Az építési műszaki ellenőr képzés a gyakorló szakemberek szemével Az építési műszaki ellenőrzés területének, ezen belül elsősorban a képzési rendszernek a kutatására az EU finanszírozású Leonardo da Vinci program keretében nemzetközi kutatási program indult 2004. októberében. A Knowledge projekt célja az európai tagországok (régi és új tagországok, társult országok) részvételével az egyes országok rendszerének kutatása, valamint összehasonlítása azzal a céllal, hogy milyen lehetőségek vannak egy egységes európai rendszer kidolgozására. A kutatásban öt ország vett részt: Lengyelország, mint koordinátor, valamint Görögország, Portugália, Románia és Magyarország. A kutatás során valamennyi konzorciumi országban egy előre kidolgozott rendszerű, egységes felmérést végeztek, mely gyakorló műszaki ellenőrök, beruházók, kivitelezők és a témában oktató szakemberek véleményét gyűjtötte össze. A vizsgálat kérdőíves felmérésből, illetve mélyinterjúkból állt. Magyarországon 50 gyakorló személy töltött ki kérdőívet és 10 oktatásban is részt vevő szakember mondta el véleményét mélyinterjúk során. A vizsgálatok során a következő kérdésekre kerestük a választ: A műszaki ellenőrzés helyzete és szabályozási háttere az egyes országokban, A műszaki ellenőrök véleménye a műszaki ellenőri oktatási rendszerről, Annak vizsgálata, hogy van-e piaci igény egy egységes európai tanúsítási eljárás bevezetésére műszaki ellenőrök tevékenységének más tagországban történő elismerésével kapcsolatban. Cikkünkben azt foglaljuk össze, hogy hogyan látják az érintettek a szabályozás és képzés magyarországi helyzetét. A mérnökök véleménye a szakmai fejlődési lehetőségekről A mérnökök általában úgy tartják, hogy tanfolyammal tudják a tudásukat növelni. Magyarországon viszonylag kevés olyan oktatás van, amin részt tudnak venni, a többség valamilyen kivitelező cég vagy anyaggyártó cég által szervezett továbbképzés. Ezek általában ingyenesek. Vannak olyan tanfolyamok, amelyek általános mérnöki képzések, pl. számítástechnikai oktatásra gondolok vagy energia-szabályozási kérdésnek az oktatása, ezek rendszerint 1-2 napos oktatások. A mérnökök a szakmai tudásukkal alapvetően elégedettek. A felsőoktatási intézményben megszerzett tudásukat 90%-uk jónak vagy nagyon jónak értékeli. Aki elégedetlen a szakmai tudásával, az elsősorban a való életben való használatával nem elégedett, nem magával a tudással. A műszaki ellenőrök véleménye a szakmai fejlődési lehetőségekről Ahogy a kutatás mutatta, a műszaki ellenőrök a tudásfejlesztés több formáját is el tudják képzelni, a leghatásosabbnak mindenki a tanfolyamokat tartja. Mintegy fele ennyien úgy gondolják, hogy a leghatásosabb forma a konferencia, ez alatt olyan elődásokat kell érteni, elsősorban nyersanyag gyártó, építőanyag gyártók rendeznek új technológiák, új építőanyagok megismerése céljából. Illetve az olyan konferenciák, amelyek szakmai kiállításhoz kapcsolódnak, pl. Construma vagy Aquatherm. Az internetes forrásokat nagyon kevesen használják
tudásfejlesztésre. Ez annak is köszönhető, hogy a műszaki ellenőrök elsősorban az építési területen kint dolgoznak, legtöbbjük nem használ számítógépet vagy csak nagyon ritkán használ számítógépet. Szakmai magazinokat túlnyomó többségük olvas, de ennek a hatásosságát is kevesen jelölik meg. A szakmai tudásfejlesztést minden egyes műszaki ellenőr fontosnak tartja, olyan műszaki ellenőr gyakorlatilag nem létezik, aki azt gondolná magáról, hogy a tudása, amit egyszer megszerzett, az elegendő lenne egész életében illetve a szakmai tevékenysége idején. A műszaki ellenőrök fele vett részt valaha olyan tanfolyamon, ami számára nem volt kötelező, amit önszántából végzett el, ami nem a törvény vagy jogszabály által előírt kötelező képzés lett volna. A szakképzések korlátai A tanfolyamok költségeit általában a munkáltató fedezi, tehát pénzügyi akadálya ma Magyarországon nincs annak, hogy műszaki ellenőr tanfolyamon vegyen részt. A tanfolyamok jelentős része ingyenes, az építőanyag gyártó cégek ingyenesen mutatják nyilván saját érdekből a saját anyagaikat. A műszaki ellenőrök bármikor részt tudnak venni. Viszont a műszaki ellenőrökről, hogy miért vesznek részt ezeken a tanfolyamokon, megállapíthatjuk, hogy nem elsősorban a saját karriercéljaik, illetve a saját tudásuk növelése a célja, hanem az, hogy valamilyen kötelezettségnek eleget tegyenek. Legtöbbször a jogosítvány megszerzéséhez (certificate megszerzése a célja). Ma Magyarországon kötelező a tanfolyam elvégzése, vizsgára csak úgy lehet menni, hogy a tanfolyamot elvégzi, elsősorban ez a motiváló tényező a műszaki ellenőröknél. Viszonylag kevesen vannak, akik a certificate megszerzését jelölték meg legfontosabb oknak. 8-an jelölték meg a vizsga letételét mint legfontosabb motivációs tényezőt, ami azt jelenti, hogy a megkérdezettek harmada gondolja azt, hogy alapvető célja, hogy a bizonyítványt megszerezzék. Ahhoz, hogy megszerezzék, a tanfolyamot el kell végezniük. Kevesen gondolják azt, hogy a vizsga sikeres letételéhez szükség lenne nekik erre a tanfolyamra. A többség úgy ítéli meg, hogy a vizsgát e nélkül is le tudná tenni. Nagyon hasonló volt a válaszadók körében az a szám, amit a beruházók munkáltatók elvárása alapján elvégzett tanfolyamként jelöltek meg. Ennek az az oka, hogy a beruházónak az az érdeke, elvárása a műszaki ellenőr felé, hogy meglegyen a jogosítványa. Nagyjából hasonló súllyal szerepel a jogszabály, mint motiváló erő, hiszen a beruházó általában pont a jogszabály miatt követeli meg a műszaki ellenőrtől a végzettség meglétét. A tanfolyamon való részvételt befolyásoló tényező diagramja egyértelműen mutatja azt is, hogy belső okok, úgy mint a munkaerő-piaci lehetőség javítása, szakmai előrelépés, beosztást illetően, illetve a tudás frissítése nem játszik komoly tényezőt a tanfolyamokon való részvételben. Látható ott is, hogy a műszaki ellenőrök csak tudásfejlesztés céljából indított tanfolyamokon többségükben nem vesznek részt, ill. nem is tervezik, hogy részt vegyenek ilyenen, hiszen a válaszadóknak 60%-a a közeljövőben nem tervezi, hogy részt venne bármiféle ilyen tanfolyamon. A tanfolyamokkal szemben elsősorban annak az anyagát tekintik legfontosabbnak, azzal szemben vannak elvárásaik, egyéb tényezők nem játszanak szerepet a döntésben, teljesen mindegy számukra, hogy ki végzi az oktatást, hogy hol végzik az oktatást, az se számít, hogy ingyenes-e vagy költségtérítéses-e. Ez azért sem számít, mert ma Magyarországon mindegyik költségtérítéses, nincsen ingyenes és a beruházók, munkáltatók a többségnek megtérítik a tanfolyam díját. A tanfolyam tartalma az, ami miatt egy műszaki ellenőr elmegy egy tanfolyamra. A műszaki ellenőröknek tapasztalata elsősorban a kötelező jelleggel előírt tanfolyamról, vagyis a vizsgafelkészítő tanfolyamról van. Szinte mindegyike hiányolt valamit a tanfolyamok anyagából, legtöbbször a gyakorlati oktatásnak a hiányát, a gyakorlati példák hiányát. Hiányolták, hogy a műszaki ellenőrök nem kapnak egy elvi eszközt arra, hogy a műszaki ellenőrzést a helyszínen 2
hogyan végezzék, milyen munkafolyamatokat milyen mélységben ellenőrizzenek, nem kaptak semmiféle segítséget arra vonatkozólag, hogy az emberekkel hogyan kell bánni, hogyan kell tárgyalni, a műszaki ellenőr hogyan kényszerítheti rá az akaratát a kivitelezőre. A tanfolyamok anyagával kapcsolatban mindenki túlzottnak találta a pénzügyi és jogi ismeretek oktatását. A műszaki ellenőrök a tanfolyamokra fordított időt is problémának látják. A műszaki ellenőr a kivitelezés folyamatából nagyon nehezen tud kiszakadni napokra vagy akár hetekre is, ami egy tanfolyam elvégzéséhez szükséges. A kivitelezés időszaka alatt ugyanis a műszaki ellenőrnek minden nap jelen kell lennie a kivitelezésben, nem teheti meg, hogy hetente egy-két napot, akár összefüggően több hetet hiányozzon a kivitelezés területéről, ebből adódóan sem látják reálisnak a tanfolyamokon való részvételt, illetve az 1-2 napos tanfolyamokat leszámítva nem tudnak részt venni az ilyen továbbképzéseken. A műszaki ellenőrökkel szemben támasztott elvárások A műszaki ellenőrök szerint a legfontosabb tényező a tudásban és a követelményekben a szakma ismerete, tehát annak a területnek az ismerete, aminek az ellenőrzésével a műszaki ellenőr a munkája során foglalkozik. A kivitelezők számára is ugyanez a legfontosabb: a szakmai tudás, a technológiákban való jártasság. Azonban a műszaki ellenőri oktatást végző intézmények vezetői ugyanilyen súllyal említették meg a jogi és gazdasági ismeretek fontosságát. Abban egyet értenek a műszaki ellenőrök is, hogy ez az az oktatási forma, ami a leginkább hiányt pótló, tehát a felsőoktatásuk során, illetve a korábbi években ez az a terület, amiről a legkevesebb ismeretet tudták megszeretni akár autodidakta módon, akár a képzés keretében. Azonban a magyarországi rendszerben az az óramennyiség, amit erre a célra lehet fordítani, sokkal kevesebb, mint ami egy igazán alapos, egy igazán használható tudás megszerzésében segítené őket. Alapvetően csak a területek felvillantására alkalmas, nem tudnak se jogi, se gazdasági ismereteket használható mélységben elsajátítani. A mélyinterjún elhangzott például az is, hogy a műszaki ellenőr nem rendelkezik olyan eszközökkel, amivel a műszaki ellenőrzéssel érintett projekt szervezésében tudnának használni, például nem ismerik a háló-sávos ütemtervezés alapvető szabályait, erre vonatkozólag az oktatásban sincsen semmiféle téma kidolgozva, nincsen semmiféle lehetőség ennek a tudásnak az elmélyítésére. Hiányzik a projektirányítási szempont. Egyáltalán felmerül annak a kérdése is, hogy a műszaki ellenőr a kivitelezésnek mennyire irányítója vagy mennyire csak ellenőrzője. A műszaki ellenőrök nagyjából hasonlóan ítélik meg azokat a készségeket, amelyekre a főnökeiknek szükségük lehet. A beruházók, illetve a műszaki ellenőrök ugyanazokat a dolgokat tartják fontosnak egy műszaki ellenőrben. Ezek a képességek: jó problémamegoldó képesség, nagy szakmai tudás, mély szakmai tudás az adott területen, amiben a műszaki ellenőr tevékenykedik. Fontosnak tartja mind a kettő, hogy a problémákat megfelelőképpen tudja kezelni, tehát a konfliktushelyzeteket, illetve a tárgyalás vezetésében is jártasak legyenek. A kivitelezők és beruházók fontosnak tartják, hogy a műszaki ellenőr jártasságot szerezzen mind a kivitelezésben, mind a helyszínen való műszaki ellenőrzésben. Az építési szektorban valamilyen súllyal rendelkező személyek közül volt olyan is, aki fontosnak találta azt is, hogy a műszaki ellenőrnek a tervezői gyakorlata is meglegyen, hogy egyszerre legyen a kivitelezést, illetve a terveket is ellenőrizni, ehhez pedig megítélése szerint szükség volt a tervezői gyakorlatra. Volt, aki azt gondolta, hogy mind a kivitelezői, mind a tervezői gyakorlatnak azonos a súlya, és nem is engedné, hogy úgy legyen valaki műszaki ellenőr, hogy tervezői gyakorlata nincsen. Ebből persze az is következik, hogy a technikusi végzettséget nem tudja elfogadni, mint műszaki ellenőri alapfeltételt. Van, aki számára a műszaki ellenőr nem is műszaki ellenőr elsősorban, nem a helyszíni méreteket ellenőrzi, nem a helyszíni kivitelezésnek a részleteit ellenőrzi, hanem a kivitelezést irányítja, kvázi projekt menedzserre van szüksége. De abban maradhatunk, hogy a műszaki ellenőr 3
alapvetően nem projekt menedzser, hanem az építkezésnek egy része, neki nem feladata, hogy a kivitelezést irányítsa, az ő számára az a fontos, hogy a műszaki ellenőrzést lássa el. Ugyanezt a műszaki ellenőrök is elmondták, hogy a legfontosabb feladata a műszaki ellenőrnek magának a műszaki létesítménynek, illetve annak megvalósulásának ellenőrzése, nem pedig a projekt szervezési kérdésének megoldása. A műszaki ellenőri jogosultsághoz szükséges eljárás és továbbképzés A műszaki ellenőrök jelentős része ezt az egész eljárást feleslegesnek ítéli meg. Többen úgy gondolják, hogy a korábban megszerzett tudásuk, illetve a műszaki életben eltöltött tapasztalatuk nem feltétlenül kivitelezésben, hanem a tervezésben eltöltött időt is figyelembe véve megfelelő a tudásuk, és magasabb mint, amit bármikor is a műszaki ellenőrnek tudni kell. Úgy értékelték ezek az emberek, hogy az ő számukra a műszaki ellenőri lét egy alacsonyabb szintet jelent, mint a korábban megszerzett alapvégzettségük (mérnöki vagy építészi tudásuk, végzettségük). Éppen ezért gondolhatják ők azt is, hogy a tudásuk magasabb szinten áll, mint amit a műszaki ellenőri tanfolyamon meg tudnak szerezni. (szalonképessé tenni). A műszaki ellenőrök úgy gondolják, hogy a vizsga letételéhez szükséges alap műszaki ellenőri tanfolyam elvégzése után számukra már igazából nincsenek lehetőségek, ami egybevág azzal, hogy igazán műszaki ellenőrök számára indított tanfolyamok nem léteznek semelyik általunk vizsgált intézménynél. Léteznek posztgraduális képzések, léteznek kapcsolódó területeknek az oktatásai, gondolok itt például munkavédelmi oktatásokra, energetikai oktatásra, valamilyen felsőfokú, mérnöki posztgraduális képzésre, de kifejezetten műszaki ellenőröknek szánt, technikai fogásokat oktató tanfolyam vagy kifejezetten műszaki ellenőrzés szempontjából építési anyagok, illetve technológiák oktatása nem történik semelyik oktatási intézményben. A mélyinterjúk során is csak olyan tanfolyamok hangzottak el, amelyeket ugyanannyira szánnak mérnökök számára, mint műszaki ellenőrök számára. Sőt, inkább mérnökök számára fontosak ezek a tanfolyamok. A legfontosabb továbbképzési forma lehet az alapképzésen túl az 1-2 napos továbbképzések, amiknek elsősorban nem a műszaki ellenőri alapképzettségen oktatott területek lennének fontosak, tehát nem a pénzügyi, illetve a jogi ismeretek oktatása, hanem kifejezetten műszaki ellenőrzéssel kapcsolatos témák, úgy mint technológiák, műszaki ellenőri képességek fejlesztése. Megítélésük szerint elegendő lenne a képzés egy más lehetséges formájaként szakkönyvek rendszerét tartja. Megítélésük szerint nem annyira hatásosak a tanfolyamok, hiszen viszonylag átfogó területeket tudnak csak érinteni szemben a szakkönyvekkel, amelyek kifejezetten egy-egy területet tudnak mélyen tárgyalni. A meetingen elhangzott javaslat, hogy a tanfolyamokon változtatni kell: emelni kéne a műszaki képzéssel kapcsolatos ismereteket, amit nem az óraszám emelésével, hanem a képzés anyagán belüli átrendezéssel lehetne. Az alapképzésen a jogi és pénzügyi oktatás legyen életközelibb, azokat a szempontokat tárgyalja, amikre valóban szüksége van a műszaki ellenőrnek, pl. szerződéskötési technikákat, azokat a jogi kérdéseket, amelyekkel a műszaki ellenőr egy sikeres vagy sikertelen projekt során találkozik, ill. találkozhat, pl. kötbérek, határidő csúszások kezelése, minőségi levonások kezelése. A vizsgarendszernek az átalakítása is szükséges lenne, hiszen maga az oktatás nem kell, hogy feltétlenül része legyen a vizsgának, tehát nem kellene kötelező jelleggel előírni az oktatást. Valószínűleg, hogy ha az oktatás valóban lényegi tudást adna át, akkor műszaki ellenőrök akkor is elmennének rá, ha az nem lenne kötelező. Az oktatási intézmények az oktatási rendszerüket rendszeresen felülvizsgálják és aktualizálják. Minden egyes tanfolyam előtt újragondolják a tanfolyam anyagát, a szükséges változtatásokat megteszik, azonban maga a törzsanyag a jogszabály változatlansága miatt szintén változatlanul marad. 4
Következtetések és ajánlások Lehetőségként felmerül az oktatás rendszerének átalakítása olyan módon, hogy maga az oktatás műszaki ellenőri alapképzettség megszerzéséhez ne legyen kötelező. Az oktatás sokkal inkább gyakorlatias szempontokat kövessen, sokkal inkább a való életből merített példákat, illetve felhasználható példákat tartalmazzon. Ajánlásképpen meg lehet fogalmazni a magyarországi rendszerrel kapcsolatban, hogy az építménykategóriák szerinti szétválasztás nem helyes, illetve helytelen. Nem lehet megszabni a különböző projekteket így határolva, hiszen maga az építményen belül a gázhálózat is akár többféle jogosultsági szinthez tartozhat függetlenül attól, hogy egy teljesen egységes, összefüggő egészet alkotnak. Sokkal hasznosabbnak ítélték meg a végzettség szerinti szétválasztást, tehát egy villamosmérnök a saját területét érintő kérdésekben legyen ellenőrzési joggal felruházva, mint az épületfajtáktól függő megkülönböztetés szerint. A magyarországi rendszerben az építményfajta szerinti szétválasztás helytelen gyakorlatnak tekinthető. A Magyar jogszabály tételesen felsorolja azokat a képességeket, azokat az elvárásokat, amelyeknek egy műszaki ellenőrnek meg kell felelni. Az interjúkon résztvevők szerint képtelenség, hogy ilyen szerteágazó tudásnak egy műszaki ellenőr meg tudjon felelni. A jogszabályban felsorolt dolgokat a valós életben nem egy személy látja el, hanem teljesen különválik a pénzügyi-jogi kérdések kezelése a műszaki kérdésektől. A műszaki ellenőr a korábbi végzettsége, ill. szakmai gyakorlata alapján úgyis rendelkezik azokkal az ismeretekkel, ami a projekt lebonyolításában ezen a területen rá hárulhat. Nyilvánvaló, hogy mély jogi vitákba nem a műszaki ellenőr fog beavatkozni, hanem a cégnek vagy egy saját jogásza vagy egy valaki által felkért jogász. Minden gazdasági szervezetnek megvan a saját a pénzügyi szervezete, ami a pénzügyi kérdéseket önállóan kezeli, éppen ezért a műszaki ellenőrnek ezeken a területeken nagyon mélyreható ismeretekre nincs is szüksége. A jogosultság megszerzését a résztvevők vizsgával képzelik el. A kutatás eredményeinek felhasználásával ill. ismeretében a meeting résztvevői úgy gondolják, hogy a vizsga rendszerének megtartása helyes, de a tanfolyam elvégzése ne legyen alapfeltétele a vizsgának. Fontosnak tartják azt is, hogy a szakismeretet így bizonyítsák vizsgán, ennek a formájára azonban nem dolgoztak ki a résztvevők semmiféle javaslatot. A hazai megbecsülését illetően a szakmának az a véleménye, hogy a műszaki ellenőr mint foglalkozás nincsen kellően megbecsülve. A műszaki ellenőrzés egy felelősségteljes munka, rendkívül nagy szakmai felkészültséget igényel, jelen pillanatban Magyarországon az építési szektor szakmai megbecsülése nem arányos ezzel. Gyakorlatilag a beruházás folyamatában nem tartják akár a tervezővel, akár a kivitelezővel egyenértékű szereplőnek. A műszaki ellenőröket aszerint kellene megkülönböztetni, hogy milyen a végzettségük. A többség úgy gondolta, hogy a műszaki ellenőrzés mind a tudás anyagában, mind a felelősségében felsőfokú végzettséget igényel. Azonban volt, aki fontosnak tartotta, hogy a középfokú végzettséggel megszerzett tudást, illetve a szakmai gyakorlattal kiegészített tudást sem lehet kizárni erről a területről. Javasolták, hogy értékhatárral legyen megkülönböztetve a középfokú végzettséggel végezhető műszaki ellenőrzés. 5