Horvátország 2019. AUGUSZTUS ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Hivatalos megnevezés Horvát Köztársaság Államforma köztársaság Főváros Zágráb Terület 56 594 km 2 Népesség 4 165 000 fő (2018) Egy főre jutó GDP 14 589 USD (2018) Hivatalos nyelv horvát Hivatalos pénznem (kód) horvát kuna (HRK) Magyarország export rangsorában való helyezése 17. (207 országból) HORVÁTORSZÁG ORSZÁG-, ÉS SZUVERÉN KOCKÁZATI MINŐSÍTÉSEI MINŐSÍTÉSEK KOCKÁZATI BESOROLÁS Exim Országkockázati besorolás 4 (1-7) OECD Országkockázati besorolás 4 (0-7) S&P Szuverén minősítése BBB- STABIL kilátás Moody s Szuverén minősítése Ba2 POZITÍV kilátás Fitch Szuverén minősítése BBB- POZITÍV kilátás
A RELÁCIÓ EXIM BESOROLÁSA Horvátország országkockázati besorolása 4-es kategória pozitív kilátásokkal, mely alapján a reláció finanszírozható és biztosítható. ORSZÁGKOCKÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI KOCKÁZATOK Az ország 1991-ben kiáltotta ki függetlenségét az addigi egységes Jugoszláviától, azonban csak az ezt követő délszláv háború öt éves harcai után lett egységes területileg. A Horvát Köztársaság 2009 óta tagja a NATO-nak és 2013 óta az Európai Uniónak. Az ország politikai kockázatai jelenleg mérsékeltek a folyamatos belpolitikai bizonytalanságok miatt. Az elmúlt években számos politikai válság rázta meg az országot, melynek következményeként egyik meghatározó párt sem tudott közvetlen többséget szerezni és ezáltal stabil kormányt alakítani. A legutóbbi 2016. szeptemberi parlamenti választásokat a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) nyerte, azonban meghatározó többség hiányában koalíciós kormányt kellett alakítania. A koalíció 2017 áprilisában hirtelen felbomlott, és csak júniusban sikerült új koalíciós kormányt alakítania a HDZ-nek a liberális Horvát Néppárt (HNS) segítségével, azonban továbbra is megvan annak a kockázata, hogy ez a kabinet se lesz képes kitölteni mandátumát 2020-ig. A biztonságpolitikai kockázatok alacsonyak. Horvátországnak több szomszédos állammal szemben vannak tengeri határvitái, ugyanakkor ezek várhatóan diplomácia úton rendeződnek. Egy esetleges háború kirobbanásának kockázata alacsony, miután Horvátország 2009-óta tagja a NATO katonai szövetségnek. GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS ÜZLETI KÖRNYEZET KOCKÁZATAI Horvátország a korábbi Jugoszlávia egyik leggazdagabb tagköztársasága volt, azonban az 5 éves délszláv háború rendkívül megviselte az ország gazdaságát, és ezáltal kimaradt a közép- és keleteurópai nyugati beruházások korai hullámából. A 2000-es évektől kezdődően az ország folyamatos növekedési pályára állt a turizmusnak és a belső fogyasztás bővülésének köszönhetően (ekkor terjedtek el a fogyasztási hitelek) egészen 2008-as gazdasági világválságig. A gazdaság szerkezetében meghatározó a szolgáltató szektor túlsúlya, mely jelenleg az aktív munkaerő mintegy 71%-át foglalkoztatja.
Horvátország gazdasági növekedéséinek kockázatai közepesek. Horvátország jobban megszenvedte a 2008-ban kirobbant pénzügyi világválságot, mint térségbeli országok, melynek következményeként 2009-től recesszióba fordult a gazdaság. Az országnak 2015-re sikerült csak kikerülnie a recesszióból és várhatóan középtávon 2,5% körüli növekedést érhet el, amely azonban elmarad a válság előtti 4% feletti éves növekedéstől. 2019-ben a gazdaság várhatóan 2,3%-kal bővül éves szinten, melyet az exportforgalom, a belső kereslet növekedése és a turizmus hajt, ugyanakkor világgazdaság globális lassulása erősen befolyásolhatja a várakozásokat. A turizmus a szolgáltatási szektor jelentős részét és a GDP közel 20%-át adja, mely ágazati koncentrációs kockázatokat hordoz magában. A növekedési kockázatok szempontjából kiemelendő, hogy az ország egyik legnagyobb vállalata az Agrokor (amely a horvát GDP közel 15%-át adja és mintegy 60 ezer főt foglalkoztatott) a csőd szélére került, és 2019 április 1-jével Fortenova Csoport néven folytatta működését. A horvát munkanélküliségi ráta az elmúlt években csökkenő pályára állt és mára elérte a 7,2%-os értéket. A monetáris politika kockázatai alacsonyak. A Horvát Nemzeti Bank irányadó kamatlábát 2016-tól 2,5%-os szinten tartja, illetve a nemzeti valuta védelme érdekében szükség esetén könnyen be tud avatkozni a magas devizatartalékoknak köszönhetően. Középtávon alacsony, 2% körüli inflációs pályát várható. Horvátország emellett felvételét kérte az euró bevezetéséhez szükséges európai árfolyammechanizmusba, így legkorábban 2023-ban csatlakozhat az euróövezethez. A közpénzügyek kockázata mérsékelt. Az államháztartás egyenlege 2017-es enyhe szufficitet követően várhatóan egyensúlyba kerül. Az államadósság szintje magas 71,1%, ugyanakkor csökkenő trendet mutat. Az államháztartás szempontjából az előző években a legnagyobb kihívást a rövid távú finanszírozása okozta. Az államadósság átkonstruálásával évről-évre növelték a lejárat hosszát, így ez mára alacsony kockázatot jelent és a kamatkiadások éves szinten a korábbi GDP arányos 3,5%-ról 2%- ra csökkentek. Az üzleti környezet kockázatai mérsékeltek. Horvátország 2013-as csatlakozása óta nagymértékben törekszik az EU-s jogrendszer mihamarabbi átültetésére. Az infrastruktúra fejlett és folyamatos fejlesztés alatt áll. A külföldi tőkebeáramlás évről évre nő, köszönhetően a korábban megkezdett állami privatizációs politikának. A fizetési kockázatok mérsékeltek, a közigazgatás azonban rendkívül bürokratizált. A korábbi kormányzat számos korrupcióellenes kampányt indított, melyek eredménye azonban egyelőre még nem látszik. A jelenlegi kormány ezen kívül eltökélt a bürokrácia méretének és a vállalatok működési költségeinek csökkentése mellett is.
KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK KOCKÁZATAI A külgazdasági kockázatok alacsonyak. A folyó fizetési mérlegpozíciója az elmúlt években szufficites volt, és középtávon az is maradhat. A nemzetközi tartalékok szintjét tekintve megfelelő, az importfedezet jóval a konszenzusos 3 havi szint felett van. Horvátország főbb exportcikkei a gyógyszerek, finomított kőolaj, fűrészáruk, elektromos berendezések, járművek és alkatrészeik. Míg járműveket, finomított kőolajat, gyógyszereket, elektromos berendezéseket importál. Az ország főbb exportpartnerei: Németország, Olaszország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, Ausztria és Egyesült Államok. Importpartnerei: Németország, Olaszország, Szlovénia, Magyarország és Ausztria. A PÉNZÜGYI RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS KOCKÁZATAI A Bankszektor kockázatai közepesek. A nemteljesítő hitelek aránya magas, ugyanakkor évek óta csökkenő tendenciát mutat és mára elérte a 9,5%-os értéket. Emellett az ország pénz- és tőkepiaca fejlett. A bankok tőkeellátottsága és tartalékaik megfelelőek. A nemteljesítő hitelek aránya is folyamatosan csökken a jegybanki intézkedéseknek köszönhetően. AZ ORSZÁG 5 LEGNAGYOBB KERESKEDELMI BANKJA (ESZKÖZÁLLOMÁNY ALAPJÁN) PIACI RÉSZESEDÉSÜK FORRÁS: CROATIAN NATIONAL BANK 30% 27,2% 25% 22,0% 20% 15% 13,7% 10% 8,3% 6,9% 5% 0% Zagrebacka Banka dd Privredna Banka Zagreb dd Erste & Steiermärkische Bank dd OTP banka Hrvatska dd Raiffeisenbank Austria dd
FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK 2017 2018 2019E 2020E 2021E Reál GDP növekedés (%) 2,9 2,6 2,3 2,4 2,2 Éves átlagos infláció (%) 1,3 1,6 1,0 1,9 2,0 Államháztartás egyenlege (GDP %) 0,8 0,2 0,2 0,0-0,1 Bruttó államadósság (GDP %) 78,7 73,8 71,1 66,1 62,4 Folyó fizetési mérleg (GDP %) 3,8 2,6 2,2 1,8 1,4 Nettó FDI (GDP %) 2,5 1,4 2,4 2,6 2,2 Importfedezeti mutató (hónap) 8,3 7,8 9,8 11,1 12,3 Forrás: IMF, E: előrejelzés SWOT ANALÍZIS ERŐSSÉGEK/LEHETŐSÉGEK Az Európai Unió tagjaként új piacok nyílnak meg az ország előtt; Állami privatizációk növelhetik az országba érkező külföldi tőkebefektetéseket; A megnyíló strukturális alapok felpörgethetik a gazdaságot; Megkezdett politikai és fiskális reformok; Alacsony inflációs környezet, javuló üzleti környezet. GYENGESÉGEK/VESZÉLYEK Belpolitikai bizonytalanságok; Magas államadóság; Túlbürokratizált, és nagy létszámú közigazgatás; Magas munkanélküliségi ráta; A nemteljesítő hitelek aránya magas; Magas vállalati és önkormányzati eladósodottság.
ORSZÁGKOCKÁZATI FAKTOROK GRAFIKUS ÉRTÉKELÉSE HORVÁTORSZÁG VISZONYLATÁBAN POLITIKA ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA ÜZLETI KÖRNYEZET GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS STRUKTÚRA KÖZPÉNZÜGYEK KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK MONETÁRIS- ÉS ÁRFOLYAMPOLITIKA BANKSZEKTOR FIZETÉSI TAPASZTALATOK 1 2 3 4 5 6 7 ELHANYAGOLHATÓ KOCKÁZAT > EXTRÉM KOCKÁZAT A MAGYAR-HORVÁT ÁRUFORGALOM ALAKULÁSA 2014-2019 KÖZÖTT MILLIÓ USD 2014 2015 2016 2017 2018 2019E Export 1 576 1 495 1 485 1 794 1 967 2 143 Import 559 479 519 667 726 738 Összes forgalom 2 135 1 974 2 004 2 461 2 693 2 881 Forrás: KSH, E: részleges adatok alapján készült saját előrejelzés MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZRT. MAGYAR EXPORTHITEL BIZTOSÍTÓ ZRT. 1065 Budapest, Nagymező u. 46-48. Tel.: 06 1 374 9100, 06 1 374 9200 Fax: 06 1 269 4476, 06 1 269 1198 Web: exim.hu Email: exim@exim.hu