Kunszentmiklós Város Integrált Városfejlesztési Stratégia Munkaanyag I. változat Kunszentmiklós, 2008. május 1
Tartalomjegyzék I. Vezetői összefoglaló 3 2. A város szerepének meghatározása a település hálózatban 4 3. Helyzetértékelés 5 4. A városrészek területi megközelítésű elemzése 10 5. Stratégia 18 5.1. Hosszútávú jövőkép 18 5.2. Jövőbeli fejlesztési irányok 18 5.3. Koherencia, konzisztencia 19 6. 2007-13 során fejleszteni kívánt akció területek 20 7. A stratégia megvalósíthatósága 23 2
I. Vezetői összefoglaló Kunszentmiklós Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának (IVS) célja a város középtávú fejlesztési stratégiájának kidolgozása, az elkövetkezendő 7-8 év fejlesztési szükségleteinek összehangolása, a rendelkezésre álló és megszerezhető források feltérképezése, a legszélesebb konszenzus megteremtése. Az IVS az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által kiadott Városrehabilitáció 2007-2013-ban Kézikönyv a városok számára módszertani útmutató alapján, annak teljes mértékben megfelelve készült. A dokumentum tartalmazza Kunszentmiklós egészére és hat városrészére a gazdasági, társadalmi és környezeti helyzetelemzést és a SWOT analízis segítségével feltárja a város egészének és a városrészeknek a jellegzetességeit, hiányosságait, fejlesztési szükségleteit. Az IVS főelemeként meghatározásra kerül a célrendszer és kijelölésre kerülnek a 2007-2013-as időszak akció területei. 3
2. A város szerepének meghatározása a település hálózatban Nemzetközi szerepe A testvérvárosi kapcsolat a kulturális, gazdasági élet különböző területein teremt lehetőséget az együttműködésre: művészet, oktatás, üzleti, vállalkozói partnerkapcsolatok révén, melyet az Európai Unió pályázati úton támogat. Kunszentmiklós jelenleg egy német (Blumberg), egy erdélyi (Székelykeresztúr) és egy vajdasági (Székelykeve) testvérvárossal rendelkezik. Több európai kisvárossal is megtörtént a kapcsolatfelvétel ezek az elkövetkező években érhetnek testvérvárosi kapcsolattá. A város helyzete a régióban Kunszentmiklós a Dél-alföldi régióban található. A város a régió északi és nyugat határán fekszik, így szerves kapcsolata van a Közép-magyarországi és a Közép-dunántúli régióval is. Budapest közelsége miatt tagja a Budapesti Közlekedési Szövetségnek is. A város megyei szerepköre Kunszentmiklós Bács-Kiskun megye északi részén, a Kiskunsági Nemzeti Park védett területeivel övezve fekszik, Kecskeméttől 60 kilométerre. A fő közúti közlekedési útvonalak nem érintik a települést, az 51. számú főút mintegy 10 km-re nyugatra fut várostól, az 5. számú főút és az M5-ös autópálya mintegy 30 km-re keletre halad, de a megközelítésük csak rossz minőségű alsóbbrendű közúton lehetséges. Vasúton a Budapest Kelebia szárnyvonal mellett fekszik. Kunszentmiklós kistérségi szerepe A Kunszentmiklósi kistérséget 3 város és 7 község alkotja, melynek kistérségi központja Kunszentmiklós. Kunszentmiklós város a Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi 4
Társulás tagja, melynek székhelye is városunk. A kistérséghez 10 település tartozik. A kistérség lakossága összesen: 32.602 fő. Kunszentmiklós kistérségi központként teljes körű funkciót lát el. A város vonzáskörzetét a környező települések jelentik: Kunpeszér, Kunadacs, Szalkszentmárton, Tass. Kunszentmiklós a mikrotérség oktatási, egészségügyi, gazdasági központja. Kunszentmiklóson kistérségi központként a következő intézmények látnak el feladatot: - Rendőrkapitányság, Bíróság, Ügyészség, Gyámhivatal, Okmányiroda, építésügyi hatóság, Földhivatal, Munkaügyi Központ kirendeltsége. 3. Helyzetértékelés 3.1. A város egészének helyzetértékelése 3.1.1. Gazdaság Kunszentmiklós Budapest agglomerációs körzetéhez közel esik, azonban a közlekedési kapcsolatok fejletlensége miatt ezt a helyzeti előnyét nem tudta kihasználni. A városban 2005-ban a regisztrált gazdasági szervezetek száma 764 db, a regisztrált vállalkozások száma 675 db, ebből társas vállalkozás 192 db. A működő vállalkozások száma 452 db ebből egyéni vállalkozás 322 db. A létszám kategóriák tekintetében megállapítható jelentős 250 fő feletti foglalkoztatotti létszámmal rendelkező vállalkozás nincs a városban. Jellemzően az 1-9 fő alkalmazottal rendelkező vállalkozások vannak túlsúlyban, a vállalkozások 93%-a ebbe a kategóriába tartozik, mindössze 6 jelentősebb, 50-249 főt foglalkoztató vállalkozás működött a városban. Nemzetgazdasági ágak szerint a legtöbb vállalkozás a kereskedelem, javítás területén működött, 25%-uk, jelentős az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatásban tevékenykedők száma is, 15,7%- uk, a térség jelentős mezőgazdasági szerepe ellenére az agrár ágazatban csak a vállalkozások mindössze 3,3%-a működött. A mezőgazdaságról csak 2000. évi adatok állnak rendelkezésre, akkor mindössze csak 1 gazdasági szervezet működött ebben az ágazatban, az egyéni gazdaságok száma jelentős volt, 988, az gazdaságokhoz tartozók száma 2313. Alacsony a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás ágazatban tevékenykedők száma is, a működő vállalkozások mindössze 4,2%-a. 5
3.2. Társadalom Kunszentmiklós lakónépessége a 2001-ben 9103 fő volt, 2006-os adatok alapján 8883 fő volt. A lakónépesség tekintetében 1997 óta alig volt változás 2006-ban, két fővel nőtt. 1997-től 2003-ig nőtt a lakónépesség majd csökkenésnek indult a 2003. évi 9105 főről. Az elmúlt 10 évet tekintve az állandó lakosságszám 2001-ig nőtt azóta folyamatosan csökken, 2006-ban 8880 fő volt (azóta is csökkenő tendenciát mutat 2008. január 01-én 8821 fő). A város lakossága öregszik: Öregedési index: a 14 éven aluli korosztályhoz viszonyított 60 éven felüliek aránya 2006-ban: 138,89 %, 2001-ben csak 106,38% volt. A lakosságból a nők aránya kismértékben nagyobb, 51,4%. A népesség csökkenésének csak az egyik oka, hogy a születések száma az elmúlt 10 évben 2000. kivételével minden évben alatta maradt a halálozások számának. A másik ok az elvándorlás: az elvándorlások száma az elmúlt években meghaladta a bevándorlások számát. A vándorlási különbözet 2005-ben és 2006-ban is 40 fő felett volt, a természetes fogyás 2005-ben 58 fő, 2006-ban 27 fő. A lakosság képzettség elmarad az országos átlagtól, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 38,1% a 15-59 éves korosztályból, a 25 év felettiek csak 6,2 %a rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján az aktív korú népesség foglalkoztatási rátája mindössze 49,6%, így magas a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 46,3% és a foglalkozatott nélküli háztartások aránya 43,1%. A 2006. évi adatok alapján a település munkanélküliségi rátája 9,9%, 557 fő álláskeresőt tartottak nyilván, tartósan munkanélküliek aránya 55,66%, a pályakezdő álláskeresők aránya 12,39% volt. Az álláskeresők képzettségét vizsgálva: általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 37,88%, szakmunkás és szakiskolai végzettségű 30,34%-uk, szakközépiskolai és gimnáziumi végzettségű 15,8%-uk, felsőfokú végzettségű 2,87%. 13,11% nem végezte el az általános iskolát sem. Megállapítható, hogy a munkanélküliek között jelentős a szakképzetlenek aránya (50,99%). A 25 év alatti álláskeresők aránya 27,15%, 26-40 évesek aránya 40,73%, a 40 év felettiek aránya 32,12%. A munkaerő-piaci helyzet súlyosságát ugyanis nemcsak a munkanélküliek magas száma, hanem az is jelzi, hogy az érintettek többsége hosszú ideig marad munka nélkül. A tartós munkanélküliek többsége esetében nagyon kevés az esély, az önálló (támogatás nélküli) elhelyezkedésre. Jellemző 6
és figyelmeztető adat, hogy a munkanélkülivé válók többsége már nem először kerül a nyilvántartásba, tehát visszatérő. Kialakult egy réteg, mely, ha talál is munkát, akkor is csak rövid ideig tudja megtartani állását. Az életkor növekedésével a tartós munkanélküliség valószínűsége is nő. Az elhelyezkedés szempontjából a leginkább veszélyeztetettek az aluliskolázottak, a fiatal pályakezdők, a GYES-ről, GYED-ről visszatérők, illetve az 50 éven felüliek. A város komoly munkahely hiánnyal küzd. A következő táblázatban az látható, hogy Kunszentmiklós Város illetékességi területén a rászorultak milyen pénzbeli ellátásokat és milyen arányban vettek igénybe. 2004 2005 2006 2007 Időskorúak járadéka 15 19 22 22 Ápolási díj 52 63 46 54 Átmeneti segély 382 389 202 Aktív korúak rendszeres szociális segélye 245 239 193 203 Lakásfenntartási támogatás 14 14 75 84 Köztemetések száma 1 5 0 4 Közgyógyellátás alanyi jogon (betegség miatt) Közgyógyellátás normatív vagy méltányossági jogon (szoc. rászorultság miatt) 239 242 253 214 267 248 132 90 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 811 750 587 573 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 33 18 16 28 Az elmúlt években a szociális törvény alapján adható támogatások jelentősen megnőttek. Az ellátások összefüggnek a lakosság romló egészségi állapotával és a munkanélküliséggel. A város lakás állománya 3493 db, melynek több mint negyede 28,6%-a alacsony komfort fokozatú. 7
3.3. Közszolgáltatások Az önkormányzati adatszolgáltatás alapján Kunszentmiklós Város Önkormányzata a közoktatási feladatok közül helyben látja el az óvodai nevelést, az 1-4 évfolyamos általános iskolai oktatást, az 5-8 évfolyamos általános iskolai oktatást. Az óvodai ellátást a Varga Domokos Általános Művelődési Központ, három feladatellátási helyen egy beóvodázási körzetben végzi. Az általános iskolai ellátást is a Varga Domokos Általános Művelődési Központ biztosítja, három feladatellátási helyen egy beiskolázási körzetben. A városban 1997. óta működik a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, melynek fenntartója Kunszentmiklós Város Önkormányzata. 2005. július 1-e óta mikrotérségi társulás keretében Kunpeszéren és Tasson is az intézmény látja el ezen feladatokat. Bölcsőde a városban nem található, családi napközit egy egyesület működtet. A 0-3 éves gyermekek napközi elhelyezése csak részben megoldott, további férőhelyek megteremtése szükséges. Házi gyermekfelügyelet a településen nem található, bár igény jelentkezik iránta. Hasonlóképpen családok átmeneti otthona sem található a településen. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Kecskeméten működik, a nevelési tanácsadó Kalocsán van. Ide nehezen vagy egyáltalán nem tudnak elmenni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, a szakemberek nem jönnek ki helyben elvégezni a vizsgálatokat. A városban működő Egységes Pedagógiai Szakszolgálat az ÁMK tagintézménye. Kunszentmiklóson és a mikrotérségben ellátja a korai fejlesztést, a fejlesztő felkészítést és a logopédiát, valamint az integrált SNI gyermekek habilitációs-rehabilitációs óráit is biztosítja. Az SNI-s gyermekek fejlesztése az óvodában is megtörténik. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek DIFER vizsgálata szintén. Az egyes ellátási formákat városunk önkormányzata a saját intézményeivel biztosítja, úgy mint Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat valamint Egyesített Szociális Intézmény. A város önkormányzata az ellátási kötelezettségen felül biztosítja a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást valamint két ápolást-gondozást biztosító bentlakásos intézményt is fenntart az Időskorúak Otthonát valamint a Fogyatékosok Otthonát. 8
3.4. Kultúra, közművelődés A városban 2 múzeum és 1 közművelődési intézmény található. a statisztikai adatok alapján alacsony a közművelődési intézmény kihasználtsága a 2006-ban a rendszeres művelődési foglalkozások száma 144 db, ahol mindössze 288-an vettek részt. 2006-ban a város 5 kulturális rendezvényt szervezett, ezeken 1400-an vettek részt. 3.5. Egészségügy A városban az alapellátás megoldott 5 felnőtt háziorvos és két gyermek háziorvos működik, megfelelő a védőnői és a fogászati ellátási is. Ügyeleti ellátás is működik. A városban a mentőállomáson 1 mentőautó áll szolgálatban. A járóbeteg szakellátás szolgáltatási színvonala alacsony, mindössze 3 féle szakellátás érhető el, 22 szakorvosi órában. A lakosság a hiányzó szakellátásokat Kecskeméten veheti igénybe. A fekvőbeteg ellátás területileg a kecskeméti Megyei Kórházhoz tartozik. 3.6. Közműellátottság A város minden utcája ellátott vezetékes vízzel, árammal, közvilágítással és vezetékes gázzal, az utcák csak 38 százaléka szilárd burkolatú, jelentős a burkolatlan utak száma a Déli városrészben, Tasskertesen, de még a Városközpontban is. A lakások 86,1%-a van bekapcsolva a közműves ivóvízellátásba, ugyanakkor csupán 15,6%-a van csatornázva. A legnagyobb problémát a szennyvíz csatorna kiépítettlensége jelenti, csak a Városközpont egyes részein és a Petőfi lakótelepen megoldott. 9
4. A városrészek területi megközelítésű elemzése A város városrészi felosztásánál 6 városrész került azonosításra. 1. Városközpont 2. Petőfi lakótelep, Ipari Park 3. Tasskertes 4. Szécsi telep 5. Déli városrész 6. Külterületek A Városközpont és Tasskertes városrészben került azonosításra anti-szegregációs intézkedési tervben megjelenítendő szegregált terület. 10
Kunszentmiklós Déli Szécsi Antiszegr.ter._1. Antiszegr.ter._2. Mutató megnevezése Városközpont Petőfi ltp. Tasskertes Külterület összesen városrész telep Tasskertes Városközpont Lakónépesség száma 9 103 4 035 1 553 920 449 1 445 701 248 950 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 18,8 19,9 19,9 18,5 21,2 15,4 15,5 27,0 30,1 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya 61,2 60,5 60,5 67,7 63,9 61,9 55,3 61,3 57,6 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya 20,0 19,6 19,6 13,8 14,9 22,7 29,1 11,7 12,3 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) 38,1 39,3 32,9 26,2 35,5 42,6 54,6 77,6 65,5 belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 6,2 7,3 7,8 6,1 3,3 4,8 2,2 0,0 2,4 Lakásállomány (db) 3 493 1 467 602 405 154 544 321 67 261 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 28,6 28,9 25,6 9,4 21,4 20,0 74,8 31,3 41,8 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív 46,3 48,1 40,4 37,4 44,3 48,7 59,0 78,3 68,0 korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel 24,5 26,6 19,7 15,4 17,8 27,6 35,8 66,5 52,8 nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 49,6 48,3 54,8 59,2 51,8 46,3 37,3 21,7 30,1 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 43,1 44,8 38,6 31,2 33,1 47,6 57,1 67,2 57,2 Állandó népesség száma 9 053 3 936 1 587 923 452 1 467 688 241 895 11
4.1. Városközpont A város legnagyobb népességű területe, a lakosság 44,35-a él itt. A lakó népességen belül közel azonos a 0-14 évesek és a 60 év felettiek aránya. Ez annak köszönhető, hogy a városrészben található a legnépesebb szegregált terület, ahol a lakosság 23,5%-a él. Ez hatással van a képzettségi mutatókra is, a városi átlagtól magasabb, 39,3% a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező 15-64 évesek aránya, viszont magasabb 7,3% a felsőfokú végzettségű lakosok aránya. A város lakásállományának 42%-a található ebben a város részben, amelynek 17,8%-a a szegregátumban van. A lakások komfort fokozata is elmarad a városi átlagtól, amit szintén a szegregátumban található jelentősebb számú alacsony komfort fokozatú lakás eredményez. A városi átlagot kismértékben meghaladja a rendszeres munkajövedelemmel rendelkezők aránya és a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya. A városrész minden szempontból központi területe Kunszentmiklósnak. Itt találhatóak a város középiskolái, az általános iskola két feladatellátási helye, az óvoda egy feladatellátási helye, a művelődési központ, könyvtár, múzeumok, a városi sportcsarnok, uszoda és strand, az Egészségügyi Központ és az alapellátás rendelői, gyógyszertárak, a köz-és államigazgatási intézmények nagy része, Polgármesteri Hivatal, Okmányiroda, Gyámhivatal, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Városi Bíróság, Városi Ügyészség, Körzeti Földhivatal, a szociális ellátás intézményei, a kereskedelmi és pénzügyi szolgáltatások nagy része ide koncentrálódik. A közterek, parkok száma és kiterjedése viszonylag nagy a város méretéhez viszonyítva, állapotúk megfelelő. SWOT analízis Erősségek Magas népességszám Közigazgatási és közszolgáltatási funkciók koncentrációja Kiskereskedelmi és vendéglátási vállalkozások nagy száma Pénzügyi és ingatlan szolgáltatások területi koncentrációja Gyengeségek Alacsony komfort fokozatú lakások nagy száma Hiányos közmű ellátottság Utak, járdák hiánya, rossz állapota Közösségi közlekedés feltételinek hiányosságai Turisztikai fogadási feltételek hiánya Közterületek, parkok eloszlása kedvezőtlen Közszolgáltatások alacsony színvonala 12
Lehetőségek Turizmus, termálturizmus fellendülése Pénzügyi, kereskedelmi szolgáltatások kínálatának bővülése Pályázati lehetőségek a városrehabilitáció, turizmus, közszolgáltatások fejlesztése területén Veszélyek Bevásárlóközpontok megjelenésével a városközpont veszít vonzerejéből Parkolási gondok Szegregáció tovább fokozódása 4.2. Petőfi lakótelep, Ipari Park A lakótelepen a lakosság 22,8% él. Kedvező a korösszetétele, a népességen belül itt a legalacsonyabb a 60 éven felüliek aránya, fiatalos városrész. Jellemző a nagyvárosias jellegű társasházas beépítettség. A városrészben kedvezőek a képzettségi mutatók, a legalacsonyabb, jóval a városi átlag alatti a csak általános iskolai végzettségűek aránya, a városi átlagnak megfelelő a diplomások aránya. A lakásállomány 11,6%-a található a városrészben, itt legjobb a lakások komfort fokozata, a lakások mindössze 9,4%-a alacsony komfortú. A városi átlaghoz képest magas a foglalkoztatottak aránya, alacsony a foglalkoztatott nélküli háztartások és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korúak aránya. A városrészben található a rendőrkapitányság, háziorvosi rendelő, óvodai feladatellátási hely, az alapvető kereskedelmi ellátás megfelelő. A városrészhez tartozó Ipari Park a város megfelelő infrastruktúrával rendelkező ipari területe. Kihasználtsága ma még alacsony. A befektetés ösztönzés, vállalkozások betelepítése a város vezetés egyik stratégiai célkitűzése. SWOT analízis Erősségek Kedvező korösszetétel Megfelelő színvonalú lakás állomány Megfelelő közműellátottság Foglalkoztatottak magas aránya Városon belül kedvező fekvése Lakófunkciónak megfelelő kiskereskedelmi ellátottság Befektetésre alkalmas területek Gyengeségek Utak, járdák hiánya, rossz állapota Közösségi közlekedés feltételeinek hiányosságai Közterületek, parkok eloszlása kedvezőtlen Nem épültek ki megfelelő közösségi terek Alacsony a vállalkozások száma az Ipari Parkban 13
Lehetőségek Fejlesztésekkel a városrész vonzóbb területé válhat Új vállalkozások betelepítésével új munkahelyek jönnek létre Veszélyek Parkolási gondok Fejlesztések elmaradása esetén a városrész vonzereje csökken 4.3. Déli városrész A város második legnépesebb területe, a lakosság 38,5%-a él itt. A korösszetétele pontosan megegyezik a Városközpont korösszetételével, a városi átlagtól magasabb a 0-14 évesek aránya és alacsonyabb a 60 éven felüliek aránya. Alacsony az aktív korúakon belül a csak általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya és itt a legmagasabb a felsőfokú végzettségűek aránya. A lakásállomány 17,2%-a található itt, ezek 25,6%-a alacsony komfort fokozatú. A városi átlagtól magasabb a foglalkoztatottak aránya, alacsonyabb a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korúak és a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya. A városrész a kisvárosokra jellemző falusias beépítettségű övezete a városnak. A lakófunkciónak megfelelően élelmiszer kiskereskedések és kisipari szolgáltatások találhatóak a városrészben. SWOT analízis Erősségek Kedvező korösszetétel Megfelelő színvonalú lakás állomány Foglalkoztatottak magas aránya Lakófunkciónak megfelelő kiskereskedelmi ellátottság Beépítésre alkalmas területek Lehetőségek Fejlesztésekkel a városrész vonzóbb területé válhat Gyengeségek Utak, járdák hiánya, rossz állapota Közműellátottság hiánya Közösségi közlekedés feltételeinek hiányosságai Nem épültek ki megfelelő közösségi terek Alacsony a vállalkozások száma A városrész elhelyezkedése a városon belül periférikus Veszélyek Fejlesztések elmaradása esetén a városrész vonzereje csökken 14
4.4. Szécsi telep A város legkisebb népességű része a lakosság 5%-a él itt. A városrészben a legmagasabb a 0-14 éves korosztály aránya és alacsony a 60 éven felüliek aránya. A városi átlag alatti a csak általános iskolai végzettségű aktív korúak aránya, viszont a diplomások aránya alacsonyabb, jóval a városi átlag alatt, 3,3%. A lakás állomány 4,4 %-a található itt, ezek 21,4%-a alacsony komfort fokozatú. A városi átlag felett van a foglalkoztatottak aránya, ennek megfelelően alacsonyabb a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korúak és a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya. A városrész a kisvárosokra jellemző falusias beépítettségű övezete a városnak. A lakófunkciónak megfelelően élelmiszer kiskereskedések és kisipari szolgáltatások találhatóak a városrészben. SWOT analízis Erősségek Kedvező korösszetétel Lakófunkciónak megfelelő kiskereskedelmi ellátottság Beépítésre alkalmas területek Lehetőségek Fejlesztésekkel a városrész vonzóbb területé válhat Gyengeségek Utak, járdák hiánya, rossz állapota Közműellátottság hiánya Közösségi közlekedés feltételeinek hiányosságai Nem épültek ki megfelelő közösségi terek Alacsony a vállalkozások száma A városrész elhelyezkedése a városon belül periférikus Veszélyek Fejlesztések elmaradása esetén a városrész vonzereje csökken 4.5. Tasskertes A lakosság 15,9%-a él ebben a város részben. Korösszetétele kedvezőtlen, elöregedő a népessége, annak ellenére, hogy a lakosságának mintegy 17%-át kitevő, szegregált területen élők korstruktúrája lényegesebben kedvező. A városi átlagot meghaladó a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező aktív korúak aránya és alacsonyabb a diplomások aránya. A város lakás állományának 15,57%-a található itt. A szegregált terület épületeinek alig 1/3-a, a városrész lakásállományának 20% az alacsony komfort fokozatú. 15
Alacsony a foglalkoztatottak aránya, magas a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők és a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya. A városrész a Budapest-Kelebia vasúti fővonal mellett fekszik, így a város vasút állomása is itt található. Az 51. számú főközlekedési útról ez a városrész érhető el először. A városrészben található közszolgáltatások: óvodai, iskolai feladatellátási hely, háziorvosi rendelő, gyógyszertár. A városrész határon található a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Kunszentmiklósi Kirendeltsége. Valamint ebben a városrészben épült fel a város első bevásárló központja. A városrész rendelkezik több beépítésre alkalmas ipari területtel is. A városrész a kisvárosokra jellemző falusias beépítettségű övezete a városnak. A lakófunkciónak megfelelően élelmiszer kiskereskedések és kisipari szolgáltatások találhatóak a városrészben. SWOT analízis Erősségek Lakófunkciónak megfelelő kiskereskedelmi ellátottság Beépítésre alkalmas ipari, kereskedelmi területek Jó közlekedési megközelítési lehetőségek Lehetőségek További szolgáltatók betelepülése a bevásárlóközpont közelében Gyengeségek Öregedő lakosság Utak, járdák hiánya, rossz állapota Közműellátottság hiánya Közösségi közlekedés feltételeinek hiányosságai Nem épültek ki megfelelő közösségi terek Alacsony a vállalkozások száma A városrész elhelyezkedése a városon belül periférikus Alacsony végzettségű, tartósan munkanélküli népesség Veszélyek Szegregáció tovább fokozódása 16
4.6. Külterületek A lakosság 7,7%-a él, ezen a városrészen többségük 61%-uk Kunbábony település részen. A lakosság nagy mértékben elöregedő, a városrész korstruktúrája a legkedvezőtlenebb, itt a legnagyobb a 60 éven felüliek aránya és a legalacsonyabb a 0-14 évesek aránya. A képzettségi mutatók is kedvezőtlenek a többségében mezőgazdasági termeléssel foglalkozó alacsony iskolai végzettségű lakosok miatt. Itt a legmagasabb, jóval a települési átlagot meghaladó legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya (54,6%), és nagyon alacsony a felsőfokú végzettségűek aránya is. A város lakásállományának 9,2%-a található a külterületeken, közel 3/4-ük alacsony komfort fokozatú a közmű ellátottság hiányában. A foglalkoztatottsági mutatók szempontjából a város legrosszabb helyzetű területe. A külterület hat kisebb-nagyobb településeszét, tanyát foglal magába. SWOT analízis Erősségek Gyengeségek Természeti környezet Öregedő lakosság Infrastruktúra hiánya Közműellátottság hiánya A lakásállomány ¾-e alacsony komfort fokozatú Közösségi közlekedés feltételeinek hiányosságai Nem épültek ki megfelelő közösségi terek Alacsony a vállalkozások száma A városrész elhelyezkedése a városon belül periférikus Alacsony végzettségű, tartósan munkanélküli népesség Lehetőségek Veszélyek Nő a falusi, ökoturizmus iránti kereslet Hátrányos helyzetű lakosság számnak növekedése Bűncselekmények számának növekedése 17
5. Stratégia 5.1. Hosszútávú jövőkép A város hosszú távú jövőképe egy olyan a lakóit megtartani képes kisváros, amely a lakosságának magas szintű életminőségek biztosít. 5.2. Jövőbeli fejlesztési irányok A célok kijelölésénél nagy hangsúlyt fektettünk a lakosság véleményére. Kérdőíves felmérésünkben kiderültek azok a problémák, amelyek a város lakóit leginkább foglalkoztatják. Ebből kerültek meghatározásra a tematikus és városrészi specifikus célok. Tematikus célok: Munkahelyek teremtése, vállalkozásösztönzés Városi közszolgáltatások minőségének, elérhetőségének javítása A természetes környezet védelme, az épített környezet megőrzése A szociálisan hátrányos helyzetű, leszakadó rétegek felzárkóztatása A lakókörzetek infrastruktúrájának fejlesztése Városrészi célok: Városközpont Közterületek parkok rekonstrukciója Középületek rekonstrukciója Termál-, gyógyturizmus kínálatának fejlesztése Egészségügyi szolgáltatások minőségének javítása, bővítése Kulturális és közösségi élet fejlesztése Teljes közmű kiépítés, szennyvízcsatorna hálózat fejlesztése Utak, járdák, kerékpárutak fejlesztése Közösségi közlekedés feltételeinek javítása Szociális és foglalkoztatási programok Szociális bérlakások minőségének javítása 18
Petőfi lakótelep és Ipari Park Munkahelyteremtés Vállalkozások betelepítése az Ipari Parkban Utak, járdák, kerékpárutak fejlesztése Teljes közmű kiépítés Déli városrész, Szécsi telep Utak, járdák, kerékpárutak fejlesztése Teljes közmű kiépítés, szennyvízcsatorna hálózat fejlesztése Tasskertes Közösségi közlekedés feltételeinek javítása Szociális és foglalkoztatási programok Szociális bérlakások minőségének javítása Utak, járdák, kerékpárutak fejlesztése Teljes közmű kiépítés, szennyvízcsatorna hálózat fejlesztése Külterületek Megközelíthetőség feltételeinek javítása Közmű ellátottság javítása Természeti értékek megőrzése Mezőgazdasági termelés feltételeinek javítása Falusi, ökoturizmus feltételeinek megtermtése 5.3. Koherencia, konzisztencia A településrendezési terv a települési területfelhasználási egységek és övezeti előírások által szabja meg a város területfelhasználási rendjét és szerkezetét. Településrendezési terv az Integrált Városfejlesztési Stratégiával teljes mértékben összhangban van, módosítást nem igényel. A fejlesztési elképzelések megvalósításának az adott területen érvényben lévő terület-felhasználási egységek, és lehetséges funkciók adnak alapot. Az integrált városfejlesztési stratégia 19
megvalósulása és megvalósíthatósága, ezért összefügg a településrendezési tervvel, és befolyással is bír az abban foglaltakra. A jelenlegi és a várható funkciók az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (OTÉK) szóló 253/1997. Kormányrendelet terület-felhasználási egységekre vonatkozó szabályai alapján kerültek kialakításra. A célrendszer konzisztenciája A kitűzött célok együttesen, egymásra épülve szolgálják a város fejlődését a város egészét és a városrészeket tekintve is. Mivel a város az egyes városrészekkel együtt alkot egy egységet a magasabb rendű célok elérése csak az alsóbb szintű célok teljesülésével valósul meg. 6. 2007-13 során fejleszteni kívánt akció területek Három akcióterület kerül kijelölésre: 1. Városközpont 2. Ipari Park 3. Tasskertes 2008-ban tervezett és benyújtott pályázatok: Pályázat címe Pályáztató szervezet Pályázat Városrész Összes Igényelt megnevezése egyedi költség támogatás azonosító száma 90 db iskolai munkaállomás Iskolafejlesztés Kunszentmiklóson Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága TIOP-1.1.1-07/1-2008- 0813 Városközpont csomag (PC); 9 db tantermi csomag; 2 db szavazó csomag; 2 db alkalmazás szerver csomag 20
ÁMK felújítás Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. DAOP- 4.2.1/2F- 2008-0038 Városközpont 408.116.000 Ft 367.304.400 Ft Petőfi ltp. Óvoda nyílászárócseréje Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács DA-HÖF CÉDE 2008 Petőfi lakótelep Költségvetés készítése folyamatban Magyar-Madjar találkozó Kunszentmiklós Bösztörpusztán Magyar Gazdaságfejlesztési Központ 2008-TU- DAL-2-08-04-7 Külterület 6.000.000 Ft 3.000.000 Ft Közösségi Közlekedés Feltételeinek javítása Kunszentmiklóson DARFÜ Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. DAOP-3.2.1-2008-0005 Városközpont, Tasskertes, Petőfi Lakótelep 59.908.048 Ft 53.917.243 Ft Városháza tetőfelújítása Műemléki és Régészeti Szakmai Kollégium A1000N6820 Városközpont 17.698.127 Ft 12.000.000 Ft Szennyvízelvezetés és tisztítás Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium KEOP- 1.2.0/1F- 2008-0028 város egészterülete 145.000.000 Ft 123.250.000 Ft 2008. évben megrendezésre kerülő Bács-Kiskun rendezvények Megyei Városközpont 2.500.000 Ft 300.000 Ft támogatása (XIV. Önkormányzat Szentmiklósi Napok További tervek a 2007-13 időszakra A Városközpontban, amely az elsődleges akcióterület, a városi funkciók erősítése, közterületi, a kulturális, a közösségi, a közigazgatási és a gazdasági funkció fejlesztése, emellett szociális lakás rehabilitáció, képzési és foglalkoztatási programok megvalósítása a cél a 2007-13-as időszakban. Az Ipari Parkban új vállalkozások betelepítése és munkahely teremtése a cél. 21
Tasskertes egy részét érintő akció területen szociális lakás rehabilitáció, képzési és foglalkoztatási programok megvalósítása a cél. 22
7. A stratégia megvalósíthatósága Ingatlangazdálkodási terv Tájékoztató az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokról Az önkormányzat tulajdonában 49 db lakásbérlemény van, plusz 1 db csereingatlan. Önkormányzati tulajdonú lakások S.sz. Cím Városrész Szoba sz. Alapter. Bérlő kijelölés/használó Szerz.hat.idő 1 Petőfi ltp. B ép A. I.em. 1. Petőfi ltp. 3 70 Rendőrség 2009. 06. 08. 2010. 09. 14. 2 Petőfi ltb. B ép A lcs. I.em. 4. Petőfi ltp. 3 70 határozatlan 3 Petőfi ltp. B ép A lcs. III. em. 8. Petőfi ltp. 1 38 Rendőrség 2013. 01. 31. 2010. 08. 31. 4 Petőfi ltp. B ép. B lcs. II. em. 15. Petőfi ltp. 2 54 Rendőrség határozatlan 5 Petőfi ltp. B ép. C lcs. I. em. 21. Petőfi ltp. 2 54 Önkormányzat 2012. 02. 15. 6 Petőfi ltp. B. ép. C lcs. III. em. 25. Petőfi ltp. 3 70 Ügyészség 2009. 06. 30. 7 Petőfi ltp. C ép. A lcs. III. em. 10. Petőfi ltp. 1 36 Virágh Gedeon Szakközép 2008. 07. 31. 8 Petőfi ltp. I ép. A lcs. I. em. 3. Petőfi ltp. 3 70 mentőállomás 9 Petőfi ltp. I. ép. C lcs. III. em 33. Petőfi ltp. 2 54 10 Kossuth L. u. 4. fsz. 1. Városközpont 2,5 66 ÁMK 2010. 11. 30. 11 Kossuth L. u. 4. fsz. 2. Városközpont 1,5 52 ÁMK 2012. 08. 31. 12 Kossuth L. u. 4. I. em. 3. Városközpont 2,5 66 13 Kossuth L. u. 4. I. em. 4. Városközpont 1,5 52 Rendőrség 2013. 01. 31. 2008. 04. 01. 14 Kossuth L. u. 4. I. em. 5. Városközpont 2,5 66 2012. 11. 30. 15 Gál S. u. 10/1. Déli városrész 1,5 50 ÁMK 2008. 08. 31. 16 Gál S. u. 10/2 Déli városrész 1,5 50 Rendőrség 2013. 01. 31. 2009. 12. 31. 17 Gál S. u. 10/3. Déli városrész 1,5 50 Egészségügy határozatlan 23
18 Kálvin tér 10. I. em. 1. Városközpont 2 80 Gyógyszertár 2011. 07. 31 19 Kálvin tér 10. I. em. 2. Városközpont 2 80 Gyógyszertár 2011. 11. 30. 20 Kálvin tér 10. II. em. 1. Városközpont 1 54,12 Ref. Koll. 2009. 06. 30. 2012. 06. 30. 21 Kálvin tér 10. II. em. 2. Városközpont 2 76,36 2008. 09. 30. 22 Kálvin tér 10. II. em. 3. Városközpont 1 55,62 ÁMK 2008. 08. 31. 23 Kálvin tér 10. III. em. 4. Városközpont 2 63,65 Rendőrség 2013. 06. 30. 2010. 12. 31. 24 Kálvin tér 10. III. em. 5. Városközpont 2 62,90 Rendőrség 2013. 06. 30. 2013. 02. 01. 25 Gárdonyi G. u. 3. Tasskertes 3 100 Önkormányzat 2012. 02. 28. 26 Szappanos L. u. 5. Városközpont 4 128 határozatlan 27 Rákóczi u. 3. Városközpont 2 55 Önkormányzat 2009. 04. 05. 28 Petőfi ltp. XII. ép. C lcs. II. em. Petőfi ltp. 2 55 Önkormányzat 2011. 11. 30. Rendőrség 29 Rákóczi u. 35/1 Városközpont 2 77 Önkormányzat szoc. határozatlan 30 Rákóczi u. 35/2 Városközpont 2 60 Önkormányzat szoc. határozatlan 31 Rákóczi u. 35/3 Városközpont 1 53 Önkormányzat szoc. határozatlan 32 Rákóczi u. 35/4 Városközpont 1 38 Önkormányzat szoc. határozatlan 33 Rákóczi u. 35/5 Városközpont 2 39 Önkormányzat 34 Rákóczi u. 38/2 Városközpont 2 80 Önkormányzat szoc. határozatlan 35 Rákóczi u. 38/2 Városközpont 1,5 61 Önkormányzat szoc. határozatlan 36 Liszt F. u. 31/1 Tasskertes 1 42 Önkormányzat szoc. határozatlan 37 Liszt F. u. 31/2 Tasskertes 1 42 Önkormányzat szoc. 2004. 06. 14. 38 Liszt F. u. 31/3 Tasskertes 1 42 Önkormányzat szoc. határozatlan 39 Liszt F. u. 32/1 Tasskertes 1 42 Önkormányzat szoc. Jogcím nélküli 40 Liszt F. u. 32/2 Tasskertes 1 42 Önkormányzat szoc. határozatlan 41 Liszt F. u. 32/3 Tasskertes 1 42 Önkormányzat szoc. 2009. 02. 01. 42 Liszt F. u. 29/1 Tasskertes 2 50 Önkormányzat szoc. 2008. 12. 23. 43 Liszt F. u. 29/2 Tasskertes 2 50 Önkormányzat szoc. 2008. 12. 30. 44 Kinizsi u. 2/B Tasskertes 3 52,5 Önkormányzat szoc. határozatlan 45 Kinizsi u. 2/A Tasskertes 3 52,5 Önkormányzat szoc. 2008. 12. 30. 46 Bankos K. u. 9/1 Városközpont 1 42 Önkormányzat szoc. 2011. 05. 31. 47 Bankos K. u. 9/2 Városközpont 2 51 Önkormányzat szoc. határozatlan 48 Bankos K. u. 9/3 Városközpont 1 40 Önkormányzat szoc. 2008. 12. 31. 49 Bankos K. u. 9/4 Városközpont 2 68 Önkormányzat szoc. határozatlan 50 Felsőszenttamás 8/a Tasskertes Szoc. otthon 2008. 03. 31 24
A lakások általános állapota: - Petőfi ltp.: 9 db lakás (2 db jelenleg üres) Általánosságban elmondható, hogy a lakások berendezései (konyhabútor, gáztűzhely, gáz vízmelegítő) elhasználódtak. A lakások ablakai is az időnkénti festés ellenére rossz állapotban vannak. A lakások burkolatai kielégítő állapotban vannak. - Kossuth L. u. 4.: 5 db lakás A lakások berendezései (konyhabútor, gáztűzhely, gáz vízmelegítő) 1 lakás kivételével elhasználódtak, cserére, pótlásra szorulnak. Az épület külső része felújításra szorul, a tetőburkolat néhány helyen javítást igényel, az ereszcsatornát ki kell tisztítani. - Gál S. u. 10.: 3 db lakás Az épület cserépburkolatával van probléma, gyakran kell javítani, pótolni, a cserép elhasználódott. - Kálvin tér 10.: 7 db lakás A lakások állapota jó, nem igénylenek felújítást. - Rákóczi u. 35.: 5 db lakás A tető javítása megtörtént. A homlokzat és ereszcsatorna javításra szorul. Pótolni kellene a szerkezeti elemeket (fiókváltók, székoszlopok). A melléképület felújításra szorul. A korábbi beázások miatt 1 lakás belső felújításra szorul (a mennyezet leszakadt, a belső burkolat elkorhadt.) A szükséglakás is felújításra szorul a beázások miatt. - Rákóczi u. 38.: 2 db lakás A homlokzat, tetőhéjazat és ereszcsatorna felújításra szorul. A lakások nyílászárói elhasználódtak. a tetőhéjazat egy része kicserélésre került. - Liszt F. u. 31-32.: 6 db lakás A lakások lelakottak. Valamennyi lakás belső burkolata és fürdőhelyisége felújításra szorul. A nyílászárók is elhasználódtak. A tetőhéjazat kisebb, az ereszcsatornák felújításra szorulnak. A 32 számnál a kerítés teljesen hiányzik (nem is volt). 3 bérlőnél kilakoltatást kezdeményeztünk. - Liszt F. u. 29. : 2 db lakás 2003-ban lettek átadva a lakások. Az egyik különösen lelakott. A lakások külseje nem tükrözi a korukat. Az egyik lakásnál az ereszcsatorna felújításra szorul. - Kinizsi u. 2.: 2 db lakás 2003-ban lettek átadva a lakások. Az egyik különösen lelakott. Külsejük nem tükrözi a korukat. - Bankos K. u. 9.: 4 db lakás Az épület tetőhéjazata és külső homlokzata felújításra került. A nyílászárók felújításra szorulnak. - Szappanos L. u. 5.: családi ház 25
A Felső Kiskunsági Közösségi Munkások Egyesülete bérli, napköziként üzemelteti. A Képviselő-testület kijelölte értékesítésre. A tetőhéjazata felújításra szorul. - Felsőszenttamás 8/a: tanya és gazdasági épület Külső-belső felújításra szorul. A Képviselő-testület kijelölte értékesítésre. Jelenleg bérlő lakik benne. A bérlő részletfizetésre szeretné megvásárolni. Nem lakás céljára szolgáló ingatlanok - Kálvin tér 6. : 3 db üzlethelyiség Mindháromnak van bérlője. Felújítást nem igényelnek. - Bankos K. u. 9.: 2 db ingatlan Az egyik ingatlannak van bérlője. A piactéri ingatlan külső-belső felújításra szorul beleértve a tetőszerkezetet is. A Képviselő-testület kijelölte értékesítésre, de érdemi érdeklődő nem volt. - Kossuth L. u. 60. Az épület külső-belső felújításra szorul beleértve a vizesblokkot, ereszcsatornát. A tetőfedés néhány helyen javításra szorul. A Képviselő-testület kijelölte értékesítésre, az érdeklődők az árat szeretnék csökkenteni. - Rákóczi u. 11. (volt zeneiskola) A homlokzat különösen az alsó részén felújításra szorul. A palafestés javítása és tisztítása szükséges, az udvari folyosórész néhány helyen beázott. A Képviselő-testület kijelölte értékesítésre. - Endrédy u. 4.: kultúrház Felújítás alatt áll az ingatlan. - Endrédy u. 2.: irattár A tetőborítás fele kicserélésre került. Belül a vakolat omlik, az épület nyirkos, dohos, nincs szellőzése. - Kálvin tér 6.: volt bíróság Felújítás, átalakítás alatt áll az ingatlan. - Damjanich u. 10.: Gyámhivatal, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat A fő- és melléképület tetőhéjazata felújításra szorul. A bádogozások és fémlemezfedések javítása is szükséges. - Kossuth L. u. 7.: TOURINFORM Iroda A palahéjazat tisztítása szükséges. A timpanon oromzatdeszkája cserére szorul. A város forgalomképtelen ingatlanai: Egészségügyi Központ Orvosi rendelők Okmányiroda Iskolák Óvodák 26
Sportcsarnok Nem fejlesztési jellegű tevékenységek Tervalku A tervalku az a városfejlesztési eszköz a helyi önkormányzat kezében, amellyel ösztönözheti a magántőke részvételét a közösségi célú fejlesztési programok megvalósításában ennak kereteit a szabályozási terv illetve a helyi építési szabályzat megfelelő részében helyi rendeletekben rögzíteni kell. Városi marketingstratégia A városi marketingstratégia a település versenyképességének, komparatív előnyeinek, vonzerejének feltárásában, a településről alkotott kép javításában hivatott közreműködni A marketingstratégia célcsoportjai: Helyi lakosság és a vonzáskörzethez tartózó települések lakossága; A városban befektetni szándékozó vállalatok, gazdasági társaságok; A városban működő gazdasági társaságok, vállalkozások. Városba látogató turisták; Magántőke mozgósítása önkormányzati kedvezményekkel A helyi gazdasági szervezetek, vállalkozások együttműködési, beruházási szándékai, a befektetők vonzása fokozható helyi kedvezmények felkínálásával: kedvezményes árú önkormányzati tulajdonú telekbiztosítás adókedvezmények, az iparűzési adó meghatározott idejű mérséklése vagy elengedése az ingatlanadó mérséklésével (megfelelve az uniós és hazai adószabályoknak) új munkahelyteremtő beruházások esetén, a fejlesztési területeken működő vállalkozásoknak tartós bérletre tett ajánlat az önkormányzat részéről. 27
Partnerség A Integrált Városfejlesztési Stratégia egyik legfontosabb követelménye, továbbá maga a stratégia megvalósulásának biztos alapja a különböző szakmai és lakossági fórumok bevonása a fejlesztési elképzelések kialakításába, a fejlesztési célok megvitatásába és megvalósításába. Egyeztetés történt a következő csoportokkal: szakmai szervezetekkel (önkormányzati képviselők, közigazgatási intézmények, iskolák, művelődési központ, szociális intézmények), civil szervezetekkel gazdaság szervezetek (legfontosabb cégek, vállalkozók) lakossággal 28