A TUDOMÁNY RENDSZERTANI ÉRTELMEZÉSE

Átírás

1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM A TUDOMÁNY RENDSZERTANI ÉRTELMEZÉSE Szerkesztette: Dr. Szilágyi Tivadar ezredes Budapest, 2003.

2 TARTALOMJEGYZÉK I. A TUDOMÁNYRÓL ÁLTALÁBAN A tudomány fogalma A tudomány alkotó elemei A tudomány sajátosságai A tudomány tárgya A tudomány módszerei a tudomány struktúrája Tudományterületek Tudományágak Tudományszakok Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen kiemelten művelt tudományágak és tudományszakok, valamint tudományos témák Tudományágak Tudományszakok Tudományos témák tudományszakonként A tudomány fejlődésének általános törvényszerűségei és mai tendenciái A tudomány fejlődésének főbb törvényszerűségei A tudomány fejlődésének mai jelenségei, irányzatai

3 A tudomány egyszerűen csak azoknak a recepteknek a gyűjteménye, amelyek mindig beválnak. Minden más csak irodalom. (Paul Valery) I. A TUDOMÁNYRÓL ÁLTALÁBAN A világban előforduló dolgokkal kapcsolatban kétféle tudatlanság létezik: a totális tudatlanság azon tények összességét jelenti, melyeknek még létezésükről sem tudunk, a tudatlanság másik formája, amikor ismerjük a problémát, de nem tudjuk a megoldását. Ahogyan az első fajta tudatlanságunk csökken, úgy nő a második, de arról, hogy ez mindig így lesz-e, vagy egyszer elérünk egy megismerési csúcsot, ahonnan már a megválaszolatlan problémák száma csökken, jelenleg nem tudunk választ adni. A tudománynak mindenesetre alapvető meggyőződése, hogy a természetnek racionális rendje van, amely ésszel megragadható. 1. A tudomány fogalma A tudomány fogalmának (definíciójának) meghatározása igen bonyolult még azt is mondhatjuk megoldhatatlan feladat. Így tehát a gyakorlati éltben éppen ezét sokféle tudomány meghatározással, illetve ezzel kapcsolatos próbálkozással találkozhatunk. A tudomány fogalmának többféle megközelítését gyakorlati munka és az oktatás érdekében mi magunk is járható útnak tartjuk. A tudomány különböző mégis egységesnek felfogható és alkalmazható meghatározásai: A TUDOMÁNY A társadalmi-történeti élet folyamán a természetről, a társadalomról és a gondolkodással felhalmozott ismeretek összessége, összefoglalása. Célja, hogy megtalálja a jelenségek törvényeit, megmagyarázza a jelenségek törvényeit, megmagyarázza a jelenségeket. A tudomány valamennyi ágában még a látszólagos káoszban is felfedezni az alapvető törvénynek hatásait. 1 A TUDOMÁNY A természet, a társadalom és a gondolkodás objektív összefüggéseiről szerzett, igazolható ismeretek rendszere. 2 A TUDOMÁNY Eredetileg a rendszerbe foglalt ismeretek összessége. Az ókor és a középkor filozófiája, az univerzális tudomány szakágakra való bomlása, az újkori természetfilozófia kialakulásával kezdődött. Egyúttal a tudományosság példaképévé váltak, a matematikai természettudományos módszerek, s velük szemben a társadalom vagy szellemtudományok a maguk eltérő metodikáját csak 19. század végére dolgozták ki. 3 A filozófia által sugallt, rövid és lexikális meghatározás mellett találhatunk jóval részletesebb és teljességre törekvő megfogalmazásokat is. Ezek közül is megemlítünk néhányat: A tudomány rendkívül komplex, totális és nyílt társadalmi tevékenység és eredményrendszer. Egyrészt céltudatos társadalmi tevékenységforma, amely a természeti, társadalmi és szellemi valóság objektív tulajdonságainak és mozgástörvényeinek elméleti megismerését, visszatükrözését, gyakorlati alkalmazásának előrelátását célozza. Másrészt 1 Filozófiai Lexikon. Szikra Kiadó, oldal 2 Magyar Értelmező Kéziszótár. Akadémia Kiadó, Budapest, Magyar Larousse Enciklopédikus Szótár, III. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest,

4 módszeresen szerzett, szüntelenül gyarapodó és tökélesedő elméleti és tárgyiasult ismereteinek rendszere, sajátos intézményei és szociológiai viszonyokkal. A termelési szféra köréből vált ki, de szoros kölcsönhatásban van egyéb társadalmi tevékenységformákkal is. 4 Vagy más megközelítésben: Tudomány az emberi megismerés sajátos formája és módja, amely a világ jelenségeit és törvényszerűségeit a megismerő szubjektum befolyásától lehetőleg függetlenül kívánja megismerni. Egy tudomány vagy tudományág fejlődése általában az anyaggyűjtéssel kezdődik, az így megismert és összegyűjtött tények feldolgozásával és rendszerezésével folytatódik, majd pedig az ún. hipotetikus-deduktív (feltételes következtetés) rendszer megteremtésével folytatódik A tudomány vagy ennek egyik területe általában akkor szokott megújulni, ha az addig érvényesnek tartott paradigmákat (elvek, eljárásmódok, felfogások) valamely ok miatt megkérdőjelezik. A tudomány felosztása több szempont szerint is történhet. 5 A tudomány fogalmával kapcsolatosan a fentiekben bemutatott szemelvények bár szerényen elegendőek lehetnek arra, hogy levonjuk a következtetést. Az említett meghatározások jól érzékelhetően nem esnek egybe a tudomány, mint ismeretek rendszere szokványos értelmezésével, hanem ennél jóval szélesebb rendszerelméleti értelmezése van, amely magába foglalja a tudomány struktúrájának különböző elemeit, azok kapcsolatát, a tudományos ismereteket, és azok megszerzésének módját stb. A tudománynak, mint rendszernek komplexitása (totalitása) abból adódik, hogy a tudomány, mint egységes egész, egy magasabb minőséget jelent, mint rész- vagy alrendszereinek összessége. Felbontása és újabb rendszerbe történő csoportosítása csak szigorú logikai műveletként (kapcsolódások komplex értelmezésével) hajtható végre. A tudomány nyitottsága és dinamikussága következtében a társadalmi tevékenységnek is szerves részét képezi, ami azt jelenti, hogy egyre szorosabb és sokrétűbb kapcsolatra lép a társadalmi tevékenység és eredményformákkal (politika, művészet, gazdaság, termelés stb.). 2. A tudomány alkotó elemei Az elmondottak alapján kijelenthetjük, hogy a tudomány két, viszonylag jól körülhatárolható ismeretcsoportra osztható, éspedig a tudomány tevékenységei, illetve az eredmény rendszere. A tevékenységi rendszernek a tudomány dinamikus oldalát nevezzük, amelyben: a tevékenység meghatározói (ösztönzői) a külső (társadalmi) és belső (a tudomány mozgástörvényeiből következő) szükségletek és lehetőségek; a funkciók, a külső és belső ösztönzők, szükségletek, bizonyos célok kitűzését és ezek nyomán feladatok megoldását kívánják a tudományról, tehát mozgásba hozzák, működtetik. Legfőbb funkciók: a megismerés és az alkalmazás-megváltoztatás és előrelátás; a felsorolt funkciók az objektív valóság (természet, valóság, gondolkodás) mint tárgynak a megismerésére irányulnak; mindezek a funkciók a tudományos kutatótevékenység során realizálódnak. Az eredményrendszer a tudomány statikus, nyugalomban lévő oldala, mivel a tudományos kutatótevékenység különböző eredményekben objektivizálódik: a kutatás létrehozza az elméleti és tárgyiasult ismeretek rendszerét (információtermelő rendszer); kialakítja a kutatási módszerek, eszközök és eljárások rendszerét; 4 Farkas János: A tudomány strukturális tagozódásáról. Magyar Tudomány. 1967/4. szám 5 Pedagógiai Lexikon. III. kötet. Kerabon Könyvkiadó. Budapest, oldal 4

5 a kutatás intézményi oldala is tárgyiasult eredmény, melynek létrejöttét a tudományos kutatás tervszerű irányítása, szervezése kívánta meg; a tudomány egyben szociológiai rendszer is, mivel a tudományos tevékenység sok embert foglalkoztat és e foglalkozási rendszeren belül sajátos emberi kapcsolatok, alkotói közösségeken belüli és közötti csoportviszonyok jönnek létre, melyek körültekintő tudományszociológiai vizsgálatok igényelnek. 3. A tudomány sajátosságai A tudomány előző meghatározásaiból kitűnik, hogy: felfogható statikusan mint állapot, eredmény, és dinamikusan, mint folyamat. A két oldal nem választható el egymástól mereven, egységet alkotnak, de az egységen belül mindegyik oldal önállósággal rendelkezik; a tudomány egyaránt része a társadalmi tudatnak és a társadalmi létnek, mivel a tudatszférából átmegy a létszférába közvetett, majd közvetlen termelővé válik. Ugyanakkor a termelés és más gyakorlati társadalmi tevékenység fokozatosan egyes mozzanataiban alkalmazott tudománnyá válik; a tudomány az anyagi termelés szférájából vált ki és önállósult, így tehát önálló belső logikával, sajátos vonásokkal is rendelkezik. Ebből következik a viszonylagos önállósága. Ugyanakkor szoros kapcsolatban áll egyéb társadalmi tevékenységformákkal (pl. termelés, oktatás stb.); a tudományon belül az objektív és szubjektív mozzanatok egységet alkotnak. Ez azt jelenti, hogy a tudomány célját, feladatait tekintve emberközpontú, az emberiséget kívánja szolgálni. Ugyanakkor a megismerő ember a tudomány segítségével az őt körülvevő világot igyekszik tárgyilagosan, minden szubjektivitástól mentesen visszatükrözni, sőt megváltoztatni ; a tudományon belül dialektikus egységben van az elmélet (a megismerés) és a gyakorlat (az alkalmazkodás, átalakítás). Napjaink jellemzője, hogy az elméleti eredmények hamar alkalmazásra kerülnek, a praktikus társadalmi tevékenységek pedig általa elméleti alapozást nyerhetnek. 4. A tudomány tárgya A tudományos megismerés folyamatában az a legfontosabb kérdés, hogy mit kutatunk. A mit kérdésre adott válasz a tudomány tárgyát határozza meg. az emberi megismerés tárgya legtágabb értelemben, a térben és időben végtelen világegyetem, filozófiai szakkifejezéssel: a lét. A történelem során az emberi tudást ezt a végtelen tárgyat a megismerés végtelen folyamatában próbálja egyre mélyebben tükrözni, megismerni. A mindenkori tudomány tárgyának határai addig terjednek, ameddig az emberi társadalom adott fejlődési fokon képes tudományos eszközei és módszerei segítségével vizsgálni. A tudomány tárgyától megkülönböztethető annak tartalma, vagyis az, amit megállapít a tárgyról (tények, hipotézisek, törvények, alapelvek stb.). A tudományos kutatás számára másik kérdés a hogyan kérdés. A kérdésre adott válasz a kutatás módszerét tárja fel. 5

6 5. A tudomány módszerei A kutatás módszerét a hogyan kérdésre adandó választ, a kutatás tárgya határozza meg. a tárgy és módszer viszonyában a tárgy a meghatározó elem, de ez nem jelenti azt, hogy a módszer ne volna jelentős. A módszer annyira szoros kapcsolatban van a valóság tudományos megismerésével, hogy a tudomány fejlődésének minden jelentős lépése új kutatási módszereket hozhat felszínre. Ezért bármilyen tudomány fejlettségi szintje megítélhető az áltata alkalmazott módszerek fejlettségéből is. Az ismeretelmélettel foglalkozó irodalmak a megismerés dialektikus útját, főbb szakaszait az alábbiak szerint határozzák meg: az eleven szemlélettől az elvont gondolkodáshoz és ettől a gyakorlathoz a tudományos igazság megismerésének, az objektív realitás megismerésének dialektikus útja. Ez azt jelenti, hogy a tudomány nem egyszerre, hanem több szakaszban tükrözi vissza ugyanazt a tárgyat, vagyis: az eleven szemlélet fokán a konkrét tapasztalati tényeket a jelenségvilágot írja le leíró módszerekkel leíró empirikus tudományok; az elvont gondolkodás fokán feltárja a jelenségek lényegét, az általános törvényszerűségeket elméleti-teoretikus tudományok; minden tudományos megismerésnek el kell jutnia a gyakorlathoz, mely az igazságnak a próbaköve és közvetett vagy közvetlen célja alkalmazott tudományok, ami a miért kérdésre adja meg a választ. A szakirodalmak a tudományos módszerek fajtáit és formáit általában három csoportba sorolják: általános módszerek; különös (részleges) módszerek; egyedi módszerek. Általános módszerek az összes tudományra vonatkoznak, vagyis minden tudomány minden tárgyának vizsgálatában felhasználhatók. Ilyen a dialektikus módszer. Az általános módszer konkretizált változata az összehasonlító módszer, melynek segítségével feltárható a jelenséges egyetemes összefüggése (például a biológiában e módszer alkalmazásával jött létre az összehasonlító anatómia, embriológia, fiziológia stb.) Másik konkrét megjelenési formája a történeti módszer, melynek segítségével feltárul a fejlődés elve (pl. a biológiában ez a módszer a darwinizmus általános metodológiai alapja), a földtan (földtörténet) is ugyanilyen sikeresen alkalmazza. A tudomány különösen (részleges) módszererei valamennyi tudományban használatosak, de csak a kutatás tárgya egy oldalának vizsgálatára (pl. jelenség, lényeg, mennyiség stb.) Módszerek: megfigyelés, kísérlet, összehasonlítás, szintézis és analízis, indukció, dedukció, analógia, matematikai módszerek, hipotézis. A MEGFIGYELÉS: a tények céltudatos észlelése, mely lehet alkalomszerű és rendszeres megfigyelés. Alkalomszerű megfigyelést minden ember végez, mindennapi ismereteink jelentős hányadát így szerezzük. Alkalomszerű megfigyelésből ritkán vezet egyenes út a tudományos felfedezésig. Rendszeres megfigyelés meghatározott terv (kutatási stratégia) keretei között folyik, ezért a tanulmányozott terület korlátozott. Lehet naturális (természet), laboratóriumi (mesterséges környezet). A megfigyelések két típusa különböztethető meg: közvetlen (magát az objektumot) és közvetett (a megfigyelő objektum valamilyen hatását) megfigyelés. A KÍSÉRLET mindig tartalmaz megfigyelést, de ennél több is: aktív beavatkozás a vizsgált folyamat menetébe. A kísérlet során a vizsgált objektum többé-kevésbé átalakul. 6

7 Aszerint, hogy a kísérlet útján nyert információ milyen problémára segít választ adni heurisztikus (feltalálni, rájönni) és demonstratív (szemléltető) kísérletet különböztethetünk meg. A tudományos gyakorlatban alkalmazzák még a próba, szerencse, fekete doboz (blackbox) és nyitott doboz (open-box) kísérleteket is. ÖSSZEHASONLÍTÁS: a megismerés mindennapos eszköze más konkrét jelenségek közötti különbségek és azonosságok feltárását szolgálja. Köznapi gondolkodásunk szerves alkotó része. A tudományos összehasonlítás kettő vagy több egybevetett tárgyról számos ítéletet feltételez, amelyek szorosan összefüggnek. A keletkezett rendszeren belül az ismereteket szétválasztja az azonosság, a hasonlóság, a különbség és az össze-nem-vethetőség szempontja. Az ANALÍZIS és SZINTÉZIS: tudományágainkban egymást váltja. Van időszak, amikor elsősorban részletmunka folyik, más korszakban az összefoglalás. Az INDUKCIÓ, a DEDUKCIÓ és az ANALÓGIA: a gondolkodás által az ismerttől az ismeretlen felé végzett mozgás három alapvető módja. indukció (következtetés az egyesből az általánosra); dedukció (következtetés az általánosból az egyesre); analógia, mint módszer kiegészíti az indukciót és a dedukciót. MATEMATIKAI MÓDSZEREK: lehetőséget biztosítanak egyes jelenségek elemzésére, azaz minőségi változások mennyiségi kimutatására, események, folyamatok számszerű vizsgálatára, előrejelzések elkészítésére, variációs feladatok megoldására stb. Legismertebb matematikai módszerek: valószínűség számítás elmélete; tömegkiszolgálás elmélete; játékelmélet; információelmélet; matematikai statisztika; matematikai programozás; hálódiagramos módszerek; matematikai modellezés a hadtudományi kutatás fontos módszere. HIPOTÉZIS: elméletként és módszerként használható. Akkor van rá szükség, ha tapaszalti úton rendelkezésre álló tények alapján nem tudjuk megmagyarázni a jelenségek okát és egyéb összefüggéseit, vagy tapasztalati tények nem állnak rendelkezésünkre, illetve a tapasztalatilag észlelhető új jelenségek ellentmondásban állnak az elfogadott elmélettel. Ezzel a problémával különösen számolnunk kell a hadtudományi kutatás területén. A tudomány egyedi módszerei a szaktudományok speciális módszerei, amelyek az anyag egyes mozgásformáinak speciális jellegétől függnek. Egyesek közül csak egy-egy konkrét szaktudomány keretein belül alkalmazhatóak, mivel csak ezen tudományok tárgyának tanulmányozásával kapcsolatosak, pl. az előző ismeretek felhasználásával egyedi módszereket alkalmaz a hadtudomány kutatására. 7

8 6. a tudomány struktúrája A tudományok struktúrája nem állandó. Az ENSZ 1980-as ajánlása a tudományos statisztika és technológia nemzetközi szabványosítására vonatkozólag a tudományokat hat részre osztotta: természettudományok, műszaki tudományok, mezőgazdasági tudományok, orvosi tudományok, társadalomtudományok, és szellemtudományok. A tudományok struktúrájának tanulmányozásához ugyancsak alapul szolgálhat a felsőoktatásról szóló évi LXXX. törvény, amely meghatározza a tudományterületeket. A tudományterületeken tudományágak különböztethetők meg, amelyet a 169/2000. számú kormányrendelet határoz meg. A tudományágak további differenciálását az adott tudományág tudományos közélete alakítja ki Tudományterületek A felsőoktatásról szóló évi LXXX. törvény értelmében az alábbi tudományterületeket különböztetünk meg: természettudományok; műszaki tudományok; orvostudományok; agrártudományok; társadalomtudományok; bölcsészettudományok; művészetek; hittudomány Tudományágak A 169/2000. számú kormányrendelet tudományterületekként az alábbi tudományágakat ismeri el, amelyekben doktori képzés és doktori (PhD) fokozat odaítélés történhet. TÖRVÉNY 6.3. Tudományszakok A tudományszak, olyan képzési, kutatási terület, amely szerves és elválaszthatatlan része valamely tudományágban, rendelkezik reprezentásokkal (DSc, CSc, PhD) fokozatosokkal, sikerrel művelt kutatási témái vannak, rendelkezik kidolgozott és publikált szakirodalommal, valamint doktoranduszokkal és aktív témavezető oktatókkal. 8

9 7. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen kiemelten művelt tudományágak és tudományszakok, valamint tudományos témák 7.1. Tudományágak A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem két tudományágban jogosult doktori képzés, valamint doktori (PhD) fokozat odaítélésére. Ezek a következők: hadtudományok (társadalomtudományok tudományterület); katonai műszaki tudományok (műszaki tudományok tudományterület) Tudományszakok A tudományágakon belül az alábbi tudományszakok különböztethetők meg: Hadtudományok: Biztonságelméletek (biztonsági tanulmányok) Politikatudomány és honvédelem Az országvédelem és a hadtudomány általános elmélete Szárazföldi csapatok műveleteinek elmélete Légierő műveleteinek elmélete A műszaki támogatás általános elmélete Védelmi informatika és kommunikáció elmélete Rendvédelem (határrendészet, közrendvédelem, katasztrófavédelem) elmélete Hadtörténelem Védelemgazdaság Katonapedagógia Katonapszichológia Katonaszociológia Katonai humán erőforrás-gazdálkodás Katonai kultúra és személyközi kommunikáció Elektronikai hadviselés elmélete Katonai logisztika A felderítés és a nemzetbiztonság általános elmélete Katonaföldrajz A térképészeti támogatás általános elmélete Az ABV védelmi támogatás elmélete A tüzér csapatok műveleteinek elmélet A honvédelmi jog Katonai műszaki tudományok: Katonai műszaki infrastruktúra elmélet Haditechnika Védelmi elektronika Környezetbiztonság és katasztrófavédelem Katonai közlekedési rendszertechnika 9

10 7.3. Tudományos témák tudományszakonként Hadtudományok: I. Biztonságelméletek (Biztonsági tanulmányok) Szakvezető: Dr.. Matus János egyetemi tanár, CSc 1. Biztonságelméletek, biztonságpolitika, védelempolitika Témavezető: Dr. Matus János egyetemi tanár, CSc 2. A gazdasági globalizáció és a biztonság regionalizálódásának összefüggés rendszere Témavezető: Dr. Matus János egyetemi tanár, CSc 3. Konfliktusok és válságok kezelésének stratégiai problémái Témavezető: Dr. Szternák György ezredes, egyetemi tanár, CSc II. Politikatudomány és honvédelem tudományszak Szakvezető: Dr. Szabó A. Ferenc egyetemi tanár, CSc 1. A katonai demográfia illetve a nemzetközi migráció egyes biztonságpolitikai vonatkozásai. Témavezető: Dr. Szabó A Ferenc egyetemi tanár, CSc 2. Az 1956-os forradalom eseményei, különös tekintettel egyes katonai helyőrségek, laktanyák történetére Témavezető: Dr. Szabó A Ferenc egyetemi tanár, CSc 3. Egy-egy ismert politikai gondolkodó biztonságpolitikai nézeteinek összefoglalása és értékelése. (Huntington, Brzezinski, Kissinger, John Lukacs, Bibó István, Konrád György, Makkai János, stb.) Témavezető: Dr. Szabó A Ferenc egyetemi tanár, CSc 4. Ideológiai-politikai érdekek és értékek a magyar honvédelem múltjában és napjainkban Témavezető: Dr. Láng Péter egyetemi docens, PhD 5. A honvédelem és a hadsereg helye, szerepe a magyar politikatörténetben Témavezető: Dr. Láng Péter egyetemi docens, PhD 6. A nemzeti, etnikai, vallási kisebbségek politikaelméleti-biztonsági problémái Témavezető: Dr. Beréti László mk. alezredes, egyetemi adjunktus, PhD 7. Globalizáció és haderő a XXI. század elején Témavezető: Kiss Kálmánné dr. őrnagy, egyetemi docens, PhD 8. Európai identitás és biztonság nemzeti szuverenítás egy-egy történeti időszakban, illetve napjainkban Témavezető: Dr. Mészáros Margit főiskolai tanár, PhD 10

11 III. A biztonság és a hadtudomány általános elmélete Szakvezető: Dr. Szternák György ezredes, egyetemi tanár, CSc 1. Az egyetemes és magyar hadtudomány általános elméleti kérdései Témavezető: Dr. Nagy Miklós Mihály alezredes, egyetemi docens, CSc 2. A nemzeti biztonsági stratégia elmélete és gyakorlata a XXI. században Témavezető: Dr. Matus János egyetemi tanár, CSc 3. A nemzeti katonai stratégia elmélete és gyakorlata a XXI.században Témavezető: Dr. Szternák György ezredes, egyetemi tanár, CSc 4. A civil-katonai kapcsolatok elmélete és gyakorlata a béke műveletekben Témavezető: Dr. Padányi József mk. ezredes, egyetemi magántanár, CSc 5. A geopolitika és geostratégia elméleti alapjai Témavezető: Dr. Nagy Miklós Mihály alezredes, egyetemi docens, CSc 6. A tengeri hadászat alapjai Témavezető Dr. Kaiser Ferenc egyetemi adjunktus, PhD 7. Katonai stratégiák és doktrínák a hidegháború korszakában Témavezető: Dr. Kőszegvári Tibor nyá.vezérőrnagy, Professor Emeritus, DSc 8. XXI. századi hadviselés Témavezető: Dr. Kőszegvári Tibor nyá. vezérőrnagy, Professor Emeritus, DSc 9. A nemzetközi terrorizmus elleni harc katonai feladatai Témavezető: Dr. Kőszegvári Tibor nyá. vezérőrnagy, Professor Emeritus, DSc 10. A hadtudomány jellemzői, fejlődésének lehetséges irányai a XXI. században Témavezető: Dr. Nagy Miklós Mihály alezredes, egyetemi docens, CSc 11. Napjaink nemzeti katonai stratégiái Témavezető: Dr. Deák János nyá. vezérezredes, kutató, PhD 12. A NATO stratégiai koncepciójának aktuális kérdései Témavezető: Dr. Deák János nyá. vezérezredes, kutató, PhD 13. Stratégiai kultúrák Témavezető: Dr. Deák János nyá. vezérezredes, kutató, PhD 14. Magyarország geopolitikai, geostratégiai értékelése Témavezető: Dr. Deák János nyá. vezérezredes, kutató, PhD 15. Fegyveres konfliktusok, fegyveres erők a XXI. században Témavezető: Dr. Deák János nyá. vezérezredes, kutató, PhD 16. Oroszország (FÁK) biztonsági helyzete Témavezető: Dr. Nagy László nyá. ezredes, egyetemi docens, CSc 17. A tengeri hadviselés története Témavezető: Dr. Kaiser Ferenc egyetemi adjunktus 11

12 IV. szárazföldi csapatok műveleteinek elmélete tudományszak Szakvezető: Dr. Hajdú István ezredes, egyetemi docens, PhD 1. A szárazföldi csapatok hadműveleteinek és harcászatának elmélete és gyakorlata a XXI. században. A terrorizmus elleni harc haderőnemi feladatai Témavezető: Dr. Hajdú István ezredes, egyetemi docens, PhD 2. A területvédelem új elvei, várható feladatai, a területvédelmi csapatok vezetésének rendje, békében és minősített időszakban. A lakott településekben folytatott harctevékenységek újszerű elvei Témavezető: Dr. Hajdú István ezredes, egyetemi docens, PhD 3. Harckészültségi, harckiegészítési feladatok értelmezése, e feladatok előkészítése, tervezése, szervezése, végrehajtása a szárazföldi haderő béke és háborús feladatainak végrehajtása során. A területvédelem lehetséges rendszere és szükségletei Témavezető: Dr. Szigeti Lajos nyá. ezredes, egyetemi docens, CSc 4. A csapatvezetés aktuális kérdései, a NATO elvek és szabványok adaptációjának lehetőségei a szárazföldi haderő béke- és háborús feladatainak végrehajtása során Témavezető: Dr. Szabó György alezredes, egyetemi docens, PhD 5. A béketámogató műveletek elmélete és gyakorlata. A magyar fegyveres erő részvételének lehetőségei, feladatai, mindenoldalú támogatásának és biztosításának elvei, nemzetközi mandátumok alapján szervezett béketámogató és békefenntartó műveletekben Témavezető: Dr. Padányi József mk. ezredes, egyetemi magántanár, CSc 6. Az alkalmi harci kötelékek létrehozásának, alkalmazásának elmélete és gyakorlata, harctevékenységeinek jellemző vonásai, vezetésének újszerű kérdései Témavezető: Dr. Berkes Pál ezredes, egyetemi docens, PhD 7. Összfegyvernemi hadműveletek alapjai támadásban és aktív védelemben. A szárazföldi összfegyvernemi harc tartalmában, méreteiben és elveiben bekövetkezett változások. A változások hatása a harcászati szintű kötelékek alkalmazására Témavezető: Dr. Berek Lajos ezredes, főiskolai tanár, CSc 8. A Magyar Honvédség, a Határőrség, a rendvédelmi szervek együttműködésének főbb kérdései a különböző konfliktusok esetén Témavezető: Dr. Sándor Vilmos hőr. ezredes, egyetemi tanár, CSc 9. A csapatok felkészítésének elméleti és gyakorlati kérdései a XXI. század hadműveleteinek megvívása tükrében Témavezető: Dr. Hajdú István ezredes, egyetemi docens, PhD V. A légierő műveletek elmélete tudományszak Szakvezető: Dr. Kurta Gábor nyá. ezredes, egyetemi docens, CSc 1. A légierő helye, szerepe, képességeinek alakulása a helyi háborúk, fegyveres konfliktusok történetének tükrében Témavezető: Dr. Szabó Miklós nyá. vezérőrnagy, akadémikus 2. A légierő hadművelet elméletének és harcászatának tudomány- rendszertani helye és fejlődése Témavezető: Dr. Szilágyi Tivadar ezredes, egyetemi tanár, CSc 12

13 3. Légierő műveleteinek doktrinális értelmezése, a légierő doktrína fejlődésének tendenciái Témavezető: Dr. Krajnc Zoltán mk. alezredes, egyetemi adjunktus, PhD 4. A légierő NATO követelmények szerinti vezetése és irányítása. Témavezető: Dr. Kurta Gábor ezredes, egyetemi docens, CSc 5. A légierő alkalmazásának lehetőségei a fegyveres konfliktusokban, illetve a nem háborús katonai műveletekben. Dr. Témavezető: Lükő Dénes mk. alezredes, egyetemi docens, CSc 6. Idegenhadseregek repülőeszközei fejlesztésének hatása a repülőcsapatok alkalmazására. Témavezető: Dr. Kurta Gábor nyá. ezredes, egyetemi docens, CSc 7. A szárazföldi csapatok támadó légi támogatása. Témavezető: Dr. Kurta Gábor nyá.ezredes, egyetemi docens, CSc 8. A légierő és az aszimmetrikus fenyegetések. Témavezető: Dr. Krajnc Zoltán mk. alezredes, egyetemi adjunktus, PhD 9. A légi műveletek tervezésének sajátosságai. Témavezető: Dr. Krajnc Zoltán mk. alezredes, egyetemi adjunktus, PhD 10. A légtérellenőrző csapatok szenzor-rendszerei és alkalmazása. Témavezető: Dr. Koczka József nyá. ezredes, egyetemi tanár, CSc 11. Automatizált radarinformáció feldolgozó- és vezetési rendszerek. Témavezető: Dr. Koczka József nyá. ezredes, egyetemi tanár, CSc 12. A Magyar Légierő fejlesztési koncepciójának megalapozása a számításba vehető fegyverzet-technikai eszközök jellemzőinek figyelembevételével, a korszerű kockázatelemzési módszerek alkalmazásával. Témavezető: Dr. Ruttai László mk. alezredes, egyetemi docens, CSc 13. A Magyar Légierő döntési-információs rendszerének korszerűsítési lehetőségei a NATO követelmények és légvédelmi rendszer hatékonysága növelésének tükrében. Témavezető: Dr. Forgon Miklós ezredes, főiskolai tanár, PhD 14. A repülőcsapatok alkalmazása a NATO szövetségi rendszerében, harci lehetőségük rendszerszemléletű vizsgálata. Témavezető: Dr. Hadnagy Imre József nyá. alezredes, egyetemi docens, PhD 15. A légvédelmi rendszerek hatékonysága növelésének és értékelésének módszerei, lehetőségei Témavezető: Dr. Ruttai László mk. alezredes, egyetemi docens, CSc 16. Számítógépes információs rendszerek és hálózatok felhasználásának lehetőségei a Légierő csapatai, parancsnokai és törzsei felkészítésében, illetve a hadműveleti, harcászati alkalmazásban Témavezető: Dr. Ruttai László mk. alezredes, egyetemi docens, CSc 17. A légvédelem döntési információs rendszerének fejlesztési lehetőségei Témavezető: Dr. Ruttai László mk. alezredes, egyetemi docens, CSc 18. A légvédelmi rakéta fegyvernemi képzés lehetőségei és perspektívái a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen Témavezető: Dr. Ruttai László mk. alezredes, egyetemi docens, CSc 13

14 VI. A műszaki támogatás általános elmélete tudományszak Szakvezető: Dr. Bodrogi László nyá. mk. ezredes, egyetemi tanár, CSc 1. A Magyar Honvédség műszaki csapatainak lehetőségei és feladatai a harc-hadművelet műszaki támogatásában Témavezető: Dr. Bodrogi László nyá. mk. ezredes, egyetemi tanár, CSc 2. Nem háborús katonai műveletek műszaki támogatása Témavezető: Dr. Padányi József mk. ezredes, egyetemi magántanár, CSc 3. A műszaki támogatás általános elméletének és gyakorlatának változásai Témavezető: Dr. Szabó Sándor mk. ezredes, egyetemi tanár, CSc 4. A mozgásszabadság fenntartásának lehetőségei háborús és nem háborús katonai műveletekben Témavezető: Dr. Szabó Sándor mk. ezredes, egyetemi tanár, CSc 5. A mozgás akadályozás elveinek, eszközeinek és módszereinek változása Témavezető: Dr. habil. Lukács László mk. alezredes, egyetemi docens, CSc 6. Katonai és polgári célú robbantások elmélete és gyakorlata Témavezető: Dr. Molnár László, CSc 7. Az infrastrukturális műszaki támogatási feladatok sajátosságai Témavezető: Dr. Kovács Tibor mk. alezredes, egyetemi adjunktus, PhD VII. A védelmi informatika elmélete és gyakorlata tudományszak Szakvezető: Dr. Munk Sándor ezredes, egyetemi tanár, CSc 1. Az információ, mint a katonai vezetés erőforrása, katonai informatika Témavezető: Dr. Munk Sándor ezredes, egyetemi tanár, CSc 2. Az euroatlanti integráció hatásai a védelmi célú informatika-alkalmazásra, védelmi célú informatikai alkalmazások Témavezető: Dr. Munk Sándor ezredes, egyetemi tanár, CSc 3. A védelmi szférában felhasznált információk rendszere, információgazdálkodás Témavezető: Dr. Munk Sándor ezredes, egyetemi tanár, CSc 4. Az informatika alkalmazása a vezetés hatékonyságának növelésére Témavezető: Dr. Fodor Imre főiskolai tanár, CSc 5. A katonai kommunikációs rendszer vezetési és irányítási kérdései: Témavezető: Dr. Sándor Miklós nyá. ezredes, egyetemi docens, CSc 6. Korszerű információvédelmi eljárások kommunikációs rendszerekben Témavezető: Dr. Sándor Miklós nyá. ezredes, egyetemi docens, CSc 7. Informatikai rendszerek biztonsága Témavezető: Dr. Váncsa Julianna alezredes, PhD 8. Informatikai stratégiatervezés a védelmi szférában Témavezető: Dr. Fodor Imre, főiskolai tanár, CSc 14

15 VIII. Rendvédelem tudományszak Szakvezető: Dr. Sándor Vilmos hőr. ezredes, egyetemi tanár, CSc 1. Rendvédelem tudomány tana, a belső biztonság az államhatárokon Témavezető: Dr. Sándor Vilmos hőr. ezredes, egyetemi tanár, CSc 2. Határrendészet elvei és törvényszerűségei Témavezető: Dr. Sándor Vilmos hőr. ezredes, egyetemi tanár, CSc 3. Határellenőrzés rendfenntartás Témavezető: Dr. Kónya József hőr. ezredes, egyetemi docens, PhD 4. Határrendészet vezetése Témavezető: Dr. Kónya József hőr. ezredes, egyetemi docens, PhD 5. Rendvédelem, határrendészet története, Témavezető: Dr. Gáspár László hőr. alezredes, egyetemi docens, CSc 6. Határszakaszok ellenőrzése: Témavezető: Dr. Gáspár László hőr. alezredes, egyetemi docens, CSc 7. Határforgalom ellenőrzése: Témavezető: Dr. Nagy György nyá. hőr. ezredes, egyetemi tanár, CSc 8. Rendészeti informatika és elektronika Témavezető: Dr. Zsigovits László hőr. alezredes, egyetemi adjunktus, PhD 9. Rendvédelmi vezetői eljárások Témavezető: Dr. Nagy József hőr. alezredes, egyetemi adjunktus, PhD 10. Rendészeti csapaterő alkalmazása Témavezető: Dr. Kovács Gábor hőr.alezredes, egyetemi adjunktus, PhD IX. Hadtörténelem tudományszak Szakvezető: Dr. Szántó Mihály nyá. ezredes, egyetemi tanár, CSc 1. Magyarország hadügye ig Témavezető: Dr. Szántó Mihály nyá. ezredes, egyetemi tanár, CSc 2. A hadművészet fejlődése a XX. első felében Témavezető: Dr. Lengyel Ferenc alezredes, egyetemi docens PhD 3. Magyar Királyi Honvéd Légierő története a kezdetektől 1945-ig Témavezető: Dr. Szabó Miklós nyá. vezérőrnagy, akadémikus 4. Hadművészet az 1945 utáni legjelentősebb helyi háborúkban Témavezető: Dr. Horváth Csaba alezredes, egyetemi docens, CSc 5. Állam erődítések a XX. században Témavezető: Dr. Szabó József János alezredes, egyetemi docens, CSc 6. Az osztrák-magyar monarchia biztonságpolitikája, a birodalom védelmi erődítési koncepciója Témavezető: Dr. Csikány Tamás alezredes, egyetemi docens, CSc 7. A hadszíntér kutatás mint megjelenő új módszer szerepe a hadtörténelmi események rekonstruálásában, a kutatás módszereinek mikéntje Témavezető: Dr. Négyesi Lajos őrnagy egyetemi adjunktus, PhD 15

16 X. Védelemgazdaság tudományszak Szakvezető: Dr. Gazda Pál nyá. mk. ezredes, egyetemi tanár, CSc 1. Védelemgazdaságtan elmélete és gyakorlata Témavezető: Dr. Gazda Pál nyá. mk. ezredes, egyetemi tanár, CSc 2. Gazdaságmozgósítás elmélete és gyakorlata Témavezető: Dr. Gazda Pál nyá. mk. ezredes, egyetemi tanár, CSc 3. Gazdasági potenciál elméletek Témavezető: Dr. Gazda Pál nyá. mk. ezredes, egyetemi tanár, CSc XI. Katonapedagógia Szakvezető: Dr. Kovács András alezredes, egyetemi docens PhD 1. A katonai kiképzés speciális oktatási módszerei, szervezeti-és munkaformái Témavezető: Dr. Kovács András alezredes, egyetemi docens, PhD 2. A pedagógiai értékelés katonai sajátosságai Témavezető: Dr. Kovács András alezredes, egyetemi docens, PhD 3. A távoktatás lehetőségei az MH-ban Témavezető: Dr. Kovács András alezredes, egyetemi docens, PhD 4. A katonák nevelésének pedagógiai problémái, konstruktív magatartásformálás a parancsnoki munkában Témavezető: Dr. Bárdos László alezredes, egyetemi docens, PhD 5. A szerződéses katonák felkészítésének nevelési módszerei Témavezető: Dr. Bárdos László alezredes, egyetemi docens, PhD 6. A különleges helyzetek nevelési hatásrendszere Témavezető: Dr. Bárdos László alezredes, egyetemi docens, PhD 7. Pedagógiai kommunikáció különleges viszonyok között Témavezető: Dr. Mészáros László alezredes, egyetemi docens, PhD 8. Pedagógiai tanácsadás, együttműködés és problémamegoldás a vezetői munkában Témavezető: Dr. Mészáros László alezredes, egyetemi docens, PhD 9. A válság-és krízishelyzetek pedagógiája Témavezető: Dr. Mészáros László alezredes, egyetemi docens, PhD XII. Katonapszichológia tudományszak Szakvezető: Dr. Bolgár Judit nyá. mk. ezredes, egyetemi tanár, CSc 1. A szervezeti- és csoportkonfliktusok, mint magatartástudományi probléma Témavezető: Dr. Bolgár Judit nyá. mk. ezredes, egyetemi tanár, CSc 2. Az önkéntes haderőre való áttérés szervezet és vezetés-lélektani kérdései Témavezető: Dr. Bolgár Judit nyá. mk. ezredes, egyetemi tanár, CSc 3. Speciális katonai műveletek pszichológiai háttérfolyamatainak vizsgálata: Témavezető: Dr. Ribárszki István alezredes, egyetemi docens, PhD 4. A katonai alkalmasság (pályaalkalmasság) és katonai pályaszocializáció pszichológiai problematikája 16

17 Témavezető: Dr. Bolgár Judit nyá. mk. ezredes, egyetemi tanár, CSc 5. Vezetői döntések pszichológiai háttérfolyamata Témavezető: Dr. Ribárszki István alezredes, egyetemi docens, PhD 6. Szervezeti hatékonyság pszichológiai jellemzői Témavezető: Dr. Ribárszki István alezredes, egyetemi docens, PhD 7. Interkultúrális környezetben végrehajtott katonai feladatok magatartás-lélektani kérdései Témavezető: Dr. Bolgár Judit nyá. mk. ezredes, egyetemi tanár, CSc XIII. Katonaszociológia tudományszak Szakvezető: Dr. Malomsoki József nyá. ezredes, egyetemi tanár, CSc 1. A társadalom és hadsereg kapcsolatának dimenziói Témavezető: Dr. Szabó János nyá. ezredes, egyetemi tanár, DSc 2. A hadsereg civil kontrollja (elvei, intézményei, gyakorlata) Témavezető: Dr. Szabó János nyá. ezredes, egyetemi tanár, DSc 3. A katonai szervezet reakciói a kisebbségek szubkultúrájának szervezeti folyamatokat befolyásoló hatásaira Témavezető: Dr. Harai Dénes ezredes, egyetemi tanár, CSc 4. Az egyéni és csoportos devianciák manifesztálódását elősegítő szervezeti tényezők Témavezető: Dr. Gyekiczkyné Dr. Kormos Zsuzsa őrnagy, egyetemi docen, CSc 5. A Honvédség egyes állománycsoportjainak identitás-jellemzői és konfliktusai Témavezető: Dr. Gyekiczkyné Dr. Kormos Zsuzsa őrnagy, egyetemi docen, CSc 6. Az előítélet és tolerancia folyamatainak változásai a missziós feladatok ellátásában. Témavezető: Dr. Gyekiczkyné Dr. Kormos Zsuzsa őrnagy, egyetemi docen, CSC 7. Nemzeti és etnikai konfliktusok kezelésének szociológiai aspektusai versus a terrorizmus szociológiája Témavezető: Dr. Kiss Zoltán László alezredes, egyetemi docens, PhD 8. A béke-támogató műveletek katonaszociológiai kérdései. Témavezető: Dr. Kiss Zoltán László alezredes, egyetemi docens, PhD XIV. Katonai humán erőforrás gazdálkodás tudományszak Szakvezető: Dr. Malomsoki József nyá. ezredes, egyetemi tanár, CSc 1. Modernizációs kihívások, változásmenedzselés és szervezeti kultúraváltás a Magyar Honvédségben Témavezető: Dr. Szabó János nyá. ezredes, egyetemi tanár, DSc 2. A katonai szervezet és az egyén közötti viszonyok rendszerének szervezetszociológiai aspektusai, különös tekintettel a haderő-átalakítás követelményrendszerére, a hadseregben zajló szervezeti kultúraváltás folyamatára, a különböző állománykategóriák szervezeti szocializációjának és motivációs mechanizmusainak alakulására Témavezető: Dr. Krizbai János ezredes, CSc 3. A magyar katonai elit, Témavezető: Dr. Kiss Zoltán László alezredes, egyetemi docens, PhD 4. Katonai humán erőforrás gazdálkodás pszichológiai háttér folyamata (toborzás - alkalmassági vizsgálat beválásvizsgálat) 17

18 Témavezető: Dr. Bolgár Judit nyá. mk. ezredes, egyetemi tanár, CSc XV. Katonai kultúra és személyközi kommunikáció tudományszak Szakvezető: Dr. Vincze Lajos egyetemi tanár, CSc 1. Kommunikációs és kultúra kérdései a hadseregben. (A személyközi és kultúraközi kommunikációs, valamint a PR tevékenység főbb kérdései) Témavezető: Dr. Vincze Lajos egyetemi tanár, CSc 2. A multikulturalitás kommunikációs vonatkozásai a béketeremtő és békefenntartó tevékenység kapcsán (Interkulturális vezetői kompetencia, dél-európai kultúrkör) Témavezető: Dr. Vincze Lajos egyetemi tanár, CSc 3. Kultúrtörténeti és kultúrfilozófiai kérdések a tisztképzésben (A művészeti ismeretek és nevelés szerepe, jelentősége a hadseregben és a tisztképzésben) Témavezető: Dr. Vincze Lajos egyetemi tanár, CSc 4. Katonai hivatás, tiszti értékrend.értékrend váltás néhány fejlett nyugati társadalomban és haderőben a XX. század végén Témavezető: Dr. Gligor János alezredes, egyetemi docens, PhD 5. Az erőszak, háború és béke elméleti kérdései Témavezető: Dr. Gligor János alezredes, egyetemi docens, PhD XVI. Elektronikai hadviselés általános elmélete Szakfelelős vezető oktató: Dr. Haig Zsolt alezredes, egyetemi docens, CSc 1. Az információs korszak és a hadügyi forradalom rendszere Témavezető: Dr. Várhegyi István nyá. ezredes, CSc 2. Az információs hadviselés elmélete, struktúrája, a támadó és védelmi jellegű hadászati információs műveletek és tevékenységek jellemzői Témavezető: Dr. Várhegyi István nyá. ezredes, CSc 3. Az információ sajátosságai és fúziójának elve, az információs hadviselés tükrében Témavezető: Dr. Várhegyi István nyá. ezredes, CSc 4. Robotikai alkalmazások a 21. századi hadszíntéren Témavezető: Dr. Makkay Imre mk. ezredes, egyetemi tanár, CSc 5. Az elektronikai hadviselés hatásainak elemzése, vizsgálata a 21. századi hadszíntéren Témavezető: Dr. Haig Zsolt alezredes, egyetemi docens, PhD 6. Vezetési hadviselés a katonai műveletekben Témavezető: Dr. Haig Zsolt alezredes, egyetemi docens, PhD 7. Speciális szárazföldi erők védelmét és képességeit növelő elektronikai eszközök alkalmazásának lehetőségei Témavezető: Dr. Vass Sándor őrnagy, egyetemi docens, CSc 8. Szárazföldi csapatok elektronikai védelmét biztosító eljárások Témavezető: Dr. Vass Sándor őrnagy, egyetemi docens, CSc 18

19 XVII. A katonai logisztikai támogatás elmélete tudományszak Szakfelelős: Dr. Báthy Sándor ezredes, egyetemi tanár, CSc 1. A katonai logisztika általános és alkalmazott elmélete. Témavezető: Dr. Báthy Sándor ezredes, egyetemi tanár, CSc 2. A fogadó nemzeti logisztikai támogatás megvalósításának elméleti és gyakorlati problémái. Témavezető: Dr. Báthy Sándor ezredes, egyetemi tanár, CSc 3. A harc-hadművelet logisztikai támogatásának elmélete és gyakorlata. Témavezető: Dr. Lovász Zoltán alezredes, egyetemi docens, PhD 4. A logisztikai támogatás doktrínális szabályozó rendszere. Témavezető: Dr. Lovász Zoltán alezredes, egyetemi docens, PhD 5. A MH doktrínális szabályozó rendszerének kialakításával alkalmazható követelmények, elvek és módszerek. Témavezető: Dr. Lovász Zoltán alezredes, egyetemi docens, PhD 6. Készletezési folyamatok modellezése a MH ellátási-elosztási rendszerében, integrált informatikai rendszerek alkalmazása az ellátási-elosztási folyamatokban. Témavezető: Dr. Zsinkó József alezredes, egyetemi docens, PhD 7. Integrált informatikai rendszerek alkalmazása az ellátási- elosztási folyamatokban. Témavezető: Dr. Zsinkó József alezredes, egyetemi docens, PhD 8. Katonai műveletek technikai támogatása. Témavezető: Dr. Lovász Zoltán alezredes, egyetemi docens, PhD 9. A MH technikai korszerűsítésének és fenntartási stratégiák kialakításának kölcsönhatásai. Témavezető: Dr. Lovász Zoltán alezredes, egyetemi docens, PhD 10. A katonai műveletek közlekedési támogatása, a katonai közlekedés új rendszerkoncepciója NATO tagságunkból származó követelmények alapján. Témavezető: Dr. Szűcs László nyá. ezredes, egyetemi docens, CSc 11. A felvonulás közlekedési támogatásának megszervezése országvédelem esetén. Témavezető: Dr. Szűcs László nyá. ezredes, egyetemi docens, CSc 12. Országhatáron kívüli műveletek közlekedési támogatásának megszervezése, szükséges képességek és lehetséges megoldások. Témavezető: Dr. Szűcs László nyá. ezredes, egyetemi docens, CSc 13. Brit logisztika sajátosságai, adaptálhatóság lehetőségei a Magyar Honvédségben, LogFass NATO logisztikai információs rendszer alkalmazás módjainak lehetőségei a magyar logisztikai vezetés területein. Témavezető: Dr. Réger Béla alezredes, egyetemi docens, PhD 14. A nemzeti infrastruktúra védelem szempontjából fontos elemeinek és a nemzeti katonai, valamint a szövetségi infrastruktúra összetevőinek, helyzetének elemzése, a fejlesztés lehetséges irányainak kijelölése. Témavezető: Dr. Kovács Ferenc mk. ezredes, PhD 15. A katonai infrastruktúra fejlesztési és üzemeltetési problémáinak feltárása, a fejlesztés lehetséges módszerei. A NATO Biztonsági Beruházási Program magyarországi működtetési feltételrendszerének, a befejezett és folyamatban lévő képességcsomagoknak műszaki-gazdasági elemzése és a további fejlesztések lehetséges irányainak kijelölése. Témavezető: Dr. Kovács Ferenc mk. ezredes, PhD 16. Az állami és katonai rendeltetésű, speciális védett létesítmények elhelyezésének, tervezésének, kivitelezésének és üzemeltetésének műszaki-gazdasági feltételrendszere, az átépítések, korszerűsítések és a további fejlesztések lehetséges irányai, a megnövekedett biztonsági követelmények és a szövetségi ajánlások alapján. 19

20 Témavezető: Dr. Kovács Ferenc mk. ezredes, PhD 17. A hazai katonai-, katasztrófa-egészségügyi biztosítás követelményei, az atom-, vegyi- és biológia fegyverek elleni védelem orvos- egészségügyi vonatkozásai. Témavezető: Dr. Farkas József nyá. o. vezérőrnagy, egyetemi magántanár, DSc 18. Az egészségügyi biztosítás szervezési, klinikai, közegészség-, és járványügyi feladatai rendkívüli helyzetben. Témavezető: Dr. Farkas József nyá. o. vezérőrnagy, egyetemi magántanár, DSc 19. A sugár-, vegyi-, és biológiai fegyverek áldozatainak helyszíni és intézeti ellátása. Témavezető: Dr. Farkas József nyá. o. vezérőrnagy, egyetemi magántanár, DSc XVIII. A felderítés és a katonai nemzetbiztonság általános elmélete tudományszak Szakvezető: Dr. habil. Héjja István nyá. ezredes, egyetemi docens, CSC 1. Nemzetbiztonsági tevékenységek és a nemzeti biztonság összefüggés-elmélete Témavezető: Dr. habil. Héjja István nyá. ezredes, egyetemi docens, CSc 2. Katonai felderítés és a biztonság összefüggés-elmélete. Témavezető: Dr. habil. Héjja István nyá. ezredes, egyetemi docens, CSc 3. A hadműveleti és műveleti szintű felderítőrendszerek tervezése. Témavezető: Dr. habil. Héjja István nyá. ezredes, egyetemi docens, CSC 4. Felderítő adatok feldolgozás elmélete, az elemező értékelő munka módszertana. Témavezető: Dr. habil. Héjja István nyá. ezredes, egyetemi docens, CSC 5. Idegenhadsereg-ismeret. Témavezető: Dr. Pados Ferenc alezredes, PhD 6. Tudásalapú integrált felderítő rendszer (elmélet). Témavezető: Dr. Nagy Pál ezredes, egyetemi docens, PhD 7. Harcászati hadműveleti technikai felderítő rendszerszervezés. Témavezető: Dr. Nagy Pál ezredes, egyetemi docens, PhD 8. A műveleti terület előkészítésének technikai felderítő infrastruktúrái. Témavezető: Dr. Nagy Pál ezredes, egyetemi docens, PhD 9. Katonadiplomácia helye és szerepe a katonai felderítésben. Témavezető: Dr. Hajma Lajos nyá.ezredes, CSc. XIX. A katonaföldrajz elmélete és gyakorlata tudományszak Szakvezető: Dr. Lánszki János nyá. ezredes, egyetemi tanár, CSc 1. Regionális körzetek katonaföldrajzi értékelése, a hadszíntér-előkészítés elvei és gyakorlata Témavezető: Dr. Lánszki János nyá. ezredes, egyetemi tanár, CSc 2. Az országvédelem és a biztonságpolitika geográfiai alapjai Témavezető: Dr. Lánszki János nyá. ezredes, egyetemi tanár, CSc 3. Földünk, kiemelten Európa regionális területeinek katonaföldrajzi értékelése Témavezető: Dr. Dobi József nyá. alezredes, egyetemi docens, CSc 4. A katonaföldrajzi támogatás (biztosítás) elmélete és gyakorlata az MH-ban a NATO STANAG-ok figyelembevételével Témavezető: Dr. Lánszki János nyá. ezredes, egyetemi tanár, CSc 5. A katonaföldrajz térinformatikai alapjai Témavezető: Dr. Gőcze István alezredes, egyetemi docens, PhD 20

21 6. Válságövezetek katonaföldrajza Témavezető: Siposné Dr. Kecskeméthy Klára ezredes, egyetemi magántanár, CSc XX. Térképészeti támogatás általános elmélete Szakvezető: Dr. Paskó József nyá. ezredes, egyetemi docens, CSc 1. A térképészeti támogatás (biztosítás) elmélete és gyakorlata az MH-ban a NATO STANAG-ok figyelembevételével, a NATO szabványos térképészeti információs rendszerek adaptálásának lehetőségei a Magyar Honvédség vezetési struktúrájában Témavezető: Dr. Paskó József nyá. ezredes, egyetemi docens, CSc 2. A távérzékelési anyagok és a GPS alkalmazásának lehetőségei az MH-ban Témavezető: Dr. Paskó József nyá. ezredes, egyetemi docens, CSc 3. Digitális térképészeti adatbázisok katonai alkalmazása Témavezető: Dr. Paskó József nyá. ezredes, egyetemi docens, CSc XXI. ABV védelmi támogatás alapjai tudományszak Szakvezető: Dr Grósz Zoltán alezredes, egyetemi docense, PhD 1. A csapatok abv védelmének hatékonyságát növelő lehetőségek alkalmazása a NATO követelmények összefüggésében Témavezető: Dr. Grósz Zoltán alezredes, egyetemi docens, PhD 2. A Magyar Honvédség lehetséges feladatainak kutatása a nukleáris létesítmények terrorfenyegetettségének értékelése, a biztonság növelése, és a nukleáris baleset elhárítás terén Témavezető: Dr. Solymosi József nyá. ezredes, egyetemi tanár, DSc 3. A Magyar Honvédség lehetséges feladatai a vegyi és biológiai katasztrófák pusztító hatásai elleni védelem megszervezésében. Témavezető: Dr. Halász László nyá. ezredes, egyetemi tanár, DSc 4. A harctéri tüzek hatásai a katonai műveletekre és az ellene való védelem lehetőségei Témavezető: Dr. Grósz Zoltán alezredes, egyetemi docens, PhD XXII. A tüzércsapatok műveleteinek elmélete Szakvezető: Dr. Szendy István ezredes, egyetemi tanár, CSc Kutatási témák és téma vezetők 1. A hadműveleti- és harctevékenységek, valamint egyes békeműveletek tűztámogatásának kiemelten tüzérségi támogatásának elmélete és gyakorlata Témavezető: Dr. Szendy István ezredes, egyetemi tanár, CSc 2. A tüzérség vezetési rendszere és fejlesztési lehetőségei Témavezető: Dr. Felházi Sándor alezredes, egyetemi docens, PhD 3. A képességalapú szakfelderítés Témavezető: Dr. Furján Attila alezredes, egyetemi docens, PhD 4. A tüzérségi lövegek és lőszerek fejlesztési tendenciái és lehetőségei Témavezető: Dr. Szabó Tibor alezredes, egyetemi docens, PhD 21

22 XXIII. Honvédelmi jog tudományszak Szakvezető: Dr. habil. Molnár Miklós egyetemi docens, Csc 1. A Honvédelem központi irányításának korszerűsítésének kérdései Témavezető: Dr. habil. Molnár Miklós egyetemi docens, CSc 2. A honvédelmi jogalkotás aktuális problémái és korszerű nemzetközi trendjei Témavezető: Dr. habil. Molnár Miklós egyetemi docens, CSc 3. A fegyveres erők vezetésének időszerű jogi és igazgatási problémái Témavezető: Dr. Torma András, CSc 4. A honvédelmi közigazgatás területi, helyi szintje A regionalizmus kérdései. Témavezető: Dr. Ficzere Lajos, DSc 5. Személyiség védelem és katonai büntető jog Témavezető: Dr. Busch Béla, PhD Katonai műszaki tudományok: I. Katonai Műszaki Infrastruktúra tudományszak Szakvezető: Dr. habil. Lukács László mk. alezredes, egyetemi docens, CSc 1. Védett létesítmények tervezésének, méretezésének, építésének és üzemeltetésének elméleti és gyakorlati kérdései különös tekintettel a szövetségi követelményekre és a NATO ajánlásokban szereplő tervezési alapelvekre Témavezető: Dr. Kovács Ferenc mk. ezredes, PhD 2. A katonai infrastruktúra, valamint a polgári infrastruktúra védelmi szempontból fontos elemeinek fejlesztési kérdései. A hazai fejlesztési feladatok, valamint a NATO Biztonsági Beruházási Programjának keretében megvalósuló infrastruktúra-fejlesztések műszaki, gazdasági, szervezési feladatai. Témavezető: Dr. Kovács Ferenc mk. ezredes PhD 3. Katonai robbantási és bontási feladatok újszerű értelmezése, különös tekintettel a békefenntartó műveletek sajátosságaira és a környezetvédelmi előírások betartására. Témavezető: Dr. habil. Lukács László mk. alezredes, egyetemi docens, CSc 4. Építmények terrorista támadások elleni védelmének újszerű értelmezése a közelmúlt eseményeinek tükrében, különös tekintettel a robbantásos cselekményekre. Témavezető: Dr. habil. Lukács László mk. alezredes, egyetemi docens, CSc 5. Az állandó és fél-állandó védelmi létesítmények helye, szerepe és jelentősége a korszerű hadviselés során. Témavezető: Dr. Kovács Tibor mk. alezredes, egyetemi docens, PhD 6. Az állandó és fél-állandó védelmi létesítmények rendszere kialakításának lehetőségei, a velük szemben támasztott követelmények. Témavezető: Dr. Kovács Tibor mk. alezredes, egyetemi docens, PhD 7. A katonai légi közlekedés létesítményei fenntartásának és üzemeltetésének újszerű kérdései, különös tekintettel a NATO előírások és a környezetvédelem kérdéseire Témavezető: Dr. Baráth Sándor mk. alezredes, CSc 22