A járulékokat, a szociális hozzájárulási adót és az egészségügyi hozzájárulást érintő változások 2015 dr. Rajnai Zoltán NAV KMRAF Tájékoztatási Főosztály 2015. 01. 29.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény
Minimálbér, garantált bérminimum Minimálbér [4. s) pont]: 1.a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege, és 2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 347/2014. (XII. 29.) Kormány rendelet Minimálbér (teljes munkaidő esetében): havibér esetén 105 000 forint, hetibér esetén 24 160 forint, napibér esetén 4830 forint, órabér esetén 604 forint. Garantált bérminimum: 122 000 forint
Minimálbér 30 % 30-ad rész 105 000 31 500 1 050 Minimum járulék- /szocho alap Nyugdíjbiztosítási járulék (100 %) Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (150 %) Szociális hozzájárulási adó (112,5 %) Minimálbér 105 000 157 500 118 125 Garantált bérminimum 122 000 183 000 137 250
A biztosítás alól kivont A biztosítás nem terjed ki: személyek 1. az Szja törvény 1/B. hatálya alá tartozó természetes személyre [Tbj. 11. e)] [külföldi illetőségű előadóművész] A jövedelme után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet, amelynek felső határa adóévenként 450 ezer forint. [Eho tv. 3/B. ] Az egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval egyidejűleg állapítja meg, vallja be (53INT) és fizeti meg. [Eho tv. 11. (2a)]
A biztosítás alól kivont személyek 2. A magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el [Tbj. 11. b)] A 11. b) pontban foglaltak alkalmazandók 2013. július 1- je előtt megkezdett kiküldetés, kirendelés és munkaerőkölcsönzés esetén is, azzal az eltéréssel, hogy a két éves időtartamot 2013. július 1-jétől kell számítani és a biztosítási kötelezettség legkorábban 2015. július 1-jével jön létre. [Tbj. 65. (1)]
Járulékalapot képező jövedelem Tbj. 4. k) Járulékalapot képező jövedelem: 1. az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló (a továbbiakban: borravaló), az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj, 2. az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér; ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege.
Járulékok A foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által fizetendő korkedvezmény-biztosítási járulék megszűnt, de átmeneti szabály: 65/E. Az esedékességet követően a 2015. január 1-jét megelőző időszakra kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmekre a 2014. december 31-én hatályos 18. (1) bekezdés e) pontját, 19. (6) bekezdését, 20/A. -át, 27. (5) bekezdését, 29. (8) bekezdését, valamint az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény XXVII. Fejezetét kell alkalmazni. egészségügyi szolgáltatási járulék: havi összege 6930 forint (napi összege 231 forint). [Tbj. 19. (4)]
Egészségügyi szolgáltatási járulék Az állami adóhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a külföldön élő magánszemély Tbj. 39. (2) bekezdés szerinti járulékfizetési kötelezettségét, ha a magánszemély hitelt érdemlően igazolja (különösen a tartózkodást, illetve az egészségbiztosítási jogviszonyt igazoló okirattal), hogy a) huzamos ideje, életvitelszerűen Magyarország területén kívül tartózkodik, és b) tartózkodási helyén annak jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll. [Art. 20. (7c)]
Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozók A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése, a 4. d) pont 5. alpont szerinti társas vállalkozó esetében az ügyvezetői tevékenysége alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem. [Tbj. 36. (1)] A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tevékenységének megszűnése után kifizetett, a személyes közreműködés vagy ügyvezetői tevékenység alapján járó járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni a járulékot. [Tbj. 36. (2)]
Családi járulékkedvezmény A foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, ha az Szja tv. szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül vagy olyan kifizetőnek, amely a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet juttat. [Tbj. 51. (1)] A családi járulékkedvezmény éves elszámolásakor a) a visszafizetési kötelezettséget személyi jövedelemadóként kell teljesíteni, b) a még igényelhető családi járulékkedvezményt a személyi jövedelemadó terhére kell elszámolni. [Tbj. 51/B. (4)]
A szociális hozzájárulási adó Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény [Eat.] A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény [Pftv.]
Mentesülés a szociális hozzájárulási adóalap megállapításának különös szabályai alkalmazása alól A kifizető a tagjával fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben az (1) (5) bekezdésben meghatározottakon túlmenően nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja kifizetővel is az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll, feltéve, hogy a kifizető e napot a taggal fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításkor számításba veszi. [Eat. 458. (6)]
Szociális hozzájárulási adókedvezmények 1. Hatályát veszti a Pftv. 2 7. -a és az azokat megelőző alcímek 2015. január 1-jét követően az ezt megelőző időszakra utólag kifizetett, juttatott jövedelem tekintetében amennyiben a törvényi feltételek fennálltak a 2 7/A. -ban meghatározott kedvezmények érvényesíthetőek. [Pftv. 17/B. ]
Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2. A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény Részmunkaidős foglalkoztatás esetében nincs arányosítási kötelezettség [Eat 463. (5)] Példa: A gyed-ben részesült édesanyát 2014. január 1-jétől 4 órában foglalkoztatják (a munkakörre előírt teljes munkaidő 8 óra). Bruttó munkabére 100 ezer forint.
2014 számított adó: 100 000 * 0,27 = 27 000 adókedvezmény: 100 000 * (20/40) * 0,27 = 100 000 * 0,5 * 0,27 = 50 000 * 0,27 = 13 500 fizetendő adó: 27 000 13 500 = 13 500 2015 számított adó: 100 000 * 0,27 = 27 000 adókedvezmény: 100 000 * 0,27 = 27 000 fizetendő adó: 27 000 27 000 = 0
Szociális hozzájárulási adókedvezmények 3. Kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény kutatóhely; kutató, fejlesztő fogalma - a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény Eat. 465/A. -a és 465/B.
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény
külföldi illetőségű előadóművész A kifizető az Szja tv. 71. szerint biztosított béren kívüli juttatások alapján megállapított jövedelem adóalapként meghatározott összege után figyelemmel az Szja tv. 70. (4) bekezdésére 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet. [Eho tv. 3. (4)] Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást : az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet alapján nyújtott keresetkiegészítés után [Eho tv. 5. (1) d)]
Köszönöm a figyelmet!