Munka, energia, teljesítmény



Hasonló dokumentumok
Munka, energia, teljesítmény

Munka, energia, teljesítmény

Munka, energia, teljesítmény

Munka, energia, teljesítmény

Munka, energia, teljesítmény

Munka, energia, teljesítmény

Forgatónyomaték, egyensúlyi állapotok Az erőnek forgató hatása van. Nagyobb a forgatóhatás, ha nagyobb az erő, vagy nagyobb az erő és a forgástengely

Munka, energia Munkatétel, a mechanikai energia megmaradása

W = F s A munka származtatott, előjeles skalármennyiség.

Komplex természettudomány 3.

Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény

Rezgőmozgás, lengőmozgás

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei

Erők (rug., grav., súly, súrl., közegell., centripet.,), forgatónyomaték, egyensúly Rugalmas erő:

Egy részecske mozgási energiája: v 2 3 = k T, ahol T a gáz hőmérséklete Kelvinben 2 2 (k = 1, J/K Boltzmann-állandó) Tehát a gáz hőmérséklete

Az áram hatásai, az áram munkája, teljesítménye Hőhatás Az áramló elektronok beleütköznek a vezető anyag részecskéibe, ezért azok gyorsabb

Elektromos áram, áramkör, kapcsolások

Newton törvények, erők

Erők (rug., grav., súrl., közegell., centripet.,), és körmozgás, bolygómozgás Rugalmas erő:

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - 7. Fizika Témazáró Erő, munka, forgatónyomaték Minta feladatsor

TestLine - 7. Fizika Témazáró Erő, munka, forgatónyomaték Minta feladatsor

EGYSZERŰ GÉPEK. Azok az eszközök, amelyekkel kedvezőbbé lehet tenni az erőhatás nagyságát, irányát, támadáspontjának helyét.

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

Elektromos áram, egyenáram

Osztályozó, javító vizsga 9. évfolyam gimnázium. Írásbeli vizsgarész ELSŐ RÉSZ

Elektromos áram, áramkör, ellenállás

Rugalmas erőtörvény: Fr = - D Δl

Mérnöki alapok 2. előadás

Fizika. Tanmenet. 7. osztály. 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra. A OFI javaslata alapján összeállította az NT számú tankönyvhöz:: Látta: ...

Lendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya.

Öveges korcsoport Jedlik Ányos Fizikaverseny 2. (regionális) forduló 8. o március 01.

Irányításelmélet és technika I.

Mechanikai rezgések Ismétlő kérdések és feladatok Kérdések

Termodinamika. Belső energia

DINAMIKA ALAPJAI. Tömeg és az erő

Gépészmérnöki alapszak, Mérnöki fizika ZH, október 10.. CHFMAX. Feladatok (maximum 3x6 pont=18 pont)

Figyelem! Csak belső és saját használatra! Terjesztése és másolása TILOS!

Bevezető fizika (VBK) zh1 tesztkérdések Mi az erő mértékegysége? NY) kg m 2 s 1 GY) Js LY) kg m 2 s 2 TY) kg m s 2

A nagyobb tömegű Peti 1,5 m-re ült a forgástengelytől. Összesen: 9p

Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény

Rezgőmozgás. A mechanikai rezgések vizsgálata, jellemzői és dinamikai feltétele

Erők fajtái, lendület Példák

Pálya : Az a vonal, amelyen a mozgó test végighalad. Út: A pályának az a része, amelyet adott idő alatt a mozgó tárgy megtesz.

1. Feladatok munkavégzés és konzervatív erőterek tárgyköréből. Munkatétel

Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk

Rezgés tesztek. 8. Egy rugó által létrehozott harmonikus rezgés esetén melyik állítás nem igaz?

Hőtan I. főtétele tesztek

Newton törvények, lendület, sűrűség

Pálya : Az a vonal, amelyen a mozgó test végighalad. Út: A pályának az a része, amelyet adott idő alatt a mozgó tárgy megtesz.

Newton törvények, erők

Felvételi, 2018 szeptember - Alapképzés, fizika vizsga -

Fizika minta feladatsor

A kísérlet célkitűzései: A súrlódási erőtípusok és a közegellenállási erő kísérleti vizsgálata.

Mechanika, dinamika. p = m = F t vagy. m t

Rezgőmozgás, lengőmozgás, hullámmozgás

Tömegmérés stopperrel és mérőszalaggal

Mágnesesség, elektromágnes, indukció Tudománytörténeti háttér Már i. e. 600 körül Thalész felfedezte, hogy Magnesia város mellett vannak olyan talált

Termodinamika (Hőtan)

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás

Pálya : Az a vonal, amelyen a mozgó tárgy, test végighalad. Út: A pályának az a része, amelyet adott idő alatt a mozgó tárgy megtesz.

Felvételi, 2017 július -Alapképzés, fizika vizsga-

Tehetetlenség, tömeg, sűrűség, erők fajtái

Periódikus mozgás, körmozgás, bolygók mozgása, Newton törvények

A Maxwell - kerékről. Maxwell - ingának is nevezik azt a szerkezetet, melyről most lesz szó. Ehhez tekintsük az 1. ábrát is!

Nyomás. Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny

Digitális tananyag a fizika tanításához

PÉLDÁK ERŐTÖRVÉNYEKRE

Dinamika. A dinamika feladata a test(ek) gyorsulását okozó erők matematikai leírása.

Dinamika, Newton törvények, erők

Erők fajtái. Fajtái: Irányuk, funkciójuk alapján: húzóerő, tolóerő, tartóerő, nyomóerő

Gnädig Péter: Golyók, labdák, korongok és pörgettyűk csalafinta mozgása április 16. Pörgettyűk különböző méretekben az atomoktól a csillagokig

SZÁMÍTÁSI FELADATOK I.

ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK

Újpesti Bródy Imre Gimnázium és Ál tal án os Isk ola

IMPULZUS MOMENTUM. Impulzusnyomaték, perdület, jele: N

Fizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK február 13.

Gépészmérnöki alapszak Mérnöki fizika ZH NÉV: október 18. Neptun kód:...

A testek tehetetlensége

Dinamika, Newton törvények, erők fajtái

ÁLTALÁNOS JÁRMŰGÉPTAN

Gyakorló feladatok Feladatok, merev test dinamikája

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA

Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete

KÖRMOZGÁS, REZGŐMOZGÁS, FORGÓMOZGÁS

Folyadékok és gázok mechanikája

Hatvani István fizikaverseny Döntő. 1. kategória

1. Feladatok merev testek fizikájának tárgyköréből

Fizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK február 20.

BEMUTATÓ FELADATOK (2) ÁLTALÁNOS GÉPTAN tárgyból

Tömegvonzás, bolygómozgás

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK

Mérnöki alapok 2. előadás

Oktatási Hivatal FIZIKA I. KATEGÓRIA. A 2016/2017. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny döntő forduló FELADATOK

Mechanikai munka, energia, teljesítmény (Vázlat)

TANMENET Fizika 7. évfolyam

Átírás:

Munka, energia, teljesítmény Ha egy tárgyra, testre erő hat és annak hatására elmozdul, halad, megváltoztatja helyzetét, akkor az erő munkát végez. Ez a munka annál nagyobb, minél nagyobb az erő (F) és minél nagyobb a tárgynak az erő által létrehozott, az erő irányába eső elmozdulása, útja (s). A munka jele: W (work), mértékegysége: J (Joule) Kiszámítása: W = F s, vagyis: munka = erő elmozdulás (út) A munkavégzés hatására a tárgyak, testek olyan állapotba kerülnek, hogy szintén munkát képesek végezni. Pl. egy munkával felgyorsított tárgy el tud tolni egy elé rakott másik tárgyat, vagy egy munkavégzés hatására kifeszített íj (vagy összenyomott rugó) képes kilőni egy nyílvesszőt (vagy a rugó kilőni egy golyót (flipper)), vagy egy munkavégzéssel felemelt nagy súly, ha leejtik, képes beverni a földbe egy cölöpöt, stb.) Ha egy tárgy, test munkavégző képességű állapotban van, akkor ezt úgy nevezzük, hogy energiája van. Az energia jele: E (energy), mértékegysége szintén: J (Joule)

Munkatétel: A tárgyakra, testekre ható munkavégzés megnöveli vagy lecsökkenti (pl. fékezés) az energiájukat. Ezért a tárgyon, testen végzett munka egyenlő a tárgy, test energiájának megváltozásával. Képletben: W = ΔE = E végső E kezdeti (Ez a tétel akkor igaz így, ha nincs hőátadás csak munka, mert ha van, akkor a hőátadás, melegítés is megváltoztathatja a test belső energiáját. (Belső energia lásd később)) Ekkor az energiaváltozás egyenlő a munka és a hőátadás (Q) összegével: W + Q = ΔE ) (Ez a fenti 4 sor jövő évi tananyag.) Az energia fajtái: mechanikai energia, belső energia (hő), elektromos energia, mágneses energia Mechanikai energiák: Mozgási energia, helyzeti energia, rugalmas energia, forgási energia Mozgási energia Mozgó tárgynak van mozgási energiája (E mozg. ). Ez akkor nagyobb, ha nagyobb a tárgy tömege (m) és sebessége (v). Kiszámítása:

Helyzeti energia Felemelt tárgynak van helyzeti energiája (E h ). Akkor nagyobb, ha nagyobb a tárgy tömege (m) és az emelés magassága (h (height)). Kiszámítása: E h = m g h Rugalmas energia Megnyújtott, vagy összenyomott rugalmas tárgynak (pl. rugó, íj, ugróasztal (trambulin), gumikötél (bungy jumping), teniszütő húrozás, stb.) rugalmas energiája van. Akkor nagyobb, ha nagyobb a megnyúlás (vagy összenyomás) nagysága (x), vagy erősebb a rugalmas tárgy (nagyobb erő hatására nyúlik meg). A rugalmas tárgy erősségét a rá jellemző rugóállandó adja meg (D). A rugót összenyomó erő és a megnyúlás egymással egyenesen arányos: F = D x A rugó energiája: Forgási energia Forgó tárgynak forgási energiája van (akkor is ha nem halad, csak forog). Akkor nagyobb, ha nagyobb szögsebességgel forog és ha nagyobb a tömege és a részeinek átlagos távolsága a forgástengelytől (nagyobb a tehetetlenségi nyomatéka).

Képek mozgási, helyzeti, rugalmas energiákra: Belső energia Minden tárgynak, testnek van belső energiája, mivel részecskéi állandó mozgásban vannak, és minden részecskéjének mozgási (és esetleg forgási) energiája van. A tárgy belső energiája a részecskéi mozgási (és forgási) energiájának összege. Akkor nagyobb, ha a részecskék gyorsabban mozognak. Ez növelhető munkavégzéssel is (pl. gáz összenyomásával), súrlódási munkával (súrlódás hatására melegszik a tárgy), vagy hőátadással, melegítéssel. Vagyis egy tárgy, test belső energiája nagyobb, ha nagyobb a hőmérséklete.

Teljesítmény A teljesítmény arra jellemző adat, hogy a munkavégzés milyen gyorsan, mennyi idő alatt történt. Nagyobb a teljesítmény, ha ugyanannyi munkát rövidebb idő alatt végeznek el, vagy ugyanannyi idő alatt több munkát végeznek el. Így a teljesítmény a munkavégzés és az idő hányadosa. Jele: P Mértékegysége: Joule/sec = Watt, ezerszerese: kwatt (kw) Mivel a munkavégzés (W) = energiaváltozás (ΔE), a teljesítményt úgy is fogalmazhatjuk, hogy az energiaváltozás és az idő (Δt) hányadosa. Képletben: Hatásfok Az energiaváltozás, munka nem teljes része hasznos. Egy része haszontalan, energiaveszteség. Pl. a lámpa világít (hasznos), de melegít is (haszontalan energiaveszteség), vagy pl. a gépkocsi motorja hajtja a kerekeket (hasznos), de melegszik is (haszontalan energia veszteség), vagy pl. a homok felemeléséhez a vödröt is fel kell emelni, amiben van.

A hatásfok megadja, hogy a végzett munka, vagy energiaváltozás hányad része, hány százaléka hasznos az összes befektetett munka vagy az összes energiaváltozáshoz képest. Vagyis: Jele: η (éta, görög betű) A hatásfok mindig 1-nél (100 %-nál) kisebb szám. Energia megmaradás Egy tárgy esetén: Ha egy tárgynak, testnek energiája van, mozgása során az energiája átalakulhat másik fajta energiává, de az összenergia változatlan marad. Pl. a hullámvasútnak (vagy gördeszkázónak) lefelé a helyzeti energiája csökken, a mozgási energiája nő, felfelé pedig fordítva. Az energiák összege változatlan marad. Pl. Bungy jumping-os ugrónak a helyzeti, mozgási és a kötelének a rugalmas energiája alakul át egyikből másikba. pl. a leeső vagy eldobott labda helyzeti energiája átalakul mozgási energiává, a földet érés pillanatában benyomódik, így rugalmas energiája lesz, aztán ez visszaalakul mozgásivá és visszapattan.

Több tárgy, test, rendszer esetén Két vagy több tárgy, test kölcsönhatásakor az egyik tárgy átadja energiájának egy részét a másiknak. Az egyik energiája annyival csökken, mint amennyivel a másiké nő, a rendszer összenergiája változatlan marad. Pl. billiárd golyók ütközése, nyílvessző kilövése, trambulinon ugráló gyerek benyomja a rugalmas hálót, az utána fellöki a gyereket, teniszütő húruzása benyomódik, amikor labda éri (a labda mozgási energiája átadódik a húrok rugalmas energiájává.)

Mechanikai energia átalakulása hőenergiává, belső energiává A valóságban mindig van a tárgy, test mozgása során súrlódás vagy közegellenállás, ezért a mechanikai energiájának összege csökken. Az energiák összege ekkor is megmarad, csak átalakul a tárgy és a vele érintkező másik tárgy belső energiájává (hőenergiává). A tárgy és a vele érintkező tárgy melegszik. Pl. a hullámvasút is lelassul, megáll, a súrlódó kerekek és a sín pedig felmelegednek. Vagy pl. a lengő inga lengésideje nem változik, de a lengés kitérése csökken a légellenállás hatására, az energiája átadódik a levegő részecskéknek, a levegő és az inga kicsit melegszik (annyival nő a levegő és az inga belső energiája, mint amennyivel csökken az inga mozgási és helyzeti (mechanikai) energiája). Pl. ingaóra Pl. a hinta emelkedéskor csökken a mozgási energiája, nő a helyzeti energiája, összegük azonos lenne, ha nem lenne súrlódás és légellenállás. Viszont mivel van, ha nem hajtanák a hintát, előbbutóbb megállna.

Egyszerű gépek Ha munkát végzünk, az egyszerű gépekkel csökkenteni lehet az erő nagyságát, kisebb erővel lehet elvégezni a munkát (pl. csigasor, hengerkerék, lejtő, emelő), vagy kisebb erővel lehet megtartani egy tárgyat (emelő). Viszont a munka nagyságát nem lehet csökkenteni, a kisebb erőt hosszabb úton kell kifejteni, így a szorzatuk (munka = erő út) nem változik. Az egyszerű gépek fajtái Emelő Hosszabb erőkarhoz (k) kisebb erő (F) tartozik: F 1 k 1 = F 2 k 2 Pl. talicska, targonca, gémeskút, csavarkulcs, csípőfogó, olló

Hengerkerék A kisebb sugarú kerékre akasztott terhet a nagyobb sugarú kerékre tekert kötéllel kisebb erővel tudjuk felhúzni. Szintén hosszabb erőkarhoz (k) kisebb erő (F) tartozik: F 1 k 1 = F 2 k 2, csak itt az erőkarok a hengerek sugarai. Kerékáttételre, váltó készítésére is felhasználják ezt az elvet, ahol szintén kisebb erővel, de hosszabb úton lehet elvégezni ugyanazt a munkát. Pl. kerekeskút, kerékpárváltó, fogaskerék-áttétel

Csigasor A kerekek áttételéhez hasonlóan két csigával felezni lehet a húzóerőt. Több csigával, csigasorral az erő tovább csökkenthető. Pl. építőanyagok emelése építkezésen, zászló vagy vitorla felvonás

Lejtő (emelkedő) Minél kevésbé meredek a lejtő (emelkedő), annál kisebb erővel lehet felhúzni, felvinni rajta a tárgyat ugyanolyan magasságra. Itt is igaz, hogy az út viszont hosszabb lesz, tehát erőt lehet csökkenteni, de munkát nem. A kisebb erőhöz (F 1 ) hosszabb út (s 1 ) tartozik, nagyobb erőhöz (F 2 ) (meredekebb lejtőhöz) kisebb út (s 2 ) tartozik, de a munka azonos: Munka W = F 1 s 1 = F 2 s 2 Pl. szerpentin út (minél kisebb szögű, kevésbé meredek a lejtő (emelkedő), annál kisebb erővel tud rajta felmenni a gyalogos, vagy kerékpáros, vagy autó, viszont hosszabb úton.)