

A beruházás forgási sebessége (B s ) Megadja, hogy a beruházás hányszor téríti vissza a befektetett összeget a működési ideje alatt. Ahol B s = M i / B i B s = a beruházás forgási sebessége (skalár mennyiség). B i = a beruházás megtérülési ideje M i = a beruházás használati ideje

Példa Számítsa ki a beruházás statikus mutatóit az alábbi adatok alapján: Beruházott összeg: 300 000 000 Ft Átlagos éves nyereség: 15 000 000 Ft Működési idő: 25 év

Megoldás B j = Ny / B = 15 000 000 Ft/300 000 000 Ft = 5 % B i = B / Ny = 300 000 000 Ft/15 000 000 Ft = 20 év B s = M i / B i = 25 év/20 év = 1,25

Dinamikus mutatók Nettó jelenérték (NPV) Belső megtérülési kamatláb (IRR)

Az üzemfenntartás Az üzemfenntartás a tárgyi eszközgazdálkodás és a termelésmenedzsment között teremt igen szoros kapcsolatot. Az üzemfenntartás feladatai: a tárgyi eszközök termelési célú kiszolgálása, termelés közbeni hibaelhárítás, karbantartás, javítás, felújítás.

A karbantartás fajtái hibajavító karbantartás, megelőző karbantartás, felülvizsgálat utáni karbantartás, naptári időszakonként végzett karbantartás, használati idő szerinti karbantartás, műszaki paraméterek alapján végzett karbantartás.

Kapacitásszámítás és kapacitáskihasználás A kapacitás egy tárgyi eszköz teljesítményének optimális üzemi körülmények között elérhető maximuma. A tárgyi eszköz-gazdálkodás keretében történik a termelőberendezések kapacitásának: kiszámítása, kihasználásának biztosítása, kihasználtságának mérése.

A kapacitás kiszámítása Meg kell határozni azt az időszakot, amire vonatkozóan a kapacitást számolják. Meg kell állapítani a berendezés hasznos működési idejét a vizsgált időszakban. Meg kell adni a berendezésen előállított termék egy egységének előállításához szükséges időt (időnorma). Ahol K a kapacitás I a hasznos üzemidő N az időnorma K = I / N

A berendezések kihasználtságát jelző mutatók a vállalat egészére Az üzemképesség mutatója, ami a működőképes eszközöket adja meg az összes eszköz százalékában. A működő állomány mutatója, ami a ténylegesen működő tárgyi eszközöket adja meg az üzemképes állomány százalékában. A tárgyi eszköz-állomány teljes mutatója, ami a ténylegesen működő eszközöket adja meg az összes eszköz százalékában.

A gépenkénti mérésre alkalmas mutatók Teljesítmény-kihasználási mutató, ami a berendezésen ténylegesen előállított termékmennyiséget adja meg a berendezés kapacitásának százalékában. Ez a mutató a szűk értelemben vett kapacitás-kihasználás mutatója. Az időalap-kihasználási mutató, amely a gép tényleges működési idejét adja meg a gép hasznos üzemidejének százalékában.

Az amortizációs rendszer A tárgyi eszközök a termelési folyamatban fizikailag és erkölcsileg is veszítenek értékükből. Az erkölcsi és fizikai kopásból adódó értékcsökkenést az amortizációval számolják el. Az amortizáció az a folyamat, amelyben a tárgyi eszközök értéke átkerül az új termékek értékébe. Az amortizáció egyszerre költség- és jövedelem-tényező a vállalat számára.

Az amortizáció elszámolása Bruttó érték: a tárgyi eszköz értéke a termelésbe állításkor. Nettó érték: bruttó érték elszámolt amortizáció Az amortizáció elszámolása a leírás módszere szerint: lineáris, gyorsított, lassított leírás lehet.

Az amortizáció elszámolása Az amortizáció elszámolása a leírás technikája szerint: egyösszegű, fix kulcsos (lineáris), degresszív, progresszív, teljesítményarányos leírás lehet.

Beruházás és mutatószámai

Emlékezz kezzünk az innováci ciós láncra MARKETING KUTATÁS-FEJLESZTÉS BERUHÁZÁS TERMELÉS ÉRTÉKESÍTÉS 173

Tárgyi eszközök a vállalat olyan anyagi eszközei, melyek közvetlenül, vagy közvetett módon tartósan, több termelési cikluson keresztül szolgálja az üzleti tevékenységet. Tárgyi eszközök csoportosítása Ingatlanok: Ide tartozik a termőföld, telek, erdő, építmények, épületek, rendeltetésükhöz szükséges felszerelések, berendezésekkel, beépített csőhálózatukkal, stb. együtt. Műszaki berendezések, gépek, járművek: ide sorolva a számítástechnikai eszközöket, az egyéb berendezéseket, valamint a szállítóeszközöket és járműveket. Beruházások: A tárgyi eszközök e csoportjába azok a befektetések tartoznak, amelyek az ingatlanok, valamint műszaki berendezések, gépek, járművek létrehozásával, vásárlásával kapcsolatosak, de még nem helyezték üzembe azokat, működésüket nem kezdték meg. 174

Beruházás Rendelkezésre álló javak szűkösek, ki kell választani a legkedvezőbbet Minimális előállítás > legnagyobb hozam Variációkat összemérhetővé kell tenni Azonos számítási módot kell alkalmazni: Dinamikus (időtényező) Statikus (adott időpillanatot vesz alapul) 175

Értékcsökkenési leírás, vagy amortizáció: a tárgyi eszközök értékcsökkenésének költségként való elszámolása. Az értékcsökkenés a tárgyi eszköz kopásának, elhasználódásának pénzben kifejezett értéke. Az értékcsökkenési leírás elszámolásával a tárgyi eszközökbe befektetett tőke térül meg, és újabb befektetések forrásával válhat. A Számviteli törvény szerint a tárgyi eszköz beszerzési vagy előállítási árát (költségét) azokra az évekre kell felosztani, amelyekben az eszközök előreláthatóan használni fogják a vállalkozás érdekében. 176