Kézikönyv
Tartalomjegyzék Nincsenek tartalomjegyzék-bejegyzések. 2
Összefoglalás Az abas Business Software kalkuációs folyamatának alapjai A tanulás célja Rövid áttekintést nyerni az abas Business Software kalkulációs folyamatáról. Megismerni az általa használt főbb fogalmak, típusok, csoportok stb. egymáshoz való viszonyát, a számolt költségek típusait, erdményeit. Az abas Business Software a kalkuláció során alapvetően két fő folyamatra osztható. Az elő- és az utókalkulációra. Értelemszerűen az előkalkuláció mindig egy terv adatokra támaszkodó folyamat, míg az utókalkuláció során már a ténylegesen igénybe vett anyagok, gép- és emberidők stb. regisztrálása folyik. A kalkuláció során nem történik könyvelés, félkész/késztermékek kalkulált bekerülési ára csak abban az esetben kerül tárolásra, ha a konfigurációs állományban ez engedélyezett! Lásd. Kalkulációs konfiguráció elearning anyag. 3
Kalkuláció csoportosítása A kalkulációs folyamatok többféleképpen csoportosíthatóak Hol és mikor történhetnek. Nagyon fontos ezt a lépést megérteni, hiszen a megfelelő eredményeket csak az alapok ismeretének a birtokában tudjuk elérni a rendszerben. Az előkalkuláció: Cikktörzs. Értékesítési ajánlat Ezek esetében csak előkalkuláció történhet, hiszen sem egy árucikk/termék önmagában, sem egy ajánlat nem hozható összefüggésbe a diszpozíción keresztül a hozzájuk kapcsolódó beszerzési folyamatokkal így azok költségeivel sem. Elő és utókalkuláció Értékesítési megbízás Gyártási javaslat Itt már megteremthető a kapcsolat, és lehetőség is nyílik az elő- és utókalkulált értékek összehasonlítására, elemzésére. 4
Utókalkuláció: Üzemi megbízás Itt már a tények beszélnek. Valamennyi felmerülő közvetlen illetve közvetett költségeket az utókalkuláció fogja hozzárendelni a félkész/kész termékekhez. Persze az adott üzemi megbízáshoz - a gyártási javaslaton keresztül rendelkezésre állnak a vonatkozó előkalkulációs adatok. Mit számol? Előállítási költségek Első lépésben meghatározásra kerülnek az előállítási költségek. Ennek két alapvető összetevője van a rendszerben, az Anyagköltségek valamint a Gyártási költségek. Anyagköltségek: A kalkuláció az adott árucikk/termék teljes mélységű gyártási listáját felbontja, és beépülés, valamint a megadott anyag-költség bázis alapján a költségek meghatározásra kerülnek gyártási lista szintenként. Az anyagköltség bázis lehet: Beszerzési ár Előállítási költségek: 5
Közvetlen költségek, melyek lehetnek: gép (rezsi) költségek gyártóeszköz költségek műveleti (technológiai) költségek. Ezek megoszthatók statisztikai célokból min fix és változó költségek bérköltségek Önköltség számítása Az önköltség számolásakor felmerülő közvetett költségek is beszámításra kerülnek. Ezek a pótlékok /általános költségek lehetnek globálisan érvényesek, vagy akár egyedileg meghatározottak. Mind az előállítási, mind az önköltségre tudunk százalékos és/vagy fix összegeket megadni. 6
Értékesítési ár /Beszerzési határidő/ Súly Az értékesítési ár meghatározása megtörténhet a kalkuláció során, ha a pótlékok /általános költségek vonatkozó rovatában (önköltségi pótlékok) megadott értékekkel korrigáljuk az önköltség értékét. A kalkuláció mindig tesz egy javaslatot az értékesítési árra, de a végső döntést a felhasználó hozza meg. Ha a diszpó releváns adatok tartalmazzák a korrekt beszerzési, valamint a gyártási listák a műveleti és előkészületi időket beleértve a puffer, transzfer illetve szállítási időket is akkor a kalkuláció képes meghatározni egy adott termék beszerzési határidejét pl. egy értékesítési ajánlat során. Ha megadjuk egy gyártási listában a beépülő anyagok raktári egységre vonatkozó súlyait, akkor a kalkuláció azt összegezve kiszámolja a késztermék várható súlyát. Természetesen van arra is lehetőségünk, hogy egy elkészült prototípus súlyát lemérve számítassuk a rendszerrel pl. egy megrendelt mennyiség össz-súlyát. 7
Mi alapján és milyen módon számol a kalkuláció? A számolás alapja lehet a standard vagy alternatív cikk gyártási lista (pl. egy új termék tervezésekor) megbízási gyártási lista (vevői megbízás, gyártási javaslat) általános költség tételek (pótlékok). Ez lehet globális illetve akár cikk/termék specifikus is. A módja lehet Standard: mindig csak egy utolsó aktuális, nem szerkeszthető kalkulációs lap áll rendelkezésre. Egyedi, amikor tetszőleges példányban állnak rendelkezésre ezek az egyedi kalkulációs lapok, szerkeszthető tartalommal. Természetesen a szerkeszthetőség nem vonatkozik valamennyi mezőre (pl. anyagnorma), hanem inkább a pótlékok köre módosítható. 8
Kalkulációs lap típusok A kalkulációs lapok mindegyike tartalmaz egy szöveges típus megnevezést, hogy egyértelműen azonosítani lehessen az adott kalkulációs lapnak a származását. 9
Utókalkuláció /költséggyűjtő Az utókalkuláció során felmerülhetnek olyan költségek, amelyek nem voltak előre betervezhetők és/vagy láthatók. Ilyenkor lényeges, hogy ezek a be nem tervezett tételek is beépüljenek az adott félkész/késztermék bekerülési árába. Ehhez ad segítséget az un. költséggyűjtő. Ide utólag is felvihetők pl. valamely konkrét üzemi megbízás extra költségei. Azt azonban vegye figyelembe, hogyha már megtörtént az átlagár/bekerülési ár képzés a raktári bevételezéskor, akkor a költséggyűjtő által történt változásokat Önnek kell átvezetnie pl. készletérték korrekcióval. Egy üzemi megbízás zárásakor ha ez a konfigurációban engedélyezett mindig megtörténik az átlagár képzés! 10
11
Vége Tananyag vége 12