d :x Y" rs v~raym : Érkozett: 2011 NOV 2 1 T/4662 / Tisztelt Elnök Úr!

Átírás

1 d :x Y" rs v~raym : %(662. Í/f ' Érkozett: 2011 NOV 2 1 Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsá g Dr. Kövér László úr, az Országgy űlés elnöke részére Helyben T/4662 / Tisztelt Elnök Úr! Zárószavazás előtti módosító javaslat Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló T/4662/183. számú egységes törvényjavaslathoz (a továbbiakban : egységes javaslat) a Házszabály ának (1) bekezdése alapján a következ ő terjesztem elő : módosító javaslato t 1. Az egységes javaslat 1. -a a következő (5) bekezdéssel egészül ki : (5) Az Szja tv pontja helyébe a következő rendelkezés lép : 87.Erzsébet-utalvány:a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papír alapo n vagy elektronikus formában kibocsátott, fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány. 2. Az egységes javaslat 10. (4) bekezdése a következők szerint módosul : (4) Az Szja tv. 47. (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : [A (2) bekezdés alkalmazásában],,a) az adóalap-kiegészítés összege az adóel őleg-alap számításnál figyelembe vet t jövedelem [figyelemmel]tekintettel a (6) [(10)]() bekezdések rendelkezéseire is után 27 százalékkal megállapított összeg,' 3. Az egységes javaslat 10. (5) bekezdése a következők szerint módosul : (5) Az Szja tv a következő (6) [(10)]) bekezdéssel egészül ki : (6) Nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazn i a) az adóköteles társadalombiztosítási ellátás adóel őlegének a megállapításakor, ha a kifizető nem a magánszemély munkáltatója is egyben,

2 2 b)az adóköteles munkanélküli ellátás adóel őlegének a megállapításakor, [b)]c) valamint ha a bevétel adóel őleg megállapítására nem kötelezett kifizet őtől, kifizetőnek nem minősül ő személytől származik, és az adóel őleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem összege más, az összevont adóalapba tartozó jövedelmekkel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot[,] _ [c) az adóköteles munkanélküli ellátás adóel őlegének a megállapításakor.] (7) Nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazni az adóel őleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem [azon része] után[, amely nem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot] akkor, ha a magánszemély a kifizetést megelőzően írásban nyilatkozik a kifizetőnek, hogy az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelme az adot t kifizetéssel együtt sem haladja meg a2millió424ezer forintot [az adóalap-kiegészítés alól mentesített jövedelmet]. A kifizető a magánszemély nyilatkozatától függetlenül alkalmazza az adóalap-kiegészítést az általa juttatott, az adóév elejét ől összesített adóel őleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelmei azon részére, amely az említett értékhatárt meghaladja. (8) Az adóelőleget megállapító munkáltató [és az adóelőleg szempontjából munkáltatónak minősülő kifizető az adóel őleg megállapítása során] az adóalap - kiegészítést az általa juttatott, összevont adóalapba tartozó jövedelem azon részére alkalmazza, amely meghaladja a2millió424ezer forintot[az adóalap-kiegészítési kötelezettség alól mentesített jövedelmet]. Az adóel őleget megállapító munkáltató által juttatott jövedelemnek minősül a korábbi munkáltató által a munkaviszony megszüntetésekor kiállított és az adóelőleget megállapító munkáltatónak átadott adatlaponigazolt összeg is. [A r]rendszeres jövedelem esetén az adóalap-kiegészítést az adott kifizetés azon hányadára nem kell alkalmazni, amilyen hányadot a 2 millió 424 ezer forint a magánszemély munkáltatótól származó várható éves rendszeres összevon t adóalapba tartozó jövedelmében képvisel. [A n]nem rendszeres jövedelem esetén a z adóelőleget megállapítómunkáltató az adóalap-kiegészítést az adott kifizetés azon részére alkalmazza, amely =a várható éves rendszeres és az adóév során már kifizetet t nem rendszeres, összevont adóalapba tartozó jövedelem együttes összegét figyelemb e véve =az említettértékhatárt meghaladja. (9) A (6) (8) bekezdésben foglaltaktól függetlenül a magánszemély az adóelőleget megállapító munkáltatótól, kifizet őtől írásbeli nyilatkozatban[az előző bekezdésekben foglaltaktól eltérően köteles a kifizető vagy további munkáltató részére adot t írásbeli nyilatkozatában kérni] a) kérheti, hogy az adott kifizetés adóelőlegének megállapítása során a jövedelem egészére vagy annak a nyilatkozatban megjelölt részére alkalmazza az adóalap - kiegészítést b) köteles kérni az adóalap-kiegészítés alkalmazását akkor, ha a várható éve s összevonás alá es ő jövedelme a (8) bekezdés szerinti munkáltatótól származ ó jövedelmet is beszámítva a 2 millió 424 ezer forintot meghaladja, azzal,hogy a f. A] nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a magánszemély a 48. (4) bekezdés b) pontjában meghatározott különbözeti bírság fizetésére köteles. [(10) A magánszemély írásbeli nyilatkozatban kérheti a munkáltatótól, kifizetőtől, hogy az adott kifizetés adóelőlegének a megállapítása során a jövedelem egészére vagy annak a nyilatkozatban megjelölt részére alkalmazza az adóalap - kiegészítést.]""

3 4. Az egységes javaslat 14. -a a következők szerint módosul : 14. (1) Az Szja tv. 58. (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (2) Ingó vagyontárgy átruházásából származó bevétel minden olyan bevétel ide nem értve, ha a bevételt a magánszemély egyéni vállalkozóként szerzi meg, valamint ha a [(9)] (10)bekezdés rendelkezését kell alkalmazni, amelyet a magánszemély a z átruházásra tekintettel megszerez. Ilyennek minősül különösen az eladási ár, a cserében kapott dolognak a jövedelemszerzés id őpontjára megállapított szokásos piaci értéke, valamint az ingó vagyontárgy gazdasági társaság vagy más cég részére nem pénzbel i hozzájárulásként (nem pénzbeli betétként) történő szolgáltatása esetén a vagyontárgynak a társasági szerződésben, más hasonló okiratban meghatározott értéke. (2) Az Szja tv. 58. [(7)](8 --(9) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek és egyidejűleg a a következő (10W1) bekezdés[sel]ekkel egészül ki : [(7)](8) Ha az ingó vagyontárgy átruházása kivéve, ha a magánszemély a bevételt egyéni vállalkozói tevékenysége keretében szerzi meg gazdasági tevékenység / pont/ keretében történik, az (1) (5) bekezdés rendelkezései szerint megállapítot t jövedelem önálló tevékenységb ől származó jövedelemnek minősül. [(8)]() Az (1) ([7]8) bekezdésben foglalt rendelkezésektől függetlenül nem kell a jövedelmet megállapítani az ingó vagyontárgyak átruházására tekintettel megszerzet t bevételből ide nem értve, ha a bevételt a magánszemély egyéni vállalkozóként szerzi meg, ha a bevétel az adóév elejét ől összesítve nem haladja meg a 600 ezer forintot. [(9)](10) A magánszemély kifizetőtől nem egyéni vállalkozóként fémkereskedelmi engedélyköteles anyag(fémhulladék) átruházására tekintettel szerzett bevételéb ől 25 százalék számít jövedelemnek. Az adót a kifizetéskor a kifizet ő állapítja meg és vonja le, továbbá a kifizetésekkel, juttatásokkal összefügg ő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben el őírt módon és határidőre a magánszemélyhez nem köthet ő kötelezettségként vallja be és fizeti meg. E jövedelemmel összefüggésben a kifizet őt, illetve a magánszemélyt egyéb, közteherrel összefügg ő kötelezettség nem terheli. [(10)] (11) Ha az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet az (1) (5 ) bekezdés rendelkezései szerint kell megállapítani, a[nem alkalmazhatók az (1}{7) bekezdés rendelkezései az ingó vagyontárgy átruházásából származó] bevételne k [arra a részére, amely meghaladja] az ingó vagyontárgy[nak a] szerz ődéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értékét meghaladó részére a 28. (14) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni.' 5. Az egységes javaslat 20. (4) bekezdése módosul : (4) Az Szja tv. 70. [(3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki] (3) bekezdés d) pontfa a következők szerint módosul : (Egyes meghatározott juttatásnak minősül) [e) az adómentes juttatásnak, üzleti ajándéknak nem min ősülő, üzletpolitikai (reklám) célból pénzben vagy nem pénzben adott, a magánszemélyt előre meghirdetett szabályok szerint megvalósuló kiválasztás alapján vagy olya n sorsolás eredményeként megillet ő juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáté k szervezéséről szóló törvény hatálya alá.]

4 4 d) az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthet ő üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezésér ől szóló törvény hatálya alá," (azzal, hogy a kifizető rosszhiszem ű vagy jogszer űtlen eljárása esetén a kiszabható mulasztási bírság az adóalap 50 százaléka.) 6. Az egységes javaslat 20. (5) bekezdése a következők szerint módosul : (5) Az Szja tv. 70. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (4) Egyes meghatározott juttatásnak min ősül az a juttatás, amely megfelel e törvény külön rendelkezése [71. ] szerint meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, d e az ott meghatározott értékhatárt meghaladja. Egyes meghatározott juttatásnak minősül továbbá a munkáltató által a munkavállalónak, valamint a munkavállalóra tekintette l más magánszemélynek az adóévben biztosított [a] béren kívüli juttatások együtte s értékének az évi 500 ezer forintot, illetve az 500 ezer forintnak a munkavállaló által a z adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló a jogviszonyban töltöt t napokkal arányos összegét ([a továbbiakban:] éves keretösszeg) meghaladó része. " 7. Az egységes javaslat 21. -a a következők szerint módosul : 21. (1) Az Szja tv. 71. (1) bekezdés b) c) pontja helyébe a következ ő rendelkezésnek lépnek: (Béren kívüli juttatásnak min ősül ha a juttató a munkáltató a munkavállalónak) b) a munkavállaló választása szerint ba) munkahelyi (üzemi)étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyenmegvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész (ideértve a kizárólag az adott munkáltató [nál] munkavállalóit ellátó, a munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi)étkezőhelyen az említett értékben és célrafelhasználható - a munkáltató vagy az étkez őhelyet üzemeltető személy által kibocsátott utalványt elektronikus adathordozótis), és/vagy bb) [étkez őhelyi vendéglátásnak, munkahelyi étkeztetésnek vag y közétkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében megvalósuló ételfogyasztás vagy] fogyasztásra kész étel [formájában, valamint az ilyen szolgáltatás igénybevételére, ilyen termék] vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemb ől (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minde n megkezdett hónapjára a havi 5 ezer forintot meg nem haladó részi [azzal, hogy a munkavállaló az adott hónapra e juttatások közül csak az egyi k fajtát (vagy a ba), vagy a bb) pont szerintit) választhatja ; J c) az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya ca) szálláshely [kártya] alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható több juttatótól származóan együttvéve legfeljebb 225 ezer forint támogatás ; cb) vendéglátás [kártya] alszámláj ára utalt, melegkonyhás vendéglátó[-]helyeke n (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési

5 5 szolgáltatásra felhasználható több juttatótól származóan együttvéve legfeljebb 15 0 ezer forint támogatás ; cc) szabadid ő [kártya] alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható több juttatótól származóan együttvéve legfeljebb 75 ezer forin t támogatás ;" [(2) Az Szja tv. 71. (1) bekezdés b) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : (Béren kívüli juttatásnak min ősül ha a juttató a munkáltató munkavállalónak) b) a munkavállaló választása szerint ba) munkahelyi étkeztetésnek min ősül ő szolgáltatás keretében megvalósul ó ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemb ől a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész (ideértve a kizárólag az adott munkáltatónál működ ő munkahelyi étkez őhelyen felhasználható utalványt is), vagy bb) étkezőhelyi vendéglátásnak, munkahelyi étkeztetésnek vag y közétkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében megvalósuló ételfogyasztás vag y fogyasztásra kész étel formájában, valamint az ilyen szolgáltatás igénybevételére, ilyen termék [annak] vásárlására jogosító kormányrendeletben meghatározot t kibocsátó által kibocsátott utalvány formájában juttatott jövedelemb ől (utalvány formában az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgál ó jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5 ezer forintot meg nem halad ó rész azzal, hogy a munkavállaló az adott hónapra e juttatások közül csak az egyi k fajtát (vagy a ba), vagy a bb) pont szerintit) választhatja ; ] [(3)]O Az Szja tv. 71. (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (Béren kívüli juttatásnak min ősül) b) a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára, valamint ha a juttató a volt munkáltató (vagy annak jogutódja) a nyugdíjban részesül ő magánszemélynek választása szerint ba) munkahelyi (üzemi)étkeztetésnek minősül ő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyenmegvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész (ideértve a kizárólag az adott munkáltató[nál] munkavállalóit ellátó, a munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi)étkez őhelyen az említett értékben és célrafelhasználható a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott utalványt, elektronikus adathordozótis), és/vagy bb) [étkezőhelyi vendéglátásnak, munkahelyi étkeztetésnek vagy közétkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében megvalósuló ételfogyasztás vagy ] fogyasztásra kész étel [formájában, valamint az ilyen szolgáltatás igénybevételére, ilyen termék] vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből a

6 6 (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minde n megkezdett hónapjára a havi 5 ezer forintot meg nem haladó rés z [azzal, hogy a magánszemély az adott hónapra e juttatások közül csak az egyi k fajtát (vagy a ba), vagy a bb) pont szerintit) választhatja ;]" [(4) Az Szja tv. 71. (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (Béren kívüli juttatásnak min ősül) b) a szakképz ő iskolai tanulónak, kötelez ő szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára, valamint ha a juttató a volt munkáltató (vagy annak jogutódja) - a nyugdíjba n részesülő magánszemélynek választása szerint ba) munkahelyi étkeztetésnek min ősülő szolgáltatás keretében megvalósul ó ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész (ideértve a kizárólag az adott munkáltatónál m űköd ő munkahelyi étkezőhelyen felhasználható utalványt is), vagy bb) étkez őhelyi vendéglátásnak, munkahelyi étkeztetésnek vagy közétkeztetésnek min ősül ő szolgáltatás keretében megvalósuló ételfogyasztás vagy fogyasztásra kész étel formájában, valamint az ilyen szolgáltatás igénybevételére, ilyen termék vásárlására jogosító - kormányrendeletben meghatározott kibocsátó által kibocsátott - utalvány formájában juttatott jövedelemb ől (utalvány formába n az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5 ezer forintot meg nem haladó rés z azzal, hogy a magánszemély az adott hónapra e juttatások közül csak az egyi k fajtát (vagy a ba), vagy a bb) pont szerintit) választhatja ;"] 8. Az egységes javaslat 25. -a a következők szerint módosul : 25. Az Szja tv. [80. -a a következ ő kf) ponttal egészűl ki : (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza ) a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány október 1-jét követő kibocsátásának és felhasználásának részletes szabályait, valamint a z utalvány kibocsátásának feladatát október 1-jétől ellátó kibocsátót] ának(4) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (4) Felhatalmazást kap a társadalompolitika összehangolásáért felel ős miniszter, hogy - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben határozza me g az Erzsébet-utalvány kibocsátásának részletes szabályait.' 9. Az egységes javaslat 26. -a a következők szerint módosul : 26. Az Szja tv. a következő [84/S.] 84/T. -sal egészül ki : [84/S.]84/T. (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi... törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezéseit a hatálybalépés napjától megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni a (2)- (9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével :

7 7 (2) A 62/A. rendelkezését a hatálybalépést követ ően megszerzett jövedelemre, illetve a hatálybalépést követően értékesített (átruházott) vagy más módon a könyvekből kivezetett (kivont) részesedés adókötelezettségére kell alkalmazni. (3) [A 71. (1) bekezdés b) pontjának és (2) bekezdés b) pontjának szeptember 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni a magánszemélyt a január 1. és szeptember 30. közötti időszakban fennálló jogviszonya vagy jogosultsága alapján megillet ő fogyasztásra kész étel vásárlására jogosít ó utalvány formájában október 1-jét megelőzően megszerzett bevétel adókötelezettségére.] december 31-ig az Erzsébet-utalvány melegkonyhá s vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlásra is felhasználható. (4) A 70. -nak az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi... törvénnyel megállapított (2) bekezdése rendelkezését a naptári évtől eltérő üzleti év esetén a évben induló üzleti év els ő napjától kell alkalmazni. (5) A 72. (4) bekezdésének az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi... törvénnyel megállapított o) pontját a z otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi CXXI. törvény hatálybalépését követ ően a munkáltató által végtörlesztéshez nyújtot t kamatmentes kölcsön adókötelezettségének megállapítására is alkalmazni lehet. (6) A 77/C. (22a) bekezdésének rendelkezését a kihirdetéskor mé g nyilvántartásban szereplő programokra is alkalmazni lehet. (7) Az 1. számú melléklet 2.8. pontjának rendelkezését az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló évi CXXI. törvény hatálybalépésének napja és a [2011. december 31.] február 28. közötti id őszakban a munkáltató által végtörlesztés céljából adott vissza nem térítendő támogatásra lehet alkalmazni. (8) Az 1. számú melléklet alpontjának rendelkezését a hatálybalépését megelőzően megszerzett bevételre is alkalmazni lehet." (9) A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szól ó évi LXXVII. törvény nak az egyes adótörvények és azzal összefügg ő egyéb törvények módosításáról szóló évi... törvénnyel módosított (8) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az otthonvédelemmel összefügg ő egyes törvények módosításáról szóló évi CXXI. törvény hatálybalépése napjától a végtörleszté s céljából felvett kötvénykölcsönök esetében is alkalmazni lehet.' 10. Az egységes javaslat pontja a következők szerint módosul : (28. " Az Szja tv.) pontjában, 2. pont b) alpontjában, 5. pontjában és 12. pontjában az a Magyar Köztársaság szövegrész helyébe a Magyarország szöveg, 27. pontjában az adott, a minimálbér 25 százalékának megfelel ő egyedi értéket meg nem haladó szövegrész helyébe az adott szöveg, 38. pontjában [az a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervezetek ] a tagiának szövegrész helyébe [az a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervezetek és] a tagfának, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjának szöveg, 75. pont ab) alpontjában az a Magyar Köztársaságban szövegrész helyébe a Magyarországon szöveg;

8 8 (lép.) 11. Az egységes javaslat pontja a következők szerint módosul : (28. ' Az Szja tv.) (3) bekezdés b) pontjában az abból az adóévben megállapított össze s jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot szövegrész helyébe az az éve s összege nem haladja meg a 600 ezer forintot, vagy az abból megállapított össze s jövedelem nem halapa meg a 200 ezer forintot szöveg, g) pontjában az a Magyar Köztársaságban szövegrész helyébe a Magyarországon szöveg ; (IéP) 12. Az egységes javaslat 28. a következő 12. ponttal egészül ki : (28. Az Szja tv.) (1) bekezdésében az (5) (6) bekezdés szövegrész helyébe az (5) (9 ) bekezdés szöveg, (5) bekezdés b) pontjában a ha azt költségként számolja el szövegrész helyébe a ha az költségként elszámolható szöveg :" (IéP ) 13. Az egységes javaslat pontja a következők szerint módosul : (28. Az Szja tv.) (4) bekezdés I ont' ában a hitelintézet út án szöve ész hel ébe a hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján szöveg, h) pontjában az a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervezetek szövegrész helyébe az a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervezetek és a Nemzeti Adó- é s Vámhivatal szöveg;" (lép) 14. Az egységes javaslat pontja a következők szerint módosul : (28. ' Az Szja tv.) /C. (8) bekezdés a) pontjában az a munkaviszony megsz űnésének időpontjára szövegrész helyébe az az utolsó munkában töltött napra szöveg, (11) bekezdés a) pontjában az a jogviszony megszűnésének szövegrész helyébe az az utolsó munkában töltött nap, illetve a jogviszon y megszűnésének szöveg, (19), (20), (22) bekezdés nyitó szövegében[, (23) bekezdés második mondatában] az Az adópolitikáért felelős miniszter szövegrész helyébe az A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke szöveg, (20 ) bekezdés c) pontjában, (22) bekezdés a) és b) pontjában, (23) bekezdés els ő mondatában, (24) bekezdés a) pontjában az az adópolitikáért felel ős miniszter szövegrész helyébe az a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke szöveg ; (IéP.) 15. Az egységes javaslat pontja a következők szerint módosul : (28. Az Szja tv.) számú melléklet pontjában a lakáscélú támogatást is szövegrész helyébe a lakáscélú támogatást is, továbbá a lakásépítési támogatásról szól ó kormányrendelet szerinti támogatás szöveg, pont b) alpontjában az a

9 9 (ZéP ) Magyar Köztársaság költségvetésér ől" szövegrész helyébe az a központi költségvetésről szöveg, pontjában az a Magyar Köztársaság szövegrés z helyébe a Magyarország szöveg, 4.3. pontjában a Magyar Köztársaság Kormányával szövegrész helyébe a Kormánnyal szöveg, 4.5. pontjában a támogatás szövegrész helyébe az ösztöndíj szöveg, 6.8. pontjában az a Magyar Köztársaságnak szövegrész helyébe a Magyarországnak szöveg, 7.9. pontjában a Magyar Köztársaság költségvetésér ől szövegrész helyébe a központi költségvetésről szöveg, a Magyar Köztársaság költségvetésének szövegrész helyébe a központi költségvetés szöveg, 8.4. pontjában az a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervezetek szövegrész helyébe az a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervezetek és a Nemzeti Adó- é s Vámhivatal szöveg, az pontjában az a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervezetek tartósan fokozott igénybevételnek kitett vagy harckészültségi gyakorlaton részt vevő 12 órát elérő, vagy azt meghaladó őrés ügyeleti szolgálatot adó tagjának szövegrész helyébe az [ a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervezetek és a Nemzeti Adó- és Vámhivata l tartósan fokozott igénybevételnek kitett vagy terepfoglalkozáson, gyakorlaton részt vev ő 12 órát elérő, vagy azt meghaladó őr- és ügyeleti szolgálatot adó hivatásos állományú tagjának"] a Magyar Honvédség,a rendvédelmi szervezetek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tartósa n fokozott igénybevételnek kitett, terepfoglalkozáson, gyakorlaton részt vevő vagy őr- és ügyeleti szolgálatot ellátó hivatásos és szerz ődéses állományú tagjának szöveg 16. Az egységes javaslat 29. -a a következő 7. ponttal egészül ki : (29. Hatályát veszti az Szja tv) (3) bekezdésa)pontfában a forintban denominált szövegrészek,b) pontfában a forintban szövegrész, 17. Az egységes javaslat pontja a következők szerint módosul : (29. Hatályát veszti az Szja tv) 9. I. számú melléklet 8.3.és pontjai. 18. Az egységes javaslat 38. -ában a Tao tv. 17. (8) bekezdését megállapító rendelkezés a következők szerint módosul : (8) A jogutód társaság csak akkor jogosult az átalakulás útján átvett elhatárolt veszteség felhasználására, a) ha az átalakulás során benne a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával meghatározott közvetlen vagy közvetett többségi befolyást olyan tag, részvénye s szerez (rendelkezik), amely vagy amelynek kapcsolt vállalkozása a jogel ődben ilyen befolyással az átalakulás napját megel őző napon rendelkezett, és b) ha a jogutód társaság (kiválás esetén a kiváló társaság) az átalakulást követő két adóévben a jogelőd által folytatott legalább egy tevékenységb ől (ide nem értvea vagyonkezelési tevékenységet)bevételt, árbevételt szerez.

10 Az egységes javaslat a 40. -t követően a következő új 41. -sal egészül ki, ezzel egyidejűleg a -ok számozása megfelelően módosul : 41. A Tao tv a a következő (12) bekezdéssel egészül ki : (12) A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cé g az egyszerűsített vállalkozói adó adóalanyisága megsz űnését követő 60 napon belül köteles az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével az egyszerűsített vállalkozói adó adóalanyisága megszűnését követő naptól az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig számított időszak valamennyi teljes naptári negyedévére társasági adóel őleget bevallani és egyenlő részletekben a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig me fizetni. A háromhavonta esedékes társasági adóel őleg összege a) az egyszer űsített vállalkozói adó adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt összes bevétel 1 százaléka, ha az adóév időtartama 12 hónap volt., b) az egyszerűsített vállalkozói adó adóalanyisága megszűnésének adóévében elszámolt összes bevételnek a működés naptári napfai alapfán 12 hónapra számított összegének 1 százaléka minden más esetben.' 20. Az egységes javaslat 48. -a a következők szerint módosul : 48. Az Ekho tv. 8. -a helyébe a következő rendelkezés lép : 8. A jogszer űen ekhoalapként figyelembe vett bevétel után a közterhek e törvényben szabályozott megfizetésével teljesülne k a) a [Tbj.-ben] szociális hozzájárulási adóra vonatkozó törvényi rendelkezésekbe n meghatározott, a [foglalkoztatót] a kifizet őtterhelő közterheket, b) a Tbj.-ben meghatározott biztosítottat terhelő járulékokat, továbbá a magánnyugdíj pénztári tag esetében a magánnyugdíj pénztári tagdíja t érintő befizetési, illetve levonási, továbbá c) a kifizetőt és a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadózási kötelezettségek.' 21. Az egységes javaslat a következő 49. -sal egészül ki : 49. Az Ekho tv. 9. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (2) A 4. (3) bekezdése szerint a kifizet őt terhelő ekho és a 6. szerinta magánszemélyt terhelő különadó szociális hozzájárulási adónak minősül. 22. Az egységes javaslat a következő 52. -sal egészül ki : 52. Hatályát veszti az Ekho tv. 11. (2) és (3) bekezdése. 23. Az egységes javaslat 52. -a az alábbiak szerint módosul : 52. A regisztrációs adóról szóló évi CX. törvény (a továbbiakban Rega. tv.) 1. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : 1. (1) E törvény rendelkezései alapján regisztrációs adót (a továbbiakban : adó) kell fizetni a Magyarország [Köztársaság] területén (a továbbiakban : belföld) forgalomba helyezendő személygépkocsi és lakóautó (a továbbiakban : személygépkocsi), valamint motorkerékpár (a továbbiakban a személygépkocsi és a

11 1 1 motorkerékpár együtt: gépjármű) után, továbbá a gépjárműflotta-üzemeltető személygépkocsijának belföldi illetőség ű személy részére történő bérbeadása esetén.' 24. Az egységes javaslat 53. -a az alábbiak szerint módosul: 53. A Rega. tv. 2. -a a következő 14.J5. ponttal egészül ki : (E törvény alkalmazásában) 14. elektronikus eljárás : a vámhatóság által üzemeltetett informatikai rendszeren vagy a központi elektronikus szolgáltató rendszeren (ügyfélkapun) keresztül kezdeményezett, az adó megállapítására irányuló elsőfokú adóigazgatási eljárás[.]; 15.gépjárműflotta-üzemeltető:az az Európai Gazdasági Térségben székhellyel rendelkező, gépjármű-bérbeadással foglalkozó személy, szervezet, amely tárgyév január 1-jén legalább 100 darab, külföldi hatósági jelzéssel ellátott személygépkocsi tulajdonosa, üzembentartója és a bérbeadást megel őző utolsó lezárt üzleti év e árbevételének legalább 75% -a gépjármű bérbeadásból, lízingbeadásból származik.' 25. Az egységes javaslat 58. -a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki : (3) A Rega. tv a a következő (5) bekezdéssel egészül ki : (5) Ha a gépjárműflotta-üzemeltető által bérbe adott személygépkocsira kötött bérlet i szerződés az abban foglalt bérleti időtartam lejártát megel őzően megszűnik, akkora bérbe adott személygépkocsi után megfizetett adó és a szerz ődés lejárta alapján számított adó különbözetét az adóalany visszaigényelheti. " 26. Az egységes javaslat 59. -a az alábbiak szerint módosul : 59. A Rega. tv. a 16. -t követően a következő alcímmel és 16/A. -sal egészül ki : Gépjárműf[F]lotta-üzemeltet ő által bérbe adott személygépkocsi adókötelezettsége 16/A. (1) A gépjárműflotta-üzemeltetőt a belföldi illetőségű személynek, szervezetnek 1[30] napon túli id őtartamra bérbe adott személygépkocsija után a Melléklet III. rész szerinti adófizetési kötelezettség terheli. [(2) E alkalmazásában flotta-üzemeltet ő az Európai Gazdasági Térségben székhellyel rendelkez ő, olyan gépjármű-bérbeadással foglalkozó személy, szervezet, amely tárgyév január 1-jén legalább 50 darab, külföldi hatósági jelzéssel ellátott személygépkocsi tulajdonosa, üzembentartója és a bérbeadást megel őző utolsó lezárt üzleti éve árbevételének legalább 75%-a gépjárm ű bérbeadásból, lízingbeadásból származik.] (2j[(3)] Az adózó azt, hogy gépjárműflotta-üzemeltetőnek minősül [(2) bekezdés szerinti feltételek teljesülését] a tulajdonában álló vagy üzembentartói jogával érintett személygépkocsi honossága szerint illetékes járműnyilvántartó, cégnyilvántartó hatóság és az árbevétel megoszlására vonatkozóan könyvvizsgáló által kiadott hiteles magya r fordítású igazolás bemutatásával tanúsítja. X3)[(4)] Az adózó a X2),[(3)] bekezdés szerinti feltételek teljesülését adókötelezettségének adóévi első ízben való keletkezését követő, míg a személygépkocsi bérbeadási szerz ődését annak megkötésétől számított 15 napon belül nyújtja be a vámhatósághoz. Az adót a vámhatóság a bérleti szerz ődés benyújtását

12 12 követő 3 munkanapon belül határozattal állapítja meg a gépjárműflotta-üzemeltető terhére. X4,)[(5)] A vámhatóság az adó megfizetéséről a személygépkocsi rendszámát, alvázszámát, valamint a bérbeadó és bérl ő adatait tartalmazó a közúti közlekedésről szóló törvény 20. -ának (4) bekezdése szerinti bírság alól mentesít ő igazolást ad ki az adó megfizetését követő 3 munkanapon belül, melyet a rend őrhatóság részére i s továbbít.' 27. Az egységes javaslat 60. -a az alábbiak szerint módosul : 60. A Rega tv. [1. 1. (1) bekezdésében a Magyar Köztársaság szövegrész helyébe a Magyarország szöveg, 2.] 18. (2) és (3) bekezdésében a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történ ő csatlakozásáról szóló nemzetközi szövegrész helyébea évi uniós csatlakozási szöveg lép. 28. Az egységes javaslat 92. (2) bekezdése a következők szerint módosul : (2) A Jöt. 97. (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az adójegy nélküli dohánygyártmány esetében, ha ugyanazon termékválasztékot) a) belföldön is forgalmazzák, az adó- és általános[ ]forgalmi[ ]adó[ ]_fizetés i kötelezettség (adó- és általános[ ]forgalmi[ ]adó[ ]=visszaigénylési, -levonás i jogosultság) keletkezésének időpontjáig ezen termékválasztékra a vámhatóság által legutoljára kiadott adójegyen feltüntetett, az adót és az általános forgalmi adó t tartalmazó árat, (kell kiskereskedelmi eladási árnak tekinteni.) " 29. Az egységes javaslat 93. -a a következők szerint módosul : 93. A Jöt. 98/A. -a helyébe a következő rendelkezés lép : 98/A. (1) A dohánygyártmány az adó- [és]vagy az általános( ]forgalmi[ ]adó:[ ]mérték változásának hatálybalépését követ ően csak az új adó- és általános( ]forgalmi[ ]adó=[ ]mértéknek megfelel ő adójeggyel bocsátható szabad forgalomba, illetve importálható a szabad forgalom számára és hozható be más tagállamból. (2) Adómérték-változás hatálybalépését követő a) 30. napon túl a jövedéki engedélyes keresked ő, az importáló, b) 60. napon túl a nem jövedéki engedélyes kereskedő kizárólag a hatályos adómértéknek megfelel ő adój eggyel ellátott dohánygyártmányt értékesíthet, birtokolhat. (3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltér ően, a jövedéki engedélyes keresked ő, az importáló az adómérték-változás hatályba lépését követ ő 31. naptól a 60. napig terjedő időszakban az adómérték-változás hatályba lépését megel őzően hatályos adómértékeknek megfelel ő adójeggyel ellátott kizárólag nem jövedéki engedélyes

13 1 3 keresked őtől visszaszállított (visszáru) dohánygyártmányt birtokolhat, és adóraktár, bejegyzett kereskedő, importáló részére visszaszállíthat. (4) A más tagállamból beszerzett dohánygyártmányra az adójegyet a bejegyzet t kereskedőnek legkésőbb a dohánygyártmány fogadásának napján kell átvennie, és legkésőbb a dohánygyártmány fogadásának napját követ ő öt munkanapon belül kell felhelyeznie.' 30. Az egységes javaslat 94. -a a következők szerint módosul : 94. (1) A Jöt. 99. (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (Az adójegy tartalmazza) e) annak külön jogszabályban foglalt módon való jelölését, hogy az adójegy álta l képviselt fizetési kötelezettség milyen időpontban hatályba lépett (lépő) adó- és általános[ ]forgalmi[ ]adó[ ] :mérték alapján került meghatározásra. (2) A Jöt. 99. (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki : (7) A dohánygyártmány:adóraktár engedélyese, a bejegyzett keresked ő és az importál ó a szabadforgalomból visszaszállított (visszáru) dohánygyártmány adóját és általáno s forgalmi adóját visszaigényelheti (levonhatja), amennyiben a) a dohánygyártmányt a dohánygyártmány-adóraktár engedélyese az adóraktárába n újrafeldolgozza vagy megsemmisíti, illetve a bejegyzett kereskedő és az importál ó megsemmisítteti, vagy b) a cigarettán kívüli dohánygyártmányok esetében a dohánygyártmány-adóraktár engedélyese, a bejegyzett keresked ő és az importáló az adólegyet eltávolítja, valamint a bejegyzett kereskedő és az importáló egyúttal új adójegyet helyez fel. (8) Adohánygyártmány-adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő és az importáló a(7)bekezdésb)pontja szerint eltávolított és megsemmisített adójegyek után darabonként 6 Ft átalány-költségtérítést köteles fizetni a vámhatóság által megjelölt bankszámlára. LAz adó- és általános[ ]forgalmi[ ]adó[ ]-visszaigénylés(levonás) joga a) megsemmisítés esetén az adójegy és a dohánygyártmány megsemmisítésér ől felvett jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés napjátó l esedékes [.] 1 b) [Ú]újrafeldolgozás esetén [az adó- és általános forgalmi adó levonás joga] az adójegy megsemmisítéséről felvett jegyz őkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés napjától esedékes, továbbá a 47. (5) bekezdés a) pontjának, illetve (9) bekezdésre) pontjának rendelkezését is alkalmazni kell,[. ] c) adójegy eltávolítás esetén az adójegy-eltávolításról és megsemmisítésről, továbbá a bejegyzett kereskedő és az importáló esetében az új adójegy felhelyezéséről felvett jegyzőkönyv birtokában érvényesíthet ő és az adójegy eltávolításának, a bejegyzett keresked ő és az importáló esetében pedig az új adójegy felhelyezésének napjátó l esedékes. (3) A Jöt a a következ ő ([8] 10) { [9] 11) bekezdéssel egészül ki : ([8] 10) A vámhatóság részére

14 14 a) az adóraktár engedélyese a tárgynapon többm űszakos üzemelés esetén a tárgynapon befejezett utolsó műszak végéig felhelyezett adójegyekről legkés őbb a felhasználást, b) a bejegyzett kereskedő a belföldön felhelyezett adójegyekr ől legkésőbb a felhelyezést, c) a más tagállamban felhelyezett adójegyekr ől ca) az adóraktár engedélyese legkésőbb a dohánytermék betárolásának napját, cb) a bejegyzett keresked ő legkésőbb a dohánytermék fogadásának napját, d) az importáló az importálást megel őzően felhelyezett adójegyekről legkésőbb a dohánytermék vámjogi szabad forgalomba bocsátásának napját követő napon köteles a felhelyezés, a beszállítás, a fogadás, illetve a vámjogi szabadforgalomba bocsátás napjára vonatkozó adatokat elektronikus úton, ügyfélkapu n keresztül megküldeni. Több[ ]műszakos üzemelés esetén az adóraktár engedélyesének a tárgynapon megkezdett, de a következ ő napra átnyúló műszak alatt történt adójegy_ felhasználásra vonatkozó adatokat a műszak befejezésének napján kell megküldenie. ([9]11) Az adójegy_felhasználó az adójegykészletében bekövetkezett, a ([8]10 ) bekezdésben foglaltakon túli változásokat is köteles a külön jogszabályban meghatározott adattartalommal a változás bekövetkezésének napját követ ő napon, elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül a vámhatóság részére megküldeni.' 31. Az egységes javaslat 106. (1) bekezdés 9. pontja a következők szerint módosul : (AJöt.) (4) bekezdésében a 114. (6) bekezdése szerinti gyorsított eljárásban szövegrész helyébe a helyszínen, a felderítéssel egyidej űleg szöveg., (lép) 32. Az egységes javaslat 106. (4) bekezdése a következők szerint módosul: (4) A Jöt (4) bekezdésében a megfigyelt terméknek az (5) bekezdésben foglal t eltéréssel az szövegrész helyébe a megfigyelt terméknek az szöveg., [1] (1) bekezdésében a 2207 vámtarifaszám szövegrész helyébe az a biodízellel, a 2207 vámtarifaszám szöveg és az 50. (4)-(5) bekezdése szövegrész helyébe az 50. (4) bekezdése szöveg, [Al (2) bekezdés b) pontjában az g) pontja szövegrész helyébe az»fi, g) és h) pontja" szöveg lép." 33. Az egységes javaslat a a következők szerint módosul : 112. Az Áfa tv a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki : (3) E -t alkalmazni kell az olyan szolgáltatás igénybevételéhez[nyújtásához] fizetett előleg esetében is, amely[ek]nél az adófizetésre a 140. a) pontja alapján az

15 1 5 igénybevev ő kötelezett, azzal az eltéréssel, hogy ebben az esetben az előleget nem lehet úgy tekinteni, mint amely a fizetend ő adó arányos összegét is tartalmazza.' 34. Az egységes javaslat a a következők szerint módosul : 117. Az Áfa tv [d)] pontja az alábbiak szerint módosul : (Abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany ilyen min őségében a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet) b)termék beszerzéséhez - ideértve a termék Közösségen belüli beszerzését is - z szolgáltatás igénybevételéhez - ideértve az el őleget is, ha az adót a 140. a) pontja szerint a szolgáltatás igénybevevője fizeti - kapcsolódóan fizetendő adóként megállapított ; [ d) előleg részeként megfizetett, illetve ha az adót a 140. a) pontja szerint a szolgáltatás igénybevevője fizeti, az előlegre vonatkozóan fizetendő adóként megállapított ;"] " 35. Az egységes javaslat a t követően a következ ő új sal egészül ki, ezzel egyidej űleg a további -ok számozása megfelelően módosul : 126. Az Áfa tv ának 18. pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : (E törvény alkalmazásában :) 18.sorozat jelleg:ha 2 naptári éven belül negyedik vagy további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek., valamint a rá következ ő 3 naptári éven belül további építési telket (telekrészt) és/vag y beépítés alatt alló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek azzal, hogy ha olyan ítési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt alló, illetőleg beépített új in at értékesítenek, a) amely tulajdon kisajátításának tárgyát képezi, vagy b) amelynek szerzése az értékesítőnél az illetékekről szóló törvény alapján öröklési illeték tárgyát képezte, az az el őzőekben említett darabszámba beleszámít ugyan, de önmagában ne m minősül sorozat jellegűnek, továbbá azon lakóterület besorolású építési telke k (telekrészek), amelyeket telekmegosztással egyazon építési telekb ől (telekrészb ő l) alakítottak ki darabszámtól függetlenül az előzőekben említett darabszámba egy építési telekként (telekrészként) számítanak be.' 36. Az egységes javaslat a következő sal egészül ki, ezt követően a -ok számozása értelemszerűen változik: 131. A Vtv. 2. -a a következő (8) bekezdéssel egészül ki : (8) Vámigazgatási eljárásban az ügyfél számára hátrányos döntés meghozatal a előtt az ügyfelet megilleti a meghallgatáshoz való jog, a döntés alapjául szolgáló okok megismerésének és álláspontja kifejezésének lehetősége, kivéve ha jogszabály eltérően nem rendelkezik. "

16 Az egységes javaslat ának 7. pontja a következő szerint módosul : bevezető mondatában az a Magyar Köztársaság államterületén szövegrész helyébe [az] a [a] Magyarország területén szöveg lép. 38. Az egységes javaslat a t követően a következő -sal egészül ki,egyidejűleg a további -ok számozása értelemszer űen módosul : 143. Az illetékekről szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban. Itv.) 1. -a helyébe a következ ő rendelkezés lép : 1. (1) Öröklés, ajándékozás és visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzés i illetéket, a közigazgatási hatósági és bírósági eljárásért eljárási illetéket vagy aze törvényben meghatározott módon, de külön jogszabályban megállapított igazgatási., bírósági szolgáltatási díjat, a cégbíróságok törvényességi felügyeleti tevékenységéér t felügyeleti illetéket kell fizetni. (2) Jogszabály el őírhatja, hogy igazgatási szolgáltatási pótdíjat kell az e törvényben megállapított illetéken felül fizetni, ha az illetékfizetéshez kötött hatósági eljárásta hatóság az ügyfél kérelmére közigazgatási szolgáltatásként a) a hatóság hivatali munkaidején túli id őtartamban meghatározott munkarendben eljárva vagy a hatóság székhelyén kívül szervezett szolgáltató helyen a hatóság i eljáráshoz szükséges eszközök biztosítása mellett azonnal, vagy b) soron kívüli, sürgősségi vagy azonnali eljárás keretében folytatjale.' 39. Az egységes javaslat ának felvezető szövege a következ ők szerint módosul : 143. Az [illetékekről szóló évi XCIII. törvény (a továbbiakban:] Itv. D] 5. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : 40. Az egységes javaslat a a következők szerint módosul : 146. (1) Az Itv. 23/A. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (1) Ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértéke az ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értékének 2%-a, ha a vagyonszerz ő olyan a) ingatlanok tulajdonjogának értékesítését (a továbbiakban : ingatlanforgalmazást) végző vállalkozó, vag y b) Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott engedély alapjá n ingatlanok pénzügyi lízingjét folytató vállalkozó, amelynek előző adóévi nettó árbevétele legalább 50%-ban e tevékenységb ől származott és legkés őbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséignyilatkozatban vállalja [a vagyonszerzés illetékkiszabásra történ ő bejelentésekor], hogy az ingatlant az illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított két éven belül eladja, illetve a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező pénzügyi lízingbe adja. A vállalkozó nem teljesíti az illetékkedvezmény e bekezdés szerinti feltételét az ingatlan 26. (1) bekezdés t) pontja szerinti átruházásával.

17 1 7 (2) Az Itv. 23/A. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (4) Az ingatlanforgalmazást, illetve ingatlanok pénzügyi lízingbe adását az illetékkötelezettség keletkezésének adóévében kezdő vállalkozó az (1) bekezdésben meghatározott célú ingatlanvásárlás esetén az ott meghatározott mértékű illetéket fizeti, ha a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozatban vállalja [a vagyonszerzés illetékkiszabásra történ ő bejelentésekor], hogy az adóév nettó árbevételének legalább 50%-a ingatlanforgalmazásból, illetve ingatlanok pénzügy i lízingbe adásából fog származni. Amennyiben a nettó árbevétel megoszlására vonatkozó vállalás nem teljesül, az állami adóhatóság a vagyonszerzés után az egyébként fizetend ő és az (1) bekezdés szerinti illeték különbözetét a vállalkozó terhére 50%-kal növelte n megállapítja. A vállalás meghiúsulásának tényét a vállalkozó az adóévet követ ő hatodik hónap 15. napjáig köteles bejelenteni. Ha az állami adóhatóság adóellen őrzés keretében megállapítja, hogy a vagyonszerző nettó árbevétel megoszlásra vonatkozó vállalása nem teljesült, a vagyonszerzésre az egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét a vállalkozó terhére pótlólag előírja. 41. Az egységes javaslat a a következők szerint módosul : 148. [(1) Az Itv. 26. (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következ ő rendelkezés lép : (Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:) i) az egyéni cég egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá való átalakulása keretében történ ő vagyonszerzés ;] [(2)] (1)Az Itv. 26. (1) bekezdésének l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:) l) gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának megszerzése, ha a vagyonszerző gépjárművek, pótkocsik értékesítését végző (a továbbiakban: gépjármű-forgalmazó ) vagy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által nyilvántartásba vett pénzügy i lízinget folytató olyan vállalkozó, amelynek el őző adóévi nettó árbevételének legaláb b 50%-a gépjárművek és pótkocsik értékesítéséb ől vagy pénzügyi lízingbe adásábó l származott ; (2) Az Itv. 26. $ (1) bekezdésének t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép : (Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól :) t)ingatlannak, valamint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása. Ingatlan átruházása esetén az illetékmentesség akkor alkalmazható, ha az illetékfizetési kötelezettség keletkezés e időpontjában a vagyonszerz ő főtevékenysége ingatlanforgalmazás, vagy saját tulajdonú ingatlan bérbeadása ; (3) Az Itv. 26. (1) bekezdése a következ ő v) ponttal egészül ki : (Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól :) yj, az egyéni cég egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá való átalakulása keretében történő vagyonszerzés;

18 1 8 (4) Az Itv. 26. (1) bekezdése a következ ő wj ponttal egészül ki : (Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:) w) a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott gépjármű tulajdonjogának, illetve ilyen gépjárműre vonatkozó vagyoni értékű jognak a megszerzése. (5) Az Itv. 26. (2d) bekezdésének helyébe a következ ő rendelkezés lép : (2d) A lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül a vagyonszerző gazdálkodó szervezet átalakulása vagy magánszemély vagyonszerz ő halála esetén a lakóház felépítésére az ingatlant megszerző jogutód, örökös köteles. Ebben az esetben a lakóhá z felépítését a jogutód, örökös nevére szóló használatbavételi engedély igazolja. (6)Az Itv. 26. (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (10) Az (1) bekezdés 1) pontja szerinti gépjármű-forgalmazó, vagy pénzügyi lízinge t folytató vállalkozó adóévente nyilatkozik az állami adóhatóságnál arról, hogy a z illetékmentesség feltételének megfelel, azzal, hog y a) ha a nyilatkozattételre az adóév hatodik hónapjának 1. napja előtt kerül sor, a vagyonszerzőnek arról kell nyilatkoznia, hogy nettó árbevételének megoszlása alapjá n előreláthatólag az (1) bekezdés 1) pontja szerinti feltételeknek megfelel. Amennyiben a nyilatkozatban vállaltak nem teljesültek, úgy azt az adóév hatodik hónapjának 15. napjáig bejelenti az állami adóhatóságnak, amely a meg nem fizetett illetéket 50%-ka l növelten a vagyonszerz ő terhére pótlólag el őírja. Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében állapítja meg, hogy a vagyonszerző valótlan nyilatkozatot tett, a valótlan nyilatkozat alapján meg nem fizetett illeték kétszeresét a vállalkozó terhére pótlóla g előírja, b) a gépjármű-forgalmazást vagy gépjárművek pénzügyi lízingbe adását a nyilatkozattétel adóévében kezdő vállalkozó arról nyilatkozhat, hogy nettó árbevételének legalább 50%-a gépjármű-forgalmazásból, vagy gépjárművek pénzügyi lízingbe adásából fog származni. Amennyiben a nettó árbevétel megoszlására vonatkoz ó vállalás nem teljesül, akkor az állami adóhatóság a nyilatkozat alapján meg nem fizetet t illetéket a vállalkozó terhére 50%-kal növelten megállapítja. A vállalás meghiúsulásának tényét a vállalkozó az adóévet követ ő hatodik hónap 15. napjáig köteles bejelenteni. Ha az állami adóhatóság adóellenőrzés keretében megállapítja, hog y a vagyonszerző vállalása nem teljesült, a nyilatkozat alapján meg nem fizetett illeté k kétszeresét a vagyonszerző terhére pótlólag előírja.' 42. Az egységes javaslat a a következők szerint módosul : 149. (1) Az Itv. 29. (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (1) Az első fokú közigazgatási hatósági eljárásért ha e törvény melléklete máskén t nem rendelkezik 3000 forint illetéket kell fizetni (általános tétel ű eljárási illeték). (2) Az Itv. 29. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (3) Az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott felügyeleti intézkedés iránt i kérelemért a 29. (2) bekezdésében meghatározott illetéket kell fizetni. Amennyiben a felügyeleti intézkedés iránti eljárást az adópolitikáért felel ős miniszter folytatja le, a felügyeleti intézkedés iránti kérelem illetéke a felügyeleti intézkedés iránti kérelemme l érintett, vagy vitatott összeg minden megkezdett forintja után 500 forint, de

19 1 9 legalább forint, legfeljebb forint. Ha a felügyeleti intézkedés iránti kérelem tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg és az eljárást az adópolitikáért felelős miniszter folytatja le, a felügyeleti intézkedés illetéke forint. A megfizetett illeték visszatérítésére a 32. rendelkezései az irányadók. (3) Az Itv a a következő (7) bekezdéssel egészül ki : (7) Az adózás rendjéről szóló törvény 24/E. (1) bekezdésében meghatározott adóhatósági igazolás kiadására irányuló eljárás illetéke forint. Az adózás rendjéről szóló törvény 24/E. [(2)] (3) bekezdése szerinti igazolásért nem kell illetéke t fizetni.' 43. Az egységes javaslat a a következők szerint módosul : 151. Az Itv. 39. (3) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép : (3) Ha az eljárás tárgyának értéke az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem állapítható meg, és ha törvény másként nem rendelkezik, az illeték számításának alapja : a) a helyi bíróság előtt a peres eljárásban forint, a nemperes eljárásban forint; b) a [Fővárosi Bíróság és a megyei bíróság] törvényszék el őtt : - első fokon indult peres eljárásban forint, nemperes eljárásban pedi g forint, - fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén forint, nemperes eljárásba n pedig forint, c) az ítél őtábla előtt fellebbezési eljárásban, peres eljárás esetén forint, nemperes eljárásban forint ; d) a [Legfelsőbb Bíróság] Kúria előtt : - fellebbezési eljárásban forint, - felülvizsgálati eljárásban forint.' 44. Az egységes javaslat a következők szerint módosul : Az Itv. 42. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : 42. (1) A ban meghatározott illetékalap után ha e törvény másként nem rendelkezik az illeték mértéke : a) peres eljárásban 6%, de legalább forint, legfeljebb forint ; b) bírósági meghagyás elleni ellentmondás esetén 3%, de legalább 5000 forint, legfeljebb forint ; c) egyezségi kísérletre történő idézés iránti kérelem és szóbeli kereset azonnal i tárgyalása iránti kérelem esetén 1%, de legalább 3000 forint, legfeljebb forint ; [d)j [ej4) a végrehajtási eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb forint, ha a végrehajtás foganatosítása a [fővárosi bírósági, illet őleg a megyei bírósági]

20 20 törvényszéki végrehajtó feladatkörébe tartozik, 3%, de legalább 8000 forint, legfeljeb b forint ; [Ik) a határozat jogerőre emelkedése után a részletekben való teljesítés vagy ennek módosítása, vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, d e legalább 5000 forint, legfeljebb forint ; [gjfj a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljeb b forint ; [hig) egyéb nemperes eljárásokban a közigazgatási nemperes eljárás kivételével az eljárás tárgya értékének 3%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb forint.' 45. Az egységes javaslat a a következők szerint módosul : 160. Az Itv. a következő 99/D. -sal egészül ki : 99/D. (1) Az 5. (2) és (4) bekezdésének, a 16. (2d) bekezdésének, a 17. (2d) bekezdésének, a 26. (1) bekezdése L,_v, w pontjának, a 26. (2d) bekezdésének, a 26/A. (1) bekezdés b) pontjának, az egyes adótörvények és azzal összefügg ő egyéb törvények módosításáról szóló évi... törvénnyel megállapított szövege valamennyi olyan illetékügyben alkalmazandó, melyben a hatálybalépéskor az állam i adóhatóság fizetési meghagyást még nem adott ki. (2) Az 1. (1)-(2) bekezdéseinek, a 23/A. (1) és (4) bekezdéseinek, a 24. (1), (3), (4), (6) és (7) bekezdésének, a 26. (1) bekezdése 1)[, és v)] pontjának, a 26. (10) bekezdésének, a 29. (1), (3) és (7) bekezdésének, a 33. (2) bekezdése 23. és 35. pontjának, a 39. (3) bekezdésének, a 42. (1) bekezdés[e]ének [a) pontjának], a 43. (1), (3), (5), (7)és (8) bekezdésének, a 46. (1)-(2) bekezdés[é]einek, a 47. (1) és (3) bekezdésének, az 50. (1)-(4) bekezdés[é]einek, az 52. (1) bekezdésének, az 57. (1) bekezdése a) pontjának, az 58. (1) bekezdése f) pontjának, a 74. -ának, 78. (1 ) bekezdésének, a 102. (1) bekezdése v) pontjának, valamint a Melléklet IX. Címe I. és I1/3. pontjának, X. Címe 3. pontjának és a XXI. Címe 1. és 2.pontjainak az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi... törvénnyel megállapított szövegét a hatálybalépést követ ően illetékkiszabásra bemutatott vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, illetve kezdeményezett eljárásokban kell alkalmazni. 46. Az egységes javaslat a a következők szerint módosul: 161. Az Itv (2) bekezdésében a naptári évben szövegrész helyébe az adóévben szöveg, (3) bekezdésében az (1) és (2) bekezdésben szöveg helyébe az (1), (2) é s (7) bekezdésben szöveg, (4) bekezdésében az (1)-(2) bekezdések szöveg helyébe az (1)-(2) és (7 ) bekezdések szöveg, (6) bekezdésében az átvezetésével szövegrész helyébe a bejelentésével szöveg,