Sikeres Magyarországért Program (II. NFT) Az EFK szerepe, jelentősége, módszertana Dózsa Csaba közgazdasági-ágazatfejlesztési helyettes-államtitkár Egészségügyi Minisztérium Háttér (1) Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK): hosszú távú fejlesztési terv 2020-ig II. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT): középtávú fejlesztési terv Fejlesztésre 2007-13 között Évi 750 milliárd Ft EU forrás Évi 250 milliárd Ft hazai forrás (önrész) Évi 1000 milliárd Ft magántőke Menetrend: 2005 végéig a II. NFT elkészítése 2006. végén Operatív Programok elfogadása Célr. Beav.ter. Célrend szer Háttér (2) 2005 2006 2007 Fő beavatkozási területek Helyzetelemzés, Beavatkozások, Pénzügyi terv Projektterv Projektterv II. Európa Terv Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) II. NFT Stratégiai referenciakeret Operatív programok Egyeztetés Kiemelt projektek Projektek Végleges EU reguláció Megvalósítás Előkészítés Egyeztetés Megvalósítás Előkészítés Egyeztetés Elfogadás Megvalósítás Háttér (3) Mit akarunk elérni Magyarországon? Legyen több a munkahely Legyenek magasabbak a jövedelmek Javuljon a lakáshelyzet Legyen hosszabb és egészségesebb életünk Hogyan érhetjük el? a megtermelt érték tartósan növekedjen Versenyképes Magyarország a társadalmi, gazdasági és területi kohézió erősödjön Igazságos Magyarország a jövő generációk számára is szükséges erőforrások biztosítottak, közös jövőnk kiszámíthatóbb és tervezhetőbb legyen Biztonságos Magyarország Háttér (4) Az OFK 8+1 stratégiai célja: 1. a gazdaság versenyképességének tartós növekedése 2. a foglalkoztatás bővülése 3. a versenyképes tudás és a műveltség növekedése 4. a népesség egészségi állapotának javulása 5. a társadalmi összetartozás erősödése 6. a fizikai elérhetőség javulása 7. az információs társadalom kiteljesedése 8. a természeti erőforrások és a környezeti értékek védelme és fenntartható hasznosulása +1 kiegyensúlyozott területi fejlődés 1
NFT II. EFK Sikeres Magyarországért program 2020-ig Az EFK szerepe NFT II. II. Nemzeti Fejlesztési Terv 2007-2013 országos fejlesztési stratégia OFK Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció EFK Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Koncepció Kijelöli az egészség ügyét érintő k célrendszerét és a fő beavatkozások területeit Jövőkép Célrendszer EFK Jelen helyzet Stratégiai elemzés SWOT Problémafa Elemző tábla Beavatkozási területek Fejlesztési dokumentumok Operatív Programok Intézkedések Projektek EU-s Akcióprogram Hazai Célrendszer (1) Jövőkép, Célrendszer A célrendszer felállítása a jövőkép, azaz a 2020-as célállapot alapján történt. Átfogó cél: jelentősen javuljon a magyar lakosság egészségi állapota, így a születéskor várható egészséges életévek száma 2020-ra érje el az Európai Unió 25 tagországának átlagát Célrendszer (2) Egyéni és közösségi szinten váljon értékké az egészség Az egyéni és közösségi döntéshozatal minden szintjén váljon értékké az egészség Jelentősen csökkenjenek az egyenlőtlenségek az egészségi állapotban, az egészségügyi szolgáltatások színvonalában és az azokhoz való hozzáférésében Működjön költséghatékonyabban és magasabb színvonalon az egészségügyi rendszer Intézkedések tervezésénél a döntéshozók kezeljék kiemelt szempontként a lakosság egészségét Váljon általánossá az egészségtudatos magatartás és az egészséges választás mind egyéni mind közösségi szinten 2
Jelentősen csökkenjenek az egyenlőtlenségek az egészségi állapotban, az egészségügyi szolgáltatások színvonalában és az azokhoz való hozzáférésében Működjön költséghatékonyabban és magasabb színvonalon a közfinanszírozott egészségügyi rendszer (1.) A lakó- és munkahelyi környezetben mindenki számára legyenek biztosítottak az egészséges életvitelhez szükséges alapvető feltételek Csökkenjenek az egyenlőtlenségek a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatások színvonalában, és egyenlő eséllyel érje el mindenki azokat A közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatások legyenek képesek illeszkedni a hátrányos társadalmi csoportok sajátos igényeihez Az egészségügyi rendszer a gazdaság teherbíró képességének megfelelően legyen korszerű Fogadja be az élet- és a kapcsolódó tudományok eredményein alapuló technológiákat és eljárásokat Legyen képes alkalmazkodni a változó szükségletekhez és, preferálja a betegközpontú, lakosság közeli ellátási formákat A megfelelően informált és költségtudatos szolgáltatók, finanszírozók és betegek, legyenek érdekeltek a kockázatcsökkentésben Működjön költséghatékonyabban és magasabb színvonalon a közfinanszírozott egészségügyi rendszer (2.) Legyen biztosítva az egészségügyi rendszer a költséghatékony működése mellett is várhatóan magasabb működési és fejlesztési költsége Legyen átlátható és számon kérhető a hozzájárulások és jogosultságok rendszere, valamint a közpénzek felhasználása az egészségügyben A jelenlegi teljesítményfinanszírozás mellett kapjon szerepet az egészségnyereséget eredményező szolgáltatás vásárlás Jelen helyzet, stratégiai elemzés Problémafa Az ország fenntartható fejlődésének korlátai Egészségtelen életmód Gyenge versenyképesség Emelkedő függőségi arány Ismeretek hiánya Motiváció hiánya Készségek hiánya Rossz anyagi helyzet Kevesebb munkaképes személy Több a betegség miatt kiesett munkaidő Alacsonyabb termelékenység Alacsony születési arány Idősödő lakosság Alacsony az egészség értéke Nem hatékony az egészségismeretek terjesztése Egyéb tényezők Rossz a lakosság egészsége Kevesebb potenciális szülő Nem eléggé támogató a társadalmi környezet Forráshiány A népegészségügyi intézményrendszer elégtelen működése Egészségtelen életmód Egészségtelen életfeltételek Alacsony hatékonyságú az egészségügyi ellátás Egyéb tényezők Alacsony a tárca érdekérvényesítő képessége Elégtelen a szakmai irányítás 3
Egészségtelen életfeltételek Alacsony hatékonyságú az egészségügyi ellátás Egészségtelen társas környezet Egészségtelen fizikai környezet Egészségtelen termékek, szolgáltatások Nem a szükséglethez igazodik a kapacitások mennyisége, összetétele Nem megfelelő a szolgáltatások minősége A betegirányítás elégtelensége Elégtelen közösségi élet, támogatás Nem egészségbarát a gazdaság A népegészségügyi intézményrendszer elégtelen működése Nem megfelelő a minőségbiztosítás Kedvezőtlen érdekviszonyok Forráshiány Nem megfelelő humán kapacitás Nem megfelelő finanszírozási rendszer Forráshiány Alacsony az egészség értéke Az egészséghatás-vizsgálatok nem váltak gyakorlattá Egyéb tényezők Alacsony a tárca érdekérvényesítő képessége Elégtelen a szakmai irányítás Elégtelen a szakmai irányítás Elégtelen az irányítás támogatása Beavatkozási területek Fejlesztési elvek Az egészségügyi rendszer olyan célszerű, amely egyszerre: tudás-központú, átfogó, más szakterületekhez is kapcsolódik, regionális, szükségletekre alapozott. Fő beavatkozási területek Korszerű, egészség-központú egészségpolitika kialakítása A népegészségügyi intézményrendszer Az egészségügyi ellátórendszer szerkezetének és működésének beteg-központú korszerűsítése Egészségügyi forrásképző- és elosztó rendszerek korszerűsítése Egészségügyi informatika és egészségkommunikáció Humán erőforrás Kutatás-fejlesztés és egészségipar támogatása Korszerű, egészség-központú egészségpolitika kialakítása A szakmai irányítás támogatása és a tervezés megerősítése A tárca horizontális szerepének erősítése az egészség ügyének érvényesítése érdekében Az egészség-hatásvizsgálat érvényesítése a döntés-előkészítésben Az egészségügyi technológia-értékelés intézményrendszerének Az engedélyeztetés, a szakfelügyelet, a minőségfejlesztés és a minősítés rendszerének 4
A népegészségügyi intézményrendszer Az egészségfejlesztés intézményrendszerének Közegészségügyi rendszer Egészségmonitorozó rendszer kialakítása Az egészségügyi ellátórendszer szerkezetének és működésének beteg-központú korszerűsítése (1) Lakosság közeli ellátások Többcélú Kistérségi Közösségi Központok hálózatának kialakítása Ügyeleti, sürgősségi ellátás megerősítése Mentés és sürgősségi betegszállítás Védőnői hálózat prevenciós tevékenységének Házi ápolás és gondozási rendszer Az egészségügyi ellátórendszer szerkezetének és működésének beteg-központú korszerűsítése (2) Kórházi és szakrendelői struktúra átalakítása Akut ellátás intézményrendszerének -átalakítása Regionális Kórházi Központok kialakítása Területi általános sürgősségi ellátást biztosító kórházak kialakítása Szakkórházak kialakítása és Egynapos és rövidített idejű ellátás Sürgősségi egységek kijelölése, Járóbeteg szakrendelők Az egészségügyi ellátórendszer szerkezetének és működésének beteg-központú korszerűsítése (3) Krónikus és idősellátás Rehabilitáció korszerű rendszerének kialakítása Ápolás és szociális ellátás integrált Különleges ellátási formák Hospice szolgáltatások bővítése Ritka betegségek ellátásának Határon átnyúló szolgáltatási és szolgáltatói együttműködések Egészségügyi forrásképző és -elosztó rendszerek korszerűsítése Rendszerfinanszírozási (forrásképző) elemek Intézményfinanszírozási (forráselosztó) technikák Egészségügyi informatika és egészség-kommunikáció Egészségügyi szolgáltatók és egészségbiztosítás informatikai rendszereinek modernizálása Tartalomfejlesztés és kommunikáció feltételeinek javítása 5
Humán erőforrás Az egészségügy és határterületei szakemberképzésének Az egészségügyi dolgozók vonzó és versenyképes életpálya-modelljének kialakítása Egyének és közösségek segítő, önsegítő képességének, önkéntesek képzése Egészség-tudományok és az egészségipar Innovációt, implementációt és technológiatranszfert támogató intézményrendszer Gyógy- és egészségturizmus 6