VÁLLALAT- GAZDASÁGTAN. A vállalat

VÁLLALAT- GAZDASÁGTAN A vállalat

Vállalakozás - vállalat Az üzleti vállalkozás a bukás kockázatával végzett gazdasági tevékenység. A vállalat a jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás szervezeti kerete. 2

A vállalat v céljac és s küldetk ldetése A vállalat alapvető célja: a fogyasztói igények kielégítésére nyereség elérése mellett. A vállalat küldetése: az a mód, ahogyan az alapvető cél teljesíti. Fogyasztói igény: olyan igény, amelyet a gazdaság szereplői nem saját szervezetükön belül kívánnak kielégíteni. A modern vállalat fogyasztó orientáltságát marketing és innovációs tevékenysége fejezi ki. 3

A vállalat v kritériumai riumai Önálló alapvető céljának megvalósításában Profit elérésére törekszik Kockázatot vállal Valóságos piacon működik 4

A vállalatok v orientálts ltsága A vállalatok alapvetően profitorientált (más néven üzleti) vállalatok és nonprofit (más néven közhasznú) vállalatok lehetnek. Az újratermelési folyamat jelentős része vállalati keretek között zajlik az. 5

A vállalat v termelőfolyamata pénz input transzformáció output pénz Az input a termelési folyamatban felhasznált erőforrások legáltalánosabb kifejezése. Az output a termelési folyamat eredményének legáltalánosabb kifejezése. A transzformáció az a folyamat, amely során az inputokat outputtá alakítják át. 6

A vállalatv érintettjei Érintettnek tekinthető minden olyan személy vagy csoport, amely lényeges, kölcsönös és tartós kapcsolatban áll a vállalat működésével. Az érintettek aszerint, hogy a vállalati szervezeten belül vagy kívül vannak, belső vagy külső érintettek lehetnek. 7

Belső érintettek tulajdonosok, menedzserek, munkavállalók A belső érintettek egyéni érdekei és a vállalat érdekei nem minden esetben esnek egybe (képviseleti probléma). 8

Külső érintettek piaci környezet állami környezet állami vállalatok szabályozó és felügyeleti szervek, adóhatóság társadalmi környezet önkormányzatok, társadalmi és szakmai szervezetek természeti környezet 9

A piaci környezetk A vállalat paci környezetét a szállítók, vevők, versenytársak, stratégiai szövetségesek (vertikális vagy horizontális viszony) alkotják. 10

Az állami környezetk Állami vállalatok Szabályozó és felügyeleti szervek, adóhatóság A szabályozás direkt vagy indirekt módon valósulhat meg. Az Európai Unió szabályrendszere indirekt módon érvényesül. 11

Koordináci ciós s mechanizmusok (Kornai J. szerint) Bürokratikus Piaci Etikai Agresszív 12

Stratégia

A stratégiai vezetés Astratégia szó a görög sztratégosz (hadvezér) szóból ered. Avállalati stratégia a piaci szereplők jövőbeni akcióira való tudatos felkészülés, azok korábbi lépéseinek ismerete alapján. A stratégiában egyszerre van jelen a külső környezethez való alkalmazkodás és az annak alakítására irányuló akciók. 14

A stratégiai vezetés A stratégiakészítés a gazdasági bukás elkerülésének, a kockázat csökkentésének a legfontosabb eszköze. A stratégia átfogja az egész vállalatot, ezért valamennyi funkcionális egység közvetlenül részt vesz a vállalati stratégia kialakításában. A korszerű vállalat folyamatosan megújítja stratégiáját. 15

A stratégiai vezetés A vállalati stratégia lényege: olyan összehangolt, célorientált, állandó irányítás és felügyelet nélkül is működő szervezet létrehozása, amely egyszerre képes a környezethez való rugalmas alkalmazkodásra és a környezetnek a vállalat céljainak megfelelő alakítására. A stratégia fő eszközei: rugalmas vállalati struktúra, megfelelő tartalékok, több lábon állás (diverzifikált termelés). 16

A stratégiai folyamatok áttekintése A stratégia készítés lépései Pozícióelemzés (külsőbelső) Megválaszolandó kérdés Hol vagyunk? Irányítója Stratégiai vezetés Célkitűzés Hová akarunk eljutni? Stratégiai vezetés Alternatívák kidolgozása Hogyan jutunk oda? Stratégiai vezetés Akciók megtervezése Mit csináljunk? Stratégiai vezetés Megvalósítás Kinek mi a feladata? operatív vezetés Visszacsatolás és ellenőrzés Jó-e amit csinálunk? Azt csináljuk-e amit elterveztünk? Stratégiai és operatív vezetés 17

A stratégiak giakészítés s szintjei iparági szint vállalati szint üzleti egységek szintje (pl. szórakoztató elektronikai cikkek, háztartási gépek, élet-biztosítás stb.) funkcionális szint (pl. marketingstratégia, inno-vációs stratégia, pénzügyi stratégia stb.) Stratégiai üzleti egységek: olyan egymástól jól elkülöníthető üzleti területek, amelyek versenyhelyzetük és eredményességük alapján önmagukban is értékelhetők. 18

A stratégiai pozíci cióelemzés módszerei iparági szinten - Porter analízis vállalati szinten - SWOT elemzés üzleti stratégiai egységek szintjén: BCG mátrix G. E. McKinsey mátrix 19

Iparág g elemzés Porter analízis: egy adott iparág erőviszonyainak elemzésére alkalmas módszer. Új belépők fenyegetése Szállítók alkupozíciója Verseny az iparág Vállalatai között Vevők alkupozíciója Helyettesítő termékek fenyegetése 20

Vállalati pozíci cióelemzés A SWOT elemzés a vállalat belső (erősségek, gyengeségek) valamint külső tényezőinek (fenyege-tések és lehetőségek) vizsgálatára alkalmas stratégiai elemző módszer. 21

SWOT A tervezéshez elengedhetetlen, hogy a vállalat felmérje a reális lehetőségeit, problémáit, külső és belső tényezőit. Ilyen módszer a SWOT-analízis (magyar: GYELV-elemzés), melynek végeredményeként egy olyan táblázatot kapunk, mely segíti az értékelést. 22

SWOT Erősségeink és gyengeségeink belső tényezők, ezért befolyásolni tudjuk őket, azonban a veszélyek és a lehetőségek, olyan külső adottságokat jelentenek, amelyekre csak a legritkább esetben tudunk hatással lenni, ezeket nem tudjuk igazából irányítani. Hangsúlyos szabály még, hogy egy tényező, egy jellemző nem kerülhet fel két terület alá, tehát minden tényezőről el kell tudnunk dönteni, hogy vállalatunk melyik "oldalát" jellemzi valójában. strengthsðerősségek: belső tényező, olyan amelyekkel jobb eredményeket érhetünk el pozitív dolgok, weaknessesðgyengeségek: szintén belső tényező: problémás területei a vállalatnak, de léteznek eszközök, amelyekkel megoldhatók, opportunitiesðlehetőségek: külső adottság, nem tudjuk befolyásolni őket, viszont fontos figyelembe venni és építeni rá. threatsðveszélyek: szintén olyan külső tényező, amit nem tudunk befolyásolni, kockázatot jelentnek a vállalatnak. 23

SWOT analízis Belső tényezők Külső tényezők Pozitív Negatív Pozitív Negatív Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek 24

Példa Autóiparban érdekelt TRANSPORT cég szervizelés és ügyfélszolgálat területen kívánja tevékenységét korszerűsíteni. A beruházás jelentős volumenű költséget jelent, a cégvezetés SWOT elemzést végzett mielőtt a fejlesztési projekt megkezdéséhez a végső döntést meghozná. 25

Megoldás Erősségek Gyengeségek 1. A fejlesztés teljes mértékben összhangban van a cég eddigi tevékenységeivel, illeszkedik a kialakított üzleti stratégiához. 2. A cég munkatársai fejlesztési projektek megvalósításában nagy tapasztalattal rendelkeznek. Tevékenységünk gyenge pontja a cég marketing stratégiája. A vezetői elemzések az elmúlt évek gazdasági mutatóival azt igazolják, hogy az értékesítési stratégiánkat javítani kell. A beruházás megtérülése nagyban függ attól, hogy a marketing tevékenységet milyen mértékben tudjuk felfejleszteni. Lehetőségek Veszélyek Az elmúlt időszakban ügyfeleinktől egyre több megrendelés érkezett. Azt remélhetjük, hogy a szolgáltatások minőségének magas színvonalon tartása, esetleg javítása erősíti ezt a tendenciát. A lehetőség kihasználást a partnerkapcsolatok erősítésével katalizálhatjuk. A beruházás sikere múlhat a beszerzésre kerülő technikai eszközök minőségén. A veszély bekövetkezésének valószínűsége minimálisra csökkenthető a beszerzés körültekintő előkészítésével, egy olyan eljárás lefolytatásával, amely biztosítja a magas szolgáltatást és minőségi terméket biztosító beszállító kiválasztásával. 26

Stratégiai üzleti egység g elemzése BCG mátrixm relatív piaci részesedés magas alacsony A piaci növekedés Üteme Sztárok Fejőstehenek Kérdőjelek Döglött kutyák magas alacsony 27

Sztárok A sztárok csoportjába tartoznak az adott vállalat vagy divízió legjobb stratégiai pozíciójában lévő termékei, szolgáltatásai vagy üzletágai, melyek magas relatív piaci részesedéssel rendelkeznek egy igen gyorsan bővülő piacon. Ezen termékek iránt a kereslet igen jelentős, cash egyenlegük mégsem nyereséges, mivel a kedvező pozíció megtartása egy ilyen magas növekedésütemű piacon ahol fontos feladat a bővülő kereslet igényeinek kielégítése, valamint a versenytársak támadásainak elhárítása - nagy költségekkel jár. Ezen termékek határozzák meg a vállalt vagy divízió jövőbeli profitját, hisz a sztárok fejőstehenekké is válhatnak. A vállalat lehetséges stratégiái: további növekedés vagy szinten tartás. 28

Kérdőjelek A kérdőjelek kategóriába tartozó termékek még viszonylag új termékek, melyek relatív piaci részesedése bár alacsony, de a gyorsan bővülő piac ígéretes lehetőségeket tartogat számukra a jövőre nézve. Ezen termékek még nem nyereségesek, hisz a nagy növekedésütemű piaci igények kielégítése és a részesedés növelése nagy költségekkel jár. A kérdőjelekből kedvező esetben sztárok lehetnek. A vállalt lehetséges stratégiái: további növekedés vagy visszavonulás. 29

Fejős s tehenek A fejős tehenek csoportjába azok a termékek, szolgáltatások, vagy üzletágak tartoznak, melyek piaca már egyáltalán nem vagy csak kismértékben növekedhet magas relatív piaci részesdés mellett. E termékek cash flow-ja erősen pozitív. Célszerű ezt az állapotot a lehető leghosszabb ideig fenntartani. A vállalat lehetséges stratégiái: szinten tartás vagy aratás. 30

Döglött kutya A döglött kutyák kategóriába tartozó termékek a vállalt legkedvezőtlenebb pozícióban lévő termékei, szolgáltatásai vagy üzletágai. Ezen termékeknél a piac egyáltalán nem vagy csak minimálisan bővül, és a relatív piaci részesedés is rendkívül alacsony. A döglött kutyák lehetnek egykori fejőstehenek vagy olyan termékek, melyek eleve nem tudtak kedvező helyzetbe kerülni. Ezeket a termékeket általában praktikus kivonni a piacról, kivéve ha a piacon maradásukkal megakadályozató, hogy a versenytárs egyedül uralja a terepet. A vállalt lehetséges stratégiái: visszavonulás vagy szinten tartás. 31

A termék- vagy iparági életgörbe A BCG-mátrix és az életgörbe egymásnak megfelelő szakaszai Kérdőjelek - indulás Sztárok - növekedés Fejőstehenek - érettség Döglött kutyák - hanyatlás 32

A BCG mátrix előnye: a termékfejlesztés stratégiai megalapozásához nagy segítséget nyújt A BCG mátrix hátránya: csak két tényező alapján elemzi a portfóliót csak statikus helyzetet vázol nem veszi figyelembe a versenytársak esetleges nem várt akcióit gyorsan változó környezetben nem teszi lehetővé hosszú távon a várható változások elemzését 33

Stratégiai üzleti egység g elemzése GE-McKinsey mátrix A GE-McKinsey mátrix a piaci vonzerő (külső tényezők) és a versenyképesség (belső tényezők) alapján elemzi a stratégiai üzleti egységeket. 34

35

36

37

Az elemzés s menete a SÜE-k besorolása sa a mátrix egyes térrt rrészeibe: Kijelölik a piaci vonzerő és a vállalati versenyképesség legfontosabb tényezőit Számszerűsítik ezek relatív fontosságát (súlyszám: 1-5-ig) és a vállalat versenytársihoz viszonyított helyzetét az egyes tényezők esetében (átlagolandó érték: 1-5-ig) Súlyozott átlagszámítással pontértékeket számolnak Elhelyezik a SÜE-t a 3x3-as mátrixban 38 38

Az átlagolandó értékek kijelölése: Piaci vonzerő Versenyképesség Pont Legkevésbé vonzó Súlyos versenyhátrány 1 Kevésbé vonzó Mérsékelt versenyhátrány 2 Közömbös Azonos versenypozíció 3 Mérsékelten vonzó Enyhe versenyelőny 4 Rendkívül vonzó Jelentős versenyelőny 5 A mátrixba történő besorolás alapja: Alacsony minősítés: 1,00-2,33 Közepes minősítés: 2,34 3,67 Magas minősítés: 3,68 5,00 Portfólióelemzés vs. Erőforrás alapú stratégia 39 39

Belső tényezők k lehetnek az üzleti egység relatív piaci részesedése (a BCG-mátrix kiemelt belső tényezője), az üzleti egység és termékeinek ismertsége, bevezetettsége, a technológiai színvonal, a munkatársak felkészültsége, a szakmai színvonal, a pénzügyi helyzet, a tőkeellátottság, a minőségbiztosítás színvonala, az innovációs lánc színvonala, stb. 40

A külsk lső tényezők k lehetnek a piac növekedési üteme (a BCG-mátrix kiemelt külső tényezője), a piac mérete, a vásárlóerő nagysága, a piaci verseny intenzitása (ez annál magasabb osztályzatot kap, minél kisebb), a piacra való belépés korlátai (ez annál magasabb osztályzatot kap, minél nehezebb az új szereplők belépése a piacra, amennyiben a vállalat már jelen van a piacon), a munkaerő piaci helyzet, a gazdasági stabilitás, jogbiztonság, közbiztonság minősége az adott piacon (ezek természetesen vehetők külön-külön és más csoportosításban is), az általános technológiai színvonal, stb. 41

A stratégiai célok c kitűzése Belépés Fejlesztés (építés) Megtartás Aratás (lefölözés) Kivonulás (megszüntetés) 42

A stratégiai alternatívák kidolgozása Új piacon való megjelenés Új üzleti egység létrehozása Stratégiai integráció (stratégiai szövetségek kötése) Ésszerűsítés (racionalizálás) Az üzleti egység megszüntetése 43

A stratégiai akciók megtervezése ki kell jelölni az akciók végrehajtásáért felelős személyeket, az elvégzendő feladatokat részletezni kell, Határidők kijelölése, teljesítési szakaszok megállapítása meg kell jelölni, hogy ki, mikor és hogyan biztosítja a végrehajtáshoz szükséges erőforrásokat, tisztázni kell a fontosabb műszaki-gazdasági, jogi és egyéb jellegű problémákat, ki kell dolgozni az akció végrehajtása során esetleg előforduló hibák kijavításának alapjait (ezért idő- és pénztartalékok beépítése is szükséges), biztosítani kell a folyamatos visszajelzést és ellenőrzést a stratégiai akciók végrehajtásáról. 44

Az üzleti terv és s a vállalativ stratégia A vállalat stratégiai terve belső használatra, az üzleti terv a nyilvánosság számára készül. Az üzleti terv a marketingkommunikáció egyik fontos eszköze. Az üzleti terv készítésének célja: vállalat indítása, hitelfelvétel, a vállalat eladása, befektetők tájékoztatása, marketingcél. 45

A stratégia megvalósítása sa Az erőforrások elosztása A vállalati struktúra átalakítása A vállalat szervezeti egységeinek kiépítése A munkaerő-struktúra kialakítása Az információáramlás megszervezése Az emberi viszonylatok fejlesztése A vállalati kultúra kialakítása A hatalomgyakorlás elvei a vállalaton belül Az ösztönző rendszer kialakítása A vállalat működésének összehangolása Az egyes szervezeti egységek működésének összehangolása A stratégiai vezetés és az operatív vezetés összehangolása A stratégia megvalósításának összehangolása 46

Ellenőrz rzés és s visszacsatolás A stratégiai tervezés utolsó fázisa a visszacsatolási rendszerek kialakítása. Vizsgálni kell a stratégia megvalósításának konkrét folyamatát. Információval kell rendelkezni a vállalat új struktúrájának működéséről. Információkat kell gyűjteni a piaci környezetről, annak változásairól. 47

Az üzleti terv felépítése I. I. Az üzleti terv összefoglalása II. A vállalat adatai A vállalat teljes neve, címe, vezetői neve, telefonszáma A vállalat jogi kerete, ezzel kapcsolatos cégadatok A vállalat tőkeösszetétele, ennek forrásai Telephelyeinek megnevezése, címe A vállalat forgalmának adatai, bevétele, profitja III. A vállalat szakmai és szervezeti felépítése IV. A vállalat tevékenysége 48

Az üzleti terv felépítése II. V. A vállalat piaci környezete A piac mérete, fejlődési üteme, távlatai termék és üzletág szerinti bontásban. A versenytársak bemutatása. A vevőkör elemzése. A szállítók bemutatása. Szükség esetén utalni kell a jogi, a politikai és a társadalmi környezet alakulására. VI. A marketingterv VII. A termelési-technológiai terv VIII. A pénzügyi terv IX. Mellékletek 49

Az üzleti terv és s a vállalativ stratégia összehasonlításasa Célja Felhasználás iránya Kialakítója Bázisa Vállalati stratégia A vállalat átalakítása Belső használatra Stratégiai vezetés Teljes körű információ Üzleti terv A vállalat bemutatása Külső használatra Operatív vezetés A vállalati stratégia 50

A marketingmenedzsment

A marketing fogalma és feladata A marketing a vállalat folyamatainak, valamint a vállalat környezetének egységes rendszerben történő alakítása a piaci igények minél teljesebb kielégítése érdekében. A marketing feladata a fizetőképes keresletnek a vállalat által nyújtott termékekre és szolgáltatásokra történő ráirányítása. A korszerű marketingszemlélet egységes egészként kezeli a vállalat és környezete mozgásfolyamatait, és megoldásokat keres ezek befolyásolására a hosszú távú profitmaximalizálás érdekében.

A marketing céljac A marketing célját a teljes vállalati tevékenység-rendszernek a fogyasztói igényekre orientált megszervezésével éri el. A fogyasztói igények a szükségletekből fakadnak, amelyeket pedig az adott társadalom viszonyai határoznak meg.

A marketing fejlődése Termelés orientált - 1900-as évek eleje Kínálat orientált - 1930-as évek Fogyasztó orientált - 1940-es évek Beruházás orientált - 1950-es, 1960-as évek Kereslet orientált - 1970-es, 1980-as évek Társadalom orientált - 1990-es évektől

Termelés s orientált Marketing még csak csírájában van jelen. Termelési folyamatra koncentrál a vállalat Gyártási folyamaton a hangsúly 55

Kínálat orientált Gazdasági válság marketing újragondolása Vállalat igyekszik eladni a termékét A marketing itt még nem jut el a fogyasztóhoz, de elválik a termeléstől Középpontba a termék Amit gyártunk az jó azt vegye a fogyasztó. 56

Fogyasztó orientált Marketing központja a fogyasztó A fogyasztó a király! Termeléstől a terméken át eljutott a fogyasztóig a marketing. Vizsgálják a vásárlói szokásokat, motivációkat, magatartás formákat. 57

Beruházás s orientált Teljessé válik a fogyasztóhoz való igazodás. Egész vállalt működése alárendelődik a fogyasztói igényeknek. Addig semmilyen beruházást nem kezdenek el, amíg nem tudják pontosan, ilyen termékre, milyen mennyiségben tart igényt a piac. 58

Kereslet orientált Nem csak kielégíteni, hanem átalakítani is akarja a fogyasztói keresletet. Ennek eszköze a szükségletteremtés: A szükségletek hierarchikus rendszert alkotnak: Létszükségletek (evés, ivás) valós szükségletek (autó, telefon) teremtett szükségletek (márkás ruha, ékszer) káros szükségletek (dohány, alkohol) 59

Társadalomorientáltlt Összehangoltan igyekszik alakítani az egész piaci környezetét, beleértve az államot is. Teljes belső és külső környezetet megpróbálja befolyásolni. 60

Marketing stratégia elvárások Marketing átalakítás átalakítás elvárások A vállalat külső környezete Vállalati működés 61

Piacfogalmak a marketing teljes piac potenciális piac elérhető piac célpiac lefedett piac szempontjából A marketingstratégia szervezeti és egyéni fogyasztói piacot különböztet meg aszerint, hogy azon termelési eszközöket, vagy fogyasztási cikkeket értékesítenek.

A szervezeti piac fel kell tárni a szervezetek döntéshozatali mechanizmusát (kik, milyen rendben, milyen ellenőrzési keretek között hozzák a döntéseket), mekkora az egyszeri és a folyamatos igény az adott termékre, mekkora maga a szervezet, a szervezet milyen egyéb szervezetekkel van kapcsolatban, melyek a szervezet speciális igényei.

A fogyasztói i piac demográfiai jellemzők (kor, nem, családi állapot), társadalmi jellemzők (iskolázottság, foglalkozás, vallás, jövedelem), kulturális jellemzők (szokások, hagyományok, divat), földrajzi jellemzők (népsűrűség, közlekedés, településtípus), személyes jellemzők (életmód, beállítottság, pszichikai állapot).

Egyéb b piaci informáci ciók piaci versenytársakra, azok technológiájára, várható piaci lépéseikre vonatkozó információk, a potenciális szállítókra vonatkozó információk (megbízhatóság, termékeik minősége, szállítási feltételeik stb.) a vállalat politikai-jogi környezetére vonatkozó információk (pl. a jövőbeni állami szabályozás irányai)

A marketingstratégia gia részeir A marketing-versenystratégia A marketing-piacstratégia A marketingmix kialakítása

A marketing-versenystrat versenystratégia Sikeres marketing-versenystratégia típusok: vezető, kihívó, követő, meghúzódó. Lássuk egyenként!

A piaci vezető A legnagyobb piaci részesedéssel rendelkezik, Sokat költ innovációra, marketingeszközökre, Intenzív beruházási politikát folytat, rugalmas, agilis munkaerő alkalmazása

A piaci vezető céljai a legnagyobb piaci részesedés elérése, az elérhető (hosszú távon a potenciális) piac bővítése, piaci részesedésének megvédése, növelése, a piac általános stabilitása, új versenytársak belépésének korlátozása

A piaci kihívó A piaci kihívó erőteljesen törekszik piaci részesedésének növelésére. Eszközei: erőteljes innovációs tevékenység, korszerűbb termékek, árverseny (olcsó áruk, árleszállítás, kampányok), a marketingkommunikációs eszközök intenzív alkalmazása, választékbővítés, rugalmas, agilis munkaerő alkalmazása.

A kihívó céljai a meglévő piaci rések gyors elfoglalása, a gyengébb helyzetű cégek piacának megtámadása, a piaci vezető pozícióinak megtámadása. Piacstratégiáját a célpiaci és termékválasztékmarketing kombinált alkalmazása jellemzi.

A piaci követk vető A piaci követő vállalatok részesedésük megtartására koncentrálnak. Innovációs készségük korlátozott, módszereikhez ragaszkodnak. bevált A megnyíló piaci réseket igyekeznek elfoglalni, amennyiben erősebb kihívó nem jelentkezik. Az egyszerű újratermelés jellemzi őket, nagyobb beruházásra csak ritkán vállalkoznak. Innovációs és beruházási tevékenységet csak a kihívók támadása vagy ennek esélye esetén fejt ki jelentősebb mértékben.

A piaci meghúzódó céljai a kis piaci szegmensek minél tökéletesebb kitöltésére törekszik. Stratégiáját a szűk körű célpiaci marketing jellemzi, ezt viszont igen hatékonyan műveli. A megnyíló piaci réseket igyekeznek elfoglalni, Az egyszerű újratermelés jellemzi őket, nagyobb beruházásra csak ritkán vállalkoznak. Innovációs és beruházási tevékenységet csak a kihívók támadása vagy ennek esélye esetén fejt ki

A vállalat v marketing- piacstratégi giája tömegmarketing, (tömeggyártást folytat a vállalkozás, egész piacot teríti. Magas marketingkommunikációs költség jellemzi.) termékválaszték-marketing, valamint célpiaci marketing lehet

A termékv kválaszték-marketing Különbséget tesz a termékek között aszerint, hogy melyik piaci szegmens számára készíti azokat. A termékskála itt széles, sokféle minőségű és árú áruból választhat a vevő. Előnye, hogy több újdonságot nyújt a vevő számára, nehezebb a versenytársak számára a piacra való betörés. Hátránya, hogy magasabbak az innovációs és a termelési költségek.

A célpiaci c marketing A legkorszerűbb piacstratégia. Három jól elkülöníthető részből áll: piacszegmentálás, célpiacok kiválasztása, termékpozícionálás.

A termék k pozícion cionálása Kiválasztjuk a termék versenyelőnyeit, majd ezeket a versenyelőnyöket megfelelő formába öntve közöljük a fogyasztóval. A termékpozícionálás folyamata: hatékony versenyelőny kiválasztása, a versenyelőny formába öntése, ennek eljuttatása a vevőhöz.

A piacszegmentálás A piac részekre bontása a vállalat szempontjából lényeges ismérvek szerint. A fogyasztók csoportosításának szempontjai: demográfiai jellemzők (kor, nem, családi állapot), társadalmi jellemzők (iskolázottság, foglalkozás, jövedelem), kulturális jellemzők (szokások, hagyományok, divat), földrajzi jellemzők (népsűrűség, közlekedés, településtípus), személyes jellemzők, stb.

A marketing-mix mix A marketingmix a marketing eszközrendszere, a marketingstratégia akcióterve. A vállalat ezeket az eszközöket használja a környezettel való kapcsolattartásban. Marketing-mix Termék (Product) Ár (Price) Értékesítési hely (place) Kommunikáció (promotion)

A termékmarketing A termékmarketing legfontosabb elemei: a termékmix, amely a vállalat által piacra vitt teljes termékskálát jelenti, atermékvonal, amely a hasonló funkció termékek egymást követő változatai, a termékéletciklus, amely egy termék életpályájának a megtervezését szolgálja, atermékmarketing egyéb eszközei.

A termékmix Alapvető kérdések a termékmix kialakítása során: mennyire legyen széles a termékválaszték, kell-e a meglévő választékot szűkíteni (specializáció), vagy bővíteni (diverzifikáció), termékvonalak leállításával vagy újabbak indításával, melyik termék milyen fejlesztéseket igényel, kell-e új termékeket kifejleszteni, kell-e speciális igényeket kielégítő termékeket tartani, vagy csak a hagyományos, illetve átlagos szükségletek kielégítésére kell koncentrálni.

Döntések a termékvonalr kvonalról mikor melyik termékvonal meghosszabbítása indokolt, milyen ütemben kell a termékvonal régebbi tagjait a piacról kivezetni (a termékéletciklus figyelembevételével), milyen arányokat kell kialakítani a termékvonalak között

A termékéletciklus Azt az időszakot jellemzi, amíg a termék a piacon tartózkodik. Árbevétel, nyereség idő Bevezetés növekedés érettség hanyatlás

A termékmarketing egyéb eszközei zei csomagolás címke márkanév

A csomagolás s funkciói védi a terméket a gyártósortól a fogyasztóig (fontos minőségbiztosítási eszköz), a figyelemfelhívás eszköze (fontos marketing-kommunikációs eszköz), különféle promóciós eszközök helyezhetők el rajta (nyereményjátékok, reklámok), kiegészíthető különféle címkékkel, fityegőkkel, játékokkal, ajándékokkal, stb., a jogszabályoknak megfelelő vásárlói tájékoztatás hordozója.

A márkanm rkanév A márkanév jeleníti meg a terméket a piacon. A márkanévvel kapcsolatban eldöntendő kérdések: jogilag levédjük-e a márkanevet (a jogilag védett márkanév a védjegy), a gyártó vagy a forgalmazó márkanevén fusson az áru, minden termékre külön márkanevet alkalmazzunk, vagy több termék fusson egy márkanév alatt.

Árpolitika Az ármarketing feladatköre a következő marketing-stratégiai részkérdések kidolgozására terjed ki: az árpolitikai célok kialakítása, a termék piaci bevezető árának kialakítása, az árképzési módszer meghatározása, a kereslet árrugalmasságának mérése, a versenytársak árainak és árképzési módszereinek elemzése.

Az árstratégia céljaic Alapvető cél: a profitmaximalizálást biztosító ár meghatározása, a piaci részesedés növelése, az árbevétel maximalizálása, a minőségi árképzés politikája, az árstabilizáló árképzés politikája, a túlélést biztosító árképzés politikája.

A behatoló árstratégia Ár, költség Alacsony ár marketingkommunikációs erejét használja ki a nagyobb piaci térnyerés érdekében, csak később emeli az árat az átlagos piaci szintre. ár költség Termelési volumen

A lefölöző árstratégia Ár, költség Termék újdonságát kihasználva magas árral indít és később csökkenti az árat a piaci szintre. ár költség Termelési volumen

Az árstratégia és s a promóci ciós mix kapcsolata Lefölöző árstratégia Magas promóció Gyors lefölözés Behatoló árstratégia Magas promóció Gyors behatolás Lefölöző árstratégia Alacsony promóció Lassú lefölözés Behatoló árstratégia Alacsony promóció Lassú lefölözés 91

Az árképzési módszerm meghatároz rozása Költségbázisú árképzés Keresletbázisú árképzés Versenytársbázisú árképzés Többtényezős árképzés TK 99. oldal

Egyéb, a keresletre ható tényezők a jövedelem, a népesség száma, a helyettesítő és kiegészítő termékek ára, a marketingkommunikációs eszközök a kereslet árrugalmasságának mérése D % Q = D % P

Az értékesítési si hely A marketingnek ez a része az árunak a fogyasztóhoz való eljuttatásával foglalkozik. Ez a következő tevékenységekből áll: a termék értékesítési láncának megtervezése, a közvetítők kijelölése (idegen szóval: a disztribúciós rendszer kialakítása), az értékesítési hely kiépítése, az értékesítési hely termékkel való ellátásának megszervezése (a logisztikával szoros kapcsolatban, ezért ezt a logisztikai fejezet tartalmazza

Értékesítési si utak saját telephelyen, üzletben történő értékesítés, követítő/k/ igénybevételével, közös értékesítés más vállalattal. Marketingcsatorna: az az út, amelyen át a termék eljut a fogyasztóhoz.

Marketingcsatorna Üzletházak (plaza, center) Francise (komplex értékesítési know how ad el.) Értékesítési hely kiépítése: Megközelíthetőség Figyelemfelhívás Belső elrendezés Kiszolgálási rend Termékválaszték Kiszerelési szint Tisztaságfenntartás 96

Marketing-kommunik kommunikáció A marketingkommunikációs mix azokat az eszközöket jelenti, amelyekkel a vállalkozás közvetlenül hatni akar a fogyasztókra. Két féle lehet alapvetően: húzó (pull) és toló (push) A marketingkommunikációs mix elemei: reklám, (húzó) közönségkapcsolatok, (húzó) eladásösztönzés, (toló) személyes eladás. (toló)

A reklám A reklám üzenet, ami az áru létét és értékét közli a fogyasztóval. A reklám tárgya szerint lehet: Termékreklám (MIZO tej) termékcsalád-reklám (fogyasszon több zöldséget!) általános reklám (vásároljon hazai terméket!) Cégreklám (vállalkozást reklámoz)

Az eladásöszt sztönzés (sales promotion SP) Eladásösztönzésnek tekinthető minden olyan juttatás, előny, amelyet a vevő a termék megvásárlásakor kiegészítésül kap. Az eladásösztönzés lehet: nyereményjátékban való részvétel ajándéktárgy a termékhez nagyobb tételben vásárlóknak árengedmény törzsvásárlói jutalmak árkedvezményt nyújtó szelvények ingyenes házhozszállítás ingyenes parkolási lehetőség

A közönsk nségkapcsolatok (Public Relations PR) A közönségkapcsolatok célja a vállalat és a környezete közötti jó kommunikáció annak érdekében, hogy a vállalatról egy általánosan kedvező kép alakuljon ki. Eszközei a következők: sajtótájékoztató tartása, Image-építés (arculattervezés) Egyedi vállalati arculat (corporate identity) a vállalat üzleti tervének közzététele, társadalmi események szponzorálása (tudomány, sport, kultúra stb.), jótékony célú kiadások (mecenatúra), fogadások, rendezvények tartása, üzleti utak szervezése

Személyes eladás s (PS- personal selling) Jelentősége ott nagy, ahol az eladás szakértelmet kíván A szervezeti piacokon az egyik legfontosabb kommunikációs eszköz Kiemelkedően fontos az eladó (ügynök, házaló ) személye. TK 111. oldal feladat

Innováció

Az innováci ció fogalma Az innováció a vállalat egészére kiterjedő állandó és előremutató megújulási folyamat részleteinek kidolgozása és a gyakorlatba való átültetése, a magasabb rendű vállalati célok elérésének elősegítése érdekében.

Az innováci ció területei J. A. Schumpeter (1883-1950) szerint innovációs tevékenység a következő területeket érintheti: új termék, új technológia, a szervezet átalakítása, új beszerzési lehetőségek, új értékesítési piacok.

Az innováci ció és s a termelési folyamat összefüggése Input transzformáció output új új termék új beszerzési új technológia értékesítési piacok új szervezet piacok

Az innováci ció eszköz- és célrendszere Az innovációs stratégia kidolgozása során az alábbi lépések szükségesek: a külső innovációs környezet elemzése, a vállalat szervezetének, mint az innováció belső környezetének az elemzése, az alapvető innovációs irány meghatározása, az egyes innovációs lépések kidolgozása, az innováció gyakorlatba való átültetésének részletes akcióterve (változásmenedzsment).

Innováci ciós s stratégia Innovációs stratégiai irányok: kutató stratégia, elemző stratégia, megőrző (védő) stratégia, alkalmazkodó (reagáló) stratégia. TK 121 oldal 25. ábra

A sikeres innováci ciós s stratégia alapelemei a fogyasztói igények álljanak a fejlesztés fókuszában, legyen hatékony információs rendszer a vállalatnál, gyors legyen az innovációs tevékenység átfutási ideje, az externáliáinak fokozott figyelembe vétele, a kooperációs lehetőségek kihasználása, a rugalmas vállalati struktúra kialakítására, lehetőség az innovációból való kiszállásra, a megfelelő erőforrások biztosítása

A külsk lső innováci ciós s környezetk elemzése A fogyasztói igények felmérése (piacvezérelt innováció) A szállítók fejlesztési eredményei A versenytársak fejlesztési eredményei Innovációs támogatások A legújabb szabadalmak, know-how-k (technológia vezérelt innováció) Az externáns hatások elemzése

A belső innováci ciós s környezetk elemzése A belső környezet adaptációs képességét az innováció eredményei szempontjából az alábbiak szerint fejleszthetjük: a vállalati szervezeti rendszer átgondolt kialakítása, különösen ügyelve a rendszer áttekinthetőségére, logikus felépítésére a munkatársak állandó továbbképzése, az inno-vációs eredmények lényegének elsajátítása a munkatársak részéről.

Az innováci ciós s láncl MARKETING KUTATÁS-FEJLESZTÉS BERUHÁZÁS TERMELÉS ÉRTÉKESÍTÉS

Az innováci ció lépései Ötletgyűjtés Tervezés Fejlesztés Tesztelés Megvalósítás

Értékelemzés Az értékelemzés termékre orientált, az innovációs eredményeket felhasználó komplex költség-haszon elemzés. funkció Érték = költség Funkciók elemzése: hasznossági funkciók Érvényesülési funkciók

A változv ltozásmenedzsment A változásmenedzsment a vállalat külső és belső környezetében beállt változásokhoz történő alkalmazkodását biztosítja. A külső környezet felkészítése az új befogadására: a partnerek, fogyasztók, lakókörnyezet, állami szervek tájékoztatása, felvilágosítás, az innováció előnyös oldalainak kidomborítása, a hátrányos következmények mérséklésére irányuló tervek bemutatása, az innovációból származó konkrét előnyök eloszlásának bemutatása, kiemelve a külső környezetnek jutó előnyöket, az innováció bevezetése konkrét feltételeinek megteremtése (szerződések megkötése, anyagi erőforrások rendelkezésre bocsátásának ütemezése, kooperáció kialakítása stb.).

A termékfejleszt kfejlesztés s szakaszai (termék-innov innováció) ötletgyűjtés terméktervezés első piaci tesztelés termékfejlesztés második piaci tesztelés termelés piaci bevezetés Szabadalom: a jogilag védett találmányt szabadalomnak nevezzük.

Kereslet-rugalmassági számítások

Keresletrugalmasság A Keresletrugalmasság kifejezi, hogy hány százalékkal változik meg adott termék keresett mennyisége, ha egy százalékkal megváltozik valamely keresletet befolyásoló tényező.

A kereslet-rugalmass rugalmasságigi számítások sok fajtái a) A kereslet árrugalmassága b) A kereslet kereszt-árrugalmassága c) A kereslet jövedelemrugalmassága

A kereslet árrugalmassága A kereslet árrugalmassága kifejezi, hogy hány százalékkal változik meg valamely termék kereslete, ha a termék ára egy százalékkal megváltozik.

Az árrugalmassági gi együtthat ttható kiszámítása sa E Xp X A keresett mennyiség (X) % - os változása = Az ár % - os változása

Az árrugalmassági gi együtthat ttható kiszámítása sa X -X P -P E = 1 0 1 0 Xpx X 1 + X 0 P 1 + P 0 2 2

Az árrugalmassági gi számítás X 0 =100 db; X 1 =80 db alkalmazása P 0 =10 Ft/ db; P 1 =15 Ft/ db E = = X - p x 20 180 2-20 180 = 5 25 5 80 25 2-100 80 + 100 2 = = - 20 180 2-1 9 15 15 5-10 + 10 2 25 5 2 = = - = 5 9

Az árrugalmassági gi számítás E 9 xp x alkalmazása = - 5 á1 A kereslet árrugalmatlan A keresett mennyiség %-os változása kisebb, mint az árváltozás %-a. TR 0 =10*100=1000 TR 1 =15*80=1200

Az árrugalmasság g fajtái a) Árrugalmas kereslet b) Árrugalmatlan kereslet c) Egységnyi árrugalmasságú kereslet

Az árrugalmas kereslet jellemzői Az árrugalmassági együttható abszolút értéke nagyobb, mint egy. E xp x ñ1 A kereslet változás százaléka nagyobb az árváltozás százalékánál. Ha a termék ára nő, az eladó árbevétele csökken. Ha a termék ára csökken az eladó bevétele növekszik.

Az árrugalmatlan kereslet jellemzői Az árrugalmassági együttható abszolút értéke kisebb, mint egy. E x p x á 1 A kereslet változás százaléka kisebb az árváltozás százalékánál. Ha a termék ára nő, az eladó árbevétele is nő. Ha a termék ára csökken az eladó árbevétele is csökken.

Az egységnyi gnyi árrugalmasságú kereslet jellemzői Az árrugalmassági együttható abszolút értéke egyenlő eggyel. E x = p x 1 A kereslet változás százaléka egyenlő az árváltozás százalékával. Az árváltozás nem változtatja meg az eladó bevételét.

A kereslet árrugalmasságát befolyásol soló tényezők A jószág természeti, használati tulajdonságai A termék helyettesíthetősége A helyettesítő termék árának közelsége A termék árának közelsége a fogyasztó jövedelméhez viszonyítva.

A kereslet keresztárrugalmassága A kereslet kereszt-árrugalmassága kifejezi, hogy hány százalékkal változik meg adott X termék keresett mennyisége, ha egy másik Y termék ára egy százalékkal megváltozik.

A kereslet keresztárrugalmasságának kiszámítása sa E Xp y = Az x termék keresletének %-os változása Az y termék árának % - os változása E = X - - 1 0 Y1 Y0 + 1 0 Y1 Y0 X 2 X X P P Xp y + 2 P P

A termékek fogyasztásának kapcsolata Helyettesítő termékek, ha a keresztárrugalmasság értéke pozitív. Kiegészítő termékek, ha a keresztárrugalmasság értéke negatív. Nincs kapcsolat a két termék fogyasztása között, ha a kereszt- árrugalmasság értéke nulla. E X p y = 0 E Xp ñ y 0 E Xp á y 0

TERMELÉSMENEDZSMENT

A termelésmenedzsment feladatai 1. az átalakító (transzformációs) tevékenységnek az egész vállalatra vonatkozó megszervezése, a vállalat más funkcionális területeivel történő összehangolása, az egyes gazdálkodási területek tevékenységének koordinálása.

A termelésmenedzsment feladatai 2. a szükséges inputok megfelelő ütemű beszerzése és a termelés igényeinek megfelelő kiszolgálása termeléshez szükséges tárgyi eszközök biztosítása, a termeléshez szükséges munkaerő biztosítása, az értékesítés igényeinek megfelelő mennyiségű és összetételű output előállítása, az egész termelési és forgalmi folyamatra kiterjedő minőségbiztosítás működtetése.

A termelésmenedzsment szinergiái A termelésmenedzsment összehangolja: a forgóeszköz-gazdálkodást az tárgyieszköz-gazdálkodással a munkaerő-gazdálkodást az tárgyieszköz-gazdálkodással a munkaerő-gazdálkodást a forgóeszköz-gazdálkodással

A nemzetgazdaság szektoriális felosztása sa Primer szektor: ebbe a szektorba tartozik a természet kincseinek közvetlen kiaknázása (mező- és erdőgazdálkodás, bányászat). Szekunder szektor: feldolgozóipar Ez a szektor maga is két részből áll: Az elsődleges feldolgozóipar döntően a primer szektor termékeit alakítja át (pl. fafeldolgozás, malomipar). A másodlagos feldolgozóipar fogyasztási cikkeket állít elő (pl. bútorgyártás, sütőipar). Tercier szektor: szolgáltatások Főbb tevékenységi ágai: kereskedelem, idegen-forgalom, a szállítás, pénzügyi rendszer, egészség-ügy, közbiztonság, honvédelem, oktatás, kultúra, művelődés.

A szolgáltat ltatás s fogalma és jellemzői Szolgáltatás: anyagi jószág közbeiktatása nélkül, közvetlenül elégít ki szükségleteket. A szolgáltatások fontosabb jellemzői: a szolgáltatás mindig személyes jellegű, a szolgáltatást nyújtó és a szolgáltatást igénybe vevő valamilyen jelenlétét igényli, a szolgáltatás nyújtása és a fogyasztás időben egybeesik, a szolgáltatás nyújtása helyhez kötött, nem szállítható, tárolható, kevésbé exportálható és importálható, mint az anyagi jószág alakját öltő termékek.

A szolgáltat ltatások csoportosítása sa anyagi és nem anyagi jellegű szolgáltatások, dolgokra és személyekre irányuló szolgáltatások, termelő és nem termelő szolgáltatások, egyéni és kollektív jellegű szolgáltatások, piacosítható és nem piacosítható szolgáltatások.

A termelés s az előáll llított termék k jellege szerint egynemű, szabványosított tömegcikket előállító termelés összetett terméket előállító termelés

A termelés s a tömegszert megszerűség szempontjából tömeggyártás, sorozatgyártás, egyedi gyártás.

A termelés s a gyárt rtási rendszer jellege szerint műhelyben történő gyártás, műhelyrendszerű gyártás, csoportos gyártás, folyamatrendszerű gyártás, számítógéppel integrált gyártás, projektrendszerű gyártás.

A számítógéppel integrált gyárt rtási rendszer részeir termeléstervezés és -irányítás, számítógéppel segített tervezés (CAD - Computer Aided Design), a termékek műszaki tervének kialakítására, módosítása, számítógéppel segített termelés (CAM - Computer Aided Manufacturing), csoportos technológia, ahol lehetséges, a különböző termékek egyes gyártási fázisait közösen végzik el, automatizált anyagmozgatás, robotizálás, programozható gépek felhasználása az egész termelési folyamatban.

A vállalat v termelési stratégi giája A termelési stratégia tartalmazza: a termékszerkezetet a gyártási rendszer fejlesztésére vonatkozó terveket az tárgyi eszközök bővítésére, cseréjére vonatkozó terveket (ez a beruházási stratégia), a termelés igényeinek megfelelő munkaerőállomány kialakítására vonatkozó terveket, az anyagáramlás megszervezésére, a forgóeszközök biztosítására vonatkozó terveket, a minőségbiztosítás kialakítására, fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket.

A termelési folyamat operatív terve Az operatív terv tartalmazza: az egyes termelőegységek feladatait időbeli bontásban, a termelési vezérprogramok elkészítésének egységes alapelveit, a közvetlen termelésirányítás szervezetét és működési előírásait. A termelési vezérprogram a termékcsoportra meghatározott teljes termelési terv lebontása az egyes termékre.

Szüks kséglettervezési rendszerek (Material Requirements Planing) Az MRP I. alapvető céljai a következők: A készletek beérkezésének megfelelő ütemezése (lassítása, gyorsítása) révén a készletszint szabályozása. A készletszint-szabályozás révén a Az MRP I. egységes folyamatként kezeli az egész termelési folyamatot a marketing követelményeinek figyelembe vételével. A készletgazdálkodás hatékonyságának javítása (alacsonyabb lekötött forgótőke, magasabb kiszolgálási szint). A készletekre épülő termelési terv kialakításával a termelés hatékonyságának a javítása. Az MRP II. az anyagáramlás tervezése mellett figyelembe veszi a többi erőforrásokat (pl. munkaerő, tárgyi eszközök kapacitása stb.) is.

Éppen időben elv (Just( in time) Mindennemű veszteséget igyekszik kiküszöbölni. Alapelvei: Egyenletes és rugalmas termelés Készlet nélküli termelés Áttekinthető üzemkialakítás Teljes körű minőségmenedzsment (TQM) Japánban alakult ki, de az egész világon terjed. TQM - Total Quality Management) a vállalat egészére kiterjedő minőségbiztosítási rendszer.

Minőségellen gellenőrzés A minőségellenőrzés a gyártás előtt, a gyártás közben és a gyártás befejeztével történhet. A gyártás előtti ellenőrzés a gyártás feltételeinek ellenőrzését jelenti. A gyártásközi ellenőrzés a gyártási folyamat során történik. A gyártásközi ellenőrzés az ellenőrzés helye szerint támaszponti ellenőrzés vagy futó ellenőrzés lehet. A gyártásközi ellenőrzést minden terméken vagy csak egyes mintadarabokon végezhetik el. Avégellenőrzést a gyártás után közvetlenül végzik el. Minőségi körök: a dolgozók csoportokba szerveződ-ve, közösen javítják a termelés minőségét.

A minőségv gvédelem A minőségvédelem feladata a termék minőségének megóvása a termelőtől a fogyasztóig tartó úton. A minőségvédelem eszközei: Az értékesítési logisztikával összhangban gondoskodni kell a termék megfelelő tárolásáról, rakodásáról, szállításáról. A marketinggel együttműködve olyan csomagolást kell alkalmazni, amely a marketing igényei mellett a minőségbiztosítás követelményeit is kielégíti. A piaci (fogyasztói) visszajelzések begyűjtésének és értékelésének megszervezése.

TÁRGYI ESZKÖZ- GAZDÁLKODÁS

Tárgyi eszközök Tárgyi eszközök: azok a termelési eszközök, amelyek hosszú távon szolgálják a vállalat tevékenységét. A tárgyi eszköz-gazdálkodás feladata a beruházások előkészítése és költséghatékony lebonyolítása a vállalati stratégia által megszabott keretek között.

A beruházás fogalma A beruházás: tárgyi eszköz létesítésére irányuló műszaki-gazdasági és pénzügyi tevékenység. A beruházások aszerint, hogy a már meglévő eszközök bővítését vagy pótlását szolgálják-e pótló, bővítő (nettó), vagy együtt bruttó beruházások lehetnek. A pótló beruházások forrása a vállalat amortizációs alapja, a bővítő beruházás forrása a vállalat eredménye.

A beruházások csoportosítása 1. A beruházások betöltött funkciójuk szerint alap-, kapcsolódó- és járulékos beruházások lehetnek. A beruházásokat saját és idegen forrásból lehet megvalósítani. A beruházásokat saját kivitelezésben és megrendelés útján lehet megvalósítani.

A beruházások csoportosítása 2. A beruházások a létrejött tárgyi eszköz jellege szerint termelő (anyagi) vagy nem termelő jellegű beruházások lehetnek. A beruházások műszaki szempontból gép, építési és egyéb beruházások lehetnek. A beruházás alanyai szerint állami, vállalati és háztartási beruházásokat különböztetünk meg.

Beruházási döntések mindig ki kell dolgozni beruházási alternatívákat, figyelemmel kell lenni a vállalat egyéb beruházási terveire, a pénzügyi korlátokra, össze kell vetni a beruházások várható hozamait, elemezni kell a beruházás kockázatát, beruházás gazdaságossági számítások segítségével ki kell számolni a beruházás tényleges hozamát (a pénz időértékének figyelembevételével), megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni ( feasibility study ), biztosítani kell a megfelelő pénzügyi forrásokat.

Elemzés értékbeli mutatókkal A beruházás-gazdaságossági mutatók aszerint, hogy az idő pénzértékét (időpreferencia) figyelembe veszik-e, statikus vagy dinamikus mutatók lehetnek. Időpreferencia elve: az előbb képződött jövedelmeket többre értékeljük, mint a később képződötteket.

Statikus mutatók a beruházás átlagos jövedelmezősége (B j ) a megtérülési idő (B i ) beruházás forgási sebessége (B s )

A beruházás átlagos jövedelmezősége (B j ) Megmutatja, hogy egy adott időszakban mekkora a beruházás hozama a beruházásba fektetett tőkéhez képest. B j = Ny / B Ahol B j = a beruházás átlagos jövedelmezősége (%), Ny = az éves átlagos nyereség, B = a beruházásba fektetett pénzösszeg.

A megtérülés idő (B i ) Azt az időtartamot adja meg, amely alatt a nyereségből visszatérül a beruházásra fordított pénz. B i = B / Ny Ahol B i = a beruházás megtérülési ideje (év). Ny = az éves átlagos nyereség, B = a beruházásba fektetett pénzösszeg.

A beruházás forgási sebessége (B s ) Megadja, hogy a beruházás hányszor téríti vissza a befektetett összeget a működési ideje alatt. Ahol B s = M i / B i B s = a beruházás forgási sebessége (skalár mennyiség). B i = a beruházás megtérülési ideje M i = a beruházás használati ideje

Példa Számítsa ki a beruházás statikus mutatóit az alábbi adatok alapján: Beruházott összeg: 300 000 000 Ft Átlagos éves nyereség: 15 000 000 Ft Működési idő: 25 év

Megoldás B j = Ny / B = 15 000 000 Ft/300 000 000 Ft = 5 % B i = B / Ny = 300 000 000 Ft/15 000 000 Ft = 20 év B s = M i / B i = 25 év/20 év = 1,25

Dinamikus mutatók Nettó jelenérték (NPV) Belső megtérülési kamatláb (IRR)

Az üzemfenntartás Az üzemfenntartás a tárgyi eszközgazdálkodás és a termelésmenedzsment között teremt igen szoros kapcsolatot. Az üzemfenntartás feladatai: a tárgyi eszközök termelési célú kiszolgálása, termelés közbeni hibaelhárítás, karbantartás, javítás, felújítás.

A karbantartás fajtái hibajavító karbantartás, megelőző karbantartás, felülvizsgálat utáni karbantartás, naptári időszakonként végzett karbantartás, használati idő szerinti karbantartás, műszaki paraméterek alapján végzett karbantartás.

Kapacitásszámítás és kapacitáskihasználás A kapacitás egy tárgyi eszköz teljesítményének optimális üzemi körülmények között elérhető maximuma. A tárgyi eszköz-gazdálkodás keretében történik a termelőberendezések kapacitásának: kiszámítása, kihasználásának biztosítása, kihasználtságának mérése.

A kapacitás kiszámítása Meg kell határozni azt az időszakot, amire vonatkozóan a kapacitást számolják. Meg kell állapítani a berendezés hasznos működési idejét a vizsgált időszakban. Meg kell adni a berendezésen előállított termék egy egységének előállításához szükséges időt (időnorma). Ahol K a kapacitás I a hasznos üzemidő N az időnorma K = I / N

A berendezések kihasználtságát jelző mutatók a vállalat egészére Az üzemképesség mutatója, ami a működőképes eszközöket adja meg az összes eszköz százalékában. A működő állomány mutatója, ami a ténylegesen működő tárgyi eszközöket adja meg az üzemképes állomány százalékában. A tárgyi eszköz-állomány teljes mutatója, ami a ténylegesen működő eszközöket adja meg az összes eszköz százalékában.

A gépenkénti mérésre alkalmas mutatók Teljesítmény-kihasználási mutató, ami a berendezésen ténylegesen előállított termékmennyiséget adja meg a berendezés kapacitásának százalékában. Ez a mutató a szűk értelemben vett kapacitás-kihasználás mutatója. Az időalap-kihasználási mutató, amely a gép tényleges működési idejét adja meg a gép hasznos üzemidejének százalékában.

Az amortizációs rendszer A tárgyi eszközök a termelési folyamatban fizikailag és erkölcsileg is veszítenek értékükből. Az erkölcsi és fizikai kopásból adódó értékcsökkenést az amortizációval számolják el. Az amortizáció az a folyamat, amelyben a tárgyi eszközök értéke átkerül az új termékek értékébe. Az amortizáció egyszerre költség- és jövedelem-tényező a vállalat számára.

Az amortizáció elszámolása Bruttó érték: a tárgyi eszköz értéke a termelésbe állításkor. Nettó érték: bruttó érték elszámolt amortizáció Az amortizáció elszámolása a leírás módszere szerint: lineáris, gyorsított, lassított leírás lehet.

Az amortizáció elszámolása Az amortizáció elszámolása a leírás technikája szerint: egyösszegű, fix kulcsos (lineáris), degresszív, progresszív, teljesítményarányos leírás lehet.

Beruházás és mutatószámai

Emlékezz kezzünk az innováci ciós láncra MARKETING KUTATÁS-FEJLESZTÉS BERUHÁZÁS TERMELÉS ÉRTÉKESÍTÉS 173

Tárgyi eszközök a vállalat olyan anyagi eszközei, melyek közvetlenül, vagy közvetett módon tartósan, több termelési cikluson keresztül szolgálja az üzleti tevékenységet. Tárgyi eszközök csoportosítása Ingatlanok: Ide tartozik a termőföld, telek, erdő, építmények, épületek, rendeltetésükhöz szükséges felszerelések, berendezésekkel, beépített csőhálózatukkal, stb. együtt. Műszaki berendezések, gépek, járművek: ide sorolva a számítástechnikai eszközöket, az egyéb berendezéseket, valamint a szállítóeszközöket és járműveket. Beruházások: A tárgyi eszközök e csoportjába azok a befektetések tartoznak, amelyek az ingatlanok, valamint műszaki berendezések, gépek, járművek létrehozásával, vásárlásával kapcsolatosak, de még nem helyezték üzembe azokat, működésüket nem kezdték meg. 174

Beruházás Rendelkezésre álló javak szűkösek, ki kell választani a legkedvezőbbet Minimális előállítás > legnagyobb hozam Variációkat összemérhetővé kell tenni Azonos számítási módot kell alkalmazni: Dinamikus (időtényező) Statikus (adott időpillanatot vesz alapul) 175

Értékcsökkenési leírás, vagy amortizáció: a tárgyi eszközök értékcsökkenésének költségként való elszámolása. Az értékcsökkenés a tárgyi eszköz kopásának, elhasználódásának pénzben kifejezett értéke. Az értékcsökkenési leírás elszámolásával a tárgyi eszközökbe befektetett tőke térül meg, és újabb befektetések forrásával válhat. A Számviteli törvény szerint a tárgyi eszköz beszerzési vagy előállítási árát (költségét) azokra az évekre kell felosztani, amelyekben az eszközök előreláthatóan használni fogják a vállalkozás érdekében. 176

Értékcsökkenés s fajtái Fizikai kopás: gyorsabb ütemű, korszerűtlenné válást jelent. Erkölcsi avulás: a technikai fejlődés miatt bekövetkező változás. Piaci avulás: külső okokra visszavezethető végleges écs., mely a vagyontárgyon kívül negatív hatások eredménye. Külső elavulás legszembetűnőbb példái ipari létesítmények között találhatók. Környezeti avulás: az ingatlan környezetében bekövetkezett negatív változás miatt bekövetkezett avulás, pl. egy újonnan felépített 10 emeletes ház zavarja az addigi gyönyörű kilátást. 177

A lineáris értékcsökkenés A lineáris értékcsökkenés elszámolása módszer esetében azonos összegű értékcsökkenést számolunk el. A leírási kulcsot úgy határozzuk meg, hogy megállapítjuk az 1 és a használati idő hányadosát százalékban: Leírási kulcs: (1/használati idő*100) Négyéves használati időt feltételezve: ¼*100=25% Ez azt jelenti, hogy a tárgyi eszköz bruttó értékének évenként 25%-át kell év a értékcsökkenésként elszámolni, s a negyedik év végén a nettó érték nulla. 178

Példa lineáris leírás módszerérere Leírási kulcs: 1/5=20% A tárgyi eszköz bruttó értéke: 900.000,- 179

Megoldás Az 1. évben elszámolandó 900.000*20% 180.000,- Az 2. évben elszámolandó 900.000*20% 180.000,- Az 3. évben elszámolandó 900.000*20% 180.000,- Az 4. évben elszámolandó 900.000*20% 180.000,- Az 5. évben elszámolandó 900.000*20% 180.000,- Összesen elszámolva: 900.000,- 180

Lineáris A módszer előnyei: Egyszerű, könnyen áttekinthető Segíti a vállalti kalkulációt A vállalatok, ágazatok költségszerkezete összehasonlíthatóvá válik Hátránya: A leírás nem követi a termék elhasználódási folyamatát, így az utolsó időszakban képződő leírási összeg esetleg nem fedezi a fenntartási költségeket. 181

Degresszív v leírási módszerm A működési idő első szakaszában a tárgyi eszköz értékének nagyobb hányadát írják le, és a leírási hányad fokozatosan csökken. E módszert gyorsított eljárásnak is hívják, mert a tárgyi eszköz élettartamának elején a ténylegesnél nagyobb értékvesztést számolunk el, míg az élettartam végén egyre kisebbet. Ez az eljárás olyan tárgyi eszközök esetében előnyös, amelyek a piaci bevezetés időszakában magas áron értékesíthetők (a gyorsított eljárás miatt magas az önköltség), a piaci kivonás időszakában pedig árcsökkenés hajtható végre, amit az alacsonyabb amortizációs leírás tesz lehetővé. Szintén e módszert célszerű használni azoknál az eszközöknél, melyeknél a technikai fejlődés gyors ütemű, az erkölcsi avulás miatt a fizikai elhasználódás előtt ki kell cserélni. A degresszív leírás két módszere: a maradványmódszer az évek összege (kumulatív módszer) 182

Maradványm nymódszer Lényege, hogy fix leírási kulcsot alkalmazunk, azonban a kulcsok vetítési alapja évente változik, ami a mindenkori nettó érték. (más néven: csökkenő egyensúly módszer) A tárgyi eszköz bruttó értéke: 200.000,- Leírási kulcs: 40% Számítás Amortizáció/év 1. évben: 200.000 * 40% = 80.000,- 2. évben: (200.000-80.000) * 40% = 48.000,- 3. évben: 200.000-80.000-48.000) * 40% = 28.800,- Amortizáció 3 év alatt: 156.800,- Maradványérték: 43.200,- Terven felüli értékcsökkenés: 43.200,- 183

Kumulatív v módszerm Nullára írjuk az eszközértéket. A leírási kulcsot úgy kapjuk meg, hogy az élettartamból hátralévő évek számát osztjuk az évek számjegyeinek összegével. (más néven: évek számjegyösszege módszer) Tárgyi eszköz bruttó értéke: 600.000,- Időtartam: 3 év Egységre jutó értékcsökkenés: 600.000 / (1+2+3) = 100.000,- Számítás: Amortizáció /év 1. év: 100.000 * 3 = 300.000,- 2. év: 100.000 * 2 = 200.000,- 3. év: 100.000 * 1 = 100.000,- Amortizáció 3 év alatt: 600.000,- 184

Mutatók 1. Beruházásra elért eredmény: Nyereség/Beruházás Beruházás/nyereség Megtérülési idő (M i ): hasznos gazdaságos éveinek értéke M i /(B/Ny) 185

Példa Beruházás: 100 MFt Nyereség: 20 MFT 100/20=5 év megtérülés Gazdasági év: 12 év 12év /5év =2,4-szer térül meg a hasznos működés alatt 186

187

188

Megoldás 189

Megoldás és s döntd ntés s indoklása 190

191

Feladat 192

Számítás 193

Megoldás 194

195

196

Piac

Piac a csere megvalósulási helye, a kereslet és kínálat összessége. Az a hely, ahol a kereslet, és kínálat meghatározott módon alakítja az árakat. A piac a kereslet és kínálat találkozási helye, ahol a javak és szolgáltatások gazdát cserélnek. Az egyik oldalon találhatók a javak és szolgáltatások termelői, a másik oldalon a javak és szolgáltatások fogyasztói. 198

Piac legfőbb tényezt nyezői - kereslet, - kínálat, - jövedelem, - ár, és a verseny. Kereslet: a javaknak, és szolgáltatásoknak az a mennyisége, mely a jövedelemtulajdonosok megvásárolni szándékoznak. A keresletet termék, ill. szolgáltatásmennyiségben célszerű meghatározni, de meghatározhatjuk abban a pénzmennyiségben is, amit az adott termék vásárlására a jövedelemtulajdonosok elkölteni szándékoznak. A keresletet mindig egy adott időtartamra kell vonatkoztatni, az sem mindegy azonban, hogy az adott termék iránt megnyilvánuló kereslet mögött mekkora vevőkör áll. Kínálat: a piacra a csere szándékával vitt, cserére felajánlott termékmennyiség. A kínálatot csak a megtermelt és a piacon megjelenő termékmennyiségre lehet vonatkoztatni. A szolgáltatások kínálatát a termelési kapacitások jelentik. 199

D és s S 200

Piaci egyensúly esetén a fogyasztók annyi terméket, és éppen olyan áron akarnak megvásárolni, amennyit és amilyen áron azokat kínálják. A kereslet így megegyezik a kínálattal. túlkínálat (kínálati többlet): akkor van a piacon, ha a piaci ár az egyensúlyi ár fölött van. Ilyenkor a vevők kevesebb terméket akarnak, és tudnak megvásárolni az eladni kívánt mennyiséghez képest. hiány (túlkereslet): akkor alakul ki, ha az adott piacon a piaci ár az egyensúlyi ár alatt van. Ilyenkor a vevők a kínálat mennyiségnél többet szeretnének vásárolni. 201

Marshall-kereszt 202

Bármely irányba is tér el az egyensúlyi helyzettől az adott piaci helyzet, a vevők és eladók azonnal reagálnak a változásra. Először árváltozás következik be a piacon, majd változik a piacra vitt termékmennyiség is. A piac szereplői nem képesek felmérni, hogy adott pillanatban mekkora az egyensúlyi ár, és az egyensúlyi mennyiség, így az egyensúly kialakulása a piacon mindig a véletlen műve. Az egyensúly csak hosszabb időszakok átlagában értelmezhető. 203

MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁS

A munkaerő-gazdálkodás fogalma A munkaerő-gazdálkodás a vállalati szervezeti rendszer azon területe, amely a munkaerő sajátosságaira tekintettel ellátja az emberi erőforrással kapcsolatos összes vállalati feladatot.

A munkaerő-gazdálkodás feladatai Elsődleges tevékenység: a megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő biztosítása (felvétel, elbocsátás) Másodlagos tevékenység: Hasznosítás Fejlesztés Ösztönzés Munkaügyi kapcsolatok biztosítása

A munkaerő-szükséglet meghatározásának módszerei A termelés normaóra-szükségletén alapuló módszer A termelő berendezések kiszolgálási normáin alapuló módszer számítógép által vezérelt termelési folyamatokra épülő termelés számítási módja.

A termelés normaóraszükségletén alapuló módszer L (fő) = V * N T * I Ahol L a szükséges munkaerőlétszám (fő), V az adott időszak alatt előállítandó termék mennyisége (db/időszak), N normaidő (idő/db) T az átlagos teljesítményszázalék (%) I az adott időszak alatt egy fő által teljesített munkaidő idő/időszak/fő)

A termelőberendezések kiszolgálási normáin alapuló L (fő) = * módszer V M K Ahol L - a szükséges munkaerőlétszám (fő), V - az adott időszak alatt előállítandó termék mennyisége (db/időszak), K - a gépek egyenkénti kapacitása (db/időszak/gép), M - a gépek működési ideje (idő/időszak/gép) I - az adott időszak alatt egy fő által teljesített munkaidő idő/időszak/fő) I

A ledolgozandó munkaidő kiszámítása Összes naptári nap száma az adott időszakban mínusz: munkaszüneti napok (pirosbetűs ünnepek) Törvényes munkanapok mínusz: heti pihenőnapok (általában szombat, vasárnap) Munkanapok mínusz: az időszakra tervezett szabadság napjai Ledolgozandó munkanapok mínusz: tervbe vehető egész napi kiesések Tervezhető munkanapok mínusz: tervbe vehető törtnapi kiesések Tervezhető munkaórák

A munkaerő fedezet meghatározása Előző időszak záróállománya plusz: a vizsgált időszak állománynövekedésre (szabadságról, gyesről) mínusz: a vizsgált időszak állománycsökkenése (gyesre, katonasághoz) Számításba vehető munkaerőállomány

Munkaerőforrás biztosítása 1. A vállalat a pótlólagos munkaerő iránti szükségletét belső és külső munkaerőforrásból merítheti. Belső munkaerőforrás lehet: átképzés és továbbképzés, átcsoportosítás, normarendezés

Munkaerőforrás biztosítása 2. Külső munkaerőforrás: hirdetés, Pályázat, munkaerő-közvetítő igénybevétele fejvadász cég igénybevétele munkaügyi központ, munkaerő-csábítás, belsők megbízása, bérmunka-kölcsönző cég igénybevétele, állásbörzén való részvétel.

A felvételi eljárás szakaszai rövid írásbeli bemutatkozás (kézzel írva, a végzett-ségre, érdeklődési körre kiterjedően, a referenciák benyújtása), rövid szóbeli ismerkedés (a verbális kifejező-készség és az idegen nyelvi ismeretek ellenőrzése), részletes elképzelések kifejtése (szóban és írásban az adott munkakörre vonatkozóan).

A munkaerő elbocsátásának okai a munkaerő eleve nem volt alkalmas a munkakör betöltésére, a munkaerő nem volt képes követni a munkakör növekvő követelményrendszerét, a vállalat munkaerő-szükséglete csökkent (piac beszűkülése, új, munkatakarékos technológiák bevezetése, munkaerőtartalékok feltárása, a munkaerő igényes termékek arányának csökkenése).

Fluktuáció Egy munkakörben megfigyelhető gyakori munkaerőmozgás. Okait fel kell tárni és meg kell szüntetni. Okok lehetnek: Az elvégzendő munkához képest relatíve alacsony bér Kedvezőtlen munkakörülmények Interperszonális konfliktusok: Főnök beosztott konfliktus Munkatársak közötti konfliktus

A munkaerőforrás hasznosítása folyamatos és egyenletes munkaellátás biztosítása, a regenerálódásához szükséges pihenőidő biztosítása, ergonómiailag megfelelő munkahelyek kialakítása, a munkaerő képességei kibontakozásának biztosítása, rugalmas a munkarend alkalmazása, részmunkaidős munkakörök kialakítása, munkakör-vándorlás (munka rotáció) bevezetése távmunka alkalmazása.

Munkakör-vándorlás (munka rotáció) a munkakör átadója egyben ismereteit is átadja az új munkaerőnek, aki a saját egyéniségével és ismereteivel gyarapítva adja majd tovább utódjának, megakadályozza a téves beidegződés, a téves rutin hosszú távú fennmaradását, csökkenti az ebből eredő károkat, a munkavállalók folyamatosan megismerik a vállalat különböző területeit, nagyobb összhang jöhet létre a munkavállalók között, ha már mindegyik dolgozott a másik munkakörében, sokkal lelkiismeretesebben fognak a vertikális elrendezésű munkaköröket betöltők egymás keze alá dolgozni, ha tudják, hogy belátható időn belül a másik fog az ő kezük alá dolgozni.

A munkaerőforrás fejlesztése szakmai képzés, nyelvi képzés, az általános gazdasági ismeretek fejlesztése, kommunikációs tréningek, marketing ismeretek.

A munkavégző ember és a munkakörnyez et összehangolás a a hatékony munkavégzés érdekében. Ergonómia

Az ösztönzési rendszer és a bérgazdálkodás 1. Nem anyagi ösztönzők lehetnek: főnöki dicséret, előjogok biztosítása, kitüntetés pénzjuttatás nélkül, pénzjuttatással nem járó címek adományozása, szabadjegyek adása a szakmai fejlődést közvetlenül biztosító intézményekbe, felelősségteljes, ám a munkavállaló számára biztosan megoldható feladatok előírása.

Az ösztönzési rendszer és a bérgazdálkodás 2. A bér összetevői: alapbér, ami a kapcsolt juttatás, munkakör ellátásához pótlékok, amelyek a munkakör speciális jellegét hivatottak ellensúlyozni (több műszakos, éjszakai, veszélyes munka, sugárártalomnak kitett munkakör stb.), prémium, amely meghatározott célkitűzés elérése esetén jár, jutalom, ami a kiemelkedő utólagos elismerése, teljesítmény távolléti díj, ami a le nem dolgozott időre biztosított juttatás.

A munkaügyi kapcsolatok rendszere belső munkaügyi kapcsolatok A kollektív szerződés szabályozza: az éves szabadságolási rendet, az egységes pótlékolási, jutalmazási és premizálási rendszert, az előmeneteli és továbbképzési rendszert, a kártérítési felelősség rendjét, a vitás esetek rendezésére szolgáló eljárást.

A munkaügyi kapcsolatok rendszere külső munkaügyi kapcsolatok Ágazati szakszervezetek, munkavállalók szervezetei Munkaadók szervezetei Országos Érdekegyeztető Tanács

225

226

227

228

FORGÓESZKÖZ GAZDÁLKODÁS 1.

Forgóeszk eszközök A forgóeszközök azok az eszközök, amelyek a gazdálkodást rövid ideig szolgálják és értékük általában egy termelési ciklus alatt átkerül az új termék értékébe. A forgóeszköz-gazdálkodás céljai: Csökkenteni a forgóeszközökben (elsősorban készletekben) lekötve tartott, és így másra nem használható pénzeszközöket. Csökkenteni az anyag- és készletgazdálkodási feladatok végrehajtása közben felmerülő költségeket.

A forgóeszk eszközök k főbb f csoportjai Készletek Követelések Értékpapírok Pénzeszközök

A készletek k csoportosítása sa anyagok áruk készletekre adott előleg állatok befejezetlen termelés félkész-termékek késztermékek

A követelk vetelések csoportosítása sa vevőkkel szembeni követelések váltókövetelések jegyzett, de még be nem fizetett tőkealapítókkal szembeni követelések egyéb követelések

Értékpapírok csoportosítása sa eladásra vásárolt kötvények saját részvények, üzletrészek, eladásra vásárolt részvények egyéb értékpapírok

Készletkategóriák k 1. Összkészlet: egy adott vállalat által készletezett anyagok teljessége. Készletféleségek Készletfajták Függő és független keresletű készletek A számviteli szempontból a készletek lehetnek: vásárolt készletek saját termelésű készletek

Készletkategóriák k 2. Hasznosságuk, keresettségük szerint a készletek lehetnek: Inkurrencia: az a készlet (általában késztermék), ami iránt már régóta nem volt kereslet. Immobília: az a készlet (általában alapanyag), ami már régóta nem mozgott. Slack: azok a készletek, amelyeket a vállalat a komplementer input átmeneti hiánya miatt nem tud hasznosítani. Felesleges készlet: az a készlet, amelyet a vállalat a belátható jövőben nem tud hasznosítani.

Készletfogalmak Biztonsági készlet (törzskészlet, minimális készlet): az a készletmennyiség, ami alá a készletszint nem süllyedhet. Jelzőkészlet: készletek azon szintje, amelynek elérésekor az utánpótlásról gondoskodni kell. Átlagkészlet: A folyókészlet felének és a biztonsági készletnek az összege. Folyókészlet: az anyagellátást két utánpótlási időpont között biztosító készlet. Maximális készlet: a minimális készlet és a folyókészlet összege. A készlet nem emelkedhet ezen szint fölé.

A készletutk szletutánpótlás s fogalmai 1. szállítási idő: azaz az időtartam, ami a rendelés-feladástól a készletutánpótlás beérkezéséig eltelik, utánpótlási időköz: két készletutánpótlási időpont között eltelt idő, utánpótlási időpont: amikor a készletutánpótlás a raktárba beérkezik

A készletutk szletutánpótlás s fogalmai 2. utánpótlási késedelem: azoknak a napoknak a száma, amennyivel az utánpótlás a rendelésben meghatározottnál későbbi időpontban érkezik. rendelési időköz: között eltelt idő, két rendelésfeladás rendelési időpont: az az időpont, amikor az utánpótlás érdekében a rendelésünket feladjuk, rendelési tételnagyság: az egy alkalommal rendelt készletmennyiség.

A készletgazdk szletgazdálkodás s főbb f területei anyaggazdálkodás, befejezetlen termelés, félkész termékek, késztermékek, áruk.

Készletgazdálkodás A készletgazdálkodás a vállalati tevékenységrendszernek az anyagok beszerzésével, mozgatásával, tárolásával és kiszolgálásával, valamint a késztermékek mozgatásával, tárolásával, kiszolgálásával és értékesítésével foglalkozó része. Beszerzés Mozgatás s TárolT rolás s Kiszolgálás Értékesítés

A készletgazdk szletgazdálkodás s területei beszerzés anyagmozgatás tárolás kiszolgálás értékesítés

A beszerzés A beszerzés során a legmegfelelőbb ár minőség - megbízhatóság kombinációt kell kiválasztani. A beszerzés lépcsőfokai: A rendelési mennyiség, minőség és idő meghatározása A megfelelő szállító kiválasztása A rendelés feladása (szerződéskötés) A szállítmány fogadásának előkészítése A beérkező termék átvétele (minőségellenőrzés és lerakodás) A termék ellenértékének kifizetése (átutalása)

A gazdaságos gos rendelési mennyiség g (GRM) A rendelési költség és a készlettartási költség függvényében határozza meg a rendelési tételnagyságot úgy, hogy a két költségtényező összege a lehető legkisebb legyen. GRM = 2np / y Ahol: n - az éves szükséglet darabban, p - a rendelésre fordított rendelésfeladási költség, y - az egy termékre eső készlettartási költség.

A készletk újrarendelés kérdés Mikor rendeljünk? Mennyit rendeljünk? lehetséges Egyenlő időközökben A készlet egy adott szintet érjen el válaszok Amikor a készlet egy meghatározott szintre csökken Mindig ugyanannyit

Újrarendelési modellek fűrészfog-modell ciklikus modell kétraktáros modell csillapításos modell

A fűrészfog f modell Q Q 0 t 0 t 1 t Ahol Q 0 az állandó rendelési mennyiség és (t 0 t 1 ) az állandó rendelési időköz. A vízszintes tengelyen az idő (t), a függőlegesen a készletszint (Q) van.

A ciklikus modell Q Q 0 készlethiány t 0 t 1 t 2 t 0 t 1 t 2 t Ahol t 0, t 1 és t 2 az utánpótlási időpontok, t 0 t 1 t 2 pedig az egyenlő utánpótlási időközök. A t 0, t 1, t 2 a rendelési időpontok, t 0 t 1 t 2 pedig az egyenlő rendelési időköz. Q 0 azt a készletszintet jelöli, amelyre a készleteket fel kell tölteni. A vastag nyilak a szállítási időt mutatják. A vastagon rögzített rész a nem rögzített rendelési tételnagyság. A vékony nyíllal jelölt részeken a kereslet nem elégíthető ki, ideiglenes készlethiány áll elő.

A kétraktárosros készletgazdálkodási modell Q Q j t 0 t 1 t 2 t 0 t 1 t 2 t készlethiány Ahol t 0, t 1 és t 2 az utánpótlási időpontok, t 0 t 1 t 2 pedig a nem egyenlő utánpótlási időközök. A vastagon jelölt rész a rögzített rendelési tételnagyság. A t 0, t 1, t 2 a rendelési időpontok, t 0 t 1 t 2 pedig a nem egyenlő rendelési időköz. Q j a jelzőkészlet szintjét mutatja. A vastag nyilak a szállítási időt mutatják. A vékony nyíllal jelölt részen a kereslet nem elégíthető ki, ideiglenes készlethiány áll elő.

Csillapításos sos készletgazdálkodási modell Q Q 0 Q b t t 0 t 1 t 2 készlet-hiány t 0 t 1 t 2 Ahol t 0, t 1 és t 2 az utánpótlási időpontok, t 0 t 1 t 2 pedig a nem egyenlő utánpótlási időközök. A vastagon jelölt rész (a nem rögzített) rendelési tételnagyság. A t 0, t 1, t 2 a rendelési időpontok, t 0 t 1 t 2 pedig a nem egyenlő rendelési időköz. Q 0 azt a készletszintet jelöli, amelyre a készleteket fel kell tölteni. Q b a biztonsági készlet szintjét mutatja. A vastag nyilak a szállítási időt mutatják. A vékony nyíllal jelölt részen a kereslet nem elégíthető ki, ideiglenes készlethiány áll elő.

Az anyagmozgatás A szállítás különböző helyen lévő gazdasági egységek vagy telephelyek közötti anyagmozgatás. Az anyagmozgatás fajtái: gazdasági egységek vagy telephelyek közötti anyagmozgatás, raktáron belüli anyagmozgatás, üzemek közötti anyagmozgatás, munkahelyközi és munkahelyi anyagmozgatás.

Az anyagmozgatási és s a rakodási kapacitás s (K) alapszabálya lya Kapacitás = maximális igény + átlagos igény 2 Anyagmozgatási igény: az egy adott időintervallumban (pl. egy nap) felmerülő szállítási szükséglet.

A tárolt rolás A tárolás az anyagmozgatás folyamatának megszakítása, a készletgazdálkodás legjellemzőbb mozzanata, leggyakrabban raktárakban történik. A tárolás megoldási módjai: polcrendszer tartályok támfalas helyiségek automatizált magasraktár fedetlen szabadtér fedett szabadtér

Speciális körülmk lményeket hűtőházak, biztosító tárolóhelyek klimatizált helyiségek (a hőmérséklet állandó legyen, pl. bortárolók), megerősítetten védett tárolók (értékes vagy veszélyes anyagoknak), sugárzó vagy vegyi hatást előidéző anyagoknak létesített tárolók.

A készletek k elhelyezése fix helyes rendszer szabadhelyes rendszer

A készletek k nyilvántart ntartásánaknak alapbizonylatai bevételezési jegyek ( bevétjegyek ), kivételezési jegyek ( kivétjegyek ), visszavételezési jegyek, nyilvántartó kartonok, raktárközi átadási jegyek.

A kiszolgálás A kiszolgálás a jelentkező igények kielégítése a készletgazdálkodási rendszerben. Megoldási módjai a kiszolgálási rendszerek. A kiszolgálási rendszerek fajtái: FIFO-rendszer ( first in first out ), LIFO-rendszer ( last in first out ), PRI-rendszer ( priority ), RND-rendszer ( random ).

Az értékesítés s 1. Az értékesítés a késztermékek vevőhöz való eljuttatásának a folyamata, melynek során meg kell határozni: a késztermékek szállítási módját és a késztermékraktárak készleteinek szabályozását.

Az értékesítés s 2. A központi raktár és az egyes raktárak közötti késztermék-áramlás lehet: A szívásos rendszer ( pull -rendszer), amiben az egyes raktárak a többi raktár készleteinek ismerete nélkül adják fel rendeléseiket a központi raktárnak. Anyomásos rendszer ( push -rendszer), ahol a központi raktár az egyes raktárak készleteit ismerve szállítja a készleteket ezekbe a raktárakba.

Az értékesítés s 3. Rabatt: a nagy tételben vásárló vevő számára nyújtott engedmény. Skontó: a készpénzzel azonnal, vagy a fizetési határidő előtt fizető vevőnek nyújtott engedmény.

A készletnormk szletnormák k fajtái i 1. Folyónormák. A termelési és forgalmi folyamat tényleges ellátására szolgáló készletek megengedhető szintjét írják elő. Tervnormák. A tervezés szolgálatában a jövőbeni anyagszükséglet kielégítése érdekében előírandó készletszinteket határozzák meg. Egyedi normák. Egy adott készletféleség megengedhető szintjét írják elő. Csoportos normák. Egy készletfajta megengedhető szintjét írják elő.

A készletnormk szletnormák k fajtái i 2. A készletnormákat megadhatjuk: időben, azon napok számával, ahány napi felhasználásra az így megállapított készlet elegendő (pl. 5 napi felhasználásnak megfelelő mennyiség), mennyiségben, a készletmennyiség természetes mértékegységben történő megadásával (pl. 4 tonna), értékben, a készletekben leköthető pénzösszeg meghatározásával (pl. 5 millió forint).

Készlet- és anyagfelhasználási si mutatók A készlet- és anyagfelhasználási mutatók az anyagszükséglet tervezéséhez szolgálnak adatokkal. A legfontosabbak: Kronologikus átlagkészlet Fajlagos anyagfelhasználás Anyagellátottsági mutató Anyaghányad-mutató Termelés anyagigényessége

Kronologikus átlagkészlet Az adott időszak tényleges átlagkészletének számbavétele oly módon, hogy a kezdő és záró napokat 50-50 %-kal, a közbülső napokat 100 %-kal vesszük figyelembe.

Fajlagos anyagfelhasználás Az anyagfelhasználás és a termelt termékmennyiség hányadosa természetes mértékegységben kifejezve. Megmutatja, hogy egy termékegység előállításához mennyi anyag szükséges.

Anyagellátotts tottsági mutató Az időszak kronologikus átlagkészletének és az átlagos napi felhasználásának a hányadosa. A mutató megmutatja, mennyire volt feszített a készletgazdálkodás, a készletek mennyire voltak felette a tényleges felhasználásnak. Értéke 1, vagy annál nagyobb lehet. Minél nagyobb, annál lazább volt a készletgazdálkodás.

A termelés s anyagigényess nyessége A termelés anyagigényessége az anyagköltség és a termelési érték hányadosa egy adott időszakban. Az anyagköltség százalékos arányát adja meg az eladási ár százalékában. Megmutatja, mekkora a folyó termelő felhasználás a vállalat által kibocsátott termék értékéhez viszonyítva. Az e feletti rész a hozzáadott érték és az amortizáció összege.

Anyaghányad nyad mutató Az anyagköltség és az összes termelési költség hányadosa egy adott időszakban. Az anyagfelhasználás százalékos arányát mutatja meg az összes költségen belül.

FORGÓESZKÖZ GAZDÁLKODÁS 2.

Anyaggazdálkod lkodás Az anyaggazdálkodás a termeléshez és az értékesítéshez szükséges jószágokat (inputok) biztosító tevékenységek és folyamatok összefoglaló elnevezése. Az anyaggazdálkodás részét képezi: anyagszükséglet-tervezési rendszer, operatív anyagellátás

Az anyagszüks kséglet-tervezési módszerek ABC-rendszer, beépülési fa módszere anyagnormák alkalmazása.

ABC-rendszer Az ABC-rendszer az egyes anyagféleségeket fontossági sorrendben csoportosítja: Az A kategóriába kerülnek a vállalat számára kiemelten fontos, értékes anyagok. A B kategóriába azok az anyagok kerülnek, amelyeket elegendő egy-egy jellemző csoportba sorolni. A C kategóriába azok az anyagok kerülnek, amelyeket elegendő egy összefoglaló csoportban kezelni.

A beépülési fa módszerem A anyag B anyag C anyag D anyag 1. félkésztermék 2. félkésztermék Késztermék

Az anyagszüks kséglet Figyelembe kell venni: meghatároz rozása a többszintes termékbeépülések hatását (a beépülési fa segítségével jól kezelhető), alternatív anyagnormák esetleges meglétét az eltérő termelési receptúrák miatt, az egyes anyagok helyettesíthetőségét, ennek megjelenítése a tervezésben, az esetleges bizonytalansági tényezőket. és

Anyagnormák Az anyagnormák közvetlenül kapcsolódnak a készletgazdálkodáshoz, mivel ezek alapján történik a termelés igényeinek a kielégítése. Az anyagnormák megállapításának módszerei: becslés műszaki-gazdasági számításokon alapuló norma-megállapítás statisztikai módszer

Az anyagnormák k fajtái anyagfelhasználási norma: az egy termékmennyiséghez felhasznált anyagmennyiség megengedett szintje (pl. 0,15 m 2 /db). anyagkihozatali norma: egy adott anyagmennyiségből előállítható késztermék mennyisége (pl. 8db/m 2 ).

Mindkettő további háromh normára ra bontható Nettó norma: a gyártmányba ténylegesen bekerülő anyagmennyiség, azaz a termék előállításához elméletileg szükséges anyagmennyiség. Bruttó norma: a gyártmány előállításához közvet-lenül szükséges anyagmennyiség, ami a nettó normán felül tartalmazza az előállítás közbeni hulladékot és veszteséget. Beszerzési norma: a gyártmány előállításához beszerezendő anyagmennyiség, ami a bruttó normán felül tartalmazza a szállítási, tárolási veszteségeket is.

Anyagkihasználási si mutató A gyártmány nettó és bruttó anyagfelhasználási normájának hányadosa. Pl. nettó norma 0,25 m 2 bruttó norma 0,30 m 2 Anyagkihasználási mutató: 0,25 m 2 /0,30 m 2 *100 %= 83,33 %

Az operatív v anyagellátás Az operatív anyagellátás biztosítja a termelés folyamatos fenntartását. Az operatív anyagellátás menete: utalványozás anyagkiadás anyagkönyvelés főkönyvi feladás utókalkuláció és normakarbantartás

Logisztika A logisztika alapanyagok, félkész- és késztermékek, valamint a kapcsolódó információk származási helyről a felhasználási helyre történő hatásos és költséghatékony áramlásának tervezési, irányítási és megvalósítási folyamata, a vevői elvárásoknak történő megfelelés szándékával.

A logisztikai rendszer részeir A beszerzési logisztika, amely a vállalati tevékenységhez szükséges inputokat szerzi be, és bocsátja a termelés rendelkezésére. A termelési logisztika, amely a beszerzési logisztika által biztosított anyagokat áramoltatja a termelési folyamaton át, majd a készterméket a marketing logisztika számára átadja. A marketinglogisztika, amely a termelésből kikerülő termékeket az outputpiacon való értékesítés számára megfelelő módon biztosítja.

A logisztika rendező elvei a kiszolgálási színvonal rendelkezésre állás kiszolgálási idő kiszolgálás minősége logisztikai költségek beszerzés készletezés értékesítés hiány

Rendelkezésre állás A rendelkezésre állás azt mutatja meg, hogy a jelentkező igények milyen arányban elégíthetők ki. Ez a logisztikai rendszer készenléti állapotát mutatja meg. Képletben: Kiszolgálási szint = Kielégíthető igények száma Összes igény

A kiszolgálási si idő A kiszolgálási idő az igény jelentkezése és annak kielégítése között eltelt idő. Ez a logisztikai rendszer reakcióidejét mutatja meg.

A kiszolgálás s minősége A kiszolgálás minősége a felmerülő igényekre és problémákra a logisztikai rendszer által adott válasz megfelelőségét vizsgálja. Ez a rendszer finomhangolásának mérőeszköze. Kiszolgálás színvonala = Reklamációk száma Összes kielégített igény

A logisztika költsk ltségei A költség-hatékony logisztikai gazdálkodás javítható: a forgóeszközökben lekötött tőke forgási sebességének gyorsításával, a logisztikai rendszerben felmerülő költségek csökkentése révén.

A beszerzés s költsk ltségei szállítási díj rendelésfeladás áruátvételi költségek ügyvitel költségei rakodás minőség-ellenőrzés szállítási veszteség expediálás

A készletezk szletezés s költsk ltségei raktárfenntartás anyagmozgatás tárolási veszteség adminisztráció értékcsökkenés biztosítás speciális körülmények biztosítása (pl. hűtés)

Az értékesítés s költsk ltségei kiszállítás adminisztráció kereskedelmi költségek értékesítési hálózat fenntartása visszáru

A hiány költsk ltségei elmaradt nyereség adminisztrációs többletköltségek good-will csökkenés késedelmi kötbér állásidőre adott bér rendkívüli beszerzés többletköltsége

A forgóeszk eszköz-gazdálkodás hatékonys konysága Növeljük a készletek forgási sebességét. Csökkenthetjük a forgóeszközökben álló tőkerészt a termelési értékhez vagy a teljes forgalomhoz viszonyítva.

A forgóeszk eszköz-gazdálkodás hatékonys konyságának nak mérésem Mutatószámok: forgóeszközök átlagos állománya (kronologikus átlagkészlet), forgóeszközök forgási sebessége, forgóeszköz-igényesség, relatív forgóeszköz-megtakarítás.

A forgási sebesség A forgási sebesség kétféle módon közelíthető meg: Forgási idő (N): a készletek teljes körforgásához szükséges napok száma (pl. 15 nap). A fordulatok száma (s): adott időszakon belüli megtett fordulatok száma (pl. 365nap/15nap = 24,33 fordulat/év).

Forgási idő A forgási időt (napokban) megkaphatjuk: Az adott időszak átlagos forgóeszköz-állományát (K) elosztva az egy napra eső forgalommal (F). N = K / F Az időegység napjainak számát (I) elosztva a fordulatok számával. N = I / s

A fordulatok száma Az adott időszak forgalmát elosztjuk a az időszak átlagos forgóeszköz-állományával. s = F / K Az adott időszak napjainak számát elosztjuk egy körforgás napokban mért időtartamával (azaz a forgási idővel). s = I / N

Forgóeszk eszköz-igényesség F i = K / T é A forgóeszköz-igényesség azt jelzi, hogy egységnyi termelési érték előállításához mekkora forgóeszköz lekötésre volt szükség. A forgóeszköz-gazdálkodás annál jobb, minél kisebb ez az érték.

Relatív v forgóeszk eszköz megtakarítás K cs = F 1 / F o x K o -K 1 A relatív forgóeszköz megtakarítás azt jelzi, hogyan változott a forgóeszközgazdálkodás az egyik időszakról a másikra. Amennyiben a forgóeszköz gazdálkodás javult, K cs pozitív, ha romlott K cs negatív lesz.

PÉNZGAZDÁLKODÁS

A pénzgazdp nzgazdálkodás s területei a pénzügyi stratégia kialakítása, a folyó termelés és a beruházások finanszírozásának biztosítása, a pénzeszközökkel való gazdálkodás, a pénzügyi folyamatok ellenőrzése.

A pénzp nzügyi stratégia Likviditásorientált stratégia Jövedelmezőségorientált stratégia Bevétel-orientált stratégia Nyereségorientált stratégia Vagyonorientált stratégia

A pénzp nzügyi stratégia Pénzügyi pozícióelemzés: készítésese az előző időszak pénzügyi folyamatainak elemzése, a várható bevételek és kiadások felvázolása, a vállalat vagyoni helyzetének elemzése. A források jellegéről és arányairól való döntés A nyereség felhasználásának megtervezése. Átmenetileg fölös pénzeszközök befektetésének megtervezése. Hatékonyabb pénzgazdálkodást elősegítő intézkedések előírása Összhang megteremtése a pénzügyi stratégia és a vállalati stratégia többi része között.

A vállalat v működésétm bemutató dokumentumok Mérleg Eredmény kimutatás Cash-flow kimutatás

A vállalati v tevékenys kenység finanszíroz rozása Saját forrás: visszafizetési kötelezettség nem terheli. Idegen forrás: visszafizetési kötelezettség terheli.

Saját t forrás a vállalat alaptőkéje (törzstőke), az alaptőke felemelése, a nyereség, az amortizáció, más vállalat felvásárlása, vagy azzal való egyesülés.

Idegen forrás A folyó termelés finanszírozása: rövid lejáratú banki forgóeszköz-hitel, kereskedelmi hitel, váltóleszámítolás, faktoring. (A faktoring egy olyan komplex pénzügyi szolgáltatás, amely során a Faktor megvásárolja ügyfele vevőkkel szembeni számlaköveteléseit, pontos nyilvántartást vezet azokról, és elvégzi a beszedéshez kapcsolódó feladatokat. ) A beruházások finanszírozása: hosszú lejáratú bankhitel, lízingfinanszírozás, kötvénykibocsátás

A pénzgazdp nzgazdálkodás s szabályai Tilos a folyó termelést hosszú lejáratú, a beruházásokat pedig rövid lejáratú hitelből finanszírozni. Minél nagyobb az idegen tőke aránya az össztőkén belül és minél kisebb annak költsége az össztőke hozadékához viszonyítva, annál nagyobb a saját tőkére jutó hozam. Tőkeáttétel: a finanszírozási források között a saját és idegen források arányát fejezi ki a tőkeáttétel. Területei: teljesítés igazolás, utalványozó, ellenjegyzést megadó, személyi és tárgyi feltételek, pénzkezelési szabályzat,

A finanszíroz rozás s alapelvei a rentabilitás elve (jövedelmezősség) a biztonság elve a normativitás elve a rugalmasság elve a likviditás elve

A biztonság g elve Összhangot kell teremteni a befektetés hasznos üzemideje és a kölcsön futamideje között. Összhangot kell teremteni a befektetés jövedelmezővé válása és a kölcsöntörlesztés kezdete (a türelmi idő lejárta) között. Összhangot kell teremteni az össztőke jövedelmezősége és az adósságszolgálati ráta között.

Normativitás elve Az idegen tőke bevonására csak akkor kerülhet sor, ha mindkét fél érdekeinek megfelel. Rugalmasság elve A pénzügyi források biztosítását úgy kell megszervezni, hogy az rugalmasan tudjon alkalmazkodni a vállalkozás pénzigényeihez. Pl. rulírozó / megújuló hitel

A CSŐDMENEDZSMENT

A válság fogalma és okai A vállalat működésében bekövetkezett átmeneti vagy tartós zavar, amely külső és belső okokra vezethetők vissza.

Belső okok vezetési hiányosságok, nem megfelelő munkaerő állomány, nem megfelelő termékek, pénzügyi, likviditási problémák, nem elég hatékony kutatás-fejlesztési tevékenység.

Külső okok a piaci helyzet romlása, a vállalat piacvesztése, az erősödő konkurenciaharc, kemény költség- és árverseny, megváltozott vásárlói szokások, felgyorsult műszaki fejlődés, társadalmi-gazdasági események, kormányzati intézkedések.

A vállalati működés szakaszai a válságmenedzselés szempontjából preventív (megelőző)válságmenedzselés (I: szakasz normális meder, válság min. csökkentése) a fenyegető válság menedzselése likvidációs válságmenedzselés

A válságmenedzselés fő szakaszai A vállalat állapota egészséges szakasz beteg szakasz eltemetés A válságmened zselés jellege megelőző zavarelhárító likvidációs Válságmened zselés irányítója vezér-igazgató válságmenedzser felszámoló

Az aktív válság prevenció fő részei Jövőkutatás: a jövőt befolyásoló tényezők rendszeres vizsgálata. Futurológia: a tevékenység komplex jövőképének előrevetítése. Trendek és prognózisok: a működő folyamatok várható változásainak előrejelzése.

Hogyan kerülhetjük el a válságot? a veszélyes vizek kerülése, menekülési utakat nyitva hagyó kapacitásfejlesztés, válságveszély-megosztás helyi vállalatok között, válságelszigetelés az egyes vállalategységek szervezeti és működési elkülönítésével, megfelelő biztosítás kötése.

A válságok korai felismerésének gátjai rossz vállalati információs rendszer, a vezetés nem érdekelt a válságjelekre történő megfelelő reagálásban, Ellenszenv a változással szemben, félreértelmezik a válságjeleket, átmenetinek tekintik azokat, amelyek különösebb beavatkozás nélkül is elmúlnak, félnek, hogy a válságszituáció beismerése tovább rontja a vállalat helyzetét.

A válságtípusok kiterjedésük szerint operatív válság (vállalati funkciókat érinti) stratégiai válság (váll. egészét vagy több funkciót) többdimenziós válság (váll. kívül is kiterjed)

A válság fázisai fenyegető válság lappangó (látens) válság konkrét válság kiterjedt/kifejlett válság akut (heveny) válság (repulzív válságmenedzselés)

A válság leküzdésének folyamata a válság megjelenése, a válság felismerése, válságmenedzsment kezdeményezése, durva elemzés, azonnali intézkedések, részletes elemzés, szanálási stratégiák kidolgozása, szanálási stratégia végrehajtása, a válság sikeres leküzdése.

Azonnali intézkedések likviditásnövelő intézkedések költségcsökkentés munkaerő leépítés- és csere bizalomerősítő intézkedések az esetleges jogi lehetőségek kihasználása

A jó válságmenedzser ismérvei a körülmények diktálta intézkedések következetes végrehajtója, egy diktátor, akinek határozott elképzelései vannak a válságból történő kilábalásra, és ezt könyörtelenül meg is valósítja, elbocsát, leépít, felszámol, képes meggyőzni a maradókat a sikerről konszenzus nélküli versenyfutásra képes az idővel, siker esetén is képes azonnal lemondani, konok célorientáltság, rendíthetetlen önbizalom lehetőleg stresszhatás-mentes működés.

Egyéb szakemberek a csődeljárásokban résztvevők bírák, csődgondnok és felszámolók, a hitelezők, a válsághelyzetek jogtanácsosai, könyvelői és adóspecialistái, a válságban lévő befektetők, vállalatok kötvényeibe a speciális válságtanácsadók, zavarelhárítók, a vállalati válságok PR szempontjából történő menedzselésére szakosodott cégek,

A válság leküzdése során ajánlott teendők egyes nem eléggé eladása, hatékony divíziók új gyártási vonal vagy technológia alkalmazása, a divíziók kiegészítése rokon termékkel vagy új piaccal, a kutatás-fejlesztési kiadások növelése, a költségszerkezet átalakítása, költségredukció.

A válság leküzdése során tilos gyenge minőségű termékeket kibocsátani bevétel-növelés céljából, az árukészleteket túlbecsülni, a gyenge hitelképességű vevők rendeléseit elkönyvelni, a fontos tartalékokat felélni, fontos fejlesztési programokat ejteni, a szükséges embereket elbocsátani.

A vállalati válság kimenetele a vállalat állítása, új növekedési pályára a vállalat összeolvadása egy másik vállalattal, a vállalat jogutód nélkül megszűnése

Vállalat és gazdasági társaságok

Vállalat A vállalat a vállalkozás termelő vagy szolgáltató tevékenység szervezeti kerete. A vállalati arculat alatt egy cég kifelé és befelé irányuló önábrázolását és magatartását, megnyilvánulásainak megtervezett, tudatosan és folyamatosan használt összetevőit értjük. Az imázs (image) az a kép, benyomás, vélemény, amelyet a vállalat saját magáról akar kialakítani, illetve ami a vállalatról a környezetében kialakul. 329

Gazdasági társaság jogi személyként működő gazdasági társaság: közös vállalat (2006. július 1. napja óta nem alapítható) korlátolt felelősségű társaság részvénytársaság jogi személyiség nélküli gazdasági társaság: közkereseti társaság betéti társaság

Társasági szerződés/alapító okirat A gazdasági társaság alapításához társasági szerződés, részvénytársaság alapszabály, alapításához egyszemélyes társaság alapításához pedig alapító okirat és a társaságnak a cégnyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

Gazdasági társaság alapítása Gazdasági társaság alapításához a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság kivételével legalább két tag szükséges. A társasági szerződést valamennyi tagnak alá kell írnia. A nyilvánosan működő részvénytársaság alapszabályát az alakuló közgyűlés fogadja el. A társasági szerződést közjegyző által készített közokiratba vagy ügyvéd, illetve az alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

A társasági szerződésben meg kell határozni társaság cégnevét és székhelyét társaság tagjait, nevük és lakóhelyük feltüntetésével társaság tevékenységi körét társaság jegyzett tőkéjét, a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét, cégjegyzés módját vezető tisztségviselők nevét és lakóhelyét gazdasági társaság időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják mindazt, amit a gazdasági társaságokról szóló törvény az egyes társasági formáknál kötelezően előír.

A Gt. a korlátolt felelősségű társaságnál a legfőbb szervet taggyűlésnek nevezi. A Gt. a részvénytársaságnál a legfőbb szervet közgyűlésnek nevezi.

Kft Korlátolt felelősségű társaság alapításához minimum 500 000 Ft törzstőke szükséges. A társaság tagja lehet nagykorú, cselekvőképes magánszemély, vagy egy másik gazdasági társaság. Nyilvános felhívás útján tagokat gyűjteni tilos. A tagok felelőssége gazdasági szempontból korlátolt, ugyanis csak a törzsbetét befizetésére, a kikötött egyéb mellékszolgáltatásokra és a pótbefizetésekre terjed ki.

A kft. alapításához szükséges iratok ügyvéd által ellenjegyzett alapító okirat vagy társasági szerződés tagjegyzék, amely tartalmazza a tagok nevét, adatait, törzsbetéteinek összegét (készpénz, apport), az elővásárlási jogot és az esetleges pótbefizetéseket közjegyző által hitelesített aláírási címpéldány elfogadó nyilatkozat a vezető tisztségviselő részéről banki igazolás ügyvédi meghatalmazás közzétételi csekk a törzstőke 2%-ára vonatkozó eljárási illeték cégnyomtatvány, amely a társasági szerződésben foglalt legfontosabb adatokat tartalmazza apportlista

A részvénytársaság A részvénytársaság, röviden rt. egy tőkeegyesítő társaság, alapítható és működtethető zártkörben és nyilvánosan. A zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje (2007. szeptember 1.-je óta) nem lehet kevesebb 5 millió forintnál, a nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéje pedig nem lehet kevesebb 20 millió forintnál.

A gazdasági társaságokról szóló törvény (2006. évi IV. tv.) értelmében az alapításnál kötelező minden részvényes vagyoni hozzájárulása, amely lehet pénzbeli, illetve nem pénzbeli (ún. apport) hozzájárulás. A nem pénzbeli hozzájárulás lehet bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog, és apportálható az adós által elismert, vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelés is.

Bt A létesítésére irányuló társasági szerződéssel a tagok arra vállalnak kötelezettséget, hogy üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak, oly módon, hogy legalább 1 tag (beltag) felelőssége korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles. Ha a társaság nevében a kültag neve is szerepel, felelőssége szintén korlátlan.

Bt A társasági szerződést szerződésminta használatával is el lehet készíteni. A cég nevében a Bt. rövidítést meg kell adni. A társasági szerződésben elegendő csupán a Bt. fő tevékenységi körét feltüntetni, ám ezen túlmenően egyéb tevékenységi körök is szerződésbe foglalhatók. Taggyűlés: A tagok gyűlésén valamennyi tag személyesen vesz részt. A társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel vagyonával. Amennyiben a társasági vagyon a követelést nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a beltagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.

Egyéni vállalkozás alapítása, egyéni vállalkozás költségei A vállalkozói igazolvány kiváltásához a lakóhely szerinti okmányirodát kell felkeresni. Érdemes előzőleg információt kérni arról, milyen hivatalos dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez, és hogy az igazolványban szerepeltetni kívánt vállalkozói tevékenységek űzése engedélyhez, képzettséghez kötött-e, vagy nem.

Egyéni vállalkozás 2010. január 1-el hatályba lép, és ezzel egy időben hatályát veszti az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. tv. Az új törvény értelmében az egyéni vállalkozás végzésére jogosult természetes személy jogosult lesz arról dönteni, hogy korlátlan vagy akár korlátolt felelősség keretében végzi majd a tevékenységét.

Egyéni vállalkozás Az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos minden eljárás csak elektronikusan, az ügyfélkapun (http://www.magyarorszag.hu/ugyfe lkapu) keresztül működni.

Éles különbséget tesz az új törvény az egyéni vállalkozás és az egyéni cég között Az egyéni vállalkozás lényegesebb szabályai: Illetékmentesség: Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése, a változás-bejelentés, az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének és megszűnésének bejelentése díj- és illetékmentes. Alanyi jog: Egyéni vállalkozó lehet Magyarországon a cselekvőképes magyar az EU állampolgára, és a tartózkodási engedéllyel rendelkező természetes személy. Tevékenység megkezdése: Az egyéni vállalkozó azután kezdheti meg a tevékenységét, ha megküldték, illetve átadták neki a bejelentésről szóló, a működéséhez szükséges azonosítókat is tartalmazó igazolást. Nem kell igazolvány: A működéshez nem lesz szükség vállalkozói igazolványra, de aki azt igényli, annak kiállítanak igazolványt. Szüneteltethető a tevékenység: Az egyéni vállalkozók régi panasza nyert orvoslást az új törvénnyel, mert az új szabályozás szerint 1 hónapos időtartamtól legfeljebb 5 éves időtartamig szüneteltethető lesz az egyéni vállalkozói tevékenység, és a szünetelés alatt a járulékfizetési kötelezettség is szünetel.

Az egyéni cégre vonatkozó lényegesebb szabályok Az egyéni cég (hasonlóan a kkt. bt-hez) jogi személyiség nélküli cég lesz, így a cégeket szabályozó alaptörvények - mint a cégtörvény, a csődtörvény és a számviteli törvény - kiterjednek rá. Az egyéni céget a cégbíróság jegyzi be.

Zrt A zártkörűen működő részvénytársaság, a cégek azon formája, amely részvénytársaság ugyan, de a részvényesek köre zárt mind az alapítás, mind a működés során, a részvények nem kerülhetnek nyilvános forgalomba. Sem tőzsdén, sem más szabályozott piacon nem lehet az ilyen részvényeket megvenni, csak a részvényesi körbe tartozóktól. 346

Zrt A zrt alapszabályában meghatározható az, hogy a részvények kinek adhatók el, vagy hogy a részvényeseknek elővásárlási joguk van kívülálló harmadik személyekkel szemben. Ez a társasági forma főleg a kisebb cégekre jellemző, illetve a nagy multinacionális cégek országos leányvállalataira, ahol nem szeretnék még azt sem, ha a részvényesi kör egy kis része cserélődne 347