BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány A PÉNZÜGYI VÁLSÁG HATÁSA MAGYARORSZÁGRA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A RENDSZERVÁLTÁS ÓTA FOLYTATOTT MAGYAR-NÉMET KÜLKERESKEDELEM ALAKULÁSÁRA Készítette: Farkas Viktória Budapest, 2010. május 3.
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...6 2. Az Amerikai Egyesült Államokból kiinduló pénzügyi válság...9 2.1. A válság előzményei...9 2.2. Mi áll a hátterében?...13 2.3. A 2008-as év áttekintése- a válság kibontakozása...15 2.4. A válság begyűrűzése Magyarországra...19 2.4.1. A magyar gazdaság helyzete a válság kirobbanásakor...19 2.4.2. Miért érhetett el minket a válság hulláma?...21 2.4.3. Hol jelentkeztek az első gondok?...21 2.4.4. Válságkezelés...22 2.5. A válság begyűrűzése Németországba...25 2.5.1. Hol jelentkeztek az első gondok?...25 2.5.2. Hogyan hatott a gazdaság ágaira?...25 2.5.3. Válságkezelés...26 2.6. Recesszióban a világ...30 3. Magyar Német külkereskedelem...32 3.1. A nemzetközi munkamegosztás és a külkereskedelem általános jellemzői...32 3.2. Magyarország külkereskedelme a rendszerváltás óta...33 3.2.1. Rendszerváltás, a kilencvenes évek eleje...33 3.2.2. Kilencvenes évektől napjainkig...33 3.2.3. A magyar külpolitika átalakulása...35 3.2.4. Az elmúlt húsz év értékelése...36 3.2.5. Országrelációban vizsgált külkereskedelmünk...37 3.2.6. A magyar külkereskedelem áruszerkezete...38 3.3. Németország külkereskedelme az újraegyesítés óta...39 3.3.1. Történelmi kitekintés...40 3.3.2. A német gazdaság bemutatása...42 3.3.3. A gazdaság szerkezeti megoszlása...43 3.3.4. A német gazdaság export- import szerkezete...44 3.3.5. A német gazdaság külkereskedelme...46 3.3.6. Országreláció a külkereskedelemben...46 3
3.4. A magyar-német külkereskedelem bemutatása...47 3.4.1. Kapcsolattartás a két ország között...48 3.4.2. Az elmúlt húsz év külkereskedelme...49 3.4.3. Beruházások és foglalkoztatás a két ország között...54 3.4.4. Két legjelentősebb tartomány a külkereskedelemben: Bajorország és Baden-Württemberg...55 3.4.5. A magyar- német áruszerkezet alakulása a rendszerváltás óta...58 3.4.6. A német működő tőke szerepe a magyar gazdaságban...59 4. Változások a magyar-német külkereskedelemben 2008 után...62 4.1. A magyar gazdaság teljesítménye 2008-2009-ben...62 4.1.1. Általános gazdasági helyzet...62 4.1.2. A válság előtti hónapok külkereskedelme...63 4.1.3. A válság első éve hazánkban...64 4.1.4. A magyar külkereskedelem 2009-ben...65 4.1.5. Magyar beruházások 2009-ben...68 4.2. A német gazdaság 2008-2009-ben...69 4.2.1. Általános gazdasági helyzet...69 4.2.2. A német külkereskedelem 2009-ben...70 4.2.3. A válság első éve a német gazdaságban...71 4.3. A két ország közt folyó külkereskedelem a válság után...73 5. Előrejelzések...74 5.1. A magyar gazdaság kilátásai...76 5.2. A német gazdaság kilátásai...82 5.3. Hogyan állítható vissza a két ország közötti kapcsolat?...83 6. Összegzés...84 7. Fogalomtár...86 8. Bibliográfia...88 4
Ábrák és táblázatok jegyzéke 1. Ábra: Amerikai lakóingatlanok árának változása...10 2. Ábra: A subprime válság terjedése a nemzetközi pénzügyi piacokon...11 3. Ábra: Megtett mérföldek és házárak az Egyesült Államokban. 1985-2008...12 4. Ábra: Hozam és árfolyamkockázat...20 1. Táblázat: A GDP összetevői változás az előző évhez képest százalékban...22 5. Ábra: Gazdasági növekedés a világban...30 6. Ábra: A BUX index alakulása 2000-2009-ig...31 7. Ábra: A DAX index mozgása 2000-2003, 2007-2009...31 8. Ábra: Export volumen és az export piacok növekedése...37 9. Ábra: Magyarország exportja és importja...47 2. Táblázat: A magyar külkereskedelmi áruforgalom alakulása az NSZK-val...53 3. Táblázat: Magyarország export-import szerkezete a két legjelentősebb német tartomány relációjában...55 10. Ábra: Német működő tőke beruházások Magyarországon...61 11. Ábra: A GKI prognózisa 2010-re...80 5
1. Bevezetés Dolgozatomban az elmúlt években kialakult gazdasági válság hatását vizsgálom, különös tekintettel a magyar-német külkereskedelemre gyakorolt hatásaira. A két ország kapcsolatát a Németországi Szövetségi Köztársasággal folytatott külkereskedelem szemszögéből mutatom be, nem térek ki a Német Demokratikus Köztársasággal folytatott kereskedelemre. A kialakult válság mindkét országban komoly munkanélküliségi gondokat okozott, emellett az export húzóágazatának számító autóiparban komoly visszaesést okozott, mely nemcsak az anyaországban lévő vállalatokban- Németország - hanem a leányvállalataiban is visszavette termelését, köztudott Magyarországon lényeges működő tőke befektetők a német autóipari cégek. Elsődlegesen ismertetem a 2008 szeptemberében kirobbant világméretű gazdasági válságot, majd bemutatom mindkét ország gazdasági helyzetét, hogyan hatott a válság a gazdaság ágaiban, és nem utolsó sorban a külkereskedelem milyen mértékben változott az elmúlt években. Prognózisom a 2010-es év. A téma aktualitásából kifolyólag kevés forrás állt rendelkezésemre, így az újságok cikkekre, az eddig elkészített felmérésekre támaszkodom. Elsődlegesen felvetődik a kérdés, valójában mikor kezdődött a krízis. 2006-ban az amerikai kormány kamatemelés mellett kötelezte el magát, az addig jól működő hitelezési rendszer ezzel a lépéssel bedőlt. A jelzáloghitelek fizethetetlenné váltak, az ingatlan árai egyre csak növekedtek, a már sokat emlegetett pénzügyi buborék kipukkadt. Mi történt ezután? A világ reménykedett, hogy a gondot képesek lesznek megfékezni az amerikaiak, nem terjed a határon kívülre. Természetesen a hatás mindenhol érezhető lett volna akkor is. Nem így történt. A magas kamatok, a törlesztő-képtelenség egyre több bankot csődeljárás alá vetett, az így kialakult bizalmatlanság, az egyre nehezebb hitelhez jutás visszavette a lakosság fogyasztását, mely termeléscsökkenést eredményezett az amerikai piacon. Akkor már világossá vált, a nemzetközi piacok veszélyben vannak. A pénzügyi rendszerek összefonódása miatt az amerikai bankok leányvállalataiba is átterjedt a válság a nemzetközi piacokon. A másodlagos subprime hitelek, a jelzáloghitelek értékpapírosítása tekinthető a válság egyik alapjának. Többek között ezeknek köszönhető Magyarország és Németország gazdaságának krízisbe jutása. 6
Egy ország fejlődése elképzelhetetlen a nemzetközi kapcsolatok valamint a nemzetközi munkamegosztásban való részvétel nélkül. A világ összes országa egy rendszert alkotva nemzetgazdaságaik által teremtik meg a világgazdaság egészét, mely kapcsolatrendszer a részek struktúrájától, hatékonyságától, az egységek között lévő viszonytól függ. Egy állam külgazdasági eredményeit leginkább a gazdaság belső szerkezete határozza meg. Melyek a következők; az adott ország elhelyezkedése, termelési tényezőinek változatossága, milyensége, mennyisége. A politikában, gazdaságban, társadalomban kialakult helyzet stabilitása. A gazdasági mutatók eredményei, az inflációs ráta, a foglalkoztatottság aránya a társadalom egészére nézve, az államadósság nagysága, államháztartás, költségvetési mérleg, együttesen egy egységes képet festenek az ország helyzetéről. 1 Magyarország kis, nyitott gazdaságú ország, termelésének közel fele kivitelre kerül. Az export húzószektor lehet egy ilyen külgazdaság érzékeny országban. Nagy szerephez jut ebben a gazdaságdiplomácia, mely képes a gazdaság mozgásterét bővíteni. Feladatai közé tartozik a kereskedelem teremtés, a piacra jutás feltételeinek javítása. Már a két világháború között a legnagyobb külkereskedelmi partnerének mondhatta magát Németország, mely pozícióját a kilencvenes évek óta tovább erősíti. Mindkét ország gazdaságában erősen befolyásoló tényezőnek számított a politika, így a revízió által létrejött egy agrár-ipari munkamegosztás a két ország között, mely inkább a németeknek kedvezett. Majd, a második világháborút követően olyan erős szerkezetváltás történt külkereskedelmünkben, amely még tovább rontotta az amúgy is eltorzult gazdasági szerkezetet, a szovjet befolyás hatására erősen központosított tervgazdálkodást. A szocializmus idején beszűkült nyugati külkereskedelmünk, egyetlen, jelentősnek mondható kapcsolat élte túl ezeket az időket, és végig folyamatosan javítani tudta külkereskedelmi áruszerkezetét, az NSZK-val (Németországi Szövetségi Köztársaság, német nevén Bundesrepublik Deutschland) folytatott külkereskedelmünk. Megfigyelhető volt, hogy a két állam között a négy évtizedig tartó szocialista berendezkedés alatt is folyamatosan bővült az áruforgalom. A magyar export tekintetében ezekben az időkben eleinte a nyersanyagok, félkész termékek részesedtek a legnagyobb arányban. A nyolcvanas évek végére helyüket a gépek, elektronikai cikkek és a járművek vették át. A kilencvenes években a kapcsolat erősítésében már nem politikai okok domináltak, mindinkább az 1 Majoros Pál: Magyarország a világkereskedelemben 7
Európai Unióhoz való csatlakozásunk igénye, melyhez nagy lökést adott, Németország szerepe erősödött a magyar gazdaságban. Ha jobban belemélyedünk a két ország közötti kapcsolatba, elmondhatjuk, hogy politikai téren is jelentős együttműködés figyelhető meg, hiszen német oldalról támogatást kapunk a vidékfejlesztésre irányuló intézkedésekben, az agrárpolitikai támogatási rendszerben, a külföldi támogatásokat koordináló titkárság erősítésében és egyéb más területeken egyaránt. Mára exportszerkezetünkben változást tapasztalunk. A technika előrehaladtával a hightech termékek, gépi berendezések, elektrotechnikai termékek, járművek foglalják el az első helyet. Magához az exporthoz közvetlenül kapcsolódik a befektetés-állomány megléte, milyensége, korszerűsége, mivel a befektetések által növelhető egy ország kiviteli aránya, minősége. Jelentős szerephez jutnak a német működő tőke beruházó vállalatok, melyek a magyar exporthoz számottevően hozzájárulnak. 2008 szeptemberében kirobbanó világméretű pénzügyi válság kihatott mindkét országra, erősen befolyásoló tényezője lett az országok közti kereskedelem alakulásának, a gazdaságok ágait recesszióba sodorta, és a közel másfél évtizede kialakított, folyamatosan finomított külkereskedelmi kapcsolatokat megtörte. A csökkenő források, a beszűkülő kereslet mind az export, mind az import visszaeséséhez vezetett. Exportfüggőségünk, a szoros német piactól való függés mind okot ad a bizonytalanságra, egy olyan helyzetben, amikor a világ vezető államában válság tör ki. Németország, szintén érzékenyen reagál, hiszen külkereskedelmének alakulása rányomja bélyegét gazdaságára és az ország jólétére. A 2009-es évtől olymértékű fogyasztás-visszaesés figyelhető meg, mely a magyar-német export-import szerkezetben visszavette az értékeket, ugyanakkor a külkereskedelmi mérlegben éves átlagot véve nem jelentkezett passzívum. Külföldi segítségekkel, kölcsönös együttműködések által napjainkban is nagy erővel folynak a munkálatok, hogy a legrövidebb idő alatt visszaállíthassák a válság előtti szintre az országok gazdaságainak teljesítményét, a két országok közt folyó áruforgalmat. 8
2. Az Amerikai Egyesült Államokból kiinduló pénzügyi válság Tavaly tavasszal Soros György köntörfalazás nélkül megmondta, hogy a világ a dollár korszakának a vége felé rohan. 2 ( http://www.antidogma.hu/node/961)- 2008.11.04. 2.1 A válság előzményei 3 A nemzetközi pénzügyi válság előzményei az 1980-as évek elejéig vezethetők vissza. A világban számos olyan esemény történt, mely történelmileg, gazdaságpolitikailag komoly változásokat eredményezett a nemzetközi -és a hazai piacokon egyaránt. A felbomló szocialista államok piacgazdasággá alakultak-jelen esetben mindkét vizsgált ország szocialista berendezkedésű volt- nyugati, fejlett piacok felé orientálódtak, termékeik megjelentek a külpiacokon, és felvevő országokként nagy mennyiségű importszükséglettel olyan szoros függésbe kerültek a nyugati, fejlett országoktól, mely napjainkig is meghatározó kereskedelmi kapcsolatokat eredményezett. Ebben az időszakban a liberális gazdaságpolitikai elemek kerültek előtérbe, megkezdődött a szabad kereskedelem bővítése, a gazdasági és pénzügyi dereguláció, mindezek hatására a pénzkínálat folyamatosan növekedett. Kína, az addig zárt, ázsiai ország megnyitotta kapuit nyugat felé. A fejlődő országokból érkező olcsó import komoly deflációt okozott a hazai piacokon, ezért a nyugati országok, elsősorban az USA erre válaszul növelte a pénzkínálatát, ezzel együtt csökkentette a kamatlábakat. 1998-2001 között az egész világon defláció fenyegetett, elkerülése érdekében a nyugati világ központi bankjai, legfőképp a FED (Federal Reserve System) egyre több pénz pumpált a gazdaságba. Az ingatlan, részvény és nyersanyagárak folyamatosan nőttek, hiszen a likviditás vezérelte eszköztár egyre feljebb tolta az árakat. 2 A 2008-as őszi pénzügyi válság-( http://www.antidogma.hu/node/961) 3 Scheuer Gyula-S.T.Gergely: A pénzügyi válság háttere: http://www.polgariszemle.hu/app/interface.php?view=v_article&id=285&page=1 9
1.Ábra: Amerikai lakóingatlanok árának változása Az 1990-es évek közepétől az Amerikai Egyesült Államokban rohamosan terjedni kezdett az úgynevezett subprime hitelezés. Ez annyit jelent, hogy a hitelfelvevő ingatlanának egy részére úgynevezett prime hitelt igényelhet a banktól, a még fennmaradó részre, egy másodlagos, magas kockázatú, magas kamatozású hitel vehető fel. Emellett megjelent egy másik hitelforma is, az úgynevezett Alt-A, mely az elsődleges és másodlagos hitelállomány között helyezkedik el. Ebbe a kategóriába tartoznak azok, akiknek nincs megfelelő jövedelemigazolásuk, vagy magas az adósságállományuk jövedelmükhöz képest. A subprime jelzálog-hitelezés az 1990-es évek közepétől indult gyors növekedésnek az USA-ban. A subprime és az Alt-A hitelek gyors expanziója a 2004 2006 közötti időszakra koncentrálódott: ezen hitelek együttes részesedése az új hitelnyújtásból a 2003. évi 10 százalékról 2006-ban már 40 százalékra emelkedett. Ebben az időszakban az amerikai ingatlanárak folyamatos emelkedése tette lehetővé a kétes anyagi helyzetű adósok számára a hitelfelvételt. 4 (http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/subprime-ami-tudhato- 186857) 4 Subprime: ami tudható- http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/subprime-ami-tudhato-186857 10
2.Ábra: A subprime válság terjedése a nemzetközi pénzügyi piacokon Forrás: http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/subprime-ami-tudhato-186857 A kilencvenes évek végétől az Internet térhódítása lehetőséget adott arra, hogy bárki létrehozhasson a világhálón weboldalt. Ezzel megjelent az értékesítés egy teljesen új formája, az internetes kereskedelem, angolul e-commerce. 1997-től 2000-ig úgynevezett dot.com 5 vállalkozások jöttek létre, melyek fő tevékenységi területük az Internet-B2B, B2C, konzultációs cégek- bevételük legnagyobb része innen származik. Ezek az újszerű vállalatok hihetetlen módon kezdtek szaporodni, szinte követhetetlenné váltak. Jövőkép nélküli törekvéseik, stratégiai és a hosszú távú üzleti terveik hiánya a lufi növekedéséhez vezetett. A bukás szinte elkerülhetetlen volt, 2000 márciusában bekövetkezett a csúcs, ezt követően nagymértékű visszaesést figyelhettek meg, mely megbélyegezte az elkövetkező éveket. A FED megelőzve a recesszió kialakulását, kamatcsökkentéssel igyekezett elhárítani a bajt, mindezt sikeresen. 6 A 2003. év végén végrehajtott kamatemelkedés beszűkítette a subprime hitelfelvétel mértékét, erre válaszul a hitelezők lazítottak a feltételeken, hitelkedv természetesen újra növekedésnek indulva magával hozta a hitelportfólió romlását, hiszen e feltételek lazítása azt jelentette, hogy olyanok is hitelhez juthattak, akik nem rendelkeztek jövedelemigazolással, esetleg önerejük csekély volt. Eleinte nem is volt gond, hiszen az 5 Dot.com cégek meghatározása- http://www.kislexikon.hu/dotcom_cegek.html 6 A dot.com lufi- http://www.foodandwine.hu/2009/05/23/a-dotcom-lufi/ 11
ingatlanár növekedés folyamatos volt. Magától érthető, ez a modell addig működőképes, amíg növekedés figyelhető meg. A bankközi piacon megindult egy hitelezési verseny, melynek az volt a lényege, hogy egymást felülmúlva egyre kockázatosabb hiteleket nyújtsanak, magas kockázatú befektetések támogatásával, hitelképtelen magánszemélyek behitelezésével, egyetlen cél lebegett a szemük előtt, az előző évi növekedést felül kell múlni. 2006. elején a kialakult ingatlan-lufi ereszteni kezdett, a lakásárak csökkenése a hitel felvételek visszaesését eredményezte, ezzel együtt a hitelportfólió egyre romlott. A kamatok, fizetésképtelenség, kényszerértékesítés mind nőtt, és egyre lehetetlenebb helyzetbe sodorta a hiteleket, 2007-ben megjelent a törlesztésképtelenség, mely 2008-ra két milliónál is több hitelt érintett. 3. Ábra: Megtett mérföldek és házárak az Egyesült Államokban, 1985-2008 forrás: http://astro.elte.hu/~hetesizs/ffek/valsag.doc Az Egyesült Államokban napjainkra kialakult gyakorlattal kapcsolatban például nem sokat túlzott az a szakíró, aki a minap kijelentette: aki vesz levegőt és alá tudja írni a nevét, az bizony hitelképes - pontosabban az volt egészen tavalyig. Az ingatlanpiaci jelzáloghitelezők, illetve a nagy nemzetközi befektetési bankok oly módon juttattak pénzhez - lakásvásárlók millióitól kezdve sokmilliárd dolláros cégakvizíciókra készülő befektetői 12
csoportokig - szinte mindenkit, hogy a kockázatok számbavétele lényegében elmaradt. 7 (http://www.fn.hu/hetilap/penzugyek/20070807/amerikai_tragedia/) Elkerülni úgy lehetett volna a válságot, hogy ez a folyamat csak az amerikai ingatlanpiacon zajlik le, a nemzetközi piacokon a likviditási felár megnőtt volna, mely a hiteleket drágította volna, de mégis minden mehetett volna tovább a megszokott kerékvágásban. Lehet esély arra, hogy a világ vezető államából nem terjed tovább a baj? 2007 augusztusában folyamatosan érkeztek a jelentések a világ minden részéről, melyek csődökről tudósítottak, mint a dominó, dőlt minden. A magyar és német bankokban is felütötte a fejét a krízis. Nem volt mit tenni, állami segítségnyújtásra került sor. A bankközi piacokra betörve, befagytak a hitelek, már csak magas fedezeti felár mellett voltak hajlandók a bankok egymásnak hiteleket nyújtani. 2007. március 13.: Becsődölt a New Century Financial amerikai jelzálogbank. 2007. július 31.: A Bear Stearns bejelentette, hogy két alapja gyakorlatilag elvesztette az értékét. Az év végén 233 millió dollárt adózott, ez 89%-kal kevesebb, mint az előző évben (akkor 2,054 milliárd dollár) 2008. március 18-án a JP Morgan mindössze 120 millió fontért felvásárolta a bankot. 2007. augusztus 9.: Ekkor mutatkoznak meg Európában a válság első jelei: a BNP Paribas három alapjának függesztette fel a működését, ezután kétmilliárd dollár veszteség éri. Augusztus 13-án az Európai Központi Bank, a Fed és a japán jegybank pénzt injektál a pénzpiacba. 8 ( http://hu.wikipedia.org/wiki/a_2008%e2%80%932009- es_gazdas%c3%a1gi_vil%c3%a1gv%c3%a1ls%c3%a1g_kronol%c3%b3gi%c3%a1j a) 2.2 Mi áll a hátterében? A válság kialakulásának három fő oka volt, melyek egymással kölcsönhatásban állnak. Elsődlegesen kiindulhatunk az amerikai jegybank által hosszú időn keresztül alacsonyan tartott alapkamatából, mely a már említett dot.com lufi kipukkanása után a recesszió megelőzése miatt volt szükséges, tudjuk, ez időlegesen megoldotta a válság kialakulásának lehetőségét, akkor még nem sejtették, mi jön ezután. 7 Ács Gábor-Fekete E.Simon Ernő: Amerikai tragédiahttp://www.fn.hu/hetilap/penzugyek/20070807/amerikai_tragedia 8 A 2008-2009-es gazdasági világválság kronológiájahttp://hu.wikipedia.org/wiki/a_2008%e2%80%932009- es_gazdas%c3%a1gi_vil%c3%a1gv%c3%a1ls%c3%a1g_kronol%c3%b3gi%c3%a1ja 13
A FED egyre több pénzt pumpált az amerikai gazdaságba, így a felélénkülés mindenre gazdasági területre kihatott. Ennek a pénznek egy jelentős részét már a valós gazdaság nem tudta felszívni, a likviditás vezérelte eszközár-növekedés egyre csak nyomta az ingatlanárakat, így a fedezet értéke is növekedett, biztonságban voltak a hitelek. Az alacsony kamatok serkentették a hitelkedvet, mindenki lakást akart venni, mert azt hitték stabil a piac. De hogyan lesz egy amerikai jelzálogválságból globális gazdasági válság? Aki azt hinné, hogy ez csak az amerikaiak problémája, az nagyot téved. Mert mi történt? Az amerikai bankok ezzel az óriási igénnyel, hogy mindenki hitelt és ingatlant akart venni, nem tudtak lépést tartani. Ezért a jelzáloghitelek fedezete mellett a bankok kötvényeket bocsátottak ki. Ezeket a kötvényeket elhelyezték a nemzetközi pénzpiacon. Akik látták, hogy amerikai jelzálog-hitelpapírokat lehet vásárolni 7-8 százalékos kamatnyereség mellett, miközben Európában a kamat 2-3 százalék volt, rájöttek, hogy ez bomba üzlet, így mindenki beszállt. 9 ( http://www.hetek.hu/hatter/200809/rendkivuli_helyzet_van) Az értékpapírosítás gyakorlata Azok, akik a normális ingatlanhitelek feltételeit nem tudták teljesíteni, kaptak egy úgynevezett subprime hitel lehetőséget. Alapjában vége ez a megoldás ésszerűtlen, hiszen, hogyan nyújthat egy bank olyan személynek hitelt, aki az alapfeltételeknek nem felel meg? Az újszerű pénzügyi eszközök bonyolult és átláthatatlan rendszere, továbbá a fedezet szolgáló értékpapírokat jegyző befektetők olyan kockázatokat is vállaltak, melyeket addig nem is sejtettek. Mindemellett a hitelminősítő cégek több esetben természetesen ahol érdekeltségük volt- a pénzügyi csomagokat a legnagyobb AAA kategóriába- sorolták, ez annyit jelentett, hogy eltitkolták a tényleges kockázatot. Mi lobbantotta lángra a piacot? Amikor az itt említett értékpapírokat leminősítették. Pánik tört ki. Nézzük mi történt: A pénzügyi piacokon egyre elterjedtebbek lettek a CDS-ek (Credit Default Swap) és a CDO-k, melyek lehetőséget adtak a befektetők számára, hogy profitjukat tovább növeljék.. Ezek a piacok nem szabályozottak, az állami piacok nem követték a piacok változását. Hogy megértsük, hogyan jutott a subprime hitelek csődje a nagya befektetési alapkezelőkig, egy voszonylag új pénzügyi piaci terméket kell megismernünk. Angolul a 9 Gyorsinterjú Fekete Jánossal: Rendkívüli helyzet vanhttp://www.hetek.hu/hatter/200809/rendkivuli_helyzet_van 14
neve CDO (Collateralized Debt Obligation, magyarul fedezett hitelköltségek.) Nagyon egyszerűen fogalmazva ez egy olyan pénzügyi konstrukció amelynek tulajdonában vannak a jelzáloghitelek, alapelve pedig, hogy egy kötvénybe csomagol össze számos hitelt, azok kockázatát pedig a CDO tulajdonosai együtt viselik. 10 ( http://etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pu_antal.pdf) Mi a lényege a Credit Default Swap-nak? A CDS (Credit Default Swap) lehetővé teszi, hogy a hitelek kockázatát át lehet származtatni. A vevő meghatározott időszakonként meghatározott összeget fizet az eladónak, aki kezességet vállal az adós fizetéseiért. Ezek a CDS-ek csomagokban történő árusítása azt idézte elő, hogy nagyon nehéz volt felmérni a termék valós kockázatát, ami átláthatatlan struktúrák létrejöttét eredményezte. A másik termék a CDO, ami mögött hitelek vagy kötvények állnak, a vevő (befektető) átvállalja a banktól az adott csomag kockázatát. Ez az eladó banknak azért jó, mert így még több hitelt képes kihelyezni. Mindezeket a termékeket kihasználva fordulhatott elő, hogy hatalmas összegű hitelek kerültek kihelyezésre, láthatjuk elhibázott pénzügyi mechanizmussal párosulva, mely a kockázatokat nem kellően értékelve lehetett a harmadik oka a válság kialakulásának. Természetesen mindhárom együttes jelentkezése kellett ahhoz, hogy az eddig jól működő világgazdasági folyamatok egy pillanat alatt kártyavárként omoljanak össze. 11 Felmerül a kérdés, hogyan alakulhatott ki pénzpiaci válság az ingatlanpiaci válságból. A válasz egyszerű, az ingatlan lufi kidurranásával az ingatlanpiacra épülő értékpapírok árfolyama esésnek indult, hiszen az ingatlannal fedezett értékpapírok mögötti érték zuhanása elértéktelenítette a papírokat. Azok, akik rendelkeztek ilyen ingatlanfedezetű értékpapírral minél előbb túl akartak adni rajtuk, a többi tőzsdei befektető pedig, hogy mentse, ami menthető minden kockázatosan vélt papírtól szabadulni próbált, így olyan cégek részvényei is eladásra kerülhettek, amelyeknek az adott helyzetben semmilyen kitettsége sem volt, így uralkodhatott ez a pánik a befektetői döntések felett. 10 Antal Melinda-Tímea: Az amerikai ingatlanpiac és bankszektor válságahttp://etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pu_antal.pdf 11 Az amerikai ingatlanpiac és bankrendszer válsága: http://etdk.adatbank.transindex.ro/pdf/pu_antal.pdf 15
2.3 A 2008-as év áttekintése- a válság kibontakozása 12 Az elmélet bukása megjelent a gyakorlatban 2008-as év kezdetén január 11-én a második legnagyobb amerikai pénzügyi konszern, a Bank of America felvásárolta teljes egészében a legnagyobb amerikai jelzáloghitelező Countrywide Financial Corporationt. Ez annyit jelentett, hogy kizárólag részvényekkel ellentételezett a Bank of America. A Countrywide, mely a nem elsőrendű jelzáloghitelválság miatt került bajba, 40 bank adott gyorshitelt, összesen 11 és fél milliárd dollár értékben, melynek hetven százalékát több mint négy év múlva kell csak visszafizetnie, és egyetlen hitelezőnek sem volt egy éven belül törlesztési kötelezettsége. Még ebben a hónapban a koreai piacok mutatói jelentős mértékben esni kezdtek, az amerikai jelzáloggal terhelt részvényeik eladása rohamos mértékben nőni kezdett. A KOSDAQ- Amerika elektronikus tőzsdéje- egy nap alatt 5,7 %-ot esett egy nap alatt. Januárban tényként tárult a világ elé, az amerikai tőzsdéken kereskedett valamennyi részvény 77 százalékos mínuszba kerülése 22-én a 90 napos árfolyam- alakulás alapján, az összes részvény 46 százaléka esetében a visszaesés 15 százalék feletti. Időközben az ázsiai tőzsdék 5-10 százalékot zuhantak, ezt követte az európai, így a magyar börzéken is hasonló mértékben veszítettek értékükből. Februárban nagymértékben csökkent Kína kereskedelmi mérlegének szokásos hatalmas többlete. A visszaesés fő oka az amerikai gazdasági gondok miatti keresletcsökkenés, ez annyit jelent, hogy a 2007-es februári 23,7 milliárd dolláros pozitívumhoz képest ez 8,6 milliárdra csökkent. A gazdasági lassulás jelei mutatkoztak, a munkanélküliek száma öt éves csúcsra emelkedett, az amerikai vállalkozások 63 ezer embert bocsátottak el. A lakossági fogyasztás visszaesett, köszönhetően az emelkedő olajáraknak, az ingatlanáresésnek valamint a munkanélküliség hihetetlen növekedésének. A rossz hírekre reagálva, a várakozásokkal ellentétes lépésre szánta el magát a FED. Míg mindenki 12 A 2008-2009-es gazdasági világválság kronológiája: http://hu.wikipedia.org/wiki/a_2008%e2%80%932009- es_gazdas%c3%a1gi_vil%c3%a1gv%c3%a1ls%c3%a1g_kronol%c3%b3gi%c3%a1ja 16
rendkívüli kamatcsökkentést remélt, addig újabb likviditás injekcióval örvendeztette meg a tőkepiacokat, így a jegybank további 200 milliárd dollárt pumpált az amerikai bankrendszerbe, így sikerült elkerülni a további hitelezési kondíciók szigorítását. Április elején az IMF közgyűlése megállapította, globális szintű kormányzati beavatkozásra kell a bankok likviditásának helyreállításához. Ekkor már kimondhatóvá vált, a válság nem korlátozódik kizárólag az Egyesült Államok piacára, a feltörekvő Kina, India nem lesz képes függetleníteni magát. Gordon Brown, brit miniszterelnök e hónapban egyik beszédében a modernkor első pénzügyi válságának nevezte, az IMF megreformálását javasolta, a nemzetközi pénzügyi intézményrendszer átalakításában látta a reményt. A májusi várakozások szerint a Fed továbbra is enyhe monetáris kondíciókkal segítette a gazdasági növekedést, az irányadó kamata 2 százalék maradhat, így az idén összesen 2,25 százalékponttal csökkentett kamatot. A világ pénzpiaci alapjaiba a május 7-ével záródó héten 24 milliárd dollár friss készpénz érkezett, ami legalább egy részét pótolta a megelőző héten kiáramló 32 milliárd dollárnak. Az EPFR Global (az alapkezelők pénzáramlásait követő szervezet) adatai szerint a kockázatosabb feltörekvő piacok és a hasonló kategóriába sorolt kötvények is részesedtek a friss forrásokból. Szeptember 15-én a negyedik legnagyobb amerikai kereskedelmi bank, Lehmann Brothers csődvédelmet kért, emellett a Merril Lynch tulajdonosi struktúraváltoztatásra kényszerült. Nem volt más lehetőség, a FED újabb hitelekkel tömte meg a JFMorgan Chase bankot, majd ezáltal csőd közeli állapotból megmenti a Lehman Brotherst. A pénzügyi szektorban pénzhiány fenyeget, hiszen a követhetetlenné vált tartozások eredményeként beszűkültek a források. Az ingatlanhitelezési folyamatok rögös útra tértek, hatalmas akadályok gördültek a pénzkihelyezések elé, kényszerű hitelkonstrukció szigorításokat vezettek be. Szeptember 16-án az American International Group 85 milliárd dollárt kapott az amerikai jegybanktól, ezzel megszerezte az állam a cég 79, 99 %-os részesedését. A FED döntését merőben befolyásolta, hogy az esetleges csődeljárás hatása milyen káoszt okozhatott volna a pénzpiacon, megnövelte volna a hitelköltségeket is, melynek beláthatatlan következményei lettek volna. A Washington Mutual Inc. Nagy betétgyűjtő bankot a JP Morgan megszerezte. 17-én két bank egyesülését hajtották végre, a Lloyds TSB felvásárolta a HBO-t. Alig 10 nappal ezután az Amerikai Egyesült Államok államosította a Washington Mutual hitelintézetet, mondhatni azonnal tovább is adva rajta a JP Morgan Chase-nak. Ezzel elkezdődtek a felvásárlások, mentve a még menthetőt. A Citigroup 17
szeptember 27-én felvásárolta a Wachovia amerikai bankot. Két nappal később a Bradford & Bingley részben államosította az angol állam. Szeptember 30-án a belga Dexia bank 6,4 milliárd eurós segítséget kapott, melyet a belga befektetőknek, a belga kormánynak köszönhetett, valamint a francia és luxemburgi kormánynak. Október elején az USA szenátusa utána a képviselőház is elfogadta a 700 milliárd dollárról szóló adómentesítő csomagot, melyet három részben bocsátottak ki, az első részlet 250 milliárd, a második 100 milliárd valamint az utolsó 350 milliárd dollárból állt. Az Unicredit Bank 6,6 milliárd eurós tőkeemelésben látta a megoldást, melynek hatására a bejelentés után részvényei 13,4 %-kal kezdtek esni. A német kormány, hogy erősítse a polgárok bizalmát, garantálta a megtakarítási számlák védelmét. Október 6-án a MICEX és az RTS 19%-os eséssel zárt Oroszországban, majd ennek következtében a következő napon az orosz ország, Dmitrij Medvegyev bejelentette, hogy 36.37 milliárd dollár hitelt kapnak az orosz bankok. Az Európai Unió pénzügyminiszterei megegyeztek arról, hogy 50000 euróra emelik a bankbetétek garanciáját. A General Motors, a BMW, valamint a Daimler is csökkentette a termelést. Az Opel több hétre leállította a termelést Németországban, ennek oka a kereslet nagymértékű csökkenése volt. Az Amerikai Egyesült Államokban Barack Obama lett az új miniszterelnök november 4- én, ezt követően az olajárak csökkeni kezdtek. Több európai jegybank is kamatcsökkentést hajtott végbe, köztük az angol, svájci, cseh, valamint az Európai Központi Bank is. November 9-én Sao Pauloban ülésezett a világ vezető országainak vezetői. Számos további esemény követte a fent említett történéseket. Nem volt más kiút, minden országnak saját válságkezelő programot kellett kidolgoznia. A németek két mentőcsomagot állítottak össze gazdaságuk és szociális hálójuk megvédésére. A magyarok pedig nemzetközi szervezetektől-imf, Világbank, Európai Unió- kértek segítséget. Ezt jól tükrözi, hogy a gyengébbek a nemzetközi szervezetekre támaszkodva igyekezték magukat az államcsődtől megvédeni, az erősebbek tartalékaik bevetésével, kötvények kibocsátásával és további keresletélénkítő beruházásokkal maradtak talpon. A napról-napra érkező új hírek a világ minden országából szinte követhetetlennél vált. A mélyből, egyre mélyebb kerültek az addig virágzó ágazatok, a vállalatok között nem válogatva, kisebb, nagyobb, világméretű cégek kérték csődeljárás alá vételüket. Ahogy mondták; Mint a kocka dőlt minden. 18
2.4 A válság begyűrűzése Magyarországra 2.4.1 A magyar gazdaság helyzete a válság kirobbanásakor 13, 14 2008 októberében hazánkat is elérte a nemzetközi pénzügyi válság. Megjelenése és terjedése részben magyarázható az ország nyitott gazdaságával, továbbá az itthoni bankrendszer az anyabankok révén a nemzetközi pénzügyi hálózatok része, így minden nemzetközi hatás érződik hazánkban. Súlyosbodásának oka, az elmúlt években felhalmozott hatalmas adósságállományunk. Mindezekhez hozzájárul a magas fizetési mérleg hiánya, a jelentős költségvetési deficit, valamint a lakosság eladósodása. Hazánk erősen függ a külföldi befektetőktől -többek között a német vállalatok-, folyamatos kényszer a külföldi hitelezők, befektetők felé lejáró adósságok megújítása. A jelenlegi helyzet kialakulásában nagy szerepet játszottak a túlzott államháztartási kiadások, melyek aránytalanul magasak voltak az ország tényleges teljesítményével szemben, a pazarló kiadások nem a gazdaság versenyképességét szolgálták. Mindezeket a vállalatoktól, magánszemélyektől való megvonásokkal fedezték, emellett a külföldi hitelfelvételek is jelentős forrásként szolgáltak. Az állam működését hitelekből biztosították, ugyanakkor a lakosság fogyasztásai egy részét külső forrásból biztosította. A konvergencia program 2006-tól bevezetett megszorítási intézkedései ellenére sem oldódtak meg az alapvető problémák. Néhány gazdasági mutató javuló tendenciát mutatott, mint például a költségvetési hiány mértéke, vagy a külkereskedelem egyenlege. A fokozatosan lassuló gazdasági növekedés, a gazdaság romló tőkevonzó képessége Magyarországot a feltörekvő országok rangsorában egyre hátrébb sodorta. A pénzügyi válság kirobbanásakor a gazdaságban temérdek feszültségi pontot lehetett tapasztalni. Néhányat ezek közül említenék; Az állam működése magas terheket ró a gazdaság szereplőire, ezzel ront versenyképességükön, csökkenti önfinanszírozó, öngondoskodó képességüket. Hazánk kitettsége magas fokú, átlagot meghaladó kockázatú a deviza finanszírozás és devizakereslet terén. A foglalkoztatottsági ráta nagyon alacsony, a 14-65 év közötti korosztály 57 százalék. Hiányzik a versenyképes, képzett munkaerő, a szakképzettség 13 A válság Magyarországon-makrogazdasági összefüggések: http://www.avhga.hu/2009_dokumentumok/avalsagmagyarorszagon.pdf 14 Gazdasági válság Magyarországon http://www.kormanyszovivo.hu/page/valsagkalauz_gazdasagivalsag_magyarorszag 19
terén sokoldalú hiányosságok találhatók. Műszaki technológiai színvonala, és a magyar gazdaság termelő és szolgáltató szereplőinek versenyképessége rendkívül alacsony, - leszámítva néhány multinacionális vállalatot-. A gyenge munka és adómorál, a korrupció, a széles fekete gazdaság, mind olyan problémák, melyek rontják gazdaságunk megítélését. A társadalmi különbségek folyamatosan nőnek, a felfelé irányuló mobilitás nehezül. A nagy elosztási mechanizmusok, állami újraelosztási rendszerek, mind a nyugdíjrendszer, egészségügy, szociálpolitika, önkormányzatok egyre nagyobb szerkezeti és finanszírozási problémákkal küzdenek. 15 4.Ábra: Hozam- és árfolyamkockázat Forrás: Pénzügyminisztérium 2008 őszén ilyen gazdaságpolitikai helyzet várta a válságot Magyarországon. Hazánknak egyenlőre nincs megfelelő stratégiája a jövőre nézve, mely képes lenne megoldani a gazdasági és társadalmi problémákat, összehangolni azokat. Ezek mind csak kiragadott példák a tágas palettából kiválogatva, rengeteg megoldatlan dologgal álltunk ekkor is szemben, miközben a külkereskedelemben folyamatosan aktívumot mutató magyar-német relációra nem volt panasz. 15 A válság Magyarországon-makrogazdasági összefüggések: http://www.avhga.hu/2009_dokumentumok/avalsagmagyarorszagon.pdf 20
2.4.2. Miért érhetett el minket is a válság hulláma? A világgazdasági válság hatásai a magyar gazdaságba két irányból gyűrűzött be. Egyrészt a magyar gazdaság exportpartnereinek gazdasági nehézségei, gyengülése kiviteli lehetőségeinket jelentősen rontotta, mivel az export GDP-hez viszonyított aránya lényegesen magas, több mint 80 százalék, így abban az esetben, ha az export szűkül a vállalati szektor jövedelmezőségét visszafogja, ami létszámleépítéseket, bérkiáramlás visszafogásában, valamint beruházási döntésekben egyaránt megmutatkozik. A Németországba is bekúszó krízis folyamatok érezhetően visszavették a kereskedést, az áruforgalom csökkent, ugyanakkor aktívumot termelt továbbra is. Másrészt a pénzügyi válság következtében a hazai bankrendszer hitelkínálata erőteljesen beszűkült. A csökkenő befektetői kockázatvállalási hajlandóság miatt a hitelköltségek emelkednek, a hitelkamatok növekedése figyelhető meg. A bankok szigorúbb hitelfeltételekkel helyeznek ki hiteleket, ami mind a lakossági, mind a vállalati szféra hitelfelvételét csökkenti. A reálbércsökkenés hatására a lakossági fogyasztás is mérséklődik. A külkereskedelem fedezésére sok esetben nyújtottak hiteleket a bankok a vállalatok számára, ezért a visszavett hitelezések zsugorították a külkereskedők lehetőségeit is, a fogyasztás szűkülése megmutatkozott a magyar-német áruforgalom mennyiségében is. 2.4.3. Hol jelentkeztek az első gondok? Hazánkat a 2008 őszi válság váratlanul érte. A Lehman Brothers csődje sokkolta a fejlett világot, a kockázati indexek egyik napról a másikra hatalmasat ugrottak. A már fenn említett 2006-ban bevezetett fiskális szigor bár javította az egyensúlyt, a kiigazítás keveset tudott helyrehozni az előző öt év elhibázott lépéseiből. Mindezek ellenére a GDP-hez viszonyított eladósodottság sem csökkent, hiába a megszorítások. 16 Időközben beszűkültek azok a források, melyek segítségével finanszírozhatóvá vált hatalmas méretű államadósságunk. 2008 október közepére spekulatív célponttá váltunk. 2008. október 9-én jelentkeztek hazánkban az első komoly bajok. Délutánra a forint esni kezdett, az OTP részvények pár perccel a zárás előtt mélyrepülésbe kezdtek, az állampapírpiac kiszáradt. Egy napon belül három piacon is megjelentek a válság jelei. Ekkora már a Magyar Nemzeti Bank 17.4 milliárd eurós tartaléka kevésnek bizonyult. A 16 Andor László (2008): Függöny, avagy egy korszak vége. Napi Gazdaság, XVIII. : évf.249. december 29. 21
tartalékigény elérte a 24 milliárd eurót. 17 Világossá vált, egyedül nem leszünk képesek kilábalni. Ez nemcsak kis és külpiacra termelő gazdaságunkból adódott, a gyenge belső strukturális rendszerek alól hamar kicsúszott a talaj. Ugyanakkor olyan erőt kellett mutatnunk a külpiacok felé, mely a spekulánsokat elrettenti, hiszen a spekulatív támadások kapcsán már államcsőd fenyegette Magyarországot, -elterjed egy közeledő államcsőd híremivel megszűntek a forrásaink, melyek a működés feltételeit biztosították, miközben fizetési kötelezettségeinket egyre inkább képtelenek voltunk fizetni szintén a forráshiány miatt. Ugyanebben az időintervallumban a német kormány teljeskörű garanciát vállalva igyekezett a likviditást megőrizni, legfőbb célként a bankközi piacok zavartalan működését jelölték meg, mely a hazánkban jelen lévő német tulajdonú bankok fennmaradásában elengedhetetlen tényező volt. 1. Táblázat: A GDP összetevõi változás az elõzõ évhez képest %-ban 2007 2008 2009 2010 2011 Háztartások fogyasztási kiadása 0,7 1,1-3,8 1,1 1,4 Természetbeni társadalmi juttatás -10,8 0,0 0,2 0,1 0,3 Háztartások fogyasztása -1,8 0,9-3,1 0,9 1,2 Közösségi fogyasztás -2,2-2,0 0,2-0,3 0,3 Bruttó állóeszköz-felhalmozás 1,5-1,0-0,9 2,5 6,2 Belföldi felhasználás -1,0 1,3-2,2 1,1 2,1 Kivitel (áruk és szolgáltatások) 15,9 6,1 3,9 5,8 8,5 Összes kereslet 6,3 3,4 0,6 3,3 5,2 Behozatal (áruk és szolgáltatások) 13,1 6,1 2,4 5,2 8,2 GDP 1,1 1,3-0,9 1,6 2,5 Forrás: Pénzügyminisztérium 2.4.4 Válságkezelés A magyar kormány a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF), az Európai Unióhoz és a Világbankhoz fordult készenléti hitelkeretért. Összesen 20 milliárd eurós mentőövet kaptunk, mely a duplája volt annak, amire számítani lehetett. Ebből 6.5 milliárd eurós Európai Uniós segítség, 12.5 milliárd eurós Valutaalaptól származó és 1 milliárd eurós világbanki segítség. Mindez a gazdaság számára hatalmas mentőcsomagot jelentett. A 17 Magyar Narancs, XX.évf. 51-52. Hiába van hitelünk, ha nincs bizalom -Bogár Zsolt-M. László Ferenc 22
magyar kormány egyeztetve a jegybankkal egy 12 pontból álló javaslattal ált elő, mely később hatástalannak bizonyult. E 12 pont között szerepelt, a már eltervezett adócsökkentési javaslat visszavonása, a költségvetési tervezet átdolgozása, a betétekre állami garanciavállalás, állampapír kibocsátás csökkentése, továbbá biztosították a nyugdíjpénztáraknak az állampapír vételét. Mindezek ellenére a forint további gyengülést mutatott. Az OTP részvények ezer forinttal a könyv szerinti értékeik alatt voltak, a Budapesti Értéktőzsde minden más tőzsdét alulteljesített. A Magyar Nemzeti Bank és az Európai Központi Bank közötti 5 milliárd eurós valutacsere sem oldotta meg a helyzetet. Az október 23-ai hosszú hétvége előtt végrehajtott 300 bázispontos kamatemelés sem garantálta a zuhanás megállását. 18 November közepére e két intézkedés meghozta a várt eredményt. A forint 5-10 százalékkal emelkedett, a magyar államadóság kockázati felára szinte a felé apadt, valamennyire stabilizálódott a helyzet. Az ország ennek köszönhetően megmenekült az államcsődtől. 19 Javult ezzel az ország bizalma a németek szemszögéből is. A 3 százalékpontos jegybanki kamatemelés és az IMF-hitel hírének hatására az október 22-23-án tapasztalt mélypont óta a forint 5-10 százalékkal erősebb, a magyar államadósság kockázati felára csaknem a felére apadt, az állampapírhozamok 150 bázispontot estek - utalt a kölcsön piaccsillapító hatására az IMF-hez benyújtott szándéklevél részleteit feltáró tájékoztatón Simor András jegybankelnök. Ennek dacára a Moody's és a Fitch leminősítette Magyarország devizában és forintban kiadott államkötvényeit, a forint azonban e hírekre már alig rezdült meg. 20 ( http://hvg.hu/hvgfriss/2008.46/200846_magyaros_valsagkezeles_vaskos_vigasz/2) Lejjebb sorolták a magyar államadósságot november 7-én először a Mody s majd három napra rá a Fitch, és 17-én az S&P szintén. A 17-én megtartott nemzeti csúcson a vállalkozásoknak 1400 milliárd forintot ígértek két évig, 1800 milliárd forintot pedig az építőiparnak, mindezeket nagyrészt Európai Uniós forrásokból. Az Országgyűlés elfogadta a költségvetési plafonról szóló törvényt, kétezer állás szűnt meg egy nap lefolyása alatt. 18 Az IMF-hitel története és következményei- Nehéz napok éjszakája; Magyar Narancs, XX. évfolyam. 45. szám (Bogár Zs..Mészáros B.-M. László Ferec) 19 Farkas Zoltán: Magyaros válságkezelés http://hvg.hu/hvgfriss/2008.46/200846_magyaros_valsagkezeles_vaskos_vigasz/2 20 Farkas Zoltán: Magyaros válságkezeléshttp://hvg.hu/hvgfriss/2008.46/200846_magyaros_valsagkezeles_vaskos_vigasz/2 23
Magyarország az Európai Unióval egy 6,5 milliárd eurós kölcsönszerződést kötött. 2009. január. 14-én a kormány zárult 47 milliárd forintos tervezett kiadást, majd a miniszterelnök január 29-én 1000 milliárd forintértékű adó átalakítást hirdetett. Február 3-án meghirdették a 4 nap munka 1 nap képzés programot, ezzel is támogatták a munkahelyek megőrzését. Pár nap múlva, 16-án megszületett a válságkezelő program, melyben szerepelt az adó-és szociális reform, további kiadáscsökkentések. Ekkor már a tervezett visszaesés 3-3,5 százalékos, míg a hiány 2,9 százalékos. A következő hónapban, március 25-én a hitelezés élénkítésének érdekében segítettek a bankokon; OTP 400 milliárd, FHB 120 milliárd forintot kapott. A válságot követő hosszú recesszió idején a magyar gazdaságpolitikának két feladatot kell megoldania. Menedzselni kell a pénzügyi válság következményeit, az újabb pénzügyi és valuta-krízis kialakulását meg kell előzni, a recesszió mélységének csökkentését kell megcélozni, mindeközben a gazdaság szereplőinek hitelképességét javítani, megfékezve a munkahelyek nagyarányú megszűnését. Másrészt a jövő felé tekintve megteremteni egy fenntartható fejlődést, hitelességünket külföld felé javítani, hiszen csupán rövidtávú megoldások nem vezetnek eredményhez. Ezek a tényezők elengedhetetlenek a külkereskedelem zavartalan működéséhez, a magyar-német kapcsolatok erősítéséhez szükséges a bizalmunk visszaállítása, stabil pénzügyi helyzetünk, gazdaságunk recesszióból való kilábalásának gyorsítása, a hitelezési rendszerünk stabil alapokra helyezése. A Valutaalap egy friss tanulmánya a válságkezeléssel kapcsolatban két dologra hívja fel a figyelmet. Egyrészt arra, hogy átlátható és sikeres fiskális politikára lesz szükség a deficitek finanszírozásához, azaz a válság elmúltával megszorításokkal kell az államok adósságállományát csökkenteni. 21 ( http://www.ecostat.hu/kiadvanyok/mikroszkop/132.html) A kialakult válság Németországot sem kerülhette el, sőt elsőnek mondhatja magát az európai kontinensen, hiszen itt jelentkeztek legelőször a válság jelei. 21 Világgazdaság: válság és kilábalás- http://www.ecostat.hu/kiadvanyok/mikroszkop/132.html 24
2.5. A válság begyűrűzése Németországban 2.5.1. Hol jelentkeztek az első gondok? A válság első jelei Európában a világ legnagyobb exportőr államában jelentkeztek 2007 nyarán. Az amerikai jelzálogpiacon történt összeomlás miatt Németországban, az IKB Deutsche Industriebank, -mely kis és középvállalatok számára nyújtott hiteleket- 16 milliárd eurós veszteséget számolt el, hiszen a bank más bankokkal együtt létrehozott egy hedge fundot- Rhineland Funding Capital Corporation- mely az amerikai jelzálogpiacon működött, így közvetlenül érintetté vált. Ezzel a válság jelei már a német piacon is feltűntek. Nem véletlen. Elkerülhetetlen volt, hogy a világ legnagyobb exportőrjének számító ország megússza, hiszen a gazdasági ereje kivitelétől erősen függ, az pedig szorosan kötődik a nemzetközi piacok alakulásától. 22 Likviditási problémák jelentkeztek több tartományi bankban is, ekkor már nem volt kérdés, az államnak be kell avatkoznia. Három nagybanknál szintén veszteségek jelentkeztek, melyek erősen függtek a külső pénzpiacoktól. Az 1992-ben alapított, 2007-ben részvénytársasággá vált Saschsen LB, mely Szászország tartományi bankjánál először írországi leányvállalatánál -a Conduits Ormond Quay-nál- mely jelzáloghitelekkel foglalkozott- jelentkeztek a gondok. Németország tizedik legnagyobb bankjaa West LB: veszteségei a Volkswagen törzs, valamint elsőbbségi részvényeik árkülönbségeire tett fogadások végett 70 millió eurós kárt szenvedett. A harmadik, Bajorország tartományi 23 24 bankja, a Bajern LB, aminek az amerikai jelzálogpiacon voltak befektetései. Nem kímélte a gazdaság ágait a krízis. 2.5.2 Hogyan hatott a gazdaság ágazataira? A német gazdaságban először a fémfeldolgozóknál és a vegyiparban, ezen belül előgyártmányokat gyártó vállalatoknál ütötte fel a fejét a válság. 22 Magyarország sem ússza meg az amerikai válság hatásait: http://www.mfor.hu/cikkek/magyarorszag_sem_ussza_meg_az_amerikai_valsag_hatasait.html?page=1 23 Német bankfúziókat generál a válság: http://www.origo.hu/uzletinegyed/hirek/vilaggazdasag/20070829- amerikai-masodlagos-jelzalogpiaci-valsag-nemet-bankok-egyesulessel-vedekeznek.html 24 Milliardenspritze für SachsenLB: http://www.managermagazin.de/unternehmen/artikel/0,2828,500628,00.html 25
A beszűkülő kereslet és kivitel miatt azokat a vállalatokat érintette legjobban, melyek amerikai és nyugat-európai piacokra exportálnak, valamint amelyek a belföldi keresletet látták el. Ezzel ellentétben kevésbé érintette a gyógyszeripart, a biztosítási ágat, élelmiszer -és feldolgozóipart, vendéglátást, kiskereskedelmet, többek között köszönhetően a háztartások rendelkezésére álló nem csökkent. Ezek az ágak még képesek voltak ellenállást tanúsítani. Az alacsony inflációnak és a magas foglalkoztatásnak köszönhetően. A munkahelyek csökkenése először az ipari vállalatoknál jelentkezett, miközben a nagyobb vállalatok a rövidített munkaidőt választva igyekezték elkerülni a tömeges elbocsátásokat. A kis és középvállalatok belföldi irányultságuk miatt nem kerültek közvetlen veszélybe, míg azok a nagyvállalatok, melyek nemzetközi aktivitással bírtak erősen függtek a külpiaci helyzetektől. Legérzékenyebben az adóipar reagált, hiszen a háztartások megszorításai elsősorban itt mutatkoztak meg. A 2008-ban rekordra kúszó üzemanyagárak az esetleges gépjárművásárlási szándékot időben elhalasztották, sokan a meglévő autóktól is szabadulni kívántak a megnövekedett törlesztő részletek, és a magas fenntartási költségek miatt. A hazánkban letelepedett német autóipai vállalataiban tapasztalt termelés visszaesést sok esetben termelés leállás követett, munkahelyek szűntek meg és az export mértékét visszavette. Azzal, hogy az ipari termelés visszaesett, a logisztikai vállalatok tevékenysége iránti kereslet is apadt. Az autópályadíjak emelése még nehezebb helyzetbe sodorta ezeket a vállalatokat, helyzetükön már az üzemanyagárak csökkenése sem segíthetett. A magyarnémet külkereskedelem keretein belül lebonyolított áruforgalom zavartalan működését megzavarta a logisztikai vállalatok helyzete, növekedtek a költségek, melyek áremelkedéseket idéztek elő a piacon. 2.5.3 Válságkezelés A fent említett veszteségek után gyors segítségre volt szükség. A lakosságot meg kellett védeni a külső gondoktól, míg a bankokat a bankcsődöktől. 2008 szeptemberében az amerikai jelzálogpiacon levő befektetései miatt a Hypo Real Estate ír leányvállalata, a DEFA veszélybe került. Ezt követően a német szövetségi kormány megszavazott egy milliárdos nagyságrendű mentőcsomagot, melyhez hozzájárultak a kereskedelmi bankok és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 26
(németül: Finanzaufsicht) is, így a kormány kezességet vállalt a bank ügyeiért. 2008. október 8-án egy 568 milliárd eurós segítséggel a német kormány teljeskörű garanciát vállalva, elkerülte a pánikhelyzet kialakulását, ezzel a magán megtakarítások biztonságos helyzetbe kerültek. Október 17-én stabilizálták a pénzpiacot, megfékezve ezzel a válságot, megteremtették a likviditást a bizalom fenntartása mellett. A bankok növelhették saját tőkéjüket, a cél az volt, hogy a bankközi piacokon a tranzakciók zavartalanul működhessenek, a lehető legkevesebb terhet róva az adófizetőkre. 25 Létrehoztak egy új közjogi intézményt, németül FMSA, Finanzmarktstbilisierungsanstalt, ehhez egy mentőalapot, FMStFG, Finanzmarktstabilisierungsfonds, lefordítva Pénzpiacokat Stabilizáló Intézmény és Pénzügyi Stabilizálási Alap. Az államháztartáshoz ezek közvetlenül nem tartoznak. Célja, hogy segítsenek a hitel- és pénzügyi szolgáltatóknak, értékpapírral és tőzsdei ügyletekkel foglalkozó társaságokat, a tőkebefektetési társaságokat, továbbá a biztosítótársaságoknak és nyugdíjalapoknak. 2008. október. 23-án napvilágot látott az első mentőcsomagot, mely biztosította a pénzügyileg stabil helyzetet a bankközi piacon is, a veszteséges bankoknak segítséget nyújtott kilábalni a bajból. Ez összesen 500 milliárd eurós támogatást jelentett. A rászoruló bankoknál az állam megvásárolt részvénycsomagjai által szavazati jogával élve beleszólhatott a bank ügyeibe, hiszen a részvényekkel tulajdonrészt szerzett. A munkaerőpiacon pontosabban a munkaügyi hivatalokban növelték a munkaközvetítők létszámát, így lehetőséget kaptak a már felmondási idejüket töltő munkavállalók számára, hogy új munkahelyeket találjanak még elbocsátásuk előtt. Továbbá az infrastruktúra területén a folyami és vasúti közlekedés javítása volt a cél, ezáltal munkát biztosítottak az építőiparnak is. Az illegális munkavállalás megfékezése, a szakmunkák piacának erősítése és kiszélesítése szintén része volt a tervezetnek. Ahhoz, hogy a vállalatokat át tudják segíteni a nehéz időkön 18 hónapra növelték a csökkentett munkaidőben eltölthető hónapok számát. A munkavállalók megtarthatták munkájukat, a vállalatok pedig szakképzett, betanított alkalmazottaikat. Az Újjáépítésért felelős Hitelintézetet 15 millió euróval segítették, főleg a többségi magántulajdonnal rendelkező vállalatokat. A lakosság számára biztosabb lett a hitelfelvétel és a befektetés. Az állam a gyengébb régiók megsegítésére is gondolt. Ahhoz, hogy ezekben a tartományokban is beindulhassanak a 25 Zűrösen mentették a botránybankokat: http://www.klikkbank.hu/valsag/20090827-bankmentes-esnemetorszag-a-depfa-a-hypo-real-estate.html 27