TANTÁRGYLEÍRÁS. Bevezetés a történettudományba

Átírás

1 Tantárgy neve Bevezetés a történettudományba B félév Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 Gyakorlati jegy Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Gulyás László Szabolcs főiskolai adjunktus A tantárgy célja, hogy a történettudományt és társtudományait bemutassa, segítsen a hallgatóknak eligazodni a különböző kutatási módszerek és források világában. Alapvető képet kapjanak a történettudomány művelésének módjáról, a forrásbázisok kezeléséről. A történelem rész- és segédtudományai. A történelem forrásai, a források kritikája. A középkor elbeszélő történelmi irodalmának műfajai. A középkori külföldi és magyar elbeszélő történelmi irodalom jeles alkotásai, művelői. A memoár és za útleírás. A magyar honismereti irodalom. A missilis, levél. Az oklevelek. A magyar oklevelezési gyakorlat. Törvények és jogszabályok. Zárthelyi, félév végén gyakorlati jegy. 1. Berzsenyi Dániel: A magyarországi mezei szorgalom némely akadályárul. Berzsenyi Dániel művei. - Kis János emlékezései (Magyar Remekírók). Budapest, Kölcsey Ferenc: A szatmári adózó nép állapotáról. Kölcsey Ferenc válogatott művei II. Budapest, Jókai Mór: Emléksorok: Napló ből. Budapest, évi XII. törvény. Magyar Törvénytár évi törvénycikkek. Budapest, Györffy István: Nagykunsági krónika. Karcag, 1984.

2

3 Tantárgy neve Bevezetés a néprajzba B félév Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 1+0 Gyakorlati jegy Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Gulyás László Szabolcs főiskolai adjunktus A tantárgy célja, hogy a történettudomány egyik társtudományát, a néprajzot közelebb hozza a hallgatókhoz. Ismerjék meg a néprajztudomány módszereit, a társtudományokhoz való viszonyát. Tisztában legyenek a tárgyi és szellemi néprajz alapvető módszereivel, azok alkalmazásának alapjaival. A néprajz fogalma, tárgya, vizsgálati módszerei. A néprajzkutatás szakterületei és forrásai. A magyar népi kultúra táji-történeti tagolódása. Néprajzi csoportok, tájak, etnokulturális kapcsolatok. A magyarság anyagi kultúrája (pásztorkodás, állattartás, gyűjtögetés, földművelés). Településtípusok, a telkek rendje. Az építkezés anyaga, technikája, a lakóházak beosztása. A magyar építkezés területi típusai. A magyar népművészet főbb jellemzői (történeti rétegek, viseletek, bútorok, kerámiák). A magyarság szellemi kultúrája (néphit, népszokások). A magyar paraszti társadalom (rokonsági rendszer, társadalmi csoportok, munkaszervezet). Zárthelyi, a félév végén kollokvium. 1. A magyar folklór. Voigt Vilmos szerk. Budapest, Népi kultúra, népi társadalom. Szilágyi Miklós szerk. Budapest, 1998.

4 3. Magyarországi népszokások. Réső Ensel Sándor szerk. Budapest, A Kárpát-medence néprajzi kincsei. Szelestey László összeáll. Budapest, 2000.

5 Tantárgy neve Bevezetés a régészetbe B félév Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 1+0 Gyakorlati jegy Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Buhály Attila főiskolai docens TK A tantárgy célja, hogy a történettudomány egyik társtudományát, a régészetet, illetve annak módszereit a hallgatók megismerhessék. Képesek legyenek eligazodni a különböző kutatási módszerek között. Alapvető képet kapjanak a régészet művelésének módjáról, a leletek kezeléséről. A régészet tudomány tárgya, tudománytörténete, módszertana. A régész munkája az ásatástól a feldolgozásig, a régészeti segédtudományok. A Kárpát-medence régészeti kultúrái. Magyarország kőkora. A rézkor és bronzkor Magyarországon. Magyarország a vaskorban és a római korban. A népvándorlás kora és a középkor magyarországi régészete. Házi dolgozat, a félév végén kollokvium. 1. Diószegi György, Fodor István etc.: Őseink nyomában. Budapest, Bakay Kornél: Őstörténetünk régészeti forrásai. Miskolc, Colin Renfrew: Régészet. Osiris, Budapest, Norah Molonay: Régészet. Kaposvár, Jakabffy Imre: A Közép-Duna-medence régészeti bibliográfiája, Budapest, 1999.

6 Tantárgy neve Politikusi portrék 1. (XIX. század, Nyugat-Európa) B félév Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+1 Gyakorlati jegy Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Zsoldos Ildikó főiskolai adjunktus Ismerjék meg alaposabban a hallgatók a XIX. századi egyetemes történelem főbb folyamatait, a nyugat-európai régió fejlődésének mozzanatait, és a folyamatokban kiemelkedő szerepet játszott személyiségek életútját. A kiemelkedő politikusok általános jellemvonásai. a pályafutások tipikus vonásai: taníttatás, eszmerendszer és értékrend. Uralkodók és államfők. Államférfiak és pártpolitikusok. Pályaképek elemzése: William Pitt, Palmerston, Viktória királynő, Disraeli; Lajos Fülöp, III. Napóleon, Gambetta, Ferry, Grévy; I. Vilmos, Bismarck, II. Vilmos. Garibaldi, Cavour, I. Viktor Emanuel. Zárthelyi és házi dolgozat. gyakorlati jegy 1. Marczali Henrik: A legújabb kor története. Révai Kiadó. Budapest, Pounds, Norman J. G.: Európa történeti földrajza. Osiris Kiadó. Budapest, Price, Roger: Franciaország története. Budapest, Roberts, Martin: Európa története Az ipari forradalom és a liberalizmus kora. Akadémiai Kiadó. Budapest,, Hobsbawm, E.: A forradalmak kora. Budapest, 1964.

7 Tantárgy neve Bevezetés a levéltári ismeretekbe B félév Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+1 Kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Fazekas Rózsa főiskolai tanár Ismerjék meg a hallgatók a magyarországi levéltári szervezetet, az iratképző szervezetek és intézmények főbb jellemzőit, az irattárolás és kezelés alapvető szabályait. A magyar államszervezet a középkorban és iratképző szervei, intézményei. Az iratképzés alakulása az abszolutizmus időszakában. A levéltárak létrejötte, a szervezet kiépülése Magyarországon a XVIII. századtól. A magánszféra irattermelése. A gazdasági szervezetek és irataik a dualizmus időszakában. A XX. század iratképzése. A tanácsrendszer közigazgatási gyakorlata, az iratok kezelése. A levéltár intézményei a rendszerváltás után. Zárthelyi, a félév végén kollokvium. 1. Érszegi Géza: Magyarország századai. Budapest, Lakatos Adél (szerk.): A Kalocsai Érseki Levéltár. Főegyházmegyei Levéltár. Kalocsa, Középkori oklevelek a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei levéltárban, Összegyűjtötte, átírta: Balogh István. Nyíregyháza, Kollega Tarsoly István: A magyar Országos Levéltár címeres levelei (elektronikus dok.) Budapest, 2000.

8 Tantárgy neve Bevezetés a muzeológiába B félév Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 Gyakorlati jegy Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Gulyás László Szabolcs főiskolai adjunktus Ismerjék meg a hallgatók a magyarországi múzeumi szervezetet, a tárgygyűjtés módszereit, a múzeumi intézmények főbb feladatait, a gyűjtemények tárolásának és kezelésének alapvető szabályait. A múzeumi gyűjtemények kialakulása Európában. A magyar múzeumügy kezdetei. Országos és megyei gyűjtemények létrejötte a XIX-XX. században. A múzeumi intézményrendszer átalakulása 1945 után. A muzeológia mint tudományág. A muzeológia szakterületei: természettudományi muzeológia (jeles hazai gyűjtemények); agrármuzeológia (gyűjtemények); iparművészeti, technikatörténeti, műszaki és közlekedéstörténeti, irodalom és színháztörténeti gyűjtemények. Zárthelyi, a félév végén kollokvium. 1. Korek József: A muzeológia alapjai. Tankönyvkiadó. Budapest, Taxner-Tóth Ernő (szerk.): Irodalmi muzeológia. Múzsák. Budapest, Héthy Zoltán: Muzeológia és restaurálás. Budapest, Élesztős László (szerk.): Magyar múzeumi arcképcsarnok. Tarsoly Kiadó. Budapest, 2002.

9 Tantárgy neve Bevezetés a történeti földrajzba B félév Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+1 Gyakorlati jegy Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Óbis Hajnalka főiskolai adjunktus A tantárgy általános és specifikus célja megismertetni a hallgatókkal tájaink oknyomozó és magyarázó leírását, a társadalmak térbeli kereteinek, feltételeinek módosulását. Hazánk a korai feudalizmus idején (mezőgazdaság, bányászat, kohászat a sz. közepéig). Magyarország a virágzó és a kései feudalizmus korszakában ( században). Az ország helyzete, fejlődése a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet (a század első fele) idején. Megvizsgáljuk, hogyan hatott a kapitalizmus a környezet, a gazdaság, a demográfia, a településhálózat alakulására a 19. század második felében. Hogyan hatott a 20. század gazdasági robbanása a környezetre, gazdaságra, társadalomra? Zárthelyi és házi dolgozat. gyakorlati jegy 1. Balassa Iván: Az eke és a szántás története Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest, Balassa Iván Ortutay Gyula: Magyar néprajz. Akadémiai Kiadó, Budapest, Enyedi György: Földrajz és társadalom. Budapest, Eperjesi Károly: A magyar falu története. Budapest, Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza. Budapest, 1990.

10

11 Tantárgy neve Bevezetés a művelődéstörténetbe B félév Kreditpont 1 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 1+0 Gyakorltati jegy Tantárgyfelelős neve és beosztása Konczné dr. Nagy Zsuzsanna Julianna főiskolai adjunktus MF A hallgatók ismerjék meg a művelődéstörténet helyét, szerepét a tudományok között. Legyenek képesek az eltérő civilizációk sajátosságainak értelmezésére, összevetésére. A művelődéstörténet helye a történettudományok rendszerében. A történelem előtti korok kultúrája. Az indiai civilizáció korszakai és formái. Egyiptomi gondolkodás sajátosságai. A zsidóság története. A mítoszok tipológiája. A görög világ társadalmi és gazdasági jellemzői. A hellenizmus. A római világ kulturális arculata. Az egyházi történetírás története, tárgya és módszerei, a kereszténység történeti megközelítése. A szerzetesség története. Az arab kalifátus kultúrája, a középkor kulturális arculata. A Gupta birodalom művészete és gondolkodása. A japán társadalom sajátosságai. A reneszánsz, a humanizmus, a korai reneszánsz, az érett reneszánsz. A reformáció története. A mechanikus világkép és a természettudomány új rendszere. A barokk világ és művészet jellegzetességei. Zárthelyi és házi dolgozat. gyakorlati jegy 1. A művészet története. A kora reneszánsz. szerk.: Aradi Nóra, Corvina, Budapest, A művészet története. Az érett reneszánsz. szerk.: Aradi Nóra, Corvina, Budapest, A művészet története. A barokk. szerk.: Aradi Nóra, Corvina, Budapest, Vasari: Híres festők élete. Magyar Helikon, Budapest, Az antik világ. Szerk.: Aradi Nóra. Corvina, Budapest, 1986.

12 Tantárgy neve Az ókori Hellász története 1. B félév Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 Kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Óbis Hajnalka főiskolai adjunktus Az ókori görög városállamok és kultúráinak alapvető megismerése (legalapvetőbb tények, helyszínek), továbbá az újabb kutatások következtében előkerült friss ismeretanyagok megismertetése. A görög történelem korai szakasza. A krétai minoszi kultúra. A görög törzsek vándorlási hullámai. Az akháj terjeszkedés. A dórok. A kialakuló poliszállamok. A poliszok berendezkedései. A gyarmatosítás kezdetei. A termelési folyamatok változásai, a társadalmak rétegzettsége. A görög kultúra kialakulása, máig élő hatása. Athén és Spárta belső politikai, társadalmi viszonyai. A görög poliszok küzdelme a perzsákkal. Az athéni demokrácia fénykora. A poliszok vetélkedése, a poliszvilág válsága. Makedónia felemelkedése. Zárthelyi, a félév végén kollokvium. 1. Hegyi-Sarkady etc.: Görög történelem. Budapest, Borzsák István: Görög történeti chrestomátia. Budapest, Finley: Politika az ókorban. Budapest, Ritoók-Sarkady-Szilágyi: A görög kultúra aranykora. Budapest, Sarkady János: Gazdasági élet a régi Görögországban. Budapest, 1970.

13 Tantárgy neve Az ókori Róma története 1. B félév Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 Kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Óbis Hajnalka főiskolai adjunktus Az ókori Róma mint városállam, illetve a Római Birodalom alapvető megismerése a köztársaság időszakában (legalapvetőbb tények, helyszínek), továbbá az újabb kutatások következtében előkerült friss ismeretanyagok megismertetése. Itália őstörténete. az etruszkok. A királyság kora. A kialakuló köztársaság hatalmi intézményrendszere, társadalmi tagolódása. Patríciusok és plebejusok küzdelmei. Itália meghódítása, terjeszkedés a Földközi-tenger térségében. a világbirodalommá válás gazdasági és társadalmi következményei. A római kultúra jellemzői. A késői köztársaság társadalmigazdasági változásai, a köztársasági intézményrendszer válsága. Reformkísérletek (Marius, Sulla, a Gracchusok, Caesar). A köztársaság bukása, a principátus kialakulása. Zárthelyi, a félév végén kollokvium. 1. Ferenczy-Maróti-Hohn: Az ókori Róma története. Budapest, Gaál Ernő Kertész István: Az őskor és az ókor története. Eger, Borhy László: Római történelem szöveggyűjteménye. Budapest, Cornel Mattheus: A római világ atlasza. Budapest, Maróthy Horváth Castiglione: A régi Róma aranykora. Budapest, 1969.

14 Tantárgy neve Középkori egyetemes történelem 1. B félév Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 Kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Aszalós Éva főiskolai docens Szerezzenek a hallgatók alapvető ismereteket a feudalizmus társadalmi, gazdasági rendjének kialakulásáról, az államszervezet és az egyház szerepéről, a középkori városok létrejöttéről, a keresztes háborúkról, illetve annak következményeiről. A feudalizmus kutatásának főbb kérdései. A korszakhatárok és a belső szakaszolás körüli viták. A korszakolásról. A feudalizmus kialakulás a volt Nyugat-római Birodalom területén. Az első feudális államképződmények. A Frank Birodalom kialakulása és fénykora. A gazdaság és a társadalom jellemzői a korai feudalizmus évszázadaiban. Az állami széttagolódás, a tartományok küzdelme. A világi és az egyházi hatalom vetélkedése. Az invesztitúraharc. Keresztes hadjáratok okai és következményei. A virágzó feudalizmus gazdasági és társadalmi változásai. A városok kialakulása, önkormányzatiságuk megteremtődése. A feudális társadalom rétegződése. A feudális jog. Zárthelyi, a félév végén kollokvium. 1. Gunst Péter (szerk.): Európa története. Csokonai Kiadó, Debrecen, Orosz István: Európa a korai középkorban. Debrecen, Pirenne, H.: A középkori gazdaság és társadalom története. Budapest, Makkai László: Az európai feudalizmusok jellegzetességei. Budapest, Duby, G.: A lovag, a nő és a pap. Budapest, 1987.

15 Tantárgy neve Földrajzi felfedezések és következményei B félév Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 Kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Aszalós Éva főiskolai docens Ismerjék meg a hallgatók a földrajzi felfedezések alapvető okait és összefüggéseit, a világpiac kialakulásának folyamatát és az egyes régiók szerepét. Az európai expanzió okai, előzményei, technikai és társadalmi feltételei. A nagy földrajzi felfedezések első hulláma a XV-XVI. században. Az Újvilág meghódítása. A felfedezések gazdasági és társadalmi következményei: árforradalom és tőkeakkumuláció. Az európai régiók és a világpiac kialakulásának kezdetei. Gazdasági munkamegosztás jellemzői és annak politikai, társadalmi következményei Európában. az újkori abszolutizmusok kialakulásának okai. az új államforma történelmi gyökerei és sajátosságai. Zárthelyi, a félév végén kollokvium. 1..Pery Anderson: Az abszolutista állam. Budapest, Immanuel Wallerstein: A modern világgazdasági rendszer kialakulása. Budapest, M. Vincent P. A. Sradling: A spanyol és a portugál világ atlasza. Budapest, R. Cameron: A világgazdaság rövid története a kőkorszaktól napjainkig. Maecenas Könyvkiadó. Budapest, Max Weber: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Budapest, 1982.

16 Tantárgy neve Abszolutizmusok B félév Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 Kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Aszalós Éva főiskolai docens Ismerjék meg a hallgatók az abszolutista államforma kialakulásának okait, előfeltételeit, az egyes államok eltérő jellemzőit és szerepét. Az államforma átalakulásának kora újkori előzményei. Az abszolutizmus általános jellemzői. A spanyol abszolutizmus kialakulása, jellege. Az angol abszolutizmus és társadalmi hátterének sajátosságai. A francia abszolutizmus kialakulása. A francia abszolutizmus fénykora XIV. Lajos uralkodása alatt. Kormányzati, vallás- és külpolitikája. Az abszolutizmus válságának kezdete és folyamata a XVIII. században. Közép- és Kelet-Európa abszolutizmusai. A Habsburg Birodalom hatalomirányítási módja. A felvilágosult abszolutizmus jellemzői, kialakulásának okai és körülményei. A felvilágosult abszolutizmus és Oroszország. Az ancien régime válsága Franciaországban, a francia forradalom pénzügyi, gazdasági és társadalmi-politikai okai, előzményei. Zárthelyi, a félév végén kollokvium. 1. Hahner Péter: Franciaország története. Műszaki Könyvkiadó. Budapest, J. Ardach C. Jones: A francia világ atlasza. Helikon Kiadó, Budapest, F. Furet: A francia forradalom története ( ). Osiris Könyvkiadó. Budapest, Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Akadémiai Kiadó, Budapest, Kora újkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Szerk.: Poór János. Osiris Kiadó, Budapest, 2000.

17 Tantárgy neve Újkori egyetemes történelem (Kelet-Európa, Ázsia) B félév Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 Kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Zsoldos Ildikó főiskolai adjunktus Az ún. hosszú 19. század kelet-európai és ázsiai történetét bemutató tárgy célja azonos azokkal az oktatási célkitűzésekkel, melyek az egyetemes történeti folyamatok és összefüggések legalapvetőbb és legfontosabb ismeretét, azok elsajátítását, az alapvető források és szakirodalom alapos megismertetését tekintik központi feladatnak. A francia forradalom és a napóleoni háborúk A franciaellenes blokk két tartópillére: Anglia és Oroszország. Napóleon bukása. Az Orosz Birodalom pozíciói az ös bécsi tárgyalásokon. A Szent Szövetség rendszere, az európai hatalmi viszonyok stabilizációja. Az orosz történelem sajátosságai a XVIII. század végén. I. Pál és az európai nagyhatalmak. I. Sándor és a kongresszusi Európa. I. Miklós abszolutizmusa és külpolitikája. A Balkán. A lengyel kérdés. Pánszlávizmus. A konzervatív szövetségi politika megerősödése. Japán a XIX. század első felében. Kína a XIX. század. első felében. A török birodalom és Egyiptom. Zárthelyi, házi dolgozat és a félév végén kollokvium. 1. Heller, Mihail: Az orosz birodalom története. Budapest, 1996, Osiris. 2. Zöllner, E.: Ausztria története Bp. 1998, Osiris 3. Arató Endre: Kelet-Európa története a 19. század első felében. Budapest, Berend T. Iván Ránki György: Európa gazdasága a 19. században Budapest, 1987, Gondolat Kiadó. 5. Czövek István: Gorcsakov diplomáciai pályája és a korabeli orosz gondolkodás. Bessenyei Kiadó, Nyíregyháza, 1998.

18 Tantárgy neve Totalitárius rendszerek B félév Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 1+0 Kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Reszler Pál Gábor főiskolai tanár A tantárgy célja, hogy a XX. századi szélsőséges politikai mozgalmak kialakulásának körülményeit, hatalomra jutásuk és berendezkedésük körülményeit valamint következményeit alaposan megismerhessék a hallgatók. A totális állam és a totalitárius hatalomgyakorlás jellemzőiről rendszerezett tudást szerezzenek. Eszmék, eszmerendszerek a XIX-XX. század fordulóján. A konzervativizmus, a liberalizmus főbb jellemzői a XX. század elején. A keresztényszociális gondolkodás kezdetei és társadalmi hatása. A szociáldemokrácia irányzatai. Az első világháború hatása a társadalmi gondolkodásra. A szélsőséges politikai irányzatok kialakulása. Szélsőbaloldali (bolsevik) hatalomátvétel Oroszországban. A totális berendezkedés kialakulása az intervenció és polgárháború alatt. A sztálini pártállami rendszer jellemzői. A szélsőjobboldali mozgalmak és pártok jellemzői. A fasizmus olaszországi változata. A nácizmus térhódítása és hatalomra kerülése Németországban. Szélsőjobboldali totalitárius rendszerek intézményesülése és működése. Zárthelyi, a félév végén kollokvium. 1. Ormos Mária: Nácizmus fasizmus. Magvető Kiadó. Budapest, Ormos Mária: Hitler. Budapest, Ormos Mária: Hitler Krausz Tamás: Sztálin. Pannonica Kiadó. Budapest, 1999.

19 4. Diktátorok diktatúrák. Akik nyomot hagytak a 20. századon. 3. Napvilág Kiadó. Budapest, John Weitz: Hitler bankárja. Kossuth Kiadó. Budapest, 1998.

20 Tantárgy neve Nemzetközi erőviszonyok a XX. században B félév Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 Kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Reszler Pál Gábor főiskolai tanár Az ún. rövid XX. század történetét bemutató tárgy célja azonos azokkal az oktatási célkitűzésekkel, melyek az egyetemes történeti folyamatok és összefüggések legalapvetőbb és legfontosabb ismeretét, azok elsajátítását, az alapvető források és szakirodalom alapos megismertetését tekintik központi feladatnak. Az I. világháború hatása a nemzetközi erőviszonyokra. A párizsi-washingtoni békerendszer jellemzői, kritikája. Az 1920-as évek külpolitikai alapelvei, fontos állomásai. A német jóvátétel kérdése. Németország beilleszkedése a nemzetközi kapcsolatokba, törekvés a versailles-i béke békés revíziójára. A terjeszkedő külpolitika térnyerése az 1930-as években. Olaszország, Japán és a hitleri Németország külpolitikája. A II. világháború okai, lefolyása és hatása a nemzetközi erőviszonyokra. A nyíltan kétpólusú világ jellemzői. A hidegháborús szembenállás, fegyverkezési verseny. Az el nem kötelezett országok a kétpólusú világrendben. Helyi háborúk és következményeik. A kétpólusú világrend összeomlása, nemzetközi erőviszonyok a rövid XX. század végén. Zárthelyi, a félév végén kollokvium. 1. Martin Roberts: Európa története Az új barbárság kora? Budapest, E. J. Hobsbawm: A szélsőségek kora. A rövid 20. század története. Pannonica Kiadó. Budapest, J. M. Keynes: A békeszerződés gazdasági következményei. Európa Könyvkiadó. Budapest, Berend T. Iván: Válságos évtizedek. Budapest, Paul Kennedy: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1992.

21 Tantárgy neve Magyarország története 1301-ig B félév Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 Kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Gulyás László Szabolcs főiskolai adjunktus A tantárgy oktatásának a célja, hogy a történelem szakos hallgató megismerje a magyar nép történetének kezdeteit, a vándorlás földrajzi környezetét, a megtelepedés majd az államalapítás körülményeit. Az előadások anyaga révén a hallgató bővítheti a korszakra vonatkozó ismereteit, tájékozottságot szerez az alapvető szakirodalomban. Források a magyar nép eredetére és a honfoglalásra vonatkozóan. Őshazaelméletek a finnugor őshaza sajátosságai, a finnugorok kultúrája és az egység felbomlása. Az ugor-kor gazdasági társadalmi jellemzése s az ugor egység felbomlása. A magyar nép önálló élete Magna Hungaria sajátosságai, élet a Kazár birodalom területén. Etelközi szállásterület és a honfoglalás. A kalandozások kora. A magyar államalapítás, Géza és István államszervező tevékenysége. A magyar társadalom Szent István korában, István külpolitikája és az utódlás kérdése. Trónharcok, pogánylázadások és a feudális állam megszilárdítása Az elfeledett XII. század, II. András új gazdasági irányvonala és az Aranybullák. IV. Béla és a tatárjárás, az ország újjáépítése a tatárjárás után. Az utolsó Árpádok kora (V. István, IV. Kun László, III. András). Zárthelyi, a félév végén kollokvium. 1. A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Szerk.: Györffy György, Budapest, Fodor István: Verecke híres útján. Magyar História, Gondolat Kiadó, László Gyula: Árpád népe. Helikon Kiadó. Budapest, 1986.

22 4. Győrffy György: István király és műve. Budapest, 1977.

23 Tantárgy neve Magyarország története ( ) B félév Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 2+0 Kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Gulyás László Szabolcs főiskolai adjunktus A tantárgy általános és specifikus célja: bemutatni a korszakra jellemző európai vonásokat és az ettől eltérő hazai sajátosságokat. A sajátosságok rávilágítanak a korszak fő problémáira: a függetlenség elvesztése és a 3 részre szakadás okaira, a török elleni küzdelem hazai és birodalmi körülményeire. A mohácsi csatavesztés következményei. Szapolyai János uralkodása, az ország két részre szakadása. Buda eleste, az ország három részre tagolódása. A török hódító hadjáratok, a végvári küzdelmek. A török hódoltság gazdasági és társadalmi viszonyai, a közigazgatás rendje. az erdélyi fejedelemség kialakulása. Alternatívák keresése a török hódoltság felszámolására. A török elleni küzdelem és a nemzetközi erőviszonyok. A török világ és a magyar külpolitika. Függetlenségi küzdelmek a XVII. században. Bocskai-felkelés, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György a harmincéves háborúban. Zárthelyi, a félév végén kollokvium. 1. Barta Gábor: Vajon kié az ország? Budapest, Káldi-Nagy Gyula: Szulejmán. Budapest, Újváry Zsuzsanna: Nagy két császár birodalmi között. Magyar História. Budapest, Barta Gábor: Az erdélyi fejedelemség születése. Budapest, 1979.

24 5. Hegyi Klára: Egy világbirodalom végvidékén. Budapest, 1976.

25 Tantárgy neve Politikusi portrék 2. (XIX. század, Kelet-Európa) B félév Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+1 Gyakorlati jegy Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Zsoldos Ildikó főiskola adjunktus Ismerjék meg alaposabban a XIX. századi egyetemes történelem főbb folyamatait, a keleteurópai régió fejlődésének mozzanatait, és a folyamatokban kiemelkedő szerepet játszott személyiségek életútját. A kiemelkedő politikusok általános jellemvonásai. a pályafutások tipikus vonásai: taníttatás, eszmerendszer és értékrend. Uralkodók és államfők. Államférfiak és pártpolitikusok. Pályaképek elemzése: I. Sándor, I. Pál, I. Miklós, II. Sándor, Gorcsakov; Tadeusz Kosciuszko, Czartoryski, Lelewel, Dembowski, Jozef Bem, A. Mickiewicz; Alexandru Ion Cuza; Karadjordjevic-dinasztia; Mohamed Ali. Zárthelyi és házi dolgozat. gyakorlati jegy 1. Heller, Mihail: Az orosz birodalom története. Osiris Kiadó. Budapest, Arató Endre: Kelet-Európa története a 19. század első felében. Budapest, Berend T. Iván Ránki György: Európa gazdasága a 19. században Gondolat Kiadó, Budapest, Davies, Norman: Európa története. Osiris Kiadó. Budapest, Font Márta Krausz Tamás Niederhauser Emil Szvák Gyula: Oroszország története. Maecenas Kiadó. Budapest, 1997.

26 Tantárgy neve Magyarország gazdasága, társadalma a XIX. században B félév Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 1+0 Kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Fazekas Rózsa főiskolai tanár A hallgatók korszerű történelemszemléletének formálása, a legújabb kutatási eredmények megismerése, a lényegkiemelő képesség fejlesztése, az önálló ismeretszerzés módszereinek elsajátítása és gyakorlása, az előadó-, illetve nyelvi kifejezőkészség fejlesztése a XIX. századra vonatkozó ismereteken keresztül. A Habsburg gazdaságpolitika XVIII. századi jellemzői. Az évi Mária Terézia-féle urbárium. Magyarország gazdasága a XIX. század első felében: a) mezőgazdaság (a konjunktúra és dekonjunktúra hatásai; a hagyományos és az okszerű gazdálkodás jellemzői); b) az ipar, kereskedelem és a közlekedés jellemzői. A magyar gazdaság fejlődése között: a mezőgazdaság kapitalizálódása, a hitelszervezet, a közlekedés és az ipar fejlődése, a rendi társadalom szerkezete. A társadalom átstrukturálódása a XIX. század második felében. Az élet- és gondolkodásmód változásai. Zárthelyi, a félév végén kollokvium. 1. Kosáry Domokos: Újjáépítés és polgárosodás. Budapest, Diószegi István: A Ferenc József-i kor. Bp., Estók János: Magyarország története Budapest, Welmann Imre: A magyar mezőgazdaság a XVIII. században. Budapest, Gyimesi Sándor: A városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában. Budapest, 1975.

27 Tantárgy neve Gazdaság, társadalom Magyarországon ( ) B félév Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 1+0 Kollokvium Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Vinnai Győző főiskolai docens A tantárgy célja, hogy bemutassa a magyar gazdaság és társadalom fejlődésének fontosabb történéseit az első világháború végétől a második világháború végéig. Kiemelt cél a történelmi fordulópontok elemzése, a magyar és európai események közötti összefüggések feltárása. A gazdasági és pénzügyi stabilizáció Trianon után. A nemzetgazdaság intézményeinek megteremtése. Gazdaságpolitikai koncepciók az új államkeretekre. A gazdasági világválság hazai előzményei és társadalmi hatása. Ipar, kereskedelem és mezőgazdaság a két világháború között. Társadalmi csoportok és életmód a Horthy-korszakban. Iskola- és kultúrpolitika a korszakban. A szellemi élet meghatározó színterei. Zárthelyi, a félév végén kollokvium századi magyar történelem. Szerk.: Gergely-Izsák-Pölöskei. Budapest, Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Budapest, Ormos Mária: Magyarország a két világháború korában. Debrecen, Gunst Péter: Magyarország gazdaságtörténete ( ). Budapest, é. n. 5. Gyáni Gábor Kövér György: Magyarország társadalomtörténete. Bp., 1998.

28 Tantárgy neve Ókori keleti történeti szeminárium B félév Kreditpont 1 Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 Gyakorlati jegy Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Buhály Attila főiskolai docens TK A félév célja, hogy a hallgatókat megismertesse az ókori kelet történetének alapeseményeivel. A kurzus során részletekbe menően kitérünk az Ókortörténet előadás során felmerült problémákra, a hallgatók megtanulnak önállóan eligazodni a különféle szakirodalmi hivatkozások között. Alapvető cél a magyar és modern nyelveken publikált forrásokban, általános szakirodalmakban való eligazodás. A szeminárium során kiemelten foglalkozunk az ókori kelet történetének, kultúrájának azon részeivel, amelyekről a magyar nyelvű szakirodalom nem, vagy csak nagyon korlátozottan áll rendelkezésre (a hettita-kori Kis-Ázsia, Mittanni, Urartu). A neolitizáció; a földművelés és az állattenyésztés megjelenése és elterjedése Elő-Ázsiában Egyiptom története I. Az egyesítéstől a hykszoszok kiűzéséig Egyiptom története II. Az Újbirodalom és a késői korok Mezopotámia a kora-dinasztikus korban Az első birodalomalakítási kísérletek: az agadei és az Ur-i III. dinasztia Az óasszír állam; óasszír kereskedők Anatóliában Az óbabiloni állam: Hammurapi és kora A hettita állam története Az Amarna-korszak nemzetközi viszonyai A hurrik az ókori keleten; a Mittanni-állam Birodalomalakulatok az I. évezredben: az újasszír állam, Urartu és az újbabiloni birodalom A zsidóság története az ókorban Zárthelyi és házi dolgozat. gyakorlati jegy J. Baines / J. Málek: Az ókori Egyiptom atlasza. Bp John Bright: Izráel története. Bp pp Gaál Ernő / Kertész István: Az őskor és az ókor története. Eger, 2003 Roman Ghirshman: Az ókori Irán. Médek, perzsák, parthusok. Bp Harmatta János (szerk.): Ókori keleti történeti chrestomatia. Bp Kákosy László: Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Bp J. Maxwell Miller / John H. Hayes: Az ókori Izrael és Júda története. Piliscsaba, 2003 (Studia Orientalia 3) Az Ókor c. folyóirat vonatkozó tanulmányai

29 J. N. Postgate: Az első birodalmak. Bp. é.n. Michael Roaf: A mezopotámiai világ atlasza. Bp. 1998

30 Tantárgy neve A dualizmus válsága 2. B félév.kreditpont 2k Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) 0+2 Gyakorlati jegy Tantárgyfelelős neve és beosztása Dr. Zsoldos Ildikó főiskolai adjunktus Az 1867-es kiegyezéssel létrehozott Osztrák-Magyar Monarchiában az 1890-es évekre a válság jelei mutatkoztak és a politikai válság folyamán kulminált. A hallgatók ismerjék meg a válságperiódus miniszterelnökeinek karrierútját és személyiségbeli tulajdonságait, továbbá kapjanak képet az os kormányzati válságról, az ún. nemzeti ellenállásról, valamint a nemzeti koalíció pártjainak tevékenységéről. A kurzus keretében vizsgálni kell a nem parlamenti pártok (a szociáldemokrácia és parasztpártok) tevékenységét és vezéregyéniségeit. A válságperiódus miniszterelnökei. Az évi kormányzati válság. A szociáldemokrata mozgalom. Parasztpártok (Magyarországi Független Szocialista Parasztpárt, Függetlenségi és 48-as Országos Gazdapárt). Zárthelyi és házi dolgozat. Gyakorlati jegy. Írásbeli vagy szóbeli. Gergely András (szerk.): Magyarország története a 19. században. Osiris Kiadó, Bp., Zsoldos Ildikó: Hatalom és pártstruktúra a századelő Szabolcsában. Bessenyei György Könyvkiadó, Nyíregyháza, Kozári Monika: A dualista rendszer ( ). Pannonica Kiadó, Bp., Dolmányos István: A magyar parlamenti ellenzék történetéből ( ). Akadémiai Kiadó, Bp., Gratz Gusztáv: A dualizmus kora. II. Bp., Boros Zsuzsanna - Szabó Dániel: Parlamentarizmus Magyarországon Korona Kiadó, Bp., 1999.