Ugod Község Önkormányzata

Ugod Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018

Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 10 Célok... 10 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 12 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 12 2. Stratégiai környezet bemutatása... 14 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 15 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 37 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 52 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 57 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 63 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 66 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága... 67 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 67 1. A HEP IT részletei... 67 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése... 67 A beavatkozások megvalósítói... 68 Jövőképünk... 69 Az intézkedési területek részletes kifejtése... 70 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 78 3. Megvalósítás... 82 A megvalósítás előkészítése... 82 A megvalósítás folyamata... 82 Monitoring és visszacsatolás... 85 Nyilvánosság... 85 Érvényesülés, módosítás... 87 4. Elfogadás módja és dátuma... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2

Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Ugod Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Ugod múltja: A mai falu a hátságon terül el, amelynek valószínűleg legmagasabb részén épült a vár. Ettől délkeletre szintén erősebb kiemelkedésen (az iskola területén) temető volt. Esetleg itt állhatott a falu legrégebbi temploma is. A hajdani főtér a Művelődési Háznál volt. Az Árpádházi királyok korában környékünkön a Csák-nemzetségnek voltak birtokai. Csák bán már 1270-ben a Bakony 3

örökös ispánja volt. A falu nevét a vár első tulajdonosától, a szintén Csák-nemzetségbeli Ugod bakonyi örökös ispántól nyerte. 1563-65 között Ugod is török kézen volt. 1608-ban a várúr, Nádasdy Tamás, földet, rétet, erdőt adott Ugod új telepeseinek. A jövevényeknek csak a vár védelmére kellett kiállítaniuk lovast, vagy gyalogost. A várat Nádasdy Tamás, Megyeri Imrének adta el. 1616-ban Árki Péter a várnagya. Tíz évvel később már elhanyagolt állapotban volt: csak palánkkerítés vette körül. Az 1632. és 1641. évi záloglevelekben még szerepelt, védelmi jelentősége azonban megszűnt. A század végén - a pápai és devecseri uradalmakkal együtt - az Esterházy grófok kezére került. A várnak csak romjai maradtak meg, amelyre 1756-59-ig templomot építettek. Ugod 1527-től 1658-ig mezőváros, majd paraszti falu lett. Határait kétnyomásban művelték a XVIII. században. Rozsot és kétszerest termeltek. Sertéseiket a Bakony erdőségeiben makkolták. Meszet égettek. Egykori termálfürdőjét sokan látogatták. Egy Bárdió nevű francia 7 öles kutat fúrt Vadkert-pusztán 1825-ben, amelyből kristálytiszta savanyúvíz tört fel. Ez volt Magyaroszág legelső fúrt kútja. Mind ivásra, mind hideg-meleg vizes fürdőnek megfelelt. A fürdőre részvénytársaság ügyelt. Később elhanyagolták: csak hírneve maradt meg. Ugod uradalmi központ a XVIII. és XIX. században. Tizenegyezer holdas határának több mint a felét erdő borította. Gróf Esterházy Móric 1895-ben 4000 holdat mondhatott magáénak. Gróf Esterházy Tamás - az utolsó földbirtokos - földjét 1945-ben osztották fel. Ezidőtájt a vasútállomás mellett nagy mészégető gyár működött. Ugodot 1927-ben nagyközségként tartották számon. A pápai járás nagyobb falvai közé tartozott 1933 lakosával. Mára ez a szám 1415 főre csökkent és nagyon valószínű, hogy az elkövetkezendő években tovább fog csökkeni. UGOD JELENE: Különleges szépségű település. A Bakony hegység és a Kisalföld találkozásánál fekszik. Ugod és környéke kedvelt kirándulóhely. A patinás község műemléki értékei, a Bakony szépsége és klímája mind-mind vonzóak és emlékezetes pihenést nyújtanak az idelátogató magyar és külföldi turistáknak.. A faluban 4 élelmiszerbolt, 4 vendéglátó-ipari egység, valamint postahivatal, takarékszövetkezet,.óvoda, iskola, orvosi és fogorvosi rendelő, gyógyszertár működik. 4

Futballcsapata a megyei I. osztályban szerepel Községünk vendégszerető település. Nemcsak faluköszöntő tábla fogadja a vándort, hanem számos lehetőség nyílik a pihenni vágyó, nyugalmat, csendet igénylő turistáknak a szabadidő kulturált eltöltésére. Vadászoknak is kedvenc helye az ugodi Bakony. Főleg külföldiek térnek évről évre vissza a gazdag zsákmány reményében. Ugodról turistautak vezetnek a festői szépségű Bakonyba. Útközben még megtalálhatók a hajdani mészégető kemencék és maradványaik. Valamikor messze földön híresek voltak az ugodi meszesek. Szinte az egész falu mészégetésből élt. Ugodnak ma 1415 lakosan van. Az önkormányzat folyamatosan dolgozik az itt élő emberek életkörülményeinek javítása érdekében. Eddigi tevékenysége során 1992-93-ban járdát építtetett a Klapka utcában, kiépült a vezetékes gáz 1994-ben, a következő évben a telefonhálózat. 1997-ben elkészült a sportpálya és öltöző, működni kezdett a kábel TV hálózat. 1998-ban megvalósult az óvoda, az iskola és a polgármesteri hivatal gázellátása. Az önkormányzat nagy hangsúlyt fektet a belvízvédelemre ennek keretében árokmélyítésre, tisztításra került sor, és megtörtént a templom kivilágítása, közvilágítás korszerűsítése 2000-ben. 2001-ben befejeződött a községben a szennyvízcsatorna építése, új burkolatot kapott a község valamennyi utcája; a templom, a temető felé vezető út és előtte a parkoló, felújították a szőlőutat, megvalósult az iskolai konyha gázellátása, járdalapok egy részének újrarakása, cseréje is megtörtént, 2001. augusztus 18-án ünnepélyes keretek között dr. Kontrát Károly BM. politikai államtitkár által átadásra került a millenniumi zászló, augusztus 19-én dr. Kovács Zoltán Pápa polgármestereországgyűlési képviselő felavatta a Szent István szobrot. 2002-ben kálvária restaurálásra, játszótér kialakítására és belvízvédelemre nyertünk el pályázatot.megépült az Ugodi Erdőbirtokossági Társulat tulajdonát képező közjóléti tó, ahol a természetet szerető, pihenni vágyó emberek szép, nyugodt környezetben tölthetik el szabadidejüket. 2004-ben pályázati pénzből megtörtént az iskola nyílászáróinak cseréje, valamint a következő évben a főépület tető- és homlokzat javítása ( CKÖ-vel közös pályázat útján) 2005-ben a plébániánk felújítására nyertünk el pályázatot, majd 2006-ban a a Művelődési Házunk többfunkciós épületté alakítására( háziorvosi, védőnői tanácsadó, gyógyszertár) pályáztunk sikeresen, amit a 2008-ban megrendezett falunap keretében ünnepélyes keretek között avattunk fel. 2009-ben az önkormányzat épületét, a templom homlokzat és tetőfelújítását, valamint a támfal építésesét sikerült megvalósítani. Elkezdődött a járdák felújítása (Petőfi u és Kossuth u. Vasút u. páratlan oldalán) közcélú munkások bevonásával. 2010-ben településünkön kialakításra került a hulladékudvar és a hulladékgyűjtő szigetek, így 5

megoldodott a szelektív hulladékgyűjtés problémája. 2011-ben sor került az óvoda külső felújítására, valamint az iskola fűtéskorszerüsítésére, szakmai és informatikai fejlesztésre. A szociális étkeztetés biztosításához konyhai eszközök beszerzésére is sikerült pályáznunk. A templomunk felújítása is befejeződött 2012-ben elkészült az IKSZT épülete, ahol korosztálytól fűggetlenül fiatalok és idősek hasznos programok keretében tölthetik el szabadidejüket. Sor került az óvoda belső felújítására is. képe A parkok szépen gondozottak, évente friss virágokkal ültetjük be őket A temetőnk is gondozott, mutatja elhunyt elődeink, halottaink tiszteletét. A itt lakók szorgalmas emberek, igényesek házaik lakókörnyezetük rendezettségére. A Képviselő-testületünk és a polgármester azon munkálkodtak az elmúlt években, hogy közintézményeink, parkjaink szépen gondozottak, felújítottak legyenek, hogy településünk egy fejlődő, élhető képet mutasson mind az itt lakók, mind az átutazók számára. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő Változás 2007 1445 2008 1456 101% 2009 1418 97% 2010 1401 99% 2011 1420 101% 2012 1433 101% 2013 1415 99% Lakónépesség 1470 1460 1450 1440 1430 1420 1410 1400 1390 1380 1370 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 6

2. számú táblázat Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő 725 708 1433 51% 49% 0-2 évesek Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 0-14 éves 86 96 182 47% 53% 15-17 éves 27 30 57 47% 53% 18-59 éves 333 435 768 43% 57% 60-64 éves 55 50 105 52% 48% 65 év feletti 151 97 248 61% 39% 65 év feletti 23% Állandó népesség - nők 0-14 éves 13% 15-17 éves 4% 60-64 éves 8% 18-59 éves 52% Állandó népesség - férfiak 65 év feletti 14% 60-64 éves 7% 0-14 éves 14% 15-17 éves 4% 18-59 éves A település állandó népesség számából kitűnik, hogy a nők és férfiak aránya korosztályokra tekintet nélkül majdnem fele-fele arányban van. Nagyobb eltérés a 18-59 éves éves férfiaknál, míg a nők esetében a 65 év felettieknél mutatkozik. 7

3. számú táblázat Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 2001 #ZÉRÓOSZTÓ! 2008 253 201 125,9% 2009 252 194 129,9% 2010 247 183 135,0% 2011 248 182 136,3% Forrás:TeIR, KSH-TSTAR Öregedési index (%) 160,0% 140,0% 120,0% 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0% 2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 A település öregedési indexe mutatja, hogy az esélyegyenlőség szempontjából az idősek fokozott ellátására, segítésére van és lesz szükség a jövőben. 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 57 93-36 2009 67 73-6 2010 51 68-17 2011 38 67-29 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A belföldi vándorlási mutató szerint a település vonzereje többnyire negatív előjelet mutat, inkább az elvándorlás jellemző. Ez azért aggasztó, mert a falu minden szempontból élhető település, kivéve helyben található munkahelyek számát 8

Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 0-5 -10-15 -20-25 -30-35 -40 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések természetes halálozások száma száma szaporodás (fő) 2008 15 15 0 2009 14 23-9 2010 10 24-14 2011 16 24-8 0-2 természetes szaporodás (fő) 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017-4 -6-8 -10-12 -14-16 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A természetes szaporodás szintén negatív előjelű, ami azt jelenti, hogy az élve születések száma kevesebb, mint a halálozások száma. Sajnos ez is annak bizonyítéka, hogy a falu elöregedő, így a gyermekek ésfiatalok mellett egyre több esetben kell figyelni a főleg egyedül élő, magukra maradt idős emberekre. 9

Értékeink, küldetésünk A társadalmi esélyegyenlőtlenségek megszüntetése az Európai Unió és hazánk törvényi előírásainak betartása mellett a település számára is alapvető jelentőségű. Fontos, hogy végső célként minden állampolgár, ezen belül minden helyi lakos számára megteremtődjön az esélyegyenlőség az élet különböző területein. Így: a tanulásban, a szociális és egészségügyi ellátásban, a munkához jutásban, a fizikai környezetben, a közszolgáltatások elérésében. Célok A helyi esélyegyenlőségi program átfogó célja Ugod Község Önkormányzatának célja, hogy olyan településsé váljon, ahol senki nem tapasztalja a hátrányos megkülönböztetés közvetlen vagy közvetett formáját, ahol minden lakossal szemben érvényesül az egyenlő bánásmód elve, valamint biztosított az egyenlő hozzáférés az önkormányzat és intézményei, valamint a közszolgáltatások által nyújtott szolgáltatásokhoz. Ugod település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel. A Helyi Esélyegyenlőségi Program helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. Fontos, hogy minden állampolgár számára egyenlő esélyeket biztosítsunk a fő esélyegyenlőségi 10

területek mindegyikén: a családbarát munkahelyi körülmények megteremtésében és erősítésében, a nemek közötti esélykülönbségek csökkentésében, akadálymentesítésben, a fogyatékkal élők életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javításában, a romák életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javításában, más hátrányos helyzetű csoportok munkapiaci és társadalmi esélyeinek javításában E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekintetni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. Továbbá célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését a HEP IT tartalmazza. Fő célkitűzéseink: az esélyegyenlőség folyamatos érvényesítése a különböző önkormányzati határozatok meghozatalában, intézkedések megtételében, a hátrányos megkülönböztetés csökkentése, megszüntetése, a megkülönböztetéstől mentes gondolkodás erősítése, egyenlő bánásmód és az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok számára: - időskorú személyek, - fogyatékossággal élő emberek, - munkanélküli emberek, - munkába visszatérő személyek, - pályakezdő fiatalok, - nők és munkahelyen foglalkoztatott kisgyermekes szülők, - mélyszegénységben élők és roma származású emberek, - alacsony iskolai végzettségű személyek. Együttműködés és együttműködés összehangolása az esélyegyenlőség biztosítása érdekében - a közoktatási, - a foglalkoztatási - a közművelődési, - a szociális, - az egészségügyi, - más közszolgáltatási területen. 11

A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) 12

a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Az Ekbtv. 31 -a értelmében a helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok - különös tekintettel a nők, a mélyszegénységben élők, romák, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára - oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve a helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. Kiemelt figyelmet kell fordítani az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre. Figyelemmel kell lenni az oktatás-képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására. Biztosítani kell a közszolgáltatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. Olyan intézkedéseket kell hozni, mely csökkenti a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányát, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. Mindezek megvalósulását támogatnia kell a helyi önkormányzat által hozott döntéseknek. Ugod Község Önkormányzat képviselő-testülete e témát is érintő, törvényi előírások betartása mellett megalkotott helyi rendeleteinek, melyek a lakosság alapvető létfeltételeit, a település működését, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják. Ugod Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarországi helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény (továbbiakban: Mötv.) 42 1. pont és az 53. (1) bekezdés felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32 cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában az önkormányzat által ellátott feladat- és hatásköröket az alábbiakban határozza meg. (1) A Képviselő-testület gyakorolja az önkormányzati jogokat, ellátja a jogszabályokban meghatározott és az önként vállalt feladatokat. (2) A Képviselő-testület főbb feladat-, és hatáskörét benne az önként vállalt feladatokkal a 6. sz. melléklet tartalmazza 2 13

2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Ugod Község Önkormányzata az alábbi társulásoknak tagja: Pápai Többcélú Kistérségi Társulás abból a célból jött lére, hogy a kistérség lakossága az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél teljesebb körben jusson hozzá, és az Önkormányzatok ezen megállapodás keretében történő együttműködéssel minél teljesebb, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szintű ellátást, közszolgáltatást és a településfejlesztést A Pápai Többcélú Kistérségi Társulás Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálata azzal a céllal jött létre, hogy az Önkormányzatok ezen megállapodás keretében történő együttműködéssel minél hatékonyabb, célszerűbb szociális és gyermekjóléti ellátást biztosítsanak a településen élő lakosság számára. Önkormányzatok kötelező feladataként a szociális alapszolgáltatások biztosítása, a nem kötelező alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása a szociálisan rászorulók részére, a krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára segítséget nyújtson. Az Ugodi Közös Önkormányzati Hivatal, (melynek közvetlen jogelődje Ugod- Bakonyszücs-Bakonykoppány-Béb Községek Körjegyzősége volt), azzal a céllal jött létre, hogy az Önkormányzatok polgármesterei, vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása s közreműködés az Önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában. Ugod, Bakonyszücs, Bakonykoppány Védőnői Szolgálatot Fenntartó Társulás a védőnői ellátás biztosítására, a védőnői szolgálat közös működtetésére terjed ki. Az önkormányzatok számára a társulások létrehozása, fenntartása azért célszerű, mert a társulások a kiegészítő állami támogatások igénybevételére jogosulttá válnak, mely a társulások részére a közösen fenntartott intézmények költségtakarékosabb működtetését eredményezik. 14

2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését a Központi Statisztikai Hivatal, a VÁTI Nonprofit Kft. (teljes nevén VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.), TEIR Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, MÁK, a helyi Önkormányzat adatbázisa, valamint helyi adatgyűjtés szolgálta. Az esélyegyenlőségi program készítésekor az országos adatbázisokban a 2012. évi adatok még nem elérhetőek. Ezeket a két év múlva a felülvizsgálat során pótolni kell.. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A mélyszegénység viszonylag új, de napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom. Ezen elsősorban azt a jelenséget érthetjük, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek, és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből a helyzetből, önerőből kitörjenek. Az országban közel négymillió ember él létminimum alatt, közel másfél millióan jövedelmi szegénységben, és kb. 1,2 millióan mélyszegénységben, más szóval nyomorban. Minden társadalom fokmérője, miképpen bánik a magára maradt emberekkel. A településen az életet, lakhatást, gyermek, időskorú, bántalmazott nő, vagy fogyatékkal élő személy ellátatlanságából eredő azonnali beavatkozást igénylő esélyegyenlőtlenségi probléma nincs. Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy az önhibájukon kívül, vagy akár önhibájuk okán is szerény vagy szegényes körülmények között élőkre, elesettekre, bármi okból hátrányos helyzetben élőkre, az önkormányzat a kötelező, illetve önként vállalt feladatainak ellátása során fokozottan ne figyelne. A településen a szó klasszikus értelmében vett mélyszegénységben-nyomorban élő lakótársunk (család) jelenleg nincs. Azonban a munkahelyek hiánya, az elhelyezkedési esélyek rohamos csökkenése a szerény körülmények között élő emberek, családok rohamos lecsúszásához vezet. A községben 7 roma származású család él, akik tökéletesen beilleszkedtek a telepés mindennapi életébe, így a cigányság szegregációja, illetve ellenük irányuló diszkrimináció sem jelentkezik. 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A lakosok átlagos, elfogadható körülmények között élnek. Az elmúlt évtizedekben kialakított otthonok fenntartása azonban ma már egyre nehezebb. Ennek legfőbb oka a nagymértékű munkanélküliség. Az emberek többsége a korábban összegyűjtött megtakarításait feléli, újabb megtakarításokra nincs lehetőség. Sajnálatos módon a fiatalok nem tudnak segíteni az idős 15

szülőknek, éppen ellenkezőleg, a szülők segítik ki a fiatalokat. A lakosság pénzeszközökbe, értékpapírba fektetett megtakarításairól nincs adat. Az viszont az idősebbek elmondásaiból kitűnik, hogy ők, ha szerény mértékben is, de takarékoskodnak, gondolván arra, hogy egy haláleset a gyerekeiket a tragédián túl, anyagi megterheléssel ne sújtsa. A településen 601 db lakóingatlan található. A családok kevés kivétellel saját tulajdonú családi házban élnek. Néhány otthonban több generáció él együtt. A házak jövedelmi helyzettől, a tulajdonosok igényétől, igényességétől függően karbantartottak. A lakások kb. 70 %-a összkomfortos (villany, víz, gáz, telefon, kábeltévé, internet). A színvonal tekintetében nincs nagy eltérés, egy-két, a helyi viszonyokhoz képest gazdagabb porta is van, de ezek sem a luxus kategóriába tartoznak. A zártkertek száma 127 db, melyek egy részén különböző mezőgazdasági termékek előállításával, másik részén szőlőműveléssel foglalkoznak. Üdülőtulajdonról nincs információ. Több hektáros földterülettel 4 fő helyi vállalkozó rendelkezik, ezeken a területeken mezőgazdasági tevékenység folyik. Az önkormányzat adatbázisa szerint 245 db különböző gépjármű van a lakosság tulajdonában. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A foglalkoztatás és a munkavégzés a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség kulcselemei, s jelentősen hozzájárulnak a polgároknak a gazdasági, társadalmi és kulturális életben való teljes jogú részvételéhez. Ennek ellenére a foglalkoztatási és a munkaerőpiacon a hátrányos megkülönböztetés számos esetével találkozhatunk. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) célja, hogy biztosítsa a munka és a foglalkoztatás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítését, a foglalkoztatási feszültségek feloldását, valamint az álláskeresők támogatását. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (Mötv.) 15 -a szerint a helyi önkormányzat a feladat- és hatásköreinek ellátása során törvényben meghatározott módon és mértékben biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személyek feladatellátásba történő bevonását. A helyi önkormányzat az Flt. 8. -a értelmében külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során közfoglalkoztatást szervez, figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását, döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai követelményeit, az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt. A KSH adatai szerint a 15-74 éves lakosok közel 59%-a tartozott a gazdaságilag aktívak közé Veszprém megyében. A foglalkoztatottak átlagos létszáma 143,6 ezer fő volt, ami 600 fővel kevesebb, mint a 2011. évi. A megyei munkanélküliségi ráta 10,9%, míg a foglalkoztatási arány 52,3% volt. A munkanélküli ráta mértéke megegyezik az országossal, míg a foglalkoztatási ráta 1,7 %-al kedvezőbben alakult. 16

Az alábbi táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket elemzi az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 510 520 1030 27 5,3% 25 4,8% 52 5,0% 2009 491 394 885 34 6,9% 43 10,9% 77 8,7% 2010 493 509 1002 33 6,7% 39 7,7% 72 7,2% 2011 488 515 1003 26 5,3% 22 4,3% 48 4,8% Álláskeresők aránya 12,0% 10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 nők férfiak összesen Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Ezek az adtok arra mutatnak, hogy Ugodon a teljes lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántartott álláskeresők száma, ez miként változott az elmúlt években, illetve, hogy milyen az arány a férfiak és nők között. Az adatok tanúsága szerint a 2009 évben volt a legmagasabb a nyilvántartott álláskeresők száma ( főleg a férfiak esetében), míg ez a tendencia szerencsére javulásnak indult. A településen jelenleg nem tapasztalhatók olyan gazdasági folyamatok, melyek az állástalanok számát csökkenthetnék. 17

3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012 nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő 52 77 72 48 20 éves és fiatalabb fő 1 5 6 3 % 1,9% 6,5% 8,3% 6,3% 21-25 év fő 3 8 5 1 % 5,8% 10,4% 6,9% 2,1% 26-30 év fő 9 6 14 3 % 17,3% 7,8% 19,4% 6,3% 31-35 év fő 10 13 6 4 % 19,2% 16,9% 8,3% 8,3% 36-40 év fő 9 5 8 9 % 17,3% 6,5% 11,1% 18,8% 41-45 év fő 4 7 4 5 % 7,7% 9,1% 5,6% 10,4% 46-50 év fő 9 11 9 6 % 17,3% 14,3% 12,5% 12,5% 51-55 év fő 5 11 13 12 % 9,6% 14,3% 18,1% 25,0% 56-60 év fő 2 10 7 5 % 3,8% 13,0% 9,7% 10,4% 61 év felett fő 0 1 0 0 % 0,0% 1,3% 0,0% 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Álláskeresők száma (fő) 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 18

A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztály tekintetében miként változik a településen. Az 51-55 éves korosztály tekintetében kiugró volt a regisztrált munkanélküliek száma 2009. évben. Ahogyan az ország más részeire is jellemző, ez a korosztály talál legnehezebben munkát. 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 27 25 52 10 8 18 37,0% 32,0% 34,6% 2009 34 43 77 20 17 37 58,8% 39,5% 48,1% 2010 33 39 72 17 16 33 51,5% 41,0% 45,8% 2011 26 22 48 13 10 23 50,0% 45,5% 47,9% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 180 napnál régebben munkanélküliek aránya 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 nők férfiak összesen A táblázat arra mutat rá, hogy milyen arányban vannak a tartós munkanélküliek. Minél magasabb a tartós munkanélküliek számaránya, annál inkább szükséges a beavatkozások tervezése, figyelemmel a nemek közötti különbségre. 19

3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 109 124 233 3 2,8% 1 0,8% 4 1,7% 2009 113 121 234 4 3,5% 3 2,5% 7 3,0% 2010 106 117 223 4 3,8% 2 1,7% 6 2,7% 2011 97 116 213 0 0,0% 2 1,7% 2 0,9% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Pályakezdő álláskeresők száma 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 nők férfiak A táblázat egy fontos munkaerő-piaci helyzetre, a pályakezdők helyzetére irányítja a figyelmet. A pályakezdők elhelyezkedési esélye a településen kilátástalan, mert helyben nincs munkahely. Amennyiben szerencséjük van, talán valamelyik pápai összeszerelő üzemben találnak munkát. Aki nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést, hátrányos helyzetű munkavállalónak kell tekinteni. A nem megfelelő alacsony vagy a munkáltatói igényektől eltérő iskolai végzettség, szakképzettség az elhelyezkedést megnehezíti. 20

3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb lakosság száma összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 1289 662 627 1264 649 615 25 1,9% 13 2,0% 12 1,9% Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma első látásra azért tűnik magasnak, mert 2001. évben az idősebb korosztályból sokan éltek még, akik 6 elemi, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeztek. 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint nyilvántartott álláskeresők 8 általánosnál 8 általánosnál év száma összesen alacsonyabb 8 általános magasabb iskolai végzettség végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 52 0 0,0% 16 30,8% 36 69,2% 2009 77 0 0,0% 27 35,1% 50 64,9% 2010 72 0 0,0% 16 22,2% 56 77,8% 2011 48 0 0,0% 16 33,3% 32 66,7% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 8 általánosnál alacsonyabb 8 általános 8 általánosnál magasabb 21

A településen a Polgármesteri Hivatal, Oktatási Intézmények kötik magasabb iskolai végzettséghez a munkaköröket. Létszám tekintetében ezek az intézmények viszont kevés embert foglalkoztatnak. 3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők év általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma fő Fő % 2009 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2010 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2011 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2012 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat A településen nincs általános iskolai felnőttképzés, erre igény sincs, és nem is indokolt. 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában év középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő fő % fő % fő % 2009 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2010 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2011 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat Középfokú felnőttoktatásban és szakiskolai felnőttoktatásban részt vevők száma nem ismert. 3.2.12. számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja fiatalok fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzásközpontban van/nincs nincs van Felsorolás Vállalkozóvá válás támogatása -TÁMOP1.1.2 -Pályakezdők munkatapasztalat- 22

szerzézésének - Közfoglalkoztatás támogatása az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzásközpontban nincs van Első munkahely garancia program -Képzés - Munkahelyvédelmi akcióterv Forrás: helyi adatgyűjtés 3.2.14. számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - felnőttek felnőttképző programok a településen felnőttképző programok a vonzásközpontban van/nincs nincs van Felsorolás Angol alapfok - Angol középfok - Autóbuszvezető D + GKI - Betanított varrómunkás - CNC-forgácsoló - Csontozó munkás - Élelmiszer- és vegyi áru eladó + - Pénztárgépkezelő -Fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztő -Földmunka-, rakodó- és szállítógép kezelő - Fröccsöntőgép-kezelő - Gyakorló ápoló - Hő- és hangszigetelő - Hulladékgyűjtő és szállító - Karbantartó csőszerelő - Logisztikai ügyintéző - Mezőgazdasági vontató vezető - Műanyageksztruder kezelő - Német alapfok - Német középfok - Nyomdai gépkezelő - Panziós, falusi vendéglátó - Parkgondozó - Parkgondozó + kisgépkezelő 23

- Pék - Ruházati eladó + Bolti pénztáros - Szakács - Szállodai szobaasszony + angol nyelv -Szállodai szobaasszony + német nyelv - Szárazépítő - Szerkezetlakatos - Szobafestő - Szociális gondozó és ápoló - Szőlőtermesztő - Targoncavezető + raktárkezelő - Tehergépkocsi-vezető C + GK egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a településen egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások a vonzásközpontban Helyi foglalkoztatási programok a településen Helyi foglalkoztatási programok a vonzásközpontban Forrás: helyi adatgyűjtés nincs van nincs nincs Munkatanácsadás - Pályatanácsadás - Álláskeresési tanácsadás - Rehabilitációs tanácsadás - Pszichológiai tanácsadás - Munkaerő-piaci és foglalkozási információnyújtás - Információnyújtás - Mentori segítségnyújtás 3.2.16. számú táblázat Mélyszegénységben élők és romák foglalkoztatása év mélyszegénységben élők Romák/cigányok 2008 35-2009 42-2010 41 2 2011 44 3 Forrás: helyi adatgyűjtés 24

3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A szociális törvény célja: 1. (1) E törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. (2) A helyi önkormányzatok az e törvényben szabályozott ellátásokon túl saját költségvetésük terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak. 2. A szociális ellátás feltételeinek biztosítása az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. 3 A szociális ellátás formái: 25. (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható. (2)118 (3)119 Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a) a települési önkormányzat jegyzője az e törvényben meghatározott feltételek szerint aa) foglalkoztatást helyettesítő támogatást, ab) rendszeres szociális segélyt, ac) lakásfenntartási támogatást; b) a települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint ba) a 43/B. (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat, bb) átmeneti segélyt, bc) temetési segélyt; c) a járási hivatal az e törvényben meghatározott feltételek szerint ca) időskorúak járadékát, cb) a 41. (1) bekezdésében és a 43/A. (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat; állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások). 4 Természetben nyújtható szociális ellátások: 47. 266 (1)267 A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások közül természetbeni szociális ellátás formájában a) a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, 25

b) a lakásfenntartási támogatás, c) az átmeneti segély és d) a temetési segély nyújtható. 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma év 15-64 év közötti lakónépesség száma segélyben részesülők fő segélyben részesülők % 2008 1030 3 0,3% 2009 885 13 1,5% 2010 1002 11 1,1% 2011 1003 2 0,2% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Segélyezettek száma (fő) 1200 1000 800 600 400 200 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 15-64 évesek Segélyben részesülők száma 26

3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma év nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % 2008 52 22 42,3% 2009 77 19 24,7% 2010 72 20 27,8% 2011 48 7 14,6% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (%) 45,0% 40,0% 35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 A munkanélküliek száma magasabb, mint az ellátottak száma, ami azt jelenti, hogy nem minden munkanélküli jár utána annak, hogy ellátásban részesüljön. Sok esetben fel kell hívni a figyelmüket, hogy jelentkezzenek a Munkaügyi Központban, hogy valamilyen ellátást kaphassanak, vagy legalább regisztrált munkanélküliek legyenek. 27

3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma Foglalkoztatást rendszeres helyettesítő szociális támogatás Azoknak a száma, akik 30 Azoknak a száma, akiktől helyi segélyben (álláskeresési nap munkaviszonyt nem önkormányzati rendelet év részesülők támogatás) tudtak igazolni és az FHT alapján megvonták a fő 15-64 jogosultságtól elesett támogatást munkanélküliek évesek %- fő %-ában ában 2008 0 0 2009 14 1,50% 40 50% 0 0 2010 7 0,70% 48 68% 0 0 2011 7 0,70% 56 115% 0 0 Ellátottak száma (fő) 60 50 40 30 20 10 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Segélyezettek száma Támogatottak száma Jogosulatlanok száma Támogatástól megvontak száma Rendszeres szociális segélyt az a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személy kaphat, aki nem rendelkezik rendszeres megélhetést biztosító jövedelemmel. Foglalkozást helyettesítő támogatást álláskereső kaphat. Bérpótló juttatásra (2011. január 1-től), illetve foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (2011. szeptember 1-től) az jogosult, aki korábban rendelkezésre állási támogatásban részesült. A jogosultságot évente felül kell vizsgálni, mert 2012. január 1-től csak annak folyósítható ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt (vagy 30 nap közérdekű önkéntes munkát) tud igazolni. Az önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy a juttatásban részesülő lakókörnyezetét tartsa rendben. 28

3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció 3.4.1. számú táblázat Lakás állomány év összes lakásállomány (db) bérlakás állomány (db) ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztosító lakások száma 2008 599 0 8 2009 601 0 8 2010 601 0 8 2011 601 0 8 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR, önkormányzati adatok Teleülésünkön a lakosok - 6 család kivételével - saját tulajdonú lakásokban élnek. A 601 házból kb. 20-25 üresen áll. A lakók kihaltak, az örökösök a házak kevés hányadát szeretnék megtartani, a többségük értékesíteni szeretné. A régóta üresen állóházak állaga egyre romlik, egyre nehezebb az értékesítése is. Településünkön veszélyeztetettlakhatási helyzet, hajléktalanság nincs. Az önkormányzat tiulajdonában jelenleg 7 szolgálati lakás van, melyből 6 lakott. 3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők év lakásfenntartási támogatásban részesítettek száma adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma 2008 9 0 2009 17 0 2010 25 0 2011 46 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar 29

A fenti táblázat adataiból is látható, hogy egyre többen élnek a lakásfenntartási támogatás lehetőségével, mely némi segítséget nyújt a közüzemi számlák kifizetésében. Az önkormányzat helyi rendeléten szabályozza a lakásfenntartási támogatásra való jogosultság feltételeit, többek között a lakókörnyezet rendezettségét is. Adósságcsökkentő támogatásról nem alkotott rendeletet. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete 3.5.1. számú táblázat - Telepek, szegregátumok helyzete Telepek, szegregátumok száma a településen: 2 Telepi lakások száma a településen: 2008 7 2009 7 2010 7 2011 7 2012 7 2013 2014 2015 2016 2017 A telep/ek, szegregátum/ok elhelyezkedése a település területéhez viszonyítva: Franciavágás telep a település határától 1,5km-re a fűrészüzem mellett helyezkedik el, Huszárokelőpuszta pedig a településtől 5 km-re közvetlenül a közút melletti erdős részen fekszik. A telep/ek megközelíthetősége: Mindkét szegregátum aszfaltozott közúton megközelíthető A telepek közelében lévő egészségtelen üzemek, létesítmények (kérjük, sorolja fel, van-e a közelben - és ha igen milyen távolságra - szeméttelep, feldolgozó üzem stb.): Franciavágási Fűrészüzem Forrás: helyi adatgyűjtés 30

3.5.3. számú táblázat - A telepeken, szegregátumokban élők összes fő férfi nő 2008 22 10 12 a telepen/szegregátumokban élők száma és változása 2009 21 9 12 2010 21 9 12 2011 16 8 8 2012 16 8 8 0-6-éves 0 0 0 7-14 éves 1 1 0 15-30 éves 3 2 1 31-45 éves 1 0 1 46-64 éves 9 4 5 65< éves 2 1 1 az aktív korúak (15-64 év) közül foglalkoztatott 8 6 2 munkanélküli 2 1 1 Inaktív 3 2 1 eltartott 0 0 0 segélyezettek száma 1 0 1 hátrányos helyzetű gyermekek száma 0 0 0 halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 0 0 0 Forrás: Önkormányzati adatok 31

3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés 1997. évi CLIV. törvényt, mely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében gondoskodik a) a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, b) biztosítja a rovarok és rágcsálók irtását, c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén lehetőségeihez képest saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát, d) együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket. A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A Szt. értelmében a személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat. Szociális alapszolgáltatások: falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés,házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás. Személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátások: az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, a rehabilitációs intézmény, a lakóotthon, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, az egyéb speciális szociális intézmény. Az Ebktv. rendelkezése értelmében az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell a társadalombiztosítási rendszerekből finanszírozott, továbbá a szociális, illetve gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása, a betegségmegelőző programokban és a szűrővizsgálatokon való részvétel, a gyógyítómegelőző ellátás, a tartózkodás céljára szolgáló helyiségek használata, az élelmezési és egyéb szükségletek kielégítése során. Az egyenlő bánásmódhoz való jog magában foglalja különösen az azonos egészségügyi intézmények használatának, az ugyanolyan színvonalú és hatékony, illetőleg nem magasabb kockázattal járó 32

gyógykezelésben, valamint betegségmegelőző programokban (szűrővizsgálatokban) való részvétel jogát. 3.6.1. számú táblázat Orvosi ellátás év Felnőttek és gyermekek részére tervezett háziorvosi szolgálatok száma Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgáltatások száma házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma 2008 1 0 0 2009 1 0 0 2010 1 0 0 2011 1 0 0 2012 1 0 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar A települési önkormányzat képviselő testülete, a település lakosságszámára tekintettel felnőttek és gyermekek részére egy egészségügyi alapellátási, vegyes körzetet alakított ki. A szakorvosi ellátást igénylő betegeket a háziorvos a pápai szakorvosi rendelőintézetbe utalja. Az idős, mozgásukban korlátozott, illetve önálló közlekedésre képtelen személyek számára, szükség szerint betegszállító igényelhető. Szociális alapszolgáltatást: (pl. étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, ) az önkormányzat rendeletben szabályozza. Személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátásokat nyújtó intézmény (ápolást, gondozást nyújtó intézmény, rehabilitációs intézmény, lakóotthon, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény és egyéb speciális ellátást nyújtó intézmény) a településen nincs. Az orvosi rendelő épülete akadálymentesített. A településen célzott korosztály számára kétévente rendszeresen van lehetőség mammográfiás szűrővizsgálatra Veszprémben. 2013-ban a 185 érintett személyből 84 fő vette igénybe az önkormányzat által szervezett leutaztatást. Évente tüdőszűrési lehetőség is van a településen, ahol kb 50-60%-os részvételi arány van az érintett korosztályból. A kisgyermekek és iskoláskorú gyermekek számára kötelező szűrővizsgálatok védőnő, háziorvos, bevonásával rendszeresen megtörténik. A 0-2 éves korú gyermekek évenkénti státusz vizsgálata védőnő, orvos bevonásával, az iskolás korú gyermekek (2-4-6 évfolyam) kötelező szűrővizsgálata védőnő, orvos bevonásával történik. Az önkormányzat az óvodai, iskolai napközis és szociális étkeztetést saját konyhával oldja meg.. 33

Szociális étkeztetés keretében jelenleg 72 fő ellátott kap napi rendszerességgel meleg ebédet. Mivel a konyhában naponta, minden korcsoport számára csak egyfajta ebéd készül, ezért fokozottan kell figyelni az egészséges táplálkozásra. Az önkormányzat a házi segítségnyújtást a Pápai Többcélú Kistérségi Társulás által biztosítja. Jelenleg 3 gondozónő látja el a szolgáltatást igénylő idősek gondozását Elmondható, hogy az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára elérhető. E tekintetben hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelmények megsértése a szolgáltatások nyújtásakor senkit nem érhet. A fentieken túl a sportoláshoz, a sportprogramokhoz való hozzáférés a helyi lehetőségek tekintetében település minden lakója számára elérhető. 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 2008 30 2009 27 2010 28 2011 30 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar Közgyógyellátotttak száma (fő) 30,5 30 29,5 29 28,5 28 27,5 27 26,5 26 25,5 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások kompenzálását célzó hozzájárulás. Három jogcímen kaphat valaki közgyógyellátási igazolványt: alanyi jogon, normatív alapon, méltányossági alapon. 34

3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma év ápolási díjban részesítettek száma 2008 18 2009 11 2010 8 2011 7 2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar Ápolási díjban részesülők száma (fő) 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 Ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Az egészséges életmód szerves része a sportolás is. Sajnos az iskolának csak egy kisebb tornaterme van, de szeretnénk egy nagyobb tornatermet, melyre már pályáztunk is, sajnos sikertelenül. A futballpályánk most van átépítés alatt, melyet pályázati pénzbőlújit fel a sportegyesület. A sportoláshoz, a sportprogramokhoz való hozzáférés a helyi körülményeket figyelembe véve, a település minden lakója számára elérhető. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása Ugod Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 42. 1. pont és az 53 (1) bekezdés felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában foglaltaknak megfelelően az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselőtestület bizottságai, a képviselő-testület hivatala látja el. A képviselő-testület tagjainak száma 6 fő. A Képviselő-testület éves munkaterv szerint ülésezik. A képviselő-testület az ülés napirendjére 35