TÖRTÉNELEM ALAPSZAK Kötelező tantárgyak (A) TANTÁRYLEÍRÁS Informatika AIB1001 1.Kreditpont 2k Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 Dr. Nagy Mihály, főiskolai tanár MI A hallgató az alapszintről elindulva sajátítsa el a minimális informatikai és számítógép kezelési alapismereteket, szerezzen jártasságot néhány gyakran használt felhasználói program alkalmazásában. Információtechnológiai alapismeretek. Operációs rendszerek, a Windows és a Linux. Számítógép hálózatok. Az Internet. Elektronikus levelezés. Szövegszerkesztési alapismeretek és prezentációkészítés. Táblázatkezelés. Adatbázis-kezelés alapjai. A gyakorlati foglalkozásokon feladatlapok feldolgozása történik, illetve egy vázlatosan megfogalmazott feladat (pl. adott témában prezentációkészítés) önálló, kreatív megvalósítása. Az órák látogatása kötelező. yakorlati jegy. Három számonkérő feladat várható és ezek átlaga adja a félévi jegyet. Egy-egy feladat a felhasználói programok foglalkozásokon begyakorolt alapismereteit összegzi, vagy önállóan kell elkészíteni egy dokumentumot adott elvárások szerint. Bártfai Barnabás: Hogyan használjam? (8. kiadás) BBS-Info Kft., Budapest, 2004. Iszáj-Kató-Nagy: Számítástechnika: Az alapoktól az Internetig. Bessenyei yörgy Könyvkiadó, Nyíregyháza, 1999. Kovácsné-Nagy-Ozsváth: Office XP. Computerbooks Kft., Budapest, 2003. Lengyel Veronika: Az Internet világa. Computerbooks Kft., Budapest, 1995.
Filozófia AIB 1002 1 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 (30+0) kollokvium - Dr. Trembeczki István PhD főiskolai docens FT A tantárgy célja a hallgatók filozófiai szemléletének kialakítása és filozófiai tartalmú gondolkodásának megalapozása. A hallgatók ismerkedjenek meg a filozófiatörténet legfontosabb irányzataival, képviselőivel és problémafelvetéseivel a klasszikus görögségtől a XIX. század végéig. A kurzus részét képezik továbbá azok az általános filozófiai problémák is, amelyek összefüggésben vannak a mindennapi élet kérdéseivel. A kurzus elvégzése során a hallgatók megismerkednek a filozófiatörténet klasszikus szövegeivel, és elsajátítják azok önálló értelmezését. Ezen kívül legyen lehetőségük arra, hogy esetlegesen a kurzuson szerzett teoretikus ismereteket a saját személyes életükben is alkotó módon használhassák fel. Kollokvium Szóbeli vizsga Fürst, Maria: Bevezetés a filozófiába. Ikon Kiadó, Budapest, 1994. ilson, Etienne: A középkori filozófia szelleme. Paulus Hungarus-Kairosz, Budapest, 2000. Hársing László: Filozófia gondolkodás Thalésztól adamerig. Bíbor Kiadó, Miskolc, 1999. Stead, Christopher: Filozófia a keresztény ókorban. Osiris Kiadó, Budapest, 2002. Steiger Kornél (szerk.): Bevezetés a filozófiába. Szöveggyűjtemény. Holnap Kiadó, Budapest, 2002.
Kommunikáció AIB1003 1. Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2 (előadás) kollokvium Dr. Szabó Ferenc főiskolai tanár MY A hallgatókat megismertesse a kommunikáció elemi módszereivel, a hatékony kommunikáció formáival. A tantárgy célja a kommunikáció alapfogalmainak, fajtáinak, rendszerének megismertetése. A kommunikáció fogalma, kutatásának története; kommunikációs modellek; a kommunikáció mint jelműködés; az emberi és az állati kommunikáció; a metakommunikáció; a nem verbális kommunikáció; a verbális kommunikáció; az akusztikai és a vizuális csatorna; a kommunikációs alaphelyzetek; a kommunikáció zavarai. : : vizsgajegy : írásbeli, szóbeli : szakirodalom, internet, multimédiás eszközök, segédanyag Allan Pease: Testbeszéd. ondolatolvasás gesztusokból. Park Könyvkiadó. Budapest, 2005. Fercsik Erzsébet Raátz Judit: Kommunikáció szóban és írásban. Korona Nova Kiadó. Budapest, 1997. H. Varga yula: Kommunikációs ismeretek. Hungarosse Kiadó. Budapest, 2001. Szabó Katalin: Kommunikáció felsőfokon. Kossuth Kiadó. Budapest, 2001. Terestyéni Tamás: Kommunikációelmélet. A testbeszédtől az internetig. Akti-Typotex. Budapest, 2006.
TANTÁRYLEÍRÁS Könyvtári ismeretek AIB1009 2. Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 2+0 K Tóthné dr. Bordé Katalin PhD, könyvtáros MI : A bölcsész szakos hallgatók képesítési követelményeinek megfelelően a tárgy keretén belül a hallgatók megismerkednek a könyvtárak használati alapismereteivel, a korszerű információhordozókkal és az információ visszakeresés lehetőségeivel, valamint a diplomakészítés technikájával. : A könyvtári gyűjtőkör. Dokumentumtípusok. A katalógusok fajtái. A könyvtári szolgáltatások. Az egyes tudományok nyomtatott és elektronikus információforrásai. Az információ visszakeresés módszerei. Az Internet által kínált lehetőségek. Számítógépes adatbázisok. Kutatásmódszertani alapismeretek. A hivatkozás módjai. A szakdolgozat elkészítésének lépései, formai és tartalmi követelményei. : Információ visszakeresési feladatok megoldása és beadása írásban. Irodalomjegyzékek készítése egy megadott kutatási témában. Hivatkozási gyakorlatok végzése. : Az elméleti ismeretek elsajátításának ellenőrzése évközben egy zárthelyi dolgozat írásával történik. A gyakorlati tudnivalók elsajátításának ellenőrzése évközben három írásban beadandó feladat megoldásával történik. Összesen négy félévközi jegy szerezhető. A félév lezárása A félévközi jegyek és a félévet záró kollokvium eredménye alapján. : A Központi Könyvtár katalógusai, tájékoztató apparátusa és felhasználói termináljain található könyvtári programok. 7. Kötelező, ajánlott irodalom (3-5 db.) Horváth Tibor Papp István: Könyvtárosok kézikönyve, 1 5. Bp.: Osiris, 1999 2003. Balázs Sándor: Az információk használata, hasznosítása és haszna. Bp.: OMIKK, 1993. Majoros Pál: Kutatásmódszertan avagy: Hogyan írjunk könnyen, gyorsan jó diplomamunkát? Bp., 1999. Voit Pál. A diploma-készítés módszertana. Tatabánya, 2004.
Társadalmi ismeretek AIB 1010 1. Heti kontakt óraszám (elmélet+gyakorlat) -- Tanszék kódja 2+0 Kollokvium Dr. Aszalós Éva főiskolai docens A hallgatók ismerjék meg a társadalom és a hatalom viszonyát. Alapvető célkitűzésünk, hogy a rendszerváltozástól nyomon kövessék a társadalom fontosabb jellemzőit: rétegződését, mobilitását és negatív jelenségeit. E mellett bemutatásra kerül a politikai intézményrendszer szerkezete és működése, illetve a civil társadalom is. A korszerű társadalmi ismeretek nyelvi fogalmi rendszerét és a hallgatók kifejező készségének fejlesztését is fontosnak tartjuk. A magyar társadalom rétegződése és mobilitása 1945-től napjainkig. A társadalmi szolidaritás rendszere: szociálpolitika napjainkban. A gazdaság jellemzői 1990 után. Az alkotmány megismerése és értelmezése. Az Alkotmánybíróság feladata és működése. A demokratikus intézményrendszer pillérei napjainkban: pártok és parlament illetve kormány és önkormányzatok. A civil társadalom jellemzői. Magyarország az Európai Unióban. - 4. A megszerzett ismeretek értékelése: kollokvium : írásbeli : Társadalomismeret (szerk.: Albert József) Möbius Kiadó, Nyíregyháza, 2004. 5-213. 7. Kötelező, ajánlott irodalom Bőhm Antal: A XX. századi magyar társadalom. Korona Kiadó Bp., 1993. 5-250. Bayer József Jávor István Utasi József: Társadalomismeret, Dinasztia Kiadó Bp., 2000. 3-168. Mi a politika? Bevezetés a politika világába. Szerkesztette: yurgyák János. Osiris Kiadó. Bp., 2004. 61-78., 164-182. Magyar társadalomtörténeti olvasókönyv 1944-től napjainkig. Válogatta és szerkesztette: Valuch Tibor. Osiris Kiadó Bp., 2004. 416-434, 751-776.
Bevezetés a történettudományba I. B1000 1. félév Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 1+0 K Dr. Aszalós Éva főiskolai docens A hallgatók ismerjék meg a társtudományok módszereit, eszközeit, a legújabb kutatási eredményeket. A történelem rész- és segédtudományai. A történelem forrásai, a források kritikája. A középkor elbeszélő történelmi irodalmának műfajai. A középkori külföldi és magyar elbeszélő történelmi irodalom jeles alkotásai, művelői. A memoár és az útleírás. A magyar honismereti irodalom. A missilis, levél. Az oklevelek. A magyar oklevelezési gyakorlat. Törvények és jogszabályok. Zárthelyi, félév végén kollokvium. vizsgajegy 1. Apor Péter: Metamorphosis Transylvaniae. Budapest, 1988. 2. Tessedik Sámuel: Szarvasi nevezetességek. Tessedik Sámuel és Berzeviczy egely: A parasztok állapotáról Magyarországon. Budapest, 1979. 3. Takács Péter: Parasztvallomások a dadai járásból 1772. Nyíregyháza, 1987.
Bevezetés a történettudományba II. B1001 1. félév Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+1 Dr. Aszalós Éva főiskolai docens A hallgatók ismerjék meg a társtudományok módszereit, eszközeit, a legújabb kutatási eredményeket. A történelem rész- és segédtudományai. A történelem forrásai, a források kritikája. A középkor elbeszélő történelmi irodalmának műfajai. A középkori külföldi és magyar elbeszélő történelmi irodalom jeles alkotásai, művelői. A memoár és az útleírás. A magyar honismereti irodalom. A missilis, levél. Az oklevelek. A magyar oklevelezési gyakorlat. Törvények és jogszabályok. Zárthelyi, félév végén kollokvium. vizsgajegy 1. Apor Péter: Metamorphosis Transylvaniae. Budapest, 1988. 2. Tessedik Sámuel: Szarvasi nevezetességek. Tessedik Sámuel és Berzeviczy egely: A parasztok állapotáról Magyarországon. Budapest, 1979. 3. Takács Péter: Parasztvallomások a dadai járásból 1772. Nyíregyháza, 1987.
Bevezetés a történettudományba III. B1002 2. félév Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+1 Dr. Aszalós Éva főiskolai docens A tantárgy célja, hogy a történettudományt és társtudományait bemutassa, segítsen a hallgatóknak eligazodni a különböző kutatási módszerek és források világában. Alapvető képet kapjanak a történettudomány művelésének módjáról, a forrásbázisok kezeléséről. A történelem rész- és segédtudományai. A történelem forrásai, a források kritikája. A középkor elbeszélő történelmi irodalmának műfajai. A középkori külföldi és magyar elbeszélő történelmi irodalom jeles alkotásai, művelői. A memoár és za útleírás. A magyar honismereti irodalom. A missilis, levél. Az oklevelek. A magyar oklevelezési gyakorlat. Törvények és jogszabályok. Zárthelyi, félév végén gyakorlati jegy. 1. Berzsenyi Dániel: A magyarországi mezei szorgalom némely akadályárul. Berzsenyi Dániel művei. - Kis János emlékezései (Magyar Remekírók). Budapest, 1985. 2. Kölcsey Ferenc: A szatmári adózó nép állapotáról. Kölcsey Ferenc válogatott művei II. Budapest, 1951. 3. Jókai Mór: Emléksorok: Napló 1848-49-ből. Budapest, 1980. 4. 1894. évi XII. törvény. Magyar Törvénytár. 1894-1895. évi törvénycikkek. Budapest, 1897. 5. yörffy István: Nagykunsági krónika. Karcag, 1984.
Bevezetés a levéltári ismeretekbe B1003 2. félév Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+1 K Kujbusné dr. Mecsei Éva Ismerjék meg a hallgatók a magyarországi levéltári szervezetet, az iratképző szervezetek és intézmények főbb jellemzőit, az irattárolás és kezelés alapvető szabályait. A magyar államszervezet a középkorban és iratképző szervei, intézményei. Az iratképzés alakulása az abszolutizmus időszakában. A levéltárak létrejötte, a szervezet kiépülése Magyarországon a XVIII. századtól. A magánszféra irattermelése. A gazdasági szervezetek és irataik a dualizmus időszakában. A XX. század iratképzése. A tanácsrendszer közigazgatási gyakorlata, az iratok kezelése. A levéltár intézményei a rendszerváltás után. Zárthelyi, a félév végén kollokvium. vizsgajegy 1. Érszegi éza: Magyarország századai. Budapest, 2003. 2. Lakatos Adél (szerk.): A Kalocsai Érseki Levéltár. Főegyházmegyei Levéltár. Kalocsa, 2002. 3. Középkori oklevelek a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltárban, 1300-1525. Összegyűjtötte, átírta: Balogh István. Nyíregyháza, 2000. 4. Kollega Tarsoly István: A magyar Országos Levéltár címeres levelei (elektronikus dok.) Budapest, 2000.
Bevezetés a muzeológiába B1004 2. félév Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 Dr. Szabó Sarolta Ismerjék meg a hallgatók a magyarországi múzeumi szervezetet, a tárgygyűjtés módszereit, a múzeumi intézmények főbb feladatait, a gyűjtemények tárolásának és kezelésének alapvető szabályait. A múzeumi gyűjtemények kialakulása Európában. A magyar múzeumügy kezdetei. Országos és megyei gyűjtemények létrejötte a XIX-XX. században. A múzeumi intézményrendszer átalakulása 1945 után. A muzeológia mint tudományág. A muzeológia szakterületei: természettudományi muzeológia (jeles hazai gyűjtemények); agrármuzeológia (gyűjtemények); iparművészeti, technikatörténeti, műszaki és közlekedéstörténeti, irodalom és színháztörténeti gyűjtemények. Zárthelyi, a félév végén kollokvium. vizsgajegy 1. Korek József: A muzeológia alapjai. Tankönyvkiadó. Budapest, 1988. 2. Taxner-Tóth Ernő (szerk.): Irodalmi muzeológia. Múzsák. Budapest, 1988. 3. Héthy Zoltán: Muzeológia és restaurálás. Budapest, 1975. 4. Élesztős László (szerk.): Magyar múzeumi arcképcsarnok. Tarsoly Kiadó. Budapest, 2002.
Bevezetés a néprajzba B1005 1. félév Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 1+0 Dr. Szabó Sarolta A tantárgy célja, hogy a történettudomány egyik társtudományát, a néprajzot közelebb hozza a hallgatókhoz. Ismerjék meg a néprajztudomány módszereit, a társtudományokhoz való viszonyát. Tisztában legyenek a tárgyi és szellemi néprajz alapvető módszereivel, azok alkalmazásának alapjaival. A néprajz fogalma, tárgya, vizsgálati módszerei. A néprajzkutatás szakterületei és forrásai. A magyar népi kultúra táji-történeti tagolódása. Néprajzi csoportok, tájak, etnokulturális kapcsolatok. A magyarság anyagi kultúrája (pásztorkodás, állattartás, gyűjtögetés, földművelés). Településtípusok, a telkek rendje. Az építkezés anyaga, technikája, a lakóházak beosztása. A magyar építkezés területi típusai. A magyar népművészet főbb jellemzői (történeti rétegek, viseletek, bútorok, kerámiák). A magyarság szellemi kultúrája (néphit, népszokások). A magyar paraszti társadalom (rokonsági rendszer, társadalmi csoportok, munkaszervezet). Zárthelyi, a félév végén kollokvium. vizsgajegy 1. A magyar folklór. Voigt Vilmos szerk. Budapest, 1998. 2. Népi kultúra, népi társadalom. Szilágyi Miklós szerk. Budapest, 1998. 3. Magyarországi népszokások. Réső Ensel Sándor szerk. Budapest, 2000. 4. A Kárpát-medence néprajzi kincsei. Szelestey László összeáll. Budapest, 2000.
Bevezetés a művelődéstörténetbe B1006 1. félév Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 1+0 Konczné dr. Nagy Zsuzsanna adjunktus A hallgatók ismerjék meg a művelődéstörténet helyét, szerepét a tudományok között. Legyenek képesek az eltérő civilizációk sajátosságainak értelmezésére, összevetésére. A művelődéstörténet helye a történettudományok rendszerében. A történelem előtti korok kultúrája. Az indiai civilizáció korszakai és formái. Egyiptomi gondolkodás sajátosságai. A zsidóság története. A mítoszok tipológiája. A görög világ társadalmi és gazdasági jellemzői. A hellenizmus. A római világ kulturális arculata. Az egyházi történetírás története, tárgya és módszerei, a kereszténység történeti megközelítése. A szerzetesség története. Az arab kalifátus kultúrája, a középkor kulturális arculata. A upta birodalom művészete és gondolkodása. A japán társadalom sajátosságai. A reneszánsz, a humanizmus, a korai reneszánsz, az érett reneszánsz. A reformáció története. A mechanikus világkép és a természettudomány új rendszere. A barokk világ és művészet jellegzetességei. Zárthelyi, a félév végén kollokvium. vizsgajegy 1. A művészet története. A kora reneszánsz. szerk.: Aradi Nóra, Corvina, Budapest, 1987. 2. A művészet története. Az érett reneszánsz. szerk.: Aradi Nóra, Corvina, Budapest, 1988. 3. A művészet története. A barokk. szerk.: Aradi Nóra, Corvina, Budapest, 1988. 4. Vasari: Híres festők élete. Magyar Helikon, Budapest, 1973. 5. Az antik világ. Szerk.: Aradi Nóra. Corvina, Budapest, 1986.
Bevezetés a régészetbe B1007 2. félév Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 1+0 Dr. Buhály Attila főiskolai docens A tantárgy célja, hogy a történettudomány egyik társtudományát, a régészetet, illetve annak módszereit a hallgatók megismerhessék. Képesek legyenek eligazodni a különböző kutatási módszerek között. Alapvető képet kapjanak a régészet művelésének módjáról, a leletek kezeléséről. A régészet tudomány tárgya, tudománytörténete, módszertana. A régész munkája az ásatástól a feldolgozásig, a régészeti segédtudományok. A Kárpát-medence régészeti kultúrái. Magyarország kőkora. A rézkor és bronzkor Magyarországon. Magyarország a vaskorban és a római korban. A népvándorlás kora és a középkor magyarországi régészete. Házi dolgozat, a félév végén kollokvium. vizsgajegy 1. Diószegi yörgy, Fodor István etc.: Őseink nyomában. Budapest, 1996. 2. Bakay Kornél: Őstörténetünk régészeti forrásai. Miskolc, 1997. 3. Colin Renfrew: Régészet. Osiris, Budapest, 1999. 4. Norah Molonay: Régészet. Kaposvár, 1997. 5. Jakabffy Imre: A Közép-Duna-medence régészeti bibliográfiája, 1977-1987. Budapest, 1999.
Őstörténet B1008 1. félév Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 1+0 K Dr. Buhály Attila főiskolai docens Az őskor alapvető megismerése (legalapvetőbb tények, helyszínek), továbbá az újabb kutatások következtében előkerült friss ismeretanyagok megismertetése. Az őstörténet fogalma, kutatástörténet, alkalmazott módszerek. A kulturális és társadalmi evolúció legfontosabb őstörténeti kérdései. Az emberré válás legfontosabb aktuális kérdései. A korai és alsó-paleolitikum. Az afrikai bölcső, az Óvilág meghódítása. Az anyagi kultúra kezdetei. Korai vadásztársadalmak. Középső-paleolitikum. Az ember elterjedése a Földön. Felső-paleolitikum. Az emberi rasszok kialakulása. Fejlett vadásztársadalmak. A felső-paleolit forradalom, a művészet és a modern viselkedés kezdetei, a nyelvcsaládok kialakulása. A neolitikum, a földművelés és az állattenyésztés megjelenése. Zárthelyi, a félév végén kollokvium. vizsgajegy 1. Hevesi Attila, Mester Zsolt etc.: Emberelődök nyomában. Az őskőkor emlékei Északkelet- Magyarországon. Miskolc, 2001. 2. Bray, W. M.: Az újvilág. A múlt születése. Helikon Kiadó, Budapest, 1989. 3. Brentjes, B.: Vadállatból háziállat. Budapest, 1976. 4. Burenhult. (főszerk.): A kőkori világ. Vadász-gyűjtögetők és korai földművelők. Az ember képes története. Officina Nova Magyar Könyvklub. Budapest, 1995.
Az ókori kelet története B1009 1. félév Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 1+0 K Dr. Buhály Attila főiskolai docens Az ókori kelet államainak és kultúráinak alapvető megismerése (legalapvetőbb tények, helyszínek), továbbá az újabb kutatások következtében előkerült friss ismeretanyagok megismertetése. Az ún. magas kultúrák kialakulása: neolitikus civilizációk, Elő-Ázsia a Kr. e. III évezredig. Egyiptom története: Ó- és Középbirodalom. Az Újbirodalom. Mezopotámia története a Kr. e. III. évezredben (sumer városállamok, az agadei dinasztia, a III. Úr-i dinasztia). Elő-Ázsia a Kr. e. II. évezred első felében (az óasszír és az óbabiloni kor). A hettita állam története. Elő- Ázsia politikai, hatalmi viszonyai az Amarna-korban. Mittanni és Egyiptom. Az újasszír állam. Urartu története és kultúrája. Az újbabiloni birodalom felemelkedése és bukása. A zsidóság története. Az ókori Perzsa. Zárthelyi, a félév végén kollokvium. vizsgajegy 1. J. Baines J. Málek: Az ókori Egyiptom atlasza. Budapest, 1992. 2. Ch. Bermant M. Weitzman: Egy ismeretlen ókori civilizáció: Ebla. Budapest, 1986. 3. John Bright: Izráel története. Budapest, 1990. 4. Hahn István, Kákosy László, Komoróczy éza: Az ókor története II. Az ókori kelet története (egyiptom és Elő-Ázsia). Budapest, 1993. 5. Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Budapest, 1998.
Az ókori örögország története 1. B1010 1. félév Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 K Dr. Óbis Hajnalka főiskolai adjunktus Az ókori görög városállamok és kultúráinak alapvető megismerése (legalapvetőbb tények, helyszínek), továbbá az újabb kutatások következtében előkerült friss ismeretanyagok megismertetése. A görög történelem korai szakasza. A krétai minoszi kultúra. A görög törzsek vándorlási hullámai. Az akháj terjeszkedés. A dórok. A kialakuló poliszállamok. A poliszok berendezkedései. A gyarmatosítás kezdetei. A termelési folyamatok változásai, a társadalmak rétegzettsége. A görög kultúra kialakulása, máig élő hatása. Athén és Spárta belső politikai, társadalmi viszonyai. A görög poliszok küzdelme a perzsákkal. Az athéni demokrácia fénykora. A poliszok vetélkedése, a poliszvilág válsága. Makedónia felemelkedése. Zárthelyi, a félév végén kollokvium. vizsgajegy 1. Hegyi-Sarkady etc.: örög történelem. Budapest, 1996. 2. Borzsák István: örög történeti chrestomátia. Budapest, 1976. 3. Finley: Politika az ókorban. Budapest, 1995. 4. Ritoók-Sarkady-Szilágyi: A görög kultúra aranykora. Budapest, 1984. 5. Sarkady János: azdasági élet a régi örögországban. Budapest, 1970.
Az ókori Róma története 1. B1011 2. félév Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 K Dr. Óbis Hajnalka főiskolai adjunktus Az ókori Róma mint városállam, illetve a Római Birodalom alapvető megismerése a köztársaság időszakában (legalapvetőbb tények, helyszínek), továbbá az újabb kutatások következtében előkerült friss ismeretanyagok megismertetése. Itália őstörténete. az etruszkok. A királyság kora. A kialakuló köztársaság hatalmi intézményrendszere, társadalmi tagolódása. Patríciusok és plebejusok küzdelmei. Itália meghódítása, terjeszkedés a Földközi-tenger térségében. a világbirodalommá válás gazdasági és társadalmi következményei. A római kultúra jellemzői. A késői köztársaság társadalmigazdasági változásai, a köztársasági intézményrendszer válsága. Reformkísérletek (Marius, Sulla, a racchusok, Caesar). A köztársaság bukása, a principátus kialakulása. Zárthelyi, a félév végén kollokvium. vizsgajegy 1. Ferenczy-Maróti-Hohn: Az ókori Róma története. Budapest, 1992. 2. aál Ernő Kertész István: Az őskor és az ókor története. Eger, 2003. 3. Borhy László: Római történelem szöveggyűjteménye. Budapest, 1988. 4. Cornel Mattheus: A római világ atlasza. Budapest, 2000. 5. Maróthy Horváth Castiglione: A régi Róma aranykora. Budapest, 1969.
Középkori egyetemes történelem 1. B1012 3. félév Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 K B1008 Dr. Aszalós Éva főiskolai docens Szerezzenek a hallgatók alapvető ismereteket a feudalizmus társadalmi, gazdasági rendjének kialakulásáról, az államszervezet és az egyház szerepéről, a középkori városok létrejöttéről, a keresztes háborúkról, illetve annak következményeiről. A feudalizmus kutatásának főbb kérdései. A korszakhatárok és a belső szakaszolás körüli viták. A korszakolásról. A feudalizmus kialakulás a volt Nyugat-római Birodalom területén. Az első feudális államképződmények. A Frank Birodalom kialakulása és fénykora. A gazdaság és a társadalom jellemzői a korai feudalizmus évszázadaiban. Az állami széttagolódás, a tartományok küzdelme. A világi és az egyházi hatalom vetélkedése. Az invesztitúraharc. Keresztes hadjáratok okai és következményei. A virágzó feudalizmus gazdasági és társadalmi változásai. A városok kialakulása, önkormányzatiságuk megteremtődése. A feudális társadalom rétegződése. A feudális jog. Zárthelyi, a félév végén kollokvium. vizsgajegy 1. unst Péter (szerk.): Európa története. Csokonai Kiadó, Debrecen, 1993. 2. Orosz István: Európa a korai középkorban. Debrecen, 1999. 3. Pirenne, H.: A középkori gazdaság és társadalom története. Budapest, 1983. 4. Makkai László: Az európai feudalizmusok jellegzetességei. Budapest, 1987. 5. Duby,.: A lovag, a nő és a pap. Budapest, 1987.
Földrajzi felfedezések és következményei B1013 3. félév Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 K Dr. Aszalós Éva főiskolai docens Ismerjék meg a hallgatók a földrajzi felfedezések alapvető okait és összefüggéseit, a világpiac kialakulásának folyamatát és az egyes régiók szerepét. Az európai expanzió okai, előzményei, technikai és társadalmi feltételei. A nagy földrajzi felfedezések első hulláma a XV-XVI. században. Az Újvilág meghódítása. A felfedezések gazdasági és társadalmi következményei: árforradalom és tőkeakkumuláció. Az európai régiók és a világpiac kialakulásának kezdetei. azdasági munkamegosztás jellemzői és annak politikai, társadalmi következményei Európában. az újkori abszolutizmusok kialakulásának okai. az új államforma történelmi gyökerei és sajátosságai. Zárthelyi, a félév végén kollokvium. vizsgajegy 1..Pery Anderson: Az abszolutista állam. Budapest, 1989. 2. Immanuel Wallerstein: A modern világgazdasági rendszer kialakulása. Budapest, 1983. 3. M. Vincent P. A. Sradling: A spanyol és a portugál világ atlasza. Budapest, 2000. 4. R. Cameron: A világgazdaság rövid története a kőkorszaktól napjainkig. Maecenas Könyvkiadó. Budapest, 1998. 5. Max Weber: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Budapest, 1982.
Abszolutizmusok B1014 4. félév Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 K Dr. Aszalós Éva főiskolai docens Ismerjék meg a hallgatók az abszolutista államforma kialakulásának okait, előfeltételeit, az egyes államok eltérő jellemzőit és szerepét. Az államforma átalakulásának kora újkori előzményei. Az abszolutizmus általános jellemzői. A spanyol abszolutizmus kialakulása, jellege. Az angol abszolutizmus és társadalmi hátterének sajátosságai. A francia abszolutizmus kialakulása. A francia abszolutizmus fénykora XIV. Lajos uralkodása alatt. Kormányzati, vallás- és külpolitikája. Az abszolutizmus válságának kezdete és folyamata a XVIII. században. Közép- és Kelet-Európa abszolutizmusai. A Habsburg Birodalom hatalomirányítási módja. A felvilágosult abszolutizmus jellemzői, kialakulásának okai és körülményei. A felvilágosult abszolutizmus és Oroszország. Az ancien régime válsága Franciaországban, a francia forradalom pénzügyi, gazdasági és társadalmi-politikai okai, előzményei. Zárthelyi, a félév végén kollokvium. vizsgajegy 1. Hahner Péter: Franciaország története. Műszaki Könyvkiadó. Budapest, 2002. 2. J. Ardach C. Jones: A francia világ atlasza. Helikon Kiadó, Budapest, 1990. 3. F. Furet: A francia forradalom története (1770-1815). Osiris Könyvkiadó. Budapest, 1999. 4. Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992. 5. Kora újkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Szerk.: Poór János. Osiris Kiadó, Budapest, 2000.
Újkori egyetemes történelem 1. (Kelet-Európa, Ázsia) B1015 5. félév Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 K prof. dr. habil Czövek István tanszékvezető egyetemi tanár Az ún. hosszú 19. század kelet-európai és ázsiai történetét bemutató tárgy célja azonos azokkal az oktatási célkitűzésekkel, melyek az egyetemes történeti folyamatok és összefüggések legalapvetőbb és legfontosabb ismeretét, azok elsajátítását, az alapvető források és szakirodalom alapos megismertetését tekintik központi feladatnak. A francia forradalom és a napóleoni háborúk A franciaellenes blokk két tartópillére: Anglia és Oroszország. Napóleon bukása. Az Orosz Birodalom pozíciói az 1814-15-ös bécsi tárgyalásokon. A Szent Szövetség rendszere, az európai hatalmi viszonyok stabilizációja. Az orosz történelem sajátosságai a XVIII. század végén. I. Pál és az európai nagyhatalmak. I. Sándor és a kongresszusi Európa. I. Miklós abszolutizmusa és külpolitikája. A Balkán. A lengyel kérdés. Pánszlávizmus. A konzervatív szövetségi politika megerősödése. Japán a XIX. század első felében. Kína a XIX. század. első felében. A török birodalom és Egyiptom. Zárthelyi, házi dolgozat és a félév végén kollokvium. vizsgajegy 1. Heller, Mihail: Az orosz birodalom története. Budapest, 1996, Osiris. 2. Zöllner, E.: Ausztria története Bp. 1998, Osiris 3. Arató Endre: Kelet-Európa története a 19. század első felében. Budapest, 1971. 4. Berend T. Iván Ránki yörgy: Európa gazdasága a 19. században 1780-1914. Budapest, 1987, ondolat Kiadó. 5. Czövek István: orcsakov diplomáciai pályája és a korabeli orosz gondolkodás. Bessenyei Kiadó, Nyíregyháza, 1998.
Újkori egyetemes történelem 2. (Nyugat-Európa, Amerika) B1016 4. félév Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 K B1013 prof. dr. habil Czövek István tanszékvezető egyetemi tanár Az ún. hosszú 19. század nyugat-európai és amerikai történetét bemutató tárgy célja azonos azokkal az oktatási célkitűzésekkel, melyek az egyetemes történeti folyamatok és összefüggések legalapvetőbb és legfontosabb ismeretét, azok elsajátítását, az alapvető források és szakirodalom alapos megismertetését tekintik központi feladatnak. A krími háború és az európai hatalmak. Az 1860-as évek diplomáciája. A német egység létrejötte és hatása az európai erőviszonyokra. Az olasz egység megteremtése. Az USA polgárháborúja, az egységes belső piac kialakulása. A német gazdaság és társadalom átalakulása a XIX. század utolsó harmadában. A szövetségi politika kezdetei. A XIX. század végi gazdaság jellemzői. Az I. világháború előzményei, szövetségi rendszerek. 1914-15 háborús és diplomáciai eseményei. 1916-17 háborús és diplomáciai eseményei. Zárthelyi, házi dolgozat és a félév végén kollokvium. vizsgajegy 1. Degler, C.N.: Az élő múlt. Milyen erők formálták Amerika mai képét? Budapest, 1993. 2. Diederiks (szerk.): Nyugat-Európa gazdaság- és társadalomtörténete, Budapest, 1995. 3. Diószegi István: A hatalmi politika másfél évszázada 1789-1939. História Kiadó. Budapest, 1997. 4. Francois Furet: A francia forradalom története 1770-1815. Osiris Kiadó. Budapest, 1996. 5. Hobsbawm, E.: A forradalmak kora. Budapest, 1964.
Nemzetközi erőviszonyok a XX. században B1017 5. félév Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 K Dr. Reszler ábor főiskolai tanár Az ún. rövid XX. század történetét bemutató tárgy célja azonos azokkal az oktatási célkitűzésekkel, melyek az egyetemes történeti folyamatok és összefüggések legalapvetőbb és legfontosabb ismeretét, azok elsajátítását, az alapvető források és szakirodalom alapos megismertetését tekintik központi feladatnak. Az I. világháború hatása a nemzetközi erőviszonyokra. A párizsi-washingtoni békerendszer jellemzői, kritikája. Az 1920-as évek külpolitikai alapelvei, fontos állomásai. A német jóvátétel kérdése. Németország beilleszkedése a nemzetközi kapcsolatokba, törekvés a versailles-i béke békés revíziójára. A terjeszkedő külpolitika térnyerése az 1930-as években. Olaszország, Japán és a hitleri Németország külpolitikája. A II. világháború okai, lefolyása és hatása a nemzetközi erőviszonyokra. A nyíltan kétpólusú világ jellemzői. A hidegháborús szembenállás, fegyverkezési verseny. Az el nem kötelezett országok a kétpólusú világrendben. Helyi háborúk és következményeik. A kétpólusú világrend összeomlása, nemzetközi erőviszonyok a rövid XX. század végén. Zárthelyi, a félév végén kollokvium. vizsgajegy 1. Martin Roberts: Európa története 1900-1973. Az új barbárság kora? Budapest, 1992. 2. E. J. Hobsbawm: A szélsőségek kora. A rövid 20. század története. Pannonica Kiadó. Budapest, 1998. 3. J. M. Keynes: A békeszerződés gazdasági következményei. Európa Könyvkiadó. Budapest, 2000. 4. Berend T. Iván: Válságos évtizedek. Budapest, 1987. 5. Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1992.
Totalitárius rendszerek B1018 6. félév Kreditpont 1 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 1+0 K Dr. Reszler ábor főiskolai tanár A tantárgy célja, hogy a XX. századi szélsőséges politikai mozgalmak kialakulásának körülményeit, hatalomra jutásuk és berendezkedésük körülményeit valamint következményeit alaposan megismerhessék a hallgatók. A totális állam és a totalitárius hatalomgyakorlás jellemzőiről rendszerezett tudást szerezzenek. Eszmék, eszmerendszerek a XIX-XX. század fordulóján. A konzervativizmus, a liberalizmus főbb jellemzői a XX. század elején. A keresztényszociális gondolkodás kezdetei és társadalmi hatása. A szociáldemokrácia irányzatai. Az első világháború hatása a társadalmi gondolkodásra. A szélsőséges politikai irányzatok kialakulása. Szélsőbaloldali (bolsevik) hatalomátvétel Oroszországban. A totális berendezkedés kialakulása az intervenció és polgárháború alatt. A sztálini pártállami rendszer jellemzői. A szélsőjobboldali mozgalmak és pártok jellemzői. A fasizmus olaszországi változata. A nácizmus térhódítása és hatalomra kerülése Németországban. Szélsőjobboldali totalitárius rendszerek intézményesülése és működése. Zárthelyi, a félév végén kollokvium. vizsgajegy 1. Ormos Mária: Nácizmus fasizmus. Magvető Kiadó. Budapest, 1987. 2. Ormos Mária: Hitler. Budapest, 1993. 3. Ormos Mária: Hitler Krausz Tamás: Sztálin. Pannonica Kiadó. Budapest, 1999. 4. Diktátorok diktatúrák. Akik nyomot hagytak a 20. századon. 3. Napvilág Kiadó. Budapest, 1997. 5. John Weitz: Hitler bankárja. Kossuth Kiadó. Budapest, 1998.
Magyarország története 1301-ig B1019 2. félév Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 K Dr. Vinnai yőző főiskolai docens A tantárgy oktatásának a célja, hogy a történelem szakos hallgató megismerje a magyar nép történetének kezdeteit, a vándorlás földrajzi környezetét, a megtelepedés majd az államalapítás körülményeit. Az előadások anyaga révén a hallgató bővítheti a korszakra vonatkozó ismereteit, tájékozottságot szerez az alapvető szakirodalomban. Források a magyar nép eredetére és a honfoglalásra vonatkozóan. Őshazaelméletek a finnugor őshaza sajátosságai, a finnugorok kultúrája és az egység felbomlása. Az ugor-kor gazdasági társadalmi jellemzése s az ugor egység felbomlása. A magyar nép önálló élete Magna Hungaria sajátosságai, élet a Kazár birodalom területén. Etelközi szállásterület és a honfoglalás. A kalandozások kora. A magyar államalapítás, éza és István államszervező tevékenysége. A magyar társadalom Szent István korában, István külpolitikája és az utódlás kérdése. Trónharcok, pogánylázadások és a feudális állam megszilárdítása 1038 1116. Az elfeledett XII. század, 1116 1205. II. András új gazdasági irányvonala és az Aranybullák. IV. Béla és a tatárjárás, az ország újjáépítése a tatárjárás után. Az utolsó Árpádok kora (V. István, IV. Kun László, III. András). Zárthelyi, a félév végén kollokvium. vizsgajegy 1. A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Szerk.: yörffy yörgy, Budapest, 1975. 2. Fodor István: Verecke híres útján. Magyar História, ondolat Kiadó, 1980. 3. László yula: Árpád népe. Helikon Kiadó. Budapest, 1986. 4. yőrffy yörgy: István király és műve. Budapest, 1977.
Középkori magyar történelem 1526-ig B1020 3. félév Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 1+0 K Dr. Vinnai yőző főiskolai docens A tantárgy általános célja, hogy a történelem szakos hallgató legyen képes a korszakot belehelyezni az egyetemes történelmi események folyamatába. Világosan lássa Magyarország és Nyugat-Európa gazdasága, társadalma, politikai berendezkedése közötti különbségeket. Fedezze fel és értse meg az időbeli fáziskésést a két régió között. Magyarország helye Európában a középkor alkonyán. Tartományúri megosztottság, Károly Róbert harca a korona megszerzéséért és a tartományi rendszer megszüntetéséért. I. Károly konszolidációs politikája 1323 1342.(gazdaságpolitika, pénzügy, hadseregreform, önálló külpolitika.) I. (Nagy) Lajos király expanziós törekvései: nyugati, nápolyi és balkáni politikája. I. Lajos kormányzati reformjai és a híres 1351-es törvények. Zsigmond király magyarországi reformjainak megszilárdítása kormányzati, katonai és pénzügyi reformjai révén. Zsigmond az európai uralkodó: a török kérdés, a cseh és német területek megszerzése, a huszita probléma megoldása. Termelés és termelőerők a XIV XV. században, parasztháború 1437-ben és 1514-ben. A rendi erők győzelme, Hunyadi János és kora 1437 1457. A rendi monarchia kiépítése, Mátyás központosítási törekvései. Mátyás nyugati irányú expanziója és a török kérdés. II. Lajos és Mohács. Zárthelyi, a félév végén kollokvium. vizsgajegy 1. Bertényi Iván: Magyarország az Anjouk korában. ondolat Kiadó. Budapest, 1987. 2. Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon. ondolat Kiadó, 1984. 3. E. Kovács Péter: Matthias Corvinus. Kossuth Kiadó. Budapest, 1990. 4. Teke Zsuzsa: Mátyás a győzhetetlen király. Helikon Kiadó. Budapest, 1990. 5. Kulcsár Péter: A Jagelló-kor. ondolat Kiadó. Budapest, 1981.
Magyarország története (1526-1711) B1021 3. félév Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 K Dr. Fazekas Rózsa főiskolai tanár A tantárgy általános és specifikus célja: bemutatni a korszakra jellemző európai vonásokat és az ettől eltérő hazai sajátosságokat. A sajátosságok rávilágítanak a korszak fő problémáira: a függetlenség elvesztése és a 3 részre szakadás okaira, a török elleni küzdelem hazai és birodalmi körülményeire. A mohácsi csatavesztés következményei. Szapolyai János uralkodása, az ország két részre szakadása. Buda eleste, az ország három részre tagolódása. A török hódító hadjáratok, a végvári küzdelmek. A török hódoltság gazdasági és társadalmi viszonyai, a közigazgatás rendje. az erdélyi fejedelemség kialakulása. Alternatívák keresése a török hódoltság felszámolására. A török elleni küzdelem és a nemzetközi erőviszonyok. A török világ és a magyar külpolitika. Függetlenségi küzdelmek a XVII. században. Bocskai-felkelés, Bethlen ábor és I. Rákóczi yörgy a harmincéves háborúban. Zárthelyi, a félév végén kollokvium. vizsgajegy 1. Barta ábor: Vajon kié az ország? Budapest, 1988. 2. Káldi-Nagy yula: Szulejmán. Budapest, 1971. 3. Újváry Zsuzsanna: Nagy két császár birodalmi között. Magyar História. Budapest, 1984. 4. Barta ábor: Az erdélyi fejedelemség születése. Budapest, 1979. 5. Hegyi Klára: Egy világbirodalom végvidékén. Budapest, 1976.
Harc a Habsburgok ellen B1022 3. félév Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 1+0 K Dr. Fazekas Rózsa főiskolai tanár A tantárgy általános és specifikus célja: bemutatni a korszakra jellemző európai vonásokat és az ettől eltérő hazai sajátosságokat. A függetlenség visszaszerzésére irányuló törekvések bemutatása, a nemesség Habsburg-ellenességének, rendi ellenállásának nyomon követése. A Habsburg dinasztia európai uralmi törekvései, helyzete a nagyhatalmi mozgástérben. A Habsburg Birodalom gazdasági helyzete, a végvári vonalak kiépítésének folyamata. A királyi Magyarország kapcsolódásai a birodalomhoz, gazdasági és társadalmi jellemzői. A birodalmi intézményrendszer kiépülése. A magyar politikai elit és a Habsburgok viszonya a XVI. században. A magyar függetlenségi törekvések fölerősödése a Habsburgokkal szemben a XVII. században. Zrínyi Miklós politikusi és hadvezéri munkássága. A vasvári béke értékelése a magyar elit körében. A Habsburg-ellenes szervezkedések, próbálkozások a XVII. század második felében. Zárthelyi, a félév végén kollokvium. vizsgajegy 1. onda István Niederhauser Emil: A Habsburgok. Budapest, 1987. 2. Újváry Zsuzsanna: Nagy két császár birodalmi között. Budapest, 1984. 3. Hóvári János: A hűtlen Dobó. yomaendrőd, 1987. 4. R. Várkonyi Ágnes: A törökvilág és a magyar külpolitika. Magvető Kiadó. Budapest, 1975. 5. Ifj. Barta János: Budavár visszavétele. Kossuth Könyvkiadó. Budapest, 1985.
Magyarország története (1711-1914) B1023 4. félév Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 K B1020 Dr. Fazekas Rózsa főiskolai tanár A hallgatók korszerű történelemszemléletének kialakítása, a legújabb kutatási eredmények megismerése, a lényegkiemelő képesség fejlesztése, az önálló ismeretszerzés módszereinek elsajátítása és gyakorlása, az előadó-, illetve nyelvi kifejezőkészség fejlesztése a XVIII. és a XIX. századra vonatkozó ismereteken keresztül. Magyarország helye a Habsburg birodalomban 1711 és 1914 között többször változott. Célunk a Habsburg uralkodók, illetve a magyar politikai elit kapcsolatának ábrázolása, annak bemutatása, hogy a birodalom nagyhatalmi helyzetét és Magyarországnak a birodalmon belüli különállását hogyan sikerült összeegyeztetni. III. Károly, Mária Terézia, II József; 1790 1791. évi magyar nemesi mozgalom; I. Ferenc abszolutizmusa. a magyar liberális reformmozgalom kibontakozásának feltételei. A Habsburg udvar és a magyar liberális ellenzék küzdelme az 1830-as, 1840-es években. Az érdekegyeztetés (társadalmi, nemzetiségi, hatalmi) sikere 1848-ban. A Habsburg birodalom újjászervezésének alternatívái 1848 1851 között. A kiegyezés előzményei és az 1867. évi kiegyezés. Az uralkodó, a magyar, illetve az osztrák politikai elit erőviszonyának változása 1867 1914 között. Zárthelyi, a félév végén kollokvium. vizsgajegy 1. 19. századi magyar történelem 1790 1918. Szerk.: ergely András. Budapest, 1998. 2. Polgárosodás és szabadság. Magyarország a XIX. században. Szerk. Veliky János. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1999. 3. Kosáry Domokos: Újjáépítés és polgárosodás. Budapest, 1990. 4. Diószegi István: A Ferenc József-i kor. Budapest, 1999. 5. Diószegi István: Az Osztrák Magyar Monarchia külpolitikája, 1867 1918. Budapest, 2001.
TANTÁRYLEÍRÁS Magyarország gazdasága, társadalma a XIX. században B1024 5. félév Kreditpont 1 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 1+0 K Dr. Fazekas Rózsa főiskolai tanár A hallgatók korszerű történelemszemléletének formálása, a legújabb kutatási eredmények megismerése, a lényegkiemelő képesség fejlesztése, az önálló ismeretszerzés módszereinek elsajátítása és gyakorlása, az előadó-, illetve nyelvi kifejezőkészség fejlesztése a XIX. századra vonatkozó ismereteken keresztül. A Habsburg gazdaságpolitika XVIII. századi jellemzői. Az 1767. évi Mária Terézia-féle urbárium. Magyarország gazdasága a XIX. század első felében: a) mezőgazdaság (a konjunktúra és dekonjunktúra hatásai; a hagyományos és az okszerű gazdálkodás jellemzői); b) az ipar, kereskedelem és a közlekedés jellemzői. A magyar gazdaság fejlődése 1867 1914 között: a mezőgazdaság kapitalizálódása, a hitelszervezet, a közlekedés és az ipar fejlődése, a rendi társadalom szerkezete. A társadalom átstrukturálódása a XIX. század második felében. Az élet- és gondolkodásmód változásai. Zárthelyi, a félév végén kollokvium. vizsgajegy 1. Kosáry Domokos: Újjáépítés és polgárosodás. Budapest, 1990. 2. Diószegi István: A Ferenc József-i kor. Bp., 1999. 3. Estók János: Magyarország története 1849 1914. Budapest, 1999. 4. Welmann Imre: A magyar mezőgazdaság a XVIII. században. Budapest, 1979. 5. yimesi Sándor: A városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában. Budapest, 1975.
Magyarország külpolitikája (1918-1990) B1025 5. félév Kreditpont 1 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 K Dr. Vinnai yőző főiskolai docens A tantárgy célja, hogy bemutassa a magyar történelem fontosabb történéseit az első világháború végétől a rövid XX. század végéig. Kiemelt cél a történelmi fordulópontok elemzése, a magyar és európai események közötti összefüggések feltárása. A magyar külpolitika Trianon után. Az 1920-as évek mozgástere. Nagyhatalmi támogatók és a szomszédos államokkal való viszony az 1920-as években. Nemzetközi erőviszonyok és a magyar külpolitika az 1930-as években. Külkapcsolataink kényszerpályán: a revízió bűvöletében. Diplomáciánk a második világháború idején. Sajátos magyar-német kapcsolatok. A második világháborút lezáró párizsi béke elemzése. Külpolitika az ún. ötvenes években. Nemzetközi kapcsolataink az 1956-os forradalom idején. Külpolitika az 1960-70-es években. Zárthelyi, a félév végén kollokvium. Vizsgajegy 1. 20. századi magyar történelem. Szerk.: ergely-izsák-pölöskei. Budapest, 1997. 2. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, 2000. 3. Ormos Mária: Magyarország a két világháború korában. Debrecen, 1998. 4. alántai József: A trianoni békekötés 1920. Budapest, 1990. 5. Magyarország és a nagyhatalmak a 20. században. Szerk.: Romsics Ignác. Budapest, 1995.
TANTÁRYLEÍRÁS azdaság, társadalom Magyarországon (1918-1944) B1026 6. félév Kreditpont 1 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 1+0 K Dr. Vinnai yőző főiskolai docens A tantárgy célja, hogy bemutassa a magyar gazdaság és társadalom fejlődésének fontosabb történéseit az első világháború végétől a második világháború végéig. Kiemelt cél a történelmi fordulópontok elemzése, a magyar és európai események közötti összefüggések feltárása. A gazdasági és pénzügyi stabilizáció Trianon után. A nemzetgazdaság intézményeinek megteremtése. azdaságpolitikai koncepciók az új államkeretekre. A gazdasági világválság hazai előzményei és társadalmi hatása. Ipar, kereskedelem és mezőgazdaság a két világháború között. Társadalmi csoportok és életmód a Horthy-korszakban. Iskola- és kultúrpolitika a korszakban. A szellemi élet meghatározó színterei. Zárthelyi, a félév végén kollokvium. vizsgajegy 1. 20. századi magyar történelem. Szerk.: ergely-izsák-pölöskei. Budapest, 1997. 2. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, 2000. 3. Ormos Mária: Magyarország a két világháború korában. Debrecen, 1998. 4. unst Péter: Magyarország gazdaságtörténete (1914-1989). Budapest, é. n. 5. yáni ábor Kövér yörgy: Magyarország társadalomtörténete. Bp., 1998.
A dualizmus válsága B1028 5. félév Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 1+0 K Dr. Zsoldos Ildikó főiskolai adjunktus Az 1867-es kiegyezéssel létrehozott Osztrák-Magyar Monarchiában az 1890-es évekre a válság jelei mutatkoztak. A hallgatókkal tudatni kell, hogy a válság öt fő területen jelentkezett. Egyrészt kiéleződtek a közjogi ellentétek a magyar és az osztrák érdekszövetségben bekövetkezett változások miatt, de nem volt egyetértés a magyar uralkodó réteget alkotó nagybirtokos és nagytőkés csoportok, azaz az agráriusok és a merkantilisták között sem. A válság harmadik fő területéül a társadalom demokratikus átalakításáért küzdő mozgalmak megerősödése jelölhető meg. Végül a dualizmus válságához hozzájárult még a nemzetiségi mozgalmak megerősödésén túl a nagyhatalmi erőviszonyoknak a Monarchia számára kedvezőtlen átrendeződése. A hallgatók ismerjék meg a válságperiódus kormányait és azok intézkedéseit, továbbá kapjanak képet ezen időszak pártviszonyairól és országgyűlési képviselő-választásairól, különös tekintettel a korszak kuriózumának tekinthető 1905-ös választásokra, hiszen ennek eredménye 1906 áprilisáig elhúzódó kormányzati válságot idézett elő. A dualizmus válságának okai. A válságperiódus kormányai. Pártviszonyok és országgyűlési képviselő-választások a dualizmus válságának idején, különös tekintettel az 1905-ös választásokra. Az 1905-1906. évi kormányzati válság. Magyarország részvétele az I. világháborúban. Kollokvium vizsgajegy 1. ergely András (szerk.): 19. századi magyar történelem 1790-1918. Korona Kiadó, Bp., 1998. Hanák Péter (főszerk.): Magyarország története 1890-1918. I-II. Akadémiai Kiadó, Bp., 1983. 2. Pölöskei Ferenc ergely Jenő Izsák Lajos (szerk.): 20. századi magyar történelem Korona Kiadó, Bp., 1997. 3. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó, Bp., 2001. 4. Hanák Péter: Magyarország a Monarchiában. ondolat, Bp., 1975. 5. Boros Zsuzsanna - Szabó Dániel: Parlamentarizmus Magyarországon 1867-1944. Korona Kiadó, Bp., 1999. 6. Dolmányos István: A koalíció az 1905-1906. évi kormányzati válság idején Akadémiai Kiadó, Bp., 1976. 7. Kozári Monika: A dualista rendszer (1867-1918). Pannonica Kiadó, Bp., 2005.
TANTÁRYLEÍRÁS Egyetemes történelem főbb tendenciái a XX. században B1029 6. félév Kreditpont 1 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 1+0 K Dr. Reszler ábor főiskolai tanár Ismerjék meg a hallgatók azokat az ideológiákat és politikai törekvéseket, melyek nyomot hagytak a XX. század történelmén. A tantárgy lehetőséget kínál a korábbi ismeretek rendszerezéséhez, újabb összefüggések megismeréséhez. Eszmék és eszmerendszerek a XIX-XX. század fordulóján. A szocialista gondolkodás térhódítása, a szociáldemokrácia kompromisszuma a kapitalizmussal. A folyamatok nagy katalizátora: az első világháború. A különös XX. század jellemzői. A világgazdaság működési zavarai, a liberalizmus hanyatlása. A jóléti társadalom amerikai modellje és követése Nyugat-Európában. A létező szocializmus alternatívájának kudarca. A globalizáció mint gazdasági és társadalmi kihívás. gyakorlati jegy 1. Eric J. Hobsbawm: A szélsőségek kora. A rövid 20. század története. Budapest, 1998. 2. Paul Johnson: A modern kor. A huszadik század igazi arca. Budapest, 2000. 3. Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Budapest, 1992. 4. Berend T. Iván: Válságos évtizedek. Budapest, 1987. 5. Martin Roberts: Európa története 1900 1973. Az új barbárság kora? Budapest, 1992.
TANTÁRYLEÍRÁS Parlamentarizmus Magyarországon (1920-1939) B1030 6. félév Kreditpont 1 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 1+0 K Dr. Vinnai yőző főiskolai docens Ismerjék meg a hallgatók a két világháború közötti hatalmi berendezkedés legfontosabb jellemzőit, a hatalomgyakorlási módokat és a politikai pártokat. Lehetőséget kínál a tárgy a tanult ismeretek rendszerezésére, kreatív alkalmazására. Az államforma kérdése, IV. Károly visszatérési kísérletei. A kormányzói jogkör. Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelme. A bethleni konszolidáció lépései: az erős kormánypárt létrehozása, a Bethlen-Peyer-egyezség, új választójogi rendelet. Nemzetgyűlési választások eredményei, a pártok és párterőviszonyok. A gazdasági válság politikai következményei, Károlyi yula átmeneti kormánya. A Független Kisgazdapárt és az 1932-es pótválasztás. ömbös yula kormányalakítása, a kormánypárt átszervezése, az olasz minta követésének kísérlete. Az 1935-ös parlamenti választás. A parlamenti erőviszonyok alakulása a 30-as évek végén. Imrédy Béla tervei a politikai rendszer átformálására. A választási törvény módosítása, a kormánypárt átszervezése Teleki Pál második miniszterelnöksége alatt. Zárthelyi, a félév végén kollokvium. vizsgajegy 1. 20. századi magyar történelem. Szerk.: ergely-izsák-pölöskei. Budapest, 1997. 2. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, 2000. 3. Ormos Mária: Magyarország a két világháború korában. Debrecen, 1998. 4. Magyarország és a nagyhatalmak a 20. században. Szerk.: Romsics Ignác. Budapest, 1995. 5. Magyarország a (nagy)hatalmak erőterében. Szerk.: Fischer Majoros Vonyó. Pécs, 2000.
Kötelezően választható tárgyak TANTÁRYLEÍRÁS Latin 1. B2001 2. félév Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 Dr. Óbis Hajnalka főiskolai adjunktus A tantárgy általános célja, hogy a hallgató betekintést nyerjen az indoeurópai nyelvcsalád rövid történetébe. Legyen képes az első félév során elsajátítani az alapvető kiejtési szabályokat, tanuljon meg helyesen olvasni és ismerje meg azokat az alapvető kifejezéseket, amelyek továbbélő szavak formájában hozzátartoznak mindennapi szóhasználatunkhoz. A latin abc és a kiejtési szabályok elsajátítása az első feladat. Az alapvető és leggyakrabban használt igeidők és a névszóragozás ismerete elengedhetetlen a szövegek fordításához. A félév folyamán közvetlenül a történelemhez tartozó auctorok műveiből kerül sor fordításra, a szöveg értelmezésére és az adott történelmi események megvitatására. A szövegek fordításával a hallgató elsajátíthatja az alapvető történelmi szakkifejezéseket. Havonkénti szóbeli beszámoló, végül zárthelyi. Az összevont értékelés alapján gyakorlati jegy. gyakorlati jegy 1. Komer Ilona B. Révész Mária: Latin nyelv I II. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. 2. N. Horváth Margit Dr. Nagy Ferenc: Latin nyelvkönyv I IV. Budapest, 1996. 3. Kerényi Károlyné: Latin olvasókönyv. Budapest, 1987. 4. Latin chrestomathia. Tankönyvkiadó, Budapest, 1968. 5. Latinitas Viva B. Révész Mária Mayer Erika Tegyey Imre, Budapest, 1986.