Készült: 2006. október. 20 E-consult 2000 Kft 1/1. oldal
Tiszaújváros a XIII. századból származó Tiszaszederkény mellett épült a szocialista iparosítás eredményeként. 1953-ban a Hőerőmű, majd a Vegyi Kombinát határozta meg a város fejlesztését. Ma a megye ipari kapacitásának 25-27%-át adja, a megye egyik iparfejlesztési körzete. Az egy főre jutó jövedelem a megyei átlag 154%-a. Munkanélküliségi arány a megyei értékek alsó szintjén helyezkedik el. A környező mezőgazdaság problémákkal küzd, amelyek hatása a közeli falvakban már érzékelhető. Az ipari parkban jelentős, új cégek jelentek meg. Az autópálya megépültével, az új összekötő út kialakításával a város közlekedés szempontjából is elérhetőbb helyzetbe került. A Tiszának különösebb hatása nincs a város fejlődésére, részben pihenő, részben sport lehetőséget biztosít, amely jelentőségét a sorozatos szennyezések jelentősen visszavetik. A város sport élete a Triatlon versenyekhez kötődik, a meglévő lehetőségek kihasználtsága még nem érte el az optimumot. 1 Demográfia 1.1 A lakosságszám alakulása Tiszaújváros népessége az elmúlt öt évben egyenletesen csökkent (évente átlag 100 fővel). A népességszám csökkenése mellett a lakosság korösszetételében is az országra jellemző változások figyelhetők meg. 2006. január 1-jén az összlakosságon belül a 0-14 éves korúak aránya 16%, a 15-39 évesek aránya 39%, a 40-59 éveseké 30%, a 60 év felettieké 15% volt. Ezzel együtt is Tiszaújváros lakosságának kedvezőbb a kor szerinti összetétele, mint a megyében és az országban. Ugyanakkor a településen is tapasztalható a lakosság elöregedése, a 65 éves és ennél idősebbek száma és aránya évről-évre növekszik. 2002-ben 100 gyermek korú lakosra (0-14 éves korúak) 47, 2004-ben 55, 2006. évben már 66 időskorú (65 év feletti) jutott. 1/2. oldal
ábra 1: Öregedési mutató a Tiszaújvárosi kistérségben Tiszaújváros öregedési mutatója a kistérség alsó közép kategóriáját képviseli. 85-89 75-79 65-69 55-59 45-49 35-39 25-29 15-19 5-9 Életkor -1000-800 -600-400 -200 0 200 400 600 800 1000 férfi nő ábra 2: Tiszaújváros korfája, 2002-2005 átlagadataival 1/3. oldal
A 30 éves korosztályig a férfiak száma meghaladja a nőkét, a további korosztályokban nőtöbblet a jellemző. Az összlakosságon belül 1000 nőre 2002-ben 920, 2004-ben 910, 2006. évben 911 férfi jutott. A legrosszabb férfi-nő aránya 40-50 éves és a 60 év feletti korosztályokban figyelhető meg. Életkor 2002. Év 2004. Év 2006. Év férfi nő összesen férfi nő összesen férfi nő összesen 0-4 428 419 847 390 407 797 386 392 778 5-9 557 523 1080 548 483 1031 460 459 919 10-14 601 521 1122 601 511 1112 562 468 1030 15-19 791 672 1463 691 616 1307 603 523 1126 20-24 768 729 1497 688 684 1372 682 642 1324 25-29 792 826 1618 831 833 1664 788 708 1496 30-34 689 679 1368 675 680 1355 682 720 1402 35-39 524 602 1126 584 607 1191 630 631 1261 40-44 579 789 1368 499 647 1146 470 606 1076 45-49 771 890 1661 709 883 1592 584 770 1354 50-54 645 657 1302 667 731 1398 694 806 1500 55-59 409 523 932 448 538 986 557 570 1127 60-64 315 448 763 336 463 799 334 498 832 65-69 279 319 598 265 389 654 275 413 688 70-74 156 211 367 186 264 450 217 296 513 75-79 78 184 262 93 180 273 120 187 307 80-84 28 91 119 55 119 174 51 144 195 85-89 9 59 68 5 31 36 11 43 54 90-X 5 15 20 7 33 40 8 34 42 Összesen 8424 9157 17581 8278 9099 17377 8114 8910 17024 Táblázat 1: Lakosság korösszetételének változása 2002 és 2006 között a város lakossága folyamatosan csökkent. A 0-4 évesek száma, amely korosztály a primer szocializáció alanya, jelenleg 778 fő. Iskolás korosztály (5-19) 3078 fő. Nyugdíjas korú (65-) 1806 fő. A 2. táblázaton a változás dinamikája látható, a 2002-es évet 100 %-nak tekintve. A legnagyobb mérvű csökkenés a fiatalok számában található, főleg az iskolás korban, csökkent a 40-49 évesek száma (ezen korosztály elköltözése szintén hozzájárult a gyermekek számának csökkenéséhez), valamint a 85-89 éves korosztály az elhalálozások miatt. Növekedett az 50-84 éves korosztály száma. Ebben részben szerepet játszott a szociális otthonba beköltözött 1/4. oldal
2004 2006 0-4 94,10% 91,96% 5-9 95,46% 85,18% 10-14 99,11% 91,89% 15-19 89,34% 77,03% 20-24 91,65% 88,50% 25-29 102,84% 92,52% 30-34 99,05% 102,56% 35-39 105,77% 112,08% 40-44 83,77% 78,72% 45-49 95,85% 81,57% 50-54 107,37% 115,29% 55-59 105,79% 121,04% 60-64 104,72% 109,18% 65-69 109,36% 115,23% 70-74 122,62% 140,12% 75-79 104,20% 117,57% 80-84 146,22% 165,09% 85-89 52,94% 80,19% 90-X 200,00% 220,00% Összesen 98,84% 96,84% idősek száma. Gyakorlatilag a város gyors fejlődése során ide költözött felnőtt lakosság öregedési folyamatának vagyunk tanúi. Ez egy folyamatosan öregedő lakossági csoportot jelent, amely még várhatóan 15 évig növekedni fog (a jelenlegi 50-65 éves korosztály). Táblázat 2: 2002 (100%)-hoz viszonyított változás 2.1 Házasságkötések, válások A házasságkötések száma az elmúlt 5 esztendőben alapvetően csökkenő irányzata mellett- az elmúlt esztendőkben ingadozásokat mutatott, de egyetlen évben sem érte el az ezredfordulós szintet. A fennálló házasságok stabilitását mérő válások számában érdemi változás nem történt. Az egyre ritkuló házasságkötések és a gyakori válások a házasságok mérlegét negatív irányba befolyásolják. Változatlanul több házasság szűnik meg özvegyülés és válás által, mint amennyi létrejön házasságkötéssel. 2.2 Születések, terhességmegszakítások A születések száma az ezredfordulós emelkedést követően a korábbinál lassúbb ütemben, de évről évre csökkent. Az anyák gyermekvállalási magatartásában társadalmi-demográfiai jellemzők szerint jelentős különbségek láthatók. A tizenévesek és a 20-as éveik elején-közepén 1/5. oldal
járó nők gyermekvállalása az országos tendenciákhoz hasonlóan csökkenést mutat. A 30. életkor közelében lévő vagy ennél idősebb nők aránya a szülő nők között dinamikusan emelkedik. Az egyes korcsoportokat tekintve a visszaesés a legszámottevőbb a 20-24 éves nők körében. A tanulási idő meghosszabbodása fontos indoka lehet a későbbre halasztott gyermekvállalásnak. 100 lakosra 0,95 születés jutott, amely a kistérség értékeit tekintve (0,3-2,1 születés/100 lakos) közepes értéknek tekinthető. Ez azonban elmarad a népesség egyszerű reprodukciójának biztosításához szükséges átlagosan 2,1/100 lakosra eső születésszámtól. Mindezek mellett a születések száma meghaladja a halálozások számát, 100 halálesetre a városban 132 születés jutott. 2003-ban a terhességmegszakítások száma 55 volt, 2004-ben ez a szám 64-re növekedett, ami éves születésszám figyelembevételével azt jelenti, hogy 2003-ban a terhességek 27,9%-a végződött abortusszal, 2004-ben pedig 39,7%-a. 250 Időre születettek száma Koraszülöttek száma 200 150 100 216 198 159 156 193 151 153 155 148 130 144 50 0 13 11 20 18 8 10 8 17 14 8 10 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 ábra 3: Szülés-koraszülés adatai(városi ANTSZ adataiból) 1/6. oldal
2.3 Halálozások A halálozások száma az elmúlt öt évben az alábbi tendenciát mutatja. Az országos értékeknek mintegy fele a Tiszaújvárosi halálozás, amely az eltérő korösszetételnek köszönhető. A megyei halálozási adatok ellenben meghaladják az országos adatokat. 1000lakosra standardizált halálozás 15 14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Országos Megyei Tiszaújváros ábra 4: Összehasonlító halálozási adatok A halázások száma Tiszaújvárosban az elmúlt öt évben növekvő tendenciát mutat. A többlethalálozás főleg a középkorú féfiakat és idős korú lakosságot érintette. 2001. év 2003. év 2005. év Halálozások száma 110 125 148 Táblázat 3: halálozási adatok 1/7. oldal
1999 2001 2003 2005 Daganatok 43 33 37 39 Endokrin betegségek 4 3 2 Mentális zavarok 2 1 2 1 Keringési betegségek 37 47 45 71 Légzőrendszer betegségei 4 5 5 8 Emésztőrendszer 12 4 7 12 Balesetek 14 12 19 8 Egyéb 3 8 7 7 Öszesen 119 110 125 148 Táblázat 4: Halálokok idősoros elemzése A halálokok elemzésénél két kiemelkedő terület található (az országos tendenciáknak megfelelően), ez pedig a daganatos betegségek és a kardiovasculáris betegségek. Ha az idősort arányaiban vizsgáljuk, az alábbi adatokat kapjuk (az adatok tendenciáját szükséges értékelni, az alacsony esetszám miatt jelentős változás kevés esetet takar): 1999 2001 2003 2005 Daganatok 36,134% 30,000% 29,600% 26,351% Endokrin betegségek 3,361% 0,000% 2,400% 1,351% Mentális zavarok 1,681% 0,909% 1,600% 0,676% Keringési betegségek 31,092% 42,727% 36,000% 47,973% Légzőrendszer betegségei 3,361% 4,545% 4,000% 5,405% Emésztőrendszer 10,084% 3,636% 5,600% 8,108% Balestek 11,765% 10,909% 15,200% 5,405% Egyéb 2,521% 7,273% 5,600% 4,730% Táblázat 5: Halálozás összetételi arány elemzése A halálesetek majdnem fele kardiovasculáris eredetű. Ha összevetjük az országos adatokkal, látható, hogy a kardiovasculáris halálozás az országos alatt marad, bár rohamosan emelkedik, ellenben a tumoros halálozás főleg 1999-2003 közöttminimálisan meghaladta azt. Ha az adatokat összevetjük egy mezőgazdasági városéval 1/8. oldal
(BAJA), ott a kardiovasculáris betegeségek adják a halálozások 54, a tumorok 23%-át. Tekintettel az alacsony absolut számokra, az eredmények fentartással értékelendők. Külső okok Egyéb 4244; 6% Rosszindulatú daganatok 6049; 9% Emésztőrendszer 5846; 8% 3386; 5% 3599; 5% 2229; 3% 4680; 7% 14703; 22% 18827; 27% Légzőrendszer 3210; 5% Nők 37210; 58% Férfiak 31840; 45% Keringési rendszer ábra 5: Országos halálozási adatok (2005) 1999 2001 2003 2005 II. DAGANATOK (C00-D48) 43 33 37 39 Ajak, szájüreg és garat rosszindulatú daganata (C00-C14) 1 5 1 3 A nyelőcső rosszindilatú daganata (C15) 2 1 1 A gyomor rosszindulatú daganata (C16) 3 5 3 2 A vastagbél rosszindulatú daganata (C18) 6 2 2 2 A végbél, a végbél- szigmabél határ és a végbélyílás rosszind. d. (C19-C21) 1 1 4 A máj és a májon belüli epeutak rosszindulatú daganata(c22) 2 1 1 A hasnyálmirigy rosszdulatú daganata (C25) 4 1 3 1 A gége rosszindulatú daganata (C32) 1 1 1 A légcső, hörgő és tüdő rosszindulatú daganata (C33-C34) 10 4 7 7 A bőr rosszindulatú melanomája (C43) 1 2 Az emlő rosszindulatú daganata (C50) 6 4 11 3 A petefészek rosszindulatú daganata (C56) 1 A prosztata rosszindulatú daganata (C61) 1 2 A vesék, egyéb és k.m.n. húgyszervek rosszindulatú daganata (C64-C66,C68) 1 A húgyhólyag rosszindulatú daganata (C67) 1 1 1 1 Az agy rosszindulatú daganata (C71) 1 3 2 Táblázat 6: Tumoros halálozás kibontása A tumoros halálozás kibontása mutatja 1999 és 2005 közötti változást. Míg 1999- ben a légúti tumorok aránya 23,2%, a vastagbél és emlőtumor halálozás a halálozások 1/9. oldal
13,9%-a volt, 2005-ben a légúti 17,9%-ra csökkent, a vastagbél helyett a végbélrák tört előre 10,9%-ra, míg az emlőtumor halálozás aránya a tumoros halálozás 7,6%-ára csökkent. A tumortípusok közötti eltérések csökkentek. Az alacsony esetszám miatt a százalékos értékek jelentős változása mögött alacsony esetszám változás lehetséges. 2.4 Természetes és tényleges szaporodás/fogyás 100 lakosra jutó tényelges szaporodás illetve fogyás Terület 0-0,2-0,4-0,6-0,8-1 -1,2-1,4-1,6 1999 2002 2004 Év Tiszaújváros B-A-Z Megye Ors zágos A népesség természetes szaporodását vagy fogyását a születések és halálozások számának egyenlege határozza meg. A település lélekszáma természetes fogyást mutat, amely mértéke 2004-re meghaladta a megyeit, ellentétesen az országossal, negatív növekedési tendenciát mutat. A lakosság tényleges fogyását csökkenti a vándorlás pozitív egyenelege. 2.5 Elvándorlások Míg a megyében egy egyenletes elvándorlás érzékelhető a vizsgált időszakban, a városban ennek üteme, iránya változó, de meghaladja jelentősen a megyei adatokat. Ez látható a város lakosságszámából is. 1/10. oldal
0-0,1-0,2-0,3-0,4-0,5-0,6-0,7-0,8-0,9-1 -1,1 vándorlási különbözet -1,2 1999 2002 2004 Megyei Tiszaújváros ábra 6: vándorlási különbözet adatok 2 Főbb gazdasági adatok A város ipari változására jellemző adatokat a bevezetőben említettük. Most ezek megjelenését vizsgáljuk a lakosságra vonatkozóan. Az egy lakosra eső netto jövedelem fokozatosan emelkedett, az emelkedés üteme pedig fokozatosan növekedett, jobban, mint a megyei átlag (6.ábra). Hasonló képet mutat az személyi jövedelemadó helyzet, melyben az összehasonlító adatokat tekintve Tiszaújváros mutatja a legkedvezőbb képet mind adózók számában, mind jövedelem, illetve adó viszonylatában. 1/11. oldal
egy lakosra eső netto jövedelem 600 500 400 300 200 100 0 1999 2001 2003 Megye Tiszaújváros Megye Eltérés Tiszaújváros ábra 7: Egy lakosra eső netto jövedelem Kistérségek 1000 lakosra jutó SZJA alapot Személyi adózók száma képező jövedelem jövedelmadó Egy állandó lakosra, Ft Mezőcsáti 303 298 935 39 625 Mezőkövesdi 372 412 522 68 767 Tiszaújvárosi 427 675 289 146 130 B-A-Z megye 358 432 639 76 772 Magyarország 422 556 946 116 505 Táblázat 7: Személyi jövedelemadó adatok 2004. évben A környezethez képest jó gazdasági helyzetben lévő városban is van munkanélküliség, még ha az összehasonlító tábla szerint alacsonyabb is, mint a megyei vagy országos érezhető, a város alapvetően országos szint alatt van. adatok (2004). A magas megyei munkanélküliség nem 1/12. oldal
1000 lakosra jutó regisztrált munkanélküliek száma darab 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1999. 2002. 2004. év Tiszaújváros B-A-Z Megye Országos ábra 8: 1000 lakosra jutó munkanélküli szám változás A regisztrált álláskeresők számának változása Körzetek száma, az előző hó- az előző év azonos fő naphoz képest hónapjához képest fő % fő % Regisztrált álláskeresők 1506 24 1,6-200 -11,7 pályakezdő 205 6 3-24 -10,5 Táblázat 8: 2006 augusztusi regisztrált munkanélküli adatok A hónap A hónap foly.bejelentett folyamán Tárgyhavi Körzetek Előző havi normál támogatott Havi összes megszünt záró záró állomány álláshelyek álláshely álláshelyek állomány Tiszaújváros 157 20 18 195 99 96 Táblázat 9: 2006 augusztusi üres munkahelyek száma 1/13. oldal
3 A lakosság egészségi állapotának jellemzése A megbetegedési adatok alapjául a az iskolaegészségügyi, házi gyermekorvosi és a felnőtt háziorvosi statisztikai adatok szolgálnak. 3.1 Védőnői szolgálat A védőnők által nyilvántartott gondozottak megoszlása a körzetekben: Az elmúlt években lényegi változás nem történt, 2002-ben és 2004-ben az alábbiak szerint alakult: 2002 2004 Várandós anyák 6,18 % 7,12 % 0-11 hónaposak 4,06 % 4,57 % 12-35 hónaposak 8,19 % 8,61 % 3-5 évesek 13,76 % 12,55 % 6-16 évesek 67,81 % 67,17 % Táblázat 10: Védőnői gondozási tevékenység A koraszülések gyakoriságát több tényező befolyásolja, ezek között az egyik legfontosabb a dohányzás. Várandós anyák dohányzása: 1977-ben a várandósok 10,16 %-a dohányzott, 2002- ben 8,5 %-a, 2004-ben 7,91 %-a, a csökkenő tendencia örvendetes jelenség, de még további feladat vár a védőnőkre ezen a területen. (BAZ megyében 2004-ben 21,9%) Újszülöttek gondozásba vétele: Emelkedik a hazamenetelt követően 24 órán belül meglátogatott újszülöttek aránya. 2002-ben 66,04 % volt, 2004-ben 82,51 %. Szoptatott csecsemők aránya: Növekszik a 6 hónapos korban kizárólagosan szoptatott csecsemők aránya, 2002-ben 12,64 %-os volt, 2004-ben 44,26 %-os, (megyében 33,1%) Hat hónapos koron túl is szoptatták a csecsemők 64,75 %-át, s ez igen kedvező tendencia (megyében 52,9%). 1/14. oldal
3.2 Gyermekkori morbiditási adatok Az óvodás korosztály szűrővizsgálata során 100 megvizsgált gyermekre vonatkoztatva 2001/2002. tanévben 56 esetben, 2003/2004. tanévben 64 esetben, még 2005/2006. tanévben 46 esetben állapítottak meg valamilyen megbetegedést a gyermekorvosok. A leggyakoribb elváltozás a lúdtalp, a szem fénytörési hibái és alkalmazkodási nehézségei, coeliakia és táplálkozási intolerancia, allergia, obesitas és kóros soványság volt. 2001-2 tanév 2003-4 tanév 2005-6 tanév 8-9 év 10-11 év 8-9 év 10-11 év 8-9 év 10-11 év tartási rendeleneség 3,02% 7,78% 4,24% 4,39% 2,40% 2,89% scoliosis 5,28% 11,11% 3,81% 6,27% 2,88% 8,26% m.scheuermann 13,58% 11,85% 0,00% 0,00% 2,40% 3,31% chondropathiák 5,66% 6,30% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% ludtalp 29,81% 30,00% 30,08% 26,02% 39,42% 45,45% fénytörési hibák és alkalm. Nehézségek 10,94% 10,74% 28,81% 22,26% 13,94% 22,73% kancsalság 12,45% 2,59% 0,42% 0,31% 1,92% 0,83% szinlátás zavarai 0,00% 2,22% 0,00% 2,51% 0,00% 1,24% hypertonia 0,00% 0,74% 0,42% 0,94% 1,44% 1,24% vitium, cardiomyopathák 0,00% 0,37% 0,42% 0,00% 0,00% 0,00% ritmuszavarok 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,48% 0,00% coeliaki és tápl.intolerancia, allergia 0,38% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% kronikus vesebetegségek 0,00% 0,37% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% visszamaradt here 0,38% 0,00% 0,00% 0,00% 0,48% 0,00% golyva 0,38% 1,48% 0,42% 0,31% 0,48% 1,24% obesitas 10,94% 8,89% 19,07% 11,60% 16,35% 12,40% kóros soványság 4,91% 4,44% 4,66% 2,19% 1,92% 4,13% növekedés elmaradása 0,75% 1,11% 0,42% 0,00% 0,48% 0,41% anaemia 0,75% 1,48% 0,42% 0,63% 0,00% 0,00% asthma 0,00% 0,74% 0,85% 0,31% 0,00% 0,41% allergiás rhinitis 0,00% 0,00% 0,00% 0,31% 0,00% 0,00% atopias, allergiás bőr és nálkahártya jelenségek 1,89% 0,37% 0,85% 0,63% 0,48% 0,00% iskolai teljesitmény sajátos zavarai 0,00% 0,00% 0,85% 0,00% 0,00% 0,00% magatartási és emocionális zavarok 2,26% 1,48% 0,85% 0,00% 0,00% 0,00% Táblázat 11: Általános iskolások iskolaorvosi vizsgálati adatai Az általános iskolások orvosi szűrővizsgáltatának eredményeként a 8-9 éves és a 10-11 éves korosztályra vonatkozóan rendelkezünk részletes adatokkal. Sajnos a 100 megvizsgált gyermekre vonatkozó megbetegedési arányszámok az életkor előre haladtával romlanak. A 2005/2006. tanévben a 8-9 éves korosztályban 100 gyermekre 85 elváltozás, a 10-11 éves korosztályban már 107 lett megállapítva. Az óvodás kori 1/15. oldal
megbetegedések mellett nagy számban jelennek meg a tartási rendellenesség, a gerincferdülés valamint a színlátás problémái. Zöld színnel a mozgásszervi elváltozások, szürkével a látási problémák, lilával a kardiális, kékkel a fejlődés, testalkati problémák kerültek kiemelésre. 2001/2002 2003/2004 14-15év 16-17év fiu lány fiu lány Szűrtek száma 231 149 217 246 tartási rendeleneség 21 6 12 14 scoliosis 50 37 99 93 ludtalp 45 43 88 73 fénytörési hibák 64 53 61 83 kancsalság 14 2 0 2 ambliopia 0 1 0 0 szinlátás zavarai 7 0 17 2 hypertonia 1 2 0 0 ritmuszavarok 1 1 0 0 kronikus vesebetegségek 0 1 0 0 havivérzés zavarai 0 7 0 1 golyva 0 2 0 0 obesitas 13 9 14 23 kóros soványság 3 0 0 0 anaemia 1 8 0 0 asthma 4 1 4 0 allergiás rhinitis 2 3 6 8 atopias, allergiás bőr 1 5 0 2 szomatoform zavarok 1 0 0 0 Táblázat 12: középiskolások morbiditás változása 2001-2003 (azonos személyek) A középiskolás populáció szűrési statisztikában már a Tiszaújvárosban tanuló vidéki gyermekek megbetegedési is szerepelnek. A korosztály egészségi állapotára azonban az adatokból a következtetéseket le lehet vonni. A szűrési adatok a 14-15 éves és 16-17 éves korosztályban részletesek. A 14-15 évesek között 100 gyermekre 147 kiszűrt megbetegedés, még a 16-17 éves korosztályban 130 megbetegedést észleltek az iskolaorvosok. A 16-17 éves korosztályban a gyermekek 50%-ánál tartási rendellenességet, gerincferdülést, 30%-ánál lúdtalpat, szintén 30%-ánál szembetegséget, 9%-uknál elhízást, 3%-uk esetében pedig allergiás rhinitist szűrtek ki. 1/16. oldal
2003/2004 2005/2006 14-15év 16-17év fiu lány fiu lány Szűrtek száma 230 223 168 122 tartási rendeleneség 19 16 19 10 scoliosis 76 66 56 43 chondropathiák 2 0 1 0 ludtalp 94 67 49 26 fénytörési hibák 86 72 48 36 kancsalság 0 2 6 6 szinlátás zavarai 8 0 4 0 vakság és csökkent látás 0 0 1 0 süketség és hallsvesztés 0 0 0 0 hypertonia 0 2 4 0 vitium, cardiomyopathák 1 0 0 0 ritmuszavarok 0 0 0 1 kronikus vesebetegségek 2 2 1 0 havivérzés zavarai 0 2 0 2 diabetes mellitus 0 9 0 2 golyva 15 12 27 9 obesitas 2 0 3 0 növekedés elmaradása 0 2 0 0 anaemia 4 3 4 5 asthma 5 10 3 6 iskolai teljesitmény zavarai 1 0 0 0 magatartási zavarok 1 0 0 0 Táblázat 13: Középiskolások morbiditás változása (azonos csoport) A fiatalabb korosztály esetében már magasabb a fénytörési (kötőszövet) rendellenesség, valamint a golyva száma! Ez a golyva előfordulás nem kerül megerősítésre a gyermekorvosi megjelenésekben, amely azt jelenti, hogy még nem okoz tüneteket, de jelzi a jód anyagcsere problémáját. A kiszűrt gyermekeket amennyiben szükséges az iskolaorvosok szakorvosi vizsgálatra utalják, illetve a házi gyermekorvosok gondozásba veszik. A házi gyermeokorvosok a hozzájuk bejelentkezett gyermekeket leggyakrabban az alábbi betegségek miatt gondozzák (Irányított betegellátás gondozási rendszer adatai). 1. A vér és vérképző szervek betegségei és az immunrendszert érintő bizonyos rendellenességek: A betegség száma az elmúlt 6 év során folyamatosan csökkent. Még 1999-ben 173 gyermeket emeltek ki, 2005- ben már csak 77-et. 1/17. oldal
100 bejelentkezett gyermek közül 1,93 főt gondoztak 2005-ben a betegség miatt. 2. Vashiányos anaemia szintén azon megbetegedések közé tartozik, amely száma csökkent. Jellemzően a lányoknál gyakoribb. 2005. évben 100 lányból 1,09 volt gondozott. A vashiányos anaemia az egyik jelző kórképe a táplálkozási zavaroknak, ezért ennek csökkenése örvendetes jelenség. A lányoknál való magasabb érték azonban a preventív, célirányos gondozásra hívja fel a figyelmet. Az alacsonyabb haemoglobin érték kihat a teherbíró képességre, a tanulási képességre, s ezzel a fiatal jövőbeni helyzetére is. Örvendetes a betegség háziorvosi praxisban való megjelenésének csökkenő száma. 3. Az endokrin táplálkozási és anyagcsere betegségek száma 1999-hez képest 6 év alatt 36%-kal emelkedett. 100 bejelentekezett gyermekre 4,45 gondozott jut. Ez figyelemfelkeltő kell, hogy legyen. 4. A kalóriatöbblet miatti elhízás szintén gyakori gondozási betegségnek számít. 2005. évben az összes bejelentkezett 3%-át gondozták obesitas miatt. Nemek között megoszlása azonos, 100 bejelentkezettre 3,28 gondozott esik. Ez az elváltozás oka, illetve kisérője a 3. pontban jelzett betegségeknek. 5. A mentális viselkedészavarok száma jelentősen nem változott az elmúlt években. 100 bejelentkezettre 2005. évben 1,3 gondozott jutott. 6. A szemizmok, a binoculáris szemmozgás, az alkalmazkodás betegései az összes gondozottak 12%-át adták 2005. évben. 100 bejelentkezett gyermek közül 4,05 szorul a betegségcsoport következtében gondozásra. 7. Az asthmás betegek száma sem változott jelentősen az elmúlt 6 év alatt. 2005. évben a 3996 bejelenkezett gyermek közül 147-et gondoztak asthmával. A betegség a fiúknál gyakoribb 100 fiú közül 4,6 gondozott, a lányok esetében 2,69. A megbetegedés kapcsolatban áll a légszennyezettséggel. 8. Az atopiás dermatitis száma 6 év alatt 54%-kal csökkent. 9. A deformáló hátgerinc-elváltozások 1999-hez képest 2005-re 102%-kal nőttek. 2005. évben 136 gyermeket gondoztak a betegség miatt. 100 1/18. oldal
bejelentkezettre 3,4 gondozott jut. A csont-izületi rendszeri betegségek korai megjelenése mindenképpen előrevetíti a felnőttkori halmozódásukat. 10. A keringési rendszer veleszületett rendellenességeinek száma nem változott. Mindkét nem esetében 100 bejelentkezettre 1,45 gondozott jut. A gondozási statisztika alapja a morbiditási statisztika. 1/19. oldal
FEAA501 - Háziorvosokhoz és házi gyermekorvosokhoz bejelentkezett 0-18 éves korúak főbb betegségei (fő) 1999. év 2001. év 2003. év 2005. év Csecsemők és gyermekek összesen Csecsemők és gyermekek összesen Csecsemők és gyermekek összesen Csecsemők és gyermekek összesen Össz. Férfi Nő Össz. Férfi Nő Össz. Férfi Nő Össz. Férfi Nő Gümőkór (A15-A19) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Vírusos májgyulladás (B15-B19) 2 1 1 0 0 0 0 0 0 2 1 1 Rosszindulatú daganatok (C00-C97) 7 3 4 7 3 4 7 3 4 9 4 5 A vér és vérképzõ szervek betegségei és az immunrendszert érintõ bizonyos rendellenességek (D50-D89) 173 74 99 164 74 90 62 22 40 77 44 33 Vashiányos anaemia (D50) 166 71 95 160 72 88 49 15 34 37 16 21 Véralvadási defektusok (D65.D69) 4 2 2 2 1 1 3 2 1 11 8 3 Endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek (E00-E90) Jódhiányhoz társuló diffúz (endémiás) golyva (E01.0) 131 65 66 226 114 112 120 72 48 178 94 84 8 4 4 18 11 7 7 2 5 6 2 4 Diabetes mellitus (E10-E14) 3 2 1 5 2 3 5 4 1 8 4 4 Fehérje- és energiahiányos alultápláltság (E43-E44) 3 2 1 2 2 3 2 1 1 0 1 Rachitis, aktív (E55.0) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Kalóriatöbblet miatti elhízás (E66.0) 98 48 50 177 84 93 76 45 31 131 69 62 Fibrosis cystica (E84) 2 1 1 2 1 1 3 1 2 0 0 0 Mentális- és viselkedészavarok (F00-F99) 34 12 22 51 34 17 31 23 8 52 41 11 Pszichoaktív szer használata által okozott mentális és viselkedés zavarok (F10-F19) 0 0 0 1 0 1 0 0 0 0 0 0 Szomatoform rendellenességek (F45) 9 2 7 8 2 6 3 1 2 3 1 2 Mentális retardatio (F70-F79) 18 7 11 18 12 6 9 7 2 12 8 4 A psychés fejlődés rendellenességei, hyperkineticus, magatartási és emocionális zavarok (F80-F93) 4 2 2 14 12 2 9 7 2 20 18 2 Epilepsia (G40) 13 6 7 9 4 5 9 4 5 13 7 6 Csecsemőkori agyi bénulás (G80) 3 1 2 5 3 2 2 0 2 3 1 2 A szemizmok, a binoculáris szemmozgás, az alkalmazkodás és a fénytörés betegségei (H49-H52) 181 85 96 143 82 61 89 44 45 162 86 76 Vakság és csökkentlátás (H54) 5 3 2 28 12 16 1 1 0 3 0 3 Vezetéses típusú, idegi eredetű és egyéb hallásvesztés (H90, H91) 9 5 4 7 2 5 4 3 1 2 1 1 Magasvérnyomás (hypertensív) betegségek (I10-I15) 16 9 7 4 2 2 7 4 3 15 10 5 Asthma (J45) 154 113 41 128 82 46 110 70 40 147 95 52 Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély (K25-K28) 1 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 Intestinalis malabsorptio (K90) 6 1 5 18 8 10 6 2 4 6 3 3 Coeliakia (K90.0) 6 1 5 7 2 5 6 2 4 6 3 3 Atopiás dermatilis (L20) 114 58 56 71 34 37 41 23 18 53 27 26 Fiatalkori ízületi gyulladás (M08) 1 1 2 1 1 3 3 0 Deformáló hátgerinc-elváltozások (M40-M43) 67 26 41 83 42 41 109 50 59 136 58 78 A csípő és medence juvenilis osteochondrosisa (M91) Glomerularis betegségek (N00-N08), (N10- N16) 6 5 1 1 1 0 0 0 0 9 6 3 9 4 5 3 1 2 23 8 15 34 14 20 Táblázat 14: gyermekkori morbiditási adatok 1/20. oldal
növekedést mutató elváltozások 140 130 120 110 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1999. év 2001. év 2003. év 2005. év Deformáló hátgerincelváltozások (M40- M43) Visszamaradt magzati növekedés és alultápláltság, a rövid ábra 9: Növekedést mutató elváltozások A 10. táblázat adatai az éves betegforgalmi adatokat tükrözik, amelyekben éves hullámzás található. Egyedül a fenti két megbetegedés száma növekszik egyenletesen. A csontrendszeri betegségek növekedése igen gyors tendenciát mutat. 3.3 Felnőttkori morbiditási adatok A felnőtt háziorvosok forgalmi statisztikái a 18 év feletti lakosság egészségi állapotáról adnak átfogó képet. Az alábbiakban a 15 leggyakoribb betegség arányát, számát, tendenciáját mutatjuk be. A rosszindulatú daganatok száma 6 év alatt 39%-kal nőtt. A betegség előfordulása a nőknél gyakoribb. 100 bejelentkezett férfira 2,35 daganatos betegség esik, a nőknél ez 3,19. 1/21. oldal
A vér és vérképző szervek betegségei és az immunrendszert érintő rendellenességek 167%-kal nőttek 6 év alatt. A megbetegedés a nőknél 3-szor gyakoribb mint a férfiaknál. Összességében 100 bejelenkezett közül 7-nek ez betegsége. A pajzsmirigy rendellenességeiben szenvedők száma szintén jelentősen, 238%-kal nőtt. 2005. évben a megbetegedés a nőknél 10-szer gyakoribb volt mint a férfiaknál. 100 nő közül 9,4-nél állapították meg a betegséget. A diabetes mellitussal gondozottak száma évről évre nőtt. 2005. évben a 12 890 bejelentkezett közül 979 fő állt gondozásban a betegség miatt. 100 bejelentkezettre 7,6 gondozott jut. A férfiaknál az arány rosszabb 8,33. A lipoprotein-anyagcsere rendellenességei miatt gondozták 2005-ben a betegek 11%-át. 100 bejelentkezett közül 14,24 főt gondoznak. A magasvérnyomás betegségek miatt kerül a legtöbb bejelentkezett gondozásban. Számuk folyamatosan növekszik. A 2212 gondozottal szemben 2005. évben már 3524 főt kezeltek folyamatosan a háziorvosok. A gondozásba vétel a nők esetében gyakoribb. 100 bejelentkezettre összességében 27,34 fő, a férfiaknál 24,89 fő, a nőknél 29,45 fő. Az ischaemiás szívbetegségek miatt gondozottak száma 6 év alatt közel 1000 fővel nőtt, 2005. évben 1 648 főt gondoztak. Ezen megbetegedés miatt is gyakrabban veszik gondozásba a nőket. Még a férfiaknál 100 bejelentkezett közül 10,83 gondozott, a nők esetében 14,47 fő. A szívbetegségek egyéb formái is növekedtek, 6 év alatt 156%-kal. Nőknél szintén sűrűbb gondozási előfordulással, 100 bejelentekezettre 5,03 gondozottal. A cerebrovascularis betegségek miatt gondozásba 1999-ben 96 fő került, 2005- ben ez a szám 388-ra növekedett. Az idült alsó légúti betegségek 6 év alatt 48%-kal növekedtek. A megbetegedés a nőknél gyakoribb. 100 bejelentkezett férfi közül 4,46, még nők közül 4,82 gondozott a betegség miatt. 1/22. oldal
Az asthmások száma is hasonló tendenciát és nemek közötti megoszlást mutat. 2005. évben 100 bejelentekezettre férfiaknál 2,25, nőknél 3,16 asthmás jutott. A fekélybetegségek száma kismértékben emelkedett. A nemek közötti előfordulása azonos. 100 bejelenkezett közül 3,19 volt gondozott 2005. évben a betegség következtében. A máj betegségeti nem kiugróan magas számuk hanem 6 év alatt 81%-os növekedésük miatt emeltük ki. Ezen betegség a férfiaknál több mint kétszer gyakoribb, 100 férfira 3,37, míg nőre csak 1,46 gondozott esik. A spondylopathiák száma az évek során jelentősen nem módosult. A nőknél gyakrabban előforduló betegség miatt összességében 100 bejelentkezett közül 7,2 került gondozásba. A csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei 41%-kal nőttek 1999-hez képest. A megbetegedés a nők körében jelentősen gyakrabban fordul elő. 2005. évben 100 bejelentkezett nő közül 5,54 volt gondozott, a férfiaknál a szám 0,75. 1/23. oldal
FEAA601 - A házorvosokhoz bejelentkezett 19 éves és idősebbek főbb betegségei (fő) 1999. év 2001. év 2003. év 2005. év 19 éves és idősebbek összesen 19 éves és idősebbek összesen 19 éves és idősebbek összesen 19 éves és idősebbek összesen Össz Férfi Nő Össz Férfi Nő Össz Férfi Nő Össz Férfi Nő Gümőkór és a gümőkor következményei (A15-A19) és (B90) 80 51 29 44 30 14 69 34 35 65 31 34 Vírusos májgyulladás (B15-B19) 12 6 6 13 7 6 20 11 9 25 12 13 Rosszindulatú daganatok (C00-C97) 259 98 161 213 83 130 289 100 189 361 140 221 A vér és vérképzõ szervek betegségei és az immunrendszert érintõ bizonyos rendellenességek (D50-D89) 337 53 284 378 70 308 855 231 624 902 206 696 Vashiányos anaemia (D50) 236 30 206 254 44 210 297 56 241 328 34 294 Pajzsmirigy rendellenességei (E00- E07) 213 22 191 293 46 247 361 30 331 720 69 651 Diabetes mellitus (E10-E14) 540 276 264 573 303 270 772 394 378 979 497 482 Egyéb endokrin mirigyek rendellenességei (E20-E35) 34 10 24 62 17 45 58 11 47 21 5 16 Lipoprotein-anyagcsere rendellenességei és egyéb 579 351 228 843 462 381 1328 622 706 1836 757 1079 lipidaemiák (E78) Fibrosis cystica (E84) 1 1 0 1 1 0 1 1 0 2 1 1 Pszichoaktív szer használata által okozott mentális és viselkedészavarok 85 63 22 87 63 24 94 72 22 139 101 38 (F10-F19) Schizophrenia, schizotypiás és paranoid (delusiv) rendellenességek 62 22 40 61 23 38 58 21 37 65 23 42 (F20-F29) Mentális retardatio (F70-F79) 16 9 7 29 17 12 30 15 15 23 13 10 Extrapyramidalis és mozgási rendellenességek (G20-G26) 22 11 11 37 17 20 35 17 18 68 35 33 Alzheimer-kór (G30) 3 2 1 6 2 4 6 1 5 Sclerosis multiplex (G35) 10 0 10 11 1 10 15 1 14 2 0 2 Epilepsia (G40) 46 30 16 44 29 15 53 32 21 117 61 56 Átmeneti agyi ischaemiás attakok (TIA), rokon syndromák és agyi érsyndromák cerebrovascularis 127 69 58 148 76 72 171 77 94 175 65 110 betegségekben (G45, G46) Vakság és csökkentlátás (H54) 186 108 78 603 305 298 57 27 30 50 30 20 Vezetéses típusú, idegi eredetű és egyéb hallásvesztés (H90, H91) Idült rheumás szívbetegségek (I05- I09) Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I10-I15) 144 68 76 208 112 96 165 91 74 150 78 72 14 8 6 14 5 9 46 14 32 159 43 116 2212 979 1233 2484 1173 1311 3336 1469 1867 3524 1484 2040 Ischaemiás szívbetegségek (I20-I25) 686 314 372 735 312 423 1163 466 697 1648 646 1002 Szívbetegségek egyéb formái közül (I34-I39) Cerebrovascularis betegségek (I60- I69) Idült alsó légúti betegségek közül (J40- J44) 253 125 128 185 91 94 362 170 192 648 199 449 96 40 56 116 63 53 221 131 90 388 189 199 405 176 229 473 221 252 561 268 293 600 266 334 Asthma (J45) 102 33 69 130 53 77 186 78 108 353 134 219 Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális 370 198 172 397 198 199 437 215 222 411 200 211 fekély (K25-K28) 1/24. oldal Táblázat 15: Felnőtt morbiditási statisztika
Táplálkozással kapcsolatos betegségek 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 1999. év 2 001 2 003 2 005 Vashiányos anaemia Pajzsmirigy Cukorbetegség Lipoprotein-anyagcsere Köszvény Magasvérnyomás Ischaemiás szívbetegségek Szívbetegségek Cerebrovascularis ábra 10: Táplálkozással kapcsolatos betegségek Látható, hogy az anyagcserével, táplálkozásal, s áttételesen a mozgással kapcsolatos betegségek, civilizációs ártalmak száma a városban fokozatosan emelkedik. 3.4 Szűrési adatok: A szűrési feladatokat az alap és szakellátás a 51/1997. (XII.18.) NM rendelet A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról alapján végzi. Az alapellátás az életkorhoz kötött szűrővizsgálatokat folyamatosan végzi. Az irányított betegellátási rendszer keretében dolgozó 8 praxis a kötelező szűrések mellett a 2005. évben szűrési tevékenységük részeként az 50-70 éves korosztályban a vastagés végbéldaganatok és a szív- és érrendszeri betegségek szűrésére helyezték a hangsúlyt. 1/25. oldal
2006. évben a 3-18 éves gyermekeknél az elhízás kiszűrése és gondozása a fő cél, még a felnőtt lakosság körében a bélrendszer láthatatlan vérzéseit és a prosztata megbetegedéseit szűrik. Semmelweis Kórház Emlővizsgálati Centrumában mammográfia vizsgálaton megjelenek száma: Első szűrési ciklus: 2002.01.15.-2003.06.16. Tiszaújváros és környéke Tiszaújváros Összes behívás 7361 2461 Összes szűrés 2979 1031 Megjelenés %-ban 40,47% 41,89% Második szűrési ciklus: 2004.01.01.-2006.06.30. Tiszaújváros és környéke Tiszaújváros Összes behívás 7181 2506 Összes szűrés 2989 1002 Megjelenés %-ban 41,62% 39,98% Sajnálatos módon a szűréseken való megjelenés intenzitása az emlőtumorok növekedése és fatalis kimenetele ellenére - csökkent. Laboratóriumi PSA vizsgálat száma: 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. Év Év Év Év Év Vizsgálatszám 708 978 982 983 1038 A lakosság tüdőszűrő vizsgálata a Városi Rendelőintézet tüdőszűrő állomásán történik. A behívásokra való megjelenés megfelelő, évi 6-8000 vizsgálat történik. 4 Az egészségügyi ellátás intézményeinek jellemzése 4.1 Alapellátási kapacitás Felnőtt háziorvosi körzetek száma 2006. szeptember 1-től 7 körzetről 8 körzetre növekedett, a házi gyermekorvosi körzetek száma 4 körzet. A terhes anyák, és a gyermekek további ellátását 3 területi, 5 vegyes védőnői szolgálat és 3 iskola védőnői 1/26. oldal
szolgálat látja el. Az alapellátás területén 7 területi ellátási kötelezettséggel működő fogászati szolgálat működik. 4.1.1 Alapellátás igénybe vétele A háziorvosi szolgálatok forgalmi adatait a következő diagrammok mutatják. Felnőtt háziorvosi ellátás betegforgalmi adatai Esetszám 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 I. körzet II. körzet III. körzet IV. körzet V. körzet VI. körzet VIII. körzet Körzet 2001 2002 2003 2004 2005 ábra 11: Háziorvosi forgalmi adatok Valamennyi felnőtt háziorvosi körzet betegforgalma az elmúlt 5 év alatt folyamatosan növekedett, összességében 37%-kal. Házi gyermekorvosi ellátás betegforgalmi adatai Eset 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 I. körzet II. körzet IV. körzet V. körzet Körzet I. körzet II. körzet IV. körzet V. körzet ábra 12: Házi gyermekorvosi forgalmi adatok 1/27. oldal
A házi gyermekorvosok forgalma is emelkedett, csak kisebb mértékben, öt év alatt összességében 3,5%-kal, amely elsősorban gyermekek számának csökkenésével magyarázható. 4.2 Szakellátási kapacitás A definitív ellátás következő szintjét egy 26 szakrendelést működtető járóbeteg rendelőintézet képviseli. 1000 lakosra jutó rendelőintézeti rendelési idő (MÁV-nélkül) óra 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. év Tiszaújvárosi kistérs ég B-A-Z Megye Ors zágos ábra 13: Szakrendelői kapacitásadatok Az 1000 lakosra jutó rendelési idő tekintetében a tiszaújvárosi kistérség adatai alatta maradnak a megyei és országos értékeknek. 2004. évben a rendelési idő a megyei értékeknek a 56%-a, még az országosnak a fele volt. A szakmánkénti óraszámok alakulását 2005. évben a következő táblázat mutatja: 1/28. oldal
Szakma 10000 lakosra jutó rendelési idő régió megye Tiszaújváros 001 Belgyógyászat 10,13 12,32 3,72 002 Sebészet 8,44 8,92 4,38 003 Traumatológia 5,39 4,29 6,56 004 Szülészet-nőgyógyászat 13,26 14,82 8,75 006 Fül-orr-gégegyógyászat 6,61 7,39 6,56 007 Szemészet 10,06 10,55 7,22 008 Bőrgyógyászat és nemibeteg-ellátás 4,68 4,51 5,47 009 Neurológia 6,50 7,72 6,56 010 Ortopédia 2,95 3,28 2,63 011 Urológia, andrológia 3,56 3,72 1,09 012 Klinikai onkológia 2,10 2,30 0,66 014 Reumatológia és fizioterápia 8,08 7,88 10,94 018 Pszichiátria 5,21 4,68 6,56 019 Tüdőgyógyászat 5,07 3,49 2,19 022 Mozgásszervi rehabilitáció 1,14 1,27 2,19 030 Endokrinológia, anyagcsere és diabetológia 2,38 2,03 0,66 038 Oszteoporózis centrum (szakfeladat szerint) 1,81 2,02 0,66 040 Kardiológia 6,02 6,01 5,47 050 Labordiagnosztika 8,66 9,38 6,56 051 Röntgen diagnosztika és terápia 10,33 12,00 6,56 053 Ultrahang-diagnosztika és terápia 10,06 12,42 9,86 057 Fizio- és mozgásterápia 18,30 26,81 39,39 071 Pszichológia 1,71 2,04 6,56 Bőrgyógyászat és nemibeteg-ellátás - Q08 gondozó 1,56 1,76 2,19 Q12 Klinikai onkológia - gondozó 2,99 2,56 1,53 Q18 Pszichiátria - gondozó 4,61 4,11 6,56 Q19 Tüdőgyógyászat - gondozó 6,34 6,75 4,38 Szakmák száma: 27 185,14 194,23 119,91 Táblázat 16: Összehasonlító óraszám kimutatás A 10 000 lakosra jutó rendelési idő tekintetében a belgyógyászat óraszáma jelentősen alatta marad a regionális és megyei átlagnak. Kevesebb a rendelési idő a fül-orr-gégészeten, a szemészeten, az urológián, az onkológián, az endokrinológián és az oszteoporózison. Kevező a helyzet viszont a pszichológia, a bőr és a pszichiátrai gondozó tekintetében. 1/29. oldal
4.2.1 Szakellátás igénybe vétele 1000 lakosra jutó évi gyógykezelési vizsgálati esetek száma a szakrendelési ellátásban 25000 darab 20000 15000 10000 5000 Tiszaújvárosi kistérs ég B-A-Z Megye Ors zágos 0 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. év ábra 14: Vizsgálati esetszám változás A 45 000 fős ellátási területettel rendelkező rendelőintézetben ellátott 1000 lakosra jutó gyógykezelési esetek száma 2004. évre elérte a megyei és országos szintet. Az egyes szakrendelések részletes bemutatása az alábbi táblázatban látható. 1/30. oldal
Szakrendelés 2001 2002 2003 2004 2005 1. Belgyógyászat 6 254 3 553 2 629 2 156 2 037 2. Endokrinológia 0 0 0 712 823 3. Kardiológia 0 4 905 6 265 6 724 6 841 Bőr-és nemibeteg 4. gyógyászat 7 333 7 676 7 691 7 350 7 492 5. Fül-orr-gégészet 5 839 5 999 5 493 5 786 5 739 6. Audiológia 387 659 677 714 599 7. Ideggyógyászat 3 668 3 247 3 701 4 215 5 479 8. Labor 35 701 41 144 38 295 38 028 35 496 9. Röntgen 12 442 13 869 16 406 16 650 17 594 10. Sebészet 18 482 18 891 18 614 17 669 13 472 11. Traumatológia 0 0 0 0 3 895 12. Szemészet 9 016 9 442 9 882 10 393 9 033 13. Nőgyógyászat 12 867 14 335 13 618 13 953 13 624 14. Nőgyógyászat gyermek 279 0 0 0 0 15. Ortopédia 2 737 2 707 2 872 2 998 3 012 17. Onkológia 1 134 1 150 1 177 1 321 1 379 18. Oszteoporozis 731 663 692 703 893 19. Pszichiátria 4 908 4 874 4 649 4 676 4 587 20. Pszichológia 1 140 962 981 1 944 2 698 21. Ultrahang 9 880 12 507 12 769 12 916 13 386 22. Urológia 1 760 1 578 1 718 1 664 1 731 23. Tüdőgyógyászat 0 1 762 2 558 3 056 3 153 24. Tüdőszűrő, gondozó 7 414 7 887 6 331 8 395 8 118 25. Reumatológia 4 590 7 020 7 130 8 456 8 242 26. Mozgásszervi rehabilitáció 0 965 262 74 1 051 27. Fizikoterápia, gyógytorna 55 931 81 413 73 479 43 814 54 112 Összesen 202 493 247 208 237 889 214 367 224 486 Táblázat 17: Ellátott betegek száma Összintézeti szinten a forgalom 5 év alatt 10%-kal növekedett. A vizsgált időszakban több új szakrendelés is beindult, melyek szükségességét a forgalmi adatok igazolták. Erőteljesebb forgalomnövekedést mutató szakmák közül kiemelkedik a 2002. évtől működő kardiológia és tüdőgyógyászat. A fiziko- és balneoterápiás részleg kapacitására alapozva öt év alatt 79%-kal nőtt a reumatológia betegforgalma. 1/31. oldal
5 Civil hálózati kapacitás A városban jelentős számú civil szervezet működik, melyek tevékenysége az alábbiak szerint csoportosítható a Polgármesteri Hivatal Szociálsi és Egészségügyi Irodájától kapott adatok alapján: - 65 civil szervezet, alapítvány, egyesület működött a településen 2005. évben. Tevékenységük az élet szinte minden területéhez kapcsolódik. - 20 darab ifjúsági és gyermek szervezet, szövetség, alapítvány és testület a 0-18 éves fiatal korosztály érdekében fejti ki tevékenységét. - 25 sport klub, alapítvány és egyesület többféle egyéni és csapat sporthoz kapcsolódóan a verseny és a tömegsport területén egyaránt felvállal feladatokat - 10 nyugdíjas társadalmi szervezet, kör, klub az idősek problémájának kezelése, közösségi életének szervezése érdekében fejti ki tevékenységét. Civil szervezetek: Szervezet neve Asztmás Betegek Egyesülete Bölcs Baglyok Barátai BAZ. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Tiszaújvárosi Képviselete Civil Fórum Club 96 Fiatalok Egyesülete Cukorbetegek Tiszaújvárosi Egyesülete Derkovits Fúvószenekar Derkovits Majorette Csoport Dél-borsodi Polgári Együttműködés Egyesület Egyedül Együtt Gyermekeinkért Egyesület Együtt Tiszaújváros Védelmében Alapítvány Emberbarát Misszió Alapítvány Eötvös Asztalitenisz Egyesület Etka-Jóga Nemzetközi Egyesület Tiszaújvárosi Szervezete Énekszó Baráti Kör Fiatal Tiszaújvárosért Alapítvány 1/32. oldal
Football Club Tiszaújváros (2005. ápr. 19-től) Görög Katolikus Egyház Guzsalyas Felnőtt és Ifjúsági Díszítőművészeti Kör Gyermeküket Egyedül Nevelő Szülők Klubja Hajcihő Bábcsoport Idősügyi Tanácsadó Testület Kisbocskor Népi Játékcsoport és Kaláris Nép-táncegyüttes Magyar Máltai Szeretetszolgálat helyi csoportja Magyar Vöröskereszt Tiszaújvárosi Területi Szervezete Magyarországi Demokratikus Cigányok Humán Szervezete Mozgáskorlátozottak Egészségkárosodottak Tiszaújváros Egyesülete MSE Tiszaújvárosi Dianetikai Központ Nagycsaládosok Országos Egyesülete Tiszaújvárosi Szervezete Nikodémus Alapítvány Pántlika Amatőr Néptáncegyüttes Portéka Kreatív Stúdió Rivalda Közhasznú Kulturális Egyesület Római Katolikus Egyházközség Sárkány SC Tiszaújvárosi Íjász Egyesület Segítség Egy Jobb Életért Alapítvány Szelén Klub Társasházak, Lakásszövetkezetek, Egyedi Lakás-tulajdonosok Érdekvédelmi Egyesülete Technikatanárok Országos Egyesülete B.-A.-Z. Megyei Területi Szervezete Tempo Táncklub Tiszamenti Kiskert Tulajdonosok és Kisállattartók Egyesülete Tisza - Szivárvány Alapítvány Tiszaújváros - Friesenheim Baráti Kör Tiszaújvárosi Civil Szalon (2006. márciustól 3 évre) Tiszaújvárosi Gimnasztrádáért Alapítvány Tiszaújvárosi Katica Alapítvány Tiszaújváros Népművészetéért Egyesület 1/33. oldal
Tiszaújvárosi Fittness Sportklub Tiszaújvárosi Ifjúsági Vizuális Egyesület Tiszaújvárosi Kollégium Tanulói Esélyegyenlőségéért Alapítvány Tiszaújvárosi Közösségi Rádió Egyesület Rádió 35 Tiszaújvárosi Rallye Team Egyesület Tiszaújvárosi Református Egyház Énekkara Tiszaújvárosi Református Egyház Lelkészi Hivatala Tiszaújvárosi Polgárőr Egyesület (kiemelkedően közhasznú egyesület) Tiszaújvárosi Sport Club Természetjáró Szakosztály Tiszaújvárosi Súlyemelő Sportegyesület Tiszavirág Foltvarrókör Vállalkozók Klubja a Vállalkozásokért Városvédők Egyesülete Világ-Virága Alapítvány Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom Tiszaújvárosi Csoportja Együtt Tiszaújvárosért Egyesület Városért Egyesület XXI. század Ifjúságáért Alapítvány Gyermekszervezetek: Szervezet neve 3. Sz. Napközi Otthonos Óvoda Gyermekeiért Alapítvány 1223. Sz. Tisza Cserkészcsapat A XXI. Század Ifjúságáért Alapítvány Gyermekeinkért Alapítvány 1991.5. sz. Általános Iskola Hunyadi Diáksport Egyesület 1987.5. Sz. Általános Iskola Ifjúsági Tanácsadó Testület 2003. Kazinczy Gyermekei Alapítvány 1997. Kazinczy Ferenc Általános Iskola A Tehetséges Gyermekeinkért Alapítvány 1991Arany János Általános Iskola Napraforgó Alapítvány 1999. Tiszaújváros Zenei Életéért Alapítvány 1999. Vándor Sándor Zeneiskola 1474. sz. Herman Ottó Úttörőcsapat 1989. Magyar Úttörők Országos Szövetsége 2170. Sz. Herman Ottó Gyermekszervezet 1989. 1/34. oldal
3557. Sz. Kinizsi Pál Gyermekszervezet Lorántffy Diáksport 1987. 2. Sz. Általános Iskola Lorántffy Zsuzsanna Alapítvány 1991. Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola 4741. Sz. Sz. Lorántffy Zs. Gyermekszervezet Dél-borsodi Gyermekcsoportok Szövetsége Herman Ottó Úttörőcsapat TIFO-OLVIKOR DSE 1987. 6. Sz. Általános Iskola Tiszaújvárosi Baptista Gyülekezet Tiszaújvárosi Közösségi Rádió Egyesület Rádió 35 6 Környezetegészségügy A terület környezetegészségügyi helyzetét részben a vegyipar befolyásolja, az ahhoz kapcsolódó kiszolgáló és feldolgozó iparágak, valamint az ipari parkokhoz települt legkülönbözőbb ipari tevékenységek. A környék műanyag-feldolgozó cégei lassú fejlődésnek indultak, ezzel a munkakörülmények is fokozatosan javulnak. Környezetegészségügyi szempontból előrelépés, fejlődés a város nagyüzemeinél tapasztalható (TVK Rt. Petrolkémiai fejlesztési projektje, RADICI Film Hungary Kft. és JABIL CIRCUIT Magyarország Kft. új csarnok átadása). Örvendetes, hogy több szénhidrogén tartály javítására, duplafalusítására került sor az AES Tiszai Erőműnél, MOL Rt. Tiszai Finomítónál, TVK Rt-nél. Az ellenőrzött egységekben a munkaegészségügyi jogszabályokat többnyire ismerik, a munkaköri alkalmassági vizsgálatokat időben elvégeztetik A munkahigiénés műszeres laboratóriumi vizsgálatok és biológiai monitorozás a TVK Rt-nél és a JABIL Mikroelektronikai gyárnál történtek. 2004-ben bejelentett foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciók száma : 40, a következő bontásban: fokozott zajexpozíció ( 17 ), benzol exp. (17) toluol exp. ( 5) csontok, izületek túlzott megterhelése (1), ez hasonló az elmúlt évekhez képest. 1/35. oldal
Leginkább foglalkoztató lakossági kérdés a város levegőszennyezettségi állapota. Elmondható, hogy bár az egyik legnagyobb légterhelő a Tiszaújvárosi ipar, a megyei szinthez képest nem csak a kéndioxid, de a nitrogén-oxid tekintetében is a város levegője jónak mondható. Egyedül szálló por tekintetében az utóbbi években némi emelkedés tapasztalható, de ez összefügg az autópálya építésekkel, az emelkedett átmenő forgalommal. Időszakonként jeleznek a mérőállomások a város középpontjából 1-1 nap olyan NO 2 koncentrációt, amely a kiválló szint határértéke. Nagyobb problémát jelent, bár a város által nem érződik, a Tisza időnként megjelenő nehézfém (kadmium, cink, ólom) terheltsége, amely ilyenkor pár napig a kritikus szintet is meghaladja. 1/36. oldal
Tartalomjegyzék 1 Demográfia...2 1.1 A lakosságszám alakulása...2 2.1 Házasságkötések, válások... 5 2.2 Születések, terhességmegszakítások... 5 2.3 Halálozások...6 2.4 Természetes és tényleges szaporodás/fogyás...10 2.5 Elvándorlások...10 2 Főbb gazdasági adatok... 11 3 A lakosság egészségi állapotának jellemzése...14 3.1 Védőnői szolgálat...14 3.2 Gyermekkori morbiditási adatok...15 3.3 Felnőttkori morbiditási adatok... 21 3.4 Szűrési adatok:... 25 4 Az egészségügyi ellátás intézményeinek jellemzése...26 4.1 Alapellátási kapacitás...26 4.1.1 Alapellátás igénybe vétele... 27 4.2 Szakellátási kapacitás...28 4.2.1 Szakellátás igénybe vétele... 30 5 Civil hálózati kapacitás...32 6 Környezetegészségügy... 35 1/37. oldal