a Kormány részére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról Budapest, 2009. szeptember

FÖLDMŐVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER Ügyiratszám: 29422/4/2009. ELİTERJESZTÉS a Kormány részére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról Budapest, 2009. szeptember

1 E G Y E Z T E T É S I L A P 1. Az egyeztetés alapadatai munkaterv szerint ténylegesen szakmapolitikai értekezlet idıpontja: 2009.08.28. honlapon való közzététel idıpontja: 2009. 09. 08. közigazgatási egyeztetésre 2009. 09. 08. megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: [ÉÉÉÉ.HH.NN] államtitkári értekezlet idıpontja: 2009.09.10. [ÉÉÉÉ.HH.NN] kormányülés idıpontja 2009.09.16. [ÉÉÉÉ.HH.NN] 2. Az egyeztetésben részt vevık 2.1. A Kormány ügyrendje alapján észrevételezésre jogosultak, jogszabály alapján egyetértési joggal rendelkezık intézmény egyetért nem ért egyet IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM nem adott észrevételt észrevétele maradt fenn 2.2. A Kormány ügyrendje vagy jogszabály alapján véleményezésre jogosultak intézmény egyetért nem ért egyet EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM ÖNKORMÁNYZATI MINISZTÉRIUM NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS ENERGIAÜGYI MINISZTÉRIUM HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM KÜLÜGYMINISZTÉRIUM OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM nem adott véleményt

2 PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM LEGFİBB ÜGYÉSZSÉG NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG MINISZTERELNÖKI HIVATAL Központi Statisztikai Hivatal Legfelsıbb Bíróság Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala 2.3. Egyéb állami szervek egyéb állami szerv egyetért nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn 2.4. Társadalmi szervezetek társadalmi szervezet Magyar Agrárkamara MAGOSZ MOSZ Magyar Parasztszövetség Magyar Ügyvédi Kamara Magyar Országos Közjegyzıi Kamara Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara egyetért nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn

3 V E Z E TİI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Az elıterjesztés célja: Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) az ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz kapcsolódó anyagi és eljárásjogi szabályokat a Polgári Törvénykönyvrıl szóló 1959. évi IV. törvény (hatályos Ptk.) rendelkezéseivel összhangban tartalmazza. A hatályos Inytv. mint speciális norma tehát a Ptk. anyagi jogi rendelkezéseire épülve, azzal egységben határozza meg az ingatlan-nyilvántartási eljárásra vonatkozó szabályokat. A hatályos Ptk. átfogó módosításának eredményeként megalkotásra került az új Polgári Törvénykönyvrıl szóló törvény (a továbbiakban: új Ptk.), mely a korábbi szabályozáshoz képest számos új jogintézményt vezet be. Természetesen ez kihat az ingatlan-nyilvántartási eljárást szabályozó Inytv. rendelkezéseire is. Az új Ptk. egyes rendelkezéseinek, illetve jogintézmények változására tekintettel elengedhetetlen az Inytv. ennek megfelelı módosítása. Jelen elıterjesztés célja az Inytv. és az új Ptk. rendelkezései közötti összhang megteremtése. A Polgári Törvénykönyvrıl szóló új törvény hatálybalépésérıl és végrehajtásáról szóló törvény elkészítésérıl, valamint a további jogalkotási feladatokról szóló 1131/2009. (VIII.3.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) értelmében 2009. szeptember 9. napjáig el kell készíteni és a Kormány elé kell terjeszteni azon törvények módosítását, melyek nem szerepelnek az új Ptk. hatálybalépéséhez kapcsolódó külön törvényben (a továbbiakban: Ptké.). A Korm. határozat 2.6. pontjában foglaltak alapján, önálló törvény-módosításként jelen elıterjesztés tartalmazza az Inytv. módosítását a Korm. határozat 1. számú mellékletében meghatározott szabályozási elvek figyelembevételével. Az új Ptk. rendelkezéseire tekintettel az Inytv. módosítása indokolt: az épület és a föld tulajdonjogának elválása, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom új szabályozása, a zálogszerzıdés alakisági követelményeinek megváltozása, továbbá az új jogintézményként bevezetésre kerülı elsı ajánlat joga vonatkozásában. Mindezek mellett, az új Ptk. hetedik könyvében szereplı fogalom-meghatározásokra figyelemmel felülvizsgálatra kerültek az Inytv.-ben használt fogalmak és a jogbiztonság fokozása érdekében elvégeztük a szükséges fogalom-korrekciókat (így például a hatályos Inytv.-ben

4 szereplı jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet helyett a jogi személyiség nélküli jogalany, valamint a magánszemély helyett a természetes személy kifejezés került beépítésre). Egy további, az elıterjesztés alapvetı céljához nem kapcsolódó módosítás a földhivatali számítógépes adatbázishoz távoli hozzáférést biztosító TakarNet rendszer szolgáltatásait igénybe vevık számára elıírt naplózási kötelezettség pontosítását szolgálja. A hozzáférési jogosultsággal rendelkezık által kötelezıen vezetendı napló tartalmi elemeinek törvényi meghatározása elısegíti az adatlekérdezések jogszerőségének ellenırzését. Mindezeken túl az elıterjesztés néhány pontosító jellegő módosítást is tartalmaz. 2. Igénybe vett jogi eszközök 2.1. Jogalkotás Jelen elıterjesztés tárgyát képezı Inytv. módosítására az új Ptk. megalkotásával összefüggésben, hivatkozott Korm. határozatban foglaltak alapján, az meghatározott szabályozási elveknek megfelelıen, önálló törvénymódosítás keretében kerül sor. A szabályozás rövid összefoglalása: Az Inytv. módosítására az új Ptk. hatályba lépésével összefüggésben került sor, a két jogszabály rendelkezései közötti összhang megteremtése érdekében. 2.2. Egyéb intézkedés Az elıterjesztés szerinti törvénymódosítással összhangban szükséges az Inytv. végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet megfelelı módosítása. 3. Kormányprogramhoz való viszony: Az elıterjesztés közvetetten kapcsolódik a Kormányprogramhoz azáltal, hogy az új Ptk. hatálybalépésével összefüggı törvénymódosítást tartalmazza. 4. Elızmények kapcsolódások: Az elıterjesztés kapcsolódik a Polgári Törvénykönyvrıl szóló, az országgyőléshez T/5949. számon benyújtott és zárószavazás elıtt álló törvényjavaslathoz, valamint a Polgári Törvénykönyvrıl szóló új törvény hatálybalépésérıl és végrehajtásáról szóló

5 törvény elkészítésérıl, valamint a további jogalkotási feladatokról szóló 1131/2009. (VIII.3.) Korm. határozathoz. 5. Európai Uniós kapcsolódások: Az elıterjesztésnek nincs közvetlen európai uniós kapcsolódása. 6. Országgyőlési tárgyalásra vonatkozó információk: A javaslat nem tartalmaz minısített többséget igénylı rendelkezést. 7. Társadalmi egyeztetés: A közigazgatási egyeztetés során az egyeztetési lapon feltüntetett társadalmi érdekképviseleti szerveket kívánjuk bevonni az egyeztetésbe. 8. Vitás kérdések: 9. Az elıterjesztés kommunikációja: Javasolt-e az elıterjesztés kommunikációja? Kormányülést követı szóvivıi tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése További lakossági tájékoztatás A kormányzati kommunikáció tartalma (sajtózáradék): Igen / nem? Nem Nem Nem Nem Nem Az elıterjesztı részérıl nyilatkozni fog:

6 Következik-e kommunikációs kényszer a döntésbıl? Milyen fogadtatása várható az elıterjesztésnek, érintett társadalmi gazdasági csoportok és várható reakciójuk Részletes kommunikációs terv: A tájékoztatási célú szakmai és lakossági programok kifejtését tartalmazó kommunikációs terv. Célcsoport, fı üzenet, konfliktus mezık, tervezett idıtartam, eszközrendszer és anyagi ráfordítás.

7 H A T Á S V I Z S G Á L A T I L A P I. A végrehajtás feltételei A közpolitikai cél megvalósulásához további kormányintézkedések nem szükségesek. Ugyanakkor az új Ptk. tervezetének, illetve annak hatályba lépése kapcsán jelen elıterjesztés elfogadása esetén, a tervezett módosításokkal összhangban az Inytv. végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet érintett részeinek megfelelı módosítása is szükséges. A döntés végrehajtásához szükséges személyi, tárgyi, és költségvetési feltételek a földhivataloknál rendelkezésre állnak. II. A társadalmi hatások összefoglalása 1. Elsıdleges, célzott hatások A tervezett módosítás az új Ptk. rendelkezéseivel való összhang megteremtését és ezáltal a jogbiztonság fokozását szolgálja. 2. Másodlagos hatások Más jelentıs pozitív vagy negatív hatás nem várható egyetlen társadalmi csoport jövedelmi helyzetére vagy a társadalmi integrációját meghatározó körülményeire sem. III. Társadalmi költségek a) A vállalkozások pénzügyi terhei Az elıterjesztés összességében nem terheli meg és nem is javítja a vállalkozások helyzetét b) A háztartások pénzügyi terhei Az elıterjesztés összességében nem terheli meg a háztartások helyzetét. c) Az elıterjesztéssel érintett valamely konkrét társadalmi csoport terhei Az elıterjesztés (illetve annak egyes elemei) nem terheli meg egyetlen konkrét társadalmi csoport helyzetét sem, a jövedelmi különbségeket nem változtatja meg.

8 d) Hatékonysági és versenyképességi költségek Az elıterjesztés hatására a munkaerı-kereslet, illetve -kínálat nem fog változni, a beruházásokra, a megtakarításokra és a gazdaság alkalmazkodóképességére szintén nincs közvetlen hatással. e) Az elıterjesztés adminisztratív terhei nem ismertek IV. Költségvetési hatások Miként változnak az elıterjesztés elfogadásából következıen az egyes években a következı adatok? (a költségvetési törvényben meghatározotthoz, a hároméves keretszámokhoz, illetve a jóváhagyott létszámkerethez képest) Saját bevétel Uniós forrás összege (önerı nélkül) Kiadás Költség vetési támoga tás 1) Önerı forrása: - Mőködési Felhalmozási 2009 - - - 2010 - - - 2011 - - - 2012 - - - Bevétel és kiadás egyenlege Létszám (fı) 1) A földhivatalok 2007. óta költségvetési támogatásban nem részesülnek. V. Egészségügyi hatások Az elıterjesztésnek várhatóan nincs sem számszerősíthetı, sem pedig nem számszerősíthetı egészségügyi hatása. VI. Környezeti hatások Az elıterjesztésnek várhatóan nincs sem számszerősíthetı, sem pedig nem számszerősíthetı hatása sem a környezet általános állapotára, sem az egyes környezeti elemekre, sem a természeti értékekre.

9 H A T Á R O Z A T I J A V A S L A T A Kormány megtárgyalta és elfogadta az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról szóló elıterjesztést, és elrendeli az elıterjesztés mellékletében szereplı tervezetnek törvényjavaslatként az Országgyőléshez történı benyújtását. A törvényjavaslat országgyőlési elıadójaként a Kormány képviseletét a földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter látja el.

10 Melléklet a. számú kormány-elıterjesztéshez 2009. évi törvény az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról 1. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (továbbiakban: Inytv.) 3. (2) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: (2) Az okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló, ha törvény vagy hatósági határozat eltérıen nem rendelkezik a hatósági határozaton alapuló, továbbá ha törvény további feltételt nem határoz meg hatósági árverésen alapuló tulajdonjogot, a szerzıdésen alapuló vagyonkezelıi jogot, földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot és a használat jogát, a telki szolgalmi jogot, a jelzálogjogot (önálló zálogjogot). 2. Az Inytv. 11. (4) és (5) bekezdései helyébe a következı rendelkezések lépnek: (4) A tulajdonos eltérı rendelkezése hiányában a földrészlettel együtt kell nyilvántartani a) a földön létesített épületet, építményt, b) társasháznál a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket, c) a szövetkezeti háznál a szövetkezet tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket ha azok tulajdoni viszonyai a földrészlettel azonosak. (5) Azt a pincét, amelynek tulajdonosa azonos a földrészlet tulajdonosával, vagy amelynek bejárata a pince tulajdonosának tulajdonában álló földrészletrıl nyílik, és szolgalmi jog alapján más tulajdonában álló ingatlan alá nyúlik, a tulajdonos eltérı rendelkezése hiányában azzal a földrészlettel együtt kell nyilvántartani, amelyen a bejárata van.

11 3. Az Inytv. 12. -a helyébe a következı rendelkezés lép: 12. A földrészleten kívül önálló ingatlannak kell tekinteni: a) az épületet, a pincét, a föld alatti garázst és más építményt (a továbbiakban együtt: épület), ha az nem vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a tulajdona (a továbbiakban: önálló tulajdonú épület), b) azt az épületet, amelynek tulajdonosa azonos a földrészlet tulajdonosával és a tulajdonos úgy rendelkezett, hogy a földrészletet és a rajta álló épületet önálló ingatlanként jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba, c) a társasházban levı öröklakást, illetıleg külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget (a továbbiakban: öröklakás) a közös tulajdonban levı részekbıl az öröklakás-tulajdonost megilletı hányaddal együtt, d) a szövetkezeti házban levı szövetkezeti lakást, illetıleg nem lakás céljára szolgáló helyiséget, e) a közterületrıl nyíló pincét (föld alatti raktárt, garázst stb.) függetlenül annak rendeltetésétıl [a)-e) pontok szerinti ingatlanok együtt: egyéb önálló ingatlan]. 4. (1) Az Inytv. 15. (1) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: (1) Az ingatlanok nyilvántartása során a természetes személy azonosítására természetes személyazonosító adatait, lakcímét, továbbá, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személyek esetében, az érintett személyi azonosítóját kell használni. A jogi személyek és jogi személyiség nélküli jogalanyok azonosítására a jogi személy és jogi személyiség nélküli jogalany megnevezését, székhelyét, a statisztikáról szóló törvény hatálya alá tartozó jogi személy és jogi személyiség nélküli jogalany esetében a statisztikai azonosítóját kell alkalmazni (az azonosításra szolgáló adatok együtt: a jogosult adatai). (2) Az Inytv. 15. (3) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: (3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek az ott felsorolt adatokat kötelesek az ingatlan-nyilvántartási ügyükben eljáró ingatlanügyi hatósággal közölni.

12 5. Az Inytv. 16. g) pontja helyébe a következı rendelkezés lép: [(1) Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következı jogok, illetıleg annak jogosultjai jegyezhetık be:] g) elı- és visszavásárlási jog, elsı ajánlat joga, valamint vételi jog 6. Az Inytv. 17. (1) bekezdés n) pontja helyébe a következı rendelkezés lép: [(1) Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következı, jogilag jelentıs tények jegyezhetık fel:] n) elidegenítési tilalom, terhelési tilalom, 7. Az Inytv. 24. (4) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: (4) Az önálló tulajdonú épületet, továbbá azt a földrészletet, amelyen az ilyen épületet létesítették, valamint azt a földrészletet és rajta álló épületet, amelynek tulajdoni viszonyai azonosak, de a tulajdonos rendelkezése folytán az ingatlannyilvántartásba önálló ingatlanként kerülnek bejegyzésre, külön-külön tulajdoni lapokon kell nyilvántartani. Ez a rendelkezés a társasház, illetıleg a szövetkezeti ház esetében is irányadó. 8. Az Inytv. 25. (2) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: (2) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban ügyfél az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli jogalany, akit (amelyet) az ingatlan-nyilvántartásba jogosultként bejegyeztek, illetve aki (amely) a bejegyzés folytán jogosulttá, illetve

13 kötelezetté válna, a feljegyzés rá nézve elınyt vagy terhet jelentene, továbbá az ingatlan-nyilvántartási eljárás bejegyzett joga vagy a javára, illetve terhére feljegyzett tény megváltozását vagy törlését eredményezné. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban ügyfél az eljárást kezdeményezı hatóság, valamint az adatváltozást bejelentı személy is. 9. Az Inytv. 26. (9) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: (9) A kérelem a szerzıdı felek ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy közokiratba foglalt közös nyilatkozatával mindaddig visszavonható, amíg abban az ingatlanügyi hatóság nem hozott határozatot. Ha a bejegyzés folytán harmadik személy vált volna jogosulttá, a kérelem visszavonásához az ı ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy közokiratba foglalt hozzájárulása is szükséges. Ellenjegyzésként a jogtanácsos ellenjegyzését is el kell fogadni, ha a szerzıdı felek valamelyike jogtanácsos által képviselt jogi személy vagy jogi személyiség nélküli jogalany. 10. (1) Az Inytv. 32. (1) bekezdés b) pontja helyébe a következı rendelkezés lép: [32. (1) Az okiratnak ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson tartalmaznia kell:] b) a statisztikai számjellel rendelkezı jogi személy, jogi személyiség nélküli jogalany megnevezését, statisztikai azonosítóját, székhelyét, a bírósági, illetıleg cégbírósági bejegyzésének számát, (2) Az Inytv. 32. (2) bekezdés e) pontja helyébe a következı rendelkezés lép: [32. (2) A belföldön kiállított magánokirat bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitőnik belıle a keltezés helye és ideje, továbbá, ha] e) az okiratot a jogi személy, jogi személyiség nélküli, de az ingatlannyilvántartásba bejegyezhetı jogra vagy feljegyezhetı tényre ügyleti képességgel rendelkezı jogalany nevének feltüntetésével szabályszerően és nyilvánvalóan azonosíthatóan aláírták,

14 (3) Az Inytv. 32. (3) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: (3) A tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, telki szolgalmi jog, vételi jog, jelzálogjog (önálló zálogjog) keletkezésére, módosulására, illetve megszőnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Ellenjegyzésként a jogtanácsos ellenjegyzését is el kell fogadni, ha a szerzıdı felek valamelyike jogtanácsos által képviselt jogi személy vagy jogi személyiség nélküli jogalany. Nem alkalmas bejegyzésre az olyan okirat, amelyen a készítı és ellenjegyzı ügyvéd, illetıleg a közokiratba foglaló közjegyzı szerzıdı félként van feltüntetve. 11. Az Inytv. 37. (3) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: (3) Jogi személynek, jogi személyiség nélküli, de ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhetı jogra ügyleti képességgel bíró jogalanynak a bejegyzési kérelemhez csatolnia kell a keletkezést tanúsító, illetıleg konstituáló bejegyzési határozat, illetve a képviseleti jogosultságot igazoló, a regisztráló hatóságnál (cégbíróság, megyei bíróság) bejegyzés alapjául szolgáló okirat (cégkivonat vagy cégmásolat, bírósági nyilvántartási adatokról szóló kivonat) eredeti vagy közjegyzı által hitelesített másolati példányát, amely nem lehet 30 napnál régebbi, vagy a regisztráló hatóság (cégbíróság, megyei bíróság) által vezetett közhiteles nyilvántartás tartalmáról a közjegyzıkrıl szóló 1991. évi XLI. törvény 136. -a (1) bekezdésének i) pontjában meghatározottak szerint kiállított közjegyzıi tanúsítványt, továbbá cég esetében az aláírási címpéldányt. Ha ezek valamelyikét az ingatlanügyi hatósághoz már korábbi ügyben benyújtották, az újabb kérelemben elegendı - az iktatószámra való hivatkozással - a korábbi benyújtásra és arra utalni, hogy az ingatlanügyi hatóságnál lévı igazolások a bejegyzés, feljegyzés, illetve az adatváltozás átvezetése iránti kérelem ingatlanügyi hatósághoz történı benyújtásának idıpontjában a keletkezés és a képviseleti jogosultság vonatkozásában változást nem tartalmaznak. 12. Az Inytv. 44. (2) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: (2) A beadványok rangsora valamennyi érdekelt hozzájárulásával megváltoztatható. A rangsor közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat vagy olyan magánokirat alapján változtatható meg, amelyen az érdekeltek névaláírásának valódiságát közjegyzı tanúsítja. Ellenjegyzésként a jogtanácsos ellenjegyzését is el

15 kell fogadni, ha a szerzıdı felek valamelyike jogtanácsos által képviselt jogi személy vagy jogi személyiség nélküli jogalany. 13. (1) Az Inytv. 50. (1) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: (1) Hivatalból be kell jegyezni a tulajdonjog átruházására irányuló okiratban kikötött haszonélvezeti jogot, használat jogát, tartási vagy életjáradéki jogot, elı- vagy visszavásárlási jogot, telki szolgalmi jogot, vételárhátralék biztosítására alapított jelzálogjogot, elidegenítési tilalmat, terhelési tilalmat akkor is, ha az akire a tulajdonjogot átruházták csak a tulajdonjog bejegyzését kéri továbbá, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okiratban, valamely jog biztosítására elidegenítési vagy terhelési tilalmat kötöttek ki és a kérelmezı, csak a biztosított jog bejegyzését kéri. A bejegyzést a tulajdonjog vagy a biztosított jog bejegyzésével egyidejőleg kell teljesíteni. Nem vonatkozik ez a rendelkezés arra az esetre, ha a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásáig a jogosult ezeknek a jogoknak, illetve tényeknek a bejegyzésérıl lemondott, vagy azok megszőntek. (2) Az Inytv. 50. (3) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: Az öröklési szerzıdésen alapuló elidegenítési tilalmat a szerzıdési örökös tulajdonjogának bejegyzésével egyidejőleg hivatalból törölni kell. Ha az örökhagyóval szerzıdı fél az örökhagyó elıtt halt meg, a tilalom ebbıl az okból nem törölhetı. 14. Az Inytv. 52. (1) bekezdés h) pontja helyébe a következı rendelkezés lép: [52. (1) A jogok és tények bejegyzésérıl, adatok átvezetésérıl szóló határozatot a változás tulajdoni lapon történı átvezetése után kézbesíteni kell] h) külföldi természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli jogalany a termıföldrıl szóló törvény szerinti tagállami állampolgár, valamint az Európai Unió tagállamában, továbbá az Európai Gazdasági Térségrıl szóló megállapodásban részes állam és a nemzetközi szerzıdés alapján velük egy tekintet alá esı állam állampolgára, illetve az ezekben az államokban bejegyzett jogi személy vagy jogi személyiség nélküli jogalany kivételével termıföldnek nem minısülı ingatlanra vonatkozó tulajdonszerzése esetén a Kormány általános hatáskörő területi államigazgatási szervének,

16 15. Az Inytv. 68. (1) bekezdése helyébe a következı rendelkezés lép: (1) A tulajdoni lapról kérelemre vagy megkeresésre, a 4. (2) bekezdés szerinti másolatot az ingatlanügyi hatóság szolgáltathat. A másolat kiadása iránti kérelemben fel kell tüntetni a kérelmezı természetes személyazonosító adatait, a jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli jogalany nevét és a képviseletében eljáró személy természetes személyazonosító adatait. A kérelemben szereplı adatokat az ingatlanügyi hatóság a személyazonosság, illetve a képviseleti jogosultság igazolására szolgáló okmányból ellenırzi. 16. Az Inytv. 72. (1) bekezdés e) pontja helyébe a következı rendelkezés lép: [72. (1) Az ingatlanügyi hatóság kérelemre, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózaton (a továbbiakban: EKG) keresztül hozzáférést biztosít, hogy] e) a kincstár a Magyar Állam javára fennálló jelzálogjog, valamint elidegenítési tilalom, terhelési tilalom érvényesítésével, törlésével, az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos jognyilatkozat megtételéhez kapcsolódó feladatai ellátásához szükséges egyedi adatokat lekérdezze. 17. (1) Az Inytv. 75. (2) bekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: (2) A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe vevıknek az ügyfélkapun keresztül történı lekérdezések kivételével a lekérdezéseikrıl naplót kell készíteniük, amelyet öt évig meg kell ırizniük. A naplónak tartalmaznia kell a lekérdezés idıpontját, a lekérdezett ingatlan helyrajzi számát, valamint annak az ügynek, ügyletnek a beazonosításához szükséges adatokat (az ügyszámot, az érdekeltek megjelölését), melyhez a tulajdoni lapot lekérdezték, továbbá díjmentesen történı lekérdezés esetén annak okát. A bírósági, ügyészségi,

17 hatósági feladatok ellátásához szükséges lekérdezések esetén a naplóban rögzíteni kell annak a bírósági, ügyészségi, hatósági ügynek az iktatószámát is, melyhez az ingatlannyilvántartási adatokat lekérdezték. (2) Az Inytv. 75. (3) bekezdés helyébe a következı rendelkezés lép: (3) Az okmányirodák által történı tulajdonilap-másolat szolgáltatása esetén naplót kell készíteni, amelyet öt évig meg kell ırizni. A naplóban rögzíteni kell az adatigénylı természetes személyazonosító adatait, illetve a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli jogalany nevét és a képviseletében eljáró személy természetes személyazonosító adatait. A rögzített adatokat az okmányiroda a személyazonosság, illetve a képviseleti jogosultság igazolására szolgáló okmányból ellenırzi. A naplóból történı adatszolgáltatásra a 81. (2) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy az adatszolgáltatásra az okmányiroda jogosult. 18. (1) Ez a törvény a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel 2010. január 1-jén lép hatályba. (2) 2010. május 1. napján lép hatályba e törvény 1-16. -a, valamint a 17. (2) bekezdése. (3) 2010. május 1. napján hatályát veszti az Inytv. 32. (5) bekezdése. (4) Az Inytv.-nek az e törvénnyel módosított rendelkezéseit az e törvény hatályba lépését követıen indult eljárásokban kell alkalmazni.

18 INDOKOLÁS I. ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) az ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz kapcsolódó anyagi és eljárásjogi szabályokat a Polgári Törvénykönyvrıl szóló 1959. évi IV. törvény (hatályos Ptk.) rendelkezéseivel összhangban tartalmazza. A hatályos Inytv., mint speciális norma tehát a Ptk. anyagi jogi rendelkezéseire épülve határozza meg az ingatlan-nyilvántartási eljárásra vonatkozó szabályokat. A hatályos Ptk. átfogó módosításának eredményeként megalkotásra került az új Polgári Törvénykönyvrıl szóló törvény (új Ptk.), mely a korábbi szabályozáshoz képest számos új jogintézményt vezet be. Természetesen ez kihat az ingatlannyilvántartási eljárást szabályozó Inytv. rendelkezéseire is. Az új Ptk. egyes rendelkezéseinek, illetve jogintézmények változására tekintettel elengedhetetlen az Inytv. megfelelı módosítása. A módosítások célja az Inytv. és az új Ptk. rendelkezései közötti összhang megteremtése. Az új Ptk. rendelkezéseire tekintettel az Inytv. módosítása indokolt: az épület és a föld tulajdonjogának elválása, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom új szabályozása, a zálogszerzıdés alakisági követelményeinek megváltozása, továbbá az új jogintézményként bevezetésre kerülı elsı ajánlat joga vonatkozásában. Mindezek mellett, az új Ptk. hetedik könyvében szereplı fogalom-meghatározásokra figyelemmel felülvizsgálatra kerültek az Inytv.-ben használt fogalmak és a jogbiztonság fokozása érdekében elvégeztük a szükséges fogalom-korrekciókat (így például a hatályos Inytv.-ben szereplı jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet helyett a jogi személyiség nélküli jogalany, valamint a magánszemély helyett a természetes személy kifejezés került beépítésre Egy további, az elıterjesztés alapvetı céljához nem kapcsolódó módosítás a földhivatali számítógépes adatbázishoz távoli hozzáférést biztosító TakarNet rendszer szolgáltatásait igénybe vevık számára elıírt naplózási kötelezettség pontosítását szolgálja. A hozzáférési jogosultsággal rendelkezık által kötelezıen vezetendı napló tartalmi elemeinek törvényi meghatározása elısegíti az adatlekérdezések jogszerőségének ellenırzését. Mindezeken túl az elıterjesztés néhány pontosító jellegő módosítást is tartalmaz.

19 II. RÉSZLETES INDOKOLÁS az 1. -hoz A tervezet az új Ptk. irányadó rendelkezéseivel összhangban módosítja a bejegyzési elv vonatkozásában az Inytv. 3. (2) bekezdését. Az Inytv. hivatkozott szakasza tartalmazza az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján keletkezı, vagyis azon jogokat, melyeknél az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés konstitutív (jogot keletkeztetı) hatású. A hatályos szabályozás szerint az átruházáson alapuló tulajdonjog keletkezésének feltétele az ingatlan nyilvántartási bejegyzés. Az új Ptk. megváltozott rendelkezéseire figyelemmel azonban szükséges az Inytv. vonatkozó szabályainak a módosítása a két törvény közötti összhang megteremtése érdekében. Az új Ptk. tervezetének 4:52. (1) és (2) bekezdése szerint a tulajdonjogot hatósági határozattal szerzı jogosult ha a hatósági határozat eltérıen nem rendelkezik a tulajdonjogot ingatlan esetében tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével szerzi meg. Hatósági árverés esetén az árverési vevı a tulajdonjogot ha törvény további feltételt nem határoz meg ingatlan esetében a tulajdonjog ingatlannyilvántartási bejegyzésével szerzi meg. Az új Ptk. rendelkezései tehát hatósági határozat, illetve hatósági árverés esetén a tulajdonszerzés idıpontját, illetıleg a tulajdon átszállásához szükséges aktust, ingatlan esetében fıszabályként az ingatlannyilvántartási bejegyzéshez köti. Törvény vagy hatósági határozat azonban a fıszabálytól eltérıen rendelkezhet. Törvény vagy hatósági határozat eltérı rendelkezése hiányában tehát fıszabály szerint hatósági határozat vagy hatósági árverés esetén a jogosult az ingatlan tulajdonjogát annak ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével szerzi meg. Figyelemmel tehát arra, hogy az új Ptk. törvény vagy hatósági határozat eltérı rendelkezése hiányában a hatósági határozat vagy hatósági árverésen alapuló tulajdonjog megszerzését az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez köti, így indokolt az Inytv. 3. (2) bekezdését a hatósági határozaton, hatósági árverésen alapuló tulajdonjog bejegyzésével kiegészíteni. Fentiek mellett ugyanakkor az új Ptk. megtartja annak lehetıségét is, hogy a hatósági határozat keletkeztesse a tulajdonjogot, amennyiben törvény vagy hatósági határozat ekként rendelkezik. Az Inytv. érintett szakaszának módosítására ennek figyelembevételével került sor. a 2-3. -okhoz Az Inytv. 11. (4) és (5) bekezdése a jelenleg hatályos Ptk. 97. (1) bekezdésében megfogalmazott elvhez igazodva, mely szerint az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg akként rendelkezik, hogy a földrészlettel együtt kell nyilvántartani a

20 földön létesített épületet, építményt, társasháznál a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket, szövetkezeti háznál a szövetkezet tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket, továbbá a pincét, ha azok tulajdoni viszonyai a földrészlettel azonosak. A földrészlettel együtt kell nyilvántartani ugyanakkor azt a pincét is, amelynek bejárata azonos a pince tulajdonosának tulajdonában álló földrészletrıl nyílik. Az Inytv. fıszabályként tehát, az épület és a föld tulajdonjogának egységébıl kiindulva, az ingatlanok nyilvántartására vonatkozó szabályokat úgy állapítja meg, hogy amennyiben a földrészlet és a rajta álló épület tulajdonjoga azonos, akkor az épületet a földrészlettel együtt kell nyilvántartani, azaz a földrészlet és a rajta álló épület egy tulajdoni lapon kerül nyilvántartásra. A hatályos Ptk. ugyanakkor csak szők körben törvény rendelkezése vagy az építkezınek a földtulajdonossal kötött megállapodása esetén teszi lehetıvé a föld és az épület tulajdonjogának elválását. Ezzel összhangban az Inytv. rendelkezései szerint amennyiben a föld és a rajta álló épület tulajdonjoga elválik egymástól, akkor a földrészlet és az épület önálló ingatlanként külön tulajdoni lapon kerül nyilvántartásra. Fenti elvvel szakít az új Ptk. egyrészt azáltal, hogy széles körben, vagyis már meglévı épület esetén, továbbá a tulajdonos rendelkezése alapján azonos tulajdoni viszonyok mellett is lehetıvé teszi az épület és föld tulajdonjogának elválását. Az új Ptk. 4:18. (2) bekezdése alapján az ingatlan tulajdonosa rendelkezhet úgy is, hogy a földet és a rajta álló épületet önálló ingatlanként jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba. Hivatkozott rendelkezésre tekintettel, az Inytv. 11. és 12. -ai érintett bekezdéseinek módosításával meg kell teremteni annak a lehetıségét, hogy azonos tulajdoni viszonyok mellett, a föld és a rajta álló épület a tulajdonos rendelkezése folytán önálló ingatlanként kerülhessen az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre. Ennek érdekében az Inytv. 11. (4) és (5) bekezdésébe beépítésre került, hogy azonos tulajdoni viszonyok mellett, csak a tulajdonos eltérı rendelkezése hiányában kell földrészletet a rajta álló épülettel együtt nyilvántartani. Fentiekkel összhangban az Inytv. 12. -ának kiegészítése folytán önálló ingatlannak kell tekinteni azt az épületet is, melynek tulajdonosa azonos a földrészlet tulajdonosával, de a tulajdonos a földrészlet és a rajta álló épület önálló ingatlanként történı bejegyzését kéri. Természetesen a tulajdonos eltérı rendelkezése hiányában továbbra is fıszabályként érvényesül, hogy azonos tulajdoni viszonyok mellett az épületet az alatta fekvı földrészlettel együtt kell nyilvántartani. a 4. -hoz Az Inytv. 15. -át érintı módosítás fogalom-korrekciót tartalmaz. Az új Ptk. ugyanis a korábbiaktól eltérı fogalom meghatározásokat tartalmaz, ezért az Inytv. hivatkozott szakaszába az új Ptk.-val összhangban a magánszemély megnevezés helyett a

21 természetes személy, míg a szervezet helyett a jogi személy és jogi személyiség nélküli jogalany fogalmak kerültek beépítésre. Az új Ptk. fogalmi meghatározása szerint a személy fogalomba bele tartoznak mind a természetes, mind a jogi személyek, valamint a jogi személyiség nélküli jogalanyok is. a 5. -hoz Új jogintézményként került az új Ptk.-ba az elsı ajánlat joga [5:193. ], amelynek lényege, hogy a tulajdonos kötelezettséget vállal arra, hogy ha a tulajdonát a jövıben el kívánja adni, akkor elıször a jogosult számára tesz, vagy tıle kér ajánlatot. A jogosult a törvény által megszabott határidıben nyilatkozhat, ezt követıen a tulajdonos szabadul a kötöttségtıl. Az elsı ajánlat jogára egyebekben az elıvásárlási jog szabályait kell alkalmazni. A két jogintézmény közötti lényeges különbség, hogy a jogosult ez esetben nem mérlegelheti, hogy harmadik személy ajánlatában foglalt feltételekkel kötne-e szerzıdést az eladóval, vagy sem. Az ajánlatot vagy közvetlenül a tulajdonos teszi meg, vagy éppen a jogosultra bízza az ajánlattételt, így az ajánlat feltételeinek a kidolgozását is. Az elsı ajánlat jogosultja harminc napon belül adhatja meg nyilatkozatát, ajánlatát, ennek elteltével a tulajdonos mentesül az ajánlati kötöttség alól. Ettıl az idıponttól fogva, ha a jogosult ajánlatot is tesz, a tulajdonos ennél kedvezıbb feltételek mellett mással szerzıdést köthet. Az elıvásárlási jog szabályainak alkalmazásából ugyanakkor az következik, hogy ha az elsı ajánlat jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik, az mindenkivel szemben hatályos, aki a bejegyzést követıen valamely jogot szerez [5.190. (4) bek.]. Ennek megfelelıen szükséges az Inytv. 16. -ában meghatározott, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhetı jogok körének az elsı ajánlat jogával történı bıvítése. a 6. -hoz Az Inytv. 17. (1) bekezdésében felsorolt, az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhetı jogilag jelentıs tények körének pontosítására azért került sor, mert az új Ptk. a korábbiaktól eltérıen szabályozza az elidegenítési és terhelési tilalmat. Az új szabályozás ugyanis a tulajdonos számára lehetıvé teszi azt is, hogy a tulajdonjog tárgyára vagy csak az elidegenítés vagy csak a terhelés jogát zárja ki. Az új Ptk. tervezetének 4:38. -a szerint a tulajdonos a tulajdonjog tárgyára erre vonatkozó jog biztosítása érdekében, harmadik személlyel szemben is hatályosan szerzıdéssel az elidegenítés vagy a terhelés jogát kizárhatja. Figyelemmel tehát arra, hogy az új Ptk. lehetıvé teszi külön az elidegenítés és külön a terhelés tilalmának alapítását, ennek okán indokolt e tények ingatlan-nyilvántartási feljegyezhetıségének megteremtése.

22 Nem szükséges ugyanakkor az elidegenítési és terhelési tilalom tényének az ingatlannyilvántartási feljegyezhetıségét fenntartani, az új Ptk.-ban szereplı értelmezı rendelkezésre tekintettel. Az új Ptk. tervezetének 4:38. (2) bekezdése értelmében ugyanis, az elidegenítés kizárása a tulajdonjog átruházásának tilalmán felül eltérı rendelkezés hiányában magában foglalja a tulajdonjog tárgya megterhelésének tilalmát is. (Az eltérı rendelkezés a felek, vagy ha a tilalom jogszabályon alapul, akkor a jogszabály kifejezett rendelkezése lehet.) Amennyiben tehát a felek a szerzıdésben az elidegenítés tilalmát zárják ki, úgy eltérı rendelkezés hiányában elidegenítési és terhelési tilalmat jelent, a felek eltérı rendelkezése esetén viszont csak elidegenítési tilalmat. Hangsúlyozni kell továbbá, hogy az új Ptk. nem tesz különbséget a jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, valamint a szerzıdésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom között. Az új Ptk. tervezetének 4:40. -a értelmében a jogszabályon bírósági vagy hatósági határozaton alapuló elidegenítési és terhelési tilalomra a szerzıdéssel létesített elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó szabályokat kell megfelelıen alkalmazni. Fenti rendelkezést az Inytv.-ben is érvényesíteni kell, vagyis mind a jogszabályon, mind pedig hatósági, bírósági határozaton, illetve a szerzıdésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom feljegyzésére azonos szabályoknak kell vonatkoznia. a 7. -hoz Tekintettel arra, hogy az új Ptk. 4:18. (2) bekezdése a tulajdonos rendelkezése alapján lehetıvé teszi, hogy a föld és a rajta lévı épület azonos tulajdoni viszonyok mellett is önálló ingatlanként kerülhessen az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre, meg kellett teremteni ennek lehetıségét. Az Inytv. módosítással érintett 24. (4) bekezdését ki kell egészíteni azzal, hogy külön-külön tulajdoni lapon kell nyilvántartani azt a földrészletet és a rajta álló épületet is, amelynek tulajdoni viszonyai azonosak ugyan, de a tulajdonos rendelkezése alapján önálló ingatlanként kéri az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. a 8-12. -okhoz Az Inytv. 25. (2) és a 26. (9) bekezdését, a 32. (1) bekezdésének b), valamint a 32. (2) bekezdésének e) pontját, a 32. (3), a 37. (3) és a 44. (2) bekezdését érintı módosítás fogalom-korrekciókat tartalmaz. Az új Ptk. ugyanis a korábbiaktól eltérı fogalom meghatározásokat használ, erre tekintettel az Inytv. hivatkozott szakaszaiban a szervezet győjtıfogalom helyett az új Ptk.-val összhangban a jogi személy és jogi személyiség nélküli jogalany fogalmak, míg az Inytv. által használt jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet helyett a jogi személyiség nélküli jogalany kifejezés került beépítésre.

23 a 13. -hoz Az Inytv. 50. (1) bekezdése értelmében hivatalból kell bejegyezni a törvényben felsorolt más jogok mellett a tulajdonjog átruházására irányuló okiratban kikötött elidegenítési és terhelési tilalmat akkor is, ha a jogosult csak a tulajdonjogának bejegyzését kéri. Egyfelıl a tervezet 6. -ához főzött indokolásra tekintettel szükséges az elidegenítési és terhelési tilalom helyett külön az elidegenítés és külön a terhelés tilalmát szerepeltetni. Másfelıl az új Ptk. szélesebb körben, tehát nem csak átruházás és megterhelés alkalmával teszi lehetıvé az elidegenítési és/vagy terhelési tilalom kikötésének lehetıségét, hanem egyéb jog (vételi jog, zálogjog) biztosítására is, ezért indokolt az Inytv. megfelelı kiegészítése. A módosítás azért is szükséges, mivel az új Ptk. 4:39. (2) bekezdése alapján az elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlannyilvántartásba csak a biztosított joggal együtt lehet bejegyezni. Az Inytv. 50. (1) bekezdése ezért azzal egészült ki, hogy hivatalból kell bejegyezni az elidegenítési és terhelési tilalmat, az elidegenítés vagy terhelés tilalmát, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okiratban valamely jog biztosítására ezek valamelyikét kikötötték, és a kérelmezı csak a biztosított jog bejegyzését kéri. Egyidejőleg módosítani szükséges az Inytv. 50. (2) bekezdés d) pontját is. Hivatkozott rendelkezés azokat a jogokat és tényeket sorolja fel, amelyek hivatalból törölhetık az ingatlan-nyilvántartásból, mivel azok bejegyzése, feljegyzése határozott idıre történt, és annak letelte az ingatlan-nyilvántartásból kétséget kizáró módon megállapítható. Tekintettel arra, hogy az új. Ptk. által bevezetett új jogintézmény az eladás ténye is határozott idıre bejegyezhetı jog, indokolt e rendelkezésnek az eladási joggal történı kiegészítése. Módosítani kell továbbá az Inytv. 50 (3) bekezdését is, mivel egyrészt az új Ptk. 6:43. -ának (3) bekezdésében szereplı elidegenítési és terhelési tilalom a két tilalom összefoglaló elnevezése, másrészt pedig mert az öröklési szerzıdés esetében figyelemmel arra is, hogy fıszabály szerint az az elidegenítési tilalmat is magában foglalja tartalmilag az elidegenítési tilalom kikötése életszerő. a 14-15. -okhoz Az Inytv. érintett szakaszait tartalmazó módosítás fogalom-korrekciót tartalmaz. Az új Ptk. ugyanis a korábbiaktól eltérı fogalom meghatározásokat tartalmaz, ezért az Inytv. hivatkozott szakaszába az új Ptk.-val összhangban a magánszemély megnevezés helyett a természetes személy, míg a szervezet helyett a jogi személy és jogi személyiség nélküli jogalany fogalmak kerültek beépítésre. Az Inytv. 52. -a (1) bekezdésének h) pontja kapcsán történt szövegpontosítást az is indokolja, hogy 2009. május 1-jével megszőnt a termıföldrıl szóló 1994. évi LV. törvény 88/A. -a szerinti, a másodlagos lakóhelyül szolgáló ingatlan megszerzésének

24 engedélyhez kötöttsége, továbbá a 88/B. -a szerinti nyilatkozati kötelezettség a tagállami állampolgárok és a velük egy tekintet alá esı személyek vonatkozásában. Az e körbe nem tartozó külföldiek esetében ugyanakkor továbbra is engedélyre van szükség a tulajdonjog megszerzéséhez. a 16. -hoz Az elidegenítési és terhelési tilalom helyett a 5. -hoz főzött indokolásra figyelemmel szükséges külön az elidegenítés és külön a terhelés tilalmát feltüntetni. Ugyanezen okból indokolt az Inytv. 72. (1) bekezdés e) pontjának kiegészítése is. a 17. -hoz Az Inytv. lehetıvé teszi, hogy meghatározott szervek, illetve személyek saját számítástechnikai eszközeikkel a számítógépes ingatlan nyilvántartási rendszer szolgáltatásait az adatkezelést végzık megfelelı azonosítása mellett igénybe vegyék. Az elıterjesztés szerinti módosítás az Inytv. 75. -át érinti, mely a földhivatali számítógépes adatbázishoz távoli hozzáférést biztosító TakarNet rendszerhez való csatlakozás jogszabályi feltételeit tartalmazza. Az Inytv. hivatkozott szakasza elıírja továbbá, hogy a a TakarNet rendszer számítógépes szolgáltatásait igénybe vevıknek, vagyis a hozzáférési jogosultsággal rendelkezıknek az ügyfélkapun keresztül történı lekérdezések kivételével a lekérdezéseikrıl naplót kell készíteniük, amelyet öt évig meg kell ırizniük. A TakarNet felhasználók által készítendı napló tartalmi elemeire vonatkozóan ugyanakkor a bírósági, ügyészségi hatósági, feladatok ellátásához szükséges lekérdezéseknél az ügy számának kötelezı megjelölését kivéve csak a hatályos Inytv. rendelkezési alapján [75. (3) és a 81. (1) bekezdései] lehetett következtetni. A gyakorlati jogalkalmazói tapasztalatok alapján ugyanakkor, szükséges a TakarNet felhasználók által készítendı napló tartalmi elemeinek törvényi meghatározása. A módosítás célja az adatlekérdezések jogszerőségének fokozása, illetve az Inytv. 75. (4) bekezdésében elıírt a rendszer üzemeltetıje és az ingatlanügyi hatóság által végzett ellenırzési tevékenység elısegítése. Az elıterjesztés emellett fogalom-korrekciót tartalmaz. Az új Ptk. ugyanis a korábbiaktól eltérı fogalom meghatározásokat használ, erre tekintettel az Inytv.-ben szereplı jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet helyett, a jogi személyiség nélküli jogalany kifejezés került beépítésre. a 18. -hoz Az elıterjesztés szerinti törvény-módosítás hatályba lépésére vonatkozó rendelkezés összhangban áll a Korm. határozat mellékletének 2. pontjában foglaltakkal: az új Ptk.

25 tervezett 2010. május 1. napján történı hatálybalépéséhez igazodnia kell az ahhoz kapcsolódó törvények hatálybalépési idıpontjának. Az Inytv. 75. (4) bekezdésének módosítása ugyanakkor nem kapcsolódik az új Ptk. hatályba lépéséhez, ezért ezeket nem indokolt összekötni. Az Inytv. hatályon kívül helyezésre kerülı 32. (5) bekezdése a jelzálogjog bejegyzésére vonatkozó fıszabálytól való eltérést enged, amennyiben a jelzálogjog alapításával, módosításával és megszőnésével kapcsolatos bejegyzést (törlést) olyan magánokirat alapján is lehetıvé teszi, melyet a nyilatkozattevı hitelintézet nevének feltüntetésével szabályszerő és nyilvánvalóan azonosítható módon írt alá. Az új Ptk. ezzel szemben eltérıen a korábbi rendelkezéseitıl a jelzálogjog ingatlannyilvántartási bejegyzésének a feltételeként megköveteli a zálogszerzıdés közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett magánokiratba foglalását. Az új Ptk. 4:99. (5) bekezdése szerint ugyanis az ingatlan-nyilvántartásba történı bejegyzésnek kizárólag közokirat vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Fentiek alapján az Inytv. 32. (5) bekezdésének hatályon kívül helyezésére az új Ptk.-val való összhang megteremtése érdekében kerül sor. Kérjük a Kormányt, hogy az elıterjesztést és a törvényjavaslat tervezetet fogadja el. Budapest, 2009. szeptember Dr. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter Gráf József földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter