Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás Vasvári Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója Esélyteremtı, és életminıség javító kistérségi szolgáltatási rendszer fejlesztése, fenntartása. 2007. Készítette: Horváth Ildikó, Pintér Krisztina, Plangár Petra

Tartalomjegyzék 1.) Kistérségi helyzetkép....... 1 1.1) Demográfiai mutatók - Népesség... 1 1.2.) Demográfiai mutatók - Gazdasági aktivitás.... 2 1.3.) Demográfiai mutatók - Lakáshelyzet, közmőellátottság.... 2 1.4.) Intézményi ellátottság.... 3 1.5.) Egészségügyi ellátás....... 3 1.6.) Szociális szolgáltatások.. 4 2.) Módszertani alapvetés.. 6 3.) SWOT- analízis...... 6 4.) A program kialakításának fıbb szempontjai. 10 5.) A program fı célja 10 5.1.) Jövıkép... 10 5.2.) Programelemek.. 10 1. alprogram: Többcélú Kistérségi Társulás mőködésének fejlesztése...... 11 2. alprogram: Szociális szolgáltatások bıvítése..... 13 3. alprogram: Ágazat- és szektorközi komplex programok megvalósítása.... 18 4. alprogram: Hozzáférés az esélyt biztosító szolgáltatásokhoz munkahelyekhez, információkhoz..... 20 5. alprogram: Mikrotérségi szolgáltatási rendszer kialakítása, fejlesztése/ Közösségi igényeket szolgáló multifunkcionális központok létrehozása.. 23 6.) Tervezett fejlesztési irányok...... 26 7.) A program végrehajtásának várható eredményei. 27

1.) Kistérségi helyzetkép A Vasvári Kistérség a Nyugat-dunántúli Régióban, Vas megyében, a Vasi Hegyhát területén fekvı 23 települést foglalja magában. A Vasvári Kistérség Vas megye déli részén a Vasi Hegyhát és a Kemeneshát találkozásánál, a Rába folyó jobb partján helyezkedik el, két fıútvonal szeli keresztül mely bekapcsolódási lehetıséget nyújt az ország vérkeringésébe. A Hegyhát térségét 23 település alkotja, 474 km 2 területtel, 14 721 fıvel a megye harmadik legkisebb kistérsége, aprófalvas településszerkezettel. A Kistérség települései: Alsóújlak, Andrásfa, Bérbaltavár, Csehi, Csehimindszent, Csipkerek, Egervölgy, Gersekarát, Gyırvár, Hegyhátszentpéter, Kám, Mikosszéplak, Nagytilaj, Olaszfa, Oszkó, Pácsony, Petımihályfa, Püspökmolnári, Rábahidvég, Sárfimizdó, Szemenye, Telekes, Vasvár. A terület gazdasági, társadalmi, kulturális és közigazgatási központja a 4569 fıt számláló Vasvár. Gazdasági és társadalmi szempontból az elmaradott térségek közé tartozik, nem rendelkezik jelentıs iparral, az emberek nagyrészt mezıgazdaságból élnek. A térség történelmi, kulturális, természeti, geológiai értékekben gazdag, de ezek az értékek nem kerültek megfelelı kiaknázásra. 1.1) Demográfiai mutatók - Népesség A Vasvári Kistérség sem lakosságszáma, sem népsőrőségi mutatói tekintetében nem éri el a régiós átlagot és messze az országos adatok alatt szerepel. A települések 61%-ában a lakosság nem haladja meg és meg sem közelíti az 500 fıt. Vasvár kivételével csak Rábahídvég lakossága fejlıdött 1000 fıs létszám fölé. 2001 év végéhez viszonyítva a lakónépesség mint egy 5%-os fogyást mutat, mely adat országos szinten is kiemelkedıen magas népességfogyásra utal. A Kistérség területén az élveszületések számát minden településen meghaladja a halálozások száma, mely a természetes népességfogyás alapját képezi. Jellemzıen alacsony a gyermekvállalási kedv, melynek okait részben a helyi társadalom rohamos elöregedésében, részben a kedvezıtlen gazdasági folyamatok által kiváltott jelenségekben - munkanélküliség, elvándorlás, eladósodás, infrastrukturális hátrányok - kereshetjük. A 60 éven felüliek aránya az állandó népességbıl folyamatos növekedést mutat, jelenleg meghaladja a 22,6%-ot, mely mind a régiós, mind az országos átlag felett szereplı adat. Ezzel szemben a 20 évnél fiatalabb korosztály a lakosság 20,1%-át teszi ki. A 18 éven aluli lakosság létszámának folyamatos fogyása prognosztizálhatóan a közeljövıben nagy társadalmi, gazdasági és kulturális kihívás elé állítja a térségben élıket.

A korfa szőkülésének elsı vesztesei a kistérségben mőködı gyermekek napközbeni ellátását végzı intézmények illetve a kistérség településein mőködı alapfokú oktatási intézmények. 1.2.) Demográfiai mutatók - Gazdasági aktivitás A Kistérség lakosságának gazdasági aktivitása alacsony. A nyugdíjban vagy nyugdíjszerő ellátásban részesülık aránya a teljes lakossághoz képest 31%. A munkanélküliek aránya magas 7,8%, ezen belül kiemelkedıen magas 12,6% a pályakezdı - és 3% a tartós munkanélküliek száma. Mindezekhez hozzájárul a lakosság alacsony iskolázottsága és a gazdasági szereplık, fıleg a nagyfoglalkoztatók gazdasági színterektıl való távolmaradása, mely együttesen azt eredményezi, hogy a kistérségben az egy fıre jutó átlagjövedelem évi 470.498 Forint * és a SzJA fizetık száma ezer lakosra vetítve mindösszesen 415 fı. Az aktív népesség nagyobb hányada a két közeli, nagyobb gazdasági aktivitást mutató településen, Zalaegerszegen és Szombathelyen vállal munkát, emellett jellemzı a térségre a kisvállalkozások viszonylag magas száma, illetve a mezıgazdasági tevékenységet végzık magas aránya. A helyben történı foglalkoztatás fıleg a kereskedelmet, illetve az önkormányzati fenntartású intézményeket jellemzi. Évrıl évre csökken minden ágazatban a foglalkoztatottak száma a Vasi Hegyhát településein. 1.3.) Demográfiai mutatók - Lakáshelyzet, közmőellátottság Jellemzıen a kistérségben az újépítéső lakások száma alacsony, zömében átlagon felüli igényeket kiszolgáló, négy szobásnál nagyobb, nagy alapterülető ingatlanok. A száz épített lakásra jutó megszőnt lakások száma magas. Vasvár kivételével a lakásállomány a kistérségben erısen elöregedett, sok az elhagyott, lepusztult állagú, komfort nélküli ingatlan. Az egyes ingatlanokra jutó lakosok száma 2 fı, amely lakhatási szempontból kedvezınek látszik, de figyelembe véve a lakosság jövedelmi helyzetét inkább problémákat vet fel. A fenti adatokat magyarázhatja még az egyszemélyes háztartások magas aránya, mely az elöregedı, elnéptelenedı kistelepülésekre jellemzı. A közüzemi vízhálózat a térségben szinte teljesen kiépült. * 2005. évi adat

A közüzemi szennyvízcsatornázottság, illetve a vezetékes gázzal való ellátottság messze elmarad a régiós átlagtól. A közüzemi beruházások alacsony aktivitással mőködnek. 1.4.) Intézményi ellátottság A kistérségben bölcsıdei ellátás nem vehetı igénybe, a szolgáltatás kiváltására a Hegyháti Jóléti Szolgálat Alapítvány Családi Napközi és Játszóház elnevezéssel hozott létre alternatív szolgáltatást. Az óvodai ellátás 13 településen vehetı igénybe, alapfokú oktatási intézményt szintén 13 település mőködtet. Vasváron a terület egyetlen középfokú oktatási intézményében postai és banki szak mellett gimnáziumi képzés folyik. A térségben az iskolaköteles populáció folyamatos nagyarányú csökkenést mutat, melynek eredményeképpen az elmúlt években több oktatási intézményt meg kellett szüntetni, illetve a gazdaságos mőködtetés érdekében összevonni. A vasvári kistérségben élık iskolázottsága általában alacsony, az átlagosan elvégzett osztályok száma mindössze 8,74 osztály. A települések többségén biztosított a lehetıség a kulturált szabadidıs tevékenységek lakossági eléréséhez, ehhez rendelkezésre állnak kulturális intézmények, könyvtárak. Vasvár kiemelt helyzetben van kulturális intézmények tekintetében, mivel a városban mővelıdési központ, színházterem, múzeum, könyvtár és zeneiskola is mőködik. 1.5.) Egészségügyi ellátás Az egészségügyi alapellátás a kistérség területén biztosított. Vas megyében, a Vasvári Kistérségben a legkedvezıbb 1132 fı az egy háziorvosra jutó lakosok száma. A kistérségben ennek ellenére a mortalitás magas. A lakosság harmada idıs, fogyatékossággal élı vagy megváltozott munkaképességő. A kistérség falvaiban 9, míg Vasváron 3 háziorvos praktizál. A gyermekek ellátásáról 2 házi gyermekorvos gondoskodik. Fogorvosi ellátás Vasváron vehetı igénybe. Az egész térségben mőködik a védınıi hálózat és a központi ügyelet, Vasvár városa rendelkezik mentıállomással is. Járóbeteg szakellátásban nıgyógyászat, ideggyógyászat, fül-orr-gégészet, bırgyógyászat, szemészet, terhes-belgyógyászat, gyermekgyógyászat mőködik, illetve lehetıség van labor vizsgálatok és fizioterápia igénybevételére.

A kistérségben élık kórházi és rehabilitációs ellátása a környezı nagyobb települések (Szombathely, Zalaegerszeg, Körmend) egészségügyi intézményeinek feladatkörébe tartozik. A Vasvári Kistérségben élık számára betegjogi képviselıi tanácsadás igénybevételére Szombathelyen és Körmenden van lehetıség. 1.6.) Szociális szolgáltatások A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény határozza meg a Vasvári Kistérségi Társulás településeinek szociális ellátási feladatait. A szociális alap és szakosított ellátásokat a 23 hegyháti településen, feladatellátási szerzıdéssel a Hegyháti Jóléti Szolgálat Alapítvány végzi. A szociális, jószolgálati, önsegítı tevékenységek szervezésében és lebonyolításában aktív a non-profit részvétel. A térségben több országos hálózattal rendelkezı karitatív szervezet mőködik. Vasváron 2003-tól mőködik Idısek Otthona, melynek üzemeltetése a Vas Megyei Önkormányzat feladata. A falugondnoki szolgálat munkáját a települési önkormányzatok koordinálják A Vasvári Kistérségben élık számára ellátottjogi képviselıi tanácsadás heti rendszerességgel Vasváron igénybe vehetı. Az elöregedı népesség, az inaktív lakosság magas száma, az alacsony gazdasági aktivitás, a társadalom szélére szorult családok problémái, mind a szociális szolgáltatások rugalmas, komplex rendszerének kiépülését, a meglévı szolgáltatások fejlesztését, bıvítését igénylik. Ezen társadalmi és gazdasági kihívások induktoraira már az elızı témakörök kapcsán kitértünk, azonban fontos szót ejtenünk a kistérség területén fogyatékossággal élık helyzetérıl, akiknek száma meghaladja a 900 fıt, mely a lakosság 6%-át teszi ki. Szintén nem tértünk ki a pszichés-, mentális és szenvedély betegséggel küzdık helyzetére, akik a helyi szociokulturális- és gazdasági környezetben egyre inkább perifériára kerülnek átfogó egészségügyi és szociális segítség nélkül. Az elızıekben említett csoportok problémáinak megoldására ugyan mőködnek ellátási formák, de a célcsoport igényei ennél rugalmasabb és sokrétőbb szolgáltatási struktúra létrehozását követelnék. A hajléktalanság, mint jelenség bújtatott formában ugyan jelen van az ellátási területen, de a kisközösségek belsı támogató mechanizmusainak mőködése folytán számottevı szociális problémaként nem jelentkezik. A szociális szolgáltatók és a Kistérségi Társulás együttes feladata, hogy a kistelepülések közösségeinek lehetıséget teremtsenek saját erıforrásaik megtalálására és érdekérvényesítési képességük visszaállítására.

Szociális szolgáltatások a Vasvári Kistérségben 2006. Szociális szolgáltatás Szociális szolgáltatást végzı Ellátási terület Mőködés Férıhelyek Igénybevevık Humán-erıforrás típusa megnevezése kezdete Száma (fı) Száma (fı) középfokú végz. (fı) felsıfokú végz. (fı) Alapellátások: 1.Falugondnoki Szolgálat Települési Önkormányzatok Vasvári Kistérség 1995. 350 350 0 2.Szociális étkeztetés HJSZA * Vasvári Kistérség 1999. X 30 1 0 3.Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtás HJSZA Vasvári Kistérség 1999. X 224 22 0 11 település Jelzırendszeres Házi HJSZA Vasvári Kistérség 2006. 91 91 7 0 Segítségnyújtás 4 település 4. Idısek Klubja HJSZA Vasvári Kistérség 1999. 100 74 8 0 4 település 5. Családsegítés Családsegítı és Gyermekjóléti HJSZA Vasvári Kistérség 1999. X 1335 1 7 Szolgálat Szociális Információs Szolgálat HJSZA Vasvári Kistérség 2003. X 150 0 2 6. Gyermekek napközbeni ellátása Családi Napközi és Játszóház HJSZA Vasvári Kistérség 2007. 14 10 1 2 Speciális alapellátások: 1. Támogató Szolgáltatás Támogató Szolgálat 1-2 HJSZA Vasvári Kistérség 2004. X 125 6 4 2. Nappali ellátás Fogyatékkal Élık Nappali HJSZA Vasvári Kistérség 2006. 40 39 2 3 Ellátó Szolgálata 3. Közösségi ellátások Közösségi Szenvedélybeteg HJSZA Vasvári Kistérség 2006.- X 58 2 3 Ellátó Szolgálat 1-2 2007. Közösségi Pszichiátriai HJSZA Vasvári Kistérség 2005.- X 78 4 1 Ellátó Szolgálat 1-2 2006. Személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátás: 1. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények Családok Átmeneti Otthona HJSZA Vasvári Kistérség 2004. 24 24 4 3 2. Ápolást, gondozást nyújtó X intézmények Idısek Otthona Vas Megyei Önkormányzat Vas megye 2003. 100 100 23 6 * Hegyháti Jóléti Szolgálat Alapítvány

2.) Módszertani alapvetés A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció kidolgozásánál az alábbi módszertani eszközökkel, az alábbi munkatevékenységeket végeztük el: Meglévı KSH adatok összegyőjtése, elemzése (elsısorban a kistérség gazdasági, munkaerı - piaci és szociális helyzetelemzésének elkészítéséhez). A kistérség meglévı dokumentációjának áttekintése. Kérdıíves felmérés a legfontosabb szociális adatokra (a HJSZA ellátotti körében végezve). Mőhelymunka: brain storming a szociális szféra kistérségi szereplıivel, szolgáltatókkal, civil szervezetekkel. Ezen módszerek segítségével készült el a SWOT - analízis, melynek során törekedtünk arra, hogy a stratégiákat, intézkedési terveket megalapozó analízis már a szociális szolgáltatási területre koncentráljon, hiszen maga a szolgáltatástervezési koncepció is e területre irányul. Az analízis során egyértelmővé váltak azon problémák és lehetıségek, melyek részben a szociális ellátások fejlesztésével, részben pedig egyéb külsı és belsı tevékenységekkel, forrásteremtésekkel kezelhetıek és valósíthatóak meg. 3.) SWOT - analízis Erısségek - Kistérség szerepének erısödése a feladatellátásban(többcélú Kistérségi Társulás létrejötte, mőködése) - Többéves tapasztalattal rendelkezı szociális szolgáltatást végzı civil szervezet jelenléte (HJSZA) - Szociális tervezés és szolgáltatás szervezés megvalósul - Cigány Kisebbségi Önkormányzat jelenléte - Önkormányzati feladatot ún. ellátási szerzıdéssel átvállaló civil szervezet jelenléte (HJSZA), a szociális szolgáltatásokra egységes mőködési struktúrra jellemzı - Egyéb civil projektek, szolgáltatások (pl.: roma felzárkóztató programok, alternatív munkaerı-piaci programok) - Pályázatokon való részvétel (elsısorban civil szféra) Gyengeségek - Gazdasági - társadalmi szempontból elmaradott, hátrányos helyzető kistérség - Aprófalvas településszerkezetbıl fakadó hátrányok - Nagy területi egyenlıtlenségek a kistérségen belül - Szegregált településrészek (majorok, tagutas településrészek) - Magas a kistelepüléseken élık aránya - Magas a halmozottan hátrányos helyzető családok aránya - Szegénység, mélyszegénység - Deprivált családok magas száma - A térségre a gazdaság széttagoltsága a jellemzı, elaprózott vállalkozási struktúra, nagyfoglalkoztatók nincsenek jelen a kistérségben - Kedvezıtlen a térségben élık jövedelmi/ anyagi

- Új típusú foglalkoztatási és szolgáltatás - fejlesztési projekttapasztalatok (HEFOP 4.2.1, ROP 3.1) - Falugondnoki szolgálatok jelenléte - Egészségügyi alapellátáshoz való hozzájutás megfelelı - Megfelelı struktúrájú szociális szolgáltatások összehangolt koordinációval - A szociális alapellátások és speciális alapellátások teljes körően biztosítottak (A kistérségben mőködik : Alapszolgáltatási központ, Családsegítı- és Gyermekjóléti Szolgálat, Házi segítségnyújtás, Jelzırendszeres házi segítségnyújtás, Étkeztetés, Idısek klubja több településen, Támogató Szolgáltatás, Közösségi Pszichiátriai - ill. Szenvedélybeteg Ellátó Szolgálat, Fogyatékossággal Élık Nappali Ellátó Szolgálata) - A bölcsıdei ellátás megszőnésére reagálva a HJSZA Családi Napközit mőködtet Vasváron - Vasváron a HJSZA mőködtet Családok Átmeneti Otthonát - Informatikai szolgáltatás iránti igények kielégítésére Teleház mőködik - A HJSZA a közösségi étkeztetés feladatait Báziskonyha mőködtetésével látja el a kistérségben - Komplex szociális szolgáltatások mőködése (pl. Nyitott Támogató Szolgálat: Támogató Szolgálat+Fogyatékossággal Élık Nappali Ellátó Szolgálata) - A szakellátásokhoz való hozzájutást biztosítja a Vasi Hegyhát Egészségügyi Szolgáltató Bt. - Az egyes szolgáltatások egymással szoros, együttmőködı kapcsolatban állnak - A szociális szolgáltatások a törvényi minimum elıírásokon felül biztosítva vannak - A pénzbeli ellátások intézményi háttérrel való támogatottsága jelen van (pl. rendszeres szociális segélyezettek családsegítı szolgálat) - A kistérségben a térségi központ (Vasvár) bentlakásos intézményt: Idısek Otthonát tart fenn - A szociális szolgáltatások területén jellemzıek az innovatív kezdeményezések (játszóház, rendszeres táborok, családi napok) - A HJSZA széles körő, integrált szociális- és gyermekjóléti feladatokat lát el, több éves szakmai tapasztalattal és megfelelı humánerıforrással rendelkezik - Megjelenı igényekre, szükségletekre reagálva, új, innovatív szolgáltatások épülnek be a szociális intézmények mőködésébe (gyógytorna,korrepetálás,közösségi programok, prevenciós elıadások) - A munkaerı-piaci reintegráció érdekében a helyzete - A térség gazdasági helyzetébıl adódóan magas a munkanélküliség és a gazdasági inaktivitás szintje; alacsony a foglalkoztatottsági szint - A településeken gyengül a népességmegtartó erı (munkahelyek, szolgáltatások hiánya miatt) - Jellemzı az elvándorlás és elöregedés - A regisztrált munkanélküliek körében a tartósan munkanélküliek (1 éven túli) aránya magas; kevés az aktív álláskeresı - Az alternatív munkaerı-piaci programok foglalkoztatási háttere hiányos - Kedvezıtlen a népesség iskolai végzettség szerinti összetétele - A népességet rossz egészségi- és mentális állapot jellemzi (szenvedély- és pszichiátriai betegségek) - Infrastrukturális hiányosságok: - Kedvezıtlen a térség kommunális ellátottsága - Közlekedési nehézségek - A térség lényegében egyközpontú (Vasvár), mely nehezíti a mikrotérségi központok létrejöttét - Magas a segélyezésben érintett népesség aránya - A szociális szolgáltatások kiépítésével és mőködtetésével kapcsolatos döntés elıkészítési és döntéshozatali, végrehajtási hiányosságok - A falugondnoki hálózat fejlesztésre szorul - Egészségügyi szakellátás hiányosságai; a szakellátásokhoz való hozzájutás nehézkes - Gyermekek napközbeni ellátása hiányos (bölcsıdei ellátás nincsen a kistérségben) - Nem jelennek meg a speciális szolgáltatások (mediáció, családterápia, adósságkezelés stb.) a családsegítı- és gyermekjóléti szolgáltatás esetében - A Családok Átmeneti Otthonán kívől nincs átmeneti ellátással foglalkozó intézmény - Bentlakásos intézményi ellátás hiányos (ápológondozó otthon, illetve. lakóotthon nem mőködik a kistérségben) - Nincsen hajléktalan ellátás - Az egyes kistelepüléseken mőködı civil szervezetek a szolgáltatások biztosításában kisebb szerephez jutnak, illetve kisebb szerepet vállalnak - Kooordináció hiányában, elégtelen kommunikáció, együttmőködés (önkormányzatönkormányzat, civi szervezetek - civil szervezetek, civil szervezetek - önkormányzat, civil szervezetek - intézmények között) - Társulási hajlandóság és együttmőködési készség hiánya - Likviditási és fenntarthatósági problémák miatt, az innovatív/ modellprojektek, kezdeményezések elhalnak, eseti modell jellegőekké válnak, további támogatás hiányában nem tagozódnak be a szociális védelmi/ ellátó rendszerbe

hátrányos helyzető célcsoportok számára integrált foglalkoztatási, képzési, szociális programok mőködnek - Szociális szakmai továbbképzési lehetıségek biztosítása (kreditpontos szakmai mőhelyek) - Megfelelı humán-erıforrás áll rendelkezésre a leendı EU-s pályázatok elkészítéséhez és menedzseléséhez - Alternatív közlekedési lehetıségként Kistérségi buszjárat mőködik Lehetıségek - Esélyteremtı és életminıség javító kistérségi szolgáltatási rendszer fejlesztése - Mikrotérségi központok kialakítása és fejlesztése - Közszolgáltatások elérhetıségének, hozzáférhetıségének javítása - Szegregált települések, településrészek (majorok, tag utas településrészek) felzárkóztatása - Kreatív szociálpolitikai gondolkodás, szociális tervezés, innovatív szociális kezdeményezések támogatása - Passzív helyett aktív szociálpolitikai eszközök alkalmazása, visszasegítı megoldásokra helyezve a hangsúlyt - Szektorközi együttmőködések, partnerség kialakítása, új típusú szolgáltatások, komplex projektek megvalósítására, esélyegyenlıséget biztosító oktatási, szakképzési, foglalkoztatási programok kialakítása, a humán ágazatok szorosabb együttmőködése - A népesség általános egészségi állapotának javítása, rehabilitációs szolgáltatások ösztönzése, szociális és egészségügyi ellátások magas szintő összehangolása, fejlesztése - A munkaerı-piaci reintegráció érdekében a leghátrányosabb helyzető célcsoportok számára is integrált foglalkoztatási- képzésiszociális szolgáltatások biztosítása, és továbbvitele Veszélyek - Koordináció és forrás- hiánya - Érdekérvényesítési képesség korlátozott szintje - Különbözı feltételek: források, mőködtetés, információáramlás hiányossága - Forráshiány - A döntéshozók és a helyi társadalom inaktivitása - A képzettebb munkaerı és a fiatal generáció elvándorlása - Népességmegtartó erı további gyengülése - Szegénység továbbörökítése növeli a társadalmi szegregációt - Egyes települések elnéptelenedhetnek - Szakmai információk hiánya - Konszenzus hiánya - Források hiánya - Ellenérdekek - Támogatások folyamatosságának fenntarthatósági problémái - Szakmai információk, konszenzus és források hiánya - Vélt és valós ellenérdekek - Együttmőködési illetve forráshiány - Érintett célcsoportok aktivitásának, fogadókészségének hiányosságai - Koordináció- és forráshiány - Ellenérdekeltségek - Koordináció- és forráshiány - Érintett célcsoportok aktivitásának, fogadókészségének hiányosságai - Foglalkoztatási háttér hiánya - Gazdasági szereplık hiánya, érdektelensége

- Munkaerı szakképzetlensége - Foglalkoztatáspolitikai eszközök alkalmazása, alternatív foglalkoztatási programok újraélesztése (közmunkaprogram, közösségi foglalkoztatási formák, stb.) - Potenciális EU-s pályázatok, bıvülı forráslehetıségek - Koordináció- és forráshiány - Érintett célcsoportok aktivitásának, fogadókészségének hiányosságai - Felvevıpiac hiánya - Nem adekvátak a kiírt, illetve a kiírandó pályázatok a kistérség problémáira - Önrész és partnerség hiánya - Bonyolult, nehézkes eljárásrend - Elıfinanszírozás megoldhatósága - Elszámolási határidık, kifizetések csúszása - Helyi társadalom bevonása, önkéntesek foglalkoztatása, közösségszervezés- és fejlesztés - Egyéni intézményfejlesztési projektek kidolgozása - Komplex szociális szolgáltatások továbbfejlesztése (Támogató Szolgálat+Nappali Intézmény+Rehabilitációs Foglalkoztatás+Lakóotthon) - Speciális szolgáltatások megvásárlása, ezekhez való hozzáférés biztosítása (családterápia, mediáció, gyógymasszázs, korai fejlszetés,logopédia) - Meglévı minták, tapasztalatok, jó gyakorlatok elterjesztése - Helyi társadalom aktivitásának, kezdeményezıés fogadókészségének hiánya - Forráshiány - Likviditási és fenntarthatósági problémák, támogatások folyamatosságának fenntarthatósági problémái - Költségvetési megszorítások - Likviditási és fenntarthatósági problémák, támogatások folyamatosságának fenntarthatósági problémái - Forráshiány - Költségvetési megszorítások - Likviditási és fenntarthatósági problémák, támogatások folyamatosságának fenntarthatósági problémái - Forráshiány - Költségvetési megszorítások - Közlekedési nehézségek, infrastrukturális hiányok - Forráshiány - Kistérségen átnyúló, kistérség-közi szolgáltatások és szakmafejlesztések - Innovatív programok kiterjesztése (fıként a foglalkoztatás területén és a bentlakásos intézmények körében) - Ellenérdek, együttmőködés hiánya - Szakmai felkészültség hiánya - Forráshiány - Forráshiány - Érintett célcsoportok aktivitásának, fogadókészségének hiányosságai.

4.) A program kialakításának fıbb szempontjai A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítésénél arra törekedtünk, hogy: A kistérségben már jelenlévı szociális szféra alapján komplex programot dolgozzunk ki. Olyan léptékő programot dolgozzunk ki, mely a rendelkezésre álló - illetve a közeljövıben lehívható, elıteremthetı forrásokkal megvalósítható. A kistérség szociális szolgáltatástervezési koncepciója illeszkedjék a megyei szociális szolgáltatásszervezési koncepcióhoz és ágazati elképzelésekhez. A koncepció készítse elı a rendelkezésre álló EU- s források fogadását. 5.) A program fı célja Esélyteremtı, és életminıség javító kistérségi szolgáltatási rendszer fejlesztése, fenntartása. 5.1.) Jövıkép Helyi partnerségen és tervezésen alapuló kistérségi és települési - szociálpolitika kialakítása hatékonyan mőködı mikro- térségi szociális szolgáltatásokkal az érintett egyének, családok, helyi kisközösségek, civil szervezetek, szociális szolgáltatók és települési önkormányzatok együttmőködésével. 5.2.) Programelemek 1. alprogram: Többcélú Kistérségi Társulás mőködésének fejlesztése. 2. alprogram: Szociális szolgáltatások bıvítése. 3. alprogram: Ágazat- és szektorközi komplex programok megvalósítása. 4. alprogram: Hozzáférés az esélyt biztosító szolgáltatásokhoz, munkahelyekhez, információkhoz. 5. alprogram: Mikrotérségi szolgáltatási rendszer kialakítása, fejlesztése/közösségi igényeket szolgáló multifunkcionális központok (integrált közösségi terek) létrehozása.

Az egyes programelemek megvalósításának célja: Az esélyteremtı, és életminıség javító kistérségi szolgáltatási rendszer fejlesztésére és annak hosszú távú fenntarthatóságára koncentráló, a már meglévı intézményrendszerre és annak kibıvítésére építı, a rendelkezésre álló kapacitásokat hatékonyan kiaknázó és továbbfejlesztı, szociális szolgáltatási rendszer kialakítása. 1. alprogram: Téma: Többcélú Kistérségi Társulás mőködésének fejlesztése. Javaslat: 1.) Szakmai koordináló - irányító szerepkör felvállalása a Többcélú Kistérségi Társulás részérıl. A Kistérségi Társulás kiemelt feladata, hogy szakmai koordináló szerepkörén belül szervezett keretet biztosítson a települési önkormányzatok, az egyes intézmények, civil szervezetek, különbözı szociális szolgáltatók kapcsolat- és együttmőködési rendszerének. A térségi szociális feladatellátás (térség szociális intézményrendszerének integrálása, feladatellátás szakmai tartalmának kialakítása - szervezése, összehangolása, az egyes intézmények mőködtetése, fejlesztése) mellett fontos - és fejlesztendı terület az egyes ágazati feladatok (pl.: szociális - egészségügyi) közös szervezése, összehangolása, ellátása is. A Kistérségi Társulás a térség versenyképessége és az életminıség javítása érdekében vezetı szerepet kell hogy vállaljon; érdekegyeztetı, kooperáló, kezdeményezı, menedzselı, koordináló és forrásszervezı funkciót kell, hogy betöltsön a térségben. 2.) Szociális kerekasztal létrehozása, együttmőködés kialakítása a kistérségi szociális szolgáltatási rendszer fejlesztése, fenntartása céljából. A szociális kerekasztal a szociális ellátó rendszer intézményei, a települési önkormányzatok, Kistérségi Társulás, és egyéb szolgáltatók szakemberei, illetve a szolgáltatásokat igénybevevık egyeztetı és javaslattevı fóruma, melynek során lehetıség nyílik a felmerülı problémák megvitatására, illetve a lehetséges megoldási alternatívák feltárására, továbbgondolására.

Szükségesség indoklása: 1.) A szakmai koordináció fıként a szociális szolgáltatás fejlesztése érdekében történı együttmőködés vonatkozásában válik szükségessé, mivel a Kistérségi Társulás feladata a térségi célok meghatározása és megvalósítása. A gazdasági - társadalmi szempontból elmaradott hátrányos helyzető kistérségben magas a deprivált családok aránya. A térség gazdasági helyzetébıl adódóan magas a munkanélküliség és a gazdasági inaktivitás szintje; alacsony a foglalkoztatottsági szint, így a településeken gyengül a népességmegtartó erı (munkahelyek, szolgáltatások hiánya miatt), így jellemzı az elvándorlás és elöregedés. A hátrányos helyzető kistérségben elengedhetetlen, hogy a Kistérségi Társulás mőködése során hozzájáruljon a térség versenyképességének növeléséhez és az életminıség javításához. 2.) A szociális kerekasztal célja, hogy a szociális ellátórendszer naprakész információkkal rendelkezzen, adekvát, a helyi igényeknek és a kistérségi sajátosságoknak megfelelı szolgáltatásokat nyújtson. A rendszeres fórumok információi, eszme- illetve tapasztaltcseréi alapján lehetıség nyílik a települési önkormányzatok, az egyes intézmények és egyéb részt vevı szervezetek számára, hogy alátámasztott igények alapján tudják megfogalmazni fejlesztési koncepcióikat. A szociális kerekasztal létrehozásával a Kistérségi Társulás a térség köz- és magánszereplıi között együttmőködési fórumot teremt, így a párbeszéd és az érdekegyeztetés fenntartásával, a térségben lévı kreativitás felszínre hozásával, az együttmőködés elımozdításával horizontális kommunikációt; a térség érdekeinek képviseletével, közvetítésével települési, megyei, regionális, központi szervekkel való egyeztetésével vertikális kommunikációt végezhet. Várható eredmények: Humán ágazatok szorosabb együttmőködése Szociális ellátórendszer fejlıdése Helyi közösségi igények magasabb szintő kielégítése Együttmőködési rendszer kialakítása Szolgáltatások komplexitásának növekedése Helyi szociálpolitika fejlıdése Hatékony ellátási- szolgáltatási rendszer kialakítása Életszínvonal javulás

Társadalmi, gazdasági, környezeti hatás: Települési hátrányok enyhítése Lakosság életesélyének javulása Elvándorlás, elöregedés mérséklése, ellensúlyozása Növekvı szociális biztonság Társadalmi kirekesztıdés csökkenése Alkotmányos jogok biztosítása Együttmőködés formái: Szakmai konzultáció Egyeztetı fórumok Szervezetek közötti kooperáció Együttmőködı szervezetek: Többcélú Kistérségi Társulás Települési Önkormányzatok Mikro térségi központok Szociális Szolgáltató Központ Egyéb szolgáltatók Kedvezményezettek köre: Az érintett települések lakossága Települési önkormányzatok Szolgáltatók Civil szervezetek, non-profit szféra Potenciális források: Állami normatíva Minisztériumi pályázatok EU pályázatok Területfejlesztési Tanács forrásai Non-profit források Kockázatok, akadályok: Egyetértés / kooperációs készség, aktivitás hiánya Forráshiány Egységes álláspont kialakításának nehézségei Fenntarthatóság

2. alprogram: Téma: Szociális szolgáltatások bıvítése Javaslat: 1.) A már meglévı és hosszú távon is fenntartható szociális szolgáltatások továbbfejlesztésének lehetséges irányai a következık: Hiányzó átmeneti illetve bentlakásos szolgáltatások megvalósítása (Fogyatékossággal Élık Lakóotthona, Szenvedélybetegek Átmeneti Otthona, Pszichiátriai betegek Rehabilitációs Lakóotthona), speciális alapellátás keretében szenvedélybetegek alacsonyküszöbő ellátása, illetve alapellátás megvalósítása hajléktalan személyek körében, meglévı alapellátás - jelzırendszeres házi segítségnyújtás - bıvítése. 2.) A már meglévı korszerő szervezeti és mőködési formák hatékony ellátásiszolgáltatási rendszert alkotnak, de szükségessé vált egyéni intézményfejlesztési projektek kidolgozása: Szociális és egészségügyi ellátások magas szintő összehangolása, fejlesztése egyes speciális szolgáltatások megvásárlásával és az ezekhez való hozzáférés biztosításával (családterápia, mediáció, gyógymasszázs, korai fejlesztés, logopédia) Szükségesség indoklása: 1.) A már komplex rendszerként mőködı HJSZA Támogató Szolgálat és Fogyatékossággal Élık Nappali Intézménye szolgáltatási rendszerébıl hiányzik a tartós bentlakást nyújtó intézmény (Fogyatékossággal Élık Lakóotthona), mely lehetıséget nyújtana a fogyatékossággal élık lakhatási problémáinak, és önálló életvitelének megoldására. A megyében minimális férıhely - számmal áll rendelkezésre fogyatékossággal élık lakóotthona, mely probléma elsısorban a bentlakásos iskolákból kikerülı, kistelepüléseken élı, értelmileg, vagy halmozottan sérült fiatalokat érinti. A hátrányos helyzető családok nem tudják felvállalni a családba visszakerülı fogyatékos családtag gondozását. A védett lakhatási lehetıségek hiányában az életüket kezdı fogyatékos fiatalok - amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelı családi háttér - tartós bentlakásos intézménybe, fogyatékossággal élık otthonába kerülnek, ez pedig önálló életvitelük kialakításának lehetıségét, életesélyeiket nagyban csökkenti. A fogyatékossággal élık utógondozásának megoldatlan problémájára is választ jelenthet a fogyatékossággal élı lakóotthonának kialakítása, a jelenlegi (speciális alapellátás) szolgáltatás fejlesztéseként.

A kistérségben jelentıs a szenvedélybeteg népesség száma, mely jelenség oka elsısorban a gazdasági - társadalmi hátrányokból fakad, másodsorban a regionális mentalitásban keresendı. A kistérségben magas a halmozottan hátrányos helyzető, deprivált családok aránya, rossz a népesség egészségi- és mentális állapota. A szenvedélybetegek életmódjukból eredıen elvesztik támogató kapcsolataikat, egészségi állapotuk megromlik, a munkaerıpiacról kikerülve marginálódott helyzetbe kerülnek. A végleg megromlott családi kapcsolatokra és egészségi állapotra nem jelent teljes körő megoldást a közösségi ellátás. A megyében nem megoldott a szenvedélybetegek kórházi kezelést követı rehabilitációja, és minimális mértékben áll rendelkezésükre tartós bentlakást nyújtó férıhely, így szükséges egy olyan átmeneti elhelyezés létrehozása, mely nemcsak az utókezelés idıszakára, hanem a rehabilitáció és reintegráció idıtartamára is védett lakhatási lehetıséget biztosít. Az intézményi elhelyezést nem igénylı, tartós szenvedélybetegek részére szükségesnek látszik egy alacsonyküszöbő ellátási forma létrehozása, amely a közösségi ellátáson túl tercier prevenciót biztosít számukra. A pszichiátriai betegek közösségi ellátása elsısorban hosszú távon mőködıképes, támogató közösség kialakítását célzó szolgáltatást biztosít az ellátottak lakókörnyezetében. Családi segítségnyújtás- és lakhatási lehetıség hiányában azonban nem jöhet létre olyan védıháló, segítı - támogató környezet, mely a pszichiátriai megbetegedésben szenvedıket segíti egészségi állapotuk megırzésében, illetve az állapotromlás megállításában. A pszichiátriai betegek ellátásának komplexitásához - a közösségi ellátást kiegészítendı - szükséges a pszichiátriai betegek rehabilitációs lakóotthonának kialakítása. A rehabilitációs lakóotthon mintegy félutas házként mőködhetne a kórházi kezelés és rehabilitáció, és a családba történı visszailleszkedés, illetve a teljes körő társadalmi reintegráció között. Az elmaradott, hátrányos helyzető kistérségben élı népesség rossz egészségi- és mentális állapota, illetve az elöregedett népesség jelenléte indokolja a szakosított ellátási formák preferálását, pl. Idıskorúak Gondozóháza mőködtetését. Ezen intézmény funkciója nem a tartós bentlakás, mindinkább a kórházi kezelésbıl kikerült, de még lábadozó egyedülálló idısek ellátása. Jelenleg sem az egészségügy, sem a szociális szféra nincs abban a helyzetben, hogy fel tudja vállalni a krónikus beteg, egészségügyi rehabilitációra szoruló és/ vagy mozgássérült, fıként egyedülálló, idıs emberek problémáit. A rehabilitációs intézmények - a minimális bent tölthetı idı miatt - nem nyújtanak megoldást problémájukra, a kórházi ellátásuk csupán akut esetekben indokolt.

Az egészségügyi ellátó rendszer jelenlegi struktúrája nem teszi lehetıvé tartós ápolásukat, gondozásukat, a szociális ellátó egységek nem készültek fel azonnali fogadásukra. A Gondozóház a két szféra határterületén vállalkozik a szociális és egészségügyi feladatok ellátásnak ötvözésére, illetve a hozzátartozók idıleges tehermentesítésére. A szociális ellátás mellett - az intézmény profiljából és a szolgáltatást igénybevevık szükségleteibıl adódóan - azonos súllyal jelenik meg az egészségügyi ellátásszervezés és az ehhez kapcsolódó kiegészítı tevékenységek. Az egészségügyi ellátás tartalma; a roborálás és az állapotromlás megakadályozás mellett, a megváltozott egészségi állapotnak megfelelı életvitel kialakítása, szociális szolgáltatás a különbözı jogosultságok ügyintézése, tanácsadás, információ-nyújtás és mentális támogatás. A Gondozóház fontos kapcsolódási pontot jelent a kórházi ellátás, az egészségügyi alapellátások (otthonápolási szolgáltatás, háziorvosi szolgáltatás) és a szociális alapszolgáltatás (étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzırendszeres házi segítségnyújtás) intézményrendszere között. A kistérség speciális helyzetben van a hajléktalan ellátás területén, mivel a hajléktalan populáció nem jelenik meg olyan arányban a kistérség egyes településein, mint a nagyvárosokban. Ennek ellenére gyakori problémaként merült fel az otthon nélkül maradtak elhelyezésének kérdése, melyre a kistérségben egyelıre - nem nyílik megoldási lehetıség. A kistérségben komplex szociális ellátórendszert mőködtetı civil szervezet, a Hegyháti Jóléti Szolgálat Alapítvány szakmai tapasztalataira, és ügyfelei körében felmért igényekre alapozva alátámasztja a Fogyatékossággal Élık Lakóotthonának, Idıskorúak Gondozóházának és Hajléktalanok speciális Éjszakai Menedékhelye és / vagy Átmeneti Szállása létrehozásának szükségességét. 2.) Egyéni intézményfejlesztési projektek kidolgozásával lehetıvé válhat a szociális- és egészségügyi ellátások összehangolása, fejlesztése. Az egyes speciális szolgáltatások megvásárlásával és az ezekhez való hozzáférés biztosításával (családterápia, mediáció, gyógymasszázs, korai fejlesztés, logopédia, stb.) kielégíthetıvé válnak a közösség részérıl felmerülı - és a meglévı szolgáltatások keretein belül nem ellátható - igények.

Várható eredmények: Szolgáltatásbıvülés Életminıség javulása Szociális ellátásokhoz való hozzájutás terén csökkenı egyenlıtlenségek Egészségügyi és szociális szakellátások tehermentesítése Hatékony ellátási- szolgáltatási rendszer kialakítása Szolgáltatások komplexitásának növekedése Társadalmi, gazdasági, környezeti hatás: Települési hátrányok enyhítése Lakosság életesélyének javulása Növekvı szociális biztonság Társadalmi kirekesztıdés csökkenése Alkotmányos jogok biztosítása Együttmőködés formái: Szakmai konzultáció Szervezetek közötti kooperáció Intézmények közötti együttmőködés Önkormányzatok közötti kooperáció Együttmőködı szervezetek: Többcélú Kistérségi Társulás Települési Önkormányzatok Mikro térségi központok Szociális Szolgáltató Központ Egyéb szolgáltatók Kedvezményezettek köre: Az érintett települések lakossága Települési önkormányzatok Szolgáltatók Potenciális források: Állami normatíva Minisztériumi pályázatok EU pályázatok Non-profit források

Kockázatok, akadályok: Fenntarthatóság Egyetértés / kooperációs készség hiánya Forráshiány Szolgáltatások és szolgáltatások minıségének fenntarthatósági problémái Szolgáltatás túlterheltsége 3. alprogram Téma: Ágazat- és szektorközi komplex programok megvalósítása Javaslat: 1.) Foglalkoztatáspolitikai eszközök alkalmazása, alternatív foglalkoztatási programok menedzselése. A munkaerı-piaci reintegráció érdekében a leghátrányosabb helyzető célcsoportok számára is integrált foglalkoztatási, képzési, szociális szolgáltatások biztosítása, és továbbvitele. Szektorközi együttmőködések, partnerség kialakítása, új típusú szolgáltatások, komplex projektek megvalósítása, esélyegyenlıséget biztosító oktatási, szakképzési, foglalkoztatási programok kialakítása, a humán ágazatok szorosabb együttmőködése. Az alprogram az aktív korú, de inaktív lakosság foglalkoztathatóságának növelésére, munkaerı-piaci (re)integrációjára irányulhat a szociális ellátórendszeren, valamint hatékonyságot növelı együttmőködéseken keresztül. A munkaerıpiacon hátrányos helyzetőek foglakoztatása segítheti a szociális ellátórendszer fejlesztését is. 2.) Közösségen belüli munkaerı közvetítés, mint alternatív foglakoztatásiközösségfejlesztési program. A program során az idıskorú lakosság körében felmerülı igényekre (háztartáskörüli munkák, karbantartási- és kertmővelési munkák) reagálva, támogatott foglalkoztatási program keretében fogyatékossággal élık - vagy egyéb hátrányos helyzető csoportok- foglalkoztatási rehabilitációja valósulhat meg. Szükségesség indoklása: 1.) Mivel a kistérségben magas a kistelepüléseken élı halmozottan hátrányos helyzető családok aránya, a passzív szociálpolitikai eszközök nem elegendıek a problémák orvoslására. A kistérségben jellemzı a gazdaság széttagoltsága, az elaprózott vállalkozási struktúra, így a településeken a munkahelyek hiánya miatt gyengül a népességmegtartó erı.

A térség gazdasági helyzetébıl adódóan magas a munkanélküliség és a gazdasági inaktivitás szintje; alacsony a foglalkoztatottsági szint, ezért kedvezıtlen a térségben élık jövedelmi/ anyagi helyzete. A regisztrált munkanélküliek körében a tartósan munkanélküliek (1 éven túli) aránya magas, és kedvezıtlen a népesség iskolai végzettség szerinti összetétele. Ebbıl kifolyólag a foglalkoztatási programoknak nemcsak a munkába állást, hanem az át- illetve továbbképzést, munkaerı-piaci reintegrációt, munkában tartást/ után-követést is tartalmaznia kell. A jelenleg mőködı alternatív munkaerı-piaci programok foglalkoztatási háttere hiányos, továbbfoglalkoztatásra csupán a pályázati források rendelkezésre állásáig van mód. 2.) A Közösségen belüli munkaerı közvetítés mind a munkaadók, mind pedig a munkavállalók részérıl a felmerülı igényekre reagál, közösségépítı és rehabilitációs hatással bír. A munkaerı közvetítését végzı szervezet szakemberei közvetítı, koordináló és mentoráló szerepet töltenek be a közösségi foglalkoztatás során. Várható eredmények: Munkanélküliek számának csökkenése, foglalkoztatottsági szint növekedése Kedvezı változás a kistérségben élık jövedelmi/ anyagi helyzetében Életszínvonal növekedése Közösségfejlesztés, társadalmi integráció- és összefogás növekedése Helyi közösségi igények kielégítése Aktív szociálpolitikai eszközök alkalmazása a hátrányos helyzető lakosság érdekében Humán ágazatok szorosabb együttmőködése Szociális ellátórendszer fejlıdése Szolgáltatások komplexitásának növekedése Társadalmi, gazdasági, környezeti hatás: Foglalkoztatottsági helyzet javulása Képzettségi szint növekedése Passzív szociálpolitikai eszközök alkalmazásának csökkenése Elvándorlás, elöregedés mérséklése, ellensúlyozása Társadalmi szolidaritás növekedése, társadalmi integrációja Együttmőködés formái: Szakmai konzultáció Önkormányzatközi egyeztetés kooperáció Közösségi fórumok Intézményközi egyeztetés és kooperáció

Együttmőködı szervezetek: Többcélú Kistérségi Társulás Települési Önkormányzatok Munkaügyi Központ Képzı Intézmények Mikro térségi központok Szociális Szolgáltató Központ Civil szervezetek, non-profit szféra Kedvezményezettek köre: Az érintett települések lakossága Települési önkormányzatok Munkaadók Képzı intézmények Szociális Szolgáltató Központ Civil szervezetek, non-profit szféra Potenciális források: Minisztériumi pályázatok EU pályázatok Non-profit források Kockázatok, akadályok: Fenntarthatóság Forráshiány Egyetértés / kooperációs készség hiánya Érintett célcsoportok aktivitásának, fogadókészségének hiányosságai Gazdaság széttagoltsága, az elaprózott vállalkozási struktúra Komplex oktatási, szakképzési, foglalkoztatási programok foglalkoztatási hátterének hiányosságai Továbbfoglalkoztatás finanszírozása 4. alprogram Téma: Hozzáférés az esélyt biztosító szolgáltatásokhoz, munkahelyekhez, információkhoz Javaslat: Településszerkezetbıl fakadó hátrányok mérséklése annak érdekében, hogy a szolgáltatásokhoz, intézményekhez való hozzáférés terén az esélyegyenlıtlenség csökkenthetı legyen.

Falugondnoki Szolgálat kiterjesztése, a meglévı közintézmények akadálymentesítése, Közösségi buszjáratok fejlesztése, egyéb alternatív közösségi közlekedési formák létrehozása. Fontos a Falugondnoki Szolgálat kiterjesztése és tartalmi megerısítése, mely így nemcsak az egyes szolgáltatásokhoz való hozzájutást foglalja magában, hanem a személyközi közvetítést, a falufejlesztési igények megfogalmazását, szorgalmazását, a gazdasági fejlıdést elımozdító lehetıségek keresését is. A falugondnok lehetıséget kaphat arra, hogy a célcsoport közvetlen elérése kapcsán közösségfejlesztı, identitást növelı, közgondolkodást befolyásoló tényezıvé váljon a község életében. Szükségesség indoklása: Szükséges a Falugondnoki Szolgálat fejlesztése és tartalmi megerısítése, valamint kiterjesztése a kistérség minden egyes településére, fıként a szegregált települések, településrészek ellátása érdekében. A Falugondnoki szolgálat az aprófalvas településszerkezető kistérségben sarokpontja lehet az egyes szolgáltatásokhoz való hozzájutásnak. A Kistérség 23 településébıl jelenleg csupán 7 településen mőködik falugondnoki szolgálat, amely így körülbelül 350 fıt lát el. A szolgáltatás hiányosságaiból adódóan 16 település marad falugondnoki szolgáltatás nélkül - tulajdonképpen ellátatlanul - holott ez a Szolgálat a települési sajátosságoknak megfelelıen, a helyi igényeket figyelembe véve, azonnal reagálni tudna a felmerülı szükségletekre. Közintézmények akadálymentesítése: A kistérségben mőködı közintézmények nagy része nincsen akadálymentesítve, amely megnehezíti, vagy lehetetlenné teszi, hogy azok szolgáltatásait fogyatékossággal élık is igénybe vehessék. Az akadálymentesítés nem csupán a mozgássérült személyek tekintetében szükséges, hanem az érzékszervi sérültek számára is elérhetıvé kell, hogy váljanak a szolgáltatások, így a kommunikációs akadálymentesítés is fontos, megoldandó feladat. Közösségi buszjáratok kiterjesztése az aprófalvas településszerkezet sajátosságaiból fakadó legnagyobb hiányosságok kiküszöbölése; munkahelyekhez, egészségügyi- és egyéb szolgáltatásokhoz való hozzájutások biztosítása érdekében. A Kistérségi Önkormányzati Társulás jelenleg mőködtet egy Kistérségi buszjáratot, amely nem tudja teljes egészében kielégíteni a szükségleteket. Vasvár városban jelenleg nincs helyi buszjárat. Nemcsak az idıs, mozgásszervi problémákkal küzdı lakosság helyi közlekedésében nyújthatna segítséget, egy - 20-22 fıs, óránként induló, alacsonypadlós - busz-körjárat mőködtetése, hanem a kismamák,

gyermekek és a település peremén élık számára is biztonságos, kényelmes közlekedési lehetıség nyílhatna. Több olyan szükségletcsoport van jelen a térségben, amely sem a Támogató Szolgálat Szállító Szolgálatának, sem a Betegszállító Szolgálat segítségével nem oldható meg. Ezek a szükségletek viszont olyan mértékben vannak jelen, hogy a probléma megoldására nem indokolt külön buszjárat beállítása. Erre megoldást jelentenének az alternatív közösségi közlekedési formák, pl. Iránytaxi szociális típusú üzemeltetéssel. Várható eredmények: Szolgáltatások, intézmények elérhetıségének növekedése Elzártság mérséklıdése Infrastrukturális hátrányok mérséklıdése Közösségi élet elısegítése, közösségfejlesztés Települési hátrányok enyhítése Szociális ellátásokhoz való hozzájutás terén csökkenı egyenlıtlenségek Szakellátások tehermentesítése Életminıség javulás Társadalmi, gazdasági, környezeti hatás: Települési hátrányok enyhítése Lakosság életesélyének javulása Elvándorlás, elöregedés mérséklése, ellensúlyozása Társadalmi interakciók intenzitásának növekedése Növekvı szociális biztonság Társadalmi kirekesztıdés csökkenése Alkotmányos jogok biztosítása Együttmőködés formái: Szakmai konzultáció Önkormányzatközi kooperáció Együttmőködı szervezetek: Többcélú Kistérségi Társulás mint fenntartó és koordinátor Falugondnoki Szolgálatok Települési Önkormányzatok Mikro térségi központok Szociális Szolgáltató Központ

Kedvezményezettek köre: Az érintett települések lakossága Települési önkormányzatok Falugondnoki szolgálatok Potenciális források: Állami normatíva Minisztériumi pályázatok EU pályázatok Kockázatok, akadályok: Fenntarthatóság Egyetértés / kooperációs készség hiánya Rosszul körülhatárolt feladatkör Szolgáltatás túlterheltsége 5. alprogram: Téma: Mikrotérségi szolgáltatási rendszer kialakítása, fejlesztése / Közösségi igényeket szolgáló multifunkcionális központok (integrált közösségi terek) létrehozása Javaslat: 1.) A mikrotérségi központok - mint kistérségi közösségi központok - létrehozása a jelenlegi megállapodások és szolgáltatási struktúra mentén jól körülhatárolhatóan kiépíthetı. A programalkotás során szociális szakmai szempontból (pl. esélyegyenlıség), illetve az azonos problémákkal küzdı települési körök szempontjából, és területi szempontok szerint mikrotérségi központ besorolást javaslunk az alábbi települések részére: Vasvári mikrotérség: Vasvár-Rábahídvég-Püspökmolnári: 4 település, 6726 fı Oszkói mikrotérség: Oszkó-Alsóújlak-Olaszfa-Pácsony: 4 település, 2124 fı Gyırvári mikrotérség: Gyırvár-Hegyhátszentpéter-Petımihályfa-Andrásfa: 4 település, 1433 fı Gersekaráti mikrotérség: Gersekarát-Telekes-Sárfimizdó: 3 település, 1456 fı Bérbaltavári mikrotérség: Bérbaltavár-Nagytilaj-Csehi-Mikosszéplak- Csehimindszent: 5 település, 1810 fı Kámi mikrotérség: Kám-Szemenye-Egervölgy-Csipkerek: 4 település, 1657 fı

2.) Mikrotérségenként ÉLET - házak kialakítása: Az ÉLET - ház, mint mozaik szó értelmezése tartalmazza mindazon célokat, melyek az alprogram alapját, lényegét jelentik: Életminıség-biztosítás Lakosság, mint közösség Esélyteremtés Támogatás Ezek a házak közösségi igényként szolgáló multifunkcionális központok, melyek különleges bázist jelentenek a személyes szolgáltatások biztosításához, így a kistelepüléseken sokkal elérhetıbbé és hatékonyabbá válhat a felmerülı igények kielégítése. Az integrált közösségi terek tartalmazhatják pl. Családsegítı- és Gyermekjóléti Szolgálatot, lakossági fogadóórákat, Orvosi rendelıt, Információs szolgáltatást, Könyvtárat, Teleházat, Gyógyszertárat, Postát, munkaerı-közvetítést és egyéb lakossági szolgáltatásokat is. Mindemellett teret nyújthatnak közösségi programokhoz, pl. alternatív szociális szolgáltatások, ifjúsági programok, képzések, szabadidıs tevékenységek, lakossági fórumok. A szolgáltatások köre igény szerint bıvíthetı. Szükségesség indoklása: 1.) Az infrastrukturális hátrányok nagyban befolyásolják a kistelepülésen élık szolgáltatásokhoz való hozzájutását. A jogi szabályozás nagy hangsúlyt fektet a lakókörnyezetben történı közvetlen segítségnyújtásra. Ennek elengedhetetlen feltétele az alapellátások elérhetısége, helyben történı biztosítása. A intézményi központokra jellemzı túlzsúfoltság a szolgáltatások mikrotérségekre való tagozódásával megszőnik. A településszerkezetbıl adódó hátrányokat egyrészrıl alternatív közlekedési megoldásokkal, másrészrıl pedig a szolgáltatások helyben történı elérésével lehet kiküszöbölni. A mikrotérségi központok a feladatkörök megosztása révén jól mőködı hálózatot alkothatnak, mely hálózatban az ÉLET - házak jelenthetnek csomópontokat. 2.) Az ÉLET - házak hosszú távon a lakosság életminıségét javítják, illetve esélyt biztosítanak a közszolgáltatások eléréséhez, valamint jövıbeni fejlesztések alapjaiként is szolgálhatnak. A kistérségi hálózati szolgáltatási struktúra, infrastruktúra fejlesztése hozzájárul ahhoz, hogy a jelenleg hiányos, vagy nehezen elérhetı szolgáltatások, közösségi programok, stb. a szükségleteknek megfelelıen, jó minıségben, könnyen elérhetıvé váljanak a kistelepülésen élık számára.