Magyar Energia Hivatal Tervezet 091020 Szabályozási irányok 2. változat a szélsıséges idıjárás hatásának kezelésére a Garantált szolgáltatás keretében A Hivatal hozzászólás céljából 2009. szeptember 21-i keltezéssel kiadta véleményezésre a Garantált Szolgáltatások megújítására szabályozási irányok tervezetét. A 2009. október 9-i határidıre beérkezett szakértıi vélemények alapján a Hivatal elkészítette a jelen 2. sz. tervezetet. Tartalom: I. Engedélyesek és érdekvédelmi szervek észrevételei II. Javaslat a szélsıséges idıjárási esemény figyelembevételére a GSZ Határozatban 2. változat I. Engedélyesek és érdekvédelmi szervek észrevételei Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság hozzászólása. 1. véleményezés... a megküldött dokumentumban található módosítási javaslatokat az NFH támogatja. Ezen túl az anyaggal kapcsolatban érdemi észrevételt nem teszek. A Hivatal véleménye: Köszönjük a támogatást. Magyar Energiafogyasztók Szövetsége hozzászólásai. 1. véleményezés. Az FVO-1848-1(2009) iktatószámú levelükkel megküldött, Tervezet 090921 jelő, dátumnélküli "Szabályozási irányok a szélsıséges idıjárás hatásának kezelésére a Garantált szolgáltatás keretében" címő tervezetet tanulmányoztuk. A szélsıséges idıjárás matematikai statisztikai módszerrel történı meghatározását csak a Garantált Szolgáltatások kötbérkifizetésének vonatkozásában tartjuk elfogadhatónak. Leromlott állapotú, elöregedett és túlterhelt berendezéseknél enyhe idıjárási körülmények között is elıfordulhatnak a statisztikai módszerrel meghatározott üzemzavar számok (A. melléklet 1.4). A Hivatal véleménye: Egyetértünk az észrevétellel. Továbbra is tisztázatlan, hogy melyek azok a klimatikus behatások és tervezési követelmények, melyekre a berendezéseket méretezték. Tisztázatlanok továbbá a karbantartási és üzemeltetési feltételek is, melyek mellett a berendezések - tervezett élettartamuk alatt - a folyamatos szolgáltatást biztosítani képesek. A privatizáció következményeként egyre jobban eltérnek a mőszaki szerkezeti, az informatikai, az ellátásbiztonsági és ügyfélszolgálati jellemzık a különbözı ellátási területeken. A Hivatal által elıírt minıségi és GSZ mutatók a fogyasztók közel homogén ellátását jól közelítik. Azonban a VER szempontjából rendszerszinten szükség volna az egységességre, amit a különbözı feladatokra kiszervezett társaságok, de még a különbözı földrészekrıl érkezı befektetık, ill. beszállítók 1
sem biztosítanak. Azé a terep a pályáztatások során, aki a legkedvezıbb árajánlatot teszi. Ennek szerves következménye: Már az országon belül sem csereszabatosak villamos berendezéseknél alkalmazott anyagok, alkatrészek és technológiák. Nehézkesebb és hosszadalmasabb az üzemzavar elhárítás. Az egyes állomások készülékei sem csereszabatosak, ezért az eltérı típusú gyártmányokból több tartalékot kell képezni, amit végül mindig a felhasználó fizet meg. Információink szerint már rendszerirányítási szinten is törekednek a technikai egységesítésre, illetve illeszthetıségre. Meg kell jegyeznünk, hogy fenti problémák a piacnyitás elıtti idıszakban koordináltak voltak. A Hivatal véleménye: A szabadvezeték tervezési követelményeket a z MSZ 151 szabvány határozza meg, ami privatizációtól független egységes elıírás. A Hivatal GSZ minıségi követelményei tulajdonos semlegesek és egységesek. E.ON Társaságcsoport nevében az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. hozzászólása. 1. véleményezés. Általános észrevételeink: A klímaváltozás miatt az utóbbi idıszakban az idıjárásbeli szélsıségek megszaporodtak, így az eddigieknél gyakrabban alakul ki rendkívüli idıjárás. Jelenleg az idıjárás rendkívülinek minısítését független szerv igazolásával kell alátámasztani. A rendkívüli idıjárás MEH általi elfogadásához a külsı független szerv igazolásán kívül meg kell adni az üzemzavarok kezdı idıpontját, elhárításuk idıtartalmát, az érintett középfeszültségő hálózat üzemzavaros vonalainak számát, valamint a garantált szolgáltatások szerinti kötbérfizetéssel érintett fogyasztói számot. Ha a rendkívüli idıjárás 50.000 nél kevesebb fogyasztót érint, akkor a Hivatal általi elfogadáshoz az üzemzavar okainak tervezési körülményeket meghaladó voltát is igazolni kell. A jelenlegi gyakorlat hibája hogy nehézkes és több esetben hosszadalmas bizonyítási eljárást igényel. Már a külsı független szerv igazolásának beszerzése is idıigényes, annak igazolása pedig, hogy az üzemzavar okai a tervezési követelményeket meghaladták hónapokat vehet igénybe. A nehézkes eljárás miatt egyrészt az érintett fogyasztók hónapokat várhatnak a késıbb mégiscsak jogosnak ítélt kötbér kifizetésére, de arra is van példa, hogy egyébként rendkívüli idıjárással érintett területen az engedélyes el sem indítja a MEH felé a rendkívülivé minısítés elfogadását kérı procedúrát, mivel azt egyszerően nem éri meg elindítani. (Annak bizonyítása, hogy az üzemzavar körülményei a tervezési követelményeket meghaladták, valamint a szükséges igazolások begyőjtése igen munkaigényes feladat lehet.) A Hivatal véleménye: Egyetértünk az észrevétellel. A több elosztó részérıi beérkezett javas1atok alapján 2008-ban végre elindult az elosztók és a Hivatal szakértıinek közös munkája az egyértelmő szabályozás kialakításának érdekében. A tanulmány megállapításai szerint a jövıben gyakoribbak lesznek az átlagosnál melegebb és szárazabb nyarak, valamint az enyhébb, de csapadékosabb telek, melyek során sőrőbben, hosszabb ideig fordulnak elı a hálózatok szempontjából veszélyes széllökéseket okozó viharciklonok télen, illetve vegyes halmazállapotú csapadékos helyzetek, illetve kevesebb, de egyben hevesebb zivatarokra számíthatunk a nyári idıszakokban. Maga az OMSZ is jelezte, hogy ezek a körülmények miként hatnak a villamos hálózatok környezetére (pl. fák). A Hivatal által elıterjesztett tervezetben az elkészült, az elosztók számára jelentıs költséget jelentı tanulmánynak a megállapításai nem jelennek meg, figyelembe vételük az egyes elosztókra meghatározott napi üzemzavar darabszám küszöbértékben nem tükrözıdik. A jelzett üzemzavar darabszám küszöbérték meghatározása csak az európai gyakorlat egyes elemeit használja fel, nem veszi figyelembe a rendkívüli idıszakok gyakoriságának 2
növekedését, amely pedig tényadat. A meghatározott - második fokozathoz tartozó - küszöbértéket az elmúlt hét év során mindössze két alkalommal értük el, ebbıl egyetlen esetben sem került sor Egyéb hálózati zavarrá minısítésre. A Hivatal véleménye: A Hivatal az eddig elkészült OMSZ tanulmányok következtetéseit is figyelembe véve kezdeményezi - európai energia regulátorok ajánlásával összhangban, - az Engedélyes által fentebb nevezett nehézkes eljárás egyszerősítését, mert a várható hevesebb zivatarok fellépése az eddiginél számosabb esetben igényelne független szerv minısítését a rendkívülivé minısítés elfogadását kérı procedúrához. Ugyanakkor nem zárja ki a tervezéseknél nagyobb igénybevételek kezelését a jövıben sem. Az egyes elosztókra javasolt üzemzavar küszöbszámok meghatározását a Hivatal az elosztói engedélyesek mőködési területeinek sajátosságait tükrözı, az egyes elosztói engedélyes társaságok saját adatai alapján, egységes számítási módszerrel állapította meg az érzékenységi vizsgálat eredményének figyelembevételével. A javasolt statisztikai módszer elınyét az Engedélyes által említett két eset is igazolja. Az OMSZ 2009. szeptember 25-i tanulmánya 7.Összegzés pontjában írja : A szél esetében megállapíthatjuk, hogy a vizsgált 11 éves idıszakban egyértelmő változást nem lehetett kimutatni, szelesebb és szélcsendesebb évek a periódus egészén elıfordultak. mely megállapítást megerısítik az Engedélyes 2002-2008. évi napi üzemzavar darabszám adatai is. A tervezetben nem jelenik meg az egyes elosztók szabadvezeték/ kábel arányának figyelembe vétele, bár a szabadvezetékes hálózatok a jelzett hatásoknak sokkal inkább ki vannak téve, így valószínősíthetı üzemzavaraik is jóval gyakoribbak a kábeles hálózatokénál. A Hivatal véleménye: A szabályozási irányok minden elosztói engedélyes esetében, saját adatok alapján, egységes matematikai statisztikai módszerrel veszi figyelembe a szabadvezeték/ kábel arányát. A tervezet nem veszi figyelembe az általunk korábban többször jelzett tényt, hogy rendkívüli helyzetekben üzemzavaraink jelentıs részét nem az idıjárási körülmények tervezési határértéket meghaladó volta, hanem a biztonsági övezeten kívülrıl kidılı fák okozzák. A Hivatal véleménye: A szélsıséges idıjárás definíciója a KÖF üzemzavar darabszámok alapján lett meghatározva, így beletartoznak azon esetek is, amikor a viharos szél idegen tárgyakat pl. letört faágakat hord, biztonsági övezeten kívül lévı magas növéső fákat dönt a szabadvezetékes hálózatra, és ezek okoznak nagy számban üzemzavarokat. Részletes észrevételink: V.l A napi átlagos üzemzavari darabszám megállapításánál az elmúlt évek adataiból a szélsıséges idıjárási körülmények miatt bekövetkezett, MEH által elfogadott GSZ felfüggesztéssel is járó idıtartamokra esı üzemzavarokat véleményünk szerint le kell vonni, ezek ne növeljék az átlagot. (l. táblázat) A Hivatal véleménye: Elıfordulhatott a múltban, hogy egyes elosztói engedélyesek olyan események kapcsán is kaptak volna, vagy kaptak felmentést, melyre a jelenlegi nehézkes és több esetben hosszadalmas bizonyítási eljárást igénylı gyakorlat miatt nem is kértek, amint erre a Engedélyes az elıbbiekben utalt is. Ezért a szabályozásban az egyes elosztói engedélyesek közötti diszkrimináció mentesség, az egyenlı bánásmód sérülése elkerülésének az érdekében nem vonjuk le a korábban elfogadott felfüggesztéssel is járó üzemzavarokat. Az anyag a napi átlagos üzemzavari darabszám számításánál csak azokkal a napokkal átlagol, ahol legalább egy üzemzavar bekövetkezett. A korrektebb számításhoz az átlagolásnál 365 nappal célszerő számolni, azaz egy teljes évet kell figyelembe venni. (2. táblázat) A Hivatal véleménye: Nem értünk egyet az észrevétellel, mert a Hivatal az üzemzavaros napokat (idıszakokat) az üzemzavaros napokkal hasonlítja össze. 3
VIII. fejezet: 1.3 A melléklet l.3 e.) pontja alapján szélsıséges idıjárás esetén az érintett felhasználókat értesíteni kellene nem csak az elmaradó GSZ fizetésrıl, de annak mértékérıl is. Ez utóbbit kérjük törölni, mivel a GSZ fizetések mértékérıl van egyéb felhasználói értesítés. A Hivatal véleménye: Egyetértünk a felvetéssel, és eltekintünk az engedélyesek 1.3. e.) pontban elıírt tájékoztatási kötelezettség elıírásától. 1.4. A tervezet szerint az egy naptári üzemzavar darabszám határértékek az Engedélyesek egyéb hálózati zavar - egy naptári napi idıszakának minısítéséhez: I. kategória : 8-szoros: EDE:- 26 db; EED: 32 db; ETI 23 db II. kategória: 13-szoros; EDE: 42 db; EED: 52 db; ETI: 38 db A tervezetben szereplı, egyéb hálózati zavar minısítéshez meghatározott napi üzemzavarszámot túlságosan magasnak tartjuk, az I. kategóriához a 3-szoros szorzó alkalmazását javasoljuk megfontolni. Már ennél a mennyiségnél elérhetjük jelentıs felhasználót érintıen területi átcsoportosítás alkalmazása mellet is a 24 óra feletti elhárítási idıt. A szélsıséges idıjárási kategóriák meghatározásánál a naptári napi darabszám helyett 24 órán beüli darabszámot lenne célszerő meghatározni, mivel egy szélsıséges idıjárás hatása többnyire több napot érint, és ez által az üzemzavarszám is több napon oszlik meg. A Hivatal véleménye: A Hivatal a szabályozási irányokban vizsgálta az elmúlt évek üzemzavaros idıszakainak az adatait. A szabályozási irányok tervezetben a rendelkezésre álló adatok elemzésével elkészült érzékenységi vizsgálat eredményei a 9. és 10. táblázatban vannak összefoglalva. A táblázatok alapján az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. a 2002-2008. évek során 5 alkalommal került a 8 és 13 szoros közötti elsı, és 2 alkalommal a 13 szoros feletti második szélsıséges idıjárási kategóriába. A Hivatal a korábbi években az engedélyesek felmentési kérelmeihez csatolt dokumentumok tapasztalatit felhasználva fejlesztette a módszereit a felmentések megadására, ezért elıfordulhatott a múltban, hogy az elosztói engedélyesek olyan események kapcsán is kaptak volna, vagy kaptak felmentést, melyre a jelenlegi nehézkes és több esetben hosszadalmas bizonyítási eljárást igénylı gyakorlat miatt nem is kértek, vagy nem kapnak. A Hivatal elfogadja a bármely 24 órás idıszakban fellépı KÖF üzemzavar darabszámokat a szélsıséges idıjárás definíciójánál, mely változtatás az elosztói engedélyeseknek kedvezıen befolyásolja a szorzó értékekkel meghatározott szélsıséges idıjárási kategóriákba kerülés üzemzavar darabszámait. A Hivatal ezen kívül nem látja indokoltnak az alkalmazott szorzószámok és elhárítási véghatáridık enyhítését. Az szabályozási irányokban meghatározott elhárítási határidıket a Hivatal következı észrevételhez adott válasza is indokolja. 1.5. Az Engedélyes berendezésén fellépı hálózati üzemzavar esetén a villamosenergia-ellátás visszaállításának I. kat. 24 II. kat. 48 III. kat. 48*(érintett fogy.sz./kitett felh.sz.) 2 Órán belül kell megtörténnie. Az idıtartam túllépését követıen a felhasználók kötbérre jogosultak, és minden további eltelt 12 óránként ismételten jogosultak a felhasználók a kötbérre. A rendelkezés tervezetben meghatározott villamosenergia-ellátás visszaállítási idı határértékeket eléggé,,szőkösnek" látjuk, nem beszélve arról, hogy a l2 óránkénti ismételt fizetés miatt extrém esetben talán az érintett felhasználók egy részét illetıen nem enyhítést, hanem szigorítást jelent számunkra az alap- eset 36 óra utáni 3-szoroshoz képest. 4
A Hivatal véleménye: Az engedélyes saját hatáskörébe utalt minısítés miatt enyhébb a jelenlegi GSZ szabályozásnál, a visszaállítási határidık tekintetében viszont szigorúbb, mert nem ad határidıtıl független, teljes felmentést a szolgáltatás visszaállítása tekintetében, ami fogyasztó védelmi szempontból indokolható szigorítást jelent. A módszer az ellátás helyreállításra kívánja ösztönözni az elosztói engedélyeseket. 1.6. A kitett felhasználók számának és a legfelsı küszöbszám értékének meghatározásával kapcsolatban a következı észrevételünk van: Az,,V.3" fejezethez főzött észrevételeinkben felvázolt közelítı számítás alapján a rendelkezés tervezetben meghatározottnál alacsonyabbra adódna a,,kitett felhasználók száma". Adataink szerint a szabadvezetékes (illetve vegyes) hálózatról ellátott fogyasztók aránya az egyes engedélyeseknél 20-25%-kal alacsonyabb a Hivatal számításánál. Mindemellett a számítási módtól függetlenül a,,kitett felhasználók" számát és a,,legfelsı küszöbszám"-ot túlzottan magasnak véljük. Tehát a szabadvezetéken ellátott fogyasztók 35,ill. 60 %-ának figyelembe vételét magasnak tartjuk. Kérdés, hogy ilyen mértékő fogyasztói kiesést okozó idıjárási körülmény kialakulásának van-e egyáltalán meteorológiai szempontból esélye, megadható- e valamiféle valószínőség? A Hivatal véleménye: Az adatpontosításokat átvezetjük a szabályozási irányok tervezet kitett felhasználók száma meghatározásához. A 35, illetve a 60 % figyelembe vételét fogyasztó védelmi szempontok indokolják és nemzetközi tapasztalatok támasztják alá. 1.7. Az A melléklet 1.4 és 1.5 pontja sajnálatos módon nem veszi figyelembe a Szélsıséges idıjárási események esetén a többszörös hibák hatását. Többszörös hibák elhárítási ideje jóval hosszabb és több erıforrást igényel. A Hivatal véleménye: Az egységes matematikai statisztikai módszer éppen a többszörös hibák fellépését kívánja kezelni a fogyasztók szolgáltatás kiesési határidejének szabályozásával. 1.8. B melléklet l. pontja szerinti felhasználónak történı kifizetés nem lehetséges 30 napon belül,,egyéb hálózati üzemzavar" esetén, mivel - szélsıséges idıjárási esemény kivételével - a MEH ad minısítést az engedélyes részére, az 1 hónapos határidıvel küldött beszámoló után. A Hivatal véleménye: A Hivatal által minısített esetekben a fizetési határidı a Hivatal minısítését követıen áll fent. 1.9. Kérjük rögzíteni, hogy a tervezetben megadott, határszámok középfeszültségre vonatkoznak. A Hivatal véleménye: A Hivatal a naptári napi KÖF üzemzavarok és a naptári napi KÖF üzemzavarokkal és KIF hálózati hibákkal érintett KÖF és KIF fogyasztók számát kívánja figyelembe venni, a meghatározások 1.1.15 pontja alatti érintett fogyasztók száma definíciónak megfelelıen. A KIF hálózati hibákkal érintett fogyasztók száma az eddigi felmentési kérelmek adatai szerint jóval kisebb, mint a KÖF üzemzavarokkal érintett KÖF és KIF fogyasztók száma. Ugyanakkor nem látjuk, hogy a középfeszültségő üzemzavarokkal párhuzamosan fellépı kisfeszültségő üzemzavarokat figyelembe veszi-e a tervezet az elhárítási idık meghatározásakor. A Hivatal véleménye: Az elhárítási idık a 3 percnél hosszabb szolgáltatás kimaradással érintett összes fogyasztóra vonatkoznak.. 5
1.10. A tervezet szerint - szélsıséges idıjárási körülmény esetén - csak 3. és 4. kategóriába esı minısítéskor van további GSZ pontokra kötbérfizetés alóli mentesülés. Véleményünk szerint amennyiben az 1.5 pontban leírt üzemzavari kategóriák fellépnek, akkor a helyreállítás prioritása miatt, nem csak a GSZ II. pont idıtartamaira kell enyhébb követelményeket megfogalmazni, hanem a helyreállítás miatt késı többi GSZ pont (I., IV., V., VIII., IX.. XI., XII.) szerinti teljesítést erre az idıszakra logikus lenne felfüggeszteni. A Hivatal véleménye: Egyetértünk a felvetéssel, e tekintetben a korábbi szabályozást hagyjuk érvényben. 1.11 Kérjük tisztázni, hogy a GSZ tervezetben új fogalomként bevezetett,,egyéb hálózati zavar" megfeleltethetı-e a MEH 378-380/2005 sz. határozataiban szereplı,,egyéb hálózati zavar" fogalommal. A GSZ szerinti automatikus minısítést lehet-e alkalmazni a másik határozatokra? A Hivatal véleménye: Nem lehet alkalmazni, mert az más határozat. A félreértések elkerülése érdekében a fogalmakat pontosítjuk a szabályozási irányok 2. változatában. 1.12 Elıfordulhatnak olyan, akár kritikusan veszélyes idıjárási jelenségek mely kis területre korlátozódnak (relatív kis üzemzavar darabszám mellett), viszont jelentıs károkat okozhatnak. Fontosnak tartjuk, hogy a tervezet valamilyen formában kezelje a lokálisan fellépı eseményeket, az ilyen esetekre célszerő az egyedi elbírálást (független szerv minısítése) lehetıségét továbbra is biztosítani az 1.1.4 pontban. A Hivatal véleménye: A hálózatokat érı a hálózatok tervezési követelményeit meghaladó igénybevételek kezelésére az egyedi elbírálás (független szerv minısítése) lehetıségével egyet értünk a szabályozási irányok pontosításának a szükségességével. V.3. Hivatal a következı módszerrel javasolja meghatározni az idıjárásnak kitett felhasználók számát az engedélyesenként történı meghatározásánál. Az Engedélyesek adatainak a hiányában, a Hivatal az engedélyesek fogyasztói számának és a KÖF szabadvezetékes és középfeszültségő hálózat összes hosszának az aránya szorzatának értékébıl indul ki, és feltétezi, hogy a felhasználók száma ugyanolyan arányban oszlik meg a kábel és szabadvezeték hálózaton ellátott fogyasztók esetén. Az a feltételezés, hogy a szabadvezetékrıl ellátott felhasználók száma ugyanolyan arányban oszlik meg, mint a hálózathossz, nem feltétlenül helytálló. Egyrészt a szabadvezetékes vonalak fajlagos hossza a kábeleseknél nagyobb a területünkön, másrészt jellemzı, hogy a városi kábelhálózati kommunális KÖF/KIF állomások által ellátott terület, jelentıs részében (belváros, ill.,,lakótelep") a fogyasztók "sőrősége'' nagyobb. A szabadvezetéken ellátott fogyasztók számát célszerőnek tartjuk pontosítani, a Hivatal számítása túlbecsüli a valós értékeket. Erre vonatkozóan javasoljuk pontosabb adatok bekérését a hálózati engedélyesektıl. A Hivatal véleménye: Egyetértünk a felvetéssel. A Hivatal az Engedélyes által megadott adatpontosításokat átvezeti a szabályozási irányok tervezet kitett felhasználók száma és legfelsı küszöbszám meghatározásánál. Kérjük javaslataink figyelembevételét. Amennyiben a t. Magyar Energia Hivatal szükségesnek tartja, úgy természetesen készek vagyunk a téma személyes, szakmai egyeztetésére is. A Hivatal véleménye: A Hivatal 2009.10.28-án személyes egyeztetést tervez tartani. 6
E.ON Társaságcsoport nevében az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati hozzászólása. 1. véleményezés. Általános észrevételeink : Az elmúlt évek során, különösen az utóbbi két évben Társaságunk területét több alkalommal sújtották olyan idıjárási körülmények, amelyek miatt rendkívüli üzemzavari helyzet következett be. Ezen idıszakok üzemzavarairól általánosan megállapítható volt, hogy elvárható gondossággal végzett üzemeltetési tevékenységünk ellenére következtek be. Az E.ON Csoport elosztói több alkalommal fordultak a T. Hivata1hoz annak érdekében, hogy az ilyen rendkívüli idıjárási körülmények között bekövetkezett üzemzavarokat Egyéb hálózati zavarrá minısíthessük. Ez a Hivatal egyedi mérlegelése alapján, az esetek egy részében megtörtént. Már az említett tárgya1ások, valamint a GSZ vonatkozó pontjai alóli felmentési kérelmek során is jeleztük, hogy az érvényes szabályozások nem adnak egyértelmő meghatározásokat arra, hogy milyen esetekben tekinthetık rendkívülinek egy adott idıszak üzemzavarai. A több elosztó részérıi beérkezett javas1atok alapján 2008-ban végre elindult az elosztók és a Hivatal szakértıinek közös munkája az egyértelmő szabályozás kialakításának érdekében. Ennek keretében elkészült az Országos Meteorológiai Szolgálat tanulmánya a meteorológiai elemek villamos hálózatok üzemét befolyásoló szé1sıséges hatásainak tendenciáiról. A tanulmány megál1apításaí szerint a jövıben gyakoribbak lesznek az átlagosnál melegebb és szárazabb nyarak, valamint az enyhébb, de csapadékosabb telek, melyek során sőrőbben, hosszabb ideig fordulnak elı a hálózatok szempontjából veszélyes széllökéseket okozó viharciklonok télen, illetve vegyes halmazállapotú csapadékos helyzetek, illetve kevesebb, de egyben hevesebb zivatarokra számíthatunk a nyári idıszakokban. Maga az OMSZ is jelezte, hogy ezek a körülmények miként hatnak a villamos hálózatok környezetére (pl. fák). A Hivatal által elıterjesztett tervezetben az elkészült, az elosztók számára jelentıs költséget jelentı tanulmánynak a megállapításai nem jelennek meg, figyelembe vételük az egyes elosztókra meghatározott napi üzemzavar darabszám küszöbértékben nem tükrözıdik. A jelzett üzemzavar darabszám küszöbérték meghatározása csak az európai gyakorlat egyes elemeit használja fel, nem veszi figyelembe a rendkívüli idıszakok gyakoriságának növekedését, amely pedig tényadat. A meghatározott - második fokozathoz tartozó - küszöbértéket az elmúlt hét év során mindössze háromszor értük el, ebbıl egyetlen esetben sem került sor Egyéb hálózati zavarrá minısítésre, amelyre pedig 2009-ben már kétszer volt példa. A Hivatal véleménye: A Hivatal az eddig elkészült OMSZ tanulmányok következtetéseit is figyelembe véve kezdeményezi - európai energia regulátorok ajánlásával összhangban, a hivatali eljárás egyszerősítését, mert a várható hevesebb zivatarok fellépése az eddiginél számosabb esetben igényelne független szerv minısítését a rendkívülivé minısítés elfogadását kérı procedúrához. Ugyanakkor nem zárja ki a tervezéseknél nagyobb igénybevételek kezelését a jövıben sem. Az egyes elosztókra javasolt üzemzavar küszöbszámok meghatározását Hivatal az elosztói engedélyesek mőködési területeinek sajátosságait tükrözı, az egyes elosztói engedélyes társaságok saját adatai alapján, egységes számítási módszerrel állapította meg érzékenységi vizsgálat eredményének figyelembevételével. A javasolt statisztikai módszer elınyét az Engedélyes által említett esetek is igazolják. Az OMSZ 2009. szeptember 25-i tanulmánya 7.Összegzés pontjában írja : A szél esetében megállapíthatjuk, hogy a vizsgált 11 éves idıszakban egyértelmő változást nem lehetett kimutatni, szelesebb és szélcsendesebb évek a periódus egészén elıfordultak. mely megállapítást megerısítik az Engedélyes 2002-2008. évi napi üzemzavar darabszám adatai is. 7
A tervezetben nem jelenik meg az egyes elosztók szabadvezeték/ kábel arányának figyelembe vétele, bár a szabadvezetékes hálózatok a jelzett hatásoknak sokkal inkább ki vannak téve, így valószínősíthetı üzemzavaraik is jóval gyakoribbak a kábeles hálózatokénál. A Hivatal véleménye: Megegyezik az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. azonos kérdésére adott válaszával. A tervezet nem veszi figyelembe az általunk korábban többször jelzett tényt, hogy rendkívüli helyzetekben üzemzavaraink jelentıs részét nem az idıjárási körülmények tervezési határértéket meghaladó volta, hanem a biztonsági övezeten kívülrıl kidılı fák okozzák. A Hivatal véleménye: Megegyezik az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. azonos kérdésére adott válaszával. Részletes észrevételeink: V. fejezet: V.l A napi átlagos üzemzavari darabszám megállapításánál az elmúlt évek adataiból a szélsıséges idıjárási körülmények miatt bekövetkezett, MEH által elfogadott GSZ felfüggesztéssel is járó idıtartamokra esı üzemzavarokat véleményünk szerint le kell vonni, ezek ne növeljék az átlagot. (l. táblázat) A Hivatal véleménye: Megegyezik az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. azonos kérdésére adott válaszával. Az anyag a napi átlagos üzemzavari darabszám számításánál csak azokkal a napokkal átlagol, ahol legalább egy üzemzavar bekövetkezett. A korrektebb számításhoz az átlagolásnál 365 nappal célszerő számolni, azaz egy teljes évet kell figyelembe venni. (2. táblázat) A Hivatal véleménye: Megegyezik az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. azonos kérdésére adott válaszával. VII. fejezet: l.3 A melléklet l.3 e.) pontja alapján szélsıséges idıjárás esetén az érintett felhasználókat értesíteni kellene nem csak az elmaradó GSZ fizetésrıl, de annak mértékérıl is. A felhasználók egyedi kiértesítését igen költségesnek tartjuk. Véleményünk szerint maga az értesítés szükségessége is vitatható (értesítés arról, hogy a normál körülmények között fizetendı kötbért nem kapja meg a felhasználó). Amennyiben az efféle értesítést a Hivatal mégis elıírná, azt a médiában történı megjelentetéssel tartanánk célszerőnek megtenni. A Hivatal véleménye: Egyetértünk a felvetéssel, és eltekintünk az engedélyesek 1.3. e.) pontban elıírt tájékoztatási kötelezettség elıírásától. 1.4. A tervezet szerint az egy naptári üzemzavar darabszám határértékek az Engedélyesek egyéb hálózati zavar - egy naptári napi idıszakának minısítéséhez: I. kategória : 8-szoros: EDE:- 26 db; EED: 32 db; ETI 23 db II. kategória: 13-szoros; EDE: 42 db; EED: 52 db; ETI: 38 db A tervezetben szereplı, egyéb hálózati zavar minısítéshez meghatározott napi üzemzavarszámot túlságosan magasnak tartjuk, az I. kategóriához a 3-szoros szorzó alkalmazását javasoljuk megfontolni. Már ennél a mennyiségnél elérhetjük jelentıs felhasználót érintıen területi átcsoportosítás alkalmazása mellet is a 24 óra feletti elhárítási idıt. 8
A szélsıséges idıjárási kategóriák meghatározásánál a naptári napi darabszám helyett 24 órán beüli darabszámot lenne célszerő meghatározni, mivel egy szélsıséges idıjárás hatása többnyire több napot érint, és ez által az üzemzavarszám is több napon oszlik meg. A Hivatal véleménye: A Hivatal a szabályozási irányokban vizsgálta az elmúlt évek üzemzavaros idıszakainak az adatait. A szabályozási irányok tervezetben a rendelkezésre álló adatok elemzésével elkészült érzékenységi vizsgálat eredményei a 9. és 10. táblázatban vannak összefoglalva. A táblázatok alapján az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. a 2002-2008. évek során 7 alkalommal került a 8 és 13 szoros közötti elsı, és 2 alkalommal a 13 szoros feletti második szélsıséges idıjárási kategóriába. A további részek tekintetében a Hivatal válasza megegyezik az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. azonos kérdésére adott válaszával. 1.5. Az Engedélyes berendezésén fellépı hálózati üzemzavar esetén a villamosenergia-ellátás visszaállításának I. kat. 24 II. kat. 48 III. kat. 48*(érintett fogy.sz./kitett felh.sz.) 2 Órán belül kell megtörténnie. Az idıtartam túllépését követıen a felhasználók kötbérre jogosultak, és minden további eltelt 12 óránként ismételten jogosultak a felhasználók a kötbérre. A rendelkezés tervezetben meghatározott villamosenergia-ellátás visszaállítási idı határértékeket eléggé,,szőkösnek" látjuk, nem beszélve arról, hogy a l2 óránkénti ismételt fizetés miatt extrém esetben talán az érintett felhasználók egy részét illetıen nem enyhítést, hanem szigorítást jelent számunkra az alap- eset 36 óra utáni 3-szoroshoz képest. A Hivatal véleménye: Megegyezik az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. azonos kérdésére adott válaszával. 1.6. A kitett felhasználók számának és a legfelsı küszöbszám értékének meghatározásával kapcsolatban a következı észrevételünk van: Az,,V.3" fejezethez főzött észrevételeinkben felvázolt közelítı számítás alapján a rendelkezés tervezetben meghatározottnál alacsonyabbra adódna a,,kitett felhasználók száma". Adataink szerint a szabadvezetékes (illetve vegyes) hálózatról ellátott fogyasztók aránya az egyes engedélyeseknél 20-25%-kal alacsonyabb a Hivatal számításánál. Mindemellett a számítási módtól függetlenül a,,kitett felhasználók" számát és a,,legfelsı küszöbszám"-ot túlzottan magasnak véljük. Tehát a szabadvezetéken ellátott fogyasztók 35,ill. 60 %-ának figyelembe vételét magasnak tartjuk. Kérdés, hogy ilyen mértékő fogyasztói kiesést okozó idıjárási körülmény kialakulásának van-e egyáltalán meteorológiai szempontból esélye, megadható- e valamiféle valószínőség? A Hivatal véleménye: Megegyezik az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. azonos kérdésére adott válaszával. 1.7. Az A melléklet 1.4 és 1.5 pontja sajnálatos módon nem veszi figyelembe a Szélsıséges idıjárási események esetén a többszörös hibák hatását. Többszörös hibák elhárítási ideje jóval hosszabb és több erıforrást igényel. A Hivatal véleménye: Megegyezik az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. azonos kérdésére adott válaszával. 1.8. B melléklet l. pontja szerinti felhasználónak történı kifizetés nem lehetséges 30 napon belül,,egyéb hálózati üzemzavar" esetén, mivel - szélsıséges idıjárási esemény kivételével - a MEH ad minısítést az engedélyes részére, az 1 hónapos határidıvel küldött beszámoló után. 9
A Hivatal véleménye: Megegyezik az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. azonos kérdésére adott válaszával. 1.9. Kérjük rögzíteni, hogy a tervezetben megadott, határszámok középfeszültségre vonatkoznak. A Hivatal véleménye: Megegyezik az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. azonos kérdésére adott válaszával. 1.10. A tervezet szerint - szélsıséges idıjárási körülmény esetén - csak 3. és 4. kategóriába esı minısítéskor van további GSZ pontokra kötbérfizetés alóli mentesülés. Véleményünk szerint amennyiben az 1.5 pontban leírt üzemzavari kategóriák fellépnek, akkor a helyreállítás prioritása miatt, nem csak a GSZ II. pont idıtartamaira kell enyhébb követelményeket megfogalmazni, hanem a helyreállítás miatt késı többi GSZ pont (I., IV., V., VIII., IX.. XI., XII.) szerinti teljesítést erre az idıszakra logikus lenne felfüggeszteni. A Hivatal véleménye: Megegyezik az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. azonos kérdésére adott válaszával. 1.11 Kérjük tisztázni, hogy a GSZ tervezetben új fogalomként bevezetett,,egyéb hálózati zavar" megfeleltethetı-e a MEH 378-380/2005 sz. határozataiban szereplı,,egyéb hálózati zavar" fogalommal. A GSZ szerinti automatikus minısítést lehet-e alkalmazni a másik határozatokra? A Hivatal véleménye: Megegyezik az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. azonos kérdésére adott válaszával. V.3. Hivatal a következı módszerrel javasolja meghatározni az idıjárásnak kitett felhasználók számát az engedélyesenként történı meghatározásánál. Az Engedélyesek adatainak a hiányában, a Hivatal az engedélyesek fogyasztói számának és a KÖF szabadvezetékes és középfeszültségő hálózat összes hosszának az aránya szorzatának értékébıl indul ki, és feltétezi, hogy a felhasználók száma ugyanolyan arányban oszlik meg a kábel és szabadvezeték hálózaton ellátott fogyasztók esetén. Az a feltételezés, hogy a szabadvezetékrıl ellátott felhasználók száma ugyanolyan arányban oszlik meg, mint a hálózathossz, nem feltétlenül helytálló. Egyrészt a szabadvezetékes vonalak fajlagos hossza a kábeleseknél nagyobb a területünkön, másrészt jellemzı, hogy a városi kábelhálózati kommunális KÖF/KIF állomások által ellátott terület, jelentıs részében (belváros, ill.,,lakótelep") a fogyasztók "sőrősége'' nagyobb. A szabadvezetéken ellátott fogyasztók számát célszerőnek tartjuk pontosítani, a Hivatal számítása túlbecsüli a valós értékeket. Erre vonatkozóan javasoljuk pontosabb adatok bekérését a hálózati engedélyesektıl. A Hivatal véleménye: Megegyezik az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. azonos kérdésére adott válaszával. Kérjük javaslataink figyelembevételét. Amennyiben a t. Magyar Energia Hivatal szükségesnek tartja, úgy természetesen készek vagyunk a téma személyes, szakmai egyeztetésére is. A Hivatal véleménye: A Hivatal 2009.10.28-án személyes egyeztetést tervez tartani. DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. hozzászólásai. 1. véleményezés. 10
A Démász Hálózati Kft. részérıl elıször is ki szeretnénk nyilvánítani örömünket, hogy ez az anyag megjelent. A rendkívüli helyzetek átlátható és tiszta szabályok szerinti minısítése elsıdleges fontosságú kérdés. Amellett, hogy ez a javaslat a célját tekintve igen fontos, külön szeretnénk gratulálni a logikus felépítéshez és tartalomhoz is. A Hivatal véleménye: Köszönjük a véleményt. Bár nem a GSZ témájához tartozik, de meg szeretnénk jegyezni, hogy várjuk egy hasonló dokumentum megjelenését az ellátás megbízhatósága témakörrel kapcsolatban is. A Hivatal véleménye: Köszönjük, megfontoljuk a javaslatot. 1. Minısítés és mentesítés rendszere Mindenképpen javasoljuk megfontolni, hogy az üzemzavari darabszámra vonatkozó küszöbértékek túllépésénél ne a naptári nap alatt bekövetkezı üzemzavarok számítsanak, hanem a "csúszó" 24 órás darabszám. A Hivatal véleménye: A Hivatal elfogadja a bármely 24 órás idıszakban fellépı KÖF üzemzavar darabszámokat a szélsıséges idıjárás definíciójánál. Mindkét kritériumnál a KÖF üzemzavarok száma és a KÖF üzemzavarokkal érintett fogyasztók száma a mérvadó. Ez tulajdonképpen elfogadható így, csak kérdésként merül fel, hogy a KIF eseményeket nem kívánjuk-e figyelembe venni. A Hivatal véleménye: A Hivatal a naptári napi KÖF üzemzavarok és a naptári napi KÖF üzemzavarokkal és KIF hálózati hibákkal érintett KÖF és KIF fogyasztók számát kívánja figyelembe venni, a meghatározások 1.1.15 pontja alatti érintett fogyasztók száma definíciónak megfelelıen. A KIF hálózati hibákkal érintett fogyasztók száma az eddigi felmentési kérelmek adatai szerint jóval kisebb, mint a KÖF üzemzavarokkal érintett KÖF és KIF fogyasztók száma. Az elmúlt éveket adatait érdemes volna megnézni, hogy a kiugróan üzemzavaros idıszakok a javaslat szerinti négy kategóriából hová esnének. Idıhiány miatt ezt sajnos mi sem tettük meg, de valószínő, hogy csak az 1. és a 2. kategóriába estek rendkívüli események a Démász Hálózati Kft.-nél. A Hivatal véleménye: A Hivatal a szabályozási irányokban 2002-tıl vizsgálta az elmúlt évek üzemzavaros idıszakainak az adatait. A szabályozási irányok tervezetben a rendelkezésre álló adatok elemzésével elkészült érzékenységi vizsgálat eredményei a 9. és 10. táblázatban vannak összefoglalva. A táblázatok alapján a DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. a 2002-2008. évek során 14 alkalommal került a 8 és 13 szoros közötti elsı, és 1 alkalommal a 13 szoros feletti második szélsıséges idıjárási kategóriába. Kérdés, hogy a 3. kategória képlete az elvárt visszaállításra hogyan algoritmizálható egy informatikai rendszerben. A Hivatal véleménye: A kérdés algoritmizálása, tekintettel az automatikus kifizetések 2011. január 1-jei határidejére, így a felhasználói igénybejelentésre történı fizetések 2010. évi megmaradásával a Hivatal hagy idıt a felkészülésre. Javasoljuk, hogy a II. GSZ alap esetének szövegét is javítsuk, a "... minden további eltelt 12 óránként ismételten jogosultak kötbérre" formára. A Hivatal véleménye: A Hivatal egyetért a javaslattal. 2. MEH tájékoztatása 11
A Hivatal 24 órán belüli tájékoztatását kissé túlzó elvárásnak tartjuk. Javasoljuk megfontolni, hogy maga a tájékoztatás esetleg azokat az erıforrásokat köti le, amelyekre szükség volna a hálózati hibák elhárításánál. (üzemirányítói kapacitás) A Hivatal véleménye: A Hivatal a 24 órán belüli tájékoztatásnál egy rövid elektronikus üzenetet kér a szabályozási irányokban leírt becsült adattartalommal. A MEH-nek küldendı tájékoztatás címzettjeit rögzíteni kellene. A Hivatal véleménye: Köszönjük az észrevételt, a címzetteket megnevezzük. Ha az események nem munkanapra esnek, akkor milyen határidık vonatkoznak a tájékoztatásra? A Hivatal véleménye: A többi elosztói engedélyesek kéréseivel összhangban a Hivatal elfogadja, hogy az elsı munkanapra vonatkozzon a határidı. 3. Felhasználók tájékoztatása Az 1.3. e.) pont elıírása: "... az elmaradó kötbérfizetés tényérıl és mértékérıl az érintett felhasználókat tájékoztatni. Ezt hogyan kell érteni? Milyen formában kellene megtenni a tájékoztatást? Semmiképpen nem támogatjuk, hogy az elmaradó kötbér fizetésrıl minden érintett ügyfelet egyenként tájékoztatni kelljen. Megfontolandó, hogy mennyire szolgálná az ügyfelek elégedettségét pl. egy ilyen tájékoztató levél: "Tisztelt Ügyfelünk! A... idıszakban önnél 24 órán túl nem volt villamosenergia-szolgáltatás. Normál esetben önnek járna 5.000 Ft kötbér, de a Magyar Energia Hivatal idevonatkozó szabályozása szerint a hálózati eseményeket rendkívülinek minısítettük, ezért a kötbért nem kapja meg. Tájékoztatásul közöljük, hogy jelen levelünk elıállítására és önhöz történı eljuttatására 600 Ft-ot költöttünk az ön által is fizetett elosztói díjakból." A Hivatal véleménye: Egyetértünk a fenti két felvetéssel, és eltekintünk az engedélyesek 1.3. e.) pontban elıírt tájékoztatási kötelezettség elıírásától. 4. Egyéb megjegyzések A határozatban szereplı változások bevezetése igényel némi felkészülési idıt az informatikai fejlesztések miatt. A Hivatal véleménye: Tekintettel az automatikus kifizetések 2011. január 1-jei határidejével, így a felhasználói igénybejelentésre történı fizetések 2010. évi megmaradásával, a Hivatal hagy idıt az informatikai fejlesztések miatt szükséges felkészülésre. Ha a GSZ határozat módosításra kerül javasoljuk, hogy más változtatásokat is végezzünk el rajta. Az elmúlt idıszakban, több levélváltás során a MEH és a GSZ-ben érintettek között történtek pontosítások. Ezeket számba kellene venni és beleépíteni a javaslatba A Hivatal véleménye: A Hivatal elvégezte a szükséges pontosításokat (pl.: törölte mindenütt a 2009. január 1-jétıl automatikus idejétmúlt szövegrészeket; VET-Vhr rel összhangban megszüntette a GSZ VII. nél a a 200 kva alatti és fölötti felhasználók megkülönböztetését; az A. melléklet 1.3 c) pontjában hangsúlyozza a kötbérfizetést megelızı értesítés szükségességét és törli a D. melléklet 3. pontjánál a GSZ XIII. esetén a kikapcsolás jogosságát kifogásoló ügyfélmegkeresések számát kell megadni az érintett felhasználók számaként. elírást is). A Hivatal a felmerült értelmezésbeli kérdésekre megadta a válaszait, ezek alapján nem tartja indokoltnak a határozat szövegének további megváltoztatását. A témában állunk rendelkezésre további egyeztetésre és szívesen megismernénk a többi elosztó társaság véleményét is. A Hivatal véleménye: Számítunk a további együttmőködésre. A többi elosztói engedélyes véleménye jelen anyagból megismerhetı. 12
ELMŐ ÉMÁSZ Társaságcsoport nevében az ELMŐ Hálózati Kft. hozzászólása. 1. véleményezés. 1. Az üzemzavar szám naptári napra került meghatározásra (24, 39 db.) Ha éjszaka van a vihar az üzemzavar számok két napra bomlanak. Szélsı esetben megfelezıdnek! Javaslat: Az elsı üzemzavartól a 24 órán belüli üzemzavarok száma legyen figyelembe véve. A Hivatal véleménye: A Hivatal elfogadja a bármely 24 órás idıszakban fellépı KÖF üzemzavar darabszámokat a szélsıséges idıjárás definíciójánál. 2. Javasoljuk, hogy az I. és II. kategóriák meghatározásánál ne az üzemzavar db. száma, hanem a független hibahelyek darabszáma legyen a mértékadó érték. (24, 39 db.) A Hivatal véleménye: A Hivatal a rendelkezésére álló adatok miatt alkalmazza az üzemzavar darabszámokat, hasonlóan más európai országban alkalmazott statisztikai módszerhez (pl. Egyesült Királyság, Olaszország). 3. A kategória meghatározásoknál, az érintett fogyasztók számába, a KIF hiba miatt érintett fogyasztók száma is számítson bele! A 1.1.15 pont alatt a Fogalmak meghatározásánál benne van!! A Hivatal véleménye: Egyetértünk az észrevétellel, a naptári napi KÖF üzemzavarok és a naptári napi KÖF üzemzavarokkal és KIF hálózati hibákkal érintett KÖF és KIF fogyasztók számát jelenti a meghatározások 1.1.15 pontja alatti érintett fogyasztók száma definíció. A KIF hálózati hibákkal érintett fogyasztók száma az eddigi felmentési kérelmek adatai szerint jóval kisebb, mint a KÖF üzemzavarokkal érintett KÖF és KIF fogyasztók száma. 4. A Határozat tervezet 1.5 A szélsıséges idıjárási kategóriák meghatározása táblázatban, A GSZII. Garantált Szolgáltatás követelménye alatt, minden kategória esetében kérjük az elsı mondatokat kiegészíteni az alábbiak szerint: Az engedélyes berendezésén fellépı hálózati üzemzavar, és KIF csoportos hiba esetén a villamosenergia-ellátás A Hivatal véleménye: Egyetértünk a felvetéssel, köszönjük az észrevételt és figyelembe vesszük a szabályozási irányok 2. változatának készítésekor. 5. Szélsıséges idıjárás alatt az I.-II. kategóriák esetében is legyen legalább halasztó hatály a GSZ IV., V., VIII., IX., XI. és XII. GSZ pontokra! A szerelı helyre állító létszám teljes egészében a KÖF üzemzavar és KIF csoportos hiba elhárításon dolgozik. A Hivatal véleménye: Egyetértünk a felvetéssel, e tekintetben a korábbi szabályozást hagyjuk érvényben, a következı, GSZ I. pontot érintı halasztó hatály tekintetében tett észrevétellel összhangban is. 6. A GSZ I. Egyedi hibák esetében hasonló szabályokat tartunk indokoltnak mint a GSZ IInél. Az egyedi hibák GSZ elıírására, az elhárítási idıkre, az alap elıírások legalább három szorosát tartjuk indokoltnak mind az I. és II. kategóriában. (A III. és IV. kategóriában nincs felelısség.) A Hivatal véleménye: Nem értünk egyet az I. és II. kategóriákra a legalább háromszoros indokolt elhárítási idıkkel, valamint a III. és a IV. kategóriákra vonatkozó felelısség hiánnyal. A GSZ I. pont halasztó hatályára vonatkozóan az elızı pont szerint járunk el. 7. A Határozat tervezet nem tesz említést az Egyéb hálózati zavar alá sorolt üzemzavaroknak a Szolgáltatás minimális minıség követelménye és elvárt színvonala megállapítása -ra 13
vonatkozó 381/2005 és 382/2005 számú Határozat-ban foglalt adatszolgáltatás esetében, az ilyen minısítéső üzemzavaroknak a B mellékletben, a Tárgy év helyett, az Egyéb hálózati zavar alatti megjelentetésére. De ennek ellenére, véleményünk szerint, miután a deffinició egyértelmő, ezek az események az éves adatokból levonhatóak, és az Egyéb hálózati zavar oszlopban szerepeltethetıek! A Hivatal véleménye: Nem lehet alkalmazni, mert az más határozat..a félreértések elkerülése érdekében a fogalmakat pontosítjuk a szabályozási irányok 2. változatában. 8. Nem egészen pontosak a KÖF szabadvezeték-hálózatokra megállapított fogyasztói számok. Az alábbiak a helyes számok: ELMŐ: 539 033 db. ÉMÁSZ: 569 060 db. Ennek megfelelıen módosul a Kitett felhasználók száma valamint a Legfelsıbb küszöb szám is. A Hivatal véleménye: Köszönjük az adatpontosítást átvezetjük a szabályozási irányok tervezet kitett felhasználók száma és legfelsı küszöbszám meghatározásoknál. 9. A tervezetben szerepel egy gyakorlatilag új fejezet, amely a tájékoztatási kötelezettségrıl szól (1.3 pont). Az ebben szereplı új elıírásokkal kapcsolatban az alábbi észrevételeink vannak: - az a és b pont: az eddigivel megegyezı. - c pont: eddig (és ezután is,) a kötbérfizetésrıl kellett tájékoztatni a fogyasztót. A c. pont egy új tájékoztatást ír elı, a sértés megállapítását követı 15 napon belül tájékoztatni kell a fogyasztót a nem teljesített GSZ-rıl, és a kötbér mértékérıl. Az eddigi elıírás szerint (és ez benne maradt a tervezetben is), a sértést követı 30 napon belül kell kötbért fizetni és tájékoztatni. A két elıírás egymásnak ellentmond, az új c. pont szerinti szigorúbb elıírásokat tartalmaz, mint a B. melléklet 5. pontja szerinti. Ráadásul, ha szó szerint értelmezzük a két elıírást, akkor egyszer 15 napon belül tájékoztatnunk kell arról, hogy megsértettük az egyik GSZ elıírást (megadva a GSZ megnevezését), és ezért x Ft kötbért fizetünk neki, majd a kifizetést követıen újra tájékoztatni kell arról, hogy megtörtént a kifizetés, és ismét meg kell adni a megsértett GSZ megnevezést, leírást. Ez a kettıs tájékoztatást túlzottnak tarjuk, s csak az adminisztrációt növeli feleslegesen. A Hivatal véleménye: Köszönjük az észrevételt és egyetértünk a pontosítás szükségességével. A GSZ II. kivételével 2010. januárjától az automatikus kötbérfizetési mód van elıírva, ezért a felhasználók nem utólagos, hanem mielıbbi elızetes tájékoztatása szükséges azért, hogy a felhasználók ne írogassanak kötbért kérve, mikor már automatikusan kapják (a kötbérkérı leveleket ettıl függetlenül továbbra is meg kell válaszolni). Természetesen kétszer, még utólagosan is tájékozatni nem szükséges. A Határozat nem ír elı sem 30 napon belüli sem utólagosan végzendı tájékoztatási kötelezettséget, nem találunk ellentmondást. A c) pont tehát nem új tájékoztatási követelményt ír elı, hanem a B. melléklet 5. pontjában általánosan elıírt A kötbér kifizetésrıl és a nem teljesített garantált szolgáltatásról a felhasználót igazolható módon értesíteni kell tájékoztatási kötelezettség tekintetében az elızetes tájékoztatásra kívánja a figyelmet felhívni (egységesen a felhasználói igénybejelentésre- és az automatikus kötbérfizetési mód esetén). - d pont: az 1.5 pont szerinti minısített esetekben az esemény bekövetkezése után 24 óránként kell tájékoztatni a Hivatalt az esemény miatt bekövetkezı üzemzavarokról mindaddig, amíg valamennyi hiba elhárításra nem kerül. A hétvégére esı rendkívüli idıjárás miatt bekövetkezett eseményekrıl a folyamatos, 24 óránkénti jelentést nem javasoljuk. Jelentést, a hétvégét követı munkanapon látjuk megoldhatónak. A Hivatal véleménye: A többi elosztói engedélyesek kéréseivel összhangban a Hivatal elfogadja, hogy az elsı munkanapra vonatkozzon a határidı. 14
- e pont: az 1.5 pont szerinti minısítés esetén 15 napon belül valamennyi, az üzemzavarokkal érintett, felhasználót tájékoztatni kell arról, hogy milyen GSZ elıírás alól mentesült a minısítéssel az engedélyes, és hogy ezért milyen összegő kötbértıl esik el a felhasználó. Mivel az ilyen minısítéső események rendkívül nagyszámú fogyasztót érintenek, így az értesítés kiküldése nagyon nagy költséget jelent, valamint véleményünk szerint feleslegesen bosszantjuk a felhasználókat azzal, hogy tájékoztatjuk ıket arról, hogy milyen összegtıl esnek el. Amíg nincs informatikai támogatás a GIS és az ISU között, addig az értesítendık listáját nem is tudjuk elıállítani (kézzel ilyen mennyiségő adat kikeresése gyakorlatilag lehetetlen) A Hivatal véleménye: Egyetértünk a felvetéssel, és eltekintünk az engedélyesek 1.3. e.) pontban elıírt tájékoztatási kötelezettség elıírásától. 10. Jelen GSZ módosítási javaslatban, a jelenleg érvényes szabályozástól eltérıen a GSZ VII. pontra vonatkozólag az idıjárási eseményekkel nem összefüggıen lényeges módosításként a 200 kva alatti fogyasztók GSZ sértése estében, az igénybejelentésre történı fizetést, automatikusra kívánják változtatni. A módosítási javaslattal nem értünk egyet, ugyanis a fogyasztók jelentıs részénél a kikapcsolás nem okoz sérelmet, ugyanis nem tartózkodnak otthon, s így semmilyen kár nem éri ıket. Természetesen a jelentkezı fogyasztóknak megfizetjük az aktuális kötbért. A Hivatal véleménye: A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (VET) 59 (4) c) pontja, a VET egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 17 (1) és (4) bekezdése elıírásai értelmében vált szükségessé a pontosítás. E.ON Társaságcsoport nevében az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. hozzászólása. 1. véleményezés. Általános észrevételeink: A klímaváltozás miatt az utóbbi idıszakban az idıjárásbeli szélsıségek megszaporodtak, így az eddigieknél gyakrabban alakul ki rendkívüli idıjárás. Jelenleg az idıjárás rendkívülinek minısítését független szerv igazolásával kell alátámasztani. A rendkívüli idıjárás MEH általi elfogadásához a külsı független szerv igazolásán kívül meg kell adni az üzemzavarok kezdı idıpontját, elhárításuk idıtartalmát, az érintett középfeszültségő hálózat üzemzavaros vonalainak számát, valamint a Garantált Szolgáltatások (továbbiakban: GSZ) szerinti kötbérfizetéssel érintett fogyasztói számot. Ha a rendkívüli idıjárás 50.000 nél kevesebb fogyasztót érint, akkor a Hivatal általi elfogadáshoz az üzemzavar okainak tervezési körülményeket meghaladó voltát is igazolni kell. A jelenlegi gyakorlat hibája hogy nehézkes és több esetben hosszadalmas bizonyítási eljárást igényel. Már a külsı független szerv igazolásának beszerzése is idıigényes, annak igazolása pedig, hogy az üzemzavar okai a tervezési követelményeket meghaladták hónapokat vehet igénybe. A nehézkes eljárás miatt egyrészt az érintett fogyasztók hónapokat várhatnak a késıbb mégiscsak jogosnak ítélt kötbér kifizetésére, de arra is van példa, hogy egyébként rendkívüli idıjárással érintett területen az engedélyes el sem indítja a MEH felé a rendkívülivé minısítés elfogadását kérı procedúrát, mivel azt egyszerően nem éri meg elindítani. (Annak bizonyítása, hogy az üzemzavar körülményei a tervezési követelményeket meghaladták, valamint a szükséges igazolások begyőjtése igen munkaigényes feladat lehet.) Az új szabályozás - a korábbi, erre irányuló kezdeményezésünknek megfelelıen - automatizmust visz a körülmények rendkívülivé minısítésébe, jelentısen lecsökkentve ezzel a minısítés elfogadtatásához szükséges adminisztratív munkát. A Hivatal véleménye: Egyetértünk az észrevétellel. 15
Megfontolandónak tartjuk azt, hogy egy - a magyarországiéhoz képest teljesen eltérı - idıjárási viszonyokkal rendelkezı ország szabályozási gyakorlatát át lehet-e venni anélkül, hogy egy erre feljogosított és szakmailag alkalmas szervezet - az Országos Meteorológiai Szolgálat - véleményét e témakörben kikérné és azt jelen tervezetben összefoglalná a Hivatal. Elengedhetetlen, hogy a szorzószámokat a magyarországi idıjárási viszonyokhoz igazítsuk, ezen felül pedig külön-külön, az egyes elosztói engedélyes társaságok mőködési területeinek sajátosságait is figyelembe véve, az ott elıforduló rendkívüli idıjárási események valószínőségével is kalkulálni kell a szorzószámok megállapítása során. Ezt jól alátámasztja az ERİTERV által készített, és a Magyar Elektrotechnikai Egyesület f. évi Vándorgyőlésén bemutatott anyag, amelyet az Országos Meteorológiai Szolgálat dolgozott ki a saját maga által győjtött adatok és felmérések alapján, s látható ebbıl, hogy Magyarországon az egyes régiókon és területeken belül, pl. szélvihar viharos erejő szelek szempontjából is óriási különbségek vannak. A Hivatal véleménye:. A Hivatal az eddig elkészült OMSZ tanulmányok következtetéseit is figyelembe véve kezdeményezi - európai energia regulátorok ajánlásával összhangban, - az Engedélyes által fentebb nevezett nehézkes eljárás egyszerősítését, mert a várható hevesebb zivatarok fellépése az eddiginél számosabb esetben igényelne független szerv minısítését a rendkívülivé minısítés elfogadását kérı procedúrához. Ugyanakkor nem zárja ki a tervezéseknél nagyobb igénybevételek kezelését a jövıben sem. Az egyes elosztókra javasolt üzemzavar küszöbszámok meghatározását Hivatal az elosztói engedélyesek mőködési területeinek sajátosságait tükrözı, az egyes elosztói engedélyes társaságok saját adatai alapján, egységes számítási módszerrel állapította meg érzékenységi vizsgálat eredményének figyelembevételével. A Hivatal az egyes elosztói engedélyesek ellátási területein belüli különbségeket a szabályozási irányokban így eleve figyelembe vette. Az OMSZ 2009. szeptember 25-i tanulmánya 7.Összegzés pontjában írja : A szél esetében megállapíthatjuk, hogy a vizsgált 11 éves idıszakban egyértelmő változást nem lehetett kimutatni, szelesebb és szélcsendesebb évek a periódus egészén elıfordultak. mely megállapítást megerısítik az Engedélyes 2002-2008. évi napi üzemzavar darabszám adatai is. A javaslat is megállapítja, hogy gyakoribbak lettek a rendkívüli idıjárási események a klímaváltozás miatt, ugyanakkor a garantált szolgáltatások körébe esı, társaságokkal fennálló követelményeket szigorítani kívánja a Hivatal. Ezzel a módszerrel nem értünk egyet, mert - például a 2009. januári rendkívüli idıjáráshoz hasonló esemény a javaslat szerint már nem tartozna ebbe a kategóriába sem a GSZ kifizetések alóli felmentés, sem az üzembiztonsági és folyamatossági mutatók megállapítása vonatkozásában. A jelenlegi eljárásrend szerint a Hivatal elfogadta a társaság által benyújtott dokumentumok, bizonyítékok alapján a GSZ kifizetések, és az üzembiztonsági és folyamatossági mutatók felfüggesztését a rendkívüli idıjárási idıszakra. A Hivatal véleménye: A jelenlegi nehézkes és több esetben hosszadalmas bizonyítási eljárást igénylı eljárás helyett tervezi a Hivatal a jelenlegi szabályozás korszerősítését a szabályozási irányokban leírtaknak megfelelıen, mely az elosztói engedélyesek saját hatáskörébe utalja a szélsıséges idıjárási események minısítését, ami véleményünk szerint nem szigorítást, inkább könnyítést jelent az engedélyeseknek. A szigorítást a követelményekben az jelenti, hogy amíg eddig egy sikeres bizonyítása a tervezési követelmények meghaladásának teljes, idıben korlátlan felmentést jelentett, addig a szabályozási irányokban leírt tervezet végsı határidıket rendel a szélsıséges idıjárási események következtében bekövetkezı üzemzavarok okozta szolgáltatás kiesések elhárítására - mely után kötbért kell fizetni a fogyasztóknak és ez ösztönzést jelent a helyreállításra. A konkrét 2009. januári eset, az eltelt évek tapasztalatai valamint a feltehetıen a klímaváltozás miatt bekövetkezı üzemzavarok miatt megszaporodott felmentési kérelmek indokolták a jelenlegi szabályozás felülvizsgálatát. 16
A melléklet 1.3 e.) pontja alapján szélsıséges idıjárás esetén az érintett felhasználókat értesíteni kell nem csak az elmaradó GSZ fizetésrıl, de annak mértékérıl is. Ez utóbbit kérjük törölni, mivel a GSZ fizetések mértékérıl van egyéb felhasználói értesítés. A Hivatal véleménye: Egyetértünk a felvetéssel, és eltekintünk az engedélyesek 1.3. e.) pontban elıírt tájékoztatási kötelezettség elıírásától. Javasoljuk, hogy a napi átlagos üzemzavari darabszám megállapításánál az elmúlt évek adataiból a szélsıséges idıjárási körülmények miatt bekövetkezett, MEH által elfogadott GSZ felfüggesztéssel is járó idıtartamokra esı üzemzavarokat vonjuk le, ezek ne növeljék az átlagot. (6.oldal 1. táblázat) A Hivatal véleménye: Elıfordulhatott a múltban, hogy egyes elosztói engedélyesek olyan események kapcsán is kaptak volna felmentést, melyre a jelenlegi nehézkes és több esetben hosszadalmas bizonyítási eljárást igénylı gyakorlat miatt nem is kértek, amint erre a Engedélyes az elıbbiekben utalt is. Ezért a szabályozásnak az egyes elosztói engedélyesek közötti diszkrimináció mentesség, az egyenlı bánásmód sérülése elkerülésének az érdekében nem vonjuk le a korábban elfogadott felfüggesztéssel is járó üzemzavarokat. Az anyag a napi átlagos üzemzavari darabszám számításánál csak azokkal a napokkal átlagol, ahol legalább egy üzemzavar bekövetkezett. Ezzel szemben azt javasoljuk, hogy 365 nappal átlagoljon azaz a teljes évet vegye figyelembe. (6. old. 2. táblázat) A Hivatal véleménye: Nem értünk egyet az észrevétellel, mert a Hivatal az üzemzavaros napokat (idıszakokat) az üzemzavaros napokkal hasonlítja össze. A szélsıséges idıjárási kategóriák meghatározásánál a naptári napi darabszám helyett 24 órán belüli darabszámot javasolunk meghatározni, mivel egy szélsıséges idıjárás hatása többnyire több napot érint, és ez által az üzemzavarszám is több napon oszlik meg. (Szabályozási irányok 23. old.) A Hivatal véleménye: A Hivatal elfogadja a javaslatot a bármely 24 órás idıszakban fellépı KÖF üzemzavar darabszámokat a szélsıséges idıjárás definíciójánál. A tervezet nem kezeli le a kisebb területeket érintı helyi rendkívüli idıjárásokat, ezért sok olyan esetben, amikor a régi szabályozás alapján az engedélyesek felmentést kaptak a kötbérfizetési kötelezettségük alól, ott az új szabályok szerint nem járna a felmentés. Célszerő lenne, hogy a Egyéb hálózati zavar d. pontjában vagy egy új e. pontban továbbra is lehetıség legyen rendkívüli idıjárási hatások egyedi (független szerv általi) elbírálás alapján történı figyelembevételére (GSZ fizetés alóli mentességre). Elıfordulhat ugyanis olyan, akár kritikusan veszélyes idıjárási jelenség kialakulása mely kis területre korlátozódik (relatív kis üzemzavar darabszám mellett) viszont jelentıs károkat (ebbıl kifolyólag idıben elhúzódó üzemzavar elhárítást) okozhat. Példaként említhetjük a 2008. február havi Emma-hurrikán hatását, amely Tatabánya, Tata környékét érintette és az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. üzemeltetésében álló 132 kv-os hálózat oszlopait kidöntötte, de ugyanígy kidıltek a MAVIR 400 kv-os oszlopai is. A Hivatal véleménye: A hálózatokat érı a hálózatok tervezési követelményeit meghaladó igénybevételek kezelésére egyet értünk a szabályozási irányok pontosításának a szükségességével. Véleményünk szerint tehát úgy célszerő megállapítani a szélsıséges idıjárás definícióját, hogy amennyiben a hálózatokat az MSZ 151-1:2000 szabvány 3. és 4. pontjainak elıírásainál nagyobb igénybevétel éri - és ebbıl kifolyólag üzemzavar következik be -, akkor erre az idıszakra automatikusan lépjen életbe a kötbérkifizetés felfüggesztése. Ha pedig az Országos Meteorológiai Szolgálat kimondja, hogy megváltoztak Magyarország klimatikus viszonyai 17
akkor ezen szakvélemény alapján felül kell bírálni a szabadvezetékes hálózat mechanikai méretezésére vonatkozó, szabványban rögzített követelményeket, ill. az árképzést is, hogy az engedélyesek érvényesíteni tudják áraikban a magasabb hálózatépítési költségeket. A definíció, és az elbírálás kialakításánál kérjük figyelembe venni, hogy az OMSZ nem mindenütt rendelkezik az idıjárás jellemzıit leíró mérési eszközökkel, sok esetben csak számítógépes modellszámítás alapján tudják becsülni az értékeket. Ez pl. a helyi tornádók, az adott helyszínen kialakuló szélsebesség leírásánál pontatlanságot, az elbírálásnál mérlegelés szükségességét jelenti. A Hivatal véleménye: A Hivatal ahogy eddig, úgy a jövıben is elfogadja az OMSZ mérési adatokon alapuló MISH matematikai statisztikai módszerével készülı, interpolált térképeket. Elsısorban ennek a módszernek az országosan egységes volta miatt. A szabályozási irányokban 2. változata külön pontban határozza meg a Tervezési követelményeket meghaladó igénybevétel hatására bekövetkezett zavar fogalmát. A szélsıséges idıjárási helyzet definíciójába véleményünk szerint bele tartozhatnak azon esetek is, amikor ugyan az idıjárási jellemzık nem haladják meg a tervezési határértékeket, és a hálózat jelentısen nem károsul, de a viharos szél idegen tárgyakat pl. letört faágakat hord, biztonsági övezeten kívül lévı magas növéső fákat dönt a szabadvezetékes hálózatra, és ezek okoznak nagy számban üzemzavarokat. A Hivatal véleménye: A szélsıséges idıjárás definíciója a naptári napi KÖF üzemzavar darabszámok alapján lett meghatározva, így bele tartozhatnak azon esetek is, amikor a viharos szél idegen tárgyakat pl. letört faágakat hord, biztonsági övezeten kívül lévı magas növéső fákat dönt a szabadvezetékes hálózatra, és ezek okoznak nagy számban üzemzavarokat A szélsıséges idıjárási helyzet elbírálásánál javasoljuk az engedélyesek, az OMSZ és a katasztrófavédelem adatai mellett egyéb helyszíni dokumentumok, fényképek, filmek, tudósítások, helyzetleírások bizonyítékként való elfogadását. (Pl. földcsuszamlás, árvíz, belvíz ) A Hivatal véleménye: A megküldött szabályozási irányokban a szélsıséges idıjárási helyzeteket a KÖF üzemzavar darabszámok határozzák meg, és minısítik. A tervezési követelményeket meghaladó hálózatokat ért igénybevételek elbírálásánál annak bizonyítékaként, hogy az elosztói engedélyesek minden tılük elvárhatót megtettek a szolgáltatás helyreállításának az érdekében a Hivatal eddig is és ezt követıen is elfogadja bizonyítékként a független szervek minısítésén túl az egyéb helyszíni dokumentumokat, fényképeket, filmeket, tudósításokat, helyzetleírásokat. (Pl. földcsuszamlás, árvíz, belvíz ) Figyelembe kell venni azt is, hogy amennyiben egy vezetéket az adott napon vagy idıszakban több rendkívüli idıjárási esemény is érint (azaz többszörös hibák esetén), vagy az extrém idıjárási körülmények hatásai összeadódnak (pl. hóesés, jegesedés és az emiatt kialakuló többletteher, vagy egy hajnali és egy késı esti szélvihar), akkor az elhárítási idıket a GSZ szempontjából hogyan kell számítani, mert adott esetben így a 12 óra, stb. elhárítási idık összecsúszhatnak. Meg kell állapítani ilyen esetben az üzemzavar elhárítás - arányos - kezdeti idıpontját, amelytıl a GSZ határidıket számítani kell. A Hivatal véleménye: Az elhárítási idık a 3 percnél hosszabb szolgáltatás kimaradással érintett fogyasztókra vonatkoznak és nem az üzemzavar elhárításának idıtartamára. Tételesen a további megjegyzéseket tesszük: 1.4. Az egy naptári napi középfeszültségő üzemzavar darabszám határértékek az Engedélyesek egyéb hálózati zavar egy naptári napi idıszakának minısítéséhez: I. kategória: 8-szoros; EDE: 26 db; EED: 32 db; ETI 23 db II. kategória: 13-szeres; EDE: 42 db; EED: 52 db; ETI: 38 db 18
A tervezetben szereplı, egyéb hálózati zavar minısítéshez meghatározott napi üzemzavarszámot túlságosan magasnak ( elérhetetlennek ) véljük. Javasoljuk az I. kategóriához a 3-szoros szorzót. Már ennél a mennyiségnél elérhetjük jelentıs felhasználót érintıen területi átcsoportosítás alkalmazása mellett is a 24 óra feletti elhárítási idıt. A Hivatal véleménye: A Hivatal a szabályozási irányokban vizsgálta az elmúlt évek üzemzavaros idıszakainak az adatait. A szabályozási irányok tervezetben a rendelkezésre álló adatok elemzésével elkészült érzékenységi vizsgálat eredményei a 9. és 10. táblázatban vannak összefoglalva. A táblázatok alapján az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. a 2002-2008. évek során 7 alkalommal került a 8 és 13 szoros közötti elsı, és 2 alkalommal a 13 szoros feletti második szélsıséges idıjárási kategóriába. A Hivatal az elosztói engedélyesek kérésére elfogadja a naptári napi helyett a bármely 24 órás idıszakban fellépı üzemzavar darabszámok alkalmazását a szélsıséges idıjárás meghatározásánál, mely változtatás az elosztói engedélyeseknek kedvezıen befolyásolja a szorzó értékekkel meghatározott szélsıséges idıjárási kategóriákba kerülés üzemzavar darabszámait. A Hivatal ezen kívül nem látja indokoltnak az alkalmazott szorzószámok és elhárítási véghatáridık enyhítését. Az szabályozási irányokban meghatározott elhárítási határidıket a Hivatal következı észrevételhez adott válasza is indokolja. 1.5. Az Engedélyes berendezésén fellépı hálózati üzemzavar esetén a villamosenergia-ellátás visszaállításának I. kat. 24 / II. kat. 48 / III. kat. 48*(érintett fogy.sz./kitett felh.sz.) 2 órán belül kell megtörténnie. Az idıtartam túllépését követıen a felhasználók kötbérre jogosultak, és minden további eltelt 12 óránként ismételten jogosultak a felhasználók a kötbérre. A rendelkezés tervezetben meghatározott villamosenergia-ellátás visszaállítási idı határértékeket eléggé szőkösnek látjuk, nem beszélve arról, hogy a 12 óránkénti ismételt fizetés miatt extrém esetben talán az érintett felhasználók egy részét illetıen nem enyhítést, hanem szigorítást jelent számunkra az alapeset 36 óra utáni 3-szoroshoz képest (pl. 1. kategória >60 óra esetén) A Hivatal véleménye: Az engedélyes saját hatáskörébe utalt minısítés miatt enyhébb a jelenlegi GSZ szabályozásnál, a visszaállítási határidık tekintetében viszont szigorúbb, mert nem ad határidıtıl független, teljes felmentést a szolgáltatás visszaállítása tekintetében, ami fogyasztó védelmi szempontból indokolható szigorítást jelent. A módszer az ellátás helyreállításra kívánja ösztönözni az elosztói engedélyeseket 1.6. A kitett felhasználók számának és a legfelsı küszöbszám értékének a meghatározásával kapcsolatban a következı észrevételünk van: A V.3 fejezethez főzött észrevételeinkben felvázolt közelítı számítás alapján a rendelkezés tervezetben meghatározottnál alacsonyabbra adódó kitett felhasználók számá -t (pl. az EED esetében 301.959 helyett ~221.682) és legfelsı küszöbszám -ot gyakorlatilag elérhetetlennek véljük. Tehát a szabadvezetéken ellátott fogyasztók 35, ill. 60 %-ának figyelembe vételét magasnak tartjuk. A Hivatal véleménye: Köszönjük az adatpontosítást átvezetjük a szabályozási irányok tervezet kitett felhasználók száma meghatározásoknál. A 35, illetve a 60 % figyelembe vételét fogyasztó védelmi szempontok indokolják, és nemzetközi tapasztalatok támasztják alá. 1.7. Az A melléklet 1.4 és 1.5 pontjában nem veszi figyelembe a Szélsıséges idıjárási események esetén a többszörös hibák hatását (mint arra az általános észrevételeknél már utaltunk). Többszörös hibák elhárítási ideje jóval hosszabb és több erıforrást igényel. A Hivatal véleménye: Az egységes matematikai statisztikai módszer éppen a többszörös hibák fellépését kívánja kezelni a fogyasztók szolgáltatás kiesési határidejének szabályozásával. 19
1.8. B melléklet 1. pontja szerinti felhasználónak történı kifizetés nem lehetséges 30 napon belül Egyéb hálózati üzemzavar esetén, mivel - szélsıséges idıjárási esemény kivételével a MEH ad minısítést az engedélyes részére, egy 1 hónapos határidıvel küldött beszámoló után. A Hivatal véleménye: A Hivatal által minısített esetekben a fizetési határidı a Hivatal minısítését követıen áll fent. 1.9. Nem derül ki a tervezetbıl, hogy a kisfeszültségő hálózaton bekövetkezett üzemzavarok számát hogyan kívánja figyelembe venni a Hivatal. A Hivatal véleménye: A Hivatal a naptári napi KÖF üzemzavarok és a naptári napi KÖF üzemzavarokkal és KIF hálózati hibákkal érintett KÖF és KIF fogyasztók számát kívánja figyelembe venni, a meghatározások 1.1.15 pontja alatti érintett fogyasztók száma definíciónak megfelelıen. A KIF hálózati hibákkal érintett fogyasztók száma az eddigi felmentési kérelmek adatai szerint jóval kisebb, mint a KÖF üzemzavarokkal érintett KÖF és KIF fogyasztók száma. 1.10. A tervezet szerint - szélsıséges idıjárási körülmény esetén - csak 3. és 4. kategóriába esı minısítéskor van további GSZ pontokra kötbérfizetés alóli mentesülés. Javasoljuk figyelembe venni, hogy amennyiben az 1.5 pontban leírt üzemzavari kategóriák fellépnek, akkor a helyreállítás prioritása miatt nem csak a GSZ II. pont idıtartamaira kell enyhébb követelményeket megfogalmazni, hanem a helyreállítás miatt késı többi GSZ pont (I., IV., V., VIII., IX., XI.,XII.) szerinti teljesítést erre az idıszakra logikus lenne függeszteni. A Hivatal véleménye: Egyetértünk a felvetéssel, e tekintetben a korábbi szabályozást hagyjuk érvényben. 1.11 Kérjük tisztázni, hogy a GSZ tervezetben új fogalomként bevezetett Egyéb hálózati zavar megfeleltethetı-e a MEH 378-380/2005 sz. határozataiban szereplı Egyéb hálózati zavar fogalommal. A GSZ szerinti automatikus minısítést lehet-e alkalmazni a másik határozatokra? A Hivatal véleménye: Nem lehet alkalmazni, mert az más határozat. A félreértések elkerülése érdekében a fogalmakat pontosítjuk a szabályozási irányok 2. változatában. V.3. Hivatal a következı módszerrel javasolja meghatározni az idıjárásnak kitett felhasználók számát az engedélyesenként történı meghatározásánál. Az Engedélyesek adatainak a hiányában, a Hivatal az engedélyesek fogyasztói számának és a KöF szabadvezetékes és középfeszültségő hálózat összes hosszának az aránya szorzatának értékébıl indul ki, és feltétezi, hogy a felhasználók száma ugyanolyan arányban oszlik meg a kábel és szabadvezeték hálózaton ellátott fogyasztók esetén. Az a feltételezés, hogy a szabadvezetékrıl ellátott felhasználók száma ugyanolyan arányban oszlik meg, mint a hálózathossz, nem feltétlenül helytálló. Egyrészt a szabadvezetékes vonalak fajlagos hossza a kábeleseknél nagyobb a területünkön, másrészt jellemzı, hogy a városi kábelhálózati kommunális KÖF/KIF állomások által ellátott terület jelentıs részében (belváros, ill. lakótelep ) a fogyasztók "sőrősége" nagyobb. A szabadvezetéken ellátott fogyasztók számát célszerőnek tartjuk pontosítani, a Hivatal számítása túlbecsüli a valós értékeket. Erre vonatkozóan javasoljuk pontosabb adatok bekérését a hálózati engedélyesektıl. 20