A BŐSÁRKÁNYI TÜNDÉRFÁTYOL ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A BŐSÁRKÁNYI TÜNDÉRFÁTYOL ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Készítette: a Bősárkányi Tündérfátyol Óvoda nevelőtestülete Hatályos: 2013.szeptember 1.

TARTALOM Tartalomjegyzék 2. 1.Bevezető 5. 1.2.Az óvodánk adatai 7. 2.Az óvodánk feltételrendszere 8. 2.1.Személyi feltételek 8. 2.2. Tárgyi feltételek 10. 3. Gyermekkép, Óvodakép 11. 3.1.Gyermekkép 11. 3.2.Óvodakép 12. 3.3.Pedagóguskép 12. 3.4.Szülőkép 13. 4. Az óvodai nevelés célja, alapelvei 15. 4.1.Az óvodai nevelés általános feladatai 16. 4.2.Kiemelt feladatunk 16. 4.3.Egészséges életmód alakítása és az egészségfejlesztés 17. 4.4.Az érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés 21. 4.5.Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 25. 5.Óvodai élet megszervezése 28. 5.1.Napirend 29. 5.2.Hetirend 29. 6.Az óvoda kapcsolatai 30. 6.1.Szülőkkel 30. 6.2.Iskolával 31. 6.3.Nevelési Tanácsadó, Szakértői Bizottság 32. 6.4.Logopédus, fejlesztőpedagógus 32. 6.5.Családsegítő-és Gyermekjóléti Szolgálat 32. 6.6.ÖNO 33. 6.7.Megyei Pedagógiai Intézet 33. 6.8.Az óvoda orvosa, védőnője 33. 6.9.Kapcsolat a fenntartóval 33. 6.10.Környező nevelési intézmények 33. 7.Gyermekvédelem 34. 8.Tehetséggondozás 36. 9.Az óvodai élet tevékenységformái 37. 9.1.Játék 37. 9.2.Ének-zene,énekes játékok,gyermektánc 40. 9.3.Rajzolás,mintázás,kézi munka 43. 9.4.Verselés, mesélés 46. 9.5. A külső világ tevékeny megismerése 49. 10.Mozgás 54. 2

11.Munka jellegű tevékenységek 56. 12.Tevékenységben megvalósuló tanulás 58. 13.Ünnepek,hagyományok és jeles napok 61. 14.A gyermek fejlődésének nyomon követés 65. 15.Tevékenységek megszervezése 65. 16.A fejlődés jellemzői óvodáskor végére 67. 17.Legitimációs záradék 68. 18.Érvényességi rendelkezések 69. 3

Köszöntő Ön a Bősárkányi Tündérfátyol Óvoda Pedagógiai Programját tartja a kezében. Óvodánk mai épülete a 60 -as évektől látja el ezt a funkcióját. Intézményünk egy épületkomplexum, külön bejáratú konyhával rendelkezik. Négy csoportszobánkban a szabad intézményválasztás jogát tisztelve fogadjuk a községünkhöz közel levő falvak gyermekeit is. (Acsalag, Hanságliget, Maglóca, Rábcakapi, Cakóháza, Tárnokréti). Nevelőink szakmai munkáját a gyermekek iránti szeretet és felelősség motiválja. Jellemző a megújulásra való igény, az új ismeretek továbbtanulással, önképzéssel történő elsajátítása. Pedagógiai programunkban megfogalmazódott céljaink elérése érdekében, figyelembe vettük a törvényi szabályozásokat, szakmai helyzetelemzést, partneri elvárásokat és a szakmai pedagógiai hagyományainkat. Pedagógiai programunkat a nevelő testület több éves szakmai párbeszédben az adottságok, lehetőségek, igények figyelembe vételével készítette. Óvodánk korábbi eredményei a nevelőmunka erősségei, a nevelőtestület szakmai felkészültsége, elhivatottsága garanciát jelent a program minőségi szintű megvalósításához. A Pedagógiai programunkban megfogalmazott legfőbb célkitűzéseink megvalósítását óvodánk egész működésével szolgálja. A hatékony nevelésben nagyon fontos szereplőnek tekintjük a szülőket akikkel szoros, tartalmas, őszinte, együttműködő kapcsolatra törekszünk. Kedves Olvasó! Bevezető gondolatainkkal igyekszünk Önt Pedagógiai Programunk megismerésére ráhangolni. Kérjük legyen támogató partnerünk a szakmai önállóság és intézményi autonómia dokumentumában foglaltak megvalósításában. 4

1. Bevezető Pedagógiai programunk módosításánál, tartalmi elemei kidolgozásánál figyelembe vettük: a köznevelésről szóló 2011.évi CXC. trv. az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012.(XII.17.)kormányrendeletet a 20/ 2012. (VIII.31) EMMI rendeletet a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve kiadásáról szóló 32/2012.(X.8.) EMMI rendeletet Pedagógiai alapelvek, értékek, célok: Az óvoda küldetésében, nevelési célkitűzésében az alábbi értékek élveznek prioritást:a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartása,, érzelmeken alapuló szeretetteljes, biztonságérzetet adó, gondoskodó gyermekközpontú óvodai légkör megteremtése az egyenlő hozzáférés figyelembevételével, a családi nevelés kiegészítése. Boldog gyermekkor biztosítása a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása a fejlesztő játéktevékenységeken keresztül. A gyermekek egyéni fejlettségéhez, igényeikhez, szükségleteikhez, érési tempójukhoz igazodó, a gyermeki szabadságot tiszteletben tartó differenciált személyiségfejlesztés, hátránykompenzálás és tehetséggondozás a tanuláshoz szükséges képességek és részképességek megalapozása a játékban és szervezett tevékenységekbe ágyazottan. Sajátos nevelési igényű gyermekek inkluzív nevelése. Meghatározó tényezők:- feltétel nélküli gyermekszeretet - életkori sajátosságok - egyéni képességek - hozott szokásrendszer szintje - hátrányok csökkentése - Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek számára a szükséges segítség, gondozás, nevelés biztosítása. 5

Meghatározó törekvéseink: Hagyományőrzés, a környezettudatos nevelés tevékeny megismerése, egészséges életmód, mozgás, zene, kreativitás, köznevelési intézményekkel való hatékony kapcsolat. Tradíciók közé tartozik: Nyílt nap szülőknek (beiratkozás napjain), hogy betekintést nyerjen az óvodai élet mindennapjaiba. Fogadóóra Szakmai pályázatok készítése Szülői értekezletek (összevont, és csoportos) Szakmai továbbképzéseken való részvétel. Családi nap Munkadélutánok Évszakokhoz, ünnepekhez kapcsolódó események (Pl.:Márton nap) Óvodánk sokszínűségét az adja, hogy plusz tevékenységek mellett óvónőink ön-és továbbképzésekkel fejlesztik képességeiket. 6

1.2. Az óvodánk adatai Az óvoda neve: Bősárkányi Tündérfátyol Óvoda Székhelye: 9167 Bősárkány, Rákóczi u. 37. Telefon/fax: 96/271-192 e-mail cím: Óvodavezető: bosarkany.ovoda@freemail.hu Szűcs Lászlóné OM azonosító: 030344 Fenntartó neve, címe: Bősárkány Nagyközség Önkormányzata 9167 Bősárkány, Kossuth L. u. 1. Jogszabályban meghatározott közfeladat: Az általános műveltséget megalapozó óvodai nevelés, Sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai rendszerű nevelése, Iskolai életmódra való felkészítése Szakfeladat: 851011 Óvodai nevelés ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Sajátos nevelési igényű gyermek: a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény 4. 25.pontja 562912 Óvodai intézményi étkeztetés Az óvodai csoportok száma: 4 Az óvodai férőhelyek száma: 90 Programunk megújítója az óvoda nevelőtestülete, a módosított részeket aláhúzott szöveggel különböztette meg. 7

2. Óvodánk feltételrendszere 2.1. Személyi feltételek Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll, a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő, nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. Személyi állomány 18 fő. 7 óvónő, 1 pedagógiai asszisztens, 4 dajka, 1 gondozónő-takarító és 5 konyhai alkalmazott dolgozik intézményünkben. Az óvónők felsőfokú képesítéssel rendelkeznek, az intézményvezető szakirányú képesítéssel is rendelkezik. közoktatás-vezető óvoda nevelőtestülete 2013.05.31 változás összesen óvodapedagógus 6 fő +1 fő 7 fő pedagógiai asszisztens - +1 fő 1 fő dajka 4 fő - 4 fő gondozónő- takarító - +1 fő 1 fő összesen 10 fő 3 fő 13 fő Nevelőtestületünkben a következő általános elveket tatjuk szem előtt: Az emberi méltóság tiszteltének elve: A gyermekeket községünkben tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi. A gyermeki személyiség kibontakoztatásának és a differenciált fejlesztésének elve: Lehetővé tesszük és segítjük a gyermekek személyiségének fejlődését. Az egyéni eltéréseket toleráló, arra építő képességfejlesztést végzünk, mely a gyermek teljes személyiségfejlesztését segíti, és annak alapjául szolgál. 8

A pedagógiai etika elve: Tiszteletben tartjuk a családok belső szokásait, ügyeit és az óvoda pedagógusai valamint alkalmazotti közösségének titoktartásról biztosítjuk a szülőket. A felnőtt modell fontosságának elve: A gyermekek alapvető szociális tanulási formája az utánzás, ezért az óvodában dolgozó felnőttek pozitív modell szerepét beszédét, viselkedését, gesztusát, öltözködését kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk. A másság elfogadásának elve: Nevelőmunkánkat áthatja a gyermekek egyéni, különbségének tiszteletben tartása, a szereteten, az őszinte érdeklődésen és elfogadáson alapuló magatartás, a nagyfokú tolerancia. Az óvoda és a család együttműködésének elve: A családi nevelés elsődlegességét elismerjük, tiszteletben tartjuk a szőlők nevelési elveit. Óvodai nevelőmunkákban is számítunk támogató együttnevelésükre. Az esélyegyenlőség elve: A hátrányos helyzetű gyermekkel megkülönböztetett figyelemmel, egyéni segítségadással foglalkozunk. Gyermekvédelmi munkánk az esélyegyenlőség megteremtését szolgálja a preventív eljárásokkal, a prevenció érdekében kitűzött feladatokkal együtt. Az előítélet mentesség, a tolerancia elve: megvalósítására irányul, az éves kiemelt feladatokhoz igazodik Fontos a nevelőtestület önálló alkotó óvodapedagógiai munkájának segítése és értékes szakmai ötletek közkinccsé tétele, valamint az új kolléganők óvodánk közösségbe való beilleszkedésének támogatása. A másságot elfogadjuk, elfogadtatására törekszünk. A nevelőtestület valamennyi tagját az önképzés igénye, a továbbképzéseken való részvétel jellemzi. A továbbképzés témájának kiválasztása a nevelőmunkánk céljának hatékonyabb megvalósítására irányul, az éves kiemelt feladatokhoz igazodik. A nevelő-oktató munkát dajkák segítik.( A dajkáink közül hárman végezték el a dajkaképzőt, egy dajkánk pedig érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik. ) Munkájukat a gyermeke napirendjéhez igazítva, az óvodapedagógusok irányítása mellett végzik: elvárások közös értelmezése és megbeszélése, a nevelési módszerek azonos alkalmazása érdekében, mintaértékű személyes példaadás ( személyi higiéniában, a munka jellegű tevékenységekben, a kommunikációban-helyes szép magyar beszéd, szeretetteljes bánásmód, kedvesség,sok-sok mosoly, gyermekek ölbe vétele, feltétel nélküli elfogadása,az óvodapedagógus utasítása szerint a gyermekekre való maximális odafigyelés, a gyermekek védelme minden körülmények között,türelmes beszélgetés,segítő szándék, odafigyelés, törődés,a gyermeki jogok tiszteletben tartása. 9

A hatékony és sikeres munkát csak akkor tudunk elképzelni, ha munkatársainkkal, a dajkákkal, és az intézmény egyéb dolgozóival tudatosan és tervszerűen együttműködünk. A nevelő testületre jellemző az ismeretszerzés, a tudásiránti vágy. Sajnos fejlesztőpedagógusi és logopédiai képesítéssel az óvoda pedagógusai nem rendelkeznek, így a sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztését speciálisan képzett külsős szakemberek látják el. 2.2. Tárgyi feltételek Az óvoda épületének legfőbb jegyei: Egy épületkomplexum, amely a napközi konyhájának is otthont ad. A konyha ellátja az élelmezési feladatokat, a társintézmény részére is (iskola - napközi, ÖNO), térítés ellenében, kérés alapján étkezési lehetőséget biztosítunk a vendég étkezőknek is. Csoporttermek száma: 4. A foglalkoztató termek mérete a gyermeklétszámnak megfelelő. A csoportszobák felszereltsége megfelel a kötelező eszköz és felszerelés jegyzékben előírtaknak (20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 2 sz. melléklete). A gyermekek képességfejlesztéséhez szükséges eszközök, rendelkezésre állnak, de ezek cseréje és bővítése folyamatos. A gyermek és szakkönyv ellátottságunk jó, a legújabb könyvek, kiadványok folyóiatok rendelkezésre állnak a gyermekek és az óvodapedagógusok részére egyaránt. Nem csoportterem típusú funkcionális helyiségek száma, megnevezése: 1 nevelői, 1 iroda, 1 betegszoba, ami helyet ad a logopédiai és fejlesztő foglalkozásoknak is. Az óvodai élet tevékenységformáihoz szükséges eszközök biztosítottak, Az eszközöket évről évre pótoljuk, illetve bővítjük, melyeket a költségvetésünk terhére, illetve pályázati lehetőségekből kívánunk beszerezni, megvásárolni. 10

Az egész gyermek olyan, mint egyetlen érzékszerv, minden hatásra reagál, amit emberek váltanak ki belőle. Hogy egész élete egészséges lesz-e vagy sem, attól függ, hogyan viselkednek a közelében Rudolf Steiner 3.1. Gyermekkép 3. Gyermekkép, Óvodakép Az óvodás gyermek szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség aki, az óvodában társak között, érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes légkörben éli kisgyermekkorának boldog pillanatait. Játékos tevékenységek segítik tapasztalatszerzését, a környező világ felfedezését, fejlődését. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség sokoldalú kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára,hogy egyformán magas színvonalú, szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. Nincs két egyforma gyermek, mindegyikkel tudni kell bánni. A tehetséges, jó képességű gyermeknek megadni a lehetőséget az előbbre jutáshoz, a gyengébb képességűnek pedig a felzárkózáshoz. Tudni kell a másságot elfogadni, kezelni. Az elfogadás, a megértés, a tisztelet az óvodapedagógus munkáján keresztül nyernek értékközvetítést, ugyan úgy mint a derű, az őszinteség, a segítés, az egymásra odafigyelés, az udvariasság. Gyermekeink szívesen járnak óvodába, jól érzik magukat a gyermekközösségben. Bizalommal közelednek óvónőikhez, a dadus nénikhez és társaikhoz. Törekednek a baráti kapcsolatok kialakítására, ápolására, segítőkészek, elfogadják a különbözőséget. Szabadon játszanak, tevékenykednek. Ügyesen mozognak, szeretik a sportot, a természetet, a különböző művészeti tevékenységeket, ismerik a népi hagyományokat. Nyitottak a környezetük iránt. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. Szívesen vesznek részt együttes tapasztalatok és élmények szerzésében. Tevékenyen és örömmel kapcsolódnak be a hagyományok ápolásába. Magatartás és viselkedés kultúrájuk megfelelően fejlett, udvariasak, illemtudóak. 11

3.2.Óvodakép Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik évétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő), a gyermekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Óvodánk a megértés, az egymás iránti türelem tere, ahol a gyermekek a napjuk nagy részét örömmel, boldogan önfeledt játékkal töltik. Az óvónőknek megfelelő feltételek állnak rendelkezésükre az innovatív pedagógiai munkához, melynek során kialakul az élethosszig tartó tanulás igénye, a mindig megújulni képes pedagógiai hozzáállás. Óvodánkban a mással nem helyettesíthető játéké az elsőbbség, a játék kicsiben maga az élet. A valóságnak az a pici része, amit a gyermek felfog, megért és rekonstruál abból a széles kavalkádból, ami körülveszi. A játék életszükséglet, amely az összes lehetőségek közül leginkább biztosítja a 3-7 éves korú gyermekek harmonikus fejlődését. A játékban az a legfontosabb, hogy élvezi és ezen keresztül éli meg az életét. Ezért az a cél, hogy a gyermek minden tevékenységét játékként élje meg. 3.3. Pedagóguskép Óvodánk a következő személyiség összetevőket várja el az óvodapedagógusoktól: Szaktudás: önművelődési készséget az óvodapedagógiai-és pszichológiai kultúra, illetve szaktudományok újabb eredményi iránt. befogadó készséget- a helyzetek több szempontú mérlegelését, a problémák okainak feltárását, elemzését elemző készséget- a helyzetek több szempontú mérlegelését, a problémák okainak feltárását elemzését döntési készséget- azt, hogy másokat is érintő döntéseinket csak megfelelő mennyiségű és minőségű információ birtokában hozzuk meg kommunikációs készséget-törekvést gondolataink, érzéseink hiteles közvetítésére és befogadóként a partner közlésével megegyező értelmezésre 12

szervezőkészséget- törekvést a foglalkozások alatti és foglalkozáson kívüli idő mind tökéletesebb hasznosítására Lelki egészséget: hangulatainak megfelelő kézben tartását, törekvést a hitelességre, pozitív életszemlélet sugárzására, önmagunk vállalására, kudarcaink, bizonytalanságunk kezelését egészséges önértékelésre való törekvést Felelősségérzetet: igényt szavaink, tetteink megfontolására, azok következményeinek végiggondolására értékvállaló, hiteles közvetítést Önkritikát: adott estben a pedagógiai hiba, az estleges mulasztás vagy felelősség elismerését az óvoda által megfogalmazott alapvető értékek bármely helyzetben való vállalását Türelmet: azt a kiváró optimizmust, mely a gyermek fejlődését esetenként hosszabb érési folyamat eredményének tekinti 3.4. Szülőkép Óvodánk a következőket kéri, várja a gyermekek szüleitől: Partneri kapcsolatot: - Az óvoda nevelési programjában megfogalmazott célok, alapelvek elfogadását. - Az óvoda nevelési programjában és házirendjében foglaltak összehangolását a családi neveléssel, szoros kapcsolatot a családdal. őszinteséget, bizalmat a problémák közös megoldásra való készséget, tiszteletet a gyermekek óvodai fejlődésének figyelemmel kisérését Folyamatos kapcsolattartást: a szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt napok alkalmával Óvoda rendezvényein való részvétel, aktuális segítségnyújtás azok szervezésében korrekt véleménynyilvánítás az óvodáról gyermekvédelmi munkába való bekapcsolódást 13

4. Az óvodai nevelés célja, alapelvei Az óvodai nevelés célja, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermekek ellátását is). Az óvodai nevelés alapelvei: a gyermeket - mint fejlődő személyiséget - gondoskodás és különleges védelem illeti meg; a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be. az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának megerősítésére kell irányulnia az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. Ennek érdekében figyelmet fordítunk a következőkre: A gyermeket különleges védelem illeti meg A gyermek érdeke mindenek felett áll A gyermeknek joga van szükségletei kielégítéséhez A nevelés elsősorban a család joga és kötelessége, az óvoda kiegészítő szerepet játszik Az óvodás gyermek személyiségének teljes kibontakozására kell törekedni A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés kell, hogy övezze Az óvodai nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatását A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését,átöröklését nyelvi nevelését és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni készülő családok (migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése speciálisan képzett szakemberek közreműködésével. 14

4.1. Az óvodai nevelés általános feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: az egészséges életmód alakítása, az érzelmi és erkölcsi nevelés és a közösségi nevelés, az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. "Tudj örülni a föld minden örömének, tudj örülni a fénynek és sötétnek, tudj örülni a négy évszak színének, de az embernek tudj örülni mindenekelőtt!" 4.2.Kiemelt feladatunk: / Názim Hikmet/ Környezettudatos nevelés valamint hagyományaink megőrzése és ápolása Környezettudatosság az óvodában - Apró lépés az óvodásnak, nagy lépés a világnak! Felelősek vagyunk az otthont nyújtó Föld Anyáért! A legfontosabb, hogy mindenki tehet a Föld Anya megmentéséért, de első lépésként ezt el is kell hinnünk. Nem nevelhetjük a gyerekeket környezettudatos gondolkodásmódra, ha mi magunk nem hiszünk a változásban és nem szolgálunk követendő példaként számukra. A gyerekek ösztönösen tisztelik a természetet és rácsodálkoznak sokszínű élővilágunkra. Segítsünk nekik abban, hogy megmaradjon bennük ez az eredendő képesség és felnőtté válva is képesek legyenek harmóniában élni a természettel. Hagyományőrzés, hagyományápolás Ha a kisgyermek szabadon nyúl a tapasztalatokért, átéli az életet. (Bolyai Farkas) Óvodai nevelésünkben a hagyományőrzés és a természetszeretet meghatározó szerepet játszik. A hagyományok és a természet-közeli életmód gazdag tárházából a gyerekek korának megfelelő, számukra örömteli, élményeket adó és cselekvésre késztető elemeket válogatjuk ki, és ezeket illesztjük a nevelés folyamatába. A hagyományismeret szerepet kap a gyermekek értelmi, érzelmi, esztétikai fejlődésében, munkára nevelésében az örömökkel átélt aktivitás, a szocializálódás mozgató erejeként. Ez 15

vonul át az óvodai élet valamennyi tevékenységformáján, a fejlesztés területein, vagyis áthatja az egész nevelési rendszerünket. A hagyományőrzést nem külön témaként alkalmazzuk, hanem az óvodai nevelés komplex részeként. Beépítjük ünnepeinkbe, hétköznapjainkba, barkácsolásokba, mese-vers és ének-zenei foglalkozásokba, mozgásos játékokba. 4.3.Egészséges életmód alakítása és az egészségfejlesztés Célunk : Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel-igényének alakítása, ebben az életkorban, melyet az erőteljes testi fejlődés jellemez. Feladatunk: Az óvodás gyermek gondozása, testi szükségletének, mozgásigényének kielégítése, harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése Egészség védelme, edzése, óvása, megőrzése, testi épségének védelme Biztonságos környezet biztosítása Környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, környezettudatos magatartás megalapozása Szükség esetén speciális gondozási, prevenciós és korrekciós feladatok megoldásához megfelelő szakemberek segítségének igénybevétele /óvodapedagógussal, szülővel együttműködve/ Az óvodás gyermek gondozása, testi szükségletének, mozgásigényének kielégítése, harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi a kapcsolatot a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal. ( Alapprogram) A csoportokban derűs, megértő, bensőséges légkört igyekszünk teremteni, amelyben a mindennapok cselekedetei szokásalakító gyakorlattá válnak, ahol a gyermekek jó közérzettel, örömmel végezhetik tevékenységeiket. Megfelelő helyet, időt igyekszünk biztosítani a testápolási, öltözködési, étkezési szokások elsajátítására. Személyre szabott tervezéssel a gyermek egyéni és sajátos igényeinek figyelembevételével törekszünk a szokások elsajátítására, rögzítésére. A beszoktatás alatt megismertetjük a gyermekekkel az óvodai testápolási szokásokat, úgy,hogy ezeket a felnőttek is azonos módón, következetesen gyakorolják, így alakítják ki a gyermekekben a megfelelő szokásrendet. Az óvónő tapintatot, elfogadást közvetítve, a fokozatosság betartásával törekszik arra, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket, sajátítsák el a szokásokat, eszközhasználatot, a tevékenységek optimális sorrendjét. Váljon igényükké a jól ápoltság, a társak iránti udvariasság, segítőkészség. 16

Egészség védelme, edzése, óvása, megőrzése, testi épségének védelme A mindennapi szabad mozgás nélkülözhetetlen eleme óvodai életünknek. A gyermekek mindennapi mozgásigényét változatos udvari játékokkal, frissítő tornával, hosszabb-rövidebb sétákkal igyekszünk kielégíteni. Naponta szervezünk mozgásos tevékenységet, melyek hozzájárulnak a gyermekek mozgásigényének kielégítéséhez, mozgáskoordinációjuk fejlődéséhez. Megfelelő eszközöket biztosítunk a játszóudvaron a sokoldalú mozgásfejlődés elősegítése érdekében. A gyermekek fejlődésének érdekében igényük szerint nagy figyelmet fordítunk a korszerű táplálkozásra, az étkezési ritmus, a kulturált étkezés szokásainak kialakítására, erősítésére. Preferáljuk a vitaminban gazdag zöldségeket, gyümölcsöket, nemcsak főtt, hanem nyers formában is. A gyermekek által hozott zöldségekből, gyümölcsökből közösen készítünk gyümölcssalátákat. Nagy gondot fordítunk a helyes étkezési ritmus, a kulturált étkezés szokásainak kialakítására, erősítésére, a zöldségfélék, gyümölcsök, főzelékek, rostokban gazdag, gabonapehellyel dúsított kenyér fogyasztásának megszerettetésére. Igyekszünk megismertetni a gyermekeket számukra eddig ismeretlen ételek ízével. Az étkezési szokásoknál a folyamatosság rendszerével élünk. A nyugodt pihenéshez szükséges feltételeket elalvás előtti szellőztetéssel, meséléssel, dúdolással, bensőséges emocionális kapcsolattal biztosítjuk. Megengedjük, hogy a hozzájuk érzelmileg közelálló tárgyakat, játékokat bevigyék az ágyba, így a kevésbé fáradékony gyerekek is nyugalomban töltik a pihenés idejét. A gyermekeknél az eltérő alvásigényeket figyelembe vesszük A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása Az óvodában megbetegedett gyerekekkel megkülönböztetett gondoskodással bánunk, mindaddig elkülönítjük egészséges társaiktól, míg szüleik meg nem érkeznek. Testi épségük védelme és a baleset-megelőzés érdekében önmaguk és társaik testi épségének megóvására neveljük őket, megismertetjük velük a tilos és elvárható magatartásformákat. Amennyiben mégis baleset, vagy egyéb rosszullét történik intézkedünk, hogy a beteg gyermek időben kapjon orvosi ellátást. A fertőzések terjedését fokozott odafigyeléssel, edzéssel, szellőztetéssel, a személyes holmik használatával, a higiéniai szokások fokozottabb betartásával igyekszünk megakadályozni. 17

Biztonságos környezet biztosítása Az óvoda helyiségei pedagógiai céljaink megvalósítását segítik elő. Az óvodai környezeti hatások befolyásolják a gyermekek személyiségének alakulását. Ezért, a lehetőségeinket figyelembe véve, igyekszünk olyan esztétikus, színharmóniát biztosító, gazdag tárgyi környezetet kialakítani, amely kedvezően befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának alakulását. A gyerekek csak ilyen környezetben érzik magukat jól. A csoportszoba berendezései esztétikusak és könnyen tisztíthatók. A csoportszobák megfelelő (20-22 C) hőmérsékletéről, de fontosnak tartjuk a folyamatos szellőztetést, különös tekintettel az étkezések utáni, a lefekvés előtti alapos és a délutáni pihenés ideje alatti folyamatos szellőztetésre. Mindezt az óvónő fali hőmérővel ellenőrzi. Fűtési idényben elengedhetetlennek tartjuk a párologtatást. Minden gyermek holmija számára külön vállfát, tároló zsákot, megfelelő tároló helyet biztosítunk, melyet a gyermekek jelével látunk el. Könnyen elérhető fogason minden gyermeknek jellel ellátott, saját törülközője kell legyen. A fogmosó felszerelések szintén jellel ellátottak, így biztosítva azt, hogy a gyermekek csak a sajátjukat használják. Megfelelő magasságban elhelyezett tükrök szolgálnak a ruházat és a haj rendbetételének, valamint a helyes fogmosási technika ellenőrzésére. Az óvoda udvara az egészséges életmódra nevelés egyik színtere. Kialakítása, felszerelése az óvodának sokféle tevékenységét szolgálja minden évszakban és a különböző napszakokban. Talajfelületét igyekszünk változatossá tenni, jelenleg füves, homokos és betonos részek váltják egymást. Megfelelő arányban biztosítjuk a napos és az árnyékos részeket. Mozgást fejlesztő eszközök (pl: különböző mászókák), homokozók és egyéb udvari, egyéni-társas játékszerek teremtik meg a lehetőségét a sokoldalú szabadon választott tevékenységeknek. A gyerekek jó közérzete biztosításának további feltételének tartjuk, hogy az óvodások az udvaron együtt játszhassanak a másik csoportba járó társaikkal és szabad tevékenységük közben is érezzék az óvónő személyes törődését. Környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, környezettudatos magatartás megalapozás A környezettel való kapcsolatunkban fontosnak tartjuk annak a szemléletnek a kialakítását, hogy a "virágok az élőhelyükön a legszebbek, az állatok a természetes környezetükben érzik jól magukat." A gyermekek számára olyan feltételeket, esztétikus, harmóniát sugárzó környezetet igyekszünk teremteni, mely érzelmileg is motiválja őket a szokások betartására, szűkebb és tágabb környezetük felfedezésére, megismerésére. Rácsodálkozhatnak a természet jelenségeire, az ember alkotta értékekre, ezáltal képességeikhez mérten maguk is "alkotói" és védelmezői lesznek környezetüknek. Az "együtt fedezzük fel" elv, a játékosság, jó hangulat fokozza az élményt, az ismeretszerzést. Környezetnevelő munkánk hatékonysága érdekében minden lehetőséget kihasználunk a szabadban való tartózkodásra, évszakonként ismétlődő, folyamatos megfigyelésekre, tapasztalatgyűjtésekre, összehasonlítások, kísérletek végzésére. Arra törekszünk, hogy az ismeretek segítsék elő a környezet egészének megértését és tartalmazzanak alapvető tényeket, összefüggéseket, problémákat és az ezzel kapcsolatos megoldásokat. Olyan ismereteket nyújtunk, amelyek realisztikusak, megfelelnek az óvodás korosztálynak, de 18

megalapozzák a világkép, a kultúra és az értékrend alapvető elemeit. Fontosnak érezzük helyi adottságaink, értékeink megismerését is, hiszen itt élünk, itt töltjük mindennapjainkat. Szükség esetén speciális gondozási, prevenciós és korrekciós feladatok megoldásához megfelelő szakemberek segítségének igénybevétele /óvodapedagógussal, szülővel együttműködve/ A 3-7 éves óvodáskorú gyerek, mint emberi erőforrás, a jövő alapköve. Nevelésük, gondozásuk nagy felelősséggel járó feladat. Nekünk, óvónőknek, mindig szem előtt kell tartanunk, hogy a gyermekek közötti egyéni különbségek, az eltérő fejlettségi szintek, a feladatok megoldása során megjelenő teljesítménykülönbségek természetes jelenségnek számítanak A hátrányos szociokulturális közegben nevelkedő gyerekek is mutathatnak zavart tüneteket, regressziót. Kiemelt szerepet kap ezeknek a gyerekeknek a felkarolása, érdekeik, szükségleteik figyelembevételével és egyéni segítése bármely fejlesztési területen. Nevelőmunkánkat áthatja a gyermekek egyéni különbségének tiszteletben tartása, a szereteten, őszinte érdeklődésen és elfogadáson alapuló magatartás, a nagyfokú tolerancia. Az óvodásainkról személyiséglapon rögzítjük a fejlődés mutatóit, melynek alapjául megfigyeléseink, illetve különböző feladatok elvégzése szolgál. Az óvodában folyó nevelési munkához segítséget nyújtanak a pedagógiai szakszolgálatok, a gyermek nevelési, fejlesztési gondjainak feltárásához, megoldásához, az óvodában nem korrigálható hátrányok kiegyenlítéséhez. A Nevelési Tanácsadóval óvodánk kapcsolata jó. Segítségüket kérhetjük nemcsak a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek problémáinak feltárásában és megoldásában, hanem szükség esetén annak eldöntésében is, hogy a gyermek elérte-e a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges fejlettséget. A fejlődés várható eredménye az óvódáskor végére Testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják, köhögéskor, tüsszentésnél egyaránt. Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek maguknak a kancsóból. Készség szinten használják a kanalat, villát. Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. Teljes en önállóan öltöznek. A ruhájukat ki-begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. A ruhájukat esztétikusan, összehajtva a polcukra helyezik. A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet rakni. Kialakul a környezettudatos viselkedés, igényükké válik a szépségre, a tisztaságra törekvés. Ügyelnek saját külsejükre. melyben megjelenik a szépre, ízlésre törekvés. 19

4.4.Az érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen beül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott szeretetteli légkör vegye körül. Célunk: A gyermekek egyéni képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normái alapján. A gyermekek biztonságérzetének megalapozásával, az önbizalom erősítése, az erkölcsi, szociális fejlődés elősegítése, én tudat alakítása A gyermek aktív érzékenységének alapozása az emberi és a természeti környezet hatásaira. Feladatunk: Szükséges, hogy- már az óvodába lépeskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket, az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését és én tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező önérvényesítő, törekvéseinek az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit, nevelje a gyermeket a másság különbözőségek elfogadására, tiszteletére. A szocializáció szempontjából különös jelentősegű a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. Az olyan óvodai élet szervezése kívánatos, amely segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának) fejlődését, a szokás és normarendszerének megalapozását. A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben es az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés alapja. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, illetve a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség eseten megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus, vagy más gyógypedagógus, konduktor stb.) közreműködésével. 20

A beszoktatás időszaka meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához. Nagyfokú gyengédséget, türelmet kíván meg a 3-4 éves gyermekek beszoktatása. A beszoktatás időszakában a minél gyorsabb elválás, könnyebbé teszi a gyermek sírás nélküli beszoktatását, melyet óvodánkban sikerrel alkalmazunk. A szülőket meggyőzzük ennek fontosságáról és bíztatjuk őket, hogy ez a lehetőség kevesebb sérelmet okoz gyermekeiknek. A gyermekek gyakran ragaszkodnak egy-egy megszokott otthoni tárgyhoz, játékhoz. Lehetőségek adunk arra, hogy magával hozza egy kis darabját az otthonnak. A szeptemberi beszoktatás időszakában mindkét óvónő részt vesz. A dajkákat is be kell vonni, hisz ebben az időszakban is nagy szükség van az ő segítségükre. A gyerek-dajka kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Mivel reggel a dajka fogadja a gyermeket, fontos a jó kapcsolat. Gondoskodás, figyelmesség, érdeklődés legyen a középpontban. Fontos, hogy erős empátiás készség jellemezze a dajkát is! Viselkedése, magatartása, kommunikációja minta értékű legyen! Az óvoda minden dolgozója legyen tudatában annak, hogy valamennyi magatartási, viselkedési jellemzője, bánásmódja, kommunikációja példaként hat a gyermekre, a szokások, a normák megtartása mintaként áll a gyermekek előtt/ahogy és amikor kezet mos, ahogy étkezik, ahogy beszél stb. /Az óvodában tartózkodó valamennyi alkalmazott felelős a barátságos, kellemes hangulatú, kiegyensúlyozott légkörért. Segítőkészség, barátságosság, egymással szemben használt hangnem feszültségmentessége jellemezze.az érzelmes-hangulati légkör átragad egyik felnőttről a másikra, illetve a gyermekre. A gyermek azonnal megérzi a felnőttek közti viszonyt, s annak megfelelően reagál. A 3-4 éves síró, elkeseredett kisgyermek számára fontos még, hogy minél többet testközelbe legyen. Ölbe vegyük, nyugtassuk, amíg szükséges és sok játékkal, verssel, énekkel, mondókával jobb kedvre derítsük. A családias légkör megteremtése elősegíti a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását. A közös élmények, az együtt végzett tevékenységek formálják az egymáshoz való viszonyukat. Törekedni kell arra, hogy minden cselekedetünket, tevékenységünket a nyugalom hassa át. Az érdektelen gyerekekre nagy figyelmet szentelünk, hogy mielőbb kiderítsük érdektelenségük okát, mert befolyásolását csak így tudjuk elindítani. Legyen minden csoportnak hagyománya, szokás és norma rendszere, ez mélyíti a gyermekek összetartozását, együttérzését. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását elősegíti az óvoda alkalmazott és gyermekközössége. A nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Elfogadó, támogató attitűdje modell, minta a gyerekek számára. Irányítója és egyben társa is a gyermekeknek. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, megbecsülés, a korlátokkal együtt. A korlátokat úgy szükséges megszabni, hogy az adott korcsoport meg tudjon felelni az elvárásoknak. A gyermekek neveléséhez először meg kell teremteni a kapcsolatot a szülőkkel, nagyszülőkkel, hogy együttműködésünk hatékony legyen. 21

Meg kell ismerni gyermekeink egyéni jellemzőit, ami elengedhetetlen feltétele az egyéni nevelésnek. Az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet az agresszivitásán keresztül. A negatív viselkedési módot szándékosan kerülni kell. Biztosítani kell minden gyermeknek a személyes perceket, hogy a jó kapcsolatot megerősítse. A kapcsolatok erősítését szolgálja a beszélőtárs megbecsülése, értékelése, a kölcsönös engedmény keresése, melyből mellőzendő a megbánás, hibáztatás, gyakori bírálgatás, kiabálás, panaszkodás. Az érzelmi hatásokkal erősítjük közösségi nevelésünket, ami serkenti a szocializációt, amit a családi nevelésre építünk, s az óvoda folytatja a gyermekek bevezetését a társadalmi környezetbe. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas szükségleteit, tudatosítjuk az emberek közötti azonosságokat, különbségeket,mert ezek a nevelésben, az együttélésben okozhatnak gondot./pl. nagyothalló,mozgásszervi,értelmi, érzékszervi fogyatékos / Igyekszünk olyan közösséget kialakítani, ahol tudunk együtt dolgozni, eredményt elérni, ahol közös élményekre épülő, közös tevékenység folyik, ahol az erkölcsi tulajdonságok is erősödnek, megalapozódnak./pl. együttérzés, segítőkészség, figyelmesség, egymás iránti tisztelet, tolerancia stb./ Az érzelmek egyik fontos alkotója a humor, jó segítőeszköz, a szeretet egy bizonyos formája a nehézségeket a humor feloldhatja, a görcsösséget megszünteti. A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére: A gyermekek ragaszkodnak óvodájukhoz, társaikhoz, a felnőttekhez. Igényükké válik a helyes viselkedés Egymást figyelmeztetik a helyes viselkedésre és a szabályok betartására A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival. Érdeklődnek társaik, barátaik iránt. Igényükké válnak a tevékenységben való részvétel és együttműködés A tevékenységüket türelmesen befejezik, képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatják a felnőttek, gyermekek közléseit. A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben. Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat. Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre. 22

4.5. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Célunk: A játék és a mesehallgatás összetett képességfejlesztő lehetőségeit kihasználva a gyermek sokoldalú fejlesztése egyéni adottságaitól függően, önmagához képest. A gyermek spontán szerzett tapasztalataink, ismereteink rendszerezése, célirányos bővítése Kognitív képességek fejlesztése (észlelés, figyelem, emlékezet problémamegoldó gondolkodás) Beszédkedv felkeltése és fenntartása, beszédhallás és szövegértés fejlesztése A magyar nyelv megismertetése a migráns gyermekekkel Kapcsolatfelvétel és információ átadás segítése. Feladatunk: Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Beszélő környezettel, helyes mintaadással, szabályközvetítéssel /a javítgatás elkerülésével/ az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, kérdések támogatására, a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. A gyermek kíváncsiságára, érdeklődésére, valamint meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosítunk változatos tevékenységet, ezeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhessenek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről. A gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása. Az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és alkotóképesség fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek óvodai nevelésében segítsük az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, szokásaik, hagyományaik megtartását. Adjunk lehetőséget ezek bemutatására, a többi gyerekkel való megismertetés céljából. Az óvoda a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetről. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - helyes mintaadással - az óvodai nevelő tevékenység egészében kiemelt jelentőségű. 23

Különösen a beszédkedv fenntartására, a gyermekmeghallgatására, a gyermeki kérdések érvényesülésére, s a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes szabályközvetítéssel az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, fokozására, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Fontos a fejlesztés során : A helyes beszédminta, A beszélgetési kedv fenntartása Gyermek meghallgatása Mese, vers, nyelvi játék, találós kérdések megszerettetése. Az értelmi nevelés további feladatai egyrészt a gyermek meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire, tapasztalataira, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. Óvodánkban az óvodapedagógusok az ismeretek megszerzéséhez tapasztalati úton segítik hozzá a gyermekeket. Gyermekeink a játékon, a művészeteken, az alkotómunkán, saját tevékenységén keresztül szerezik meg azokat az élményeket, amelyek megnyitják és ébren tartják bennük a vágyat a környező világ megismerésére, a tanulás örömének átélésére. Olyan tevékenységeket kínálunk számukra a nap folyamán indirekt úton, amely lehetőséget nyújt hogy a játékosság elvén keresztül fejlődjön értelmi képességük. Ebben az életkorban az igazi ismeret az, amit a gyermek önmaga szerez meg. Mindennek az alapja, hogy a gyermek érdeklődésére és cselekvésére, előzetes tudására, tapasztalataira épüljön az ismeretanyagot is tartalmazó tevékenységrendszer. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén: A gyermeknek különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlás eredményeként, a korának megfelelően kialakulnak kognitív képességei (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, problémamegoldó gondolkodás) Az anyanyelvi kultúránk alapvető elemeinek birtokában van. Képes szükségleteinek szóbeli közlésére, amelyhez megfelelő szókinccsel rendelkezik. Helyesen, tisztán érthetően beszél, bátran, szívesen kommunikál társaival és a felnőttekkel. Természeti és társadalmi környezetéről elemi ismeretekkel rendelkezik. Rendszerezni képes a már meglévő, spontán szerzett, élményekre épülő tapasztalatait, ismereteit. A migráns kisgyermek is megérti az óvodai élethez szükséges kifejezéseket, és képes magát megértetni. 24

Pozitív fejlődési eredmény tapasztalható a nyelvileg és értelmileg hátrányos helyzetű illetve kiemelkedően fejlett gyermek kompetenciáiban. Eredményes az együttműködés a gyermekek fejlesztésében a logopédussal és a fejlesztőpedagógussal A gyermek anyanyelvi és értelmi képessége olyan szinten fejlett, hogy alkalmas az iskolai élet megkezdésére. 25

5. Az óvodai élet megszervezése A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket. Az óvodai élet rendszerességét és folyamatosságát a napirend biztosítja, amely rugalmasan változtatható a körülmények, évszakok, váratlan események hatására. A napirend ismétlődő szakaszai biztosítják a gyermek számára az érzelmi biztonságot, állandóságot - tudják az egymás után következő tevékenységek sorrendjét. Célunk, hogy a gyermek nyugodt és derűs légkörben, aktív tevékenységgel töltse el napjait az óvodában. Természetes mozgásigényüket a napirenden belül kielégítjük. A gyerekek szokásrendszerének kialakításával biztosítjuk a napirenden belül megvalósuló tevékenységek végzésének zavartalanságát. Feladatunk: A napirenden belül a gyermek legfontosabb tevékenysége, a játék kapja a legtöbb időlehetőséget. A szabad levegőn való hosszú tartózkodást, játékot, mozgást, pihenést, tisztálkodást igény szerint biztosítjuk életkoronként. A napirend időkeretei: az óvoda nyitva tartásához igazodnak. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermekek egyéni szükségleteihez, de a tevékenységek sorrendjét megtartjuk, hiszen ez biztonságérzetet ad a gyermekek részére. Nagy figyelmet fordítunk a szabad levegőn való játékra, mozgásra. 5.1. Napirend Érkezéstől az udvari játékig: A gyermekek érkezése, fogadása. Játéktevékenység. Játékos, szervezett tanulás csoportos, mikro-csoportos és egyéni foglalkozási formák alkalmazásával. Tízórai, gondozási teendők ellátása. Hagyományok ápolása, születésnapok megünneplése. Élményszerző séták, kirándulások, közös megfigyelések. Szabad, mozgásos játék az udvaron. Udvari játéktól az ébredésig: Naposi munka feladatainak elvégzése. Ebéd, gondozási teendők ellátása.

Pihenés-alvás előtti mese, altatódal. Alvás-pihenés. Ébredéstől hazaindulásig: A csoportszoba rendjének helyreállítása. Uzsonnázás, gondozási teendők ellátása. Játékos egyéni képességfejlesztés. Játéktevékenység. Szabad, mozgásos játék az udvaron. Találkozás a szülőkkel, rövid információcsere a gyermek fejlődéséről, magatartásával kapcsolatosan szükség esetén. 5.2. Heti-rend A csoportok óvodapedagógusai alakítják ki, élve a pedagógiai szabadsággal. A csoportnaplóban rögzített heti-rendtől eltérhetnek az óvónők, hiszen a gyermek érdeklődése, a téma nagysága, érdekessége, valamint előre nem látható tényező befolyásolhatja ezt. A heti-rendben egy-egy témához kapcsolódó élményeket, tevékenységeket, tapasztalatszerzési és cselekedtetési lehetőségeket terveznek az óvónők. A heti-rend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartalmú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével és szervezésével. 6. Az óvoda kapcsolatai Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés után, az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények) es az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formai, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz 27

és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában es fenntartásában az óvoda legyen nyitott es kezdeményező. A nemzetiségi, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket nevelő óvoda kapcsolatot tart az érintett kisebbségi szervezetekkel, egyesületekkel, kisebbségi önkormányzatokkal. 6.1. Szülőkkel " A család bizonyos tekintetben végzet, s ha nem is visszavonhatatlanul az, mindenképpen egyike a leghatékonyabb sorsformáló erőknek." /Kolozsvári Grandpiere Emil/ Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül. A gyermek neveléséért, fejlődéséért mindkét környezet felelős. Ezt együttműködési alapelvként kell kezelnünk. Fontos a kölcsönös, folyamatos információcsere, melynek során megismerhetjük a családi hátteret, a szülő pedig tudomást szerez az óvoda céljai, feladatai, módszerei felől. Az együttműködés megléte, annak minősége erősítheti, vagy gyengít heti a gyermek személyiségének optimális fejlődését. Az óvodapedagógusok figyelembe veszik a családok sajátosságait, szokásaikat, igyekeznek megtalálni a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Fontosnak tartjuk, hogy a hagyományápolás hatására a családoknál is megjelennek olyan szokások, amely az életmódjukban is változást jelent. Hatására ők is vállalják, és magukénak kezdik érezni a múlt értékeit. F. Várkonyi Zsuzsa szavaival élve: " A pedagógia pályán csak az érhet el tartós sikereket, aki elfogadja az alaptételt: a szülőt legfeljebb megnyerni lehet bizonyos dolgokra, kényszeríteni sohasem." Formái: Szülői értekezletek, Alkalmi beszélgetések, Közös rendezvények, Fogadó órák, Írásbeli tájékoztató, 28