consilium HU A Tanács éves jelentése a dokumentumokhoz való hozzáférésről 2011 consilium Május

consilium Rue de la Loi/Wetstraat 175 1048 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË Tel. +32 22816111 consilium HU A TANÁCS FŐTITKÁRSÁGA QC-AF-12-001-HU-C ISSN 1830-4117 A Tanács éves jelentése a dokumentumokhoz való hozzáférésről 2011 JELENTÉSEK www.consilium.europa.eu doi:10.2860/60567 RS 017/2012 2012. Május

A Tanács éves jelentése a dokumentumokhoz való hozzáférésről 2011 2012. Május

Megjegyzés Ezt a kiadványt a Tanács Főtitkársága készítette, és az kizárólag tájékoztatási célokat szolgál. Az Európai Tanáccsal és a Tanáccsal kapcsolatos információk a www.european-council.europa.eu és a : www.consilium.europa.eu oldalon találhatók, illetve a Tanács Főtitkárságának Közönségtájékoztatási Szolgálatától szerezhetők be az alábbi címen: Rue de la Loi/Wetstraat 175 1048 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË Tel.: +32 22815650 Fax: +32 22814977 www.consilium.europa.eu/infopublic Az Európai Unióra vonatkozó számos egyéb információ hozzáférhető az interneten, az Europa-szerveren keresztül (http://europa.eu). A katalogizálási adatok a kiadvány végén találhatók. ISBN 978-92-824-3660-8 doi:10.2860/60567 Európai Unió, 2012 A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett. Printed in Belgium

TARTALOM A FŐIGAZGATÓ ELŐSZAVA 5 BEVEZETÉS 6 I. AZ 1049/2001/EK RENDELET VÉGREHAJTÁSA 7 1. A Tanács nyilvános dokumentum-nyilvántartása 7 2. A Tanács dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelem 8 3. A jogalkotás átláthatósága 9 II. A HOZZÁFÉRÉSI KÉRELMEK ELEMZÉSE 10 1. A kérelmezők szakmai profilja és földrajzi eloszlása 10 2. A nyilvános hozzáférés iránti kérelmek által érintett szakpolitikai területek 11 3. A megvizsgált és nyilvánosan hozzáférhetővé tett dokumentumok száma 12 III. A HOZZÁFÉRÉSI JOG ALÓLI KIVÉTELEK ALKALMAZÁSA 14 IV. FŐBB FEJLEMÉNYEK 16 1. Javaslat az 1049/2001/EK rendelet átdolgozására 16 2. A dokumentumokhoz való hozzáféréssel foglalkozó intézményközi bizottság 16 3. Az ombudsman látogatása a Tanács Főtitkárságán 16 V. AZ EURÓPAI OMBUDSMANHOZ BENYÚJTOTT PANASZOK ÉS A MEGTETT JOGI INTÉZKEDÉSEK 17 1. Az európai ombudsmanhoz benyújtott panasz 17 2. Jogi intézkedések 18 VI. ZÁRÓ MEGJEGYZÉSEK 20 MELLÉKLET: A TANÁCS DOKUMENTUMAIHOZ VALÓ NYILVÁNOS HOZZÁFÉRÉSRE VONATKOZÓ STATISZTIKÁK 21 3

A FŐIGAZGATÓ ELŐSZAVA A 2011-es évben volt az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet hatálybalépésének 10. évfordulója. A 2001 májusában elfogadott rendelet szabályozza azt a hozzáférési jogot, amelynek alapján az uniós polgárok betekintést nyerhetnek az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaiba. A rendelet elfogadása óta figyelemre méltó módon nőtt a polgárok érdeklődése az EU tevékenységei iránt. A Tanács esetében erről mindenekelőtt a hozzáférési kérelmek számának növekedése tanúskodik: a polgárok 2011-ben majdnem tízszer annyi kérelmet nyújtottak be, mint az 1049/2001/EK rendelet végrehajtásának első teljes évében. Ez a jelentés a Tanács dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szól, és mint ilyen, információkat tartalmaz a Tanács nyilvános dokumentum-nyilvántartásáról. A jelentés bemutatja, miként változtak a dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos statisztikák, valamint ismerteti a rendelet Tanács általi végrehajtása szempontjából legfontosabb, 2011. évi fejleményeket. Mind a hozzáférési kérelmek, mind pedig a hozzáférési jog gyakorlását lehetővé tévő rendszer polgárok általi igénybevételének elemzése arra utal, hogy 2011-ben is sikerült elérni a Szerződésekben és az 1049/2001/EK rendeletben meghatározott célokat. Ahhoz, hogy ezt a színvonalat a jövőben is tartani tudjuk, új technológiákhoz és új követelményekhez kell igazodnunk. A nyilvános dokumentum-nyilvántartást ezért nemrégiben átalakítottuk, hogy az még hozzáférhetőbb és még felhasználóbarátabb legyen. A közeljövőben várhatóan további módosításokra is sor kerül. Így például teljesen megváltozik majd a Tanács honlapjának felépítése is, hogy könnyebben elérhetővé váljanak az intézmény munkájával kapcsolatos információk. Nemsokára egy olyan online adatbázis áll majd a felhasználók rendelkezésére, amelyből lehívhatók lesznek a jogalkotási aktushoz kapcsolódó szavazások eredményei. A Tanács ezen túlmenően azon fáradozik, hogy rendszeresebb kapcsolatok és proaktívabb megközelítés révén intenzívebbé tegye az átláthatóságban érdekelt felekkel folytatott párbeszédet. Reijo KEMPPINEN Főigazgató 2012. május 5

BEVEZETÉS Ez a jelentés mely az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1 17. cikkének (1) bekezdése értelmében készült a 2011-es évre vonatkozik, és a mellékletben összefoglalt statisztikai adatokon alapul. Tájékoztatást nyújt a Tanács nyilvános dokumentum-nyilvántartásáról és a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáféréssel kapcsolatos statisztikákról. A jelentés ezenfelül ismerteti a rendelet végrehajtásának tizedik évében bekövetkezett legfontosabb fejleményeket, valamint áttekinti az európai ombudsmanhoz benyújtott panaszokat és az európai uniós bíróságoknak a rendelet értelmében 2011-ben hozott ítéleteit. A tanácsi dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos további információ és a korábbi jelentések, illetve az egyéb átláthatósági kérdésekkel kapcsolatos információ a www.consilium.europa.eu weboldalon a Dokumentumok / Az Európai Tanács és a Tanács dokumentumaihoz való hozzáférésre vonatkozó szabályok alatt található. 1 HL L 145., 2001.5.31., 43. o. A 17. cikk (1) bekezdése kimondja: Az intézmények évente jelentést tesznek közzé az előző évre vonatkozóan, azon esetek számának megjelölésével, amikor az intézmény a dokumentumokhoz való hozzáférést megtagadta, a megtagadás indokainak és a nyilvántartásba be nem jegyzett minősített dokumentumok számának megadásával. 6

I. AZ 1049/2001/EK RENDELET VÉGREHAJTÁSA 1. A Tanács nyilvános dokumentum-nyilvántartása A Tanács nyilvános dokumentum-nyilvántartása amely 1999. január 1-je óta működik hivatkozásokat tartalmaz azon tanácsi dokumentumokra, amelyeket a nyilvántartásban automatikus archiválási rendszer révén rögzítettek 2. Ezenfelül sok olyan dokumentum teljes szövegét tartalmazza, melyeket kibocsátásukat követően közvetlenül hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára 3, valamint nyilvános hozzáférésre irányuló kérelem nyomán elérhetővé tett dokumentumok teljes szövege is megtalálható benne. Továbbá, amennyiben a kérelmezett dokumentumok teljes szövegéhez nem adható meg a hozzáférés, e dokumentumok lehetőség szerint részben nyilvánossá tehetők, és a nyilvántartásban elérhetővé válhatnak 4. Ezenfelül minden évben több jogalkotási dokumentum válik nyilvánosan elérhetővé a nyilvános dokumentum-nyilvántartásban, a Tanács eljárási szabályzata II. melléklete 11. cikkének (6) bekezdése 5 értelmében (lásd: 3. pont, A jogalkotás átláthatósága). A nyilvános dokumentum-nyilvántartásban szereplő és a letölthető dokumentumok száma évről évre gyarapszik. Az alábbi grafikon a dokumentum-nyilvántartás 2011. december 31-i állapotát mutatja. 1. ábra: A nyilvános dokumentum-nyilvántartás 2011-ben 47 493 1 729 944 Új dokumentumok N száma 2011-ben: 184 634 137 141 A nyilvántartásban szereplő dokumentumhivatkozások összesen 2011-ben terjesztésre került, nyilvánosan hozzáférhető dokumentumok 2011-ben terjesztésre került, nyilvánosan nem hozzáférhető dokumentumok 2 A rendelet 11. cikke értelmében az intézményeknek biztosítaniuk kell a dokumentum-nyilvántartáshoz való elektronikus hozzáférést. 3 A Tanács eljárási szabályzata II. mellékletének 11. cikkében található azon dokumentumtípusok teljes jegyzéke, melyeket kibocsátásukat követően közvetlenül hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára. 4 A részleges nyilvánossá tétel a rendelet 4. cikkének (6) bekezdésével összhangban történik. A 2004. február 1-je előtt nyilvántartásba vett P/A (részben elérhető) dokumentumok technikai okokból általában nem letölthetők, de kérésre elérhetők. 5 E bekezdés előírja, hogy a Tanács által rendes vagy különleges jogalkotási eljárás során elfogadott aktusok és az egyeztető bizottság által rendes jogalkotási eljárás keretében jóváhagyott közös szövegek egyikének elfogadását vagy az érintett jogi aktus végleges elfogadását követően a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni az e jogi aktusra vonatkozó mindazon jogalkotási dokumentumokat, amelyeket az ilyen aktus elfogadása előtt készítettek, és amelyekre nem vonatkozik a rendelet 4. cikkében meghatározott kivételek egyike sem. 7

2011-ben: a nyilvántartásban 1 729 944 dokumentum szerepelt (valamennyi nyelv), ami 2010 végéhez képest 11 %-os növekedést jelent; e dokumentumok 77,3 %-a nyilvános és letölthető volt (PDF vagy HTML formátumban); 2011-ben 184 634 új dokumentum került terjesztésre, ebből 74,3 % (azaz 137 141) nyilvános és letölthető volt. Ez 2010-hez képest 4,5 %-kal több dokumentumot jelent; a nyilvántartás 26 219 P/A kódjelű (azaz részben hozzáférhető) dokumentumot tartalmazott, amelyből 4 858 online elérhető volt (PDF formátumban); 381 minősített dokumentum 6 került terjesztésre. Ezek közül 32 SECRET UE minősítésű, 349 pedig CONFIDENTIEL UE minősítésű, utóbbiak közül a nyilvántartás 260 CONFIDENTIEL UE minősítésűt említ 7. A nyilvántartás továbbra is fontos kutatási eszközt jelent azon polgárok számára, akik az Európai Unió tevékenységeit szorosan nyomon kívánják követni. 2011-ben: a nyilvántartás 1 371 324 látogatót regisztrált, ami a nyilvántartási oldalak számát figyelembe véve 23 274 962 lehívásnak felel meg; 557 391 egyedi (havi átlagban 46 000) látogató kereste fel a nyilvántartást. 2011 során a cél a nyilvántartás fokozottan felhasználóbaráttá tétele és a keresés megkönnyítése volt, pl. a nyitóoldal egyszerűsítése, a szövegek lerövidítése és egyszerűsítése, a keresési lap mezőinek kiegészítése, illetve egyes mezők eltávolítása révén. 2. A Tanács dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelem A Tanács dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek többségét a nyilvános dokumentumnyilvántartás elektronikus űrlapján adják be. Az alapkérelmeket a Tanács Főtitkársága dolgozza fel. A dokumentumhoz való nyilvános hozzáférés iránti alapkérelem teljes vagy részleges megtagadása esetén a kérelmező megerősítő kérelmet nyújthat be, amelyben az intézményt álláspontja felülvizsgálatára kérheti. A megerősítő kérelem teljes vagy részleges megtagadása esetén a kérelmező panaszt nyújthat be az európai ombudsmanhoz vagy keresetet nyújthat be az Európai Unió Bíróságához. 6 Az 1049/2001/EK rendelet alkalmazásában minősített dokumentumok a CONFIDENTIEL, SECRET vagy TRÈS SECRET/ TOP SECRET minősítésű dokumentumok. Ebben a kérdésben lásd az említett rendelet 9. cikkének (1) bekezdését. 7 A 1049/2001/EK rendelet 9. cikkének (2) bekezdése és 11. cikkének (2) bekezdése értelmében. 8

A Tanács dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek feldolgozása A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti (írásbeli) alapkérelem kézhezvételekor a Főtitkárság átláthatósággal foglalkozó részlege nyilvántartásba veszi a kérelmet, beazonosítja a kérelmezett dokumentumokat, majd előzetes vizsgálatot folytat. Annak megállapítása érdekében, hogy megadható-e a nyilvános hozzáférés, konzultálnak a kérelmezett dokumentumokat eredetileg kibocsátó osztályokkal. A konzultációt és szükség esetén a dokumentumok további vizsgálatát követően megküldik a választ a kérelmezőnek (kedvező döntés esetén a dokumentumokkal együtt). A megerősítő kérelmeket is az átláthatósággal foglalkozó részleg veszi nyilvántartásba, majd a Tanács Jogi Szolgálatával és a dokumentumokat eredetileg kibocsátó osztályokkal közösen megvizsgálja a dokumentumokat. Ezt követően a megerősítő kérelmet és a kérelmezőnek szóló, az átláthatósággal foglalkozó részleg és a Jogi Szolgálat által megfogalmazott válasz tervezetét a Tanács átláthatósági kérdésekkel foglalkozó előkészítő szerve (pl. az információs munkacsoport) vizsgálja meg, mielőtt az Állandó Képviselők Bizottságának (a Corepernek) és a Tanácsnak továbbítaná jóváhagyás céljából. Amint a Tanács jóváhagyta a választ, azt elküldik a kérelmezőnek (kedvező válasz esetén a dokumentumokkal együtt). Az alap- és a megerősítő kérelmek esetén is 15 munkanap áll rendelkezésre a válaszadásra. Kivételes esetben, pl. a kérelmezett dokumentumok nagyon nagy száma esetén a határidő további 15 munkanappal meghosszabbítható. 2011-ben: a Tanácshoz 2116 nyilvános hozzáférés iránti alapkérelmet és 27 megerősítő kérelmet nyújtottak be; a Tanács Főtitkársága az alapkérelmek vizsgálatára vonatkozó határidőt az esetek 24,2 %-ában hosszabbította meg; az alapkérelmek feldolgozása átlagosan 16 munkanapot vett igénybe (szemben a 2010. évi 17 munkanappal); a megerősítő kérelmek feldolgozása 2011-ben átlagosan 29 munkanapot vett igénybe (szemben a 2010. évi 28 munkanappal) 3. A jogalkotás átláthatósága A Tanács eljárási szabályzata II. melléklete 11. cikke (5) bekezdésének b) pontja előírja, hogy szétosztásuk után a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni a Tanács napirendjében a Jogalkotási tanácskozások részben foglalt napirendi pont alá tartozó dokumentumokat, illetve a nyilvános tanácskozás vagy nyilvános vita szavakkal jelölt dokumentumokat. A gyakorlatban ez az jelenti, hogy e dokumentumokat a Tanács dokumentumainak nyilvános nyilvántartásában teszik elérhetővé. A Tanács Főtitkársága havi összefoglalót készít, amely többek között a Tanács által egy adott hónapban elfogadott valamennyi jogalkotási aktust felsorolja. Ez a dokumentum emellett tartalmazza a szavazások eredményére vonatkozó információt, az alkalmazandó szavazási szabályokat, valamint a Tanács jegyzőkönyvében rögzített, a jogalkotási aktusra vonatkozó nyilatkozatokat 8. 8 A havi összefoglaló a Tanács weboldalán érhető el: www.consilium.europa.eu, a Dokumentumok A jogalkotási folyamat átláthatósága A Tanács jogi aktusainak jegyzéke menüpont alatt. A Tanács jogalkotási aktusok tervezeteivel, illetve egyéb nyilvános tanácskozásokkal kapcsolatos szavazásainak eredményét a fenti címen a Dokumentumok A jogalkotási folyamat átláthatósága Nyilvános szavazások menüpont alatt lehet megtekinteni. 9

II. A HOZZÁFÉRÉSI KÉRELMEK ELEMZÉSE 1. A kérelmezők szakmai profilja és földrajzi eloszlása 2. ábra: A kérelmezők szakmai profilja (alapkérelem) 5,4% 3,3% 0,9% 12,3% 37,6% Tudományos világ 13,5% 10,0% 17,0% Civil társadalom Jogászok Nem ismert Egyéb Hatóságok Újságírók EP képviselők 3. ábra: A kérelmezők szakmai profilja (megerősítő kérelem) 3,8% 7,7% 11,5% 34,6% Tudományos világ 11,5% 15,4% 15,5% Civil társadalom Jogászok Újságírók Egyéb EP képviselők Nem ismert Megállapítható, hogy: mivel a kérelmezőknek nem kell megadniuk sem személyazonosságukat, sem rendszerint e-mailben küldött kérelmük indokát, jelentős részük (13,5 %) foglalkozása nem ismert; míg 2011-ben a nyilvános hozzáférésre vonatkozó megerősítő kérelmek 11,5 %-át újságírók adták be, a kérelmezők e kategóriája az alapkérelmek esetében csupán a kérelmek 3,3 %-át tette ki. Ez főként annak tudható be, hogy az intézmények nyilvános dokumentum-nyilvántartásai a sajtó számára rendelkezésre álló lehetséges forrásoknak csak egyikét jelentik. A 2011-ben beérkezett valamennyi kérelem 23 %-a májusra és júniusra esett. A tudományos, illetve egyetemi körökből érkezett kérelmek száma a tanév vége felé egyértelműen megnőtt: a kérelmek egyharmada április és június között érkezett be. A jogászoktól, illetve a civil társadalom (többek között különböző érdekvédelmi 10

csoportok, valamint az ipari és kereskedelmi ágazat) felől beérkező kérelmek száma egész évben meglehetősen stabil szinten maradt. A kérelmezők földrajzi eloszlása az alábbiak szerint foglalható össze 9 : az uniós országokból érkező alapkérelmeket főként Belgiumból (30,5 %), Németországból (14,5 %) és az Egyesült Királyságból (9,2 %) küldték; a nem uniós országokból küldött alapkérelmek az összkérelmek 6,4 %-át tették ki, ebből 0,5 % tagjelölt országokból érkezett; uniós országokból megerősítő kérelmeket főként Belgiumból és az Egyesült Királyságból (mindkét ország 23,1 %-ot tesz ki), illetve Németországból (19,2 %) küldtek. a nem uniós országokból küldött megerősítő kérelmek 3,8 %-ot tesznek ki (a tagjelölt országokból egyetlen egy sem érkezett). Horvátországból 7 hozzáférés iránti alapkérelem érkezett 2011-ben, míg 2009-ben és 2010-ben kettő. A Belgiumból származó alap- és megerősítő kérelmek viszonylag magas száma azzal a ténnyel magyarázható, hogy számos multinacionális vállalat és nemzetközi ügyvédi iroda, valamint sok, különböző gazdasági és ipari ágazatot európai szinten képviselő társaság székhelye Brüsszelben található, vagy ott folytatja tevékenységét. 2. A nyilvános hozzáférés iránti kérelmek által érintett szakpolitikai területek A kérelmek a 8 legnépszerűbb szakpolitikai területre lebontva 2007 és 2011 között: 30 4. ábra: A legnépszerűbb szakpolitikai területekre eső kérelmek százalékban kifejezve (2007-2011) 25 20 15 10 5 0 A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség KKBP Költségvetési kérdések Környezetvédelem Belső piac Gazdasági és monetáris politika Egészégügy és fogyasztóvédelem Mezőgazdaság és halászat 9 Az 1049/2001/EK rendelet értelmében bármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy jogosult az intézmények dokumentumaihoz hozzáférni. A Tanács eljárási szabályzata II. mellékletének 1. cikke e jogot kiterjeszti bármely természetes vagy jogi személyre. 11

Ennek alapján megállapítható, hogy 2011-ben: megnőtt az érdeklődés a szabadságon, a biztonságon és jog érvényesülésén alapuló térség iránt (19,5 % 2011-ben, szemben a 2010. évi 14 %-kal és a 2009. évi 15,3 %-kal); csökkent a külkapcsolatokra és a közös kül- és biztonságpolitikára (KKBP) vonatkozó kérelmek száma (12,8 % 2011-ben, szemben a 2010. évi 14,4 %-kal); a többi legnépszerűbb szakpolitikai terület: költségvetési kérdések (12,5 %), környezetvédelem (9,1 %) és a belső piac (8 %). A kérelmezett 599 minősített dokumentumból 41 % a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre, 37,5 % a KKBP-re, 7 % pedig az európai biztonság- és védelempolitikára (EBVP) vonatkozott. A gazdasági és monetáris politikával kapcsolatos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek száma 2011-ben tovább nőtt (5,9 %, szemben a 2010. évi 4,4 %-kal és a 2009. évi 2,6 %-kal). Azok az események, melyek 2011-ben különösen felkeltették a nyilvánosság érdeklődését, a vonatkozó területekkel kapcsolatos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek számának megugrását eredményezték. Például 2011. január 1-jén kezdte meg működését az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ). Az eseményt a média képviselői nagy számban követték figyelemmel, és ennek köszönhetően 624 kérelmet nyújtottak be a külkapcsolatokra és a közös kül- és biztonságpolitikára (KKBP) vonatkozóan 2011. január és március között, ami a 2011. évi, e területre vonatkozó összes kérelem több mint fele. Hasonlóképpen, az ENSZ éghajlat-változási konferenciáját (Durban, Dél-Afrika, 2011. november 28 december 11.) kísérő jelentős közérdeklődés eredményeképpen novemberben megugrott a kérelmek száma, a májusban és júniusban regisztrált, szokásosan magas számok mellett (lásd a szakmai profilokról szóló fejezetet). Azonban, noha a kérelmezők érdeklődése 2011-ben nőtt a gazdasági és monetáris politikával foglalkozó dokumentumok iránt (a 2011. évi összes kérelem 5,9 %-a, szemben a 2010. évi 4,4 %-kal), az erre a területre vonatkozó kérelmek száma nem ugrott meg az áprilisi, júliusi, októberi és decemberi euróövezeti ülések nyomán. 3. A megvizsgált és nyilvánosan hozzáférhetővé tett dokumentumok száma A 2011-ben megvizsgált dokumentumok számát illetően: a Főtitkárság 9641 dokumentumhoz való nyilvános hozzáférés iránti 2116 alapkérelmet vizsgált meg. E dokumentumok közül 8506-ot tett nyilvánosan hozzáférhetővé (7403-at egészében, 1103-at részben); a Tanács 59 dokumentumhoz való nyilvános hozzáférés iránti 27 megerősítő kérelmet vizsgált meg. E dokumentumok közül 25-öt tett egészében hozzáférhetővé. 13 dokumentum esetében megerősítést nyert az alapkérelmi szakaszban megadott részleges hozzáférés, valamint 2 esetben bővített részleges hozzáférésre nyílt lehetőség; az alap- és megerősítő kérelmeket összesítve megállapítható, hogy 599 minősített dokumentumot vizsgáltak meg (19 CONFIDENTIEL UE és 580 RESTREINT UE minősítésű dokumentumot); az alap- és megerősítő kérelmeket összesítve elmondható, hogy a kérelmezett dokumentumok 77 %-át egészében nyilvánosan hozzáférhetővé tették (88,6 %-át, ha azokat a dokumentumokat is figyelembe vesszük, melyek esetében részleges hozzáférést adtak). 12

A kérelmek (az alap- és megerősítő kérelmi szakaszban egyaránt) és a kérelmezett dokumentumok számának alakulása 2007 2011-ben: 11000 10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 5. ábra: Kérelmek és kérelmezett dokumentumok száma 2007-2011-ben 0 Alapkérelmek A kérelmezett dokumentumok száma (alapkérelmi szakasz) Megerősítő kérelmek A kérelmezett dokumentumok száma (megerősítő kérelmi szakasz) z egészében vagy részben (az alap- és meger sít kérelmi szakaszban) nyilvánossá tett Az egészében vagy részben (az alap- és megerősítő kérelmi szakaszban) nyilvánossá tett dokumentumok száma 2011-ben összesen 8506 volt. A nyilvános hozzáférés iránti kérelmet követően egészében nyilvánosan hozzáférhetővé tett dokumentumok közül: 18 % a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozott; 13,4 % a mezőgazdaságra és a halászatra vonatkozott; 10 % a KKBP-re vonatkozott; 7 % a környezetvédelemre vonatkozott; 5,1 % a gazdasági és monetáris politikára vonatkozott. Az egészében vagy részben nyilvánosan hozzáférhetővé tett dokumentumok közül: 18,2 % a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségre vonatkozott; 12,3 % a mezőgazdaságra és a halászatra vonatkozott; 11,4 % a KKBP-re vonatkozott; 7,3 % a környezetvédelemre vonatkozott; 4,9 % a gazdasági és monetáris politikára vonatkozott. 13

III. A HOZZÁFÉRÉSI JOG ALÓLI KIVÉTELEK ALKALMAZÁSA Teljes megtagadás Alapkérelmi szakasz Az alapkérelmeket illetően 2011-ben a megtagadás mellett leggyakrabban felhozott érvek az alábbiak voltak (zárójelben az összes megtagadáshoz képest számított arány %-ban kifejezve): a döntéshozatali eljárás védelme 10 (40,9 %); a közérdek védelme a nemzetközi kapcsolatok tekintetében 11 (21,2 %); a közérdek védelme a közbiztonság tekintetében 12 (8,9 %); a közérdek védelme a védelmi és katonai ügyek tekintetében 13 (1,4 %); a közérdek védelme a Közösség vagy valamely tagállam pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikája tekintetében 14 (1,1 %); a bírósági eljárások és a jogi tanácsadás védelme 15 (1 %). Az esetek 25,3 %-ában a megtagadásnak egyszerre több indoka is volt: az intézmény döntéshozatali folyamatának védelmét rendszerint a közérdeknek a nemzetközi kapcsolatok beleértve a kereskedelmi, bővítési tárgyalásokat stb. tekintetében való védelmével együttesen említették (36,5 %); a közérdek közbiztonság és nemzetközi kapcsolatok tekintetében való védelmével együttesen hivatkoztak az intézmény döntéshozatali folyamatának védelmére (20,4 %); a közérdek közbiztonság tekintetében való védelmét és a közérdek nemzetközi kapcsolatok tekintetében való védelmét együttesen említették (18,8 %). Megerősítő kérelmi szakasz A megerősítő kérelmeket illetően a 2011-ben a megtagadás mellett leggyakrabban felhozott indokok az alábbiak voltak: a közérdek védelme a nemzetközi kapcsolatok tekintetében (78,9 %); a közérdek védelme a közbiztonság tekintetében (15,8 %). Csak egy esetben hoztak fel egynél több indokot a megtagadás mellett: a közérdeknek a nemzetközi kapcsolatok tekintetében való védelmét, a személyes adatok védelmével együttesen. Részleges nyilvánosságra hozatal Amennyiben a kivételek bármelyike a kért dokumentumnak csak bizonyos részeit érinti, a dokumentum fennmaradó részeit a rendelet 4. cikkének (6) bekezdésével összhangban nyilvánossá teszik. 10 Az 1049/2001 rendelet 4. cikkének (3) bekezdése. 11 A rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának harmadik francia bekezdése. 12 A rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának első francia bekezdése. 13 A rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának második francia bekezdése. 14 A rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának negyedik francia bekezdése. 15 A rendelet 4. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdése. 14

Alapkérelmi szakasz Az alapkérelmi szakaszban 2011-ben a részleges megtagadás mellett leggyakrabban felhozott érvek az alábbiak voltak (zárójelben az összes megtagadáshoz képest számított arány %-ban kifejezve) a döntéshozatali eljárás védelme (38,3 %); a közérdek védelme a nemzetközi kapcsolatok tekintetében (29,3 %); a bírósági eljárások és a jogi tanácsadás védelme (5,2 %). Az esetek 19,5 %-ában a megtagadásnak egyszerre több indoka is volt: az intézmény döntéshozatali folyamatának védelmét a közérdeknek a nemzetközi kapcsolatok tekintetében való védelmével együttesen említették (53 %); a döntéshozatali folyamat védelme a bírósági eljárások és a jogi tanácsadás védelmével együttesen (24 %). Megerősítő kérelmi szakasz A megerősítő kérelmeket illetően a 2011-ben a részleges megtagadás mellett leggyakrabban felhozott indokok az alábbiak voltak: a közérdek védelme a nemzetközi kapcsolatok tekintetében (40 %); a döntéshozatali eljárás védelme (13,3 %). Az esetek 33,3 %-ában több indokot hoztak fel. A leggyakrabban említett együttes indokok: a közérdek nemzetközi kapcsolatok tekintetében való védelme a bírósági eljárások és a jogi tanácsadás védelmével együttesen (az esetek felében). 15

IV. FŐBB FEJLEMÉNYEK 1. Javaslat az 1049/2001/EK rendelet átdolgozására A Bizottság 2008. május 7-én az 1049/2001/EK rendelet 16 átdolgozására vonatkozó javaslatot terjesztett a Tanács és a Parlament elé, amelynek célja, hogy módosítsa a rendelet egyes rendelkezéseit, többek között azzal a céllal, hogy a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről szóló aarhusi rendelethez 17 igazítsa a rendelet rendelkezéseit, valamint a dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatot. Továbbá, a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésével a rendeletet hozzá kellett igazítani a Szerződésben szereplő új rendelkezésekhez, különösen azért, hogy a nyilvános hozzáférés joga kiterjedjen az Unió valamennyi intézményének, szervének és hivatalának dokumentumaira (EUMSZ 15. cikk (3) bekezdés). A Bizottság ezért 2011. március 21-én e célból egy második javaslatot 18 nyújtott be a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek. Az Európai Parlament a 2011. december 15-i plenáris ülésén fogadta el az első olvasatban kialakított álláspontját 19. Az álláspont a 1049/2001/EK rendeletnek a Lisszaboni Szerződéshez való igazítására vonatkozó javaslat tartalmát belefoglalja a rendelet átdolgozására vonatkozó eredeti javaslatáról szóló parlamenti jelentésbe. A Tanácsban az információs munkacsoport számos ülésen foglalkozott a 1049/2001/EK rendelet 2011-ben javasolt módosításaival, és 2011. szeptember 16-án megállapodott egy kompromisszumos szövegben 20. 2. A dokumentumokhoz való hozzáféréssel foglalkozó intézményközi bizottság Az 1049/2001/EK rendelet 15. cikkének (2) bekezdése szerint létrehoztak egy intézményközi bizottságot, melynek feladata, hogy megvizsgálja a legjobb gyakorlatokat, megoldja az esetleges konfliktusokat, és megvitassa a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáféréssel kapcsolatos jövőbeli fejleményeket. A bizottság politikai szinten állt fel 2002 márciusában, de technikai szinten gyakrabban ülésezik. Ennek értelmében az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, és a Bizottságnak az 1049/2001/EK rendelet végrehajtásáért felelős osztályai 2011 során öt alkalommal találkoztak, hogy összehasonlítsák és kicseréljék a rendelet alkalmazása során szerzett gyakorlati tapasztalataikat, többek között a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáféréssel kapcsolatos legújabb ítélkezési gyakorlat fényében. 3. Az ombudsman látogatása a Tanács Főtitkárságán A Tanács Főtitkárságának F. Főigazgatóságán az átláthatósággal, illetve a dokumentumokhoz való hozzáféréssel foglalkozó osztály 2011. május 17-én meghívta Nikifórosz Diamandúrosz európai ombudsmant, hogy egy fél napos belső képzés keretében tartson előadást a Tanáccsal való munkakapcsolata során szerzett tapasztalatairól. 16 COM (2008) 229 végleges. Lásd még a Tanácsnak a dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló, 2008-ra vonatkozó éves jelentése 15 16. oldalát. 17 Az 1367/2006/EK rendelet, vö. 3. melléklet. 18 COM (137) végleges. 19 Lásd a 18436/11 dokumentumot. 20 Lásd a 14549/11 dokumentumot. 16

V. AZ EURÓPAI OMBUDSMANHOZ BENYÚJTOTT PANASZOK ÉS A MEGTETT JOGI INTÉZKEDÉSEK Ez a fejezet áttekintést nyújt az európai ombudsmanhoz benyújtott panaszokról és az európai uniós bíróságoknak az 1049/2001/EK rendelet hatálya alá tartozó területen 2011-ben hozott ítéleteiről. 1. Az európai ombudsmanhoz benyújtott panasz 1170/2009/KM sz. panasz: peren kívüli rendezésre vonatkozó javaslatot követően lezárva 2011-ben az európai ombudsman előtt folyamatban lévő egyetlen olyan panasz, mely a 1049/2001/EK rendelet Tanács általi alkalmazása tekintetében állítólagos hivatali visszásságra vonatkozott, az 1170/2009/KM sz. panasz volt 21. A panaszt 2009. április 30-án nyújtották be, és az ombudsman 2011. december 19-i döntésével 22 zárták le azt követően, hogy az európai ombudsman alapokmánya 3 cikkének (5) bekezdése szerinti, peren kívüli rendezésre vonatkozó javaslatra a Tanács választ adott 23. A peren kívüli rendezésre vonatkozó javaslatát tartalmazó 2011. május 27-i levelében az ombudsman arra kérte fel a Tanácsot, hogy fontolja meg, hogy a panaszosnak a kért dokumentum egészéhez adjon hozzáférést, kivéve, ha kellő indokoltsággal meg tudja állapítani, hogy a dokumentum egyes részeit miért illeti védelem a 1049/2001/EK rendeletnek megfelelően, figyelembe véve a Bíróság vonatkozó ítélkezési gyakorlatát. Az ombudsman ezenfelül felkérte a Tanácsot, hogy mérlegelje a dokumentumokhoz hozzáférést kérő polgárok számára adott tájékoztatás javítását azzal, hogy a) tájékoztatja őket a határidőkről, és b) kellő időben és mindenesetre valamely adott határidő lejárta előtt tájékoztatja őket a teljes vagy részleges megtagadás esetén rendelkezésükre álló jogorvoslati lehetőségekről. Az ombudsmannak adott, 2011. július 15-i keltezésű levelében a Tanács jelezte, hogy a kérelmezett dokumentum újbóli vizsgálatát követően arra a megállapításra jutott, hogy különösen a kérelmező megerősítő kérelmének elutasítására vonatkozó tanácsi döntés óta eltelt időre tekintettel, a kérelmezett dokumentum egészéhez való hozzáférés megtagadására felhozott indokok (a Tanács Jogi Szolgálatának véleménye) már nem érvényesek. A Tanács ezért úgy döntött, hogy a dokumentum nyilvánosan hozzáférhető változatát eljuttatja a panaszosnak. Ami az eljárással kapcsolatosan az ombudsman levelében említett szempontokat illeti, a Tanács válaszában kifejtette, hogy a 1049/2001/EK rendelet szerinti határidők meghosszabbítása esetén a Tanács készen áll, hogy azokban a levelekben, melyekben meghosszabbítja az alap- és a megerősítő kérelmek megválaszolására a Tanács számára rendelkezésre álló határidőt jelezze, hogy a meghosszabbított határidő melyik napon jár le. Az ombudsman azon javaslatára reagálva, mely szerint a Tanácsnak kellő időben és mindenesetre valamely adott határidő lejárta előtt tájékoztatnia kellene a kérelmezőket a teljes vagy részleges megtagadás esetén rendelkezésükre álló jogorvoslati lehetőségekről, a Tanács kifejtette, hogy szokatlan lenne egy átvételi elismervényben vagy a határidő meghosszabbításáról a kérelmezőnek küldendő levélben jelezni a csak a jövőben elfogadásra kerülő jogi aktusokra vonatkozó jogorvoslati lehetőségeket. A jogorvoslati lehetőségeknek a határidő meghosszabbításáról szóló levélben történő megemlítése félrevezetheti a címzettet, aki úgy gondolhatja, hogy az intézmény már azt megelőzően mérlegelte kérelme elutasítását, hogy annak vizsgálatát lezárta volna. 21 E panasz összefoglalása megtalálható a Tanács dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló 2009. évi jelentésében (18. o.). 22 Lásd a 7158/12 dokumentumot. 23 Lásd a 11285/11 és a 11286/11 dokumentumot. 17

Végezetül a Tanács felhívta az ombudsman figyelmét arra, hogy a Tanács eddig bizonyítottan a megszabott határidőkön belül adott kifejezett válaszokat a megerősítő kérelmekre, a válaszban tájékoztatást adva a jogorvoslati lehetőségekről azokban az esetekben, amikor a válasz részben vagy egészében elutasító volt. Ezen okok alapján a Tanács véleménye szerint nincs arra jogi vagy más nyomós gyakorlati ok, hogy felkészüljön arra az eshetőségre, hogy a jövőben nem tud választ adni a 1049/2001/EK rendeletben megszabott határidőkön belül. Az Európai Unió Tanácsával kapcsolatosan hivatalból indított (OI/3/2011/KM) sz. vizsgálat A fenti 1170/2009/KM sz. panasz vizsgálatát követően az ombudsman 2011. június 29-én levelet küldött a Tanácsnak, mely a Tanáccsal kapcsolatban hivatalból indított vizsgálatának kezdetét jelentette. Levelében az ombudsman rámutatott arra, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti megerősítő kérelmek feldolgozásához átlagosan szükséges idő rendszerint meghaladta a 1049/2001/EK rendeletben előírt 15 munkanapot, és felkérte a Tanácsot, hogy vizsgálja meg, hogyan lehetne a megerősítő kérelmekre adott válaszokhoz szükséges időt lerövidíteni. A 2011. október 3-án az ombudsman fenti levelére küldött előzetes válaszában a Tanács kifejtette, hogy a megerősítő kérelmek Tanács általi vizsgálata eljárási szakaszok szerint történik, melyekben szerephez jut többek között az információs munkacsoport, a Coreper és maga a Tanács is. Ennek figyelembevételével a Tanács Főtitkárságának releváns szolgálatai megvizsgálják, hogy milyen különböző gyakorlati is szervezeti szintű megoldással lehetne lecsökkenteni a megerősítő kérelmek feldolgozásához szükséges időt. Az ombudsmannak 2012. január 30-án küldött végleges válaszában 24 a Tanács felsorolta, hogy milyen általános intézkedések célozzák a Főtitkárság által a Tanács dokumentumaihoz való hozzáférés iránti alapkérelmek kezelése során nyújtott szolgáltatás általános minőségének javítását, valamint hogy milyen konkrét lépéseket tett annak érdekében, hogy lerövidítse a megerősítő kérelmeknek a Tanács és előkészítő szervei általi vizsgálatát szolgáló eljárásokat. Azonban a Tanács nem zárta ki, hogy a jövőben esetleg éljen a 1049/2001/EK rendeletben foglalt azon lehetőséggel, hogy kivételes esetekben 15 munkanappal meghosszabbítsa a megerősítő kérelmek feldolgozásának határidejét. Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy az a szándéka, hogy általánosságban javítson az általa nyújtott szolgáltatások minőségén a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek részletes elemzése révén, valamint a megerősítő kérelmekre adott válaszok jogi összhangjának biztosítására vonatkozó kötelezettségén keresztül. 2. Jogi intézkedések A Törvényszék 2011-ben két ítéletet hozott a Tanács azon döntése elleni keresetek tárgyában, mely szerint a 1049/2001/EK rendelet alapján megtagadta, hogy dokumentumokhoz nyilvános hozzáférést adjon. Először, a T-233/09 sz. (Access Info Europe kontra Tanács) ügyben a Törvényszék (harmadik tanács) megsemmisítette a Tanács 2009. február 26-i határozatát, melynek értelmében megtagadta, hogy nyilvános hozzáférést adjon egy olyan előkészítő dokumentum (16338/08) egészéhez, mely a 1049/2001/EK rendelet átdolgozására vonatkozó bizottsági javaslat módosító javaslatait tartalmazta. Az Európai Unió bíróságai most először foglalkoztak a 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdése értelmezésének kérdésével olyan jogalkotási aktusokkal kapcsolatos dokumentumok vonatkozásában, melyekkel kapcsolatban még folyamatban vannak a tárgyalások, és melyek a delegációk álláspontjait tartalmazzák. 24 Lásd az 5265/12 dokumentumot. 18

Tekintve az ítéletnek a Tanács gyakorlatát illető lehetséges kihatásait, a Tanács úgy döntött, hogy a Törvényszék ítélete ellen fellebbez a Bíróságnál 25. A fellebbezés (C-280/11 P sz. ügy: Tanács kontra Access Info Europe) jelenleg van folyamatban a Bíróság előtt. Másodszor, a Törvényszék a T-452/10 sz. ügyben 2011. szeptember 6-án hozott végzésében elutasította a ClientEarth Tanáccsal szembeni keresetét, melyben a Tanács 2010. július 26-i határozatának megsemmisítését kérte, mely határozatban a Tanács megtagadta, hogy a 6865/09 dokumentumhoz teljes nyilvános hozzáférést adjon. Végzésében a Törvényszék megállapította, hogy a panaszos nem teljesítette az Európai Unió Bírósága alapokmányának 19. cikkében foglalt előírást, mely szerint az Európai Unió Bírósága előtt rendes képviseletről kell gondoskodnia, mivel a panaszost a Törvényszék előtt képviselő ügyvéd a ClientEarth hét vagyonkezelője közül az egyik és az általa képviselt jogi személy kapcsolata túl szoros volt. A Törvényszék arra megállapításra jutott, hogy mivel a kérelmet nem az alapokmány 19. cikkének, és így a Bíróság eljárási szabályzata 43. cikke (1) bekezdésének megfelelően nyújtották be, a keresetet mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant el kell utasítani. A ClientEarth a Törvényszék végzése ellen a Bíróságnál fellebbezett, az ügy jelenleg folyamatban van. Új kereset a Tanács ellen a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést megtagadó határozatának megsemmisítése ügyében Leonard Besselink 2011. június 16-án keresetet nyújtott be a Törvényszéknek, amelyről a Tanács 2011. július 11-én értesült. Keresetében a felperes az EUMSZ 263. cikke alapján a Tanács 2011. március 31-i határozatának megsemmisítését kérte, mely határozatában a Tanács megtagadta, hogy nyilvános hozzáférést adjon a 9689/10 (RESTREINT UE) dokumentum egészéhez, mely az Európai Uniónak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez (EJEE) való csatlakozására irányuló megállapodással kapcsolatos tárgyalások lefolytatására a Bizottságnak adandó felhatalmazásról szóló tanácsi határozattervezetre vonatkozó elnökségi feljegyzés. Az ügy a Törvényszék előtt jelenleg folyamatban van. A Törvényszék előtt folyamatban lévő, megsemmisítés iránti keresetek A két fenti ügyön kívül három ügyben kérdőjelezték meg a Tanács azon határozatainak jogszerűségét, melyekben a 1049/2001/EK rendelet alapján megtagadta, hogy nyilvános hozzáférést adjon. A három ügy a Törvényszék előtt folyamatban van, és a Tanácsnak a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló korábbi, 2009. 26 és 2010. évi jelentései 27 tárgyalják (a további részleteket lásd a jelentésekben). 25 Lásd a 9491/11 dokumentumot. 26 T-465/09 sz. ügy: Jurašinović kontra Tanács és T 529/09 sz. ügy: Sophie In t Veld kontra Tanács. Lásd a Tanács 2009. évi jelentését a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről, 19. o. 27 T-63/10 sz. ügy: Jurašinović kontra Tanács. Lásd a Tanács 2010. évi jelentését a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről, 23. o. 19

VI. ZÁRÓ MEGJEGYZÉSEK A Főtitkársághoz 2011-ben a megelőző évhez képest kevesebb kérelem érkezett (2116, szemben a 2010. évi 2764-gyel), noha az összes kérelmezett dokumentum száma emelkedett (6 %). Ez annak tudható be, hogy a 2011-ben beérkezett kérelmek egy része nagy számú dokumentumra vonatkozott, néha egyetlen kérelem több mint 1000 dokumentumra. A Főtitkárság lecsökkentette az alapkérelmek feldolgozásának idejét: 2011-ben ez átlagosan 16 munkanapot vett igénybe, szemben a 2010. évi 17 munkanappal. 2011 során a Tanács az esetek 24,2 %-ában hosszabbította meg az alapkérelmek vizsgálatának határidejét. 2010-ben ez a számadat 28 % volt. Az elmúlt években az alapkérelmek alapos vizsgálatának köszönhetően a megerősítő kérelmek száma jelentősen csökkent: a 2005-ben tapasztalt az alapkérelmek arányában kifejezett 2,4 %-os csúcsértékről körülbelül 1 %-ra. 2011-ben 27 megerősítő kérelmet nyújtottak be, amely szám az alapkérelmek 1,3 %-át teszi ki. Meg kell említeni az információs munkacsoportnak a megerősítő kérelmek feldolgozásához és az ombudsmanhoz érkezett panaszok vizsgálatához való jelentős hozzájárulását. A munkacsoport 2011- ben 13 alkalommal ülésezett. Fő feladatai magukban foglalják a megerősítő kérelmek tárgyát képező dokumentumok vizsgálatát, valamint az ilyen kérelmekre adott tanácsi válaszok tervezetének vizsgálatát és véglegesítését, amelyek számos esetben a közbiztonsággal, védelmi és katonai ügyekkel vagy a nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő összetett kérdésekkel foglalkoznak. 20

A TANÁCS DOKUMENTUMAIHOZ VALÓ NYILVÁNOS HOZZÁFÉRÉSRE VONATKOZÓ STATISZTIKÁK A 2011/12/31-i helyzet MELLÉKLET 1. Az 1049/2001/EK rendelet szerinti kérelmek száma 1 964 2 238 2 666 2 764 2 116 2. Az alapkérelmek tárgyát képező dokumentumok száma 7 809 10 732 8 444 9 188 9 641 3. A Tanács Főtitkársága által az alapkérelmi szakaszban nyilvánossá tett dokumentumok 6 123 9 215 6 453 7 847 8 506 részben/egészében 945/5 178 részben/egészében 1 540/7 675 4. A megerősítő kérelmek száma részben/egészében 1 117/5 336 részben/egészében 1 369/6 478 részben/egészében 1 103/7 403 18 25 33 28 27 5. A megerősítő kérelmek száma (megerősítő kérelem az alapkérelem elutasítása esetén nyújtható be) 30 74 351 181 59 15 43 88 118 40 részben/egészében 9/6 részben/egészében 19/24 részben/egészében 26/62 6. Az eljárásban nyilvánossá tett összes dokumentum aránya 28 részben/egészében 80/38 részben/egészében 15/25 66,7 % 78,9 % 71,8 % 86,4 % 63,9 % 77,5 % 70,9 % 86,7 % 77 % 88,6 % 7. A nyilvános dokumentum-nyilvántartásban szereplő, valamint a nyilvános / letölthető dokumentumok száma 1 010 217 724 338 (71,7 %) 1 195 509 883 748 (73,9 %) 1 371 608 1 039 973 (75,8 %) 1 545 754 1 163 489 (75,3 %) 1 729 944 1 337 933 (77,3 %) 28 Az egészében (bal oldali oszlop) vagy az egészében + részben (jobb oldali oszlop) nyilvánossá tett dokumentumok alapján. 21

8. A kérelmezők szakmai profilja (alapkérelmek) Környezetvédelmi érdekcsoportok 0,8 % 0,2 % Civil társadalom Egyéb érdekcsoportok Ipari/ kereskedelmi ágazat 14,2 % 18,3 % 17,2 % 4,7 % 6,2 % 18,5 % 11,2 % 7,8 % 17 % Nem kormányzati szervezetek 1,8 % 2,7 % Újságírók 2,9 % 2,8 % 2,7 % 2,6 % 3,3 % Jogászok 8,8 % 9,5 % 11,4 % 10,1 % 10 % Tudományos világ Egyetemi kutatás Könyvtár 38,2 % 32,6 % 32,7 % 32,5 % 35,7 % 40 % 33,7 % 33,7 % 33,7 % 1,8 % 1,1 % 1 % 1,2 % 1,8 % 37,6 % Hatóságok (nem uniós intézmények, harmadik országok képviselői, stb.) Az Európai Parlament képviselői és asszisztenseik 6,1 % 7,6 % 4,1 % 5,6 % 5,4 % 1,3 % 1,8 % 1,4 % 1,1 % 0,9 % Egyéb 13,3 % 14,7 % 15,9 % 14,6 % 12,3 % A szakmai profil nem ismert 13,2 % 10,9 % 12,6 % 13,3 % 13,5 % 22

9. A kérelmezők szakmai profilja (megerősítő kérelmek) Környezetvédelmi érdekcsoportok 0 % 0 % Civil társadalom Egyéb érdekcsoportok Ipari/ kereskedelmi ágazat 0 % 21 % 15,6 % 19,2 % 3,9 % 23,1 % 0 % 7,7 % 15,5 % Nem kormányzati szervezetek 3,9 % 3,9 % Újságírók 18,7 % 10,5 % 6,2 % 7,7 % 11,5 % Jogászok 12,5 % 10,5 % 18,8 % 11,5 % 15,4 % Tudományos világ Egyetemi 50 % 31,6 % 46,9 % 42,3 % 34,6 % kutatás 56,2 % 31,6% 46,9 % 42,3 % Könyvtár 6,2 % 0 % 0 % 0 % 0 % 34,6 % Hatóságok (nem uniós intézmények, harmadik országok képviselői, stb.) Az Európai Parlament képviselői és asszisztenseik 6,3 % 0 % 0 % 0 % 0 % 0 % 5,3 % 3,1 % 0 % 3,8 % Egyéb 6,3 % 5,3 % 3,1 % 7,7 % 11,5 % A szakmai profil nem ismert 0 % 15,8 % 6,3 % 7,7 % 7,7 % 23

10. A kérelmezők földrajzi eloszlása (alapkérelmek) Belgium 26,4 % 31 % 28,2 % 29,3 % 30,5 % Bulgária 0,1 % 0,2 % 0,3 % 0,2 % 0,4 % Cseh Köztársaság 1,4 % 0,9 % 1,2 % 1,1 % 1 % Dánia 1,1 % 1,2 % 1 % 1,6 % 1 % Németország 16 % 14,5 % 14,8 % 13,9 % 14,5 % Észtország 0 % 0 % 0,1 % 0,1 % 0 % Görögország 1,3 % 0,7 % 0,8 % 0,8 % 0,7 % Spanyolország 5 % 6,4 % 5,9 % 5,5 % 3,5 % Franciaország 7,1 % 7 % 8 % 7,5 % 7,7 % Írország 0,6 % 0,6 % 0,9 % 0,4 % 0,7 % Olaszország 6 % 5,9 % 4,7 % 5,4 % 6,3 % Ciprus 0,3 % 0,2 % 0,3 % 0 % 0,2 % Lettország 0 % 0,2 % 0,2 % 0,1 % 0,2 % Litvánia 0,1 % 0,1 % 0,2 % 0,3 % 0,1 % Luxemburg 1 % 1,5 % 1,8 % 1,3 % 1,3 % Magyarország 0,7 % 0,9 % 1 % 0,7 % 0,8 % Málta 0,3 % 0,2 % 0,3 % 0,4 % 0,2 % Hollandia 5,8 % 5,7 % 5,7 % 4,8 % 7,6 % Ausztria 1,7 % 1,3 % 1,9 % 2,1 % 1,9 % Lengyelország 1,5 % 1,5 % 1,4 % 2,4 % 1,6 % Portugália 0,9 % 0,9 % 0,8 % 1,2 % 0,9 % Románia 1,1 % 0,6 % 1,2 % 1 % 0,2 % Szlovénia 0,4 % 0,2 % 0,4 % 0,3 % 0,2 % Szlovákia 0,3 % 0,3 % 0,6 % 0,7 % 0,3 % Finnország 0,8 % 0,7 % 0,2 % 0,5 % 0,4 % Svédország 1,8 % 1,8 % 1,8 % 2 % 1,3 % Egyesült Királyság 9,5 % 7,4 % 8,7 % 9 % 9,2 % Harmadik országok Tagjelölt országok 1 % 0,4 % 0,3 % 0,3 % 0,5 % Egyéb 7 % 7,3 % 6,5 % 6,5 % 5,9 % Nem meghatározott 0,8 % 0,4 % 0,8 % 0,6 % 0,9 % 24

11. A kérelmezők földrajzi eloszlása (megerősítő kérelmek) Belgium 37,5 % 30 % 22,6 % 28 % 23,1 % Bulgária 0 % 0 % 0 % 0 % 0 % Cseh Köztársaság 6,3 % 5 % 0 % 4 % 0 % Dánia 0 % 0 % 0 % 0 % 3,9 % Németország 6,2 % 20 % 25,8 % 20 % 19,2 % Észtország 0 % 0 % 0 % 0 % 0 % Görögország 0 % 0 % 0 % 0 % 0 % Spanyolország 0 % 5 % 9,7 % 4 % 3,8 % Franciaország 6,2 % 5 % 6,4 % 4 % 7,7 % Írország 0 % 0 % 0 % 0 % 0 % Olaszország 6,2 % 5 % 6,4 % 4 % 7,7 % Ciprus 0 % 0 % 0 % 0 % 0 % Lettország 0 % 0 % 0 % 0 % 0 % Litvánia 0 % 0 % 0 % 0 % 0 % Luxemburg 0 % 0 % 3,2 % 0 % 0 % Magyarország 0 % 0 % 0 % 0 % 0 % Málta 0 % 0 % 0 % 0 % 0 % Hollandia 6,3 % 10 % 6,5 % 4 % 7,7 % Ausztria 0 % 0 % 0 % 0 % 0 % Lengyelország 0 % 0 % 0 % 4 % 0 % Portugália 0 % 5 % 0 % 0 % 0 % Románia 0 % 0 % 0 % 0 % 0 % Szlovénia 0 % 0 % 0 % 0 % 0 % Szlovákia 6,3 % 0 % 0 % 0 % 0 % Finnország 0 % 0 % 0 % 0 % 0 % Svédország 0 % 0 % 0 % 8 % 0 % Egyesült Királyság 25 % 5 % 9,7 % 16 % 23,1 % Harmadik országok Tagjelölt országok 0 % 0 % 0 % 4 % 0 % Egyéb 0 % 0 % 9,7 % 0 % 0 % Nem meghatározott 0 % 10 % 0 % 0 % 0 % 25

12. Terület Mezőgazdaság, halászat 6,8 % 5,7 % 7,3 % 3,9 % 3,5 % Belső piac 2,9 % 3,4 % 7,7 % 7,9 % 8 % Kutatás 0,4 % 0,1 % 0,5 % 0,5 % 0,4 % Kultúra 0,5 % 0,3 % 0,3 % 0,2 % 0,2 % Oktatás/ifjúság 1,1 % 0,5 % 0,6 % 1,1 % 0,4 % Ipar 0,3 % 0,7 % 0,6 % 0,1 % 0,1 % Versenyképesség 1,1 % 2,6 % 1,9 % 1,5 % 1,4 % Energia 2,1 % 2 % 3,5 % 0,9 % 2,1 % Közlekedés 3 % 2,5 % 1,9 % 2,5 % 1,5 % Környezetvédelem 8,2 % 10 % 8,6 % 10,7 % 9,1 % Egészségügy és fogyasztóvédelem 2,1 % 1,9 % 8,1 % 5,6 % 3,6 % Gazdaság- és monetáris politika 2,2 % 2,6 % 2,6 % 4,4 % 5,9 % Adóügy adózási kérdések 2,4 % 6,3 % 7,6 % 7,5 % 12,5 % Külkapcsolatok KKBP 18,1 % 16,2 % 12,2 % 14,4 % 12,8 % Polgári védelem 0,6 % 0,2 % 0,2 % 0,1 % 0 % Bővítés 1 % 0,7 % 1,4 % 0,8 % 1 % Védelmi és katonai ügyek 6 % 3,4 % 4,6 % 4 % 2,2 % Fejlesztési támogatás 0,2 % 0,1 % 0,3 % 0,2 % 0,1 % Regionális politika és gazdasági/ társadalmi kohézió 0,1 % 0 % 0 % 0 % 0,1 % Szociálpolitika 1,9 % 3 % 3,4 % 4 % 2,7 % A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség 26,7 % 25,4 % 15,3 % 14 % 19,5 % Jogi kérdések 3,5 % 3,5 % 2,7 % 2,6 % 3,1 % Az intézmények működése 1,1 % 0,9 % 0,8 % 2,1 % 2,4 % Az Unió finanszírozása (költségvetés, alapokmány) 0,2 % 0,1 % 0,2 % 0,1 % 0,2 % Átláthatóság 0,3 % 0,1 % 0,3 % 0,3 % 0,3 % Általános politikai kérdések 0,4 % 0,6 % 0,5 % 1 % 0,6 % Parlamenti kérdések 5,4 % 4,4 % 4,1 % 5,3 % 3 % Egyéb 0,4 % 0,7 % 0,5 % 0,6 % 0,2 % 26

13. A hozzáférés megtagadásának indokai (a Tanács Főtitkársága által az alapkérelmi szakaszban adott válaszok) # % # % # % # % # % A közérdek védelme a közbiztonság tekintetében A közérdek védelme a védelmi és katonai ügyek tekintetében A közérdek védelme a nemzetközi kapcsolatok tekintetében A közérdek védelme a Közösség vagy valamely tagállam pénzügyi, monetáris vagy gazdasági politikája tekintetében Az egyén magánéletének és sérthetetlenségének védelme (a személyes adatok védelme) Valamely természetes vagy jogi személy üzleti érdekeinek védelme, ideértve a szellemi tulajdont is A bírósági eljárások és a jogi tanácsadás védelme Az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelme Az intézmény döntéshozatali folyamatának védelme Több indok együttes fennállása Nem a Tanács birtokában lévő dokumentumok / egyéb szerzők 219 13,3 % 92 6,4 % 109 5,6 % 92 7 % 93 8,9 % 38 2,3 % 35 2,4 % 67 3,5 % 25 1,9 % 15 1,4 % 249 15,1 % 401 27,7 % 442 22,9 % 319 24,2 % 221 21,2 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % 6 0,5 % 11 1,1 % 4 0,2 % 7 0,5 % 5 0,3 % 5 0,4 % 2 0,2 % 1 0,1 % 0 0 % 1 0 % 0 0 % 0 0 % 14 0,8 % 22 1,5 % 8 0,4 % 11 0,8 % 10 1 % 0 0 % 2 0,1 % 1 0 % 4 0,3 % 0 0 % 627 38 % 519 35,9 % 756 39,1 % 436 33,1 % 426 40,9 % 498 30,2 % 367 25,4 % 545 28,2 % 417 31,7 % 264 25,3 % 0 0 % 1 0,1 % 0 0 % 1 0,1 % 0 0 % 27

14. A hozzáférés megtagadásának indokai (A Tanács Főtitkársága által a megerősítő kérelmet követően adott válaszok) # % # % # % # % # % A közérdek védelme a közbiztonság tekintetében A közérdek védelme a védelmi és katonai ügyek tekintetében A közérdek védelme a nemzetközi kapcsolatok tekintetében A közérdek védelme a Közösség vagy valamely tagállam pénzügyi, monetáris vagy gazdasági politikája tekintetében Az egyén magánéletének és sérthetetlenségének védelme (a személyes adatok védelme) Valamely természetes vagy jogi személy üzleti érdekeinek védelme, ideértve a szellemi tulajdont is A bírósági eljárások és a jogi tanácsadás védelme Az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelme Az intézmény döntéshozatali folyamatának védelme Több indok együttes fennállása Nem a Tanács birtokában lévő dokumentumok / egyéb szerzők 1 6,7 % 5 16,1 % 20 7,6 % 24 38,1 % 3 15,8 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % 3 20 % 24 77,4 % 38 14,5 % 35 55,5 % 15 78,9 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % 2 6,5 % 0 0 % 1 1,6 % 0 0 % 11 73,3 % 0 0 % 205 77,9 % 3 4,8 % 1 5,3 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % 28

15. A hozzáférés megtagadásának indokai (a Tanács Főtitkársága által az alapkérelmi szakaszban adott válaszok) # % # % # % # % # % A közérdek védelme a közbiztonság tekintetében A közérdek védelme a védelmi és katonai ügyek tekintetében A közérdek védelme a nemzetközi kapcsolatok tekintetében A közérdek védelme a Közösség vagy valamely tagállam pénzügyi, monetáris vagy gazdasági politikája tekintetében Az egyén magánéletének és sérthetetlenségének védelme (a személyes adatok védelme) Valamely természetes vagy jogi személy üzleti érdekeinek védelme, ideértve a szellemi tulajdont is A bírósági eljárások és a jogi tanácsadás védelme Az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelme Az intézmény döntéshozatali folyamatának védelme Több indok együttes fennállása Nem a Tanács birtokában lévő dokumentumok / egyéb szerzők 0 0 % 0 0 % 42 3,7 % 56 4,1 % 49 4,4 % 0 0 % 0 0 % 2 0,2 % 4 0,3 % 1 0,1 % 0 0 % 20 1,3 % 21 1,9 % 164 12 % 323 29,3 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % 10 0,9 % 57 4,2 % 35 3,2 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % 1 0,1 % 37 3,3 % 111 8,1 % 58 5,2 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % 1 0,1 % 2 0,1 % 202 18,1 % 707 51,6 % 422 38,3 % 975 99,9 % 1.517 98,5 % 803 71,9 % 270 19,7 % 215 19,5 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % 0 0 % 29